5:189. § [Az adásvétel költségei]
Az eladó viseli a birtokátruházással és a ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. Az átvételnek és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
5:190. § [A tulajdonjog-fenntartás kikötése]
(1) A szerződő felek az adásvételi szerződés megkötésekor írásban megállapodhatnak abban, hogy az eladó tulajdonjogát – legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig – fenntartja.
(2) A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg.
(3) A tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején az ingatlan-nyilvántartásba az eladó ingatlanára a jogszabályon alapuló jogok és tények – a vevő egyidejű értesítése mellett – be-, illetve feljegyezhetők.
5:191. § [Hasznok szedése és veszélyviselés ingatlan esetén]
Ha az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokának a vevőre történő átruházása a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt megtörténik, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
5:192. § [Az elővásárlási jog meghatározása]
(1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot – harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával – el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban foglalt feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.
(2) Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.
(3) Ha jogszabály az elővásárlási jog átruházását nem zárja ki, a jogosult az elővásárlási jogot a tulajdonos hozzájárulásával ruházhatja át. Az elővásárlási jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az örökösökre nem száll át.
(4) Ha az ingatlanra szerződéssel létesített elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba, továbbá, ha a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott ingóságra szerződéssel létesített elővásárlási jogot a közhiteles nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ilyen dolgon valamely jogot szerez.
(5) Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.
5:193. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]
(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, a szerződés megkötése előtt teljes terjedelemben köteles az ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli a kötelezettség a tulajdonost – a jogosult első, bizonyítottan megkísérelt értesítését követően –, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Az ajánlat közlése a tulajdonos mint eladó által tett ajánlatnak minősül. A tulajdonos az ajánlati kötöttség időtartamát meghatározhatja, de ez az időtartam nem lehet rövidebb harminc napnál.
(3) Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladóra nézve kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
(4) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.
(5) Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, az adásvételi szerződés – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a tulajdonos által meghatározott elfogadó nyilatkozatot tett jogosulttal jön létre.
5:194. § [Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága]
(1) Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségei megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
(2) A jogosult a hatálytalanságból eredő igényeit azzal a feltétellel gyakorolhatja, hogy ezzel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz és az elfogadott ajánlatnak megfelelő teljesítést felajánlja.
5:195. § [Az első ajánlat joga]
(1) A tulajdonos írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy amennyiben a tulajdonát a jövőben el kívánja adni, úgy először a jogosult számára tesz vagy először tőle kér ajánlatot.
(2) A jogosult az ajánlat megtételét követő harminc napon belül nyilatkozhat annak elfogadásáról vagy ezen időszak alatt teheti meg ajánlatát. A határidő eredménytelen elteltét követően a tulajdonos szabadul ajánlati kötöttségétől, és tulajdonával szabadon rendelkezik azzal, hogy tulajdonát a jogosult ajánlatánál az eladóra nézve kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
(3) Egyebekben az első ajánlat jogára az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
5:196. § [A visszavásárlási jog]
(1) Ha az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a felek írásban megállapodnak abban, hogy a vevő határozott időre szóló visszavásárlási jogot enged, az eladó a vevőhöz intézett nyilatkozatával volt tulajdonát visszavásárolhatja.
(2) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztóval szemben gyakorolható visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A visszavásárlási árat a felek a visszavásárlási jog létesítéséről szóló megállapodásukban határozzák meg. A visszavásárlási ár úgy is meghatározható, hogy az a dolognak a visszavásárlási jog gyakorlásakor fennálló forgalmi értékével azonos.
(4) A visszavásárlási jog kötelezettje köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a visszavásárlási jog gyakorlását meghiúsítaná vagy korlátozná.
(5) Megszűnik a visszavásárlási jog, ha a dolog az eredeti vevőnek fel nem róható okból megsemmisül.
(6) Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
5:197. § [A vételi és az eladási jog]
(1) Ha a tulajdonos másnak határozott időre szóló vételi jogot enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
(2) Ha valaki a dolog tulajdonosának határozott időre szóló eladási jogot enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének.
(3) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztóval szemben gyakorolható vételi és eladási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(4) A vételi és eladási jogra vonatkozó megállapodást – legalább a dolog, a vételár és a jog gyakorlása időtartamának megjelölésével –, ha törvény eltérően nem rendelkezik, írásba kell foglalni.
(5) Egyebekben a vételi és eladási jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
5:198. § [A részletvétel]
(1) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák (részletvétel), az eladó – választása szerint – az elállás vagy a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát gyakorolhatja akkor, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett.
(2) Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
5:199. § [A megtekintésre vétel]
(1) Ha a vevő az adásvételi szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről (megtekintésre vétel), akkor az eladó köteles lehetővé tenni a dolog megtekintését, és a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő a nyilatkozatát nem köteles indokolni.
(2) Ha az eladó lehetővé tette a dolog megtekintését, megfelelő határidőt szabhat a vevő nyilatkozatának megtételére. Ha a vevő a szerződésben kikötött vagy az eladó által a nyilatkozattételre kitűzött határidőt elmulasztja, a szerződés nem lép hatályba.
(3) Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő a megtekintéskor felismert vagy fel kellett volna ismernie. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vevő a dolgot megtekintett állapotban vásárolta meg.
5:200. § [A próbára vétel]
(1) Ha a felek az adásvételi szerződésben kikötik, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról (próbára vétel), a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni.
(2) Ha a vevő a nyilatkozattételre a szerződésben megszabott, ennek hiányában pedig a dolog kipróbálására általában szükséges vagy az eladó által megszabott megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik, a szerződés hatályban marad.
(3) Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő a kipróbálás ideje alatt felismert vagy felismerhetett.
5:201. § [A minta szerinti vétel]
(1) Minta szerinti vétel esetében az eladó a szerződés tárgyát képező dolog fizikai tulajdonságait magában hordozó mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni.
(2) Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt.
(3) Ha a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a minta milyen tulajdonságokkal rendelkezett.
5:202. § [A szállítási szerződés]
(1) Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni.
(2) Ha az eladó a mennyiségi eltérés által lehetővé tett legkisebb mennyiségnél kisebb mennyiséget szolgáltat, a szerződésszegése következményeit a szerződésben kikötött mennyiség figyelembevételével kell alkalmazni.
(3) Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, ha pedig az eladó a szerződést részletekben köteles teljesíteni, és a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, akkor a vevő a teljesítésre még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan a szerződést felmondhatja. Az elállási vagy felmondási jog gyakorlásával az eladónak okozott kárért a vevő kártalanítási kötelezettséggel tartozik. Törvény az elállási és a felmondási jog gyakorlásának lehetőségét kizárhatja.
5:203. § [A mezőgazdasági adásvételi szerződés]
(1) Ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék vagy saját nevelésű, illetve hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződést az eladó jogosult a kikötött teljesítési idő előtt is teljesíteni, feltéve, hogy a vevőt a teljesítés megkezdéséről az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen értesíti.
5:204. § [A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági termény, termék, szolgáltatására kötött adásvételi szerződés]
Ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék vagy saját nevelésű, illetve hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt, továbbá ehhez kapcsolódó tájékoztatás ad az eladónak, akkor az eladó köteles ezt a szolgáltatást a tájékoztatásnak megfelelően igénybe venni. Az eladó a vevő teljesítést elősegítő szolgáltatásainak szerződés szerinti ellenértékét akkor is köteles megfizetni, s a vevő által folyósított termelési előlegnek a vételárral nem fedezett részét akkor is köteles visszafizetni, ha erre a termelés eredménye nem biztosít fedezetet.
5:205. § [A csereszerződés]
Ha a szerződő felek tulajdonuk kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatását és vevő a másik fél szolgáltatását illetően.
5:206. § [Az ajándékozási szerződés]
(1) Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó köteles a dolog tulajdonjogát a megajándékozottra ingyenesen átruházni, a jogot és a követelést a megajándékozottra engedményezni, a megajándékozott pedig köteles a dolgot átvenni, illetve az engedményezést elfogadni. Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles az ingatlan birtokának átruházására is.
(2) Ajándékozás tárgya lehet minden forgalomképes dolog, jog és követelés.
(3) Ingatlan ajándékozása csak akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
5:207. § [Az ajándékozási szerződés teljesítésének megtagadása]
Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható. Ilyen változás lehet különösen a megajándékozotthoz való viszonyának lényeges megváltozása vagy saját körülményeinek olyan hátrányos módosulása, amely révén a teljesítés – egyéb kötelezettségeire is tekintettel – veszélyeztetné saját megélhetését, avagy azon személyek eltartását, akiknek tartására törvény erejénél fogva köteles.
5:208. § [Az ajándékozó felelőssége]
(1) Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el; a felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer.
(2) Az ajándékozó a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelős azért a kárért, amelyet az ajándékozással kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz.
