7.2.3.15 Szakértő tartózkodása a hajón
Veszélyes áru szállítása esetén a hajón a 8.2.1 szakaszban hivatkozott szakértőnek kell tartózkodnia.
Ezen kívül:
– olyan veszélyes áruk szállítása esetén amelyekhez a 3.2 fejezet C táblázat (6) oszlopában G típusú tartályhajó van előírva, a szakértőnek a 8.2.1.5 bekezdésben hivatkozott szakértőnek kell lennie; és
– olyan veszélyes áruk szállítása esetén amelyekhez a 3.2 fejezet C táblázat (6) oszlopában C típusú tartályhajó van előírva, a szakértőnek a 8.2.1.7 bekezdésben hivatkozott szakértőnek kell lennie;
– olyan veszélyes áruk szállítása esetén amelyekhez a 3.2 fejezet C táblázat (6) oszlopában C típusú tartályhajó, (8) oszlopában pedig 1 típusú rakománytartály van előírva, elegendő ha a hajón a 8.2.1.5 bekezdésben előírt, a G típusú tartályhajóra képesítéssel rendelkező szakértő tartózkodik.
7.2.3.16–7.2.3.19 (fenntartva)
7.2.3.20 Ballasztvíz
7.2.3.20.1 A vízgátak és az olyan rakterek, amelyekben különálló rakománytartályok vannak elhelyezve, nem tölthetők fel vízzel. A kettős oldalterek, kettős fenékterek és rakományterek csak akkor tölthetők fel ballasztvízzel, ha a rakománytartályokat kiürítették.
Ha a rakománytartályok nem üresek, a kettős oldalterek és a kettős fenékterek feltölthetők ballasztvízzel, feltéve, hogy ezt a lékesedési riadótervben figyelembe vették és a ballaszttartályokat legfeljebb befogadóképességük 90%-áig töltötték fel és ez a 3.2 fejezet C táblázat (20) oszlopában nincs tiltva.
7.2.3.20.2 Amikor a rakománytartályokból a ballasztvizet kiürítik, a rakodási naplóba a megfelelő bejegyzést kell tenni.
7.2.3.21 (fenntartva)
7.2.3.22 A rakterek, fedélzet alatti szivattyúterek, vízgátak bejáratai, a rakománytartályok és maradékáru tartályok nyílásai; zárószerkezetek
A rakománytartályok, maradékáru tartályok nyílásait, a fedélzet alatti szivattyúterek, vízgátak és rakterek bejáratait zárva kell tartani. Ezt az előírást nem kell alkalmazni az olajtartalmú hulladékot gyűjtő és az ellátó hajók rakodószivattyú tereire, sem pedig az ebben a részben meghatározott egyéb kivételek esetében.
7.2.3.23–7.2.3.24 (fenntartva)
7.2.3.25 Csővezetékek közötti csatlakozások
7.2.3.25.1 Tilos a következő csővezeték csoportok közül kettőt vagy többet egymással összekötni:
a) be- és kirakásra szolgáló csővezetékek;
b) ballasztvíz és maradékürítő csővezetéket a rakománytartályokhoz, vízgátakhoz, kettős oldalterekhez és kettős fenékterekhez;
c) rakománykörzeten kívül levő csővezetékek.
7.2.3.25.2 Az előző 7.2.3.25.1 pont előírását nem kell alkalmazni a vízgátakat összekötő eltávolítható csővezetékekre és
– a be- és kirakásra szolgáló csővezetékekre,
– a rakománykörzeten kívül levő csővezetékekre, amikor a vízgátakat extrém esetekben vízzel kell feltölteni.
Ezekben az esetekben a csatlakozásokat úgy kell kialakítani, hogy azok akadályozzák meg a rakománytartályokból történő vízfelszívást. A vízgátak csak szívófejjel vagy a rakománykörzetben elhelyezett független rendszerrel üríthetők.
7.2.3.25.3 Az előző 7.2.3.25.1 b) és c) pont előírásait nem kell alkalmazni:
– az olyan kettős oldalterek és kettős fenékterek ballasztolására vagy ürítésére szolgáló csővezetékekre, amelyeknek nincsenek a rakománytartályokkal közös határuk.
– a rakterek ballaszt csővezetékeire, ha a tűzoltórendszer csővezetékei a rakománykörzeten belül vannak. A kettős oldalterekből, a kettősfenékből és a rakterekből a maradékeltávolítás csak szívófejekkel vagy a rakománykörzetben levő független rendszerrel végezhető.
7.2.3.26–7.2.3.27 (fenntartva)
7.2.3.28 Hűtőrendszer
Hűtendő anyagok szállítása esetén a hajón rendelkezésre kell állni olyan utasításnak, amely feltünteti a hűtőrendszer teljesítményének és a rakománytartályok szigetelésének szerkezete figyelembevételével megengedhető legmagasabb berakási hőmérsékletet.
7.2.3.29 Mentőcsónakok
7.2.3.29.1 Az 1.1.4.6 bekezdésben hivatkozott Szabályzattal összhangban megkövetelt mentőcsónakot a rakománykörzeten kívül kell elhelyezni. A mentőcsónak azonban a rakománykörzetben is tartható, ha az 1.1.4.6 bekezdésében hivatkozott Szabályzatnak megfelelő kollektív mentőeszköz a lakóterek közelében belül könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre áll.
7.2.3.29.2 Az előző 7.2.3.29.1 pontot az olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajókra és az ellátó hajókra nem kell alkalmazni.
7.2.3.30 (fenntartva)
7.2.3.31 Motorok
7.2.3.31.1 Tilos 55 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú tüzelőanyaggal működő motorokat (pl. benzinmotorokat) használni. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni a mentőcsónakok csónakmotorjaira.
7.2.3.31.2 Tilos a rakománykörzeten belül olyan gépi hajtású járműveket szállítani, mint a személygépkocsik és motorcsónakok.
7.2.3.32 Tüzelőolaj tartályok
A legalább 0,60 m magasságú kettősfenék tüzelőolaj tartálynak is használható, feltéve, hogy szerkezete megfelel a 9. rész előírásainak.
7.2.3.33–7.2.3.40 (fenntartva)
7.2.3.41 Tűz és nyílt lángú világítás
7.2.3.41.1 Tűz és nyílt lángú világítás használata tilos. Ez a tilalom a lakóterekre és a kormányállásra nem vonatkozik.
7.2.3.41.2 A fűtő-, főző- vagy hűtőkészülékek nem üzemelhetnek folyékony tüzelőanyagokkal, cseppfolyósított gázzal vagy szilárd tüzelőanyagokkal.
