(2) Ha a szállítmányozó a megbízója nevében kötötte meg az áruküldemény továbbításához szükséges szerződést, a megbízó igényeit csak akkor érvényesítheti, ha erre a megbízó kifejezetten feljogosította.
(3) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a szállítmányozó szerződéseire és más jogcselekményeire a bizomány, az áruküldemény kezelésére, megóvására és továbbítására pedig a fuvarozás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5:307. § [A bérleti jogviszony]
Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő pedig a dolog átvételére és bér fizetésére köteles.
5:308. § [A bérbeadó szavatossága]
(1) A bérbeadó kellék- és jogszavatosságára az általános szerződési jogi szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet.
(2) Ha lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, a bérlő a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja akkor is, ha erről a tényről a szerződés megkötésekor vagy a dolog birtokbavételének időpontjában tudott vagy kellő gondossággal eljárva tudnia kellett. Erről a jogról a bérlő érvényesen nem mondhat le.
5:309. § [A bérelt dolog használata]
(1) A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használat következménye.
(2) A bérbeadó
a) a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot;
b) követelheti a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használat megszüntetését és az ilyen használatból eredő kárának megtérítését;
c) abban az esetben, ha a bérlő a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot a bérbeadó felszólítása ellenére nem hagyja abba, vagy ha a bérelt dolgot a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használat következtében súlyos és másképpen el nem hárítható veszély fenyegeti, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja és követelheti kárai megtérítését.
(3) Ha a bérlő a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó, harmadik személy vagy hatóság engedélye lett volna szükséges, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
(4) Ezeket a jogokat a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlő a dolgot akár engedélyével, akár anélkül albérletbe vagy egyébként harmadik személy használatába adta.
5:310. § [A bérelt dolog használatának átengedése harmadik személy részére]
(1) A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy harmadik személy használatába nem adhatja.
(2) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint a sajátjáért felel.
(3) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
5:311. § [A bérelt dolog költségeinek viselése]
(1) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a többi kiadást, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli.
(2) A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel, és köteles megengedni, hogy a bérbeadó a szükséges munkálatokat elvégezze, illetve a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a bérlő felelős.
(3) A bérlő a dologra fordított szükséges kiadásainak megtérítését követelheti; egyéb költségeinek megtérítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tarthat igényt.
5:312. § [A bérleti díj]
(1) A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár.
(2) A bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja a bér, valamint törvény vagy a szerződés alapján a bérlőt terhelő költségek és közterhek megfizetésének elmulasztása esetén, feltéve, hogy a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.
5:313. § [A bérbeadó törvényes zálogjoga]
(1) Ingatlan bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain zálogjog illeti.
(2) A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.
(3) Ha a bérlő írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik.
(4) Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén történő visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled.
5:314. § [A határozott idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása]
(1) A szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a bérlet megszűnik.
(2) Határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott időre kötött bérlet, ha a bérleti idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik.
(3) Megszűnik a bérlet akkor is, ha a dolog elpusztul.
5:315. § [A bérleti jogviszony megszüntetése rendes felmondással]
(1) A határozatlan időre kötött bérletet bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti
a) napi bér kikötése esetén bármikor egyik napról a másikra,
b) heti bér kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján,
c) havi vagy hosszabb időszakok szerint meghatározott bér kikötése esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig,
d) a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetében a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig.
(2) Ha a felmondás nem az (1) bekezdésben meghatározott határidő betartásával történik, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő bérleti időszak végére felmondottnak kell tekinteni.
(3) A bérlő örökösei rendes felmondással a határozott időre kötött bérletet is megszüntethetik; e jogukat azonban legkésőbb a hagyaték birtokbavételétől, illetve átadásától számított harminc napon belül gyakorolhatják.
5:316. § [A bérleti jogviszony megszüntetése rendkívüli felmondással]
(1) A bérleti szerződést – akár határozott, akár határozatlan időtartamra jött létre – bármelyik fél a másik fél szerződésszegése esetén, törvényben vagy a szerződésben meghatározott esetekben szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással.
(2) Ha az azonnali hatályú felmondást az a fél, akihez intézték, nyolc napon belül nem veszi tudomásul, az azonnali hatályú felmondás jogát gyakorló fél további tizenöt napos jogvesztő határidőn belül fordulhat bírósághoz. Ennek elmulasztása esetén a felmondás hatályát veszti.
5:317. § [A bérelt dolog átruházása]
(1) A bérlő köteles megengedni, hogy aki a dolgot meg kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse.
(2) Ha a bérbeadó a bérbe adott dolog tulajdonjogát azt követően ruházza át, hogy azt a bérlő rendelkezésére bocsátotta, a tulajdonos személyében bekövetkezett változással a bérleti szerződésen alapuló jogok és kötelezettségek az új tulajdonosra szállnak át. A bérbeadó készfizető kezesként felel az új tulajdonost a bérlővel szemben a bérleti jogviszony átszállása folytán terhelő kötelezettségek teljesítésért.
(3) A bérbe adott dolog vevője a határozott időre kötött bérletet is felmondhatja, ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállásával vagy lényeges feltételeivel kapcsolatban megtévesztette.
(4) A vevő csak akkor követelheti a bérlőtől a bér megfizetését arra az időre, amelyre az a bért a bérelt dolog átruházásáról való értesítését megelőzően az eladónak előre megfizette, ha az előrefizetésről az adásvételi szerződés megkötésekor nem tudott, és arról kellő gondossággal eljárva sem kellett tudnia, különösen, ha a bérlő az előrefizetéssel kapcsolatban megtévesztette.
5:318. § [A felek jogai és kötelezettségei a bérlet megszűnése során]
(1) A bérlő a bérlet megszűnése előtt köteles megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse.
(2) A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. Nem illeti meg a bérlőt a visszatartás joga ingatlan bérlete esetén.
(3) Ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul tartja vissza, a visszatartás idejére a szerződés alapján kikötött bért köteles kártérítésként megfizetni, ezt meghaladóan pedig minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.
(4) A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti.
5:319. § [Utaló szabály a lakásbérleti szerződés szabályozására]
A lakásbérleti és a helyiségbérleti szerződésre irányadó különös szabályokat külön törvény állapítja meg.
5:320. § [A haszonbérleti jogviszony]
(1) Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő haszonbér fizetése ellenében termőföld vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult.
(2) A haszonbérletre – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A haszonbérleti szerződést írásban kell megkötni.
(4) Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmis.
5:321. § [A rendes gazdálkodás követelményeinek érvényesítése]
(1) A haszonbérlő a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult.
(2) Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.
