4:66. § [A találás joghatásai]
(1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál, és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy
a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, és
b) a dolog tulajdonosa, illetve az átvételére jogosult más személy az értesítésétől számított egy éven belül a dologért nem jelentkezik.
(2) Ha a találó a dolgon nem szerez tulajdonjogot, méltányos összegű találódíjra jogosult, ha megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa.
(3) Ha a dolgot többen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik.
4:67. § [A találó kötelezettségei]
(1) A találó köteles a dolgot a találástól számított nyolc napon belül a lakóhelye vagy a találás helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének – az átvétel igazolása mellett – átadni.
(2) Ha a dolog tulajdonosa vagy más, átvételre jogosult személy ismert és értesíthető, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően elegendő, ha a találó a találástól számított nyolc napon belül értesíti a dolog megtalálásáról. Ebben az esetben a találó a dolog kiadásáig, vagy addig, amíg azon tulajdont nem szerez, köteles a dolog megfelelő őrzéséről és tárolásáról gondoskodni.
(3) A találó köteles a dolgot kiadni az átvételre jogosultnak, illetve a tulajdonosnak, ha az értesítéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül ezt kéri; a dolog kiadását találódíja és a talált dolog tárolásával és megőrzésével kapcsolatban felmerült költségének kiegyenlítéséig megtagadhatja.
(4) Ha a dolog átvételére többen jogosultak, a találó jogosult a dolgot annak kiadni, aki azt – a találódíj megfizetésének és a költségek megtérítésének egyidejű felajánlásával – először kéri.
4:68. § [A jegyző eljárása]
(1) A jegyző a dolog átvételével egyidejűleg nyilatkoztatni köteles a találót arról, hogy
a) igényt tart-e a dolog tulajdonjogára,
b) a találó részéről a talált dolog tárolásával és megőrzésével kapcsolatban milyen összegű költség merült fel.
(2) A jegyző a talált dolog átvételét követő nyolc napon belül – ha az átvételre jogosult személye nem ismert, hirdetményi úton – értesíti az átvételre jogosultat, hogy az értesítéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a találódíj megfizetése és a dolog őrzésével és tárolásával felmerült költségek megtérítése ellenében – a dolog kiadását kérheti.
(3) Ha a talált dologért az értesítéstől számított egy éven belül a tulajdonos, vagy az átvételre jogosult nem jelentkezik, a talált dolgot a találónak ki kell adni, vagy – ha a dolog tulajdonjogát a találó nem szerzi meg – a dolgot értékesíteni kell.
(4) Ha a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző annak értékesítéséről haladéktalanul gondoskodik; a befolyt vételár a talált dolog helyébe lép.
4:69. § [Találás közönség számára nyitva álló helyen]
(1) Az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületben, helyiségben, az azokhoz tartozó elkerített területen, továbbá közforgalmú közlekedési (szállítási) szolgáltató szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az épületet, helyiséget vagy területet ügyfelek fogadására használó jogalany, vagy a közlekedési (szállítási) szolgáltató alkalmazottjának – az átvétel igazolása ellenében – azonnal átadni.
(2) Az épületet, helyiséget vagy területet ügyfelek fogadására használó jogalany, illetve a közlekedési (szállítási) szolgáltató köteles a talált dolgot nyolc napon belül a találás helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének – az átvételi elismervény ellenében, a találó személyének valamint az őrzés és tárolás költségeinek megjelölése mellett – átadni vagy a 4:68. §-ban meghatározott intézkedéseket megtenni.
4:70. § [Kincstalálás]
(1) Ha valaki olyan értékes dolgot talál, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani.
(2) A találó tulajdonjogot szerez a dolgon, ha annak muzeális vagy műemléki értéke nincs és arra az állam nem tart igényt; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.
(3) Abban az esetben, ha a talált dolog muzeális vagy műemléki értékű, tulajdonjoga az államot illeti meg.
4:71. § [A dolog feldolgozása és átalakítása]
(1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.
(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosa a dolog értékének megtérítését követelheti.
(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga a feldolgozott vagy átalakított dolog tulajdonosát a (2) bekezdés esetében is megilleti, ha pedig az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, úgy minden esetben csak a gazdagodását köteles megtéríteni.
(4) Ha az új dolog tulajdonjogát a feldolgozó vagy átalakító szerzi meg, harmadik személynek a dolgot terhelő joga megszűnik. Ha azonban az új dolog tulajdonjoga a feldolgozott vagy átalakított dolog tulajdonosát illeti meg, a feldolgozott vagy átalakított dolgot terhelő jog az új dolgot is terheli.
4:72. § [A dolgok egyesülése és vegyülése]
(1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, ideértve több személy dolgainak egyesítését vagy vegyítését is, hogy azokat csak aránytalan károsodás, illetve aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, a dolgok – egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló – értéke arányában közös tulajdon keletkezik.
(2) Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán keletkező új dolog többi eleméhez képest értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál fogva főalkotórésznek kell tekinteni, e főalkotórész tulajdonosa választhat, hogy az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi, vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi. A választási jog nem illeti meg, ha az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő.
(3) Ha az egyik dolgot jog terheli és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, a dolgot terhelő jog – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – megszűnik, átszáll azonban az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dologra, ha ennek tulajdonjogát a terhelt dolog tulajdonosa szerzi meg.
4:73. § [A dolgot terhelő jogukat elvesztő személyek megtérítési igénye]
Az a tulajdonos vagy harmadik személy, aki a dolgot terhelő jogát a feldolgozás, átalakítás, egyesülés vagy vegyülés szabályainak alkalmazása során elveszti, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést attól akinek javára e jogváltozás bekövetkezett.
4:74. § [A feldolgozott, az átalakított, az egyesült vagy összevegyült dolog értékesítése]
(1) Ha a feldolgozott, az átalakított, az egyesült vagy az összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között a tulajdoni hányad arányában fel kell osztani.
(2) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.
4:75. § [A beépítés jogkövetkezményei]
(1) Ha valaki idegen anyag felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag – a beépített anyag és a telek tulajdonosa eltérő megállapodása hiányában – a telek tulajdonosáé lesz.
(2) Ha valaki idegen anyagot úgy épít be, hogy a felhasznált anyag az épület alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag – ha a beépített anyag és az épület tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – az épület tulajdonosáé lesz.
4:76. § [Tulajdonszerzés ráépítéssel]
(1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, vagy – ha a föld megosztható – a föld megfelelő részének a megvásárlására.
(2) A ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg.
(3) Ha valaki a más tulajdonában lévő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít, vagy azt átépíti, a ráépítéssel – a felek eltérő megállapodása hiányában – közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a ráépítés más tulajdonában álló olyan földre történik, amelyen már épület áll, a bíróság azonban – a földtulajdonos kérelmére – ilyen esetben is határozhat úgy, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg.
(4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.
4:77. § [A ráépítő megtérítési kötelezettsége és a túlépítés szabályainak alkalmazása]
(1) Ha a ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni.
(2) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
4:78. § [Közös tulajdonra vonatkozó szabályok]
A feldolgozás, az átalakítás, az egyesülés, a vegyítés, a hozzáépítés, a beépítés és a ráépítés szabályai megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a tulajdonostárs a közös tulajdonban lévő dolgot dolgozza fel vagy alakítja át, a közös tulajdonban lévő épületet a tulajdonostárs bővíti, átépíti vagy ahhoz hozzáépít, vagy a közös tulajdonban lévő ingatlanra a tulajdonostárs épít rá.