Főző- és hűtőkészülékek csak a lakótérben és a kormányállásban használhatók.
7.2.3.41.3 Az 55 °C-ot meghaladó lobbanáspontú folyékony tüzelőanyaggal működő fűtőkészülékek és kazánok azonban használhatók, amennyiben azok a géptérben vagy más külön erre szolgáló helyiségben vannak elhelyezve,.
7.2.3.42 Rakománymelegítő-rendszerek
7.2.3.42.1 A rakományt tilos melegíteni, kivéve amikor fennáll a rakomány megdermedésének veszélye vagy amikor a rakomány viszkozitása miatt az a szokásos módon nem rakható ki.
Általában tilos a folyadékot annak lobbanáspontját meghaladó hőmérsékletre melegíteni. A különleges előírásokat 3.2 fejezet C táblázat (20) oszlopa tartalmazza.
7.2.3.42.2 A szállítás alatt melegítést igénylő anyagokat tartalmazó rakománytartályokat fel kell szerelni az áru hőmérsékletének mérésére szolgáló eszközökkel.
7.2.3.42.3 A kirakás alatt a rakománymelegítő-rendszer használható, amennyiben az a tér, ahol el van helyezve, minden tekintetben kielégíti a 9.3.2.52.3, illetve a 9.3.3.52.3 pont előírásait.
7.2.3.42.4 Az előző 7.2.3.42.3 pont előírásait nem kell alkalmazni, ha a rakományfűtő-rendszer gőzellátása a partról történik és csak a keringtető szivattyú működik, valamint ha a kirakás alatt levő áru lobbanáspontja nem kisebb 60 °C-nál.
7.2.3.43 (fenntartva)
7.2.3.44 Tisztítási műveletek
Az 55 °C-nál kisebb lobbanáspontú folyadékokat tisztításra csak a rakománykörzetben szabad használni.
7.2.3.45–7.2.3.50 (fenntartva)
7.2.3.51 Villamos berendezések
7.2.3.51.1 A villamos berendezéseket úgy kell karbantartani, hogy azok jó állapotban legyenek.
7.2.3.51.2 A hordozható hosszabbító kábelek használata a rakománykörzetben tilos. Ez nem vonatkozik a következőkre:
– a gyújtószikra mentes villamos áramkörökre;
– a jelzőfények és járókat megvilágító lámpák villamos kábeleire, feltéve, hogy a csatlakozóaljzat állandó jelleggel a hajóhoz van rögzítve a jelzőárboc vagy a járó közelében;
– a merülőszivattyúk villamos csatlakozó kábeleire az olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajókon.
7.2.3.51.3 A jelzőfények vagy a járókat megvilágító lámpák , illetve a merülőszivattyúk az olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajókon csak abban az esetben lehetnek feszültség alatt, amikor a jelzőfények vagy a járót megvilágító lámpák, illetve a merülőszivattyúk az olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajókon be vannak kapcsolva.
A csatlakoztatás vagy a leválasztás csak abban az esetben végezhető, amikor a csatlakozók feszültségmentes állapotban vannak.
7.2.3.52–7.2.3.99 (fenntartva)
7.2.4 A berakásra, szállításra, kirakásra és az áru egyéb kezelésére vonatkozó kiegészítő előírások
7.2.4.1 A szállított mennyiségek korlátozása
7.2.4.1.1 Tilos a rakománykörzetben küldeménydarabban árut szállítani. Ez a tilalmat nem kell alkalmazni:
– a legfeljebb 2,00 m3-es egyenkénti befogadóképességű jóváhagyott IBC-kben tankkonténerekben vagy mobil tartányokban lévő áru maradvány, maradék áru és hulladék esetén, amennyiben legfeljebb 6 darab ilyen IBC-t, tankkonténert vagy mobil tartányt szállítanak a hajón. Ezeknek az IBC-knek, tankkonténereknek, illetve mobil tartányoknak meg kell felelniük a szóban forgó anyagra vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Azokat a rakománykörzeten belül megfelelően rögzíteni kell és azoknak ki kell elégíteniük a 9.3.2.26.4, illetve a 9.3.3.26.4 pontnak a rakománymaradványok, a maradékáru vagy az üledék fogadására vonatkozó előírásait;
– a tartályhajóban szállításra engedélyezett anyagok legfeljebb 30 árumintájára, amikor is a legnagyobb tartalom tartályonként legfeljebb 500 ml. A tartályoknak meg kell felelniük az ADR 4. részében hivatkozott csomagolási előírásoknak és azokat a hajón a rakománykörzetben egy meghatározott pontban úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás normális körülményei között ne törhessenek el, vagy ne lyukadhassanak ki és tartalmuk ne folyhasson a raktérbe. A törékeny tartályokat megfelelően párnázni kell.
7.2.4.1.2 Az olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajókon a hajók üzemeléséből származó olajtartalmú hulladékot tartalmazó, legfeljebb 2,00 m3 térfogatú tartányok helyezhetők el a rakományterületen, amennyiben ezek a tartányok megfelelően rögzítve vannak.
7.2.4.1.3 Az ellátó hajókon a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok legfeljebb 5.000 kg bruttó mennyiségig a rakománytérben szállíthatók, ha ez a lehetőség az engedélyezési bizonyítványban fel van tüntetve. A küldeménydarabokat megfelelően rögzíteni kell és a hővel, napsugárzással és rossz időjárással szemben védeni kell.
7.2.4.1.4 Az ellátó hajókon és más hajókon, amelyek a hajók üzemelésére szolgáló termékeket szolgáltatnak, a 7.2.4.1.1 pontban hivatkozott áruminták száma 30 darabról legfeljebb 500 darabra növelhető.
7.2.4.2 A hajók üzemeléséből származó olajtartalmú hulladékok átvétele és a hajók működéséhez szükséges termékek kiszolgáltatása
7.2.4.2.1 A hajók üzemeléséből származó, nem csomagolt, folyékony, olajtartalmú hulladék átvétele csak átfejtéssel végezhető.
7.2.4.2.2 Az olajtartalmú hulladékok kirakása és fogadása nem történhet olyan termékek be- és kirakása alatt, amelyeknél a 3.2 fejezet C táblázat (16) oszlopában robbanásvédelem van előírva, sem pedig a tartályhajók gázmentesítése alatt. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni az olajtartalmú hulladékot gyűjtőhajókra, ha a veszélyes anyagokra előírt robbanásvédelemnek megfelelnek.
