4:171. § [Földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén]
(1) Ha föld és a rajta álló épület tulajdonjoga mást illet meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület használatához szükséges mértékben a földön földhasználati jog illeti meg.
(2) Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges mértékben jogosult a föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket.
4:172. § [A haszonélvezet meghatározása]
(1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog legfeljebb a jogosult haláláig vagy jogutód nélkül történő megszűnéséig állhat fenn.
(3) A haszonélvezeti jog – eltérő megállapodás hiányában – a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
4:173. § [A haszonélvezet keletkezése]
(1) Haszonélvezeti jog szerződés alapján való keletkezéséhez ingó dolog esetében a dolog birtokának átruházása, az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetében pedig a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges.
(2) Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.
(3) A haszonélvezeti jog a felek vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik.
4:174. § [A haszonélvezeti jog gyakorlása több jogosult esetében és a haszonélvezet átruházása]
(1) Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A haszonélvező a szerződésen alapuló haszonélvezeti jogot a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja. A törvényen, bírósági vagy más hatósági határozaton alapuló haszonélvezeti jog nem ruházható át.
(3) A felek eltérő rendelkezése hiányában nincs szükség a tulajdonos előzetes hozzájárulására a birtoklás, a használat és a hasznok szedése joga gyakorlásának átengedéséhez. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt.
4:175. § [A haszonélvező jogai és kötelezettségei a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni.
(2) A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését csak akkor és annyiban változtathatja meg, és a dolgot csak akkor alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes.
(3) A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dolog fenntartásával járó terheket és a dologhoz fűződő közterheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.
(4) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza – értesíteni, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtegye.
4:176. § [A költségek viselése]
(1) A haszonélvező a rendkívüli felújítási, javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűnését követő öt éven belül a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli felújítási, javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti.
4:177. § [A rendhagyó haszonélvezet]
(1) A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, így gazdasági felszereléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket a pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
(2) Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
4:178. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja, rongálja, gazdasági rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezetet megszüntetheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben, ha a harmadik személy vagy a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a harmadik személyt – a tulajdonos kérelmére – az átengedett jog gyakorlásától eltiltja.
4:179. § [A haszonélvezet tárgyának elpusztulása]
(1) Ha a dolog vagy annak jelentős része elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti annak a helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel.
(4) A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti.
4:180. § [A haszonélvezet megszűnése]
(1) A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával, a jogi személy jogutód nélkül történő megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.
(2) A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata, ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetében a haszonélvezeti jog ingatlan- nyilvántartásból való törlése is szükséges.
(3) Ingatlan vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog haszonélvezete esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni.
(4) A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete esetében a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát képező jog jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni.
4:181. § [A haszonélvező kötelezettségei a haszonélvezet megszűnése esetén]
(1) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot a tulajdonosnak visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
(2) A haszonélvezeti jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
4:182. § [A jogok mint haszonélvezet tárgyai]
(1) A jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogon fennálló haszonélvezeti jog alapítása a jog átruházásának szabályai szerint történik.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.
4:183. § [A jog haszonélvezőjének jogállása]
Ha a haszonélvezetnek olyan jog a tárgya, amelynél fogva valaminek a szolgáltatását lehet követelni, a haszonélvező és a szolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra megfelelően irányadóak azok a szabályok, amelyek a jog átruházásának esetében a jog megszerzője és a kötelezett közötti jogviszonyra vonatkoznak.
4:184. § [Tagsági jog mint a haszonélvezet tárgya]
Ha a haszonélvezeti jog tárgya üzletrész vagy tagsági jogot megtestesítő értékpapír, a tagsági jogviszonyból eredő jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése – eltérő megállapodás hiányában – a haszonélvezőt illeti, illetve terheli.
4:185. § [A követelés haszonélvezőjének jogállása]
(1) Követelés haszonélvezője jogosult a követelést érvényesíteni, és ha az esedékességhez a hitelező felmondása szükséges, a hitelezőt megillető felmondási jogot gyakorolni. Ha a követelést a haszonélvező hajtja be, a követelés érvényesítéséért a jogosulttal szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A haszonélvezőnek a követelésre vonatkozó más rendelkezése semmis.
(2) Az adós teljesítésével a szolgáltatás tárgyát a követelés jogosultja szerzi meg azzal, hogy azon a haszonélvező a teljesítéssel egyidejűleg haszonélvezetet szerez.
4:186. § [A használat]
(1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. Jogi személy a használat joga alapján a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja, és szedheti annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.
(2) Egyebekben a használatra a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
4:187. § [A telki szolgalom fogalma]
(1) Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azt elősegítő célra – különösen átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezeték elhelyezése, épület megtámasztása céljára – más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
(2) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanjaikon – meghatározott útvonalon és terjedelemben – átjárjon.
4:188. § [A telki szolgalom létrejötte]
(1) Telki szolgalom szerződéssel, elbirtoklással, törvény rendelkezésével, valamint bírósági, hatósági határozat alapján jöhet létre.
(2) A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
(4) A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet.
4:189. § [A telki szolgalom gyakorlása]
(1) A telki szolgalom gyakorlása során a jogosult – a szolgáló ingatlan mindenkori birtokosának érdekeit kímélve – kizárólag a rendeltetésszerű használathoz (joggyakorláshoz) elengedhetetlenül szükséges mértékben veheti igénybe a szolgalommal terhelt ingatlant. A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog tulajdonosa, használója jogainak szükségtelen sérelmére.