5:209. § [Az ajándék visszakövetelése]
(1) A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra körülményeinek a szerződés teljesítését követő lényeges változása folytán, létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A létfenntartás veszélyeztetésére alapított visszakövetelési igény érvényesítése esetén a megajándékozott mentesülhet az ajándék visszaadásának kötelezettsége alól abban az esetben, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója az ajándékozóval vagy közeli hozzátartozójával szemben durva hálátlanságot tanúsít, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha az a megajándékozott által felismerhető feltevés, amelyet figyelembe véve az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, feltéve, hogy enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
(4) Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándékozó feltevésének meghiúsulása kizárólag az ajándékozó magatartására vezethető vissza, vagy ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak vagy a visszakövetelésről történő lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül, hosszabb időn keresztül nem követeli vissza.
(5) A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
(6) Az ajándékozó örököse a saját nevében az ajándékot nem követelheti vissza, kivéve, ha az ajándékozás okát adó feltevés részben vagy egészben az ő javára szólt és visszakövetelési jogának gyakorlása a feltevés jellegére, valamint az ajándékozás körülményeire tekintettel a közfelfogás szerint indokolt.
5:210. § [A vállalkozási szerződés]
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó meghatározott, munkával elérhető eredmény elérése érdekében tevékenység kifejtésére és az eredmény megvalósítására (mű létrehozására) vállal kötelezettséget. A megrendelő a szolgáltatás átvételére és a díj megfizetésére köteles.
5:211. § [A munkavégzés megszervezése]
(1) A munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a munka biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.
(2) A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el.
(3) A szerződésben vállalt eredmény előállításához szükséges anyagot a vállalkozó köteles beszerezni. Ha a vállalkozó a saját anyag felhasználásával a megrendelő számára új dolgot állít elő, a dolog az átadással (birtokbaadással) a megrendelő tulajdonába kerül.
5:212. § [Az alvállalkozó igénybevétele]
A vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére. Alvállalkozó igénybevétele esetén a vállalkozó a közreműködőért való felelősség szabályai szerint felel a megrendelővel szemben. Az alvállalkozó igénybevételét jogszabály feltételhez kötheti.
5:213. § [A megrendelő utasításadási joga]
(1) A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
(2) Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat, vagy az utasítást a megrendelő kockázatára teljesítheti. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
(3) A feleknek az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérő megállapodása semmis.
5:214. § [A munkavégzés helye]
(1) Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles azt munkavégzésre alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
(2) A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségének elmulasztása őt a munkavégzésben meggátolja. Ha megfelelő határidőn belül a megrendelő a munkavégzés helyét nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és felmerült kárának megtérítését követelheti.
5:215. § [A megrendelő ellenőrzési joga]
(1) A megrendelő vagy megbízottja a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. Ha a vállalkozó anyagot, szerkezetet, berendezést épít be (takar el), köteles a megrendelőt erről előzetesen megfelelő időben értesíteni és részére a szükséges tájékoztatást megadni, valamint az ellenőrzést lehetővé tenni. Ha a vállalkozó e kötelezettségének eleget tett, a beépített munkarészt a megrendelő utóbb csak akkor ellenőrizheti, ha az emiatt felmerülő költségeket a vállalkozónak megtéríti.
(2) Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő vagy megbízottja az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el.
5:216. § [Az elállás és a felmondás joga]
(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a megrendelő a szerződéstől vagy annak egy részétől a munkák megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően pedig a teljesítésig azt azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondhatja.
(2) A megrendelő elállása, illetve felmondása esetén köteles a vállalkozót kártalanítani. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
5:217. § [A szolgáltatás átadás-átvétele]
(1) A vállalkozó a szerződésben meghatározott, általa létrehozott eredményt a szakmailag szokásos vagy a jogszabályban meghatározott műszaki átadás-átvételi eljárás keretében adja át.
(2) Az átadás-átvételi eljárás során a felek vizsgálatokkal, próbákkal és mérésekkel ellenőrzik, hogy a szerződésben foglaltak maradéktalanul megvalósultak-e, és a teljesítés megfelel-e a szakmai, valamint az irányadó jogszabályi követelményeknek.
(3) A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott mű felhasználáshoz, használatához, üzemeltetéséhez és a karbantartáshoz szükséges tájékoztatást megadni, az ezzel kapcsolatos dokumentációt átadni.
5:218. § [A vállalkozói díj]
(1) A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a vállalkozó és a megrendelő a szerződésben a műszakilag körülhatárolt munkarészeknek (részteljesítéseknek) a szerződés teljesítése előtti átadás-átvételében (részelszámolásában) és annak díjában külön megállapodott, akkor a részteljesítések szerződésben rögzített módon és feltételekkel meghatározott díja az egyes, műszakilag körülhatárolt munkarészek átadás-átvételekor esedékes.
(2) A díj kellően meghatározott, ha a szerződés megjelöli a díj összegét, vagy ezt az összeget a szerződés alapján a teljesítéskor ki lehet számítani.
(3) A vállalkozói díjat a felek a szerződésben a költségvetésre utalás nélkül, egyösszegű átalánydíj formájában is meghatározhatják.
(4) A vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű és szakszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükségesek. Ha pedig a vállalkozó a szerződés kereteit meghaladó szolgáltatást is nyújt a megrendelő részére, e szolgáltatással kapcsolatban a felek közötti jogviszonyra a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek, valamint a szerződés alapján létrehozott művön. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
5:219. § [A lehetetlenülés díjkövetkezményei]
(1) Ha a mű létrehozása vagy az eredmény teljesítése meghiúsul, és
a) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó költségekben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna;
b) a lehetetlenülés oka mindkét fél érdekkörében merült fel, a vállalkozó az elvégzett munka és költségei fejében a díjnak – a meghiúsulásban való közrehatásához igazodó – arányos részére tarthat igényt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a megkezdett, de be nem fejezett, illetve az át nem adott mű a megrendelőt illeti.
(3) Egyéb esetben – akkor is, ha a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörén kívül merült fel – a vállalkozó nem tarthat igényt díjra, az át nem adott mű azonban őt illeti. A megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet – a díj arányos részének megtérítése fejében – részére adja át. Ha pedig a megkezdett, de be nem fejezett mű a megrendelő számára gazdagodása folytán hasznos eredménnyel jár, a díj arányos részének megtérítésére – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint – köteles.
5:220. § [Kárveszélyviselés lehetetlenülés esetén]
(1) A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott művel kapcsolatos kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között.
(2) A vállalkozó az érdekkörén kívüli, előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt elpusztult mű újbóli előállítására nem kötelezhető.
(3) A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagokban és eszközökben esett kár viselésére az általános szabályokat kell alkalmazni.
5:221. § [A tervezési szerződés]
(1) Tervezési szerződés alapján a tervező a megrendelő által igényelt tervezői munka elvégzésére és az elkészített dokumentáció átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
(2) Az építészeti-műszaki tervezésre és az építőipari kivitelezési dokumentáció készítésére a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
5:222. § [Az elévülés és a korszerűségi felülvizsgálat]
(1) A terv hibája miatt érvényesíthető jogok nem évülnek el addig, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.
(2) A korszerűségi felülvizsgálatra jogszabály részletes szabályok alkalmazását írhatja elő.
5:223. § [A jogszavatosság]
A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.
5:224. § [A kivitelezési szerződés]
(1) Az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére kivitelezési szerződést köt, amelynek alapján a kivitelező eredmény létrehozására és átadására, a megrendelő pedig annak átvételére (birtokbavételére) és díj fizetésére köteles.
(2) A vállalkozót a teljesítése időpontjától a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák elvégzésére szolgáló ingatlanon a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a díjkövetelése erejéig jelzálogjog illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a megrendelő tulajdonát képező ingatlannak kell tekinteni azt az ingatlant is, amelynek tulajdonosával való viszonyában a megrendelőnek vagy a megrendelőhöz való viszonyában a tulajdonosnak többségi befolyása áll fenn, vagy amelynek tulajdonosa, és a megrendelő ugyanazon jogi személy többségi befolyása alatt áll.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglaltaktól eltérő megállapodás semmis.
5:225. § [A többletmunka és a pótmunka]
(1) Többletmunka a szerződéses dokumentációban szereplő, de a vállalkozói díj számításánál figyelembe nem vett munkatétel.
(2) Pótmunka a szerződéses dokumentációban nem szereplő, utólag megrendelt munkatétel. A pótmunka megrendelése a kivitelező feladatát nem teheti aránytalanul terhesebbé.
(3) Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el.
5:226. § [A munkaterület; az építési napló; a megrendelő ellenőrzési joga]
(1) A munkaterületet a megrendelő kivitelezésre alkalmas állapotban köteles a kivitelező rendelkezésére bocsátani. Ennek hiányában a kivitelező az akadályoztatott munka megkezdését megtagadhatja. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a munkaterületet a kivitelező – a megrendelő költségére – munkavégzésre alkalmassá teszi.
(2) A felek a kivitelezéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, a szerződésszerű teljesítést érintő körülményt, a munkavégzésre vonatkozó utasítást a helyszínen vezetett naplóban kötelesek egymással közölni. Az építési napló időrendi sorrendben tartalmazza a munka menetére, megfelelőségére vonatkozó, valamint az elszámoláshoz szükséges adatokat. Jogszabály az építési napló vezetését és tartalmi követelményeit kötelezően előírhatja.