7.2.4.2.3 Veszteglés és a hajók üzemelésére szolgáló termékek átadása nem történhet olyan anyagok be- vagy kirakása alatt, amelyeknél a 3.2 fejezet C táblázat (16) oszlopában robbanásvédelem van előírva, sem pedig a tartályhajók gázmentesítése alatt. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni az ellátó hajókra, ha a veszélyes anyagokra előírt robbanásvédelemnek megfelelnek.
7.2.4.2.4 Az illetékes hatóság az előző 7.2.4.2.1 és 7.2.4.2.2 ponttól eltérően is rendelkezhet. A rakodás során az előző 7.2.4.2.3 ponttól eltérően is rendelkezhet.
7.2.4.3–7.2.4.6 (fenntartva)
7.2.4.7 A be- és kirakás helyei
7.2.4.7.1 A tartályhajókat csak az illetékes hatóság által erre kijelölt vagy jóváhagyott helyeken lehet be- és kirakni, valamint gázmentesíteni.
7.2.4.7.2 A hajók üzemeléséből származó, nem csomagolt, folyékony, olajtartalmú hulladék fogadása és a termékek átadása a hajók üzemeléséhez nem történhet az előző 7.2.4.7.1 pont értelmében be- vagy kirakóhelynek minősülő pontokon.
7.2.4.8 (fenntartva)
7.2.4.9 Áruátrakási műveletek
A rakomány teljes vagy részleges átrakása másik hajóba az illetékes hatóság engedélye nélkül az erre a célra jóváhagyott helyeken kívül tilos.
7.2.4.10 Ellenőrző jegyzék
7.2.4.10.1 A be- vagy kirakás nem kezdhető meg az előtt, hogy az ellenőrző jegyzéket kitöltenék, és az ellenőrző jegyzék 1–18 rovatának kérdéseit „x” jellel megjelölnék.
A nem vonatkozó kérdéseket törölni kell. A jegyzéket két példányban kell kitölteni és azt a hajó vezetőjének, illetve a parti létesítményeknél a kezelésért felelős személynek alá kell írnia. Ha nem adható pozitív válasz minden kérdésre, akkor a be- vagy kirakás csak az illetékes hatóság hozzájárulásával végezhető el.
7.2.4.10.2 A jegyzéknek a 8.6.3. szakaszban levő mintának kell megfelelnie.
7.2.4.10.3 A listát legalább a hajó vezetője és a parti létesítményeknél a kezelésért felelős személy által értett nyelven kell elkészíteni.
7.2.4.10.4 Az előző 7.2.4.10.1–7.2.4.10.3 pont előírásait nem kell alkalmazni az olajtartalmú hulladék gyűjtő hajók általi átvételére, sem pedig a hajók üzemelésére szolgáló termékek ellátó hajók általi átadására.
7.2.4.11 Rakodási napló; rakodási terv
7.2.4.11.1 A hajó vezetője köteles (a rakománytartályokban) minden be- és kirakást, tisztítást, gáz mentesítést, mosóvíz kiadást és a ballasztvíz vételezést vagy kiürítést a rakodási naplóba haladéktalanul bevezetni. Az árukat a fuvarokmányokban lévőhöz hasonlóan kell beírni (információ az 5.4.1.1.2 a)–d) pontnak megfelelően).
Megjegyzés: Ezt a pontot nem szükséges alkalmazni. Az alkalmazás időpontja később kerül közlésre.
7.2.4.11.2 A hajó vezetőjének a rakodási terven fel kell tüntetnie, mely anyagokat szállítják az egyes rakománytartályokban. Ezeket az anyagokat a fuvarokmányokban lévőhöz hasonlóan kell beírni (információ az 5.4.1.1.2 a)–d) pontnak megfelelően).
7.2.4.12 Az út közben végrehajtott műveletek nyilvántartása
A 8.1.11 szakaszban előírt nyilvántartási naplóba haladéktalanul be kell jegyezni a következő információs elemeket:
Berakodás: A berakodás helye és partfal, dátum és óra, az anyag UN vagy azonosító száma, az anyag megfelelő feladási megnevezése, a küldemény osztálya és csomagolási csoportja, ha ilyen van;
Kirakodás: A kirakodás helye és partfal, dátum és óra;
Gázmentesítés az 1203 UN számú benzin szállítása után: A gázmentesítés helyszíne és rendszere, illetve szektora, dátum és óra.
Ezeket az információs elemeket mindegyik rakománytartály tekintetében fel kell tüntetni.
7.2.4.13 Intézkedések berakás előtt
7.2.4.13.1 Ha a korábbi rakomány maradványai veszélyes reakciókat válthatnak ki az új rakománnyal, minden ilyen maradványt alaposan el kell távolítani.
Azokat az anyagokat, amelyek más veszélyes árukkal veszélyesen reagálnak, vízgáttal, üres térrel, szivattyútérrel, üres rakománytartállyal vagy a rakománnyal nem reagáló anyaggal töltött rakománytartállyal kell elválasztani.
Ha egy tisztítatlan, üres rakománytartály vagy árumaradékot tartalmazó rakománytartály olyan anyagot tartalmaz, amely hajlamos más veszélyes áruval veszélyesen reagálni, ez az elkülönítés nem szükséges, ha a hajóvezető megtette a szükséges intézkedéseket a veszélyes reakció elkerülésére.
Ha a hajót a rakománytartályokon átvezetett fedélzet alatti rakodóvezetékkel szerelték fel, az egymással reakcióba lépni képes anyagok együttes rakodása, illetve szállítása tilos.
7.2.4.13.2 Mielőtt a rakodási műveleteket megkezdenék, minden előírt biztonsági és ellenőrző eszközt, valamint a felszerelés minden egyes tételét azok megfelelő működése szempontjából ellenőrizni kell.
7.2.4.13.3 Mielőtt a rakodási műveleteket megkezdenék, a túlfolyás ellenőrző szerkezet kapcsolóját a parti berendezéshez kell csatlakoztatni.
7.2.4.14 Árukezelés és rakományelrendezés
A veszélyes árut a rakománytér határain belül rakománytartályokba, maradékáru-tartányokba vagy a 7.2.4.1.1 pont szerint engedélyezett küldeménydarabokban kell elhelyezni.
