A fogyatékossággal élőkre figyelemmel mindenekelőtt meg kell szüntetni minden olyan akadályt, amely meggátolja őket abban, hogy teljes értékű állampolgárokként éljenek. A teljes körű fizikai és kommunikációs akadálymentesítés mellett a kora gyerekkortól biztosítani kell számukra, hogy fejlesztő szakemberek és szolgáltatások igénybevételével fogyatékosságuk vagy az abból eredő korlátozottságuk a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen. A fogyatékossággal élő gyermekek, serdülők, fiatalok élethelyzetének javítására irányuló intézkedések alapelvévé kell emelni az integrációt. A szegénységben és kirekesztettségben élőkben rejlő erőforrások kibontakoztatása, sikeres társadalmi integrációjuk csak a különböző szakterületek együttműködésével támogatható hatékonyan.
A 2009-től az ifjúsági bűnözésre vonatkozóan is teljes körűvé tett korosztály-specifikus statisztikai adatgyűjtés rendszerének alapján, a büntető igazságszolgáltatás ifjúságspecifikus (gyermekekre, fiatalkorúakra és fiatal felnőttekre vonatkozó) eljárásainak és büntetési rendszereinek, módszereinek (tovább)fejlesztése szükséges, elsősorban az ifjúság kriminológiai helyzetében fokozott jelentőségű és lehetőségű nevelő hatás erősítése érdekében. Kiemelt cél a korosztályok személyes és vagyonbiztonságának kialakítása. Célzott nevelőmunkát kell folytatni, amely a fiatalokban olyan készségeket fejleszt, mellyel ezt a biztonságot saját maguk részére képesek megteremteni, fenntartani, emellett szükséges a bűnözéstől történő megóvásuk. Olyan programokra van szükség, amely a tudatos jogkövető magatartást, a tetteikért való felelősség kérdéskörét preferálja (elkövetővé válás megelőzése), valamint megoldásokat nyújt a sértetté, áldozattá válás elkerüléséhez. Meg kell jeleníteni a bűnmegelőzésre irányuló felvilágosításon túl azon tevékenységeket is, amelyekben szakemberek rendszeres munkával tanítják meg a konfliktusok korai felismerésének és békés feloldásának lehetőségét a közoktatásban és az ifjúsági munkában. Különös tekintettel kell lenni az ifjúsági korosztályokra kiemelten veszélyes „cyberbűnözésre”.
Fontos az ifjúsági szolgáltatások katalizátor szerepének erősítése, azaz annak esélyének a növelése, hogy az érintettek eljutnak, eljuthatnak, és el akarjanak jutni a szükségleteik kielégítését, speciális problémáik megoldását szakavatottan segíteni képes professzionális intézményekbe, szolgáltatásokhoz. Ez a cél azonban csak akkor érhető el, ha megerősítjük a gyermek- és ifjúságvédelmi, illetve a szociális szolgáltatások valós, rendszerszerű, standardokon alapuló együttműködését. Elengedhetetlen az ifjúsági közélet és az ifjúság társadalmi integrációjának megújítása.
A közéletben való aktív részvétel helyi szinten válik valósággá, ott, ahol közvetlenül tapasztalható a személyes elkötelezettség eredménye. Az iskolák, lakónegyedek, kerületek vagy helyi szervezetek mindennapjaiban való részvétel során tehetnek szert az ifjak olyan tapasztalatokra és önbizalomra, amelyek segítségével akár most, akár később megtehetik a következő lépést a közéleti szereplésben - akár nemzeti vagy európai szinten is. A közéletben való részvétel egyik fő feltétele a megfelelő jogi keret biztosítása. Segítséget kell nyújtani az érintett struktúrák átalakításához, és érvényesíteni kell a demokráciára nevelés elvét. Sürgető feladat továbbá a részvétel minden formájának - legyen az hagyományos vagy egészen újszerű - támogatása. Ennek előfeltétele a létező és a jövőbeni új struktúrák elismerése és támogatása. Elengedhetetlen a korosztályok tagjai véleményének beépítése a döntésekbe, és az erről való információ terjesztése.