4:79. § [A közös tulajdon fogalma]
(1) A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.
4:80. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]
Eltérő megállapodás hiányában a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs jogának és a dologhoz fűződő jogi érdekének sérelmére.
4:81. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]
A dolog hasznai – eltérő megállapodás hiányában – a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg és ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, továbbá ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
4:82. § [A közös tulajdon állagának megóvása]
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen munkálatok előtt a tulajdonostársakat – lehetőség szerint – értesíteni kell.
4:83. § [Több dologból létrejövő közös tulajdon anyagain fennálló jogok sorsa]
Ha közös tulajdon több dologból jön létre, harmadik személyeknek a közös tulajdon keletkezése előtt a dolgokat terhelő jogai a külön dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik.
4:84. § [A tulajdonostársak határozathozatala]
(1) Ha törvény vagy a felek eltérően nem rendelkeznek, a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
b) az egész dolog tulajdonjogának átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
4:85. § [A szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadása]
(1) Ha törvény vagy a tulajdonostársak megállapodása szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség méltányos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadásnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
4:86. § [Bírósághoz fordulás szótöbbséggel hozott határozat hiányában]
Ha törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, de ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
4:87. § [Rendelkezési jog a saját tulajdoni hányaddal]
Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
4:88. § [A tulajdonostárs elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti joga]
(1) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben – eltérő megállapodás hiányában – elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.
(2) Ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
(3) A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra – eltérő megállapodás hiányában – tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki – akár másik tulajdonostárssal közösen – az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen – egyedül fellépő – tulajdonostárs van, közülük az eladó, illetve a bérbeadó tulajdonos választ, és ez esetben az adásvételi, bérleti, illetve haszonbérleti szerződés közte és a választott tulajdonostárs között jön létre.
(4) A tulajdonostárs és a vele együtt élő nem tulajdonos házastársa az elővásárlási jogot – megállapodásuk szerint – együtt is gyakorolhatják.
(5) A tulajdonostárs elővásárlási joga – ha törvény eltérően nem rendelkezik – megelőzi a külön jogszabályban más személy részére biztosított elővásárlási jogot.
(6) A tulajdonostárs az elővásárlási jogot – eltérő megállapodás hiányában – végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.
4:89. § [A közös tulajdon védelme]
A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
4:90. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény]
(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
(2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése valamelyik tulajdonostárs méltányolható érdekeinek jelentős sérelmét okozná.
4:91. § [A közös tulajdon megszüntetésének módozatai]
(1) A közös tulajdon megszüntetése során elsősorban a tulajdonostársak ezirányú megállapodásában foglaltak az irányadóak. Ennek hiányában a közös tulajdon tárgyait – ha erre lehetőség van – természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait – hatósági árverés útján – értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben – eltérő megállapodás hiányában – az értékesítés során is megilleti.
4:92. § [A közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályai]
(1) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértékeket, az árverés útján való értékesítésnél pedig a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a végrehajtást elrendelő bíróság nem szállíthatja le.
(2) Ha olyan közös ingatlanról van szó, amelyben a volt tulajdonostárs benne lakik, őt a bíróság kiköltözésre kötelezi. Ha azonban ez méltányos érdekeit súlyosan sértené, a bennlakó volt tulajdonostárs kivételesen az ingatlanban való bennmaradásra is feljogosítható. Ilyen esetben a bíróság ítéletében meghatározza a bennlakó volt tulajdonostárs lakáshasználatának a jogcímét. Ez történhet a felek megállapodása alapján vagy haszonélvezeti jog, illetve használat joga bíróság által történő alapításával. A bíróság a volt tulajdonostárs indokolt szükségleteihez mérten meghatározza a lakás vagy lakrész használatának terjedelmét, annak időtartamát és rendelkezik a jogosultság ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről.
(3) A saját bennlakása folytán előállt értékcsökkenés következményeit – ha csak méltánylandó körülmények mást nem indokolnak – a bennlakónak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind pedig az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál.
(4) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – társasháztulajdonná is átalakítható. Ha a közös tulajdont a bíróság társasháztulajdonná alakítja át, a társasház alapító okiratát a bíróság határozata pótolja.
(5) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik, továbbá nem rendelkezhet a közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakításáról, ha az ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
4:93. § [A társasház]
(1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy önálló nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás pedig a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
(2) Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat földhasználati jog illeti meg.
(3) A közös tulajdonban lévő ingatlanrésznek az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányada és a lakásra (helyiségre) vonatkozó tulajdonjog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg.
(4) A társasházra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
4:94. § [A zálogjog létrejötte]
A zálogjog létrejön, ha
a) a felek megalapították a zálogjogot, és
b) a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött.
4:95. § [A zálogjog alapítása]
Zálogjogot zálogszerződés alapján
a) a zálogjog bejegyzésével (jelzálogjog), vagy
b) a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházásával (kézizálogjog)
lehet alapítani.
4:96. § [A zálogszerződés]
(1) A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult meghatározott vagyontárgynak (zálogtárgy) meghatározott követelés biztosítása céljából zálogjoggal való megterhelésében állapodnak meg.
(2) A zálogtárgy fajta és mennyiség szerint vagy más, a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással is meghatározható. A meghatározás magában foglalhat olyan vagyontárgyat is, amely még nem létezik vagy amely felett a zálogkötelezettet még nem illeti meg rendelkezési jog.
(3) A zálogjoggal biztosított követelés az alapul fekvő egy vagy több jogviszonyra utalással vagy más, a biztosított követelés azonosítására alkalmas körülírással is meghatározható.
(4) A zálogszerződés csak írásban érvényes.
4:97. § [Fogyasztói zálogszerződés]
(1) Fogyasztói zálogszerződésnek minősül a zálogszerződés, ha
a) a zálogkötelezett természetes személy,
b) a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett gazdasági tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe nem tartozó célra használatos és
c) a zálogjoggal biztosított követelés olyan szerződés alapján áll fenn, amelyet a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje gazdasági tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe nem tartozó célból kötött.
(2) A fogyasztói zálogszerződésben a zálogtárgyat egyedileg kell meghatározni, továbbá meg kell határozni azt az összeget (keret), amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból.
(3) Fogyasztói zálogszerződés alapján nem jön létre zálogjog olyan zálogtárgyon, amely felett a zálogkötelezettnek a zálogszerződés megkötésekor nincs rendelkezési joga, kivéve, ha a zálogjoggal biztosított követelés abból a szerződésből származik, amely lehetővé teszi a rendelkezési jog megszerzését.
4:98. § [Törvényes zálogjog]
A zálogszerződést törvény rendelkezése pótolhatja.
4:99. § [A jelzálogjog bejegyzése]
(1) A jelzálogjogot
a) ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba,
b) ingó dolog, jog és követelés esetén a zálogjogi nyilvántartásba
kell bejegyezni.
(2) Ha az ingó dolog tulajdonjogának megszerzéséhez a tulajdonosváltozás valamely közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése szükséges (lajstromozott dolgok), illetve ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja (lajstromozott jogok), a jelzálogjogot a megfelelő közhiteles nyilvántartásba (lajstrom) kell bejegyezni.
(3) Az ingatlan-nyilvántartásba és a lajstromokba való bejegyzés alapjául csak olyan zálogszerződés vagy a zálogkötelezett olyan bejegyzési engedélye szolgálhat, amely egyedileg meghatározza a zálogtárgyat.
(4) Az ingatlan-nyilvántartásba és a lajstromokba csak olyan dolog, vagy jog jegyezhető be, amelyek felett a zálogkötelezettnek rendelkezési joga van.