7.2.4.15 Kirakás utáni intézkedések
Megjegyzés: Ezt a bekezdést nem szükséges alkalmazni. Az alkalmazás időpontja később kerül közlésre.
7.2.4.15.1 Minden egyes kirakási művelet után a rakománytartályokat és a be/kirakó csővezetékeket a vizsgálati eljárásban lefektetett feltételek szerint a maradékeltávolító rendszeren át ki kell üríteni. Ezt az előírást nem kell alkalmazni, ha az új áru megegyezik az előző áruval.
A maradvány árukat a partra kell üríteni az erre szolgáló berendezéssel vagy a hajó saját maradékáru-tartányaiban vagy a 7.2.4.1.1, 9.3.2.26.3, illetve 9.3.3.26.3 pont szerint engedélyezett nagyméretű csomagolóeszközökben (IBC-kben), tankkonténerekben vagy mobil tartányokban kell tárolni.
7.2.4.15.2 Az engedélyezett maradékáru-tartányok, IBC-k, tankkonténerek, illetve mobil tartányok töltése során a gázokat biztonságosan el kell távolítani.
7.2.4.15.3 A kiegészítő tisztítás után a rakománytartályokat és a hozzájuk vezető csővezetékeket szükség esetén – pl. javítás vagy szervizelés előtt – ki kell tisztítani és gázmentesíteni kell. A gázmentesítést az illetékes hatóság által erre a célra felhatalmazott személynek vagy vállalkozásnak kell végeznie. A gázmentesítést csak az illetékes hatóság által engedélyezett helyeken lehet végezni.
7.2.4.16 Intézkedések a berakás, szállítás, kirakás és árukezelés során
7.2.4.16.1 A rakodás sebességét és a rakodószivattyúk legnagyobb üzemi nyomását a parti létesítmény személyzetével egyeztetni kell.
7.2.4.16.2 A rakománytartályokban szükséges minden ellenőrző eszköznek bekapcsolt állapotban kell maradnia. A szállítás alatt ezt az előírást csak a 9.3.1.21.1 e) és f), a 9.3.2.21.1 e) és f), illetve a 9.3.3.21.1 e) és f) alpontban említett berendezésekre kell alkalmazni.
A biztonsági vagy szabályozó szerkezet meghibásodása esetén a be- vagy kirakást azonnal fel kell függeszteni.
Ha a szivattyútér a fedélzet alatt helyezkedik el, akkor a szivattyútérben az előírt biztonsági és ellenőrző eszközöknek állandó jelleggel bekapcsolt állapotban kell lenniük.
A gázjelző rendszer meghibásodását a kormányállásban és a fedélzeten azonnal figyelmeztető hang- és fényjelzéssel kell jelezni.
7.2.4.16.3 A be- és kirakó vezeték elzáró szerelvényeit és a maradékelszívás csővezetékeinek zárószerelvényeit, a be-, illetve a kirakás, a maradékelszívás, tisztítás vagy a gázmentesítés műveleteit kivéve, zárva kell tartani.
7.2.4.16.4 Ha a hajó a 9.3.1.25.3, 9.3.2.25.3, illetve a 9.3.3.25.3 pont szerint keresztirányú válaszfallal van ellátva, az ezen válaszfalban levő ajtókat a berakás és kirakás alatt zárva kell tartani.
7.2.4.16.5 A lehetséges folyadékelfolyás visszanyerésére szolgáló tartályokat össze kell kapcsolni a berakásra és kirakásra használt parti berendezésekkel. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni a 2 osztály anyagainak szállításához.
7.2.4.16.6 A gáz/levegő keverék partról a hajóba történő visszavezetése esetén a nyomás a csatlakozási ponton nem haladhatja meg a gyorsműködésű lefúvószelep nyitónyomását.
7.2.4.16.7 Ha a tartályhajó megfelel a 9.3.2.25.5 d) vagy a 9.3.3.22.5 d) pont előírásainak, akkor az önálló rakománytartályokat a szállítás alatt zárva kell tartani és a berakás és gáztalanítás alatt nyitva kell tartani.
7.2.4.16.8 A fedélzet alatti rakodótérben levő zárt terekbe a be- vagy kirakodás alatt belépő személyeknek a 8.1.5 szakaszban előírt PP felszerelést kell viselniük, ha ez a felszerelés a 3.2 fejezet C táblázat (18) oszlopában elő van írva.
A berakó vagy kirakó csővezeték, a gőzcsövek vagy a gázürítő csövek csatlakoztatását vagy szétkapcsolását vagy mintavételt, mérést, lángzár lemezköteg cserét vagy a tartályban levő nyomás leeresztését végző személyeknek a 8.1.5 szakaszban előírt PP felszerelést kell viselniük, ha ez a felszerelés a 3.2 fejezet C táblázat (18) oszlopában elő van írva. Azoknak ezen kívül „A” védőfelszereléssel kell rendelkezniük, ha a 3.2 fejezet C táblázatának (18) oszlopában toximétert (TOX) írnak elő.
7.2.4.16.9 Olyan anyagok zárt tartályhajóba(ból) történő berakása vagy kirakása alatt, amelyekhez a 3.2 fejezet C táblázat (6) és (7) oszlopa szerint lángzárral ellátott nyitott N típusú hajó elegendő, a rakománytartályok a 9.3.2.22.4 a) vagy a 9.3.3.22.4 a) pontban hivatkozott biztonságos nyomáskiegyenlítő szerkezet használatával nyithatóak.
7.2.4.16.10 A 7.2.4.16.9 pont előírásait nem kell alkalmazni, ha a rakománytartályok olyan anyagok gázait vagy gőzeit tartalmazzák, amelyek szállításához a 3.2 fejezet C táblázat (7) oszlopában zárt típusú hajó van előírva.
7.2.4.16.11 A 9.3.1.21.1 g), a 9.3.2.21.1 g), illetve a 9.3.3.21.1 g) pontban hivatkozott csőfej elzárást csak azután szabad nyitni, hogy a zárt vagy részben zárt mintavevő eszközhöz a gáztömör csatlakozás megtörtént.
7.2.4.16.12 Azoknál az anyagoknál, amelyeknél a 3.4 fejezet C táblázat (17) oszlopa szerint robbanásvédelemre van szükség, a gőzcső vagy a gázürítő cső csatlakoztatását a parti berendezéshez úgy kell kialakítani, hogy a hajó védve legyen a parton bekövetkező detonációval és a partról a lángok átjutásával szemben.
