Időállapot: közlönyállapot (2009.XI.20.)

2009. évi CXX. törvény - a Polgári Törvénykönyvről 7/12. oldal

g) a fogyasztóval szerződő félnek pénztartozás teljesítésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít vagy egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására;

h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a fogyasztóval szerződő fél szerződésszegése esetén;

i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, amennyiben hasonló kikötés a fogyasztóval szerződő felet nem terheli;

j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít.

5:83. § [A tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége]

(1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

(2) Semmis a tisztességtelen általános szerződési feltétel, ha a fél a feltételt gazdasági erőfölényével visszaélve alkalmazza.

(3) Fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

5:84. § [A közérdekű kereset indításának feltételei]

(1) A tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat a bíróság előtt

a) az ügyész,

b) a miniszter, továbbá az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, a központi hivatal vezetője,

c) a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, a szakmai kamara, az érdekképviseleti szervezet, valamint

e) az általa védett fogyasztói érdekek körében

ea) a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet és

eb) az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött minősített szervezet, feltéve, hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét.

(2) Gazdasági erőfölényben álló által alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltétel esetében a Gazdasági Versenyhivatal is indíthat közérdekű keresetet.

(3) A bíróság a tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségét a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja, és elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója saját költségére az érvénytelenség megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről gondoskodjék. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetve szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

(5) A (4) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötés céljából meghatározott és megismerhetővé tett tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlja. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, a közzétevőt eltiltja a feltétel alkalmazásra ajánlásától.

(6) A (3) bekezdés közzétételre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság szerződésben még nem alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg. A közzétételről az érintett általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozójának, illetve alkalmazásra ajánlójának kell saját költségére gondoskodnia.

II. fejezet
Az érvénytelenség jogkövetkezményei

5:85. § [Az érvénytelenség joghatása]

(1) Az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján és az elévülés, illetve elbirtoklás határai között alkalmazza.

(2) Ha az érvénytelen szerződés alapján teljesítés történt, a felek jogviszonyát a bíróság – bármelyik fél kérelmére – az 5:86. §–5:89. §-okban foglaltak figyelembevételével rendezi. A bíróság a jogviszony rendezésének módját a kérelemtől eltérően is megállapíthatja, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.

(3) A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól akkor is, ha ezzel egyidejűleg nem kéri a felek közötti jogviszony rendezését.

(4) A teljesítéssel a kárveszély a szerződés érvénytelensége ellenére a másik szerződő félre száll át.

5:86. § [A szerződés érvényessé nyilvánítása visszamenő hatállyal]

(1) Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.

(2) Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna.

5:87. § [Az eredeti állapot helyreállítása vagy pénzbeli megtérítés elrendelése]

(1) Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a teljesített szolgáltatás természetbeni visszatérítését, feltéve, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást. A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő beálltától függetlenül terheli a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítását kérő felet. Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell az eredetileg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának a fenntartásáról.

(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet természetben nem lehet vagy nem célszerű visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítését.

(3) A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős. Ha pedig a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, feltéve, ha bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél felelős.

5:88. § [A részleges érvénytelenség]

(1) Ha az érvénytelenségi ok csak a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek csak erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.

(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

5:89. § [Járulékos igények érvényesítése érvénytelen szerződés esetén]

(1) Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel nem orvosolt hasznok és költségek kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás, a gazdagodás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni. A visszatérítendő pénzszolgáltatás után járó kamatra és a hasznokra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók azonban arra az időtartamra, amíg a feleknek a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítására irányuló visszatérítési kötelezettsége kölcsönösen fennáll.

(2) A szerződés érvénytelen megkötésével okozott károkat a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint kell megtéríteni. A visszatérítendő szolgáltatásban bekövetkezett károkért a visszatérítésre jogosult féllel szemben a visszatérítésre kötelezett fél felelős azzal hogy e rendelkezés nem érinti azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megtérítését követelhesse.

(3) Aki érvénytelen szerződés fennállásában jóhiszeműen bízott, a felektől a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti; ha azonban az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethető vissza, a bíróság a másik fél elmarasztalását mellőzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja.

4. CÍM

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA

5:90. § [Feltétel és időhatározás]

(1) Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé (felfüggesztő feltétel), a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be.

(2) Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé (bontó feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti.

(3) A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték.

5:91. § [A függőben lévő feltétel]

(1) Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.

(2) A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő.

5:92. § [Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés]

(1) Ha a szerződés hatályossá válásához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a szerződés a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással válik hatályossá. A hatály – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a szerződés megkötésének időpontjától kezdődik.

(2) A szerződés megszűnik, ha a harmadik személy a beleegyezést, a hatóság pedig a jóváhagyást nem adja meg, vagy arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik.

(3) A beleegyezésről, vagy a jóváhagyásról történő nyilatkozattételig, valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő leteltéig a felek jogait és kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni.

5:93. § [A hatálytalan szerződés joghatása]

(1) Ha a szerződés hatálya nem állt be vagy a szerződés hatályát vesztette – ideértve azt az esetet is, ha a szerződéshez harmadik személy beleegyezése vagy hatóság jóváhagyása hiányzik, vagy a beleegyezést és jóváhagyást megtagadták – a szerződés teljesítése nem követelhető.

(2) A hatálytalan szerződés alapján történt teljesítéseket a felek között a jogalap nélküli gazdagodás és a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kell elszámolni.

5:94. § [A fedezetelvonó szerződés]

(1) Az olyan szerződésen alapuló jogszerzés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

(2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan vállalkozással köti, amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik, vagy amely benne legalább többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha a vállalkozás a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes személy vagy vállalkozás befolyása alatt működő vállalkozások egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

(3) A harmadik személy kérelmére a szerző fél a vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles. Ha a szerző fél vállalkozás, a megszerzett vagyontárgy értékének erejéig teljes vagyonával áll helyt a harmadik személlyel szemben.