(3) A megrendelő a kivitelezést jogosult időközönként ellenőrizni. Ellenőrzési jogát műszaki ellenőr útján is gyakorolhatja.
5:227. § [Az átadás-átvételi eljárás]
(1) A megrendelő köteles a munkát a kivitelező értesítésében megjelölt időpontban, a kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni, és a felfedezett hiányokat, hibákat, az érvényesített kifogásokat jegyzőkönyvben rögzíteni.
(2) Ha a megrendelő egyes munkarészeket a teljesítés előtt ideiglenes jelleggel átvesz (előzetes átadás), ez a szolgáltatást nem teszi oszthatóvá, az átvett munkarészekkel kapcsolatos kárveszély azonban a megrendelőre száll át.
5:228. § [Az átadás joghatásai]
(1) A teljesítés joghatásai akkor állnak be, amikor a kivitelező az építményt (építményrészt) a műszaki átadás-átvétel külön jogszabályban meghatározott előírásai szerint az építtető birtokába adja. Az ettől eltérő megállapodás – a (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül – semmis.
(2) Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel, illetve használatbavétel alapján állnak be.
(3) A használatbavételt követő egy év múlva a megrendelő a munka újbóli felülvizsgálatát tűzheti ki. Az utófelülvizsgálati eljárást a megrendelő készíti elő és meghívja arra a kivitelezőt.
5:229. § [A próbaüzem]
(1) A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés és az alkalmazott technológia a működés közbeni üzemeltetésre alkalmas.
(2) A próbaüzem a felszerelt berendezés és az alkalmazott technológia felek által meghatározott ideig történő működtetése, amely alkalmas az esetleges hibák, hiányok kimutatására. A próbaüzem alatt jelentkező hibák, hiányok miatt – ha azokat a próbaüzem során megszüntetik – a hibás teljesítés következményei nem alkalmazhatók.
(3) Egyebekben a próbaüzemre az átadás-átvételi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5:230. § [A tervező és a kivitelező felelőssége a terv hibája miatt]
(1) Ha a terv alapján kivitelezett szolgáltatás a terv hibája vagy hiányossága miatt nem felel meg a kivitelezés átadásának időpontjában jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, a megrendelő számára a tervező a hibás teljesítés miatt kijavítási terv szolgáltatására, a kivitelező pedig a javítási terv szerint a kijavítás elvégzésére köteles.
(2) A kijavítással felmerülő költségeket a tervező és a kivitelező egymás között közrehatásuk arányában kötelesek viselni, ha pedig a terv hibája nem volt felismerhető, az ezzel összefüggő javítási költségek a tervezőt terhelik.
(3) Ha a megrendelő a terv hibája miatt nem kijavítási igényt érvényesít, a kivitelező felelősségére a figyelmeztetési kötelezettség általános szabályait kell alkalmazni.
5:231. § [A mezőgazdasági vállalkozási szerződés]
(1) Mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó díjfizetés ellenében a megrendelő tulajdonában lévő állat (állatállomány) nevelésére, vagy valamely terménynek a megrendelő tulajdonában álló, meghatározott területen való megtermelésére köteles.
(2) A vállalkozó az állatállomány, és a növényzet betegségével összefüggésben a szerződés lehetetlenülése miatt felelősséggel nem tartozik, ha bizonyítja, hogy a megbetegedés a tevékenységi körén kívüli elháríthatatlan okra volt visszavezethető. Ebben az esetben a vállalkozót arányos díj is megilleti.
5:232. § [A közszolgáltatási szerződés]
Közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató – külön törvényben meghatározott feltételekkel – köteles meghatározott időponttól a megrendelő számára folyamatosan és biztonságosan szolgáltatást nyújtani, a megrendelő pedig időszakonként visszatérően díjat fizetni.
5:233. § [A szerződés megkötése, felmondása, a szolgáltatás korlátozása és szünetelése]
(1) Jogszabály előírhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével létrejön.
(2) A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé.
(3) A szolgáltató a megrendelővel szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti vagy korlátozhatja, és a szerződést csak a jogszabályban előírt feltételek teljesülése esetén mondhatja fel.
5:234. § [A kutatási szerződés]
(1) Kutatási szerződés alapján a kutató meghatározott, kutatómunkával elérhető és a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályok szerint jogi oltalomban részesíthető eredmény elérésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles.
(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a kutatás eredménytelen befejezése esetén is jár. Ilyen szerződés esetében a kutatás végzésére és a kutató díj igényére a megbízás szabályait kell alkalmazni.
(3) A kutatási szerződés csak írásban érvényes.
5:235. § [A megrendelő jogai]
(1) A kutató a szerződéssel a kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jogot átruházza a megrendelőre. Ha az adott szellemi alkotásra irányadó törvény alapján a vagyoni jog nem ruházható át, a szerződéssel a megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jog átruházása következik be.
(2) A kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához a megrendelő előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) A kutatási szerződéssel összefüggő üzleti titok jogosultja a megrendelő.
(4) A megrendelő a kutató szolgáltatását csak a szerződésben meghatározott célra használhatja fel.
5:236. § [Közreműködő a kutatási szerződés teljesítése során]
A kutató közreműködőt csak a megrendelő hozzájárulásával vehet igénybe. Nincs szükség a megrendelő hozzájárulására, ha a kutató olyan meghatározott eredmény elérésére vállalkozott, amelynek eléréséhez szükséges kutatás jellegével a közreműködő igénybevétele együtt jár.
5:237. § [A kutató jogszavatossága]
A kutató szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotáshoz fűződő, a megrendelőre átruházott vagyoni, vagy a megrendelőnek átengedett felhasználási jogok gyakorlását megakadályozza vagy korlátozza. A jogszavatosság kizárása vagy korlátozása semmis.
5:238. § [Az utazási szerződés megkötése]
(1) Utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási szolgáltatások megszervezésére és teljesítésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles.
(2) Az utazási szerződést – annak valamennyi kikötésével együtt – írásban kell megkötni. Semmis a szerződés olyan kikötése, amelyet nem foglaltak írásba.
5:239. § [A jogok és kötelezettségek átruházása]
(1) A megrendelő az utazás megkezdése előtt az utazási szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit átruházhatja olyan harmadik személyre, aki az utazási szerződésben foglalt feltételeknek megfelel.
(2) A jogok és kötelezettségek átruházását megelőzően keletkezett kötelezettségekért és az átruházásból eredő többletköltségek megfizetéséért a megrendelő és a harmadik személy egyetemlegesen felelnek.
5:240. § [A megrendelő jogainak védelme]
Semmis az utazási szerződés olyan kikötése, amely ezen alfejezet rendelkezéseitől a megrendelő hátrányára eltér.
5:241. § [A fuvarozási szerződés]
(1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó köteles a szerződésben meghatározott dolgot (a továbbiakban: áruküldemény) a fuvaroztatótól vagy az általa megjelölt személytől (a továbbiakban: feladó) átvenni, azt a szerződésben megjelölt helyre (a továbbiakban: rendeltetési hely) továbbítani, és a rendeltetési helyen a fuvaroztató által megjelölt személy (a továbbiakban: címzett) részére kiszolgáltatni, a fuvaroztató pedig köteles a szerződésben meghatározott fuvardíjat, valamint a szerződés teljesítése érdekében felmerült – és a fuvardíjba bele nem foglalt – egyéb költségeket a fuvarozó részére megfizetni.
(2) A felek áruküldemény többszöri alkalommal történő vagy meghatározott időközönként ismétlődő továbbításában is megállapodhatnak. A megállapodásban (a továbbiakban: keretszerződés) együttműködésük feltételeit szabályozzák. A keretszerződést írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmaradása azonban – ha a teljesítést már megkezdték – a keretszerződés érvényességét nem érinti.
(3) A fuvaroztató a fuvarozási szerződésben és annak teljesítése során egyszemélyben lehet feladó és címzett. Abban az esetben, ha nem a fuvaroztató a feladó és a címzett, a fuvarozási szerződés teljesítése során a feladót, és – kivéve, ha jogszabály kifejezetten csak a címzettet jelöli meg – a címzettet is a fuvaroztató megbízottjának kell tekinteni.
(4) A fuvarozóval szemben a feladó és a címzett tevékenységéért a fuvaroztató köteles helytállni. Harmadik személlyel szemben a feladó tevékenységéért, valamint – kivéve, ha jogszabály valamely jog, kötelezettség vagy tevékenység gyakorlására kifejezetten csak a címzettet jelöli meg – a címzett tevékenységéért is a fuvaroztató felelős.
5:242. § [A fuvarlevél]
(1) A fuvarozási szerződésről a fuvarozónak – áruküldeményenként – fuvarlevelet kell kiállítania, és azt a fuvarozási szerződés teljesítésének során folyamatosan vezetnie kell.
(2) A fuvarlevél – amennyiben a fuvarlevelet mindkét szerződő fél aláírta – bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét és tartalmát, valamint – ellenkező bizonyításig – azt is, hogy a fuvarozó a fuvarlevélben megjelölt áruküldeményt átvette. Ha a fuvarlevél nem tartalmazza a fuvarozó, kiszolgáltatásnál pedig a címzett fenntartásait, az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áruküldemény és annak csomagolása az átvételkor, illetve a kiszolgáltatáskor külsőleg megfelelő állapotban volt, és az árudarabok száma, jele és sorszáma a fuvarlevél adataival megegyezett.