(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét – eltérő megállapodás hiányában – olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják.
4:190. § [A telki szolgalom megszűnése]
(1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja, vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges.
(2) A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt – bár ez módjában állt – tizenöt éven át nem gyakorolta, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák, továbbá ha az azt megalapozó ok megszűnik. Ha a szerződéssel alapított szolgalmat annak jogosultja és kötelezettje megszünteti vagy arról a jogosult lemond, a szolgalom az ingatlan-nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
4:191. § [A közérdekű használati jog]
(1) Ingatlanra – törvényben meghatározott közérdekből – hatósági határozattal szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani, feltéve, hogy az azzal járó korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy jelentős mértékben nem akadályozza. A használati jog alapításáért az ezzel járó igénybevétel, korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.
(2) A használati jog alapításából eredő károkat a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.
4:192. § [Az ingatlan-nyilvántartás tartalma és alapelvei]
(1) Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanok törvényben meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, törvényben meghatározott adatait.
(2) Az ingatlan-nyilvántartás vezetése a bejegyzés, a nyilvánosság, a közhitelesség, az okirat, a kérelemhez kötöttség, valamint a rangsor törvényben meghatározott alapelveinek megfelelően történik.
4:193. § [Az ingatlan-nyilvántartás részletes szabályai]
Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.
5:1. § [A kötelem]
(1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
(2) A kötelmek közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály az eltérést nem tiltja.
5:2. § [Kötelemkeletkeztető tények]
(1) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, jogszabályból, bírósági, hatósági határozatból, jogszabályban megállapított esetekben egyoldalú jognyilatkozatból, valamint a személyhez fűződő vagy dologi jog megsértéséből, szerződésen kívüli károkozásból, megbízás nélküli ügyvitelből, jogalap nélküli gazdagodásból vagy utaló magatartásból.
(2) A polgári jogi egyoldalú jognyilatkozatokra – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Kötelem jogszabályból, bírósági, hatósági határozatból akkor keletkezhet, ha a jogszabály, illetve a bíróság vagy a hatóság törvényes jogkörében eljárva így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ezekre a kötelmekre – ha a jogszabály, a bíróság vagy a hatóság eltérően nem rendelkezik – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5:3. § [A kötelem megszűnése]
A kötelem megszűnik
a) a szolgáltatás kötelemszerű teljesítésével,
b) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával,
c) ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik,
d) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége csak személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult,
e) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást – annak jellegénél fogva – részére kellett nyújtani; vagy
f) a kötelmet létrehozó jogszabályban, bírósági, hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.
5:4. § [Az időmúlás joghatása]
A jogosultság gyakorlására és a követelések érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eredménytelen eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha jogszabály vagy a kötelmet létrehozó bírósági, hatósági határozat kifejezetten így rendelkezik. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.
5:5. § [Az elévülés]
(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések az esedékessé válástól számított öt év alatt elévülnek.
(2) A feleknek az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodása csak írásban érvényes.
(3) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.
5:6. § [Az elévülés joghatásai]
(1) Az elévült követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Elévült követelés beszámítására a törvényben előírt egyéb feltételek teljesülése esetén is csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kötelezett a követelést korábban elismerte.
(2) Az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást – a követelés elévülésére tekintettel – visszakövetelni nem lehet.
(3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek, még ha az azokra irányadó elévülési idő nem is telt el. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.
(4) Az elévülést a bírósági eljárásban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – hivatalból nem lehet figyelembe venni.
5:7. § [Az elévülés nyugvása]
(1) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.
(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egyéves – ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapos – jogvesztő határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetve három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.
(3) Olyan harmadik személlyel szemben, aki a kötelezettség teljesítéséért akkor felel, ha a követelés a kötelezettől nem hajtható be (mögöttesen felelős személy), a behajthatatlanság megállapításáig az elévülés nyugszik.
5:8. § [Az elévülés megszakítása]
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése,
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása, ideértve az egyezséget is,
c) a követelés bírósági úton történő érvényesítése, közvetítői eljárás és békéltetői testületi eljárás megindításának kezdeményezése, vagy
d) törvényben meghatározott egyéb ok.
(2) Az elévülés megszakításától, illetve az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása, illetve bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
5:9. § [Tartozáselismerés]
Ha a kötelezett a tartozását elismeri, ez kötelezettsége jogcímét és tartalmát nem változtatja meg, de őt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő nyilatkozat megtételének időpontjában nem, vagy nem a nyilatkozatban foglalt tartalommal, terjedelemben állt fenn.
5:10. § [Egyezség]
(1) A felek a kötelemből eredő vitás vagy vitára okot adó kérdéseket írásban, megegyezéssel rendezhetik (egyezség). Egyezség létrejöhet úgy is, hogy a felek követeléseikből kölcsönösen engednek egymásnak.
(2) Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak.
5:11. § [Osztható szolgáltatásra vonatkozó kötelezettség]
Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogosult minden kötelezettől csak a ráeső részt követelheti. Kétség esetén a kötelezettek egyenlő mértékű szolgáltatás teljesítésére kötelesek.
5:12. § [Egyetemleges kötelezettség]
(1) Ha többen tartoznak egy, nem osztható szolgáltatással, a teljesítés – részben vagy egészben – bármelyik kötelezettől követelhető.
(2) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. Az egyetemleges kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.