(4) Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgytól rosszhiszeműen esett el, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig felelősséggel tartozik.

(5) A fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem az ügyleti nyilatkozatot tevő személynél jelentkezik.

5. CÍM

BÍRÓSÁGI ÚTON NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ KÖVETELÉS

5:95. § [A bírósági úton nem érvényesíthető követelések]

(1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni:

a) az elévült követelést;

b) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le;

c) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket;

d) azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kizárja; valamint

e) az a)–d) pontokban meghatározott követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést.

(2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni.

(3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – hivatalból kell figyelembe venni.

6. CÍM

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE

I. fejezet
Általános rendelkezések

5:96. § [A teljesítés általános szabályai]

(1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni.

(2) A teljesítéssel a kötelezettség megszűnik.

(3) A teljesítéssel a kárveszély – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a másik szerződő félre száll át.

5:97. § [Az akadályközlési kötelezettség]

(1) Ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást időben értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.

(2) Az akadályközlési kötelezettség elmulasztása miatt felmerült kárért – ha a mulasztó fél vállalkozás – a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős akkor is, ha egyébként az érdekkörén kívül felmerült akadály elháríthatatlan volt, és a felelősség alól magát kimenti.

5:98. § [Teljesítés vagylagos szolgáltatás esetén]

(1) Ha a kötelezettség több szolgáltatás közül vagylagosan teljesíthető, a választás joga a teljesítésre kötelezett felet illeti.

(2) Ha a választásra jogosult fél a választással indokolatlanul késedelmeskedik, a másik fél a választási jog gyakorlására határidőt tűzhet. A határidő eredménytelen elteltével a választás joga a másik félre száll át.

5:99. § [Teljesítés osztható szolgáltatás esetén]

Ha a szolgáltatás a jogosult szerződési érdekének részbeni kielégítésére alkalmas részekre osztható, a jogosult részteljesítést köteles elfogadni, kivéve, ha ezt a szerződés kizárta, vagy a részteljesítés a lényeges érdekét sérti.

5:100. § [Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése]

(1) Harmadik személy javára szóló szerződésnek minősül az a megállapodás, amely alapján a harmadik személy közvetlenül jogosult a szerződéses kötelezettség teljesítésének követelésére. A harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szerződéses kötelezettség teljesítését, ha ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha ez a megállapodás a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből következik.

(2) A harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezik, hogy a szerződésből folyó jogáról őt valamelyik fél értesítette. Ha a jogot visszautasítja, azzal a javára szerződött fél rendelkezik.

(3) A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.

(4) A harmadik személy javára szerződő fél a harmadik személytől a teljesítés követelésének jogát – a kötelezett egyidejű értesítésével – megvonhatja, kivéve ha ezt megelőzően

a) a harmadik személy őt vagy a kötelezettet már értesítette arról, hogy a javára kikötött jogot elfogadja, vagy

b) ő maga értesítette a harmadik személyt arról, hogy a javára kikötött jog visszavonhatatlan.

II. fejezet
A teljesítés helye

5:101. § [A teljesítés helye dolog szolgáltatására irányuló fogyasztói szerződéseknél]

Ha a szolgáltatás jellegéből és rendeltetéséből más nem következik, dolog szolgáltatására irányuló fogyasztói szerződés esetén a teljesítés azzal történik meg, hogy a dolog birtokát a fogyasztónak a szerződés megkötésének időpontja szerinti lakóhelyén, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyén, vagy fuvarozó igénybevételével történő teljesítés esetén a rendeltetési állomáson átruházzák. Az 5:33. § (2) bekezdésének alkalmazásában lakóhely helyett a jogi személy, illetve egyéni vállalkozó székhelyét kell érteni.

III. fejezet
A teljesítés ideje

5:102. § [A teljesítés ideje]

(1) A felek a szerződésben a teljesítés idejét előírhatják határnap vagy határidő tűzésével. A felek megállapodhatnak abban, hogy a szolgáltatást meghatározott időszakonként visszatérően kell teljesíteni. Osztható szolgáltatás esetén a felek – választásuk szerint – a részteljesítések időpontját is meghatározhatják.

(2) A szolgáltatást teljesíteni kell

a) határnap kitűzése esetén ezen a napon,

b) ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő kétségtelenül megállapítható, ebben az időpontban,

c) határidő megjelölése esetén az időtartamon belül bármikor, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját.

(3) Ha a teljesítés idejét az (1) és a (2) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, a szolgáltatást a jogosult felszólításában meghatározott időben, ha a jogosult felszólításában határidőt nem határozott meg, a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül, felszólítás hiányában pedig a szerződés megkötését követően olyan időn belül kell teljesíteni, amelyen belül rendes körülmények között – a teljesítés előkészítéséhez szükséges időre is tekintettel – azt a jogosult várhatja.

(4) Jogszabály a fogyasztói szerződésekre a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő teljesítési időt állapíthat meg.

5:103. § [A teljesítésre előírt idő bekövetkezése előtt felajánlott teljesítés]

(1) A teljesítési idő előtt a másik fél beleegyezésével lehet teljesíteni. A másik fél az idő előtti teljesítést visszautasíthatja, kivéve, ha a teljesítés elfogadása jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az esetleges többletköltségeket viseli.

(2) A teljesítési idő előtti teljesítés elfogadása nem érinti a másik fél szolgáltatása teljesítésének szerződés szerinti esedékességét.

5:104. § [Az egyidejű teljesítés]

A teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé vált szolgáltatásának teljesítését, feltéve, hogy saját szolgáltatása egyidejű teljesítését felajánlja.

IV. fejezet
A teljesítés módja

5:105. § [A szolgáltatás minősége]

(1) A szolgáltatásnak rendelkeznie kell mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a szolgáltatás minőségére vonatkozóan jogszabály vagy a felek szerződése meghatároz.