(3) Jogszabály meghatározhatja az egyes áruküldemény-fajtáknál vagy egyes fuvarozási változatoknál használt fuvarlevél kötelező tartalmi elemeit és alaki kellékeit.
5:243. § [Az áruküldemény csomagolása]
(1) A fuvaroztató (feladó) köteles az áruküldeményt úgy csomagolni, hogy az a továbbítás során a fuvarozó és alkalmazottai, valamint harmadik személyek életét, testi épségét, vagyonát ne veszélyeztesse, és az áruküldeményt megóvja.
(2) A csomagoláson fel kell tüntetni az áruküldemény kezeléséhez szükséges lényeges ismereteket.
(3) Amennyiben rátekintéssel felismerhető, hogy a csomagolás az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a fuvarozó az áruküldemény átvételét megtagadhatja, a fuvarozási szerződéstől elállhat, és kárának megtérítését követelheti. Ha a csomagolás hiányossága kizárólag az áruküldemény épségét veszélyeztetheti – és a fuvaroztató (feladó) a fuvarlevélbe írt nyilatkozatával kifejezetten ragaszkodik az ilyen módon veszélyeztetett áruküldemény továbbításához –, a nyilatkozat alapján a fuvarozó a továbbítást a fuvaroztató (feladó) veszélyére megkezdheti.
(4) Ha a fuvaroztató (feladó) olyan áruküldemény továbbítását igényli, amelynek fuvarozását vagy csomagolásának módját jogszabály külön feltételhez köti, a fuvaroztató köteles a szerződéskötés során erről a fuvarozót tájékoztatni. Tájékoztatás hiányában a fuvarozó – amennyiben az áruküldemény továbbítását még nem kezdte meg – a fuvarozási szerződéstől elállhat, és kárának megtérítését követelheti. Ha a fuvarozó az áruküldemény továbbításának megkezdését követően szerez tudomást arról, hogy olyan áruküldeményt fuvaroz, amellyel kapcsolatban a fuvaroztató a tájékoztatási kötelezettségét megszegte, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – választása szerint
a) az áruküldemény továbbítását – ha az áruküldemény őrizete biztosítható – abbahagyhatja,
b) az áruküldeményt a feladás helyére visszafuvarozhatja, vagy
c) az áruküldeményt a rendeltetési helyére továbbíthatja.
5:244. § [Okmányok a fuvarozás során]
(1) A fuvaroztató köteles a fuvarozónak az áruküldemény továbbításához, vagy a fuvarozás folyamán szükséges hatósági kezeléséhez a megfelelő okmányokat átadni. Az okmányok átadásáig a fuvarozó az áruküldemény átvételét megtagadhatja.
(2) A fuvarozó köteles az átadott okmányokat a fuvaroztató utasításai szerint felhasználni. A fuvarozó nem felelős azért a kárért, amely a szükséges okmányok hiányosságainak következtében áll elő.
(3) A fuvarozó – az áruküldemény elveszésére vonatkozó mértékig – felelős azért a kárért, amelyet az okmányok elvesztésével vagy azok nem a rendeltetés szerinti felhasználásával okozott.
5:245. § [A fuvareszköz kiállítása és az áruküldemény rakodása]
(1) A fuvarozó köteles a fuvareszközt a fuvarozási szerződésben – vagy a szerződés alapján – meghatározott időben és helyen fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani, és a szerződés szerinti tevékenységét megkezdeni.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az áruküldemény berakodása a fuvaroztatót (feladót), le-, illetve kirakása a címzettet terheli.
(3) A berakodás magában foglalja a be-, illetve felrakást, a fuvareszközön való elhelyezést, és – ha szükséges – a rögzítést. A fuvaroztató (feladó) az általa végzett berakodás során köteles figyelembe venni a fuvarozónak – a közlekedés biztonsága érdekében adott – iránymutatásait.
(4) Ha a fuvarozó a megfelelő fuvareszköz kiállításával késlekedik, a fuvaroztató elállhat a fuvarozási szerződéstől. Amennyiben a berakodás a fuvaroztató (feladó) feladata, a fuvareszköz kiállításának késedelme vagy elmaradása esetén követelheti a berakodás eredménytelen megkísérléséből eredő kárát.
(5) Ha a fuvaroztató a fuvarozóval előzetesen közölte az áruküldemény tárgyát és értékét, vagy arról a fuvarozó e nélkül is tudott vagy tudnia kellett, az áruküldemény – késlekedés miatti – elveszése, megsemmisülése, vagy a késedelemből származó értékcsökkenése esetén a fuvaroztató követelheti a fuvarozótól az áruküldemény értékének vagy értékcsökkenésének a megtérítését.
5:246. § [A fuvaroztató utasítási joga]
A fuvaroztató a fuvarozás teljesítésével összefüggésben a fuvarozónak utasítást adhat. Ennek keretében a továbbítás megkezdését követően az áruküldeményt feltartóztathatja, más rendeltetési helyre irányíthatja, vagy igényelheti, hogy azt a fuvarozó más címzett részére szolgáltassa ki. A fuvarozó az utasítást – amennyiben az nem jár aránytalan nehézséggel – a fuvaroztató költségére és veszélyére teljesíti. A fuvarozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtásával más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy mások vagyonát megkárosítaná. Jogszabály a fuvaroztató utasítási jogát korlátozhatja.
5:247. § [A fuvarozási akadály]
(1) Ha az áruküldemény továbbításának a megkezdését követően a fuvarozás szerződés szerinti teljesítése akadályba ütközik, a fuvarozó dönt arról, hogy a továbbítást az útvonal megváltoztatásával folytatja, vagy a fuvaroztató érdekében tőle utasítást kér.
(2) A fuvaroztató a fuvardíjnak az akadály felmerüléséig járó arányos részét és a fuvarozó költségeit köteles megfizetni, ha azok meg nem fizetésével gazdagodnék.
5:248. § [A fuvaroztató elállási joga]
A fuvaroztató a fuvarozás megkezdése előtt a szerződéstől elállhat. Keretszerződés esetén az elállás joga az első áruküldemény fuvarozását megelőzően illeti meg a fuvaroztatót, ha azonban a keretszerződés teljesítését már megkezdték, a keretszerződés már csak felmondással szüntethető meg. A fuvarozó – ha az elállásra, illetve a felmondásra nem az ő hibájából került sor – a kárigényét érvényesítheti.
5:249. § [Értesítés az áruküldemény megérkezéséről]
(1) A fuvarozó az áruküldeménynek a rendeltetési helyre történő megérkezéséről a címzettet köteles haladéktalanul értesíteni. Az értesítés vétele után az áruküldemény a címzett rendelkezésére áll.
(2) A címzett az áruküldemény biztonsága és az átvétel előkészítése érdekében – már az áruküldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt is – utasítást adhat a fuvarozónak. Az utasítás a fuvarozót abban az esetben kötelezi, ha az nem ellentétes a fuvaroztató rendelkezésével. Kétség esetén az utasítást a fuvaroztató rendelkezésével ellentétesnek kell tekinteni. A címzett köteles megtéríteni az utasításának teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket és a fuvarozónak járó többletdíjat.
(3) Ha az áruküldeményt nem lehet kiszolgáltatni, vagy a címzett az átvételkor esedékes követelést nem egyenlíti ki (a továbbiakban együtt: kiszolgáltatási akadály), a fuvarozó köteles a fuvaroztatót értesíteni, a fuvaroztató pedig köteles a fuvarozót mentesíteni minden, a címzett mulasztásából fakadó következmény alól.
(4) Ha a címzett – rendelkezési jogát gyakorolva – más címzettet vagy más rendeltetési helyet jelölt meg, és ezt követően következik be kiszolgáltatási akadály, a (3) bekezdésben foglaltakat úgy kell alkalmazni, hogy a fuvaroztató helyett a címzettet, a címzett helyett pedig az általa megjelölt harmadik személyt illetik meg az ott megjelölt jogok és terhelik az ott megjelölt kötelezettségek.
(5) A kiszolgáltatási akadályról szóló értesítés vételét követően az áruküldeményt a fuvarozó a felelős őrzés szabályai szerint őrzi.
(6) A kiszolgáltatásról szóló értesítés vétele után a fuvarozó elleni igényeket a fuvaroztatón kívül a címzett is érvényesítheti. Bármelyik fél igényérvényesítése a másik félnek ezt a jogát megszünteti.
5:250. § [A fuvarozó felelőssége az általa igénybe vett személyekért]
(1) A fuvarozó az áruküldemény továbbítása érdekében harmadik személyek közreműködését veheti igénybe.
(2) A fuvarozásban részt vevő fuvarozók egyetemlegesen felelősek. Ha azonban a fuvarozókat vagy az áruküldemény továbbításában részt vevő egyéb közreműködőket a fuvaroztató jelölte meg, a fuvaroztatóval szemben minden közreműködő önállóan felel.