(3) A kötelezett a más kötelezettet megillető olyan kifogásra is hivatkozhat, amely a jogosult kielégítésével kapcsolatos. A többi kötelezett követelése nem számítható be.
(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll. A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre.
5:13. § [Az egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonya]
(1) Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a jogosultnak, a többi kötelezettől a követelésnek őket terhelő része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti.
(2) A kötelezett nem hivatkozhat a többi kötelezettel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült.
(3) Az a kötelezett, amellyel szemben a jogosult követelése elévült, az elévülésre a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat.
(4) Ha a jogosultnak teljesítő kötelezett a többi kötelezettől megtérítést követelhet, rá a jogosultat megillető és a többi kötelezett teljesítésének biztosítására is szolgáló jogok átszállnak.
5:14. § [Több jogosult osztható szolgáltatás esetében]
Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A jogosultak részaránya kétség esetén egyenlő.
5:15. § [Jogosulti együttesség]
Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni.
5:16. § [A jogosultak egyetemlegessége]
(1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap.
(2) A jogosultak bármelyikének késedelme vagy az olyan jognyilatkozat, amely a követelés érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele, mindegyik jogosultra kihat.
(3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem következtek.
(4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett – anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezzel mentesülne – a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést.
(5) A jogosultakat – ha jogviszonyukból más nem következik – a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg.
5:17. § [A teljesítés általános szabálya]
A szolgáltatást a kötelem természetének megfelelően kell teljesíteni.
5:18. § [A teljesítés esedékessége]
Ha jogszabályból, bírósági, hatósági határozatból vagy a felek megállapodásából, továbbá a kötelem természetéből más nem következik, a szolgáltatás a kötelem keletkezését követően nyomban esedékes.
5:19. § [A teljesítés helye]
(1) Ha jogszabályból, bírósági, hatósági határozatból vagy a felek megállapodásából, továbbá a kötelem természetéből más nem következik, a szolgáltatás teljesítésének helye – amennyiben a kötelezett jogi személy – a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti székhelye.
(2) Ha a kötelezett a székhelyét a kötelem keletkezését követően megváltoztatja, és erről a jogosultat értesíti, a teljesítés helye az új székhely. A teljesítés helyének megváltoztatásából eredő többletköltséget a kötelezett viseli.
(3) Ha a kötelezett természetes személy, a teljesítés helye a lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.
(4) Ha a kötelem dolog szolgáltatására irányul, és a dolgot a kötelezett székhelyétől (telephelyétől, fióktelepétől), lakóhelyétől (szokásos tartózkodási helyétől) különböző helyre kell eljuttatni, a teljesítés azzal történik meg, hogy a kötelezett a dolog birtokát elszállítás érdekében a jogosultra, a fuvarozóra vagy a szállítmányozóra átruházza.
(5) Ha a kötelem dolog szolgáltatására irányul, és a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy teljesítési segédje útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye a jogosult székhelye, természetes személy jogosult esetén lakóhelye (szokásos tartózkodási helye).
5:20. § [Elszámolás több tartozás esetén]
(1) Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni.
(2) Ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjéről nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a másik fél jogosult választani, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. A jogosult választásáról a kötelezettet megfelelő határidőn belül értesíteni köteles.
(3) Ha egyik fél sem választott, vagy a jogosult választásáról a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést
a) a régebben lejárt,
b) azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított,
c) egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb
tartozásra kell elszámolni.
(4) Ha a követelések között a (3) bekezdés alapján különböztetni nem lehet, a teljesítést valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.
5:21. § [Pénztartozás teljesítésének módja]
(1) Pénztartozás fizetéssel, illetve a felek megállapodása szerinti más módon teljesíthető.
(2) A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. A más pénznemben meghatározott tartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő árfolyam alapulvételével kell átszámítani.
(3) Ha a jogosult pénztartozás teljesítéseként csekket, utalványt, váltót, egyéb fizetési megbízást vagy ígérvényt fogad el, a pénztartozást teljesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy annak alapján, az abban foglalt feltételeknek megfelelően a jogosultnak teljesítenek, vagy a teljesítés neki felróható okból marad el. A csekk, utalvány, váltó, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény beváltásával kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.
(4) Ha a pénzbeli kötelezettség teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A jogosult ettől eltérően rendelkezhet.
5:22. § [Pénztartozás teljesítésének helye]
(1) Ha jogszabályból vagy a kötelem természetéből más nem következik, a pénztartozás teljesítésének helye a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti székhelye.
(2) Ha a jogosult a székhelyét a kötelem keletkezését követően megváltoztatja, és erről a kötelezettet értesíti, a teljesítés helye az új székhely. A teljesítés helyének megváltoztatásából eredő többletköltséget a jogosult viseli.
(3) Ha a jogosult természetes személy, a pénztartozás teljesítésének helye a természetes személy lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.
5:23. § [A kamat]
(1) Pénztartozás után – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kamat jár.
(2) Az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség esetén, ideértve a támogatási szerződésekből eredő fizetési kötelezettséget is, a kamatfizetés mellőzésére vagy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamat fizetésére irányuló szerződési kikötés – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – semmis. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások felhasználására kötött szerződésekben, valamint a jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásával megbízott és e körben olyan szervezetek által vállalt fizetési kötelezettség esetében is, amelyet államháztartási szervezet alapított, vagy amelyben ilyen szervezet többségi befolyással rendelkezik.