(5) Az ingatlan-nyilvántartásba és a lajstromokba való bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
4:100. § [A birtokátruházás a kézizálogjog alkalmazásában]
(1) A birtokátruházást közös birtok engedésével lehet pótolni oly módon, hogy a dolgot a zálogjogosult és a zálogkötelezett közösen zár alatt tartja vagy részükre harmadik személy mint zálogtartó őrzi.
(2) Ha a dolog harmadik személy mint albirtokos birtokában van és a birtok átruházása a dolog kiadása iránti igénynek az átruházásával történik, a kézizálogjog megalapításához az is szükséges, hogy a tulajdonos az albirtokost az elzálogosításról értesítse.
(3) Nem jön létre a kézizálogjog, ha a birtokátruházás csak a tulajdonos és a zálogjogosult erre irányuló megállapodásával megy végbe, oly módon, hogy a tulajdonos albirtokosként továbbra is a dolog birtokában marad.
4:101. § [A birtokátruházás bankszámla-követelés és értékpapír elzálogosítása esetében]
(1) Bankszámla-követelés és értékpapír elzálogosítása esetében birtokátruházásnak kell tekinteni azt is, ha
a) a követelést, illetve az értékpapírt a zálogjogosult számláján jóváírják,
b) a követelést, illetve az értékpapírt a zálogkötelezett vagy harmadik személy számláján a zálogjogosult javára zárolt alszámlán jóváírják, vagy
c) a számlatulajdonos, a számlavezető és a zálogjogosult megállapodnak abban, hogy a számlavezető a továbbiakban a számlatulajdonos rendelkezéseit csak a zálogjogosult jóváhagyásával teljesíti, illetve a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül teljesíti.
(2) A számlatulajdonos által a számlavezetője javára alapított zálogjog esetében a birtokátruházás a számlatulajdonos és a számlavezetője erre irányuló megállapodásával megvalósul.
4:102. § [A zálogjoggal biztosítható követelés]
(1) Zálogjog egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb követelés biztosítására alapítható.
(2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására zálogjog nem alapítható.
4:103. § [A zálogtárggyal való helytállás terjedelme]
(1) A zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál.
(2) A zálogtárggyal való helytállás terjedelme kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.
(3) Ha a felek meghatározták azt az összeget (keret), amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból (keretbiztosítéki zálogjog), a zálogjog a követelést és járulékait csak annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretet nem haladják meg.
4:104. § [A biztosított követelés átruházása]
(1) A biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára. A követelés átruházója köteles a zálogtárgyat vagy a jelzálogjog átszállásának a bejegyzéséhez szükséges engedélyt kiadni.
(2) A zálogjogot csak a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni.
4:105. § [A zálogjog tárgya]
(1) Zálogjog tárgya lehet minden forgalomképes dolog, jog vagy követelés, ideértve a korlátozottan forgalomképes dolgokat, jogokat és követeléseket is.
(2) Kézizálogjog tárgya csak ingó dolog és bankszámla-követelés lehet.
(3) Nem lehet zálogjogot alapítani dolog vagy jog egy részén, azonban zálogjog alapítható közös tulajdonban álló dolognak a zálogkötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni hányadán vagy több személyt megillető jognak a zálogkötelezettet megillető egész hányadán.
(4) Zálogjog osztható követelés meghatározott részén is alapítható.
(5) A zálogjog a dolgot mindenkori alkotórészeivel és tartozékaival együtt terheli.
(6) A követelés elzálogosításának szerződés keretében történő kizárása vagy korlátozása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – semmis.
4:106. § [A körülírással meghatározott zálogtárgy]
Ha a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzéssel alapított zálogjog tárgya körülírással van meghatározva, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír.
4:107. § [A zálogtárgy hasznai]
(1) A felek eltérő megállapodása hiányában a zálogjog a zálogtárgy hasznaira is kiterjed.
(2) A zálogjog nem terjed ki az ingatlantól a zálogjogosult kielégítési jogának megnyílta előtt elvált terményre és egyéb alkotórészre, ha
a) az elválás a rendes gazdálkodás szabályai szerint történt, vagy
b) az elválás a rendes gazdálkodás szabályai ellenére történt, azonban az elvált terményen vagy az egyéb alkotórészen jóhiszemű és ellenérték fejében szerző személy tulajdonjogot szerzett.
4:108. § [A zálogtárgy helyébe lépő dolog vagy más érték]
(1) A zálogtárgy értékcsökkenésének vagy elpusztulásának pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép, vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál.
(2) A zálogtárgy kisajátításáért kapott kártalanítás, továbbá az erre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép.
(3) Ha a zálogtárgyat birtokló zálogjogosult károsodás elhárítása érdekében értékesíti a zálogtárgyat, a befolyt vételár a zálogtárgy helyébe lép.
(4) Ha a zálogkötelezett a zálogtárgyat feldolgozza, átalakítja, más vagyontárgyakkal egyesíti vagy vegyíti, a feldolgozással, átalakítással, egyesítéssel vagy vegyítéssel keletkezett új dolog az eredeti zálogtárgy helyébe lép, a zálogjogosultat azonban csak az eredeti zálogtárgy feldolgozás, átalakítás, egyesítés vagy vegyítés előtti értéke erejéig illeti meg kielégítési jog.
(5) Ha a zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett megfelelő új zálogtárgyat adott az eredeti zálogtárgy helyett, az új zálogtárgy az eredeti helyébe lép.
(6) Az elzálogosított követelés teljesítéseként szolgáltatott pénz vagy más vagyontárgy a zálogjog tárgyaként a követelés helyébe lép.
(7) Az elzálogosított követelést biztosító garancia alapján befolyt összeg a zálogjog tárgyaként a követelés helyébe lép.
4:109. § [Zálogjog több zálogtárgyon: egyetemleges zálogjog]
(1) Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. A zálogjogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét, azonban a kielégítési jog csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a biztosított követelés kielégítéséhez szükséges.
(2) Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak vagy több személyt illetnek és jogviszonyukból más nem következik, egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak kielégítéskori értékének arányában kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól vagy jogosulttól a többlet arányos megtérítését követelheti, e megtérítési igényének biztosítására a zálogjog rá átszáll.
4:110. § [A kézizálogjog tárgyának használata és hasznosítása]
(1) A zálogjogosult köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni.
(2) A felek eltérő megállapodása hiányában a zálogjogosult a zálogtárgyat nem használhatja és nem hasznosíthatja.
(3) Ha a zálogtárgy természeténél fogva hasznot hajt és a zálogtárgy a zálogjogosult kizárólagos birtokában van, a zálogjogosult, a felek eltérő megállapodásának hiányában, a zálogtárgy hasznait jogosult beszedni.
(4) A felek megállapodása vagy a (3) bekezdés alapján a zálogtárgy hasznosítására jogosult zálogjogosult köteles a hasznok beszedéséről gondoskodni, és a beszedett hasznokkal elszámolni.
(5) A zálogjogosult a beszedett hasznokat a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával kapcsolatos, szükséges költségek fedezésére jogosult fordítani.
4:111. § [Rendhagyó zálogjog]
(1) Ha a kézizálogjog tárgya pénz, sorozatban kibocsátott értékpapír vagy más, helyettesíthető, vagy természeténél fogva elhasználható dolog, a felek eltérő megállapodása hiányában a zálogjogosult a zálogtárgyat elhasználhatja, vagy megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.