5:251. § [A fuvardíj és a költségek megfizetése]
(1) A fuvarozó a fuvardíj, továbbá a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított – a fuvardíjba bele nem foglalt – költségek megtérítését követelheti.
(2) A fuvardíjat és a költségeket a fuvaroztató köteles a fuvarozónak megfizetni. A felek azonban a fuvarozási szerződésben meghatározhatják, hogy a fuvardíjnak és a költségeknek (vagy azok meghatározott részének) a megfizetésére a címzett köteles, valamint azt is, hogy ilyen esetben a címzett helyett a fuvaroztató helytállással tartozik-e.
(3) Amennyiben a fuvarozási szerződésben meghatározott fuvarozási feladatot – a fuvarozón kívüli okból – nem lehet teljesíteni, a fuvarozó a teljesítéssel arányos díjra és költségre tarthat igényt.
(4) Ha a fuvardíjat vagy a költségeket a fuvarlevélbe bejegyzett adat alapján kell megállapítani, a fuvarlevélbe bejegyzett adatot – az ellenkező bizonyításáig – pontosnak kell tekinteni akkor is, ha a fuvarozónak a fuvarlevélbe tett bejegyzése szerint az adatok ellenőrzésére önhibáján kívül nem volt módja.
5:252. § [A fuvarozó követelésének biztosítása]
(1) A fuvarozót a fuvardíj és a költségek erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozási szerződéssel kapcsolatosan a birtokába kerültek. A zálogjog a fuvaroztatóval kötött, az adott fuvarozási szerződéshez kapcsolódó egyéb szerződésekből eredő lejárt – keretszerződés esetén a keretszerződés alapján kötött szerződésekből eredő lejárt – és nem vitatott követeléseket is biztosítja.
(2) A fuvarozó a zálogjogot a többi fuvarozó előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző fuvarozókkal szemben sortartó kezesként felel.
(3) Ha a zálogtárgyat jelzálogjog is terheli, a fuvarozó a zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból a zálogtárgyat terhelő jelzálogjog jogosultját megelőzően elégítheti ki akkor is, ha a jelzálogjogot korábban jegyezték be a zálogjogi nyilvántartásba.
(4) Semmis az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő megállapodás, ha a fuvarozó a külön törvény szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül.
5:253. § [Utánvét beszedése a fuvarozó által]
Ha a fuvarozó vállalta, hogy a fuvaroztató javára a címzettől valamely összeget beszed, a beszedendő összegért felel.
5:254. § [A fuvarozó kötbérfizetési kötelezettsége]
(1) A fuvarozási határidőben bekövetkezett késedelem esetén a fuvarozó a fuvarozási szerződésben meghatározott, a késedelem mértékéhez igazodó, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles fizetni.
(2) A károsult a kötbért meghaladó kárának megtérítését abban az esetben követelheti, ha a fuvarozó a határidőben való teljesítéshez fűződő érdek ismeretében vállalta a határidő megtartását (érdekbevallás), és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg az érdekbevallásban megjelölt összeget.
5:255. § [A fuvarozó kártérítési felelőssége]
(1) A fuvarozó felelős azért a kárért, amely az áruküldemény átvételétől a kiszolgáltatásáig terjedő idő alatt az áruküldemény teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve ha a kár
a) a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan oknak,
b) az áruküldemény természetes (belső) tulajdonságának,
c) a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányosságának,
d) a fuvaroztató (feladó, címzett) által végzett berakodásnak vagy le-, illetve kirakásnak,
e) a fuvaroztató (feladó, címzett) vagy az általuk rendelt kísérő tevékenységének vagy mulasztásának, vagy
f) annak a következménye, hogy a fuvarozás – a fuvarozási szerződés alapján – nyitott fuvareszközön történt.
(2) A fuvaroztató (feladó, címzett) vagy az általa rendelt kísérő tevékenysége vagy mulasztása abban az esetben mentesíti (részben vagy egészben) a fuvarozót a kártérítési felelősség alól, ha a fuvaroztató (feladó, címzett), illetve a kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
(3) A fuvarozó kártérítési felelőssége szempontjából nem minősül nyitott fuvareszközön végzett fuvarozásnak a konténerbe helyezett áruküldemény fuvarozása.
(4) A fuvarozó nem felel azért a kárért, amely annak a következménye, hogy a fuvaroztató az áruküldemény továbbításához szükséges okmányokat nem adta át, azokat helytelenül töltötte ki, vagy a fuvarozót nem tájékoztatta az áruküldeménynek a fuvarozás szempontjából lényeges tulajdonságairól, rendkívüli értékéről.
5:256. § [Vélelem az áruküldemény elveszéséről]
Ha a fuvarozó az áruküldeményt a fuvarozási határidő lejártától – ha kiszolgáltatási akadály van, annak megszűnésétől – számított harmincadik nap elteltével nem szolgáltatja ki, azt a fuvaroztató elveszettnek tekintheti, és követelheti a fuvarozótól az áruküldemény elveszése miatt keletkezett kárának megtérítését. Ha az áruküldemény a kártérítés megfizetése után megkerül, a fuvaroztatót azonnal értesíteni kell. A fuvaroztatónak azonnal nyilatkoznia kell, hogy igényli-e a kiszolgáltatást, a kártérítés visszafizetése ellenében.
5:257. § [A bizonyítás terhe a fuvarozásnál]
(1) A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kár a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok következménye, a fuvaroztatót terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem az áruküldemény természetes (belső) tulajdonságára vezethető vissza.
(2) A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a fuvaroztató (feladó, címzett) köteles bizonyítani.
(3) Ha a berakodást, a le-, illetve kirakást a fuvaroztató (feladó, címzett) végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakodás vagy a le-, illetve kirakás következtében állott elő.
(4) A fuvaroztatót (feladót, címzettet) terheli annak a bizonyítása, hogy ő vagy az általa rendelt kísérő úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
5:258. § [Az áruküldemény elveszése és megsemmisülése, a kártérítés mértéke]
(1) Az áruküldemény teljes vagy részleges elveszése, vagy megsemmisülése esetén a fuvarozó köteles megtéríteni az elveszett dolog értékét. A fuvardíjra és költségeinek megtérítésére vagy azok arányos részére a fuvarozó nem tarthat igényt.
(2) Az áruküldeményben keletkezett kárt a fuvaroztatónak kell bizonyítania. Ha az áruküldemény értékét a fuvarozási szerződésben a fuvaroztató megjelölte és a fuvarozó azt kifejezetten elfogadta (értékbevallás), az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áruküldemény értéke azonos az értékbevallásban szereplő értékkel.
(3) Az áruküldemény megrongálódása esetén a fuvarozó az értékcsökkenés megtérítésére köteles. Az értékcsökkenés számítási alapja az áruküldemény értéke.
(4) Ha a kárt a fuvarozó szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta, az ebből eredő minden kárért felelős.
(5) A kármegállapítással összefüggő költségek, közterhek és a fuvarozással összefüggő egyéb költségek a fuvarozót felelőssége mértékében terhelik, kivéve ha valamely költségelemet, közterhet egyedül a fuvarozó tevékenységére vagy mulasztására lehet visszavezetni. Ez utóbbi esetben minden költség a fuvarozót terheli.
5:259. § [Felelősség külföldinek okozott kár esetén]
Ha a fuvarozó külföldi károsultnak tartozik kártérítéssel, felelősségének mértéke nem lehet magasabb, mint a károsultnak saját nemzeti joga szerint fizethető kártérítési összeg.
5:260. § [A fuvaroztató kártérítési felelőssége]
(1) A fuvaroztató felel azért a kárért, amely a csomagolás hiányából vagy elégtelenségéből, helytelen vagy hiányos jelölésből, adatok, információk, okmányok hiányából, hiányosságából, pontatlanságából származik.
(2) Ha a fuvaroztató írásban utasította a fuvarozót arra, hogy az áruküldeményt a csomagolás hiánya vagy elégtelensége ellenére vegye át, a csomagolás hiánya (elégtelensége) következtében a fuvarozóra vagy harmadik személyre háruló kárt köteles megtéríteni, és viseli az áruküldeményben keletkezett kárt is. Ha azonban rátekintéssel felismerhető volt, hogy a csomagolás hiánya (elégtelensége) nem kizárólag az áruküldemény épségét veszélyeztetheti, a fuvaroztató írásbeli utasítása esetén is fele részben a fuvarozó viseli a fuvarozóra vagy harmadik személyre háruló kárt. Ha pedig a fuvarozó a csomagolás kívülről észrevehető hiánya (elégtelensége) ellenére anélkül vette át az áruküldeményt, hogy erre a fuvaroztató írásban utasította volna, a fuvarozóra vagy harmadik személyre háruló kárt, valamint az áruküldeményben keletkezett kárt fele részben a fuvarozó, fele részben a fuvaroztató viseli.
(3) Harmadik személyekkel szemben a fuvarozó köteles helytállni, a fuvaroztatótól azonban megtérítést – a megtérítésre pedig a fuvarozási szerződés megkötésekor, vagy az áruküldemény továbbításának megkezdését megelőzően a fuvaroztatótól megfelelő biztosítékot – követelhet.