5:322. § [Költségviselési szabályok]
(1) A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlőt terheli.
(2) A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli.
5:323. § [A haszonbér megfizetése]
(1) A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár.
(2) A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.
(3) A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, vagy haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni.
(4) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből nem lehet követelni.
5:324. § [A haszonbérbeadó törvényes zálogjoga]
(1) A haszonbérbeadót a hátralékos haszonbér és járulékai erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a haszonbérbe vett területen levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg.
(2) A haszonbérbeadót az (1) bekezdésben foglaltak szerint megillető zálogjogra az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog szabályait kell alkalmazni.
(3) Semmis az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérő megállapodás, ha a haszonbérbeadó mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül.
5:325. § [A haszonbérlet felmondása]
(1) A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog vagy jog haszonbérlete esetében a felmondási időre a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A haszonbérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérbe vett termőföldet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést.
(3) A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított harminc napon belül gyakorolhatják.
(4) A haszonbérlet rendes vagy rendkívüli felmondással írásbeli nyilatkozat útján szüntethető meg.
5:326. § [Dolog visszaadása mezőgazdasági haszonbérlet esetén]
A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérbe vett dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon azonnal folytatni lehessen.
5:327. § [A haszonkölcsön-szerződés]
(1) Haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt átvenni és a szerződés megszűntekor visszaadni.
(2) A szerződés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár a kölcsönvevő körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle el nem várható, továbbá ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.
5:328. § [A haszonkölcsönbe adott dolog használata, hasznainak szedése]
(1) A kölcsönvevő a dolgot rendeltetésének megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használat következménye.
(2) A kölcsönvevő a dolgot a kölcsönadó engedélye nélkül harmadik személy használatába nem adhatja. E rendelkezés megszegése esetében azokért a károkért is felelős, amelyek enélkül nem következtek volna be.
(3) A dolog szaporulata a kölcsönadót illeti.
(4) A dolog fenntartásának költségei a kölcsönvevőt terhelik. A dologra fordított egyéb költségeit a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint követelheti.
5:329. § [A haszonkölcsön megszűnte]
(1) A haszonkölcsön megszűnik
a) a kikötött vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges idő elteltével,
b) felmondással,
c) a dolog visszaadásával, vagy
d) a kölcsönvevő halálával.
(2) Ha a haszonkölcsön tartama nem állapítható meg, a kölcsönadó a szerződést tizenöt napra mondhatja fel. A kölcsönadó halála esetén örököse a felmondás jogát akkor is gyakorolhatja, ha felmondásnak egyébként nem volna helye.
(3) A kölcsönvevő a dolog visszaadását bármikor felajánlhatja; a kölcsönadó a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.
(4) A kölcsönadó azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha
a) a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált,
b) a kölcsönvevő a dolgot rongálja, nem rendeltetésszerűen vagy egyébként nem a szerződésnek megfelelően használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni,
c) a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott, vagy
d) a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.
5:330. § [A letéti szerződés]
(1) Letéti szerződés alapján a letevő köteles a szerződésben meghatározott dolgot a letéteményesnek időleges megőrzésre átadni, a letéteményes köteles azt átvenni, megőrizni és a szerződés megszűntekor visszaadni.
(2) A dolog átvételét a letéteményes megtagadhatja, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél fogva a már letétbe helyezett dolog visszavételét követelhetné.
5:331. § [A letett dolog használata, alletétbe adása, hasznainak szedése, kezelése]
(1) A letéteményes a letett dolgot nem használhatja és azt más személy őrizetébe (alletétbe) sem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett, vagy ez a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E tilalom megszegése esetében felelős minden kárért, amely enélkül nem következett volna be.
(2) A letéteményes a letett dolgot nem hasznosíthatja, köteles azonban a letett dolog hasznainak szedésére, ha az természeténél fogva hasznot hajt. A letéteményes a beszedett hasznokat köteles a letevőnek kiadni.
(3) A letéteményes kötelezettsége a letett dolog kezelésére csak akkor terjed ki, ha azt kikötik, vagy a letett dolog természete szükségessé teszi. Ilyen esetben a letevő köteles tájékoztatni a letéteményest arról, hogy a letett dolog milyen kezelést igényel. A tájékoztatás elmulasztásából eredő kárért a letéteményes a letevővel szemben felelősséggel nem tartozik. Egyebekben a kezelés vonatkozásában a megbízás szabályait kell alkalmazni.
5:332. § [A letéteményes felelőssége ingyenes letét esetén]
Ingyenes letét esetén a letéteményes a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség szabályai szerint felel azért a kárért, amelyet a letevő a letett dolog elveszése, elpusztulása vagy megrongálódása folytán szenved.
5:333. § [A letéteményes felelőssége az alletéteményes magatartásáért]
A letéteményes a jogosan igénybe vett harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot ő maga őrizte volna. Ha azonban a harmadik személy igénybevételét a letevőnek károsodástól való megóvása tette szükségessé, az igénybe vett személyért a letéteményes nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
5:334. § [A letéteményes díja és költségei]
(1) A letevő díj fizetésére köteles, kivéve, ha a körülményekből, különösen a felek viszonyából arra lehet következtetni, hogy a letéteményes a megőrzést ingyen vállalta. Ha a felek a díj mértékét nem határozták meg, a letevő a szokásos díj fizetésére köteles.
(2) A díj magában foglalja a megőrzéssel rendszerint együttjáró költségeket. A letéteményes egyéb szükséges költségei megtérítését is követelheti.
(3) A szükséges költségek megtérítését a letéteményes akkor is követelheti, ha a letét egyébként ingyenes.
(4) A letéteményest díjkövetelése és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letevőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába.
5:335. § [A letevő felelőssége a letéteményesnek okozott károkért]
A letevő felelős azért a kárért, amelyet a letett dolog a letéteményesnek okozott, kivéve, ha a letett dolog károkozásra alkalmas minőségét a letétbe helyezéskor nem ismerte és azt kellő gondossággal sem kellett ismernie, vagy ha arról a letétbe helyezéskor a letéteményest tájékoztatta vagy arról a letéteményes tájékoztatás nélkül is tudott.
5:336. § [A letét megszűnése]
(1) A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti, abban az esetben is, ha az őrizet időtartamát meghatározták.
(2) Ha a szerződésből a letét időtartama nem állapítható meg, a letéteményes a letéti szerződést tizenöt napi felmondással bármikor megszüntetheti.
(3) Ha a szerződésből a letét időtartama megállapítható, a letéteményes a dolgot ennek az időnek az elteltével köteles visszaadni, a letevő pedig visszavenni. Ezt megelőzően a letéteményes csak akkor követelheti a dolog visszavételét, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be, amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik.