7.2.4.16.13 Az UN 2448 számú anyagok vagy az 5.1, illetve 8 osztályba sorolt áruk szállítása esetén a habvéden és a fedélzeti szegélyen lévő nyílások, stb. nem zárhatók be. Ezek a nyílások út közben egyéb veszélyes áruk szállítása esetén nem zárhatók be.
7.2.4.16.14 Ha a 2 vagy a 6.1 osztály anyagánál a 3.2 fejezet C táblázat (20) oszlopában felügyelet van előírva, a berakást és a kirakást a személyzet olyan tagjának felügyelete mellett kell végezni, akit ezzel a feladó vagy a címzett megbízott.
7.2.4.16.15 A rakodási utasításban meghatározott kezdeti áru átadási sebességnek olyannak kell lennie, hogy a rakodás kezdetekor ne jöjjön létre elektrosztatikus feltöltődés.
7.2.4.17 Ablakok és ajtók zárása
7.2.4.17.1 A be- és kirakás, valamint a gáztalanítás során a terek fedélzetről megközelíthető minden bejáratát és nyílását, valamint a terek minden kilépő nyílását zárva kell tartani. Ezt az előírást nem kell alkalmazni:
– a működő gépek levegőbemeneteire;
– a gépterek szellőztetéseinek bemenetére, amikor a gépek működésben vannak;
– a túlnyomásos szellőzőrendszer 9.3.1.52.3 , 9.3.2.52.3 , illetve 9.3.3.52.3 pont szerinti levegő bemeneteire;
– a légkondicionáló berendezés 9.3.1.52.3 , 9.3.2.52.3 , illetve 9.3.3.52.3 pont szerinti levegő bemeneteire, ha ezek a nyílások el vannak látva gázjelző rendszerrel.
Ezek a bejáratok és nyílások csak azt követően nyithatók ki szükség esetén és rövid időre, ha a hajó vezetője erre engedélyt adott.
7.2.4.17.2 A be- és kirakás, valamint gázmentesítés után a fedélzetről megközelíthető tereket ki kell szellőztetni.
7.2.4.17.3 Az előző 7.2.4.17.1 és 7.2.4.17.2 pont előírásait nem kell alkalmazni az olajtartalmú hulladékgyűjtő hajók általi átvételére, sem pedig a hajók üzemelésére szolgáló termékek ellátó hajók általi átadására.
7.2.4.18 A gázfázisok figyelése a rakománytartályokban és a szomszédos üres terekben
7.2.4.18.1 A tartányok gázfázisánál szükség lehet az inertté tevésre vagy inert gázzal való feltöltésre.
Ezeken a fogalmakon a következőket kell érteni:
– inertté tétel: a rakománytartályokat és azok csővezetékeit és egyéb tereket, amelyekre ez az eljárás elő van írva 3.2 fejezet C táblázatának (20) oszlopában, gázokkal vagy gőzökkel töltik fel, amelyek megakadályozzák az égést, nem reagálnak a rakománnyal és fenntartják ezt az állapotot;
– gázzal fedés: a rakománytartályokat és azok csővezetékeit folyadékkal, gázzal vagy gőzzel töltik fel, ami elválasztja a rakományt a levegőtől és fenntartja ezt az állapotot.
7.2.4.18.2 Bizonyos anyagoknál a rakománytartályokban és a szomszédos üres terekben a gázfázisok figyelésére vonatkozó követelményt a 3.2 fejezet C táblázat (20) oszlopa tartalmazza.
7.2.4.18.3 Tartányok inertté tétele
Ha a 3.2 fejezet C táblázat (17) oszlopában robbanásvédelem és a 3.2 fejezet C táblázat (20) oszlopában inert atmoszféra létrehozása van előirányozva, a rakománytartályokat és csővezetéküket valamilyen jelen levő bármilyen levegő fajta eltávolítására inert gáz használatával át kell öblíteni és levegőmentes állapotban kell tartani.
7.2.4.18.4 Gyúlékony rakományok esetén az inert atmoszféra vagy párna létrehozását oly módon kell végrehajtani, hogy az inert gáz bejuttatásánál – amennyiben ez lehetséges – az elektrosztatikus feltöltődés korlátozott mértékű legyen.
7.2.4.19 Tartályhajók inertté tétele
A zárt típusú tartályhajók üres vagy rakott rakománytartályait, amelyeket nem tisztítottak meg azoktól az anyagoktól, amelyekre a 3.2 fejezet C táblázat 6, 7 és (17) oszlopában C típusú vagy N típusú, robbanásvédelemmel ellátott, zárt tartályhajó van előírva, a 7.2.4.18 bekezdés szerint inertté kell tenni. A inertté tételt úgy kell végezni, hogy az oxigéntartalom 8 térf.%-nál kisebb legyen.
Nincs szükség inertté tételre, ha a tartályhajó megfelel a 9.3.2.22.5 vagy a 9.3.3.22.5 pont előírásainak.
7.2.4.20 (fenntartva)
7.2.4.21 Rakománytartályok megtöltése
7.2.4.21.1 A 3.2 fejezet C táblázat (11) oszlopában megadott töltési fokot vagy a következő 7.2.4.21.3 pont szerint számított töltési fokot tilos túllépni.
7.2.4.21.2 Az előző 7.2.4.21.1 pont előírásait nem kell alkalmazni azokra a rakománytartályokra, amelyek tartalmát melegítő berendezéssel a szállítás során töltési hőmérsékleten tartják. Ebben az esetben a töltési fok számítását a szállítás kezdetekor és a hőmérséklet-szabályozást úgy kell végezni, hogy a szállítás alatt a megengedett legnagyobb töltési fokot ne lépjék túl.
7.2.4.21.3 Olyan anyagok a szállításakor, amelyek relatív sűrűsége meghaladja a jóváhagyási bizonyítványban meghatározott értéket, a töltési fokot a következő képlet szerint kell meghatározni:
Töltési fok (%) = a/b x 100
a = a jóváhagyási bizonyítványba bejegyzett relatív sűrűség
b = a szállított anyag relatív sűrűsége.
A 3.2 fejezet C táblázat (11) oszlopában megadott töltési fokot azonban nem szabad túllépni.
7.2.4.21.4 Ha a 97,5%-os töltési fokot meghaladják, egy műszaki berendezésnek kell gondoskodni a túltöltés kiszivattyúzásáról. Az ilyen művelet alatt a hajón automatikus vizuális vészjelzést kell aktiválni.
