(42) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (2) bekezdés l) pontjában az „államtikot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 62. § e) pontjában az „az állami vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(43) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82. § (10) bekezdésében az „az államtitokról és a szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről” szöveg lép.
(44) A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 36. § (5) bekezdésének c) pontjában az „államtitok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg lép.
(45) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 29. § (4) bekezdésében az „az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
43. § (1) A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 4. § (1) bekezdésében az „állami, szolgálati” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.
(2) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdésében az „államtitkot és szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 21. § (1) bekezdésében az „államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.
(3) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdés második mondatában az „az államtitoksértésre” szövegrész helyébe az „a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre” szöveg lép.
(4) Az Avtv. 19. § (3) bekezdésében az „állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította” szövegrész helyébe a „minősítette” szöveg lép.
(5) Az Obtv. 27/H. § (4) bekezdésében az „az államtitok és szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 27/H. § (5) bekezdésében az „Az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített adatot” szöveg, az Obtv. melléklete I. pont 8. alpontjában az „államtitoknak” szövegrész helyébe a „„Szigorúan titkos!” minősítésű adatnak”, a VI. pont 1. alpontjában az „állam- vagy szolgálati titokként” szövegrész helyébe a „minősített adatként” szöveg lép.
(6) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdés c) pontjában a „szolgálati titoksértés” szövegrész helyébe a „visszaélés minősített adattal” szöveg, 93/A. § (2) és (3) bekezdésében az „az államtitoknak és szolgálati titoknak” szövegrész helyébe az „a minősített adatnak” szöveg lép.
(7) Az Nbtv. 5. § m) pontjában és 7. § m) pontjában az „iparbiztonsági ellenőrzéseket” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését” szöveg, 7. § k) pontjában az „az államtitoksértés” szövegrész helyébe az „a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal” szöveg, a „légi jármű” szövegrész helyébe a „légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 24. §-ában valamennyi előfordulásakor az „állam- és szolgálati titok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg, 48. § (3) bekezdésében a „szolgálati titokká minősített” szövegrész helyébe a „minősített” szöveg, az „az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 11. § (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről szóló törvényben” szöveg, 51. § (1) bekezdésében az „az állam- és szolgálati titkot tartalmazó” szövegrész helyébe az „a minősített” szöveg, 60. § (2) bekezdés második mondatában az „az állam- és szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési rendjére vonatkozó törvényi” szövegrész helyébe az „a minősített adatok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi” szöveg, 73. §-ában a „foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Munka Törvénykönyvének a csoportos létszámcsökkentésre” szöveg lép.
(8) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében az „államtitkot, szolgálati” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.
(9) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 52. § (2) bekezdésében az „az államtitkot és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(10) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 13. § (1) bekezdésében az „az állami és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 27. §-ában az „az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(11) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 113. § (1) bekezdésében az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.
(12) Hatályát veszti
a) az Avtv. 25. § (1) bekezdés utolsó mondata,
b) az Nbtv. 30. § (4) bekezdés második mondata, 42. § (1) bekezdése, 52. § (2) és (3) bekezdése, 64. § (4) bekezdésében az „1992. évi XXXVIII.” szövegrész, 72. § (5) bekezdése, 77. § (1) bekezdés a) pontja, 90. §-a, a 3. számú mellékletében szereplő „A”, „B”, „C” típusú biztonsági kérdőíveken a „Szigorúan titkos! Különösen fontos! (kitöltés után)” jelölés,
c) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programjában való részvételhez szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi XXXVI. törvény 3. §-a.
1. Rendkívül súlyos kárnak minősül és „Szigorúan titkos!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül és tartósan sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság szuverenitását, területi integritását, alkotmányos rendjét, belső stabilitását. Visszafordíthatatlanul jelentős károkat okoz az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi és gazdasági érdekeiben, külügyi és nemzetközi kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeiben.
Rendkívül súlyosnak minősülhet a kár akkor is, ha annak elkerülhetetlen enyhítése nagyszámú emberi élet közvetlen veszélyeztetésével, vagy az ország gazdasági helyzetének egészére hátrányosan kiható ellenintézkedésekkel érhető el.
Rendkívül súlyos a kár többek között, ha tartósan gyengíti az ország honvédelmi képességeit, különösen a hadműveleti tervek és fegyverrendszerek hatékonyságát, jelentősen gyengíti az ország hírszerző és elhárító képességeinek folyamatos hatékonyságát, felfedi a nemzeti rejtjeltevékenység titkosítási rendszereit, nagyszámú embert érintő közvetlen életveszéllyel jár, jelentősen veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, előmozdítja a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek elterjedését, lényegesen veszélyezteti a nukleáris és vegyi létesítmények biztonsági rendszereit.