(4) Ha az ellenérték fejében vállalt letét a szerződésből megállapítható idő eltelte előtt szűnik meg, a letevő a díj arányos részét köteles megfizetni. Ha a letétet a letéteményes szüntette meg, a letevő a díjból levonhatja azt a kárt, amely őt a dolog idő előtti visszaadásából érte. Ha a letétet a letevő szüntette meg, a letéteményes a díj arányos részén túl követelheti az őt a dolog idő előtti visszaadásából ért kár megtérítését is.
(5) A letéteményes a letett dolgot azon a helyen köteles visszaadni, ahol őriznie kellett. Ha a letevő a dolog visszavételét megtagadja, a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.
5:337. § [A gyűjtő letét]
(1) A letevő kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a letéteményes jogosult több letevő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné. Ebben az esetben a letevőknek közös tulajdonjoga keletkezik az azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgokon és tulajdoni hányaduknak megfelelő mennyiségű, a letett dologgal azonos fajtájú és minőségű dolog kiadását követelhetik.
(2) A letéteményes jogosult bármely tulajdonostársnak a tulajdoni hányada szerinti mennyiséget a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül is kiadni.
(3) A letéteményes köteles a gyűjtő letét tárgyait saját vagyonától elkülönítve őrizni és nyilvántartani.
(4) A gyűjtő letétben lévő értékpapírokról a letéteményes minden letevő számára külön számlát köteles vezetni. A gyűjtő letétben lévő értékpapír átruházására a dematerializált értékpapír átruházására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5:338. § [A rendhagyó letét]
(1) Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, és a felek abban állapodnak meg, hogy a letét tárgyának tulajdonjoga a letéteményesre száll át, és a letéteményes később ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles visszaadni, a kölcsönre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a visszaadás helyére és idejére a letét szabályai irányadóak, és
b) a letevő követelésébe csak a letéttel kapcsolatos ellenkövetelést lehet beszámítani.
(2) Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog és a felek abban állapodnak meg, hogy a letéteményes a letett dolgot elhasználhatja, vagy azzal egyébként rendelkezhet, az (1) bekezdés szabálya attól az időponttól kezdve alkalmazandó, hogy a letéteményes a dolgot elhasználta, vagy azzal rendelkezett.
5:339. § [A szállodai letét]
(1) A szálloda felelős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elveszése, elpusztulása vagy megsérülése folytán szenved, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy a vendég maga okozta.
(2) A szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt vagy általában erre rendelt helyen, továbbá a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott.
5:340. § [A szálloda felelőssége a vendég értékpapírjait, készpénzét és egyéb értéktárgyait ért kárért]
Értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda csak akkor felelős, ha
a) a dolgot megőrzésre kifejezetten átvette,
b) a megőrzésre átvételt kifejezetten megtagadta, vagy
c) ha a vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
5:341. § [A szálloda felelősségének mértéke]
(1) A szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis.
(2) A szálloda felelőssége korlátlan, ha a vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, valamint a vendég értékpapírjait, készpénzét és egyéb értéktárgyait ért kár esetében.
5:342. § [A vendég bejelentési kötelezettsége]
A vendég a kárt köteles haladéktalanul bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a szálloda a kárért csak akkor tartozik felelősséggel, ha a vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
5:343. § [A szálloda törvényes zálogjoga]
A szállodát az elszállásolásból származó követelései biztosítására zálogjog illeti meg a vendégnek azon a dolgain, amelyeket a szállodába magával vitt. Erre a zálogjogra a bérbeadó zálogjogának szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5:344. § [Fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló intézmények felelőssége]
(1) A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló intézmények, továbbá a ruhatárat üzemben tartók felelősségére a szálloda felelősségének szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:
a) felelősségük csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal visznek,
b) ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, az intézmény csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel.
(2) A felelősség e korlátozásai figyelmen kívül maradnak, ha a látogató bizonyítja, hogy az intézmény nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
5:345. § [A hitelszerződés]
(1) Hitelszerződés alapján a hitelező díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén a másik szerződő féllel kölcsönszerződést köt.
(2) A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a hitelszerződést, ha
a) a szerződés megkötése után a másik fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely miatt a szerződés teljesítése már nem várható el, vagy
b) a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának lenne helye.
(3) A másik fél a hitelszerződést bármikor felmondhatja.
(4) A hitelszerződés felmondása a szerződő felek külön megállapodása nélkül a már megkötött kölcsönszerződéseket nem szünteti meg.
5:346. § [A kölcsönszerződés]
Kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles az adósnak meghatározott pénzösszeget fizetni, az adós pedig köteles a szerződés szerinti későbbi időpontban ugyanakkora pénzösszeget és annak a szerződésben kikötött mértékű kamatát a hitelezőnek megfizetni.
5:347. § [A kölcsön átadásának megtagadása]
A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy
a) a szerződés megkötése után az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, vagy
b) a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására jogosult.
5:348. § [A kölcsönösszeg igénybevételének elmaradása]
Az adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles, meg kell azonban térítenie a hitelezőnek a szerződés megkötéséből eredő kárát.
5:349. § [A kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása]
(1) A hitelező az adós súlyos szerződésszegése esetén a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, különösen, ha
a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használta fel,
b) az adós a hitelezőt megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését és annak tartalmát befolyásolta,
c) az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza,
d) az adós a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét – figyelmeztetés ellenére – megszegi,
e) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetését,
f) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki, vagy
g) az adós fizetési késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.
(2) Az adós a hitelező súlyos szerződésszegése esetén a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
5:350. § [A szívességi kölcsön]
(1) Az adós nem köteles kamat vagy egyéb ellenszolgáltatás fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából, vagy az eset körülményeiből ez következik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg átadását és a már kifizetett kölcsönösszeget visszakövetelheti,
b) ha a kölcsön határozatlan időre szól, vagy egyébként a visszafizetési kötelezettség időpontja bizonytalan, a hitelező a kölcsönt bármikor visszakövetelheti,
c) ha a kölcsön határozatlan időre szól, az adós a kölcsönt bármikor visszafizetheti.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az (1) bekezdés szerinti kölcsönt pénzügyi intézmény nyújtja.
5:351. § [A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása]
(1) A kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthető dolgot ad az adós tulajdonába, azzal, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolognak a hitelező tulajdonába adására köteles. Ebben az esetben kamatfizetésen a kölcsönadott dolog átadáskori értékének és a kamatszámítás szabályainak alapulvételével kiszámított díj megfizetését kell érteni.