7.2.4.22 A rakománytartály nyílások kinyitása
7.2.4.22.1 A rakománytartályok nyílásai csak nyomásmentesítés után nyithatók ki.
7.2.4.22.2 A mintavevő- és mérőnyílások, valamint a lángzár-ház nyílásának kinyitása csak szemrevételezésére vagy az üres rakománytartály tisztítására engedhető meg.
Ha a 3.2 fejezet C táblázat (17) oszlopában robbanásvédelem van előírva, a rakománytartály fedelek vagy a lángzár-ház nyitása a lángzár lemezkötegének beszerelésére vagy kiemelésére üres rakománytartály esetében csak akkor engedélyezett, ha a szóban forgó rakománytartályt gázmentesítették és a gyúlékony gázok koncentrációja a tartányban nem éri el az alsó robbanási határ 10%-át.
7.2.4.22.3 Mintavételezés csak akkor végezhető, ha a 3.2 fejezet C táblázat (13) oszlopában ilyen eszköz elő van írva, vagy az előírtnál nagyobb biztonságot nyújtó eszközt használnak.
Az olyan anyagokat tartalmazó rakománytartályok mintavételező- vagy mérőnyílását, amelyekre a 3.2 fejezet C táblázat (19) oszlopában egy vagy két kék kúppal, illetve egy vagy két kék fénnyel történő jelzés van előírva, csak akkor szabad kinyitni, ha a rakodást legalább 10 perce megszakították.
7.2.4.22.4 A mintavételező edények – beleértve azok tartozékait, mint a kötelek, stb. – nem készülhetnek elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos anyagból, és azokat a mintavétel idejére a hajótesthez le kell földelni.
7.2.4.22.5 A nyitás időtartamát a vizsgálathoz, a tisztításhoz, a lángzárcseréhez vagy a mintavételhez szükséges időtartamra kell korlátozni.
7.2.4.22.6 A rakománytartályok nyomásmentesítése csak akkor engedélyezett, ha az a 9.3.2.22.4 a) vagy a 9.3.3.22.4 a) pontban előírt biztonságos nyomáscsökkentő szerkezettel történik.
7.2.4.22.7 Az előző 7.2.4.22.1–7.2.4.22.6 pont előírásait az olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajókra és az ellátó hajókra nem kell alkalmazni.
7.2.4.23 (fenntartva)
7.2.4.24 Egyidejű berakás és kirakás
A rakománytartályok be- és kirakása idején más áru nem rakható be vagy ki. Az illetékes hatóság a kirakás alatt ez alól felmentést adhat.
7.2.4.25 Rakodóvezetékek
7.2.4.25.1 A rakománytartályok töltése és ürítése, valamint maradékeltávolítása csak a hajó tartósan beépített csőrendszerével végezhető.
A parti csőrendszerrel való összeköttetés fém szerelvényeit az elektrosztatikus töltés felhalmozódásának megelőzésére le kell földelni.
7.2.4.25.2 A töltő és ürítő csővezetékek nem hosszabbíthatók meg merev vagy flexibilis csövekkel a vízgátakon túl az orr-rész vagy a farrész felé.
Ezt a követelményt nem kell alkalmazni a hajók működéséből származó olajtartalmú hulladékok átvételére és a hajók üzemelésére szolgáló termékek átadására szolgáló tömlőkre.
7.2.4.25.3 A töltő és ürítő csővezetékek elzáró szerelvényei nem lehetnek nyitva, kivéve a be- és kirakási, valamint a gázmentesítési műveletek alatti szükségességet.
7.2.4.25.4 A csővezetékekben visszamaradó folyadékot teljes egészében vissza kell folyatni a rakománytartályokba, amennyiben ez lehetséges, vagy pedig biztonságosan el kell távolítani.
7.2.4.25.5 Amennyiben a 3.2 fejezet C táblázat (7) oszlopában zárt típusú hajó van előírva, és a parti berendezések ehhez megfelelő berendezéssel el vannak látva, a rakodási műveletek során a gáz/levegő keveréket csővezetéken a partra vissza kell vezetni.
7.2.4.25.6 A 2 osztály anyagainak szállítása esetén 7.2.4.25.4 pont követelményeit kielégítettnek lehet tekinteni, ha a töltő és ürítő csővezetéket ugyanezzel a gázzal vagy nitrogénnel feltöltötték.
7.2.4.26–7.2.4.27 (fenntartva)
7.2.4.28 Vízpermet-rendszer
7.2.4.28.1 Ha a 3.2 fejezet C táblázat (9) oszlopában a hajóra vízpermet-rendszer van előírva gázokra és gőzökre a be- és kirakási művelet alatt, valamint a hajózás során a vízpermet-rendszert működésre kész állapotban kell tartani. Ha vízpermet-rendszer szükséges a rakománytartályok hűtésére, azt a szállítás során végig működésre kész állapotban kell tartani.
7.2.4.28.2 Ha a 3.2 fejezet C táblázat (9) oszlopában vízpermet-rendszer van előírva és a rakománytartályban a gázfázis nyomása elérheti a gyorsműködésű lefúvószelep nyitónyomásának 80%-át, a hajóvezetőnek meg kell tenni a biztonsággal összeférhető intézkedéseket, megakadályozva hogy a nyomás elérje ezt az értéket. Elsősorban a vízpermet-rendszert kell működésbe hoznia.
7.2.4.28.3 Ha a 3.2 fejezet C táblázat (9) oszlopában vízpermet-rendszer van előírva, és a 3.2 fejezet C táblázat (20) oszlopában a 23 megjegyzés van előirányozva, a belső nyomást mérő berendezésnek vészjelzést kel aktiválnia, ha a belső nyomás eléri a 40 kPa-t (0,4 bart. A vízpermet-rendszernek azonnal aktiválódni kell és működésben kell maradnia, amíg a nyomás 30 kPa-ra (0,3 barra) nem esik vissza.
7.2.4.29–7.2.4.39 (fenntartva)
7.2.4.40 Tűzoltó berendezések
A be- és kirakása alatt, a tűzoltórendszereket, tömlőket és porlasztófejeket a rakománykörzetben a fedélzeten működésre készen kell tartani.
7.2.4.41 Tűz vagy nyílt lángú világítás
Semminemű tűz vagy nyílt lángú világítás nem lehet a hajón a be- és kirakási vagy a gázmentesítési műveletek alatt.
Azonban a 7.2.3.42.3 és a 7.2.3.42.4 pont előírásait alkalmazni kell.