(2) Ha megszűnik a zálogjoggal biztosított követelés és nem áll fenn olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, a rendhagyó zálogjog jogosultja az eredeti zálogtárggyal megegyező vagy a felek által meghatározott fajtájú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles a zálogkötelezettnek visszaadni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kézizálogjog tárgya bankszámla-követelés.
4:112. § [A kézizálogfedezet védelme]
(1) A zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett a zálogtárgy állagát és használatát ellenőrizheti.
(2) Ha a zálogtárgy állagának romlásától vagy értékének lényeges csökkenésétől lehet tartani, a zálogjogosult a zálogkötelezettet vagy a személyes kötelezettet haladéktalanul értesíteni köteles.
(3) Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, a zálogkötelezett – a zálogjogosult felszólítására – köteles megfelelő határidőn belül a zálogtárgyat helyreállítani, megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot adni. Ha a zálogkötelezett a zálogjogosult felhívásának a megszabott határidőn belül nem tesz eleget, a zálogjogosult a zálogtárgyat – a zálogjog érvényesítésére irányadó szabályok szerint – értékesítheti. A felszólítás és a határidőtűzés elmaradhat, ha elháríthatatlan akadályba ütközik vagy a zálogkötelezett intézkedésének bevárása a zálogtárgy további jelentős értékcsökkenésével járna.
(4) Ha a zálogtárgy pénz, bankszámla-követelés, pénzpiaci eszköz vagy sorozatban kibocsátott értékpapír, a felek megállapodhatnak abban, hogy a zálogkötelezett az eredeti zálogtárgy helyett más, megfelelő biztosítékot adhat.
(5) Ha a zálogtárgy pénz, bankszámla-követelés, pénzpiaci eszköz vagy sorozatban kibocsátott értékpapír, a felek megállapodhatnak abban, hogy a zálogtárgy vagy a biztosított követelés értékének változásakor a zálogkötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására, a zálogjogosult pedig a túlzott biztosíték zálogkötelezett részére való kiadására köteles.
(6) A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti.
4:113. § [A jelzálogjog tárgyának használata és hasznosítása]
(1) A zálogkötelezett köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni.
(2) A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy rendeltetésszerű használatára és hasznosítására.
(3) A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjog kötelezettje a rendes gazdálkodás körében jogosult a zálogtárgy feldolgozására, átalakítására és a zálogtárggyal való rendelkezésre.
4:114. § [A jelzálogfedezet védelme]
(1) A zálogjogosult a zálogtárgy állagát és használatát ellenőrizheti.
(2) Ha a zálogkötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a zálogjogosult kérheti a bíróságtól a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.
(3) Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, a zálogkötelezett – a zálogjogosult felszólítására – köteles megfelelő határidőn belül a zálogtárgyat helyreállítani, megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot adni. Ha a zálogkötelezett a zálogjogosult felhívásának a megszabott határidőn belül nem tesz eleget, a zálogjogosult a zálogtárgyat – a zálogjog érvényesítésére irányadó szabályok szerint – értékesítheti.
(4) A zálogkötelezett köteles a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, kivéve ha ennek elmaradása a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti.
4:115. § [Az elzálogosított követelés kötelezettjének jogai és kötelezettségei]
(1) Az elzálogosított követelést annak kötelezettje mindaddig a követelés jogosultja kezéhez teljesítheti, amíg a zálogjog megalapításáról a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult nem értesítette.
(2) Ha a követelés elzálogosításáról a követelés kötelezettjét a követelés jogosultja (zálogkötelezett) értesítette, a kötelezett – a zálogjogosult eltérő rendelkezése hiányában – az értesítés után csak a zálogjogosultnak teljesíthet.
(3) Ha a követelés elzálogosításáról a követelés kötelezettjét a zálogjogosult értesíti, a kötelezett követelheti az elzálogosítás megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki zálogjogosultként fellépett.
4:116. § [Az elzálogosított követelés mint zálogfedezet védelme]
Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való értesítését követően a zálogjogosulttal szemben hatálytalan a zálogkötelezettnek az a jognyilatkozata, amely a zálogjogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg.
4:117. § [A számlavezető bank jogai és kötelezettségei]
A bankszámla-követelést terhelő jelzálogjog megalapításáról való értesítés nem érinti a számlavezető banknak a számlatulajdonossal szembeni jogait és kötelezettségeit.
4:118. § [A személyes kötelezettől különböző zálogkötelezett helyzete]
(1) Ha a zálogkötelezett a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettjétől (személyes kötelezett) különböző személy, és a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, a követelés egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a zálogkötelezettre száll át.
(2) A zálogkötelezettnek jogában áll a zálogjogosult követelését kielégíteni. A zálogkötelezett a zálogjogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a személyes kötelezett ellenköveteléseit és érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt vagy a személyes kötelezettet megilletik. A zálogkötelezett nem veszti el e jogát azzal, hogy a személyes kötelezett a zálogjog megalapítása után lemondott a kifogásról vagy az ellenkövetelésről.
(3) Ha a zálogkötelezett, aki nem személyes kötelezett, a zálogjogosult követelését kielégíti, a követelés – biztosítékaival együtt – rá átszáll, ha a kielégítés alapján a személyes kötelezettől vagy mástól megtérítést követelhet. E szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha egyébként ugyanaz a személy lesz a zálogkötelezett és a zálogjogosult.
(4) Ha a személyes kötelezett, aki nem zálogkötelezett, a zálogjogosult követelését kielégíti, a követelés kielégítésével a zálogjog rá átszáll, ha a kielégítés alapján a zálogkötelezettől megtérítést követelhet. E szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha egyébként ugyanaz a személy lesz a személyes kötelezett és a zálogjogosult.
(5) A követelést kielégítő személyes kötelezett, zálogkötelezett vagy bármely más harmadik személy követelheti a zálogjogosulttól, hogy a zálogtárgyat vagy a zálogjog átszállásának bejegyzéséhez szükséges engedélyt részére adja ki.
4:119. § [A zálogjogosulti bizományos kijelölése]
(1) A zálogjogosult a zálogszerződésben zálogjogosulti bizományost jelölhet ki. A zálogjogosulti bizományos kijelölése csak írásban érvényes.
(2) Zálogjogosulti bizományost több zálogjogosult együttesen is kijelölhet. A zálogjogosulti bizományos lehet a zálogjogosultak egyike vagy a zálogjogosultak körén kívül álló személy.
4:120. § [A zálogjogosulti bizományos kijelölésének harmadik személyekkel szembeni hatályossága]
(1) A zálogjogosulti bizományos kijelölése harmadik személyekkel szemben attól az időponttól kezdődően hatályos, amikor a bizományos személyét – zálogjogosulti bizományosi minősége feltüntetésével – az ingatlannyilvántartásba, a lajstromba vagy a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzik.
(2) Zálogjogosulti bizományos bejegyzése esetén nem kell bejegyezni azoknak a zálogjogosultaknak a nevét, akinek javára a zálogjogosulti bizományos eljár.
4:121. § [A zálogjogosulti bizományos jogai és kötelezettségei]
(1) Az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba vagy a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjogosulti bizományost a zálogjogosult jogai illetik és kötelezettségei terhelik, e körben a zálogjogosulti bizományos a saját nevében, a zálogjogosult javára jár el.
(2) A zálogjogosulti bizományos a zálogjoggal biztosított követelés átruházására nem jogosult.