5:261. § [A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények bejelentése]
(1) Ha a kiszolgáltatáskor felismerhető, hogy az áruküldemény hiányos vagy sérült, a fuvaroztatónak ezt a tényt, valamint azt, hogy emiatt kártérítést fog követelni, azonnal közölnie kell a fuvarozóval.
(2) Ha a hiányt vagy sérülést a kiszolgáltatáskor nem lehetett felismerni, az (1) bekezdés szerinti közlést legkésőbb a kiszolgáltatástól számított hét napon belül kell megtenni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott határidő jogvesztő, kivéve ha az áruküldemény kiszolgáltatását követően jut a fuvaroztató tudomására, hogy a fuvarozó az áruküldemény továbbítása során bekövetkezett – az áruküldeményt érintő – valamely lényeges körülményről nem tájékoztatta, és ilyen körülményre a fuvarlevélben sincs utalás.
(4) A fuvarozási szerződés alapján támasztható igény egy év alatt, a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkért viselt kártérítési felelősség az általános szabályok szerint – öt év alatt – évül el. Az elévülés kezdő időpontja az áruküldemény kiszolgáltatásának időpontja vagy az az időpont, amikor az áruküldeményt ki kellett volna szolgáltatni.
5:262. § [Egyéb rendelkezések]
(1) E fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a fuvarozási szerződésre a vállalkozási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha az áruküldeményt az országhatáron túlra kell továbbítani, e fejezet rendelkezéseit és a vállalkozási szerződés szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik.
(3) Az egyes fuvarozási változatokra (vasúti, közúti, légi, vízi árufuvarozás) jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) Személyek szállításának elvállalására a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közszolgáltatásnak minősülő menetrend szerinti közforgalmú személyszállítást végző vállalkozót (szolgáltatót) – a menetrendben meghatározott kapacitás mértékéig – szerződéskötési kötelezettség terheli.
(5) Küldeménynek postai szolgáltatás keretében postai küldeményként történő felvételére, feldolgozására, továbbítására és kézbesítésére a postai szolgáltatás szabályait tartalmazó külön törvény rendelkezései vonatkoznak.
5:263. § [A megbízási szerződés]
Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a megbízó által rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően ellátni, a megbízó pedig díjat fizetni, kivéve, ha az ügy természetéből vagy a felek közötti jogviszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalta.
5:264. § [Közreműködő igénybevétele]
(1) A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
(2) A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
(4) Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
5:265. § [A megbízó utasítási joga]
(1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
(2) A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdekeinek védelme feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, vagy az ügyet a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
5:266. § [A megbízott tájékoztatási kötelezettsége]
(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, különösen, ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
(2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni.
5:267. § [A megbízási díj]
(1) A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, vagy kifizetését megtagadhatja, ha a megbízott a feladat ellátása során nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, így különösen ha az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amely a megbízottnak felróható. Ebben az esetben a megbízott az okozott kár megtérítésére is köteles.
(2) A díj magában foglalja a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségeket. A megbízott a megbízási díjon felül követelheti a rendkívüli, szükséges költségek megtérítését is. A szükséges költségek megtérítését a megbízott akkor is követelheti, ha a megbízást ingyenesen vállalta.
(3) A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles.
(4) A díj a szerződés megszűnésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.
5:268. § [Törvényes zálogjog]
A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. Semmis az ettől eltérő megállapodás, ha a megbízott mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősül.
5:269. § [A megbízási szerződés megszűnésének esetei]
A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha
a) valamelyik fél a szerződést felmondja,
b) a megbízó vagy a megbízott meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, vagy
c) a megbízott a megbízás tárgyával összefüggő ügycsoport vonatkozásában korlátozottan cselekvőképessé válik, kivéve, ha ez a körülmény az ügy ellátását nem teszi lehetetlenné.
5:270. § [A megbízási szerződés felmondása]
(1) A megbízó – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a szerződést bármikor, azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért.
(2) A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhasson. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet.
(3) Ha a megbízás bármelyik fél részéről történő felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve, ha a megbízás ingyenes volt és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhasson.
(4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; tartós megbízási jogviszonynál a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.
(5) A megbízási jogviszony külön törvényben szabályozott eseteire az (1)–(4) bekezdésben foglaltak csak a külön törvény eltérő rendelkezésének hiányában alkalmazhatók.
5:271. § [A megbízás megszűnésének időpontja]
(1) Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez.
(2) A megbízott a megbízás felmondása vagy a megbízó halála esetén, a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes.
5:272. § [Elszámolás a megbízás megszűnésekor]
(1) A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
(2) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni.
5:273. § [A közvetítői szerződés]
(1) Közvetítői szerződés alapján a közvetítő az őt megbízó és a harmadik személy közötti szerződés megkötésének közvetítésére, vagy a szerződéskötésre lehetőséget biztosító alkalom közlésére, a megbízó pedig díj fizetésére köteles.
(2) A közvetítő az általa közvetített vagy lehetővé tett szerződés megkötésére és az annak alapján történő teljesítés elfogadására – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem jogosult.
5:274. § [A közvetítői nyilvántartás szabályai]
(1) A közvetítő minden általa közvetített vagy lehetővé tett szerződésről az abban érintettek nevét, a szerződés tárgyát, lényeges feltételeit és a szerződéskötés időpontját tartalmazó nyilvántartást köteles vezetni.
(2) Ha a szerződő felek bármelyike kéri, a nyilvántartás rá, illetve az általa kötött szerződésre vonatkozó részéről a közvetítő a nyilatkozatával hitelesített másolatot köteles kiadni. E kötelezettség a közvetítőt nem terheli, ha a felek a szerződésüket írásba foglalták.
(3) A közvetítő felelős a nyilvántartás vezetésével és a másolat kiadásával kapcsolatos kötelezettségeinek felróható megszegésével bármely szerződő félnek okozott kárért.
5:275. § [A közvetítőt megillető díjazás]
(1) A közvetítőt díjazás az általa közvetített vagy lehetővé tett szerződés megkötése esetén illeti meg. Ha a közvetítői szerződés szerint a díjazás a közvetítőt csak a megkötött szerződés teljesítése esetén illeti meg, díjára a közvetítő abban az esetben is jogosult, ha a teljesítés a megbízója ellenőrzési körében felmerült okból hiúsult meg.
(2) Ha a közvetítői szerződés értelmében a közvetítőt megillető díj a szerződéskötésre lehetőséget biztosító alkalom közlésével egyidejűleg jár, a díj megfizetését a közvetítő csak akkor követelheti, ha a megbízó és a harmadik személy közötti szerződéskötésre általa felkínált alkalom még fennáll, és az alkalmas a megbízó érdekeinek kielégítésére.
(3) Valamely feltételtől függővé tett közvetített szerződés esetén a közvetítő csak a feltétel bekövetkezése esetén igényelhet díjat, a bontó feltétel bekövetkezése azonban a közvetítő díjigényét nem érinti. Nem érinti a közvetítő díjigényét az sem, ha a közvetített vagy lehetővé tett szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg, vagy teljesítik, ha a díjigénynek ez utóbbi volt a feltétele.
(4) A közvetített vagy lehetővé tett szerződés érvénytelensége a közvetítői szerződésből eredő díjigényre nem hat ki, kivéve, ha a közvetítő a szerződés érvénytelenségének okáról tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott.
5:276. § [A közvetítő költségei]
(1) A közvetítő a díján felül költségeinek megtérítését nem követelheti, ez a szabály akkor is irányadó, ha a közvetített vagy lehetővé tett szerződés nem jött létre.
(2) Ha a közvetítői szerződés szerint a díjazás a közvetítőt csak a megkötött szerződés teljesítése esetén illeti meg, és a teljesítés a megbízójával szerződő fél ellenőrzési körében felmerült okból hiúsult meg, a közvetítő – megbízójától – a közvetítésre fordított költségeinek megtérítését követelheti.
5:277. § [Kettős közvetítés]
(1) A közvetítő díját csak a megbízójától követelheti abban az esetben is, ha a megbízójával szerződő fél javára is tevékenykedett. Ha a közvetítőt a közvetítéssel mindegyik szerződő fél megbízta, a közvetítőnek járó díjat egyetemlegesen kötelesek megfizetni, egymás közötti viszonyukban azonban a díjat egyenlő arányban viselik.
(2) Ha a közvetítő a közvetítői szerződésben foglaltakat megsértve tevékenykedett a megbízójával szerződő fél javára is, megbízójától sem a díját, sem pedig költségeinek megtérítését nem követelheti.
5:278. § [Az üzletszerzői szerződés]
(1) Üzletszerzői szerződés alapján az üzletszerző tartós megbízás keretében, önállóan eljárva arra vállal kötelezettséget, hogy megbízójának harmadik személyekkel (üzletfelekkel) kötendő meghatározott szerződéses ügyleteket (üzleteket) közvetít, vagy a megbízó nevében megköt, a megbízó pedig díj fizetésére köteles.