Az ifjúsági korosztályok formális és nem formális közösségi aktivitását növelni, szakemberek kiépülő hálózatának közreműködésével bátorítani kell. A célorientrált közösségi aktivitások felé elmozdulókat a közösségfejlesztés eszközrendszerével, az apolitikus attitűd megváltoztatását a helyi társadalmi, társadalomépítő folyamatokba való bekapcsolással kell segíteni. Az önkéntes munkával és a civil aktivitással kapcsolatos minták közvetítésére országos kommunikációs fórumot kell teremteni. A szabadidő együttes eltöltésére alkalmas közösségi terek fejlesztése elengedhetetlen.
| Kapcsolódó részcélok | |
| Egyéni felelősség és tudatosság fejlesztése | |
| - Fogyasztói tudatosság fejlesztése az ifjúsági korosztályok körében. Nem formális képzési programcsomag kidolgozása és adaptálásának támogatása. A fogyasztóvédelem témájának bővítése, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben, és az iskolai pedagógiai programokban történő alkalmazás ösztönzése. | |
| - A korosztályok tagjait aktív, öngondoskodásra képes magyar és európai polgárrá, aktív állampolgárrá nevelő képzési programok kialakításának és adaptációjának támogatása. Az „európapolgári” szerepek elsajátításához szükséges ismeretek fejlesztése, bővítése a Nemzeti Alaptantervben, az iskolai pedagógiai programokban és az iskolán kívüli képzésekben történő alkalmazás ösztönzése. | |
| - Egészségtudatosság fejlesztése az oktatás, a képzés, a tömegkommunikáció segítségével. Korosztály- és problémaspecifikus attitűdmódosító programok lebonyolítása. A Nemzeti Alaptantervben és az iskolai pedagógiai programokban szereplő, egészséges életmóddal kapcsolatos készségek és képességek fejlesztéséhez szükséges ismeretek, módszerek kiegészítése, továbbfejlesztése; valamint ezek iskolai pedagógiai programokban történő alkalmazásának ösztönzése. | |
| Egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés | |
| - Egészségtudatossággal, egészségneveléssel, környezettudatossággal foglalkozó civil szervezetek programjainak támogatása. | |
| - A 18 év alattiak alkoholhoz, dohányáruhoz való hozzáférését lehetővé tevő szórakozóhelyekkel, vendéglátó-ipari egységekkel szembeni jogi fellépés lehetőségének szigorítása. | |
| - Szükséges a családok alkalmassá tétele a drogproblémák kialakulásának megelőzésére, a drogmentes élet előnyeit tartalmazó normák és értékek közvetítésére, amelyek képessé teszik a gyermekeket a konstruktív életstílus kialakítására és a drogok elutasítására. | |
| - Az egészségfejlesztési alapismeretek beépítése a közoktatásba, felsőoktatásba, felnőttképzésbe - a szükséges tananyagfejlesztéssel kiegészítve -, azok integrálása a pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerébe, illetve a meglévő programok hatékony alkalmazása. | |
| - A mozgásgazdag életmód, valamint a sport, mint szabadidős aktivitás propagálása, oktatási sportinfrastruktúrák megnyitása az ifjúság szabadidős sporttevékenységeinek céljaira. | |
| - A korosztály sajátos igényeinek megfelelő egészségügyi ellátási formák kiterjesztése. | |
| - A szabadidősport kultúrájának és tárgyi feltételeinek fejlesztése. | |
| - Közösségi akciók támogatása az egészséges életmód egyéni készségeinek fejlesztése érdekében. | |
| - Az ifjúkori betegségek felismerése, a betegségek és szövődmények kialakulásának megelőzése, valamint a fizikai és mentális állapot szűrési módszertanának, programjának kidolgozása, országos kiterjesztése, (szekunder prevenció) életmód-tanácsadási rendszer megvalósítása. | |
| - Rendszeres szűrőprogramok lebonyolítása meghatározott életszakaszban, a teljes ifjúsági népesség vonatkozásában. A szűrések eredményeit perszonális tanácsadásra és népegészségügyi akciók indítására kell felhasználni, illetve a pszichológiai és kapcsolati kultúra elterjesztésére. | |
| Közösségi és önkéntes tevékenységek lehetőségeinek bővítése | |
| - A helyi ifjúsági közösségek önálló kezdeményezéseinek támogatatása. | |
| - A korosztály igényeinek megfelelő közösségi helyszínek, többfunkciós terek kialakításának és fejlesztésének támogatása. | |
| - A közösségi aktivitást segítő-fejlesztő szakmai hálózatok kialakításának, illetve fejlesztésének ösztönzése, jó példák összegyűjtése és disszeminációja. | |