2. Súlyos kárnak minősül és „Titkos!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele által az 1. pontban okozott sérelem nem küszöbölhető ki, de enyhíthető, továbbá, ha ellehetetleníti vagy lényegesen akadályozza az állami vagy közfeladatot ellátó szerv rendeltetésszerű működését és ezáltal közvetlenül a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit sérti, az állampolgárok biztonságának és alkotmányos jogainak komoly sérelmével jár, közvetlen életveszélyt okoz, jelentősen hátráltatja a honvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenység folyamatos hatékonyságát, feszültséget okoz a Magyar Köztársaság más országokkal fennálló kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeiben, a Magyar Köztársaság pénzügyi és gazdasági érdekeinek sérelmével számottevő vagyoni kárt okoz.
3. Kárnak minősül és „Bizalmas!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele okozta érdeksérelem vagy veszélyeztetés ellenintézkedésekkel lényegesen enyhíthető, és az nem jár jelentős anyagi, pénzügyi ráfordításokkal. Továbbá, ha az állam érdekérvényesítő képességeit hátráltatja, vagy jelentősen zavarja, a diplomáciai kapcsolatok tényleges sérelmét eredményezi, aminek következménye hivatalos tiltakozás vagy enyhébb szankció lehet, sérti az állampolgárok biztonságát és alkotmányos jogait, jelentősen sérti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági szervezet működését, hátráltatja a honvédelem és a nemzetbiztonsági tevékenység, illetve a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekek védelmének hatékonyságát, gátolja valamely legalább öt évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény felderítését vagy elősegíti valamely ilyen bűncselekmény elkövetését, megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit sérti.
4. Hátrányosan érinti az állam érdekeit és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti, a hátrány azonban az elhárítására tett intézkedésekkel lényegesen enyhíthető vagy kiküszöbölhető. Az államnak az 1–3. pontba nem tartozó pénzügyi veszteséget okoz, továbbá, ha az állampolgárok vagy a gazdálkodó szervezetek részére jogtalan nyereséget vagy előnyszerzést tesz lehetővé.
1. A NATO által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a) „COSMIC TOP SECRET” – „Szigorúan titkos!”;
b) „NATO SECRET” – „Titkos!”;
c) „NATO CONFIDENTIAL” – „Bizalmas!”;
d) „NATO RESTRICTED” – „Korlátozott terjesztésű!”.
2. A NYEU által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a) „FOCAL TOP SECRET” – „Szigorúan titkos!”;
b) „WEU SECRET” – „Titkos!”;
c) „WEU CONFIDENTIAL” – „Bizalmas!”;
d) „WEU RESTRICTED” – „Korlátozott terjesztésű!”.
3. Az Európai Unió Tanácsa által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a) „TRES SECRET UE/EU TOP SECRET” – „Szigorúan titkos!”;
b) „SECRET UE” – „Titkos!”;
c) „CONFIDENTIEL UE” – „Bizalmas!”;
d) „RESTREINT UE” – „Korlátozott terjesztésű!”.
4. Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a) „TRES SECRET UE/EU TOP SECRET” – „Szigorúan titkos!”;
b) „SECRET UE” – „Titkos!”;
c) „CONFIDENTIEL UE” – „Bizalmas!”;
d) „RESTREINT UE” – „Korlátozott terjesztésű!”.
5. Az EURATOM által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a) „EURA-TOP SECRET” – „Szigorúan titkos!”;
b) „EURA-SECRET” – „Titkos!”;
c) „EURA-CONFIDENTIAL” – „Bizalmas!”;
d) „EURA-RESTRICTED” – „Korlátozott terjesztésű!”.
6. Az EUROPOL által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a) „EUROPOL TOP SECRET” – „Szigorúan titkos!”;
b) „EUROPOL SECRET” – „Titkos!”;
c) „EUROPOL CONFIDENTIAL” – „Bizalmas!”;
d) „EUROPOL RESTRICTED” – „Korlátozott terjesztésű!”.
7. AZ EUROJUST által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a) „EUROJUST TOP SECRET” – „Szigorúan titkos!”;
b) „EUROJUST SECRET” – „Titkos!”;
c) „EUROJUST CONFIDENTIAL” – „Bizalmas!”;
d) „EUROJUST RESTRICTED” – „Korlátozott terjesztésű!”.