(3) A zálogjogosult a zálogjogból fakadó jogokat a zálogjogosulti bizományos bejegyzésének tartama alatt nem gyakorolhatja, azonban a zálogjogosulti bizományos által a zálogjogosulti jogok gyakorlása során okozott károkért egyetemleges felelősséggel tartozik.
(4) A zálogjogosulti bizományos jogait és kötelezettségeit nem érinti, ha a zálogjogosult vagy a zálogjogosultak egyike a zálogjoggal biztosított követelést átruházza.
4:122. § [A zálogjogosulti bizományos által kezelt különvagyon]
(1) A zálogjogosulti bizományos köteles saját vagyonától elkülönítve tartani és kezelni mindazt, ami a zálogjog érvényesítése alapján vagy egyébként a zálogjoggal kapcsolatban hozzá befolyt, illetve a birtokába került.
(2) A zálogjogosulti bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a zálogjogosultat illetik meg.
4:123. § [A zálogjogosulti bizományos megbízásának visszavonása]
(1) A zálogjogosulti bizományos megbízása – a felek eltérő megállapodása hiányában – bármikor visszavonható.
(2) A zálogjogosulti bizományos megbízásának visszavonása harmadik személyekkel szemben attól az időponttól kezdődően hatályos, amikor a visszavonását az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba vagy a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzik.
4:124. § [A zálogjogi nyilvántartás alapelvei]
(1) A zálogjogi nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogot és a vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés létrejöttét.
(2) A zálogjogi nyilvántartás nyilvános, tartalmát internetes honlapon bárki személyazonosítás nélkül, térítésmentesen megtekintheti.
4:125. § [A zálogjogi nyilvántartás tartalmát meghatározó nyilatkozatok]
(1) A zálogjogi nyilvántartás tartalma a következő nyilatkozatok (zálogjogi nyilatkozat) alapján módosulhat:
a) zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozat,
b) zálogjog bejegyzéséhez való hozzájáruló nyilatkozat,
c) zálogjog törlésére irányuló nyilatkozat,
d) zálogjog törléséhez való hozzájáruló nyilatkozat,
e) zálogjog bejegyzésének fenntartására irányuló nyilatkozat.
(2) A zálogjogi nyilatkozatok megtételére a zálogjogi nyilvántartás honlapján e célra biztosított eszközök igénybevételével kerül sor.
(3) A zálogjogi nyilatkozatról az ellenérdekű fél a nyilatkozattétellel egyidejűleg, elektronikus úton értesítést kap.
(4) A zálogjogi nyilatkozatok megtételére a zálogjogi nyilvántartás felhasználóiként nyilvántartásba vett személyek jogosultak.
(5) A felhasználóként nyilvántartásba vett jogi személy nevében az a természetes személy járhat el a zálogjogi nyilatkozatok megtétele során, akit a jogi személy – zálogjogi nyilvántartásba vételekor vagy azt követően – a nevében eljárni jogosult személyként megjelölt.
(6) A zálogjogi nyilatkozatokat a saját vagy más nevében eljáró természetes személy az elektronikus személyazonosítását követően teheti meg.
4:126. § [A zálogjog bejegyzése]
(1) A zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett elektronikus formanyomtatvány kitöltése útján tehet.
(2) A zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozat alapján akkor kerül sor a zálogjog bejegyzésére, ha ehhez az ellenérdekű fél hozzájárult, és a nyilatkozattevő a zálogszerződést elektronikus formában az e célra biztosított tárhelyen elhelyezte.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tárhelyen elhelyezett zálogszerződésbe a felek bármelyike által elektronikus formában megadott engedély alapján erre feljogosított személy betekinthet.
4:127. § [A zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozat tartalma]
(1) A zálogjog bejegyzésére csak olyan nyilatkozat alapján kerülhet sor, amely tartalmazza
a) a zálogkötelezett nevét és jogszabályban meghatározott adatait,
b) a zálogjogosult nevét és jogszabályban meghatározott adatait,
c) a zálogtárgy meghatározását.
(2) A zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozat tartalmazhatja azt az összeget is, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.
4:128. § [A zálogjogi nyilvántartás tartalma]
(1) A zálogjogi nyilvántartás minden bejegyzett zálogjog vonatkozásában tartalmazza
a) a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatban foglaltakat,
b) a zálogjog bejegyzésének időpontját,
c) a bejegyzés sorszámát.
(2) Ha a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett jogi személy, a zálogjogi nyilvántartás tartalmazza a nevében eljárt természetes személy nevét és jogszabályban meghatározott adatait is.
4:129. § [A zálogjog törlése]
(1) A zálogjogosultnak a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozata alapján a zálogjogot a nyilvántartásból törölni kell.
(2) Ha a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette, a nyilatkozat alapján a zálogjog törlésére akkor kerül sor, ha a zálogjogosult
a) a zálogjog törléséhez hozzájárult, vagy
b) a zálogkötelezettnek a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatától számított harminc napon belül nem tett a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot.
(3) A zálogjogosult felel minden olyan kárért, amely azért következett be, mert annak ellenére nem járult hozzá a zálogjog törléséhez vagy annak ellenére tett a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot, hogy nem állt fenn zálogjoggal biztosított követelése, vagy olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelése keletkezhetett volna.
4:130. § [A zálogjogi nyilvántartás vezetése]
A zálogjogi nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
4:131. § [A zálogjog megalapításához kötődő rangsor elve]
Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítés joga a zálogjogosultakat a zálogjogok alapításának a sorrendjében illeti meg.
4:132. § [Bankszámla-követelést vagy értékpapírt terhelő zálogjogok közötti rangsor]
Ha ugyanazt a bankszámla-követelést vagy számlán nyilvántartott értékpapírt kézizálogjog és jelzálogjog is terheli, a kézizálogjog jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben, akkor is, ha a jelzálogjogot korábban jegyezték be a zálogjogi nyilvántartásba.
4:133. § [A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyainak változása]
Ha a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgya több, körülírással meghatározott dolog, jog, követelés, az egyes dolgok, jogok, követelések változása a zálogjog ranghelyét nem érinti.
4:134. § [A rendelkezési jog korábbi jogosultja által alapított zálogjog]
Ha a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgya felett a zálogkötelezett a bejegyzés után szerez rendelkezési jogot, a bejegyzés időpontjához kötődő ranghelyre nem lehet hivatkozni azzal szemben, akinek javára a rendelkezési jog korábbi jogosultja alapított zálogjogot.
4:135. § [A zálogtárgy helyébe lépő vagy a zálogfedezet kiegészítésére adott tárgyon fennálló zálogjog ranghelye]
A zálogtárgy helyébe lépő vagy a zálogfedezet kiegészítésére adott tárgyon a zálogjog az eredeti zálogtárgyon alapított zálogjog ranghelye szerint áll fenn.
4:136. § [Ranghelyszerződés]
(1) A zálogjogosultak harmadik személyek jogainak sérelme nélkül megállapodhatnak a rangsor módosításában (ranghelyszerződés).
(2) A ranghelyszerződés érvényességéhez annak írásba foglalása és a zálogkötelezett előzetes írásbeli hozzájárulása vagy utólagos írásbeli jóváhagyása szükséges.
4:137. § [A zálogjog ranghelyének előzetes biztosítása]
(1) A tulajdonos vagy a jogosult az ingatlan-nyilvántartásban, a lajstromban vagy a zálogjogi nyilvántartásban feljegyeztetheti, hogy valamely dolgot vagy jogot egy éven belül a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összeg erejéig zálogjoggal kíván megterhelni. Ha a zálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kérik, a bejegyzett zálogjog a feljegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap.