| - Ifjúsági, közérdekű és közösségi aktivitást ösztönző motivációs eszközök alkalmazása. | |
| - Ifjúsági, korosztályi szervezetek kapacitásainak célzott fejlesztése, különös tekintettel a forrásbevonási, kommunikációs, szervezetfejlesztési és programszervezési ismeretekre. | |
| - Magyarországon kívül élő ifjúsági közösségek korosztályi típusú önszerveződésének ösztönzése, támogatása. | |
| - Szociális és civil szolgáltató intézmények ösztönzése, érdekeltté tétele az ifjú önkéntesek alkalmazásában. | |
| Aktív állampolgárság, részvétel igényének és lehetőségének fejlesztése | |
| - Regionális és országos szinten széles körben meg kell erősíteni az ifjúsági érdekképviseletek intézményét. Ezek a szervezetekhez nem tartozók előtt is nyitva kell hogy álljanak és politikailag függetlennek kell hogy legyenek. A regionális és országos szintű döntéshozók ezekkel a tanácsokkal kell, hogy konzultáljanak minden olyan döntés meghozatala előtt, amely jelentősen befolyásolja majd az ifjúsági korosztályokhoz tartozók helyzetét. | |
| - Ösztönözni kell az ifjúság közéletben való részvételét minden szinten és minden formában támogató helyi, regionális és nemzeti szintű kezdeményezéseket, különös tekintettel az oktatási intézményekre. | |
| - Az országos és helyi, nyomtatott és elektronikus médiát ösztönözni kell, hogy az érintettek kezdeményezéseinek bemutatására teret, illetve felületet biztosítsanak. | |
| - A gyerekek, serdülők, fiatalok önértékelésének, önérvényesítésének fejlesztése az oktatás keretében; a fiatalok pozitív énképének kialakításában közreműködő nem formális közösségek, képzések támogatása. | |
| - Az állampolgárok, különösen az érintett korosztályok aktívabb részvételének ösztönzése minden őket érintő ügyben. | |
| - Ifjúsági szolgáltatók és szolgáltatások komplex akadálymentesítése. Állami forrásokból csak integrált és egyenlő esélyű hozzáférést biztosító programok, illetve szolgáltatások finanszírozhatóak. | |
| Jogi tudatosság fejlesztése | |
| - Szükséges a jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok érvényesítése. | |
| - Szükséges a gyermek- és ifjúsági jogokról szóló tananyag közoktatási intézményekben, továbbá a felsőfokú szakképzésben és a felsőoktatásban való elterjesztése, valamint ifjúsági közfeladatokat ellátó ifjúsági szolgáltató intézményekben való adaptálása, az oktatók képzése. | |
| - A gyermek- és ifjúság jogok érvényesülésének elősegítése az egészségügy területén. | |
| Bűnmegelőzés, bűnelkövetővé és áldozattá válás megelőzése | |
| - Korosztály- és élethelyzet-specifikus bűnmegelőzési programok megvalósítása az érintett generációk körében. | |
| - A bűnmegelőzésre irányuló tevékenység fejlesztése a közoktatásban és az ifjúsági munkában. | |
| - A bűnmegelőzéshez kapcsolódó jogi és gyakorlati ismeretek beépítése a közoktatásba, felsőoktatásba, felnőttképzésbe - a szükséges tananyagfejlesztéssel kiegészítve -, azok integrálása a pedagógusképzés és továbbképzés rendszerébe. | |
| - A bűnmegelőzésben érintett hatóságok és civil szervezetek tevékenységének fokozottabb összehangolása. | |
| - A csellengő gyermekekre, serdülőkre és fiatalokra irányuló, komplex bűnmegelőzési projektek indítása, a már működő programok elterjesztése országos szinten. | |
| - A közérdekű munka, a közösségben végrehajtott, alternatív büntetési modell elterjesztése: a büntetésre ítéltek kárhelyreállító jellegű munkatevékenységének szervezése, a bűncselekménnyel sértett személy és károsított közösség kiengesztelése érdekében. | |
| - A pártfogó felügyelői szolgálat és a mentorrendszer fejlesztése a társadalmi integráció elősegítése érdekében, a javító-, illetve büntetés-végrehajtási intézeteket elhagyó serdülők, fiatalok lépcsőzetes kiléptetését segítő szervezetek - szociális munkás, pártfogó, családterapeuta, ifjúságsegítő - összekapcsolása, munkájuk összehangolása, optimalizálása. | |
| - Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés: a bűnelkövetés okainak, körülményeinek feltárásával, az ebből származó információk terjesztésével, szakmai feldolgozásával a potenciális sértettek önvédelmi képességének növelése az ifjúsági korcsoportokra vonatkozóan. Szakmai standardok, információs eszközök kidolgozása, és adaptálása szükséges. | |