(2) A kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni minden olyan esetben, amikor az egyik fél által nyújtott szolgáltatás megelőzi a másik fél által nyújtandó pénzszolgáltatást, ideértve a jövőbeli vagy feltételesen keletkező követelés engedményezését is.
5:352. § [A fogyasztói kölcsönszerződés]
A kölcsönszerződés szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni akkor, ha a hitelező a kölcsönt – ideértve a részletfizetés és a halasztott fizetés esetét is – a külön jogszabályban meghatározott fogyasztói kölcsönszerződés keretében nyújtja.
5:353. § [Az írásbeliség követelménye]
(1) A fogyasztói kölcsönszerződés csak írásban érvényes.
(2) A fogyasztói kölcsönszerződés egy példányát a fogyasztónak át kell adni.
5:354. § [A költségek arányos csökkentése előtörlesztés esetén]
Ha a fogyasztó a kölcsönt a teljesítési idő előtt visszafizeti, jogosult a kölcsön felhasználásával összefüggésben fizetendő költségeinek arányos csökkentésére. E rendelkezéstől a fogyasztó hátrányára érvényesen nem lehet eltérni.
5:355. § [A követelések érvényesítése harmadik személlyel szemben]
Ha a hitelező a fogyasztóval szembeni követelését harmadik személyre ruházza át, a fogyasztó – lemondása ellenére is – érvényesítheti e harmadik személlyel szemben azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket, amelyek a hitelezővel szemben az átruházásról szóló érvényes értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.
5:356. § [A betétszerződés]
(1) Betétszerződés alapján a hitelintézet köteles a szerződő fél (betétes) által átadott pénzt a szerződés szerinti időpontban (lejáratkor) visszafizetni. A betétszerződés csak írásban érvényes.
(2) A hitelintézet a szerződés szerinti időpontban a szerződésben meghatározott mértékű kamatot köteles fizetni a szerződő fél (betétes) részére.
(3) Határozott időre kötött betétszerződés esetén a hitelintézet a lejáratot megelőzően felmondásra vagy előtörlesztésre nem jogosult.
(4) A bankszámla-tulajdonos bankszámlán nyilvántartott követelésére a betétszerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
5:357. § [A takarékbetét-szerződés]
(1) Természetes személyek írásban megkötött takarékbetét-szerződés alapján is elhelyezhetnek betétet a hitelintézetnél. A hitelintézet a betételhelyezés idejére kamatot, nyereménybetét esetén a sorsolástól függően nyereményt fizet ki.
(2) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el.
(3) A természetes személyeknek bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor rendelkezhet arról, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell kifizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.
5:358. § [A bankszámlaszerződés]
(1) Bankszámlaszerződés alapján a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy az erre a célra nyitott bankszámlán a vele szerződő fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli, nyilvántartja, és azok terhére a fizetési megbízásokat teljesíti. A bankszámlaszerződés csak írásban érvényes.
(2) A bankszámlán rendelkezésre álló betét vagy a hitelintézet által nyújtott hitelösszeg kimerülése a bankszámlaszerződést nem szünteti meg.
5:359. § [A lízingszerződés]
(1) Lízingszerződés alapján a lízingbeadó köteles a lízingbevevő által kiválasztott, vagy a lízingbevevő által meghatározott feltételeknek megfelelő vagyontárgy tulajdonjogát megszerezni, illetve vagyontárgyat előállítani, és azt meghatározott időtartamra a lízingbevevő használatába adni. A lízingbeadó a korábban lízingbeadás céljára beszerzett vagy előállított vagyontárgyat lízingszerződéssel – a korábbi vagy más lízingbevevő számára – ismételten is használatba adhatja. A lízingbevevő köteles a vagyontárgyat átvenni, és a lízingszerződés szerinti díjat megfizetni.
(2) Lízingszerződés tárgya lehet minden forgalomképes dolog és jog.
(3) Ha a lízingszerződés tárgya forgalomképes jog, a dolgon a jogot, a használatba adás alatt a jog gyakorlásának, hasznot hajtó jog esetén a hasznai szedésének átengedését, a jog átvétele alatt a jog gyakorlását, illetve hasznainak szedését, a tulajdonszerzésen pedig a jog megszerzését kell érteni.
(4) A lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik személy a határidő lejártakor a lízingszerződésben meghatározott feltételek szerint jogosult a dolog tulajdonjogának megszerzésére. Ha a felek nem rendelkeztek a tulajdonjog megszerzésének feltételeiről, vagy a tulajdonszerzésre jogosult e jogával nem él, a lízingbevevő a határidő leteltekor köteles a dolgot a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.
(5) A lízingszerződés csak írásban érvényes.
5:360. § [Hasznok, terhek, kárveszélyviselés]
(1) A lízingbevevő a dolog átvételétől kezdve szedi annak hasznait, és viseli a dologgal járó terheket, köteles továbbá gondoskodni a dolog fenntartásáról és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáról.
(2) Ha a lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik személy a dolog tulajdonjogának megszerzésére jogosult, viseli a dologban beállott azt a kárt is, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
5:361. § [A dolog használata]
(1) A lízingbevevő a dolgot rendeltetésének és a szerződésben foglaltaknak megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszerű vagy egyébként a szerződésnek nem megfelelő használat következménye.
(2) A dolgot a lízingbevevő csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával alakíthatja át, dolgozhatja fel, egyesítheti vagy vegyítheti más dolgokkal, építheti be ingatlanba, ideértve az ingatlan átépítését, az ingatlanhoz való hozzáépítést és a ráépítést is. Az eredeti állapot helyreállítása esetén annak költségei a lízingbevevőt terhelik.
(3) A lízingbeadó
a) a lízingbevevő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot,
b) követelheti a nem rendeltetésszerű vagy egyébként a szerződésnek nem megfelelő használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését.
5:362. § [A dolog használatának átengedése harmadik személy részére]
(1) A lízingbevevő a dolog használatának – a lízingszerződésben meghatározott időtartamon belüli – átengedésére csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával jogosult.
(2) Ha a lízingbevevő a dolgot a lízingbeadó engedélyével – az (1) bekezdés szerint – más használatába adta, a használó magatartásáért sajátjaként felel.
(3) Ha a lízingbevevő a dolgot a lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
5:363. § [A hibás teljesítésből eredő jogok gyakorlása]
(1) A lízingbeadót a dologgal vagy a dolog használatának átengedésével összefüggésben a hibás teljesítésért felelősség nem terheli, kivéve, ha
a) a dolgot maga állította elő;
b) a felek a lízingszerződésben kifejezetten ebben állapodtak meg; vagy
c) ha a lízingbeadó a dolog tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés hibás teljesítéséből eredő jogairól a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott.