(2) A feljegyzés meghatározott személy javára is kérhető. Ebben az esetben a feljegyzés ranghelyéhez igazodó zálogjogot csak a feljegyzésben megjelölt személy javára lehet bejegyezni.
4:138. § [Rendelkezés a megszűnt zálogjog ranghelyével]
(1) Ha az ingatlan-nyilvántartásba, lajstromba vagy a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjog egészben vagy részben megszűnik, a tulajdonos vagy a jogosult a megszűnés terjedelmében a zálogjog ranghelyével rendelkezhet. E jogánál fogva a tulajdonos vagy a jogosult az eddigi zálogjog törlésével egyidejűleg a zálogjog ranghelyén akár az eddigi, akár új jogosult javára az eddiginél nem terhesebb új zálogjogot alapíthat.
(2) Ha a követelés csak részben szűnt meg és a törölt zálogjog ranghelyén a tulajdonos vagy a jogosult új zálogjogot alapít, ezt a fennmaradó zálogjog a rangsorban megelőzi.
(3) A tulajdonos vagy a jogosult a zálogjog törlése alkalmával az ingatlan-nyilvántartásba, lajstromba vagy a zálogjogi nyilvántartásba azt is feljegyeztetheti, hogy a törölt bejegyzés ranghelyét egy év tartamára fenntartja a törölt zálogjognál nem terhesebb új zálogjog bejegyzésének céljára. Ez a fenntartás tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos javára is szolgál.
(4) A tulajdonos a ranghellyel való rendelkezés jogáról harmadik személlyel vagy a lemondással érintett ranghelyet követő ranghelyen bejegyzett zálogjogosulttal szemben mondhat le.
4:139. § [A kielégítési jog]
(1) Zálogjoga alapján a zálogjogosult kielégítést kereshet a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból.
(2) A zálogtárgyból való kielégítés joga megnyílik, ha a zálogjoggal biztosított követelést esedékessé válásakor nem teljesítik.
4:140. § [A kielégítési jog gyakorlásának módjai]
A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet.
4:141. § [A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása]
(1) A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása a zálogjogosult választása szerint
a) a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése,
b) a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése,
c) az elzálogosított követelés érvényesítése, vagy
d) a zálogtárgy külön törvényben foglaltak szerinti egyszerűsített végrehajtási értékesítése
útján történik.
(2) Ha a zálogtárgy jog vagy követelés, a zálogtárgy tulajdonjogán a jogot vagy követelést, a zálogtárgy tulajdonosán a jogosultat kell érteni.
(3) A zálogjogosult a kielégítési jog érvényesítésének választott módjáról másikra térhet át.
4:142. § [A kielégítési jog gyakorlása fogyasztói zálogszerződés esetében]
(1) Fogyasztói zálogszerződés alapján létrejött zálogjog esetében a zálogjogosult
a) csak nyilvános értékesítés (pályázat, árverés) formájában értékesítheti a zálogtárgyat, kivéve, ha a felek a kielégítési jog megnyílta után írásban eltérő értékesítési módban állapodtak meg,
b) nem szerezheti meg a biztosított követelés kielégítése fejében a zálogtárgy tulajdonjogát.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés pénzt, bankszámla-követelést, pénzpiaci eszközt vagy nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapírt terhelő kézizálogjog esetében.
4:143. § [A zálogjog érvényesítésének átvételéhez való jog]
(1) Az a zálogjogosult, akit a zálogjogok közötti rangsor alapján kielégítési elsőbbség illet meg a zálogjog érvényesítését megkezdő zálogjogosulttal szemben, a zálogtárgy értékesítéséig, a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzéséig vagy az elzálogosított követelés érvényesítéséig – a zálogjogot érvényesítő zálogjogosultnak címzett írásbeli nyilatkozattal – bármikor átveheti a zálogjog érvényesítését, amennyiben megtéríti az érvényesítést megkezdő zálogjogosult már felmerült költségeit.
(2) Ha a zálogjogot érvényesítő zálogjogosult a kielégítési elsőbbséggel rendelkező zálogjogosulttól az érvényesítés átvételére irányuló nyilatkozatot kap, köteles az addig megtett lépésekről és a már felmerült költségekről megfelelő tájékoztatást adni a kielégítési elsőbbséggel rendelkező zálogjogosult részére.
4:144. § [A zálogjoggal biztosított követelés teljesítése a zálogjog érvényesítésének megkezdése után]
(1) A zálogkötelezett, a személyes kötelezett vagy a személyes kötelezett helyett teljesítésre jogosult bármely más személy a zálogtárgy értékesítéséig, a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzéséig vagy az elzálogosított követelés érvényesítéséig bármikor teljesítheti a zálogjoggal biztosított követelést.
(2) A biztosított követelés teljesítéséhez való jogáról a zálogkötelezett, a személyes kötelezett és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személy csak a kielégítési jog megnyílta után és csak írásban mondhat le érvényesen.
4:145. § [A kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztése vagy korlátozása nemperes eljárásban]
Ha a zálogjogosult a kielégítési jogának gyakorlása során törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a zálogkötelezett, a személyes kötelezett vagy bármely más személy, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, nemperes eljárásban kérheti a bíróságtól a kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztését vagy a zálogjogosult kötelezését a kielégítési jognak a bíróság által meghatározott feltételek szerinti gyakorlására.
4:146. § [A zálogjogosult felelőssége a kielégítési jog gyakorlása során okozott károkért]
A zálogjogosult a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel azért a kárért, amelyet a kielégítési jog gyakorlása során a törvényben meghatározott kötelezettségei megszegésével a zálogkötelezettnek, a személyes kötelezettnek vagy a zálogtárgyat terhelő más zálogjog jogosultjának okoz.
4:147. § [A zálogtárgy birtoklásához való jog]
(1) Ha a zálogtárgy nincs a zálogjogosult birtokában, a zálogjogosult a kielégítési jog megnyílta után felszólíthatja a zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felszólításban meghatározott megfelelő időn belül bocsássa a birtokába. A birtokba bocsátás teljesítésére ingó zálogtárgy esetében legalább tíznapos, ingatlan zálogtárgy esetében legalább húsznapos határidőt kell szabni.
(2) Ha a zálogtárgy lakóingatlan, a zálogjogosult felszólíthatja a zálogkötelezettet az ingatlan kiürített állapotban való birtokba adására. A lakóingatlan birtokba bocsátásának teljesítésére legalább három hónapos határidőt kell szabni.
(3) A zálogkötelezett – a kielégítési jog megnyílta után, a zálogjogosult felszólítására – köteles az értékesítés céljából a zálogjogosult számára kiadni a birtokában lévő zálogtárgyat, lehetővé tenni a zálogtárgy birtokbavételét és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a zálogjogosultat e jogának gyakorlásában akadályozná.
(4) A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének.
4:148. § [Az előzetes értesítés]
(1) A zálogjogosult köteles a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szándékáról írásban értesíteni
a) a zálogkötelezettet, a személyes kötelezettet és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeket,
b) a zálogkötelezett értesítését megelőző tizedik napig az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba, illetve a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett, a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjait és
c) azokat, akik a zálogtárgyat terhelő joguk fennállásáról a zálogkötelezett értesítését megelőző tizedik napig írásban tájékoztatták és a jog fennállását okirattal igazolták.
(2) Az előzetes értesítés és az értékesítés között legalább tíz napnak, fogyasztói zálogszerződés esetében legalább harminc napnak kell eltelnie.