(2) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a rendeltetése szerinti célra lehessen felhasználni, így a teljesítés időpontjában

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell mindazt, ami azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amit a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó, különösen kereskedelmi kommunikációban vagy a termék címkéjén megjelenő nyilvános kijelentését, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban levő tulajdonságokkal.

(3) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a (2) bekezdés b) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy

a) a nyilvános kijelentést nem ismerte és azt nem is kellett ismernie;

b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy

c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

(4) A szolgáltatásnak a rendeltetés szerinti célra való alkalmassága szempontjából a nem kötelező minőségi előírásokat is értékelni kell.

(5) Ha a felek a szerződés tárgyát fajta és mennyiség szerint határozták meg, a kötelezettnek a forgalomban szokásos jó minőségű dologgal kell teljesíteni.

5:106. § [A kötelezett többletszolgáltatása]

Ha a kötelezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult visszautasíthatja. Ha a jogosult a többletszolgáltatást átveszi, annak ellenértékét a szerződéses ellenérték alapulvételével kell megfizetnie.

5:107. § [A teljesítés elismerése]

A kötelezett a teljesítéskor a teljesítés tényének írásbeli elismerését követelheti. Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott írásbeli elismerést mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a teljesítés elfogadására nem jogosult.

5:108. § [A szolgáltatás megvizsgálásának sajátos szabályai]

(1) A jogosult a körülmények által lehetővé tett legrövidebb határidőn belül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e.

(2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják vagy amelyekre jótállás vonatkozik.

(3) A felek a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, továbbá mintavétellel vagy egyéb részletes leírással.

5:109. § [A teljesítési költségek viselése]

Az átadással járó költségek – ideértve a csomagolásnak és a mennyiség megállapításának költségeit is – a kötelezettet, az átvétellel járó költségek – ideértve a minőség megvizsgálásának költségeit is – a jogosultat terhelik.

V. fejezet
A pénztartozás teljesítésének különös szabályai

5:110. § [A pénztartozás teljesítésének ideje]

(1) Ha a felek a szerződésben a teljesítés idejét határnap vagy határidő tűzésével nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell teljesíteni.

(2) A jogosult teljesítésétől számított tizenöt napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha

a) a számlának vagy azzal egyenértékű más okiratnak a kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte,

b) a kötelezettnek számla vagy azzal egyenértékű más okirat bevárása nélkül teljesítenie kell a fizetési kötelezettségét, vagy

c) ha a számla vagy azzal egyenértékű más okirat kézhezvételének időpontja nem állapítható meg.

5:111. § [A pénztartozásnak a teljesítési idő bekövetkezése előtti teljesítése]

(1) A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni.

(2) Fogyasztói szerződésben az eltérő tartalmú kikötés, és az olyan kikötés, amely ebben az esetben a fogyasztóra további kötelezettséget (kamat, díj, kártalanítás fizetése) ró, semmis.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik annak a lehetőségét, hogy a jogosult – külön törvényben meghatározott feltételek szerint – igényelje a teljesítési idő bekövetkezése előtti teljesítéshez kapcsolódó költségeinek a megtérítését.

5:112. § [A kikötött kamat mérséklése]

A bíróság a kötelezett kérelmére, a felek által a szerződésben túlzott mértékben megállapított kamatot méltányosságból mérsékelheti.

7. CÍM

A SZERZŐDÉSSZEGÉS

I. fejezet
A szerződésszegés általános szabályai

5:113. § [A szerződésszegés]

A szerződés megszegését jelenti bármely szerződéses kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése, a teljesítés lehetetlenné válása vagy megtagadása, függetlenül attól, hogy azt kimentették-e.

5:114. § [A szerződésszegés jogkövetkezményei]

(1) Szerződésszegés esetén a törvényben foglalt feltételek szerint a sérelmet szenvedett fél

a) követelheti a szerződéses kötelezettség szerződésszerű teljesítését;

b) visszatarthatja saját szolgáltatását;

c) a törvényben nevesített szerződésszegések esetében, az ott meghatározott feltételek megvalósulásakor, egyéb esetekben pedig ha a szerződésszegés jellege vagy súlyossága miatt a teljesítés elfogadása nem várható el, a szerződéstől elállhat, vagy azt azonnali hatállyal felmondhatja; vagy

d) követelheti a szerződésszegéssel okozott kára megtérítését.

(2) A szerződésszegésnek azokat a jogkövetkezményeit, amelyek nem zárják ki egymást, a sérelmet szenvedett fél együttesen is érvényesítheti.

(3) Ha a fél az érdeksérelmét a szerződésszegés jogkövetkezményein kívül más jogcímen is orvosolhatja, választhat, hogy mely jogkövetkezményeket kívánja alkalmazni. Ilyen esetben a választott jogcímhez a bíróság is kötve van. A választott jogcímről a jogosult másikra térhet át, köteles azonban a kötelezettnek az áttéréssel okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha az áttérés indokolt volt.

A teljesítéshez való jog

5:115. § [A teljesítéshez való jog]

(1) Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a kötelezettség szerződésszerű teljesítésének követelésére.

(2) A szerződésszerű teljesítés nem követelhető, ha

a) a teljesítés lehetetlen vagy jogellenes,

b) a teljesítés a kötelezett számára ésszerűtlen nehézséget okozna, vagy aránytalanul költséges lenne, vagy

c) a jogosult helyettesítő ügyletet alkalmazott.

(3) Szerződésszegés esetén a jogosult a szerződésszerű teljesítésre megfelelő határidőt tűzhet ki.

Visszatartási jog

5:116. § [A visszatartási jog]

(1) Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása vagy annak arányos része teljesítését visszatarthatja mindaddig, amíg a kötelezett szerződésszerűen nem teljesít, vagy a számára megfelelő biztosítékot nem nyújt.