| Kapcsolódó mutatók | |
| - Közösségi és közhasznú aktivitásban részt vevő ifjak aránya az ifjúsági korosztályokban | |
| - Attitűdfejlesztő programokat szervező szervezetek aránya az összes szervezet körében | |
| - Egészségtudatos magatartásformákat ismerő és alkalmazó fiatalok aránya az összes fiatalhoz képest | |
| - Államháztartási forrásból finanszírozott integrált programban részt vevő fogyatékossággal élő és nem fogyatékos gyermekek, serdülők, fiatalok száma | |
| - Fogyatékossággal élő és nem fogyatékos gyermekek számára integrált programokat szervező szervezetek aránya az összes szervezet körében | |
| - Hetente rendszeresen sportoló gyermekek, serdülők, fiatalok aránya az összes fiatalhoz képest | |
| - Aktív ifjúsági szervezetek száma | |
| - Ifjúsági szervezetek aktív tagjainak száma | |
| - Ifjúsági szervezetekhez, közösségekhez tartozók aránya a 15-29 évesek körében | |
| - Ezer érintettre jutó ifjúsági célú közösségi tér (m2) | |
| - Önkéntes serdülők, fiatalok által végzett munka (Ft) | |
| - A korosztályok tagjainak aránya a bűnelkövetők között | |
| - Államháztartási forrásból finanszírozott prevenciós program által elért ifjak száma | |
| - Prevenciós programokat szervező szervezetek aránya az összes ifjúsági szervezet körében | |
| - 18-30 éves korosztályban a már korábban büntetendő cselekményt elkövetők aránya az összes korosztálybelihez és korosztálybeli bűnelkövetőhöz képest |
4.6.3.1. Civil társadalom
Az ifjúsági szolgáltató szervezetek feladatellátásban való részvételéhez szükséges feltételek megteremtése, az ifjúsági szervezetek és a korosztály tagjai tapasztalatainak bevonása, az ifjúság sajátos szempontrendszerének megjelenítése az állami döntéshozatalban
Az ifjúsági szervezetek számára valós jogköröket kell teremteni, tevőleges módon be kell őket vonni a döntési folyamatokba.
Az ifjúsági szervezetek által is ellátható kormányzati és önkormányzati feladatok meghatározása, ellátásuk módjának standardizálása szükséges ahhoz, hogy a civil szolgáltató és szakmai szervezetek eredményesen és hatékonyan láthassák el közérdekű tevékenységeiket. A feladatellátásban való részvétel jogszabályi és kiszámítható, tervezhető finanszírozási feltételeinek megteremtése nélkül az állami feladatellátás még hosszú ideig meghatározó marad a szektorban, ami kiszámíthatatlanná és centralizálttá teszi az ifjúságszakmai tevékenységeket. Az ifjúsági szervezeteket fel kell készíteni a feladatellátásban való részvételre, elsősorban kapacitásaik fejlesztése útján. A feladatellátás lehetőségének megteremtése mellett biztosítani kell az érintettek részvételét a feladatellátás mikéntjének meghatározásában.
A részvétel fogalma azt jelenti, hogy az érintettek lehetőséget kapnak a felelősség- és kötelezettségvállalásra. Ez az elv a felelős, közösségben cselekvő, aktív magatartások kialakítását segíti. Kormányzati és önkormányzati döntéshozatali szinteken meg kell teremteni annak a jogi, intézményi és ezek által formált tudati lehetőségét, hogy az ifjúságot érintő ügyekben ne szülessenek döntések nélkülük. Ez elsősorban a gyerekek, serdülők, fiatalok szószólóiként fellépő ifjúsági szervezetek jogosultságainak, részvételük kereteinek megteremtésére irányul. Az ifjúsági szervezetek számára feladataik ellátásához kellő feltételek megteremtésében, támogatásában az állami közreműködés is szükséges. Támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az ifjúsági szervezetek részt vehessenek szociális, kulturális-közösségi, sport- és más intézmények működtetésében, közfeladatok ellátásában. Az erre vonatkozó szakmai feltételek kidolgozásában, az intézményi működés standardjainak megállapításában az érintetteknek részt kell venniük.
Kiemelt jelentőséggel kell bírjon a sok témakörben történő, rendszeres, szervezett és minden érintettet elérő információátadás. Támogatni szükséges azokat a kezdeményezéseket, amelyek a részvételhez szükséges készségek és képességek fejlesztésére, gyakoroltatására irányulnak, különösen azokat, amelyek célcsoportjai a hátrányos helyzetűek.