(3) Az előzetes értesítésnek meg kell jelölnie
a) a zálogjogosultat és a zálogkötelezettet,
b) az értékesíteni kívánt zálogtárgyat,
c) az érvényesített követelés összegét és járulékait,
d) a kielégítési jog megnyíltának okát és időpontját,
e) az értékesítés módját,
f) a nyilvános értékesítés helyét és idejét, egyéb módon történő értékesítés esetén azt az időpontot, amely után az értékesítésre sor kerül.
(4) A zálogkötelezett, a személyes kötelezett és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személy az előzetes értesítéshez való jogáról csak a kielégítési jog megnyílta után és csak írásban mondhat le érvényesen.
(5) A zálogjogosult előzetes értesítés nélkül jogosult a zálogtárgy értékesítésére, ha a zálogtárgy
a) gyorsan romló dolog vagy egyéb olyan dolog, amelynek értéke a késedelem hatására jelentősen csökkenne, vagy
b) olyan dolog vagy jog, amellyel tőzsdén vagy más szabályozott piacon kereskednek.
4:149. § [A kereskedelmi ésszerűség követelménye]
(1) A zálogjogosult a zálogtárgy értékesítése során a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, a zálogkötelezett, a személyes kötelezett és a zálogtárgyat terhelő más zálogjogok jogosultjainak az érdekeit is szem előtt tartva köteles eljárni.
(2) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a zálogtárgy értékesítése a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint történik, ha az értékesítésre
a) tőzsdén vagy más szabályozott piacon, az értékesítés időpontjában érvényes áron, vagy
b) a zálogtárgy kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos módon kerül sor.
4:150. § [Az értékesítés]
(1) A zálogjogosult – a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva – jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására.
(2) Az értékesítés történhet
a) a zálogtárgy eredeti állapotában vagy kereskedelmi szempontból ésszerű feldolgozása, illetve átalakítása után,
b) magánúton vagy nyilvánosan,
c) a zálogjogosult vagy a zálogjogosult megbízottja által.
(3) Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, azok értékesítése történhet együtt vagy külön-külön.
(4) A zálogjogosult az általa értékesített zálogtárgy tulajdonjogát csak nyilvános értékesítés esetében vagy akkor szerezheti meg, ha a zálogtárggyal tőzsdén vagy más szabályozott piacon kereskednek.
4:151. § [Elszámolás, az értékesítés bevételének felosztása]
(1) A zálogjogosult az értékesítést követően haladéktalanul írásbeli elszámolást köteles készíteni, amelynek meg kell jelölnie
a) a befolyt vételárat,
b) a zálogtárgy zálogjogosult által beszedett hasznait,
c) a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeket, és
d) a zálogtárgyat terhelő zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét.
(2) A zálogjogosult köteles megküldeni az elszámolást a zálogkötelezettnek és az előzetes értesítésre jogosult személyek közül annak, aki azt kéri.
(3) A zálogjogosult a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt értékéből jogosult levonni a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeit, majd a fennmaradó összeget köteles haladéktalanul felosztani a zálogtárgyat terhelő zálogjogok jogosultjai között a zálogjogok rangsora szerint, végül az esetleg fennmaradó felesleget köteles kiadni a zálogkötelezettnek.
(4) A zálogjogosult a befolyt vételárnak a költségek levonása, az őt rangsorban megelőző zálogjogosultak követelésének és saját követelésének kielégítése után fennmaradó részét – az írásbeli elszámolással együtt – bírósági letétbe is helyezheti, ha őt a rangsorban követő zálogjogosultak is vannak.
4:152. § [A zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése]
(1) Semmis az olyan megállapodás, amely szerint a zálogjogosult kielégítési joga megnyíltakor megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.
(2) A zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát követően írásban felajánlhatja a zálogkötelezettnek, hogy elfogadja a zálogtárgy tulajdonjogát a biztosított követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében.
(3) Az ajánlatnak meg kell jelölnie
a) a zálogjogosultat és a zálogkötelezettet,
b) a zálogtárgyat, amelyre az ajánlat vonatkozik,
c) a zálogjoggal biztosított, fennálló követelés összegét,
d) a kielégítési jog megnyíltának okát és időpontját, és
e) azt, hogy a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzése a biztosított követelés milyen mértékű kielégítését eredményezné, illetve azt az összeget, amelyet a zálogjogosult fizetne a zálogkötelezett részére.
(4) A zálogjogosult az ajánlatról – annak megküldésével – köteles értesíteni a zálogkötelezetten túl
a) a személyes kötelezettet és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeket,
b) az ajánlat zálogkötelezett részére való megküldését megelőző tizedik napig az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba, illetve a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett, a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjait és
c) azokat, akik a zálogtárgyat terhelő joguk fennállásáról az ajánlat zálogkötelezett részére való megküldését megelőző tizedik napig írásban tájékoztatták és a jog fennállását okirattal igazolták.
(5) Ha a zálogkötelezett írásban elfogadja a zálogjogosult ajánlatát az annak kézhezvételét követő húsz napon belül és a (3) bekezdésben meghatározott személyek nem emelnek írásban kifogást az ajánlat ellen az annak kézhezvételét követő húsz napon belül, a zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát és a zálogjoggal biztosított követelés – az ajánlat tartalmának megfelelően – részben vagy teljesen megszűnik.
4:153. § [A közvetlen kielégítés joga]
(1) Ha a kézizálogjog tárgya pénz, bankszámla-követelés, pénzpiaci eszköz vagy nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír, kielégítési joga megnyíltakor a zálogjogosult a biztosított követelés fejében egyoldalú nyilatkozattal – ajánlattétel és az ajánlat kötelezett általi elfogadása nélkül – megszerezheti a zálogtárgy tulajdonjogát.
(2) A zálogjogosult köteles a zálogkötelezettel – a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint – haladéktalanul elszámolni, és a követelését és annak járulékait meghaladó fedezetet a zálogkötelezett részére kiadni.
(3) Vélelmezni kell, hogy az elszámolás a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint történt, ha annak során a zálogjogosult a zálogtárgyat a tőzsdén vagy más szabályozott piacon, a kielégítési jog gyakorlásának időpontjában érvényes értéken vette figyelembe.
4:154. § [Az elzálogosított követelés érvényesítése]
(1) Ha a zálogjog tárgya követelés, a zálogjogosult a kielégítési jogának megnyíltát és a követelés esedékessé válását követően követelheti az elzálogosított követelés kötelezettjétől a követelés teljesítését is.
(2) A zálogkötelezett a zálogjogosult kérésére köteles a zálogjog érvényesítéséhez szükséges okiratokat átadni.
(3) Ha az elzálogosított követelés esedékessége e követelés jogosultjának jognyilatkozatától vagy általa teljesíthető feltételtől függ, kielégítési jogának megnyílta után e jognyilatkozatot a zálogjogosult is megteheti vagy teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt.
(4) Az elzálogosított követelés érvényesítése alapján befolyt összeg felosztására a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételár felosztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
4:155. § [A bankszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítése]
A bankszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítése csak bírósági végrehajtás útján történhet.
4:156. § [Az elzálogosított követelés biztosítékainak érvényesítése]
(1) Ha a zálogjog tárgya követelés, a zálogjogosult – követelése erejéig – az elzálogosított követelésen túl érvényesítheti az elzálogosított követelést biztosító zálogjogból, illetve kezességből eredő jogokat is.
(2) A zálogjogosultat nem illeti meg az elzálogosított követelést biztosító garancia lehívásának joga.