(2) A teljesítés visszatartása az alapul szolgáló ok fennállásáig vagy addig jogszerű, amíg a másik fél megfelelő biztosítékot nem nyújt. A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, ha megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a másik fél a teljesítés visszatartásának okát nem hárította el, vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott.

(3) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés visszatartására jogosult, egyebekben a felelős őrzés szabályai irányadóak.

A szerződésen alapuló jogviszony megszüntetése

5:117. § [Az elállás és a felmondás joga]

(1) Ha a szerződésszegés jellege vagy súlyossága miatt a teljesítés elfogadása a féltől többé nem várható el, a törvényben meghatározott eseteken kívül is jogosult a szerződéstől elállni, illetve a szerződést felmondani.

(2) Ha bármelyik szolgáltatás természetbeni visszatérítésére nincs mód, a fél – a törvényben biztosított elállási joga helyett – a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítését kérheti.

(3) A sérelmet szenvedett fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős. Ha pedig a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, amennyiben bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél felelős.

Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért

5:118. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, olyan körülmény okozta, amellyel a szerződéskötés időpontjában nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

5:119. § [A kártérítés mértéke]

(1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárt.

(2) A szerződésszegés következményeként a károsult vagyonában keletkezett egyéb károkat (következménykár) és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt.

(3) Szándékos vagy súlyosan gondatlan szerződésszegés esetében meg kell téríteni a károsultnak azt a kárát is, amelyet a szerződésszegő fél csak a szerződésszegés időpontjában láthatott előre.

5:120. § [A szolgáltatást helyettesítő ügylet]

(1) A jogosult jogszerű elállása esetén megfelelő határidőn belül és az adott piaci lehetőségek között elfogadható ellenérték mellett helyettesítő ügylet kötésére jogosult, egyben követelheti a szerződésben és a helyettesítő ügyletben kikötött ellenérték közötti különbség, továbbá a helyettesítő ügylet megkötéséből fakadó költségek kártérítés címén való megtérítését.

(2) Helyettesítő ügylet hiányában is követelheti a jogosult a szerződési ár és az elállás idején irányadó piaci ár közötti különbség megtérítését, ha a szerződésben meghatározott szolgáltatásnak piaci ára van.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott esetekben a károsultnak nem kell bizonyítania, hogy a kár a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt.

5:121. § [A károsulti közrehatás és kárenyhítési kötelezettség]

(1) Nem kell megtéríteni a szerződésszegéssel okozott kárt annyiban, amennyiben a károsult fél a kár bekövetkezésében közrehatott.

(2) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét sem, amely abból származott, hogy a károsult a kárenyhítési kötelezettségének felróható módon nem tett eleget.

5:122. § [A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak alkalmazása]

A kár megtérítésének mértékére, módjára egyebekben a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye.

A közreműködőért való felelősség

5:123. § [A közreműködőért való felelősség]

(1) Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért felelős.

(2) Közreműködőnek minősül az a személy, akit a fél már létrejött szerződés teljesítése érdekében vesz igénybe, továbbá az is, akinek a közreműködése – a szerződés létrejöttét megelőzően is – hozzájárult ahhoz, hogy a kötelezett valamely szerződésben vállalt szolgáltatását teljesítse, feltéve, hogy a kötelezettel közvetlen szerződéses jogviszonyban állott.

5:124. § [A kötelezett megtérítési és kártérítési igénye]

(1) Ha a kötelezett a jogosulttal szemben olyan szerződésszegésért áll helyt, amelyért a közreműködő felelős, az emiatt felmerült kárának megtérítését – felelőssége arányában – a vele szerződő közreműködőjétől követelheti.

(2) A kötelezett megtérítési igénye a jogosulttal szembeni helytállásától számított egy év alatt évül el.

(3) A kötelezett a közreműködővel szemben érvényesítheti a szerződésszegési kárigénynek a megtérítési igénnyel nem fedezett részét.

5:125. § [A jogosultat megillető választás joga]

Ha többen különböző jogviszony alapján egyidejűleg kötelesek helytállni ugyanazon szerződésszegéssel okozott kárért és felelősségük a jogosulttal szemben nem egyetemleges, a jogosult választhat, hogy a teljesítést melyiküktől követeli. A választás joga a jogosultat a bírósági kereset benyújtásáig illeti meg.

A részleges szerződésszegés

5:126. § [A részleges szerződésszegés]

Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei csak erre a részre következnek be, kivéve, ha a szerződésszegés olyan súlyos, hogy a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges érdekét sértené.

A közbenső és az előzetes szerződésszegés

5:127. § [A közbenső szerződésszegés]

(1) A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse.

(2) Az egyik felet terhelő közbenső intézkedés elmulasztása kizárja, hogy a másik fél olyan kötelezettségére nézve kövessen el szerződésszegést, amely kötelezettségének teljesítését a közbenső intézkedés elmulasztása megakadályozza.

5:128. § [Az előzetes szerződésszegés]

Ha a teljesítési idő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a másik fél a szolgáltatását az esedékességkor szerződésszerűen teljesíteni nem tudja, a jogosult a szerződésszegésből eredő jogait a teljesítést megelőzően is gyakorolhatja.

A szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása

5:129. § [A szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása]

(1) A szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni vagy korlátozni.

(2) Fogyasztói szerződésben – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is – semmis a szerződésszegésért való felelősség kizárása vagy korlátozása, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti.

II. fejezet
A szerződésszegés egyes esetei
A kötelezett késedelme

5:130. § [A kötelezett késedelme]

A kötelezett késedelembe esik, ha a teljesítési idő eredménytelenül eltelt.

5:131. § [A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei]

(1) A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett a késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy, ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.