(2) A dolog tulajdonjogának megszerzésére irányuló – a dolog eladójával, illetve gyártójával kötött – szerződés hibás teljesítéséből eredő jogok – az elállás kivételével – a lízingszerződés, vagy ha a dolog tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés későbbi, úgy ennek megkötésével, a lízingbevevőre szállnak át azzal, hogy a dolog kicserélése esetén átvett új dolgon a lízingbeadó szerez tulajdonjogot.
(3) A lízingbevevő a (2) bekezdés szerint őt megillető jogokat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül saját költségére köteles gyakorolni. A lízingbevevő felelős azért a kárért, amely e kötelezettsége elmulasztásából ered.
(4) A lízingbevevő a hibás teljesítésből eredő jogok gyakorlását harmadik személynek csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával engedheti át.
5:364. § [Lízingdíj]
(1) A lízingbevevő a díjat a szerződésben meghatározott időszakonként és módon, előre köteles megfizetni.
(2) A rendeltetésszerű használat lízingbeadónak fel nem róható akadálya vagy korlátozása a lízingbevevő szerződés szerinti díjfizetési kötelezettségét nem érinti.
5:365. § [A lízingszerződés megszűnése]
(1) A lízingszerződés rendes felmondással nem szüntethető meg.
(2) A lízingbeadó a lízingbevevő súlyos szerződésszegése esetén a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondhatja különösen, ha
a) a lízingbevevő a lízingdíj, valamint a törvény, illetve a szerződés alapján a lízingbevevőt terhelő költségek és közterhek megfizetését elmulasztja, feltéve, hogy a lízingbeadó a lízingbevevőt határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére felszólította, és e határidő elteltéig a lízingbevevő fizetési kötelezettségének nem tett eleget;
b) a lízingbevevő a lízingbeadót a szolgáltatásának meghatározásánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, ha ez a szolgáltatás meghatározását befolyásolta;
c) a lízingbevevő a dolog nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatát a lízingbeadó felszólítása ellenére tovább folytatja, vagy – felszólítás nélkül is – ha a dolgot a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használat következtében súlyos és másképpen el nem hárítható veszély fenyegeti;
d) a lízingbevevő a dolog használatát jogosulatlanul harmadik személynek átengedi, és ezt az állapotot a lízingbeadó felszólítása ellenére sem szünteti meg;
e) a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó, valamint a biztosítékokkal kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza;
f) a dolog értéke – a szerződésben előre tervezett, illetve a dolog rendeltetésszerű használatával szükség szerint együtt járó, szokásos értékcsökkenéshez képest – jelentősen csökken, és a lízingbevevő a lízingbeadó felszólítása ellenére nem ad megfelelő biztosítékot.
(3) A lízingszerződés azonnali hatályú felmondása esetén a lízingbevevő a dolgot a lízingszerződésből keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig még annak használata nélkül sem tarthatja vissza.
(4) Ha a lízingszerződés a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a felek kötelesek egymással elszámolni. Az elszámolás során a lízingbeadó érvényesítheti a szerződés megszűnéséig esedékessé vált követeléseit, a hátralévő időre fennmaradó díját. Köteles azonban ezeket – a lízingszerződésben meghatározott módon – csökkenteni a dolog későbbi hasznosításából, értékesítéséből származó vagy a dologgal kapcsolatosan más jogcímen megtérülő összeggel, ha a lízingbevevő vagy az általa kijelölt személy a lízingszerződés alapján a dolog tulajdonjogát nem szerzi meg.
5:366. § [Az allízing]
A lízingbeadó előzetes engedélyével a lízingbevevő a dolgot allízingbe adhatja. Ilyen esetben a lízingbeadót a dolog használatával, és annak ellenőrzésével kapcsolatos jogok az allízingbe vevővel szemben is megilletik, az allízingbe adó pedig az allízingbe vevő magatartásáért a lízingbeadóval szemben a harmadik személy részére átengedett használatra vonatkozó szabályok szerint felel.
5:367. § [A faktoring szerződés]
Faktoring szerződés alapján a faktorvállalkozással (faktor) szerződő fél (jogosult) arra vállal kötelezettséget, hogy – egy vagy több kötelezettel szemben fennálló vagy jövőbeli – követelését, illetve követelései egy részét részben vagy egészben a faktorra ruházza át, amely azt díjazás ellenében
a) köteles a jogosultnak részben vagy egészben finanszírozni vagy a kötelezett fizetésképtelenségének kockázatát tőle átvállalni, és a jogosulttal elszámolni,
b) jogosult nyilvántartani, illetve – annak esedékessé válását követően – érvényesíteni.
5:368. § [A faktoring szerződés érvényessége]
(1) A faktoring szerződés csak írásban érvényes.
(2) Semmis az olyan megállapodás, amely a követelésnek a faktorra történő átruházását kizárja.
5:369. § [A faktoring keretszerződés]
A faktoring szerződés meghatározhatja azt a keretösszeget is, amelynek erejéig a faktor a rá átruházott követelések vonatkozásában az 5:367. § a) pontjában foglalt szolgáltatásokat nyújtja (faktoring keretszerződés).
5:370. § [Helytállás a kötelezett teljesítéséért]
(1) A jogosult a faktorral szemben kezesként felel a kötelezett teljesítéséért, kivéve a (2) bekezdés szerinti eseteket, valamint ha a jogosult a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át.
(2) A faktor külön díj ellenében átvállalhatja a kötelezett teljesítése elmaradásának kockázatát, ideértve a követelés behajthatatlanná válásának esetét is; a faktor e felelőssége azonban nem érinti a jogosultnak a jogszavatosság szabályai szerint fennálló helytállási kötelezettségét.
5:371. § [A kötelezett értesítése és beszámítási jogának terjedelme]
(1) Faktoring szerződés esetében a kötelezett írásbeli értesítése aláírás hiányában is hatályos, ha azonosíthatóan megjelöli azt a személyt, aki azt küldte, vagy akinek nevében azt küldték, az átruházott követelést (jövőbeli követelés esetén az erre történő utalást), továbbá a faktort, amelynek számlájára a követelést teljesíteni kell.
(2) Ha a faktoring szerződés a jogosultat megillető – a követelés teljesítését biztosító, járulékos mellékkötelezettségekből eredő jogokon kívüli további – jogoknak a faktorra történő átszállásáról rendelkezik, e rendelkezés a kötelezettel szemben csak annyiban hatályos, amennyiben őt e jogok átszállásáról is írásban értesítették.