(3) A kamat mértéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
(4) Ha a fizetési kötelezettséget idegen pénznemben kell teljesíteni, a kamat mértéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az adott pénznem szerinti központi banki irányadó kamat, ha pedig ilyen nincs, a pénzpiaci kamat. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
5:24. § [Pénzkövetelések beszámítása]
(1) A kötelezett pénztartozását – ha jogszabály kivételt nem tesz – úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámított pénzkövetelést a pénztartozás teljesítésére irányadó szabályok szerint kell elszámolni.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.
5:25. § [Pénzkövetelések beszámításának korlátai]
(1) A jogosult az elévült pénzkövetelését akkor számíthatja be, ha azt a kötelezett korábban elismerte és a beszámítani kívánt pénzkövetelés a pénztartozás esedékességének időpontjában még nem évült el.
(2) A végrehajtható határozattal, egyezséggel megállapított vagy közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani.
(3) Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben csak olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered.
5:26. § [A beszámítás kizártsága]
(1) Beszámításnak nincs helye
a) olyan pénzköveteléssel szemben, amelyet meghatározott célra kell fordítani,
b) a tartási, életjáradéki és a jövedelempótló járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve, valamint
c) a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.
(2) Törvény a beszámítás lehetőségét az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is kizárhatja vagy korlátozhatja.
5:27. § [A beszámítás szabályainak alkalmazása nem pénzkövetelés esetén]
A beszámítás szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal a tartozásába beszámítja.
5:28. § [A letét útján való teljesítés]
(1) A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha
a) a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani,
b) a jogosult a teljesítés helyén nem található,
c) a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy
d) jogosulti együttesség esetén a jogosultak nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen.
(2) A kötelezett a letétet mindaddig visszavonhatja, amíg arról a jogosult értesítést nem kapott.
(3) A kötelezett a letétbe helyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak, ha az az őt terhelő szolgáltatás teljesítését igazolja.
(4) A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételével kezdődik. Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga megszűnt, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.
(5) A letétbe helyezésnek a teljesítés helye vagy a kötelezett székhelye, illetve lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kell történnie. A letétbe helyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viseli.
(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kötelezett – az (1)–(5) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – közjegyzői bizalmi őrzés vagy ügyvédi letét útján is teljesíthet.
5:29. § [Harmadik személy részéről történő teljesítés]
(1) A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetve nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni.
(2) A követelés biztosítékai – az (1) bekezdés szerinti esetben – fennmaradnak, ha a követelés az azt teljesítő harmadik személyre átszáll, vagy a harmadik személy a kötelezettől megtérítést követelhet.
5:30. § [A szerződési szabadság]
(1) A felek szabadon – az általuk megválasztott féllel és tartalommal – köthetnek szerződést. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) Szerződés megkötését törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály kötelezővé teheti.
(3) A szerződés egyes tartalmi elemeit törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály meghatározhatja és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek.
(4) Jogaik gyakorlása során a felek a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartásával kötelesek eljárni.
(5) A megkötött szerződés tartalmát törvény kivételesen és csak annyiban változtathatja meg, amennyiben az a nemzetgazdasági viszonyokban vagy a közrendben bekövetkezett előre nem látható, lényeges változások következtében szükséges.
(6) Ha a szerződés (5) bekezdés szerinti okból megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges és jogos érdekét sérti, a fél jogosult a szerződés bíróság általi módosításának kezdeményezésére vagy – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat, vagy azt felmondhatja.
5:31. § [A felek együttműködési kötelezettsége]
(1) A felek a szerződéskötést megelőzően, továbbá a szerződés megkötése és fennállása során, különösen a szerződéssel kapcsolatos jogaik gyakorlásakor és kötelezettségeik teljesítésekor kötelesek együttműködni. Az együttműködési kötelezettség keretében a felek kötelesek tájékoztatni egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. Jogszabály a tájékoztatási kötelezettség lényeges tartalmát meghatározhatja.
(2) Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.
(3) Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. Ez a kötelezettsége azonban csak olyan mértékben áll be, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a kár, mint az együttműködési kötelezettség megszegésének lehetséges következménye a kötelezettségszegés időpontjában előre látható volt.
5:32. § [A visszterhesség vélelme]
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
5:33. § [A fogyasztói szerződés]
(1) Fogyasztói szerződés jön létre, ha önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy fogyasztóval köt szerződést.
(2) A törvénynek vagy a törvény felhatalmazása alapján más jogszabálynak a fogyasztói szerződésre irányadó szabályait – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell arra a szerződésre is, amelyet a legalább középvállalkozásnak számító vállalkozás köt alapítvánnyal, egyesülettel, társasházzal vagy legfeljebb mikrovállalkozásnak minősülő vállalkozással.
5:34. § [Különös tájékoztatási kötelezettség fogyasztói szerződésnél]
Ha a fogyasztóval szerződő félnek jogszabály – különösen a távollevők között, valamint az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződés esetében – külön tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a kötelezettet terheli annak a bizonyítása, hogy e kötelezettségének eleget tett.
5:35. § [A fogyasztó különös elállási joga]
Ha jogszabály – különösen a távollevők között, valamint az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződés esetén – feljogosítja a fogyasztót, hogy a szerződéstől meghatározott határidőn belül indokolás nélkül elálljon, az elállás jogkövetkezményeit a jogszabály állapítja meg.