(2) Önállóan jár el az a személy, aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet szabadon fejti ki, továbbá annak helyét és idejét maga állapítja meg. Nem üzletszerző az, aki e tevékenységet munkaviszony vagy vezető tisztségviselői jogviszony, illetve más olyan jogviszony keretében végzi, amely őt valamely jogi személy képviseletére törvény vagy a bíróság, illetve más hatóság határozata alapján jogosítja fel.
5:279. § [Az üzletszerzői szerződés alakja, okmányba foglalási jog]
(1) Az üzletszerzői szerződést írásba kell foglalni.
(2) Bármelyik fél követelheti, hogy a másik fél az üzletszerzői szerződés hatályos szövegét tartalmazó és aláírásával ellátott okmányt adjon ki számára. E jog szerződéses kizárása vagy korlátozása semmis.
5:280. § [Az üzletszerzésre irányuló megbízás terjedelme]
(1) Eltérő megállapodás hiányában az üzletszerző csak üzletek közvetítésére jogosult.
(2) Az üzletszerző a megbízója nevében jogosult fogadni az üzletfél olyan nyilatkozatait, amelyekkel az a vele kötött a szerződés megszegéséből eredő jogait érvényesíti. Ez a jog az (1) bekezdés szerint eljáró üzletszerzőt is megilleti.
(3) Az üzletek megkötésére is feljogosított üzletszerző jogosult minden olyan jognyilatkozat megtételére is, amely a kötött üzletek teljesítésével rendszerint együtt jár. Ez a jogosultság azonban nem foglalja magában a már megkötött szerződések megváltoztatásához, a pénzbeli ellenszolgáltatás átvételéhez és a fizetési határidő módosításához való jogot.
(4) Az üzletszerző képviseleti jogának korlátozása az üzletféllel szemben csak akkor hatályos, ha az a korlátozásról tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna.
5:281. § [Az üzletszerző kötelezettségei]
(1) A üzletszerző köteles minden ésszerű erőfeszítést megtenni az üzletek létrejötte érdekében. Megbízója érdekeinek képviseletében köteles különösen a megbízója célszerű utasításait követni, üzleti titkait a szerződés ideje alatt és azt követően megőrizni, és azok felhasználásától tartózkodni.
(2) Az üzletszerző a tevékenységéről szükség szerint, a szerzett üzletekről, valamint az ügyfelek nyilatkozatairól pedig köteles a megbízót haladéktalanul tájékoztatni. Köteles továbbá tájékoztatni a megbízót a piaci helyzet alakulásáról és minden olyan körülményről, amely a számára ismert megbízói érdekek szempontjából jelentős.
(3) A szerződés ideje alatt az üzletszerző a megbízóval szemben köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a megbízó jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. E tilalom alól a megbízó írásban tett kifejezett nyilatkozatával felmentést adhat.
(4) Az üzletszerző a kötelezettségeinek teljesítése során a szakmában elfogadott követelményeknek megfelelően, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni.
(5) Az üzletszerző a kötelezettségei teljesítéséhez más személy közreműködését is igénybe veheti, az igénybevett személyről azonban a megbízót tájékoztatni köteles.
(6) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt üzletszerzői kötelezettségeket tartalmazó rendelkezésektől a felek megállapodása nem térhet el, az eltérő rendelkezések helyébe az (1)–(2) bekezdés rendelkezései lépnek.
5:282. § [A megbízó kötelezettségei]
(1) A szerzett üzletekért a megbízó az üzletszerzőnek díjat köteles fizetni.
(2) A megbízó köteles – saját költségére – az üzletszerzőnek mindazt a tájékoztatást és segítséget megadni, amely az üzletszerző kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. E körben köteles különösen minden, az érintett árura vagy szolgáltatásra vonatkozó iratot az üzletszerző rendelkezésére bocsátani.
(3) A megbízó köteles az üzletszerzőt haladéktalanul értesíteni, ha csak lényegesen kisebb mennyiségben képes vagy kíván üzleteket kötni annál, mint amire az üzletszerző a szokott üzletmenet mellett számíthatott.
(4) A megbízó köteles az üzletszerző által közvetített üzlet elfogadásáról vagy elutasításáról, továbbá a szerzett üzlet teljesítésének elmaradásáról az üzletszerzőt haladéktalanul értesíteni.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésektől a felek megállapodása nem térhet el.
5:283. § [A díjazás módja és mértéke]
(1) Ha a felek az üzletszerző díjában vagy annak mértékében nem állapodtak meg, az üzletszerzőnek a tevékenysége helyén a szerződés tárgya szerinti szokásos mértékű díj jár. Ha ez nem állapítható meg, az üzletszerző az üzletszerzéssel összefüggő valamennyi körülmény figyelembevételével kiszámított méltányos díjra jogosult.
(2) Ha felek más díjazási módban nem állapodtak meg, az üzletszerzőnek a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerinti jutalék jár, amelyről a megbízó meghatározott időszakonként elszámolni köteles. Jogszabály határozza meg a jutalék számításának módját, a jutalékköteles ügyleteket, a külön jutalékra jogosító szolgáltatásokat, a jutalék megfizetésének (visszafizetésének) feltételeit és a jutalékkal való elszámolás módját (az elszámolással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket).
(3) Az üzletszerző meghatározott üzletek vonatkozásában vagy meghatározott üzletfelekkel általa kötendő vagy megkötött üzletek esetében az üzletfél kötelezettségeinek teljesítéséért a megbízóval szemben – írásban tett kifejezett nyilatkozattal – felelősséget vállalhat (del-credere-felelősség), amelyért az üzletszerzőt külön díj (del-credere-jutalék) illeti meg. A del-credere-jutalékról való lemondás semmis. E rendelkezések nem alkalmazhatók az olyan üzletszerző esetében, aki korlátok nélkül dönthet az üzletfelek megválasztása és a szerzett üzletek teljesítési módjának meghatározása tekintetében.
(4) Az üzletszerző az üzletféllel szemben díjat nem köthet ki, és ilyet tőle nem fogadhat el, a megbízójától pedig a díján felül nem követelheti készkiadásainak, illetve általános üzleti kiadásainak megtérítését.
5:284. § [A szerződés időtartama]
A határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a határozott idő lejárta után a szerződéses szolgáltatások teljesítését a felek továbbra is folytatják.
5:285. § [A szerződés felmondása]
(1) A határozatlan időtartamra kötött üzletszerzői szerződést felmondási idő betartásával bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja (rendes felmondás). Rendes felmondás esetén a felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a harmadik és az azt követő években három hónap. Ennél rövidebb felmondási időben a felek érvényesen nem állapodhatnak meg.
(2) Ha a felek hosszabb felmondási időben állapodnak meg, a megbízóra irányadó felmondási idő nem lehet rövidebb, mint az üzletszerzőre irányadó felmondási idő.
(3) Ha a határozott időtartamra kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, a felmondási idő számítása szempontjából a szerződés teljes időtartamát kell figyelembe venni.
(4) Az üzletszerzői szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél a szerződésben vállalt vagy a törvény alapján fennálló kötelezettségét súlyosan megszegi. A szerződésszegés akkor tekinthető súlyosnak, ha a körülmények és a felek érdekeinek mérlegelése alapján megállapítható, hogy a szerződésszegő magatartás folytán a felmondást bejelentő féltől már nem várható el a jogviszony további, akárcsak a rendes felmondási idő végéig történő fenntartása.
5:286. § [A kiegyenlítés]
(1) Az üzletszerzői szerződés megszűnése esetén az üzletszerzőnek, illetve örököseinek a megbízótól kiegyenlítés jár, ha
a) az üzletszerző a megbízónak üzleti kapcsolatok kialakításával új üzletfeleket szerzett vagy meglévő üzleti kapcsolatokat bővített ki legalább egy új üzletfél megnyerésének megfelelő mértékben, és
b) az a) pont alatti üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyre tesz szert, továbbá
c) a kiegyenlítés megfizetése az üzletszerzői szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy az üzletszerző a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés hatályban maradása esetén a fenti üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné.
(2) A kiegyenlítés összege nem haladhatja meg az üzletszerző által a szerződés megszűnését megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb üzletszerzői szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatt kapott díj átlagából számított egyévi összeget. Ha a szerződés időtartama az egy évet nem érte el, a kiegyenlítés összege nem haladhatja meg az összesen kapott díj összegét.
(3) Nem jár kiegyenlítés az üzletszerzőnek, ha
a) a szerződést ő mondta fel, kivéve, ha azt valamely a megbízó ellenőrzési körében beállt olyan körülmény alapozta meg, vagy az üzletszerző olyan életkora vagy egészségi állapota indokolta, amelynek folytán az üzletszerzőtől a tevékenységének folytatása már ésszerűen nem volt elvárható, vagy
b) a megbízó a szerződést az üzletszerző olyan felróható magatartása miatt mondta fel, amely azonnali hatályú felmondást is megalapozna, vagy
c) az üzletszerző a megbízóval kötött megállapodás alapján a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik személyre ruházta át.
(4) A kiegyenlítés megfizetése nem érinti az üzletszerzőt más jogcímen megillető kártérítési igényt, valamint a szerződés megszűnését követő versenykorlátozásért járó díjigényt.