(3) Faktoring keretszerződés esetén a kötelezettel fennálló szerződéses viszonyában a jogosult úgy is rendelkezhet, hogy az e szerződéses viszonyból őt megillető követeléseket a kötelezett az átruházásról szóló külön értesítés nélkül a faktor javára teljesítse.
(4) A kötelezett a faktorral szemben nem számíthatja be az érvényes értesítéskor már fennállt jogalapon keletkezett azokat az ellenköveteléseket, amelyek a beszámítással érintett követelést követően jöttek létre.
5:372. § [A faktoring szerződés megszűnése]
(1) A faktoring szerződést harmincnapos felmondási határidővel bármelyik fél felmondhatja, faktoring keretszerződés esetén a felmondás meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelésekre is vonatkozhat.
(2) A faktor a faktoring szerződést azonnali hatállyal felmondhatja mindazon esetben, amikor a kölcsönszerződés – hitelező által történő – azonnali hatályú felmondásának volna helye. Faktoring keretszerződés esetén az azonnali hatályú felmondás joga a faktort meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelések tekintetében is megilleti.
5:373. § [Az engedményezés szabályainak alkalmazása]
A követelésnek faktoring szerződés alapján való átruházására e fejezet eltérő rendelkezése hiányában az ellenérték fejében történő engedményezés szabályait kell alkalmazni.
5:374. § [A kezességi szerződés]
A kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
5:375. § [A kezességvállalás formája]
Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
5:376. § [A kezességgel biztosítható kötelezettség]
(1) Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.
(2) Kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló, illetve a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségéért vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló, illetve a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségéért is vállalható.
5:377. § [A kezesség járulékossága]
(1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre felszólította.
(2) A kötelezett a kezes kötelezettségét a kezesség elvállalása után nem terjesztheti ki. A kezességgel biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a kezességből eredő jogok is átszállnak a követelés új jogosultjára.
(3) A kezes érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezes nem veszti el e jogát azzal, hogy a kötelezett a kezesség elvállalása után lemondott a kifogásról.
(4) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
5:378. § [A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség]
(1) A jogosult köteles haladéktalanul tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, illetve a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének módosításáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére.
(2) A jogosult nem köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásra, ha a kötelezett teljesítésének elmaradása csak a mellékkövetelésekre terjed ki, kivéve, ha a nem teljesített mellékkövetelések mértéke eléri a főkövetelés tíz százalékát.
(3) Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles haladéktalanul tájékoztatni a kezest, ha
a) a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakori mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt, vagy
b) a biztosított kötelezettség mértéke az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt.
(4) Nem terheli a jogosultat tájékoztatási kötelezettség a kezes irányában, ha a kezes legalább többségi befolyással rendelkezik a kötelezett jogi személyben.
(5) A jogosult felelős az (1)–(4) bekezdések szerinti tájékoztatás elmulasztásából vagy késedelméből eredő, a kezest ért kárért.
5:379. § [A sortartás kifogása]
(1) A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a jogosult nem igazolja, hogy a követelés behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem gátolja a kötelezett és a kezes együttes perlését.
(3) A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása (készfizető kezesség), ha
a) kifejezetten készfizető kezességet vállalt,
b) a jogosult igazolja, hogy a kötelezettel szembeni egyéb követelések behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést, vagy
c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
5:380. § [A kártalanító kezesség]
Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult csak akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
5:381. § [A határozott időre vállalt kezesség]
(1) Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetében a határozott idő lejárta után a kezes szabadul a kötelezettség alól, kivéve ha a jogosult a biztosított követelés esedékessé válása után, de még a határozott idő lejárta előtt felszólította a teljesítésre.
(2) Határozott időre vállalt sortartásos kezesség esetében a határozott idő lejárta után a kezes szabadul, kivéve, ha a jogosult a biztosított követelés esedékessé válása után, de még a határozott idő lejárta előtt
a) tájékoztatta arról, hogy végrehajtást kezdeményez a kötelezett vagyonára, és
b) a végrehajtás folyamatáról háromhavonta tájékoztatja, amennyiben ezt a kezes kéri.
(3) Ha a kezességgel biztosított követelés a határozott idő lejártakor vagy az azt megelőző tizenöt napon belül válik esedékessé, az (1) bekezdés szerinti felszólítás, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás megtehető a biztosított követelés esedékessé válása előtt is, de legfeljebb a határozott idő lejárta előtti tizenötödik napon.
5:382. § [A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása]
Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést.
5:383. § [A kezes teljesítése]
(1) A teljesítés előtt a kezes köteles értesíteni a kötelezettet és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről és a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről.
(2) Ha a kezes a jogosult követelését kielégíti, a kielégítés erejéig a követelés az azt biztosító jogokkal együtt reá száll.
(3) A kezes teljesítését követően a jogosult köteles haladéktalanul átadni a kezesnek mindazokat az okiratokat, valamint megadni azt a tájékoztatást, amelyek a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükségesek.
5:384. § [Az alkezes teljesítése]
Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy (alkezes) kielégíti a jogosult követelését, a kielégítés erejéig mindazokat a jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti.
5:385. § [A kezes szabadulása a kötelemből]
(1) Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a követelés átszállása következtében a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna.
(2) A kezes szabadul, ha a követelés a jogosult hibájából a kötelezettel szemben behajthatatlanná vált.
5:386. § [Több kezes ugyanazért a kötelezettségért]
(1) Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen felelnek a jogosulttal szemben.
(2) Ha a kezesek egymásra tekintet nélkül vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség egyedül azt terheli, aki korábban vállalta a kezességet. A jogosult követelését kielégítő kezesre a jogosultnak az előző kezesek elleni jogai is átszállnak. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet.
(3) Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni.
5:387. § [Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog]
Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett egyetemlegesen felelnek, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni. A zálogkötelezett kockázatvállalásának mértékét a zálogtárgy értéke határozza meg.
5:388. § [Jogszabály alapján fennálló kezesség]
Ha a kezesség jogszabály alapján áll fenn, a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kezességi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5:389. § [Fogyasztói kezességi szerződés]
(1) Fogyasztó által vállalt kezesség esetében a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni
a) a kezes jogairól és kötelezettségeiről, és
b) a kötelezett helyzetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról.
(2) Ha a jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, a kezes határidő nélkül visszavonhatja ajánlatát vagy elállhat a szerződéstől.
(3) Ha a fogyasztó a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló, vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségéért vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló, vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet, a kezesség csak akkor érvényes, ha a kezességi szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért.