| Kapcsolódó részcélok | |
| Ifjúsági szolgáltató szervezetek lehetőségeinek bővítése | |
| - A kormányzati, önkormányzati ifjúsági feladatok és azok ellátási módozatainak meghatározásánál figyelembe kell venni a szakemberek és szakképzettségek szükségességét. | |
| - Meg kell határozni a feladatellátásban részt vevők (kormányzat, önkormányzat, ágazati, valamint önkormányzati intézmények, továbbá kiszervezett feladatellátók) kompetenciahatárait, a szolgáltató szervezeteknek való feladatátadás feltételeit és mechanizmusait. Biztosítani kell, hogy feladatátadás csak forrásátadással egyszerre valósulhasson meg. | |
| - Az ifjúsági szolgáltató szervezeteket célzott képzési programmal kell felkészíteni a feladatok ellátására, a közfeladatok átvállalására; módszertani anyagok kidolgozásával, tananyagfejlesztéssel és meglévő tananyagok megújításával, belső képzésekkel, a jogszabályi keretek megismerésével és a szolgáltatásnyújtás szakmai-etikai követelményeinek betartásával, bevezetésével. | |
| - A közfeladatot ellátó szolgáltató szervezetek segítését, kapacitásfejlesztését elő kell segíteni. Ennek érdekében szükséges az intézményrendszer szakmai-módszertani fejlesztése, országos minimumkövetelmények kialakítása. | |
| - Ifjúsági feladatokat ellátó szolgáltatók országos szerveződését, hálózatosodását elő kell segíteni. | |
| - Ki kell dolgozni a közfeladatot átvállaló civil szervezetek és az állami szervek munkájának egységes szakmai minőségügyi rendszerben történő értékelési módszerét. | |
| Ifjúsági civil szervezetek országos döntéshozatalban való részvételének fejlesztése | |
| - Rendezni kell a kormányzati, regionális, önkormányzati ifjúsági részvétel mechanizmusait, a résztvevők körét, jogosítványaikat. | |
| - Ösztönözni kell az ifjúsági közösségeket, szervezeteket arra, hogy kialakítsák országos képviseleti rendszerüket, amely jogszabályban foglalt együttműködési garanciákkal képes megjeleníteni a korosztályi érdekeket az állami döntéshozatalban, nemzetközi képviseleti fórumokon. | |
| - Ifjúsági szervezeteket és közösségeket regisztráló országos kataszter létrehozása szükséges, amelyben meghatározott szempontok szerint számba vehetőek az érdekképviselet potenciális résztvevői. | |
| Ifjúsági civil szervezetek, közösségek regionális és helyi döntéshozatalban való részvételének fejlesztése | |
| - Ösztönözni kell a helyi önkormányzatokat abban, hogy hozzanak létre ifjúsági ügyekkel foglalkozó önálló szervezeti egységet és folytassanak társadalmi párbeszédet a korosztállyal. | |
| - Ösztönözni kell a helyi önkormányzatok egyenrangú/vagy kiemelt partnereként működő ifjúsági tanácsok és települési gyermek és/vagy ifjúsági önkormányzatok megalakulását. | |
| - Ösztönözni kell a szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és nonprofit intézmények javuló együttműködését. | |
| Az aktív részvételhez szükséges ismeretek és attitűdök fejlesztése | |
| - Az oktatási rendszerben a diákönkormányzat és a hallgatói önkormányzat segítésével, települési szinten a gyermek- és ifjúsági érdek-képviseleti formák ösztönzésével, térségi szinten pedig kistérségi, megyei vagy regionális fórumok támogatásával kell biztosítani a demokráciatanulás és a részvétel színtereit. | |
| - Az önálló, tudatos, aktív állampolgári attitűd kialakulását, kommunikációs képességek erősítését és alkalmazását, a hátrányos helyzetűek integrációját, a kortárs közösségi kapcsolatok bővítését szolgáló keretek megteremtésére irányuló tartalomfejlesztés szükséges. | |
| - A vonatkozó ismeretek, tananyagok iskolákban és egyéb oktatási, képzési intézményekben, valamint civil ifjúsági szervezetekben való elterjesztését biztosítani kell a képzők képzése, a szakemberek továbbképzése, és nem formális képzési programok támogatása útján. | |
| - Az ifjúsági információs szolgáltatások fejlesztése. | |
| Kapcsolódó mutatók | |
| - Közfeladatot ellátó civil ifjúsági szolgáltató szervezetek száma | |
| - Ifjúságot érintő közfeladat-ellátásra ifjúsági szervezeteknek átadott, az államháztartási szakfeladatok rendje szerinti források összege | |
| - Döntés-előkészítésben, döntéshozatalban részt vevő ifjúsági szervezetek, közösségek száma | |
| - Döntés-előkészítésben, döntéshozatalban részt vevő formális szervezetekben aktív korosztályi tagok száma |
4.6.3.2. Erőforrások és feltételek
Az ifjúság kezdeményezéseit és az ifjúsági szakma törekvéseit támogató, átlátható forráselosztási rendszer kialakítása és működtetése
Elengedhetetlen az ifjúságsegítő munkát kiszámíthatóan támogató, az ifjúság kezdeményezéseinek megvalósítását segítő, áttekinthető és átlátható forráselosztás működtetése. A jelenlegi pályázati alapú támogatási rendszer újrastrukturálása és a hozzáférés egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele mellett az ifjúsági szervezetek bevonásával szükséges kidolgozni a tevékenységi/intézményi akkreditációs szempontok szerinti működést elősegítő támogatási rendszert.