(2) Nincs szükség az elálláshoz a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha

a) a szerződést – a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva – meghatározott teljesítési időben kellett volna teljesíteni; vagy

b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt szabott, és az is eredménytelenül telt el.

(3) A jogosult kikötheti, hogy a póthatáridő eredménytelen eltelte esetén a szerződés külön elállás nélkül megszűnik.

(4) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett kárért felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna.

A jogosult átvételi késedelme

5:132. § [Az átvételi késedelem]

(1) A jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el.

(2) Átvételi késedelem esetén – függetlenül attól, hogy a jogosult késedelmét kimentette-e – a kötelezett a dolog őrzésére a felelős őrzés szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra száll át.

A fizetési késedelem külön szabályai

5:133. § [A késedelmi kamat]

(1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a tartozás egyébként kamatmentes volt. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

(2) Az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat tekintetében is alkalmazni kell a kamatfizetés mellőzésére vagy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatfizetésre irányuló szerződési kikötés semmisségére vonatkozó rendelkezést.

(3) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig jogszabály vagy szerződés alapján kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.

(4) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti.

(5) Semmis az a kikötés, amely szerint a késedelmi kamat a tőketartozás részévé válik és maga is kamatozik.

5:134. § [A késedelmi kamatot meghaladó kár]

Ha a kötelezett a késedelemért felelős, a jogosult követelheti a szerződésszegéssel okozott, a késedelmi kamatot meghaladó kárának megtérítését.

5:135. § [A késedelmi kamat mértéke vállalkozások között]

Olyan szerződés esetén, amelyben mindkét fél vállalkozás, a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt értéke. Jogszabály e rendelkezéstől érvényesen csak a jogosult javára térhet el.

5:136. § [A késedelmikamat-kikötés megtámadása és bíróság általi megváltoztatása]

(1) Olyan szerződés esetén, amelyben mindkét fél vállalkozás, a késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt a jogosult megtámadhatja.

(2) Olyan szerződés esetén, amelyben mindkét fél vállalkozás, az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, az (1) bekezdés szerinti szerződési feltételt a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó köztestület, társadalmi szervezet (egyesület) és alapítvány is megtámadhatja a bíróság előtt. Ha a megtámadás megalapozott, a bíróság a szerződési feltétel érvénytelenségét – a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal – megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.

(3) A kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó köztestület, társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány kérheti továbbá az olyan, az (1) bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendelheti, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, vagy alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint a megállapítás indokait. Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.

(5) Olyan szerződés esetén, amelyben mindkét fél vállalkozás, a felek által túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat kezdő időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve ha a törvény rendelkezéseitől eltérő kikötéseket a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.

A szerződés teljesítésének lehetetlenné válása

5:137. § [A szerződés teljesítésének lehetetlenné válása]

(1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, ha pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint kártérítést követelhet.

(3) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásából eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik a másik féltől.

(4) A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél köteles erről a másik felet haladéktalanul értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó fél felelős.

(5) Ha a lehetetlenné vált dologszolgáltatás esetén a dolog maradványa a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett mástól a dolog helyébe lépő értéket kapott vagy igényelhet, a jogosult ennek átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.

5:138. § [Vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása]

(1) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik.

(2) Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél a felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a szolgáltatás lehetetlenné válásának következményei között.

A teljesítés megtagadása

5:139. § [A teljesítés megtagadása]

Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választhat a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válása jogkövetkezményeinek alkalmazása között.

A jognyilatkozat megtételének elmulasztása

5:140. § [A jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlása]

Ha a fél a szerződésben jognyilatkozat tételére kötelezi magát, és ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja.

III. fejezet
A hibás teljesítés

5:141. § [A hibás teljesítés]

(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek, illetve tulajdonságoknak, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett.

(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség és azt a kötelezett vagy más olyan személy végezte, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.

(3) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

5:142. § [Vélelem a hibás teljesítés mellett a fogyasztói szerződések esetében]

Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül – amennyiben a szerződés tárgya építmény, egy éven belül – a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha ez a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Kellékszavatosság

5:143. § [Kellékszavatosság]

A kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik.

5:144. § [Kellékszavatossági jogok]

(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve ha a választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezett számára – a másik szavatossági jog teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet, vagy

b) az ellenszolgáltatás megfelelő mértékű csökkentését igényelheti, ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének a (3) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, illetve, ha a hibás teljesítés miatt a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

(2) A szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult az ellenszolgáltatás megfelelő mértékű csökkentése helyett el is állhat a szerződéstől, illetve fel is mondhatja azt. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak, illetve felmondásnak nincs helye.

(3) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságait és a jogosult által elvárható rendeltetését figyelembe véve – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

(4) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, nem végzi el, vagy a jogosultnak a kötelezett általi kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

5:145. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra]

(1) A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

(2) A jogosult által választott szavatossági jog helyett a bíróság a kötelezettet más szavatossági jog teljesítésére kötelezheti, ha

a) a választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy

b) az a kötelezettnek a másik szavatossági jog teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, a szavatossági jog teljesítésével és annak időigényességével a jogosultnak okozott érdeksérelmet.

(3) Nem kötelezhet a bíróság olyan szavatossági jog teljesítésére, amely ellen valamennyi fél tiltakozott.

5:146. § [A kellékszavatossági igény közlése]

(1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles azt kifogásolni, és szavatossági igényét a kötelezettel közölni.

(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt szavatossági igényt megfelelő időben közöltnek kell tekinteni.

(3) A közlés késedelméből eredő kárt a jogosult viseli.

5:147. § [A kellékszavatossági igény elévülése]

(1) A jogosult szavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított három év alatt – az állatra vonatkozó szavatossági idő hatvan nap elteltével – évül el.

(2) Ha a szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

(3) Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a szavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.