(4) Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest haladéktalanul értesíteni, ennek elmulasztása esetén a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és késedelmi kamatért.
5:390. § [A garanciaszerződés]
(1) A garanciaszerződéssel a garantőr kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben arra, hogy ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult fizetési felszólításának (lehívás) kézhezvétele, illetve a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén a jogosultnak fizetést fog teljesíteni.
(2) Garanciát csak írásban lehet érvényesen vállalni.
5:391. § [A járulékosság hiánya]
(1) A garantőr kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
(2) A garanciavállaló nyilatkozatban vagy a garanciaszerződésben foglalt, a biztosított kötelezettségre történő általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét.
5:392. § [A garancia érvényesítése]
(1) A jogosult a lehívás jogát nem ruházhatja át, de kijelölheti azt a személyt, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles.
(2) A garancia lehívásának joga átszáll a jogosult törvényes jogutódjára.
5:393. § [A garantőr teljesítése]
(1) A garantőr csak abban az esetben jogosult és köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott formai követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre.
(2) A garantőr köteles haladéktalanul értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről.
(3) A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik.
(4) A garantőr haladéktalanul, de legkésőbb a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított három napon belül köteles
a) a jogosultnak teljesíteni és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet haladéktalanul értesíteni, vagy
b) a teljesítést megtagadni és a teljesítés megtagadásáról – annak indokát megjelölve – a kötelezettet és a jogosultat haladéktalanul értesíteni.
(5) Ha a garantőr a jogosult követelését kielégíti, a kötelezettel szemben megtérítési igényt érvényesíthet.
5:394. § [Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás]
(1) Ha a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával,
a) a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, illetve a már teljesített fizetést visszakövetelheti,
b) a kötelezett kérheti a bíróságtól, hogy az tiltsa meg a garantőrnek a teljesítést.
(2) A jogosult akkor jár el nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen, ha
a) a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított,
b) a garancia lehívásának feltételei minden kétséget kizáróan nem teljesültek,
c) a kötelezett minden kétséget kizáróan teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt,
d) minden kétséget kizáróan a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy
e) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.
5:395. § [Határozatlan időre vállalt garancia felmondása]
A garantőr a határozatlan időre kötött garanciaszerződést öt év elteltét követően legalább egyéves felmondási idővel megszüntetheti.
5:396. § [A fogyasztói garanciavállalás jogi minősítése]
Ha a garantőr fogyasztó, a garanciaszerződés készfizető kezességi szerződésként érvényes.
5:397. § [Vételi jog biztosítékként való kikötésének feltételei]
(1) A tulajdonos a pénzfizetésre vonatkozó kötelezettségvállalása biztosítékaként vételi jogot engedhet a dolgon a jogosult számára arra az esetre, ha nem vagy nem szerződésszerűen teljesít.
(2) A vételi jog (1) bekezdés szerinti célból történő érvényes létrejöttének feltétele, hogy
a) az erre irányuló megállapodás legalább a vételi jog jogosultját és kötelezettjét, a vételi joggal biztosított követelést és a biztosítékul engedett dolgot, a vételárat vagy a vételár – a követelés esedékessé válását követően történő – meghatározása módját, valamint a vételi jog gyakorlására nyitva álló időtartamot megjelölje, továbbá
b) a megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, valamint hogy
c) a vételi jogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó dolog, jog és követelés esetén pedig a zálogjogi nyilvántartásba bejegyezzék.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő szerződéses kikötés semmis.
5:398. § [A biztosítási szerződés]
Biztosítási szerződés alapján a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére és a biztosítási eseménynek a kockázatviselés kezdő időpontja utáni bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére, a szerződő fél, illetve a biztosított pedig díj fizetésére kötelezi magát.
5:399. § [A biztosítások fajtái]
A biztosító szolgáltatása – a biztosítási esemény bekövetkezésétől függően – a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében vagy a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében (kárbiztosítás), vagy pedig a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll.
5:400. § [A biztosítási érdek]
(1) Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében – életkor elérésére, születésre vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetében a biztosítási esemény bekövetkezésében – érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére megkötött kárbiztosítási és csoportos összegbiztosítási szerződés semmis.
(2) Ha a csoportos összegbiztosítási szerződés úgy rendelkezik, a biztosítási fedezetet a biztosított és a szerződő fél között fennálló jogviszony megszűnése (érdekmúlás) nem érinti.
(3) Összegbiztosítás esetén a szerződés létrejöttéhez és módosításához – ha a szerződést nem ő köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – beleértve a kifizetett biztosítási díjakat – köteles megtéríteni, a csoportos biztosítás esetét kivéve.
5:401. § [A biztosított személyek és vagyontárgyak csoportos biztosítás esetén]
Abban az esetben, ha a szerződésben a biztosított személyeket valamely csoporthoz történő tartozásuk alapján, vagy a biztosított vagyontárgyakat valamely csoportképző ismérv szerint határozták meg, azokat a személyeket, vagyontárgyakat kell biztosítottaknak tekinteni, akik, illetve amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a csoporthoz tartoztak, illetve a csoportképző ismérvvel rendelkeztek.
5:402. § [Az együttbiztosítás]
(1) Abban az esetben, ha – előre rögzített arányok szerint – a biztosítási kockázatokat több biztosító közösen viseli és a biztosítási szolgáltatást közösen teljesíti (együttbiztosítás), a biztosítási szerződésben az együttbiztosításban részt vevő valamennyi biztosítót és kockázatvállalása mértékét is fel kell tüntetni. Együttbiztosítás esetén a biztosítók szolgáltatási kötelezettsége csak a saját kockázatvállalásuk mértékéig terjed.
(2) A biztosítókat a biztosítottal, illetve a szerződő féllel szemben a szerződésben megnevezett vezető biztosító képviseli. Ha a szerződésben nem nevezték meg a vezető biztosítót, a biztosított, illetve a szerződő fél – választása szerint – bármelyik biztosítóhoz joghatályosan teljesíthet, vagy intézhet nyilatkozatot.
5:403. § [Az általános szerződési feltételek módosulása]
(1) Az általános szerződési feltételek tartalmazhatnak olyan rendelkezést, amely szerint a biztosító jogosult a szerződés fennállása alatt az általános biztosítási feltételeket a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal egyoldalú nyilatkozattal módosítani. A kikötés érvényességének feltétele a (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megvalósulása.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti módosításról, a változások pontos megjelölése mellett, a (3) bekezdésben meghatározott következményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg a következő biztosítási időszak kezdete előtt legalább hatvan nappal köteles a szerződő felet írásban értesíteni. Az előírt figyelmezetés elmaradása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
(3) Ha a szerződő fél a módosítást nem fogadja el, az arról szóló értesítést követően – a biztosítási időszak végére (utolsó napjára) legalább harminc nappal azt megelőzően – a szerződést írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.