7.2.4.42 Rakománymelegítő rendszerek
A 3.2 fejezet C táblázatában jelzett megengedett legnagyobb hőmérsékletet nem szabad túllépni.
7.2.4.43–7.2.4.50 (fenntartva)
7.2.4.51 Villamos berendezések
7.2.4.51.1 A berakási, a kirakási, illetve a gázmentesítési műveletek alatt csak olyan villamos berendezés használható, amely megfelel a 9. rész építési előírásainak vagy amelyeket a 9.3.1.52.3, a 9.3.2.52.3, illetve a 9.3.3.52.3 pont feltételeivel összhangban helyeztek el a terekben. Minden egyéb vörös jelzéssel ellátott villamos berendezést ki kell kapcsolni.
7.2.4.51.2 Azokat a villamos berendezéseket, amelyeket a 9.3.1.52.3 , a 9.3.2.52.3 , illetve a 9.3.3.52.3 pontban említett eszközökkel kapcsoltak ki, ezekben a terekben a gázmentes állapot létrejötte után szabad csak bekapcsolni.
7.2.4.51.3 Az aktív katódos korrózióvédelmi berendezéseket kikötés előtt ki kell kapcsolni és azok csak a hajónak a kikötőhelytől való eltávolodása után kapcsolhatók be.
7.2.4.52 (fenntartva)
7.2.4.53 Világítás
Amennyiben a be- vagy kirakást éjszaka vagy rossz látási viszonyok között végzik, hatékony világítást kell biztosítani. Amennyiben azt a fedélzetről biztosítják, úgy olyan megfelelően rögzített villamos lámpákkal kell megvalósítani, amelyeket úgy helyeztek el, hogy azok ne sérülhessenek meg. Ha ezeket a lámpákat rakománykörzetben helyezik el, azoknak „minősítetten biztonságos” típusúaknak kell lenniük.
7.2.4.54–7.2.4.59 (fenntartva)
7.2.4.60 Különleges felszerelések
Az építési előírásokban előírt zuhanyozót, valamint a szem- és arcfürdőt használatra készen kell tartani mindenfajta időjárási viszonyok mellett a be- és kirakási műveletek és a szivattyúzással járó áruátrakási műveletek alatt.
7.2.4.61–7.2.4.73 (fenntartva)
7.2.4.74 Dohányzás, tűz és nyílt lángú világítás tilalma
A dohányzási tilalom nem vonatkozik 9.3.1.52.3 , a 9.3.2.52.3 vagy a 9.3.3.52.3 pont előírásai szerinti lakóterekre, illetve kormányállásokra.
7.2.4.75 Szikraképződés veszélye
A hajó és a part közötti minden villamos kapcsolatnak olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy ne képezzenek gyújtóforrást.
7.2.4.76 Műszálas kötelek
A be- vagy kirakási műveletek során a hajót csak akkor szabad műszálas kötelekkel kikötni, ha azt az elsodródás ellen acélsodrony kötél védi.
A műszál vagy természetes szál bevonatú acélsodronyok egyenértékűnek tekinthetők, ha az 1.1.4.6 bekezdésben hivatkozott Szabályzat értelmében a szükséges minimális szakítószilárdságot az acélszálak biztosítják.
Az olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajók azonban műszálas kötelekkel is kiköthetők a hajók üzemeléséből származó olajtartalmú hulladék átvétele alatt, hasonlóan az ellátó hajókhoz a hajók üzemeléséhez szükséges termékek átadása idejére.
7.2.4.77–7.2.4.99 (fenntartva)
7.2.5 A hajók üzemeltetésére vonatkozó kiegészítő előírások
7.2.5.0 Jelzések
7.2.5.0.1 A 3.2 fejezet C táblázatában felsorolt veszélyes árukat szállító hajóknak a (19) oszlopban előírt számú kék kúpot, illetve kék fényt és az Európai Belvízi Hajózási Szabályzat (CEVNI) szerinti jelzést kell viselniük. Ha a szállítandó rakomány jellegétől fogva kék kúpból, illetve kék fényből álló jelzés nincs előírva, azonban a tartályokban a gyúlékony gázok koncentrációja az alsó robbanási határ 20%-ánál nagyobb, a kék kúpok, illetve kék fények számát annak az utolsó rakománynak az alapján kell megállapítani, amelynél ilyen jelzést követeltek meg.
7.2.5.0.2 Amikor egy hajónál több jelzés alkalmazható, úgy csak azt a jelzést kell viselni, amelyben a legtöbb kék kúp, illetve kék fény van, vagyis az alábbi változatok közül az elsőt kell alkalmazni:
– két kék kúp, illetve két kék fény; vagy
– egy kék kúp, illetve egy kék fény.
7.2.5.0.3 Az előző 7.2.5.0.1 ponttól eltérően és az Európai Belvízi Hajózási Szabályzat (CEVNI) 3.14 cikkéhez fűzött lábjegyzettel összhangban az illetékes hatóság engedélyezheti a tengeri hajók ideiglenes haladása esetén a belvízi hajózási területen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága által elfogadott Ajánlások a veszélyes küldemények biztonságos szállítására és kapcsolódó tevékenységekre kiadványban előírt nappali és éjszakai jelzéseket (éjszaka minden oldalról látható vörös fény és nappal a Nemzetközi Kódjelzések „B” lobogója) a 7.2.5.0.1 pontban előírt jelzések helyett. Az illetékes hatóság, amelynek kezdeményezésére engedélyezték ezt az ideiglenes eltérést, erről értesíti az ENSZ EGB végrehajtó titkárát, aki ezt az Adminisztratív Bizottság tudomására hozza.
7.2.5.1 A hajózás módja
Az illetékes hatóságok korlátozhatják a tartályhajók nagy méretű tolt kötelékekbe való csatolását.
7.2.5.2 (fenntartva)
7.2.5.3 Kikötés
A hajókat biztonságosan kell kikötni, de olyan módon, hogy a villamos tápkábelek és hajlékony tömlők ne legyenek húzásnak kitéve és a hajók vészhelyzetben gyorsan elengedhetők legyenek.
7.2.5.4 Veszteglés
7.2.5.4.1 A veszélyes árut szállító hajók által más hajóktól tartandó távolság nem lehet kisebb az 1.1.4.6 bekezdésben hivatkozott Szabályzatban előírtnál.