(4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

(5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

5:148. § [Jogvesztő határidő a kellékszavatossági igény érvényesítésére]

(1) Ha jogszabály a dolog kötelező alkalmassági idejét meghatározza, és azt, vagy az abból hátralévő időt a jogosulttal a szerződés megkötésekor írásban közölték, a kötelező alkalmassági idő eltelte a kellékszavatossági igény tekintetében jogvesztéssel jár. Ha a dolog kötelező alkalmassági ideje két évnél rövidebb, fogyasztói szerződés esetén a jogvesztés a teljesítés időpontjától számított két év elteltével következik be.

(2) Ha jogszabály a dolog kötelező alkalmassági idejét nem határozta meg, a kellékszavatossági igény érvényesítésének jogvesztő határideje a teljesítés időpontjától számított tíz év.

(3) A szavatossági jogok az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként az elévülési határidő letelte után is érvényesíthetők.

5:149. § [Az érvényesített szavatossági igény terjedelme]

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét a dolognak – a megjelölt hiba szempontjából – elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

5:150. § [A szavatossági kötelezettség költségei, a kötelezett megtérítési és kártérítési igényének feltétele]

(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.

(2) Ha a hibás teljesítésért helytálló kötelezettet a minőség megvizsgálásának kötelezettsége terhelte, a hibás teljesítéssel összefüggő megtérítési és kártérítési igényt a közreműködővel szemben csak akkor érvényesíthet, ha e kötelezettségének eleget tett.

5:151. § [A kötelezett gazdagodási igénye]

Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult viselni köteles, feltéve, hogy a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkeznie kellett.

5:152. § [Kárigény a szavatossági jog érvényesítése mellett]

Szavatossági jogainak érvényesítésén túl a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint. A hibás teljesítésből eredően a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárának megtérítését azonban csak a kellékszavatosságra meghatározott sorrend figyelembevételével és a kellékszavatosságra meghatározott határidőn belül érvényesítheti.

Termékszavatosság

5:153. § [A termékszavatosság fogalma, érvényesítésének feltételei]

(1) Az üzletszerűen forgalomba hozott ingó dolog (termék) hibája esetén a termék mindenkori fogyasztó tulajdonosa követelheti, hogy a gyártó a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki.

(2) A gyártó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a terméket nem hozta forgalomba,

b) a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, vagy azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta,

c) a termék az általa történt forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett,

d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy

e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

(3) A jogosult a termékszavatossági igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülési határidő akkor kezdődik, amikor a jogosult tudomást szerzett vagy az adott helyzetben elvárható gondosság mellett tudomást szerezhetett volna a termék hibájáról és ezzel összefüggésben a hiba okáról, a kár bekövetkeztéről, valamint a gyártó (importáló) személyéről. A termékszavatossági igény érvényesítésének jogvesztő határideje a termék forgalomba hozatalától számított tíz év.

(4) Importtermék esetén a gyártóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az importálóra.

(5) Termékszavatossági igény – külön törvény rendelkezései szerint – a csoportos perlésre irányadó szabályokat alkalmazva is érvényesíthető.

A jótállás

5:154. § [A jótállás fogalma]

(1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállást vállal, a jótállás időtartama alatt a helytállás alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

(2) A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő szavatossági jogait nem érinti.

(3) Jogszabály a jótállás vállalását kötelezővé teheti.

5:155. § [A jótállás tartalma és formája]

(1) A jótállás a kötelezettet a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó kereskedelmi kommunikációban foglalt jótállási feltételek szerint terheli.

(2) Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti.

(3) A jótállás kötelezettjének gondoskodnia kell a jótállási nyilatkozat írásbeli vagy a nyilatkozat más módon való maradandó rögzítéséről és annak a fogyasztó rendelkezésére bocsátásáról.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

5:156. § [A jótállásból eredő jogok érvényesítése]

(1) A jótállásból eredő jogokat a dolog átruházása esetén az új tulajdonos – törvényi engedményesként – érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. A jótállásból eredő kötelezettségeket a jótállást vállalóval kötött megállapodás alapján a jótállási nyilatkozatban megjelölt más személy is teljesítheti.

(2) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles azt kifogásolni, és jótállási igényét a kötelezettel közölni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

(3) A jótállási időn belül nem kifogásolt hibákra a jótállási igény a jótállási idő elteltével megszűnik. A jótállási időn belül kifogásolt hibákra a jótállási igény az általános szabályok szerint évül el.

(4) A jótállási jogok gyakorlására egyebekben a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A hibás teljesítés különös szabályai

5:157. § [A hibás teljesítés szabályai eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél]

(1) Ha a kötelezett valamely eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy

a) a kicserélésen a szerződés szerinti eredmény részben vagy egészben történő újbóli létrehozását kell érteni,

b) a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése – a jogosult szerződésszerű teljesítéshez fűződő érdekei figyelembevételével – az eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik.

(2) A kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által adott

a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára,

b) adat hiányosságára vagy hibájára, vagy

c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére

vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a jogosultat megfelelően figyelmeztette.

(3) A figyelmeztetés ellenére sem mentesül a kötelezett, ha az eredmény előállítása jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezet.

5:158. § [A hibás teljesítés szabályai használatra irányuló szerződéseknél]

Ha a jogosult más tulajdonában lévő dolog időleges használatára vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a hibás teljesítés általános szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy tulajdona a szerződésszerű használatra vagy hasznosításra alkalmas.

A jogszavatosság

5:159. § [Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt]

(1) Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetében a jog megszerzését vagy a követelés érvényesítését harmadik személy joga akadályozza, a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint.

(2) Ha a kötelezett jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni.

(3) Jogszavatossági jogainak gyakorlása előtt a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot.

5:160. § [Jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt]

(1) Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetében a jog gyakorlását vagy a követelés érvényesítését harmadik személy joga korlátozza vagy értékét csökkenti, a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet.