5:36. § [A szerződés létrejötte és tartalma]
(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
(3) A szerződés tartalmává válik az a szokás és gyakorlat, amelyet a felek korábbi üzleti viszonyukban egymás között kialakítottak és rendszeresen alkalmaztak, kivéve, ha a szokás vagy gyakorlat mellőzéséről a felek a szerződésben kifejezetten rendelkeztek.
5:37. § [Az ajánlati kötöttség]
(1) Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő, határozott kikötéseket tartalmazó jognyilatkozatot tesz (ajánlat), ahhoz kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.
(2) Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét.
(3) A jelenlevők között tett ajánlat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett ajánlatnak minősül a jognyilatkozat abban az esetben, ha arról a másik fél annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez.
(4) A távollevők között tett ajánlat a címzetthez történő megérkezéssel válik hatályossá. A jognyilatkozat akkor minősül megérkezettnek, amikor azt a címzett székhelyére vagy lakóhelyére kézbesítik.
(5) Az elektronikus úton tett ajánlat közlésére vonatkozóan jogszabály a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.
5:38. § [Az ajánlati kötöttség megszűnése]
(1) Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, jelenlevők között tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Távollevők között tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.
(2) Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldését vagy ráutaló magatartás esetén a magatartás tanúsítását megelőzően a címzetthez intézett nyilatkozatával visszavonja. A hatályos ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat ezt tartalmazza, vagy az elfogadásra határidőt állapít meg.
5:39. § [Az ajánlat elfogadása]
(1) Az ajánlat címzettjének egyetértést kifejező nyilatkozata elfogadásnak minősül. Az elfogadó nyilatkozat hatályossá válására az ajánlat hatályossá válására vonatkozó szabályok irányadóak.
(2) Elfogadásnak minősül az ajánlat címzettjének egyetértést kifejező magatartása is.
(3) A hallgatás vagy valamely magatartástól történő tartózkodás csak törvény rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján minősül elfogadásnak.
5:40. § [Új ajánlat, módosított elfogadás]
(1) Az ajánlattól lényeges kérdésekben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.
(2) Az ajánlat címzettjének olyan nyilatkozata, amely az ajánlattal való egyetértést fejez ki, elfogadásnak minősül akkor is, ha olyan kiegészítő vagy eltérő feltételeket tartalmaz, amelyek lényegesen nem változtatják meg az ajánlatban foglalt feltételeket. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta, vagy az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.
(3) Ha a felek a szerződést nem foglalták írásba, és az egyik fél a szerződés megkötését követően késedelem nélkül olyan írásbeli nyilatkozatot küld a másik félnek, amely a szerződés megerősítését jelenti, de amely lényegesnek nem minősülő további vagy eltérő feltételt tartalmaz, e feltétel a szerződés részévé válik, kivéve, ha a címzett a feltétel ellen haladéktalanul tiltakozik.
5:41. § [A késedelmes elfogadás]
(1) Késedelmesen megtett elfogadó nyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre, és az ajánlati kötöttség megszűnik.
(2) Az elfogadó nyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az ajánlattevő erről haladéktalanul tájékoztatja az ajánlat címzettjét.
(3) Az elfogadó nyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az elkésett elfogadó nyilatkozatot olyan körülmények között tették meg, hogy az rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az ajánlat címzettjét arról, hogy ajánlatát hatályát vesztettnek tekinti.
5:42. § [A szerződés létrejöttének időpontja és helye]
(1) A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó nyilatkozat hatályossá válik. Ráutaló magatartással történő elfogadás esetén a szerződés akkor jön létre, amikor a magatartásról az ajánlattevő tudomást szerez.
(2) Ha a szerződés távollevők között jön létre, a szerződéskötés helye – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az ajánlattevő székhelye vagy lakóhelye.
5:43. § [Az előszerződés]
(1) A felek kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy általuk meghatározott, későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni, az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak.
(2) Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. A szerződés megkötése akkor tagadható meg, ha a fél bizonyítja, hogy az előszerződés megkötését követően beállott, érdekkörén kívüli, előre nem látható körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy e körülmény alapján elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
(3) Ha bármelyik fél a későbbi időpontban a szerződés megkötésétől – anélkül, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnának – elzárkózik, a bíróság a másik fél kérelmére a szerződést a feleknek a lényeges kérdésekben történt megállapodása szerint létrehozza.
5:44. § [Jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség]
(1) Ha a szerződéskötési kötelezettség jogszabályon alapul és a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja és annak tartalmát a jogszabályban előírtak figyelembevételével megállapítja.
(2) A jogosult – a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével – ajánlattételre felhívhatja azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel (kötelezett). A kötelezettnek – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie.
(3) Ha a felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat vagy okiratokat, a kötelezett – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő a hiányok pótlásától számít.
(4) A szerződés megkötése akkor tagadható meg, ha a fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy a szerződéstől történő elállásnak vagy felmondásnak volna helye.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérő szerződéses kikötés semmis.
5:45. § [Elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve]
Azzal a vállalkozással szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik az ügylet jellegének megfelelő szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél külön törvényben meghatározott esetben követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre.