4:157. § [A zálogjog megszűnése]
(1) A zálogjog megszűnik, ha
a) a zálogjogosult lemond a zálogjogáról és visszaadja a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek vagy törlik a jelzálogjogot a megfelelő nyilvántartásból,
b) a zálogjog tárgyául szolgáló dolog elpusztul, a zálogjog tárgyául szolgáló követelés vagy jog megszűnik,
c) a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik,
d) a zálogjoggal biztosított követelés elévül,
e) a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti, vagy
f) a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi.
(2) A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére a zálogjog fennmarad a követelést kielégítő személyes kötelezett, zálogkötelezett vagy harmadik személy megtérítési követelésének biztosítására.
(3) Az (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti esetekben a kielégítési jogát gyakorló zálogjogosult zálogjogán túl a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok is megszűnnek.
4:158. § [A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjogtól mentes tulajdonszerzés]
Ha a zálogtárgy olyan ingó dolog, amelynek értékesítése a zálogkötelezett gazdasági tevékenysége körébe tartozik és az értékesítésre a zálogkötelezett rendes gazdálkodása körében kerül sor, a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjogtól mentes tulajdonjogot szerez az a személy, aki nem tudott arról, hogy a zálogkötelezett nem jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának tehermentes átruházására.
4:159. § [A zálogjogosult kötelezettsége a zálogjoggal biztosított követelés megszűntekor]
(1) Ha megszűnik a zálogjoggal biztosított követelés és nem áll fenn olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, a zálogjogosult köteles
a) a birtokában lévő zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni,
b) a zálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni,
c) a számláján jóváírt zálogtárgynak a zálogkötelezett számláján való jóváírásáról rendelkezni,
d) a zálogkötelezett számlavezetőjét a zálogjog megszűntéről írásban értesíteni, vagy
e) azt a harmadik személyt, aki mint zálogtartó a zálogtárgy birtokában van vagy akinek a számláján a zálogtárgyat a zálogjogosult javára jóváírták, a zálogjog megszűntéről írásban értesíteni.
(2) Ha a harmadik személy, aki mint zálogtartó a zálogtárgy birtokában van vagy akinek a számláján a zálogtárgyat a zálogjogosult javára jóváírták, a zálogjog megszűntéről való írásbeli értesítést kézhez vette, köteles a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni vagy a számláján jóváírt zálogtárgynak a zálogkötelezett számláján való jóváírásáról rendelkezni.
4:160. § [A vagyont terhelő zálogjog]
(1) A jogi személy vagyonának egészén vagy annak a zálogszerződésben meghatározott részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül – a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéssel – vagyont terhelő zálogjog alapítható.
(2) A vagyont terhelő zálogjog a zálogszerződés megkötése után a zálogkötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, attól az időponttól kezdve, hogy azon a zálogkötelezett rendelkezési jogot szerez, megszűnik azonban, ha a vagyontárgy a zálogkötelezett vagyonából kikerül.
4:161. § [A vagyont terhelő zálogjog átalakítása]
(1) A vagyont terhelő zálogjog jogosultja a kielégítési jogának megnyíltával a vagyont terhelő zálogjogot a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal az abban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakíthatja át és az ekként létrejött zálogjogok alapján az általános szabályok szerint kereshet kielégítést. Az átalakító jognyilatkozat az általa létesítendő zálogjogok létrejöttéhez a zálogszerződésen felül szükséges további feltételeket nem pótolja.
(2) A zálogjogosult az átalakító jognyilatkozattal létesített zálogjoga alapján a vagyont terhelő zálogjog bejegyzésének időpontja szerinti ranghelyen gyakorolhatja kielégítési jogát. E rendelkezésre azonban nem hivatkozhat azzal szemben, aki a vagyonba tartozó valamely vagyontárgyon
a) annak a vagyonba kerülését megelőzően zálogjogot, vagy
b) a zálogjogi nyilvántartáson kívüli más nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogot,
szerzett.
(3) Az elzálogosított vagyon – a biztosított követelés kielégítését veszélyeztető mértékű – csökkenése esetén a zálogjogosult az átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta előtt is megteheti.
4:162. § [A zálogfedezet védelme]
(1) Az elzálogosított vagyon – a biztosított követelés kielégítését veszélyeztető mértékű – csökkenéséről a zálogkötelezett a zálogjogosultat értesíteni köteles. A felek szerződésükben meghatározhatják a vagyon csökkenésének kielégítést veszélyeztető mértékét.
(2) A felek eltérő megállapodása hiányában a zálogjogosult ellenőrizheti a zálogkötelezett gazdálkodását.
4:163. § [A jelzálogjogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazása]
A vagyont terhelő zálogjogra egyebekben a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
4:164. § [Az önálló zálogjog]
(1) Ingatlanon jelzálogjog úgy is alapítható, hogy az az ingatlant a biztosított követelés fennállásától függetlenül terhelje.
(2) Az önálló zálogjog által biztosított követelés megjelölését az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza.
4:165. § [A biztosítéki szerződés]
(1) A zálogjogosult az ingatlanból kizárólag a biztosítéki szerződés feltételei szerint kereshet kielégítést. A biztosítéki szerződés csak akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
(2) A biztosítéki szerződés különösen az önálló zálogjog alapításának célját, a felmondás gyakorlásának módját és a felmondási időt, az önálló zálogjogból való kielégítés mértékét, valamint a zálogkötelezettet megillető jogok gyakorlásának feltételeit tartalmazza.
(3) A zálogkötelezett az önálló zálogjog mindenkori jogosultjával szemben hivatkozhat azokra a kifogásokra, amelyek őt a biztosítéki szerződés alapján megilletik.
4:166. § [Az önálló zálogjog átváltoztatása]
(1) Az önálló zálogjog követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megállapodásával és az átváltoztatás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével átváltoztatható.
(2) Az átváltoztatáshoz nincs szükség a rangsorban azonos vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulására.
(3) Az átváltoztatás a zálogjog eredeti ranghelyét nem érinti.
4:167. § [Az önálló zálogjog átruházása]
(1) Az önálló zálogjog a biztosított követelés nélkül, valamint részletekben is átruházható. A zálogjogosult igényelheti az önálló zálogjog megosztását az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) A biztosítéki szerződés alapján a zálogkötelezettet megillető kifogásokat a zálogkötelezett az önálló zálogjog átruházása esetén az új jogosulttal szemben is felhozhatja.
4:168. § [Az önálló zálogjog érvényesítése]
(1) Az önálló zálogjog alapján a zálogjogosult legfeljebb az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett összeg erejéig kereshet kielégítést a zálogtárgyból.
(2) A felek eltérő megállapodása hiányában a zálogjogosult kielégítéséhez az önálló zálogjognak a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult általi felmondása szükséges.
(3) A felmondás ideje – a felek eltérő megállapodása hiányában – hat hónap. A felmondási jogot nem lehet kizárni.
4:169. § [Az önálló zálogjog törlése, harmadik személy javára való átjegyzése]
Ha az önálló zálogjog alapításának a biztosítéki szerződésben megjelölt célja véglegesen meghiúsult, a zálogjoggal biztosított követelés megszűnt, illetve a biztosítéki szerződésben foglalt más megszűnési ok vagy feltétel bekövetkezett, a zálogjogosult a zálogkötelezett írásbeli felszólítására köteles hozzájárulni ahhoz, hogy az önálló zálogjogot harmadik személy javára jegyezzék át vagy töröljék az ingatlan-nyilvántartásból.
4:170. § [A zálogjogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazása]
Ha a biztosított követelés fennállásától való függetlenségből más nem következik, az önálló zálogjogra egyebekben a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.