(2) A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult a tehermentesítést a kötelezett költségére elvégezheti.

(3) Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a jogosult a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a jogosultat akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult nem kívánja a dolog tehermentesítését.

(4) Nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a jog vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten felelősséget vállalt.

5:161. § [Jogszavatosság használati és hasznosítási szerződéseknél]

Ha a jogosult más tulajdonában lévő dolog vagy jog időleges használatára vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a jogszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolog vagy jog szerződésszerű használatát vagy hasznosítását harmadik személy joga nem akadályozza és nem korlátozza.

8. CÍM

A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA

I. fejezet
A szerződés megerősítése
A foglaló

5:162. § [A foglaló]

(1) Ha a fél a kötelezettségvállalás megerősítéseként meghatározott pénzösszeget ad át vagy utal át a másik félnek, ezt csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből egyértelműen kitűnik.

(2) Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

(3) Ha a szerződésen alapuló jogviszony a fél kötelemszerű teljesítésének elmaradása miatt megszüntetésre kerül, a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.

(4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbérbe és a kártérítésbe a foglaló összege beszámít.

A kötbér

5:163. § [A kötbér]

(1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni.

(2) Kötbér után kamat kikötése semmis, az esedékessé vált kötbér után azonban a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.

(3) Ha a kötbér kikötése pénzkövetelésre vonatkozó szerződés megerősítéséül szolgál, a kötbér meghatározására a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.

5:164. § [A kötbér és az egyéb szerződésszegési igények viszonya]

(1) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését és a nem szerződésszerű teljesítés esetére kikötött kötbér követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.

(2) A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel.

(3) A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait.

(4) A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti akkor is, ha kötbérigényét nem érvényesítette.

A jogvesztés kikötése

5:165. § [Jogvesztés kikötése szerződésszegés esetére]

A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné. Jogvesztést csak írásban lehet érvényesen kikötni.

Bírósági mérséklés

5:166. § [A szerződés megerősítéséből eredő joghátrány bíróság általi mérséklése]

A bíróság a szerződés megerősítéséből eredő joghátrányt a kötelezett kérelmére kivételesen mérsékelheti, ha az a szerződésszegéssel okozott érdeksérelemhez képest túlzott.

II. fejezet
A szerződés módosítása

5:167. § [A felek szerződésmódosítása]

(1) A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A szerződés módosítása harmadik személynek a módosítást megelőzően megszerzett jogait – a harmadik személy beleegyezése hiányában – nem érinti.

(2) A megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé.

(3) A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben előzetesen kikötötték vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.

5:168. § [A bírósági szerződésmódosítás]

(1) A fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban, a szerződés megkötését követően bekövetkezett körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, feltéve, hogy

a) a körülmények megváltozásának lehetőségével a szerződés megkötésének időpontjában nem lehetett számolni,

b) azt nem a fél maga idézte elő, és

c) a körülmények változása nem tartozik a fél rendes üzleti kockázatának körébe.

(2) A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.

9. CÍM

AZ ENGEDMÉNYEZÉS ÉS A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS

I. fejezet
Az engedményezés

5:169. § [Az engedményezés]

(1) A jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra (engedményes) átruházhatja. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges.

(2) Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.

(3) Az engedményezést követően esedékessé váló kamatra vonatkozó követelés az engedményezéssel az engedményesre száll át.

5:170. § [Az engedményezhető követelések]

(1) Az engedményezés tárgya jövőbeli vagy feltételes követelés is lehet.

(2) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése.

(3) A követelés engedményezésének kizárása vagy korlátozása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – harmadik személlyel szemben hatálytalan. Az engedményezést kizáró vagy korlátozó kikötés az engedményes jogait nem érinti, az engedményes követelésébe a kikötés megszegéséből eredő követelés nem számítható be. Ezt a követelést a bíróság az engedményezővel szemben is mérsékelheti vagy elengedheti, ha a kikötés az engedményező számára a javára teljesítendő szolgáltatással arányban nem álló terhet jelent.

(4) Az engedményezett követeléseket a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb módon úgy kell meghatározni, hogy azok az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor azonosíthatók legyenek.

5:171. § [Tájékoztatás és az okiratok kiállítása és átadása]

(1) Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelést bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.

(2) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről – az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve – írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is feltüntető engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.

5:172. § [Értesítés az engedményezésről]

(1) A kötelezett értesítése után a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása nem érinti az engedményesnek a kötelezettel szemben fennálló jogait. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és – ha erről a jogáról nem mondott le – azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.

(2) Az engedményezésről szóló értesítés a fenti joghatást akkor váltja ki, ha az az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtörténtét.

5:173. § [Teljesítési utasítás]

(1) A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét és címét vagy bankszámlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett csak a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet.

(2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki a fenti joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat.

(3) Ha a kötelezett az engedményezésről szóló értesítést követően teljesítési utasítás hiányában az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére haladéktalanul kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.

5:174. § [Többszöri és utólagos engedményezés]

(1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.

(2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.

5:175. § [Jogok átruházása]

(1) Az engedményezésre vonatkozó szabályok – törvény eltérő rendelkezése hiányában – megfelelően alkalmazandók a jogok átruházásra is.

(2) Ha a jog fennálltát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult változásának a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(3) Jogok átruházása esetén a kötelezett értesítésére vonatkozó rendelkezések csak akkor irányadók, ha az átruházott jogok harmadik személyekkel szemben nem hatályosak.

5:176. § [Engedményezés jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján]

Ha a követelés jogszabály vagy hatósági határozat folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.

II. fejezet
A tartozásátvállalás

5:177. § [A tartozásátvállalás]

(1) Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (átvállaló) abban, hogy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló tartozását átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Tartozásátvállalásról érvényesen csak írásban lehet rendelkezni.

(2) A tartozásátvállalásra sor kerülhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. Ez utóbbi esetben az ajándékozás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.