5:46. § [Az általános szerződési feltétel fogalma]
(1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek utóbb egyedileg nem tárgyaltak meg.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az általános szerződési feltétel alkalmazóját terheli annak bizonyítása, hogy az általa egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
5:47. § [Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása]
(1) Fogyasztói szerződésben általános szerződési feltétel alkalmazására – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak azt követően kerülhet sor, hogy azt a feltételt kialakító fél a honlapján – a kezdőlapon önálló menüpont alatt, jól felismerhető módon – közzétette. Az általános szerződési feltétel alkalmazásának időtartama alatt az általános szerződési feltétel alkalmazója köteles honlapján az általános szerződési feltétel megismerésének lehetőségét folyamatosan biztosítani. Az általános szerződési feltétel alkalmazója az általános szerződési feltétel papír alapú változatának megismerhetőségét – így különösen annak kifüggesztésével – is köteles biztosítani.
(2) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha az azt alkalmazó fél lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően – az (1) bekezdés szerinti módon – megismerje, annak lényeges tartalmi elemeire vonatkozóan – ha a szerződés megkötésének módja, körülményei azt lehetővé teszik – előzetesen tájékoztatást kapjon, és ha azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
(3) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a szokásos szerződési gyakorlattól, vagy eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadja.
5:48. § [A szerződési feltételek ütközése]
Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.
5:49. § [Az általános szerződési feltételek ütközése]
(1) Ha az általános szerződési feltételekre utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el, és az általános szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkettő a szerződés részévé válik.
(2) Ha az általános szerződési feltételek – akár részlegesen – eltérnek egymástól, és az eltérés nem lényeges feltételre vonatkozik, a szerződés létrejön, az általános szerződési feltételek pedig annyiban képezik a szerződés részét, amennyiben nem mondanak egymásnak ellent.
(3) Ha az egymásnak ellentmondó általános szerződési feltételek a szerződés lényeges kérdéseire vonatkoznak, a szerződés nem jön létre.
5:50. § [Az általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések kötelező alkalmazása]
Az 5:46–49. §-ban foglaltaktól eltérő szerződéses kikötés semmis.
5:51. § [Felhívás ajánlattételre versenyeztetési eljárásban]
A fél ajánlati felhívást tehet közzé, amelyben több személytől kéri ajánlatok benyújtását azzal, hogy a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést. A fél a felhívásban megjelölt határidő lejártáig felhívását visszavonhatja.
5:52. § [Ajánlati kötöttség versenyeztetési eljárásban]
(1) Az ajánlati kötöttség a felhívásban megjelölt ajánlattételi határidő lejártával kezdődik. Az ajánlattevő ajánlatát e határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja.
(2) Az ajánlattevő a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követő harminc napig marad kötve ajánlatához.
(3) Ha az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár.
5:53. § [A szerződéskötés elmaradása versenyeztetési eljárásban]
(1) A felhívást közzétevő fél a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte.
(2) A felhívást közzétevő fél a kiválasztott ajánlattevővel való szerződéskötést akkor is megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az időközben beállott, általa előre nem látható és érdekkörén kívül eső okból a szerződés teljesítésére nem képes, vagy elállásra, illetve felmondásra lenne jogosult.
5:54. § [Keretmegállapodás alkalmazása versenyeztetési eljárásban]
(1) A felhívást közzétevő fél egy vagy több az eljárásban kiválasztott ajánlattevővel olyan keretmegállapodást is köthet, amelynek alapján a keretmegállapodásban meghatározott időtartamon belül a szolgáltatásnak vagy a szolgáltatás meghatározott részének teljesítését a kiválasztott ajánlattevőtől – több ajánlattevő esetén azok bármelyikétől – a hozzá intézett egyoldalú nyilatkozattal követelheti. A keretmegállapodásban meg kell határozni a szolgáltatást vagy annak önállóan is teljesíthető részét (részszolgáltatás), azt az időszakot, amelyben a teljesítés követelhető, a fizetendő ellenszolgáltatást, illetve ennek olyan számítási módját, amelynek alapján a teljesített szolgáltatás (részszolgáltatás) ellenértéke megállapítható, továbbá minden más olyan feltételt, amely a szolgáltatás (részszolgáltatás) szerződésszerű teljesítéséhez szükséges. A felhívásban utalni kell a keretmegállapodás kötésére és annak feltételeire.
(2) A több ajánlattevővel kötött keretmegállapodásban a felek árlejtési eljárás alkalmazását is kiköthetik. Ebben az esetben a felhívást közzétevő fél arra vállal kötelezettséget, hogy a keretmegállapodásban meghatározott időszakonként vagy időpontokban olyan eljárást folytat le, amelynek eredményeként a teljesítésre a legalacsonyabb ellenszolgáltatás ellenében kötelezettséget vállaló ajánlattevőt jogosítja és kötelezi. Az ilyen keretmegállapodásnak az ellenszolgáltatás mértékét vagy számítási módját nem kell tartalmaznia. A keretmegállapodás az árlejtési eljárás elektronikus úton való lefolytatását is előírhatja.
5:55. § [Az árverés]
(1) Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik (árverés), az árverés eredményeként a szerződés a nyertes kihirdetésével létrejön.
(2) Az árverési ajánlat hatálya megszűnik, ha más árverező kedvezőbb árat ajánl, vagy ha az árverés nyertes kihirdetése nélkül fejeződik be.
5:56. § [A versenyeztetési szabályok alkalmazhatósága]
Az 5:51–55. §-okban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a versenyeztetési eljárásra külön törvény meghatározott szabályok kötelező alkalmazását írja elő.
5:57. § [A jognyilatkozat megtételének módja]
Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
5:58. § [A szerződés írásba foglalása]
(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződésre írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a szerződés akkor minősül írásba foglaltnak, ha a szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta. A szerződés érvényességét nem érinti, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél szerződési nyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt nyilatkozatai együttesen tartalmazzák az egybehangzó akaratnyilvánítást. A szerződés akkor is érvényes, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.