Az ifjúsági korosztályok tagjainak kezdeményezéseit ösztönző projekttámogatási rendszert kell kialakítani a meglévő decentralizált rendszerre támaszkodva. A pályázati rendszer kialakításakor a meglévő tapasztalatok hasznosítása mellett alapvetően arra kell törekedni, hogy a döntéseket „együttműködő elven” (co-management, co-decision) felállított döntéshozó testületek hozzák meg, amelyekben az ifjúság szószólói a döntéshozók felét teszik ki. A nem állami források részarányának növelése érdekében a piaci szereplők érdekeltségét meg kell teremteni. Az ifjúsági szervezeteket fel kell készíteni a piaci szereplőkkel való együttműködésre, valamint a piaci szereplőket is az ifjúsággal való kooperációra.
| Kapcsolódó részcélok | |
| Ifjúsági célú források rendszerezése | |
| - Érvényre kell juttatni az ifjúsági kezdeményezéseket, az ifjúságsegítő szakma fejlesztését célzó Ifjúsági Alapprogramban a kormányzati-civil együttműködés, az áttekinthetőség, az összeférhetetlenség és a decentralizáció alapelveit. | |
| - Ösztönözni kell a magánszféra és a piac ifjúsági célú társadalmi felelősségvállalását. | |
| Ifjúsági szervezetek, közösségek forrásfelvevő képességének fejlesztése | |
| - Az ifjúsági szervezetek és közösségek forrásszervezési kompetenciáinak fejlesztése érdekében képzési programcsomagot kell kidolgozni, és ösztönözni kell ennek alkalmazását. | |
| - A jelenleg többcsatornás, szétaprózódott ifjúsági célú forráselosztási rendszert, a párhuzamosságokat megszüntetve, egyszerűsíteni kell. | |
| Kapcsolódó mutatók | |
| - Ifjúságszakmai célokra fordított államháztartási és EU-s - az államháztartási szakfeladatok rendje szerinti - források összege | |
| - Államháztartási és EU-s forrásokból részesülő ifjúsági szervezetek, közösségek száma | |
| - Vállalkozások ifjúsági civil szervezeteknek juttatott, ifjúsági célú támogatásainak összege |
4.6.3.3. Ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Az ifjúságpolitika, a gyermek- * és ifjúsági jogok érvényesítésének erősítése, az ifjúságsegítés és az ifjúsági szakma képzési portfoliójának és életpályamodelljének kidolgozása
A Stratégia céljait szolgáló hatékony kormányzati ifjúságpolitika keretrendszerének kialakítása szükséges, ami a kormányzati koordináció és intézményrendszer hatékonyságának fokozását, az ifjúsági ügyek állami szervezetrendszerben való tudatos elhelyezését követeli meg. Az állami feladatellátás hatékonyságának növelése mellett szükséges az önkormányzati ifjúsági munka feltételrendszerének fejlesztése, a feladatok meghatározása, ellátásuk módszertani támogatása. Szükséges az ifjúsági munka nevelési céljainak felerősítése az ifjúságpolitika egész szervezet- és intézményrendszerében. A közigazgatási feladatellátás fejlesztésével párhuzamosan szükség van az ifjúsági közösségek működési környezetének javítására, az ifjúsági érdekvédelemre, valamint az ifjúsági érdekegyeztetés eszközeinek meghatározására is.
Az ifjúsági közfeladatok gyakorlásáért, a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítéséért viselt felelősséget kormányzati szintre kell telepíteni ahhoz, hogy az ágazatokat, minisztériumokat átfogó hatáskörrel bírjon. A gyermeki jogok érvényesítése és az ifjúsági jogok és érdekek érvényesülésének elősegítése - mint közfeladat - speciális eszközöket és újabb erőforrásokat kíván: különleges eszközöket a jogvédelem területén (például ifjúsági ügyekkel foglalkozó biztost) és újabb erőforrásokat (például a gyermeki jogok, ifjúsági jogok megismerésére, megjelenítésére, terjesztésére és oktatására felkészítést az ifjúsággal közvetlenül foglalkozó szakmák, hivatások körében).