(4) A tartozásátvállalással a követelést biztosító mellékötelezettségek megszűnnek. Fennmarad a követelést biztosító mellékkötelezettség, ha a mellékkötelezettség kötelezettje így rendelkezik.

(5) A jogosult a tartozásátvállaláshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen is megteheti. Ebben az esetben a tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá. A jogosult jognyilatkozata megtételekor lemondhat a visszavonás jogáról. Lemondás hiányában a jognyilatkozat visszavonható.

5:178. § [A teljesítésátvállalás és a tartozáselvállalás]

(1) Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról (teljesítésátvállalás), a harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik személytől.

(2) Ha a felek a megállapodásról a jogosultat értesítik (tartozáselvállalás), kötelezetti egyetemlegesség jön létre. Tartozáselvállalás esetén az egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. A tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését.

5:179. § [Tartozásátvállalás jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján]

Ha a tartozás jogszabály vagy hatóság határozata folytán száll át másra, eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

III. fejezet
Szerződésátruházás

5:180. § [A szerződésátruházás joghatásai]

(1) A szerződéses jogviszonyból kilépő, a jogviszonyban bent maradó és az abba belépő fél megállapodhatnak a kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződéses jogviszonyba belépő félre történő átruházásáról.

(2) A szerződés átruházásának eredményeként a jogviszonyból kilépő fél és az abban bent maradó fél közötti szerződés megszűnik. Az új szerződés a régi szerződéssel azonos tartalommal, annak megszűnésének időpontjában a jogviszonyba belépő fél és a jogviszonyban bent maradó fél között jön létre.

(3) A szerződéses jogviszonyba belépő felet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogviszonyból kilépő felet a bent maradó féllel szemben a szerződés alapján megillették és terhelték. A jogviszonyba belépő fél nem jogosult beszámítani a jogviszonyból kilépő félnek a bent maradó féllel szemben fennálló egyéb követelését. A szerződéses jogviszonyban bent maradó fél nem jogosult beszámítani a kilépő féllel szemben fennálló egyéb követelését.

(4) A szerződésátruházás az elévülést megszakítja.

5:181. § [Előzetes hozzájárulás a szerződésátruházáshoz]

(1) A szerződéses jogviszonyban bent maradó fél a szerződésátruházáshoz a hozzájárulását előzetesen is megadhatja.

(2) Előzetes hozzájárulás esetében a szerződésátruházás a jogviszonyban bent maradó fél értesítésével válik hatályossá. Az előzetes hozzájáruló nyilatkozat megtételekor a fél fenntarthatja a jogot a hozzájárulás értesítést megelőző visszavonására; ellenkező esetben a hozzájárulás nem vonható vissza.

5:182. § [Az engedményezés és a tartozásátvállalás szabályainak alkalmazása]

A szerződésátruházásra egyebekben a követelések tekintetében az engedményezés, a tartozások tekintetében pedig a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

5:183. § [Szerződésátruházás jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján]

Ha valakinek szerződésből származó valamennyi joga és kötelezettsége jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, eltérő rendelkezés hiányában a szerződésátruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

10. CÍM

A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL

5:184. § [A szerződés megszüntetése megállapodással]

(1) A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy – ha a teljesített szolgáltatások természetben visszatéríthetők – felbonthatják. A szerződés megszüntetése vagy felbontása a szerződésből eredő kötelmeket megszünteti.

(2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, ha pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

(3) A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.

5:185. § [A szerződés megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal]

(1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra vagy felmondásra jogosult, a másik félhez intézett nyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni azzal, hogy elállásra a fél csak akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja.

(2) Az elállás jogát a felek meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) fizetése ellenében is kiköthetik. A bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét a kötelezett kérelmére mérsékelheti.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződést megfelelő felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja. A felmondási jog kizárása semmis.

HARMADIK RÉSZ

EGYES SZERZŐDÉSEK

1. CÍM

A TULAJDONÁTRUHÁZÓ SZERZŐDÉSEK

I. fejezet
Az adásvételi szerződés általános szabályai

5:186. § [Az adásvételi szerződés]

(1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, a jogot és a követelést a vevőre engedményezni, a vevő köteles a vételárat megfizetni, a dolgot átvenni, illetve az engedményezést elfogadni. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles az ingatlan birtokának átruházására is.

(2) Adásvétel tárgya lehet minden forgalomképes dolog, jog és követelés.

(3) Ingatlan adásvétele csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

5:187. § [A vételár meghatározása]

(1) Ha a felek vételárként a piaci ár alkalmazását kötötték ki – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a teljesítési helynek megfelelő piacon, a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.

(2) A súly szerint megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell kiszámítani.

5:188. § [Az eladó tájékoztatási kötelezettsége]

(1) Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos körülményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni.

(2) A vevő nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból megismerhetett volna.

Cookie-k (sütik) testreszabása

Kérjük, adja meg, hogy ez a weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat. Mi az a cookie?

Ezek a cookie-k elsősorban az oldal megfelelő működéséhez szükségesek. Ezen túl analitikai mérésekre, illetve az oldalon futó hirdetések megjelenítésére szolgálnak.

Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket jelenítsünk meg Önnek.

Ajánlott beállítás. Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oldal használatát elemezve személyre szóló tartalmakat és hirdetéseket jelenítsünk meg, vagy küldjünk Önnek, illetve az elemzéseket felhasználva továbbfejlesszük szolgáltatásainkat.


Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Az oldal teljes körű, minden kényelmi funkciót biztosító használatához a „Kényelmi cookie” beállítását javasoljuk. A cookie beállításokat bármikor megváltoztathatja a böngészőjében (Firefox, Chrome, Safari, Internet Explorer, Microsoft Edge) is.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. adatkezelési tájékoztatóját itt olvashatja.