(3) Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas – ha törvény eltérő követelményt nem állapít meg legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott – elektronikus dokumentumban kerül sor.
(4) Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére csak írásban lehet ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot tenni.
(5) Ha a szerződés megkötése meghatározott alakhoz kötött, a szerződés módosítása és megszüntetése is csak a meghatározott alakban érvényes.
(6) Ha a szerződő fél nem tud vagy nem képes írni, szerződési nyilatkozatának írásba foglalásához annak közokiratba foglalása szükséges.
5:59. § [A képviseleti jog]
(1) Szerződéskötésre irányuló vagy más jognyilatkozatot tenni és meghatározott cselekményt végezni más személy (képviselő) útján is lehet, kivéve, ha törvény előírja, hogy a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet.
(2) Képviseleti jog erre irányuló megállapodáson (ügyleti képviselet), valamint törvényen, bírósági, hatósági határozaton és létesítő okirat rendelkezésén alapulhat.
(3) A megállapodáson alapuló képviseleti jogot a képviseltnek a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett, erre irányuló jognyilatkozata tanúsítja (meghatalmazás).
(4) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre vagy megtételre kerülő jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás alakszerűségi hibáját – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a képviselt utólag, alakszerűen tett jóváhagyása pótolja.
5:60. § [Az általános meghatalmazás]
(1) Ügyek előre meg nem határozott körére, határozott vagy határozatlan időre képviseleti jog (általános meghatalmazás) adható. Az általános meghatalmazás csak akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták.
(2) Az általános meghatalmazás az általános meghatalmazásokról szóló külön törvény szerint vezetett elektronikus nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.
(3) Az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása csak a visszavonás vagy felmondás tényének az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásába való bejegyzésével válik érvényessé.
5:61. § [A képviselő eljárása]
(1) Ha a képviselő a képviselt nevében jár el, cselekménye által közvetlenül a képviselt válik jogosítottá és kötelezetté.
(2) A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.
(3) A képviselő nem járhat el, ha az ellenérdekű fél ő maga vagy az általa képviselt személy. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat.
(4) Kétség esetén a másik fél vagy az érdekelt hatóság a képviselttől a meghatalmazás írásbeli megerősítését kérheti. Ha a képviselt a körülmények által indokolt megfelelő határidőn belül nem kifogásolja a képviselő eljárását, azt meghatalmazáson alapulónak kell tekinteni.
(5) A képviselő a személyes természetű feladatok kivételével, törvény eltérő rendelkezése hiányában, jogosult a képviselet ellátását másra bízni (alképviselet); a képviselt azonban az alképviselő igénybevételét kizárhatja.
5:62. § [A vélelmezett képviselet]
(1) A termék adásvételével vagy szolgáltatás nyújtásával foglalkozó vállalkozás azon alkalmazottját vagy tagját, akiről munkakörénél fogva alappal feltételezhető, hogy az ezzel összefüggő jognyilatkozatok megtételére is jogosultsággal rendelkezik, képviselőnek kell tekinteni.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik vagy a körülményekből más nem következik, az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó a természetes vagy jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottjára vagy tagjára az ott szokásos szerződések megkötésével és lebonyolításával kapcsolatban.
5:63. § [A képviseleti jog korlátozása és megszűnése]
(1) A megállapodáson vagy létesítő okirat rendelkezésén alapuló képviseleti jogot a képviselt egyoldalú nyilatkozattal korlátozhatja vagy visszavonhatja.
(2) A képviseleti jog korlátozása vagy megszűnése harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha arról tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna.
5:64. § [Az álképviselet]
(1) Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz (álképviselő), nyilatkozatával a képviseltre csak annak jóváhagyásával vált ki joghatást.
(2) Ha a képviselt a nevében kötött szerződést nem hagyja jóvá,
a) a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a szerződés megkötéséből eredő kárát,
b) a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személy teljes kárát
megtéríteni köteles.
5:65. § [A közvetett képviselet]
Ha a képviselő a saját nevében jár el a képviselt javára, cselekménye által a harmadik személlyel szemben kizárólag ő válik jogosítottá és kötelezetté.
5:66. § [Az eseti gondnokság és az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete]
(1) Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel.
(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
a) ha sürgősen kell intézkedni és a korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá
b) ha az ismeretlen, távol levő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.
(3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám vagy a gondnok.
(4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyek ellátására eseti gondnokot rendeltek.
(5) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van.
(6) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.
(7) A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály reá bíz. A távol levő gondnoka ezenfelül – a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával – minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges; erről azonban – mihelyt lehet – a gyámhatóságnak be kell számolni.
5:67. § [A szerződés értelmezése]
(1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. Így kell eljárni abban az esetben is, ha a szerződés vagy a szerződési nyilatkozat valamely részének nyelvtani értelmezéssel megállapított jelentése a szerződés egésze szerinti céllal ellentétes.
(3) Vita esetén elsőbbséget élvez az az értelmezés, amely a szerződési feltétel, illetve nyilatkozat jogszabálynak való megfelelését biztosítja és alkalmazását elősegíti.
(4) Ha az általános szerződési feltétel tartalma, valamint a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének vagy a fogyasztói szerződés bármely feltételének tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára legkedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Ez a szabály nem alkalmazható a közérdekű kereset alapján, a fogyasztóra hátrányos vagy tisztességtelen szerződési feltétel megállapítása iránt indult eljárásban.