Az európai gyakorlatnak megfelelően a magyar ifjúsági munkában és szakmában is meg kell teremteni az érintett korosztályokkal közvetlenül, sokoldalúan foglalkozó ifjúságsegítői, ifjúsági szakértői szakmák egyenrangú szakmaként való elismertetésének feltételeit. Az elmúlt évek tapasztalatainak felhasználásával ki kell dolgozni az ifjúságsegítői és szakértői szakmák képesítési követelményrendszerét, képzési standardjait, a végzettséggel betölthető munkakörökre vonatkozó szabványokat. Az érintkező szakmaterületek figyelembevételével (felnőttképzés, szociális munkás, művelődési menedzser, közösségfejlesztő, pedagógiai területek stb.) a felsőoktatásban ki kell alakítani a felsőfokú szakképzés, valamint a felső szintű ifjúságsegítői képzések egymásra épülő rendszerét, valamint PhD programokat kell indítani, támogatni kell a szakmai publikációk kiadását. A specializációk körében kiemelten kell foglalkozni a leszakadó társadalmi csoportokkal való munkához szükséges tudások és kompetenciák megjelenítésével. A képzettségre, a felkészültségre vonatkozó előírások és rendszerek kiépítésének célja az kell, hogy legyen, hogy a korosztályok tagjaival e kompetenciák nélkül hivatásszerűen sem intézményben, sem civil szervezetekben ne lehessen foglalkozni.
Ugyancsak fontos a rokonszakmákban, a pedagógiai és ifjúságvédelmi területen dolgozó szakemberekben rejlő erőforrások optimális kihasználása. Csak a képzettség és személyiség szinergikus együttese adhat mintát az ifjúsági korosztályoknak, hisz azok tagjai, kizárólag hiteles, megfelelő önismerettel rendelkező személyektől fogadnak el segítséget.
| Kapcsolódó részcélok | |
| Nemzeti Ifjúsági Stratégia megvalósításának biztosítása | |
| - Elemezni kell a Stratégia megvalósításához szükséges jogszabályi feltételeket és azok eszközeit. | |
| - Ki kell alakítani a Nemzeti Ifjúsági Stratégia megvalósítását szolgáló cselekvési programok megalkotásának, végrehajtásának és ellenőrzésének speciális szabályait. | |
| Ifjúsági közfeladatok rendszerezése | |
| - Át kell tekinteni az ifjúsági közfeladatok jogszabályi hátterének és finanszírozásának helyzetét. | |
| - Ki kell alakítani az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokban érintett ágazatok, szaktárcák közötti rendszerszerű együttműködés kereteit. | |
| - Az ifjúsági közfeladatok ellátásának standardizálását el kell végezni, az azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek akkreditációjának minőségügyi rendszerét ki kell építeni. | |
| - A helyi önkormányzatok esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági szolgáltatások meghatározott köre az önkormányzatok számára megjeleníthető-e kötelezően ellátandó feladatként. | |
| - Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni azt a hatékony intézményrendszert, amely biztosítja az ifjúsági közfeladatok kormányzati és egyéb igazgatási szinteken történő ellátását, illetve koordinációját. | |
| - Szükséges az ifjúsági közfeladatok, továbbá az ezek ellátásában történő civil részvétel, valamint a társadalmi együttműködés eljárási és intézményi rendszerének meghatározása. | |
| - Meghatározni szükséges az ifjúságra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szabályait, az ifjúság élethelyzetét és a Stratégia megvalósulását követő kutatások megvalósításának szabályait, valamint ezen kutatási eredmények döntéshozatalba való becsatornázásának mechanizmusait. | |
| Gyermekek jogai érvényesülésének és érvényesítésének elősegítése | |
| - A gyermeki jogok érvényesítését, illetve az ifjúsági korosztályok jogai érvényesülésének elősegítését szolgáló speciális állami eszközök és eljárások garantálása. | |
| - A különböző oktatási szintek (alap- és középfokú oktatás, felsőoktatás), valamint az ifjúsági (köz)feladatokat ellátó intézményekben és szolgáltatásokban dolgozó szakemberek (tovább)képzésében alkalmazható tananyagok, módszertanok kidolgozása a gyermek- és ifjúsági jogokról, azok érvényesítéséről, gyakorlásáról, sérelmeiről. | |
| - Az emberi jogokkal, a gyermek- és ifjúsági jogokkal kapcsolatos társadalmi érzékenyítést szolgáló programok indítása. | |
| - Az ifjúsággal foglalkozó közoktatási, gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi ellátó és szolgáltató intézményekben a fenntartóval és a vezetővel biztosíttatni kell a gyermekjogi és ifjúsági jogi sérelmek állandó, szervezett artikulációs és jogorvoslati fórumát, valamint a jelzések kivizsgálásának, a kérelmek elbírálásának az intézmény szakmai, munkamegosztási, költségvetési érdekeitől független módját. | |