5:404. § [A biztosítási szerződés létrejötte]
(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
(2) Az írásbeliséget pótolja, ha a biztosító a szerződésről kötvényt (fedezetigazolást) állít ki, vagy a fedezet fennállását más egyértelmű módon – így különösen biztosítási bélyeg, igazolójegy útján – igazolja. Ha a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre – az eltérés pontos megjelölésével – a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha az előírt felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
(3) Az ajánlattevő ajánlatához tizenöt napig – abban az esetben, ha az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálatra van szükség, hatvan napig – van kötve.
5:405. § [A biztosító ráutaló magatartása fogyasztói szerződésben és az ajánlat visszautasítása]
(1) Ha a szerződő fél fogyasztó, aki a jogviszony tartalmára vonatkozó, a törvényben előírt tájékoztatás birtokában az ajánlatot a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tette, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon, ha az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálatra van szükség, hatvan napon belül (kockázatelbírálási idő) nem nyilatkozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – a kockázatelbírálási idő kezdő napjára visszamenő hatályú kockázatvállalással, a kockázatelbírálási időt követő nappal jön létre.
(3) Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségét az ajánlati lapon figyelemfelhívásra alkalmas módon megjelölte, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához vagy elutasításához a kockázat egyedi elbírálására van szükség.
5:406. § [A biztosító kockázatviselésének kezdete, várakozási idő]
(1) A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.
(2) A szerződő fél kezdeményezésére a biztosító írásban vállalhatja, hogy a biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a biztosítási szerződés – a szerződés valamely lényeges elemében történő megállapodás hiánya miatt – még nem jött létre (előzetes fedezetvállalás).
(3) Az előzetes fedezetvállalásban meg kell határozni a biztosító által vállalt biztosítási kockázatokat, és a felek megállapodhatnak az előzetes fedezetvállalás időszakára járó biztosítási díj összegéről. Az előzetes fedezetvállalás a biztosítási szerződés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.
(4) Ha a biztosítási szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díjba az előzetes fedezetvállalás időszakára fizetett összeg beszámít. A biztosítási szerződés megkötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás időszakára a biztosító által – a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján – megállapított méltányos díjat tartozik megfizetni.
(5) A biztosítási szerződésben kiköthető, hogy a biztosító a szerződésben vagy az általános szerződési feltételeiben meghatározott okból bekövetkező biztosítási esemény kockázatát csak a biztosítási szerződés létrejöttétől számított későbbi időponttól vállalja (várakozási idő). A várakozási idő tartama legfeljebb hat hónap.
5:407. § [A biztosítási kockázat jelentős növekedése]
(1) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős megnövekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
(2) Ha a biztosított, illetve a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor fel kell hívni.
(3) Ha a biztosítási szerződés egyidejűleg több egyedileg meghatározott vagyontárgyra, több vagyoncsoportra, vagy több személyre vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy, vagyoncsoport, vagy személy esetében nem gyakorolhatja.
(4) A biztosító az (1)–(2) bekezdések szerint javasolhatja a szerződés megfelelő módosítását, vagy azt felmondhatja azon biztosítási kockázatokra, amelyekre viszontbiztosítási fedezete a szerződéskötést követően az érdekkörén kívül eső okból lényegesen csökkent, vagy megszűnt és emiatt e kockázatok további vállalására nem képes.
5:408. § [A díjfizetési kötelezettség]
(1) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
(2) A biztosítás első díjrészlete a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor, folytatólagos díja pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
(3) Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(4) A biztosítási időszak egy év.
5:409. § [Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén]
(1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és ezzel a biztosítási szerződés is megszűnik, a biztosító a biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti, kivéve ha a szerződésben meghatározott biztosítási időszak egy évnél rövidebb.
(2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Abban az esetben, ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.
5:410. § [A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei]
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a teljesítésre a felszólítás elküldésétől számított harmincnapos póthatáridővel írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A fentiek elmaradása esetén a biztosítási szerződés díjfizetés hiányában a biztosítási időszak végén megszűnik.
(2) Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés az (1) bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a biztosított, illetve a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint a jövőre nézve helyreállíthatja, feltéve, hogy a szerződés megszűnéséig esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
5:411. § [A jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok a biztosított javára kötött szerződés esetén]
(1) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a jognyilatkozatokat e harmadik személyhez kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
(2) A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kérésére tájékoztatni tartozik.
5:412. § [A fél közlési kötelezettsége]
A biztosított, illetve a szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy megfelelő gondosság mellett ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
5:413. § [A fél változásbejelentési kötelezettsége]
A biztosított és a szerződő fél köteles a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását a szerződésben megállapított határidőn belül a biztosítónak írásban bejelenteni. Lényeges körülménynek minősül a szerződő fél (biztosított) lakcímének megváltozása is.
5:414. § [A közlési és a változásbejelentési kötelezettség szabályai]
A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
5:415. § [A közlési és a változásbejelentési kötelezettség megszegésének következményei]
(1) A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
(2) Ha a biztosítási szerződés egyidejűleg több egyedileg meghatározott vagyontárgyra, vagyoncsoportra vagy több személyre vonatkozik és a közlésre, valamint a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy, vagyoncsoport vagy személy esetében nem hivatkozhat.
5:416. § [A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége]
(1) A biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
(2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az (1) bekezdésben előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
5:417. § [A szerződés lehetetlenülése]
(1) Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
(2) Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
5:418. § [A szerződés automatikus meghosszabbítása]
Érvényes a határozott időre létrejött biztosítási szerződés azon rendelkezése, hogy a szerződés a következő biztosítási időszakra automatikusan meghosszabbodik, ha a lejárat előtt, a szerződésben meghatározott időn belül egyik fél sem közli a másikkal, hogy a szerződés további folytatását nem kívánja.
5:419. § [A biztosítási szerződés eltérést nem engedő rendelkezései]
(1) Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés csak a biztosított, illetve a szerződő fél javára térhet el a biztosító ráutaló magatartásával történő szerződéskötésre, a díjfizetés elmaradásának következményeire, a biztosított és a károsult egyezségére, a jelen címnek a szerződés megszűnése esetén fennálló díjfizetési kötelezettségre, a fedezetfeltöltésre, a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségre, a biztosítási esemény előidézésére, továbbá a törvényi engedményre, valamint az élet-, baleset- és betegségbiztosításra vonatkozó rendelkezésektől.