(5) A kiegyenlítés iránti igényt az üzletszerzői szerződés megszűnését követő egy éven belül közölni kell a megbízóval. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(6) Ha a felek a szerződés megszűnése után a kiegyenlítés összegében megállapodnak, e megállapodás megtámadásának nincs helye azon az alapon, hogy bármelyik fél tévedett a megbízó részéről az üzletszerzői szerződés megszűnését követően – az üzletszerző által szerzett üzletfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokból – szerezhető előny mértékében.
(7) Semmis a feleknek a szerződés megszűnése előtt kötött olyan megállapodása, amely a kiegyenlítéshez való jogot kizárja vagy korlátozza.
5:287. § [A szerződés megszűnését követő versenykorlátozás]
(1) A szerződés megszűnését követően az üzletszerzőt a gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodás csak írásban, legfeljebb a szerződés megszűnése utáni két évre, és csak az üzletszerzőnek a szerződésben kijelölt földrajzi területre, üzletfélkörre és árufajtára kiterjedően köthető.
(2) A versenykorlátozás időtartamára a megbízó az üzletszerzőnek díjat köteles fizetni. A díjnak arányban kell állnia az üzletszerzőnek a tevékenysége korlátozásából adódó hátrányaival, és a megbízó ebből származó előnyeivel.
(3) Az a szerződő fél, aki a szerződést a másik fél olyan felróható magatartása miatt mondta fel, amely azonnali hatályú felmondást is megalapozna, a felmondást követő egy hónapon belül – írásban – a versenykorlátozó megállapodást is jogosult felmondani.
(4) Az üzletszerző hátrányára az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérő tartalommal kötött megállapodás semmis.
5:288. § [A megbízás szabályainak alkalmazása]
A közvetítői szerződésre – ha e fejezet 5:273–5:277. §-ainak rendelkezéseiből más nem következik – valamint az üzletszerzői szerződésre – ha e fejezet 5:278–5:287. §-ainak rendelkezéseiből más nem következik – a megbízás szabályait kell alkalmazni.
5:289. § [Eltérő rendelkezések]
A pénzügyi, a biztosítási, a befektetési és az árutőzsdei szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közvetítői, üzletszerzői szerződésre e fejezet csak akkor alkalmazható, ha törvény kifejezetten így rendelkezik.
5:290. § [A bizományi szerződés]
(1) Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződést kötni.
(2) Bizományi szerződés az a szerződés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés(e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adásvételi szerződés) megkötésére vállal kötelezettséget.
5:291. § [Eltérés a bizományi szerződés feltételeitől]
(1) Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti.
(2) Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem tudta.
(3) Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, a megbízó az értesítést követően haladéktalanul jogosult az adásvételi szerződést visszautasítani, kivéve, ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.
5:292. § [A bizományos jogállása]
(1) A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
(2) A bizományos akkor áll helyt mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt külön díj ellenében elvállalta.
(3) A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt
a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;
b) vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra; valamint
c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.
5:293. § [A bizományos belépési joga]
(1) A bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti, ha a dolog nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkezik. A felek e rendelkezéstől érvényesen nem térhetnek el.
(2) A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg.
5:294. § [A bizományi díj]
A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették, vagy ha azt a megbízó érdekkörében felmerült okból nem teljesítették.
5:295. § [A megbízás szabályainak megfelelő alkalmazása]
A bizományra – e fejezet eltérő rendelkezései hiányában – a megbízás szabályait kell alkalmazni, ideértve a megbízó javára vagy megbízásából történő tulajdonszerzés vagy tulajdonátruházás esetét is.
5:296. § [A szállítmányozási szerződés]
Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely áruküldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint jognyilatkozatokat a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, illetve megtenni, továbbá az áruküldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket, különösen az okmánykezelést, a csomagolást, az egységrakomány-képzést, a rakodást és a raktározást elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.
5:297. § [A megbízás végrehajtása]
A szállítmányozónak a fuvarozó, továbbá az igénybe vett közreműködő megválasztásában, az útirány és más feltételek meghatározásában, valamint egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és az áruküldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia.
5:298. § [A megbízó utasítási joga]
(1) A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. Ha célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást kap, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul felhívni.
(2) Ha a megbízó a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást írásban megismétli, a szállítmányozó a szerződéstől elállhat, vagy a megbízó költségére és veszélyére az utasítást végrehajthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
5:299. § [A megbízót terhelő tájékoztatási kötelezettség]
(1) A megbízó köteles a szállítmányozónak tájékoztatást adni mindazokról az adatokról, tényekről és körülményekről, amelyek az árutovábbítás megszervezéséhez szükségesek (különösen arról, ha az áruküldemény fuvarozását, csomagolásának módját jogszabály külön feltételhez köti), továbbá köteles a szállítmányozó részére az árutovábbításhoz szükséges okmányokat átadni.
(2) A szállítmányozó köteles tevékenységéről és az ügy állásáról a megbízónak – kívánságára, szükség esetén e nélkül is – tájékoztatást adni, különösen akkor, ha az áruküldemény gazdaságos és biztonságos továbbítása nehézségekbe ütközik, az áruküldemény károsodásának veszélye áll fenn, vagy az áruküldemény károsodott, vagy a felmerült új körülmények a megbízó utasításainak módosítását teszik indokolttá.
(3) A szállítmányozó köteles a megbízót a szerződés teljesítéséről haladéktalanul értesíteni.
5:300. § [A szállítmányozó igényérvényesítési kötelezettsége]
A megbízó igényeit a fuvarozóval és a szállítmányozó által megbízott közreműködőkkel szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelős minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri. Ez a szabály nem érinti a megbízónak azt a jogát, hogy igényét maga érvényesítse.
5:301. § [A szállítmányozási díj meghatározása]
(1) A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított – a szállítmányozási díjba bele nem foglalt – költségek megtérítését követelheti.
(2) A szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továbbított küldemények után neki juttat.
(3) A szállítmányozó az áruküldeményt csak a megbízó utasítására és költségére köteles biztosítani.
5:302. § [A szállítmányozó követelésének biztosítása]
(1) A szállítmányozót díja és költségei erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a szállítmányozási megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetve amelyek felett a birtokában levő okmányok révén rendelkezik. A zálogjog a megbízóval kötött más szállítmányozási szerződésekből származó lejárt és nem vitatott követeléseket is biztosítja.
(2) A szállítmányozó a zálogjogot a többi szállítmányozó előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző szállítmányozókkal szemben sortartó kezesként felel.
(3) Ha a zálogtárgyat jelzálogjog is terheli, a szállítmányozó a zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból a zálogtárgyat terhelő jelzálogjog jogosultját megelőzően elégítheti ki akkor is, ha a jelzálogjogot korábban jegyezték be a zálogjogi nyilvántartásba.
(4) Semmis az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő megállapodás, ha a szállítmányozó mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül.
5:303. § [A szállítmányozó felelőssége]
(1) A szállítmányozással összefüggésben okozott károkért a szállítmányozó fuvarozó módjára felel a (2) bekezdésben meghatározott esetekben. Minden más esetben a szállítmányozó az általános szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy az általa igénybe vett fuvarozóért, valamint közreműködőért nem felelős, ha bizonyítja, hogy kiválasztásuk, utasításokkal való ellátásuk és tevékenységük felügyelete terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) A szállítmányozó akkor felel fuvarozó módjára, ha
a) az áruküldeményt maga fuvarozta,
b) fuvarozóként szerződött, illetve fuvarozói felelősséget vállalt,
c) az áruküldeményt mások áruküldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve (gyűjtőforgalomban) továbbíttatta, és a kár ennek során keletkezett, vagy
d) a kár a szállítmányozó birtokában levő áruküldeményben az annak továbbításával kapcsolatos egyéb teendők elvégzése során keletkezett.
(3) Ha a szállítmányozó fuvarozó módjára felel, felelősségére a fuvarozó felelősségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Ha a szállítmányozó külföldi károsultnak tartozik kártérítéssel, felelősségének mértéke nem lehet magasabb, mint a károsultnak saját nemzeti joga szerint fizethető maximális kártérítési összeg.
5:304. § [A megbízó felelőssége]
A megbízó felel azért a kárért, amely a szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasításából, az elégtelen csomagolásból, jelölésből, a szállítmányozó rendelkezésére bocsátott adatok, okmányok, információk hiányosságából, pontatlanságából, hiányából származik.
5:305. § [A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények elévülése]
(1) A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igény egy év alatt, a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkért viselt kártérítési felelősség az általános szabályok szerint – öt év alatt – évül el.
(2) Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor az áruküldeményt a fuvarozónak át kellett adni, ha pedig átadták, az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött.
5:306. § [Egyéb rendelkezések]
(1) A szállítmányozás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó a megbízója nevében köti meg az áruküldemény továbbításához szükséges szerződést, továbbá akkor is, ha a szállítmányozó áruküldemény átvételére kap megbízást; ez utóbbi esetben felel azért is, hogy a címzett érdekei sérelmet ne szenvedjenek.