(5) Jogról lemondani vagy abból engedni csak kifejezett nyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
5:68. § [A teljességi záradék]
(1) Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.
(2) A felek korábbi nyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetőek.
5:69. § [A semmisség]
(1) A semmis szerződés a törvény erejénél fogva megkötésének időpontjától érvénytelen.
(2) Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.
(3) A semmis szerződés érvénytelenségére – ha törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
(4) A szerződés semmisségének megállapítása iránt peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre jogszabály feljogosít.
(5) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész, valamint az, akit külön törvény erre feljogosít, keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása, illetve a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
5:70. § [A megtámadhatóság]
(1) A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
(2) A megtámadást két éven belül, írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.
(3) A megtámadásra nyitva álló határidő a szerződés megkötésével kezdődik, a határidő számítása során az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadóak. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben megtámadási igényét kifogás útján akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.
(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után – a megtámadási ok ismeretében – a szerződést írásban megerősíti vagy a megtámadás jogáról írásban lemond.
5:71. § [A tévedés]
(1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülményt illetően tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
(2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és az eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. A fogyasztói szerződést jogi kérdésben való tévedés címén a fogyasztó az (1) bekezdésben írt feltételek szerint támadhatja meg.
(3) A fél nem támadhatja meg a szerződést, ha a tévedését kellő gondosság mellett felismerhette volna vagy a tévedés kockázatát vállalta.
(4) Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.
5:72. § [A megtévesztés, a fenyegetés és a kényszer hatása alatt tett jognyilatkozat]
(1) Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési nyilatkozatát megtámadhatja.
(2) Akit a másik fél fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(4) A kényszer hatása alatt tett jognyilatkozat semmis.
5:73. § [Titkos fenntartás, színlelt szerződés]
(1) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös.
(2) A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
(3) Ha a vállalkozás tagjai, részvényesei a nyilvános létesítő okiratban szabályozott kérdésről nem nyilvános, külön szerződésükben eltérő tartalommal rendelkeznek, a külön megállapodás ezen rendelkezése semmis.
5:74. § [Akarathiba ingyenes szerződés esetén]
Ingyenes szerződés esetében tévedés, téves feltevés vagy harmadik személy részéről történő megtévesztés, fenyegetés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.
5:75. § [A szerződés alakja]
(1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – semmis.
(2) A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg.
(3) A teljesítés elfogadásával – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a szerződés a teljesített rész erejéig akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték. Ha jogszabály közokiratba, ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés az alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.
(4) A szerződésnek az alakiság mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.
5:76. § [A tilos szerződés]
(1) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény előírása mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a tilos szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
(2) Ha jogszabály a szerződés egyes tartalmi elemeit kötelezően meghatározza vagy tiltja annak egyes kikötéseit, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal, illetve a tiltott kikötések nélkül érvényes. Ez a rendelkezés akkor is irányadó, ha a jogszabály a vállalkozás létesítő okiratának egyes kötelező tartalmi elemeit határozza meg, vagy annak egyes kikötéseit tiltja.
(3) Nem semmis a szerződés amiatt, hogy a fél a szerződés megkötésének időpontjában nem jogosult azzal a dologgal, joggal vagy követeléssel rendelkezni, illetve azt a szolgáltatást teljesíteni, amelyre nézve a szerződést megkötötték, ha a dolog, jog vagy követelés feletti rendelkezési jog megszerzését, illetve a szolgáltatás teljesítését egyébként jogszabály nem zárja ki.
5:77. § [A jóerkölcsbe ütköző szerződés]
Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
5:78. § [Az uzsorás szerződés]
Semmis a szerződés, ha az egyik szerződő fél a szerződés megkötésekor – a másik fél helyzetének kihasználásával – feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. A fél helyzete kihasználásának minősül különösen, ha az, akivel szemben a feltűnően aránytalan előnyt kikötötték, a szerződés megkötésekor a másik féltől függő viszonyban vagy kiszolgáltatott helyzetben volt, vagy kellő üzletkötési jártassággal nem rendelkezett.
5:79. § [A feltűnő értékaránytalanság]
(1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között – anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné – a szerződés megkötésének időpontjában, a szerződéskötés egyéb körülményeire is figyelemmel, feltűnően nagy az értékaránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a hitelezőnek a szerződésben meghatározott szolgáltatása és a teljes hiteldíj között feltűnően nagy az értékaránytalanság.
5:80. § [A fogyasztóra hátrányos szerződési feltétel]
(1) Fogyasztói szerződésben semmis az a szerződési feltétel, amely a fogyasztó jogait megállapító jogszabályi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára eltér.
(2) Semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogairól lemondó nyilatkozata.
5:81. § [A tisztességtelen szerződési feltétel]
(1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
(2) Az általános szerződési feltétel, és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
(3) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(4) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, valamint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, feltéve, hogy ezek a feltételek világosak és érthetőek.
(5) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
5:82. § [Egyes tisztességtelen szerződési feltételek]
(1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely
a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja;
b) kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a fogyasztóval szerződő fél nem teljesíti a szerződést;
d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor;
f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;
g) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja;
h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztóval szerződő félnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét;
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti;
j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
(2) A fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely
a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;
b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt;
c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;
d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;
e) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;
f) a fogyasztóval szerződő fél teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a fogyasztóval szerződő fél akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;