| - Az ifjúsággal foglalkozó szakemberek rendszeres ellenőrzése, szakmai támogatása (szupervízió). | |
| Ifjúságsegítő, ifjúsági szakértő szakma feltételrendszerének bővítése | |
| - Meg kell határozni az ifjúságsegítő szakmai kompetenciákkal betölthető munkaköröket, illetve az engedélyköteles vállalkozói, szolgáltatási tevékenységeket. | |
| - Ki kell dolgozni a többszintű szakemberképzés tartalmát és formáit, valamint azok minőségbiztosítási elemeit. | |
| - Az ifjúságsegítői és ifjúsági szakértői szakmai portfolió (az ifjúsági munka és szakma standardjainak alkalmazása, az ifjúságsegítők és ifjúsági szakértők kompetencia-térképe) és az ahhoz tartozó életpályamodell kidolgozása szükséges. | |
| - Felül kell vizsgálni, és szükség szerint szigorítani kell az ifjúságsegítő és ifjúsági szakértő képzésbe való bekerülés feltételeit. | |
| - Szükséges az ifjúságsegítő szakemberek foglalkoztatásának ösztönzése az ifjakat célzó szolgáltatások, programok esetében. | |
| - Ifjúságsegítő és ifjúsági szakértő képzettséggel rendelkezők kompetenciáinak bemutatása a potenciális foglalkoztatóknak. | |
| - A végzett ifjúságsegítők elhelyezkedését, sikerességét mérő jelzőrendszer kiépítése szükséges. | |
| - A meglévő ifjúságsegítői és ifjúsági szakértői munkatapasztalatokból, kezdeményezésekből, szolgáltatásokból egy országos példatár kialakítása szükséges. | |
| - Az ifjúsági szakma fejlesztését célzó nemzetközi programok támogatása. | |
| - A célcsoporttal foglalkozó szakemberek szemléletmódváltását segítő fejlesztések és módszertani képzések támogatása. | |
| - Az ifjúsági szolgáltatások projektszerű támogatásában biztosítani kell az ifjúságsegítés és ifjúsági szakértői tevékenység szakmai követelményeit. | |
| - Az államnak ösztönöznie kell az ifjúságsegítők alkalmazását. A jogszabályi előírásokon túlmenően támogatnia kell az önkormányzati szakemberek továbbképzéseit is. | |
| Kapcsolódó mutatók | |
| - Közvetlenül ifjúságügyi célokra fordított államháztartási és EU-s - az államháztartási szakfeladatok rendje szerinti - források összege | |
| - Önkormányzati ifjúsági referensek száma | |
| - Akkreditációval rendelkező ifjúsági szolgáltató intézmények száma | |
| - Akkreditációval rendelkező ifjúsági szolgáltató intézmények által elért fiatalok száma | |
| - Gyermek- és ifjúsági jogokat érintő, regisztrált esetek száma | |
| - Jogtudatosság terjesztését célzó, költségvetési finanszírozású programok által elért személyek száma | |
| - Jogtudatosság terjesztését célzó programokat szervező szervezetek az összes ifjúságra irányuló tevékenységet végző szervezet arányában | |
| - Ifjúságsegítő képesítéssel rendelkezők száma | |
| - Ifjúságsegítő képesítéssel betölthető álláshelyek száma |
| R E L E V A N C I A | ||||||||||||||||||||
| Nemzeti stratégia a kábí- tószer-prob- léma vissza- szorítá- sára | Nemzeti Fenn- tartható Fejlődési Stratégia | Társa- dalmi Bűn- meg- előzés Nemzeti Straté- giája | Roma Integ- ráció Évtizede Program | Sport XXI. Nemzeti Sport- stratégia | Legyen Jobb a Gyerme- keknek Nemzeti Stratégia | Nemzeti Környe- zeti Nevelési Stratégia | Stratégia az egész életen át tartó tanulás- ról | Közmű- velődési Stratégia | Magyar Informá- ciós Társa- dalom Stratégia | Magyar Kultu- rális Stratégia | Nemzeti Audio- vizuális Média Stratégia | Szak- képzés- fejlesz- tési Stratégia | Nemzeti Foglal- koztatási Straté- gia/Ak- cióterv | Közok- tatás- fejlesz- tési Stratégia | Nemzeti Nép- egész- ségügyi Program | Közös Kin- csünk a Gyermek Nemzeti Csecse- mő- és Gyer- mek- egész- ségügyi Program | Nemzeti Turiz- musfej- lesztési Stratégia | Nemzeti AIDS Stratégia | ||
| 4.6.1.1. | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 4.6.1.2. | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 4.6.1.3. | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
| 4.6.2.1. | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
| 4.6.2.2. | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||
| 4.6.2.3. | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
| 4.6.3.1. | X | |||||||||||||||||||
| 4.6.3.2. | ||||||||||||||||||||
| 4.6.3.3. | ||||||||||||||||||||