7.2.5.4.2 A veszélyes árukat szállító hajókon vesztegléskor, a 7.2.3.15 bekezdésben előírt szakértőnek állandóan a hajó fedélzetén kell tartózkodnia. Az illetékes hatóság azonban felmentheti ezen kötelezettség alól azon hajókat, amelyek a kikötő vízterületén vagy külön kijelölt veszteglőhelyek területén a partfalnál állnak.
7.2.5.4.3 Az illetékes hatóság által külön kijelölt veszteglőhelyeken kívül a horgonyon álló hajók által betartandó távolság nem lehet kisebb mint:
– 100 m a lakott területektől, a műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajót a 3.2 fejezet C táblázat (19) oszlopának követelményei szerint egy kék kúppal, illetve egy kék fénnyel kell megjelölni;
– 100 m a műtárgyaktól és tárolótartályoktól; és 300 m a lakott területektől, ha a hajót a 3.2 fejezet C táblázat (19) oszlopának követelményei szerint két kék kúppal, illetve két kék fénnyel kell megjelölni;
A zsilipek vagy hidak előtti várakozás alatt a hajók számára engedélyezett a fent előírtaktól eltérő távolságok tartása. Semmilyen esetben sem lehet a távolság 100 m-nél kisebb.
7.2.5.4.4 Az illetékes hatóságok – különösen a helyi körülményekre figyelemmel – az előző 7.2.5.4.3 pontban szereplő távolságoknál kisebb távolságokat is előírhatnak.
7.2.5.5–7.2.5.7 (fenntartva)
7.2.5.8 Bejelentkezési kötelezettség
7.2.5.8.1 Azokban az országokban, ahol adatszolgáltatási kötelezettség van érvényben, annak a hajónak a vezetője, amelyre a 7.2.5.0 bekezdés szerinti jelzés van előírva, az út megkezdése előtt köteles annak az országnak az illetékes hatóságának, ahol az út kezdődik, a következő adatokat bejelenteni:
– a hajó neve;
– a hajó lajstromszáma;
– bruttó hordképesség;
– a szállított veszélyes anyagoknak a fuvarokmányban feltüntetett leírása (információ az 5.4.1.1.2 a)–d) pontnak megfelelően), valamint mindegyik áru mennyisége;
– a hajón tartózkodó személyek száma;
– rendeltetési kikötő;
– tervezett útvonal.
Az adatszolgáltatási kötelezettség minden állam területén úgy hegy-, mind völgymenetben való áthaladáskor egyszer áll fenn, ha ezt az illetékes hatóságok megkövetelik. Az információ közölhető szóban (például rádiótelefonon, vagy pedig, ha ez szükséges, automatikus üzemmódban leadott rádiógramként) vagy írásban.
7.2.5.8.2 Az illetékes hatóságok által megjelölt egyéb forgalomirányító állomásokon való áthaladáskor a következő adatokat kell bejelenteni:
– a hajó neve;
– lajstromszáma;
– bruttó hordképessége.
7.2.5.8.3 A 7.2.5.8.1 pontban hivatkozott adatok bármelyikének változását az illetékes hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
7.2.5.8.4 A tájékoztatás bizalmas és azt az illetékes hatóság nem adhatja tovább harmadik félnek.
Ugyanakkor az illetékes hatóság balesetnél a vészhelyzet elhárító szolgálatoknak a veszélyelhárítási intézkedések szervezéséhez szükséges megfelelő adatokról tájékoztatást adhat.
7.2.5.9–7.2.9.99 (fenntartva)
8.1.1 (fenntartva)
8.1.2 Okmányok
8.1.2.1 A más Szabályzatokban előírt okmányokon kívül a következő okmányokat kell a hajón tartani:
a) A hajó 8.1.8 szakasz szerinti jóváhagyási bizonyítványát;
b) Az 5.4.1 szakaszban hivatkozott fuvarokmányokat a hajón levő valamennyi veszélyes árura és szükség esetén a konténer megrakási bizonyítványt (lásd az 5.4.2 szakaszt);
c) Az 5.4.3 szakaszban hivatkozott írásbeli utasítást;
d) az ADN egy példányát az ahhoz csatolt megújított Szabályzattal; ez lehet elektronikus úton bármikor hozzáférhető példány is;
e) a villamos berendezések 8.1.7 szakaszban előírt szigetelési ellenállásának ellenőrzési bizonyítványát;
f) a tűzoltókészülékek és tűzoltótömlők 8.1.6.1 bekezdésben előírt ellenőrzési bizonyítványát;
g) egy naplót, amelyben minden előírt mérés eredményét rögzítik;
h) ha a szállítási művelet az 1.5 fejezetben hivatkozott különleges engedély(ek) alapján történik, a vonatkozó különleges engedély(ek) szövegének példányát,
i) személyazonossági igazolványt a személyzet minden tagjának az 1.10.1.4 bekezdésnek megfelelően;
j) a kötelező ellenőrzések jegyzékét vagy pedig az ellenőrzést végző illetékes hatóság által az 1.8.1.2 bekezdésben előírt ellenőrzések eredményéről kiállított tanúsítványt. Ezt a legutóbbi változatú jegyzéket, illetve tanúsítványt a hajón kell tartani.
8.1.2.2 A 8.1.2.1 bekezdésben előírt okmányokon kívül a következő okmányokat kell a szárazáruszállító hajókon tartani:
a) a 7.1.4.11 bekezdésben előírt rakodási tervet;
b) A 8.2.1.2 szakaszban előírt, az ADN szerinti különleges ismereteket tanúsító bizonyítványt;
c) azoknál a hajóknál, amelyeknek meg kell felelniük a kettős héjazatú hajókra vonatkozó kiegészítő követelményeknek:
– a lékesedési riadótervet;
– az ép hajó stabilitására vonatkozó dokumentumokat, valamint az ép hajó stabilitásának minden olyan feltételét, amit számításba kell venni a sérült állapot stabilitási számításánál; ezeket a dokumentumokat a hajó vezetője által érthető formában kell elkészíteni;
– a hajóosztályozó társaság bizonyítványát (lásd a 9.1.0.88 vagy a 9.2.0.88 bekezdést).
8.1.2.3 A 8.1.2.1 bekezdésben előírt okmányokon kívül a következő okmányokat kell a tartályhajókon tartani:
a) a 7.2.4.11.2 pontban előírt rakodási tervet;
b) a 7.2.3.15 bekezdésben előírt bizonyítványt az ADN speciális ismeretéről;
c) azokra a hajókra, amelyeknek lékesedési követelményeknek kell megfelelniük (lásd a 9.3.1.15, a 9.3.2.15 vagy a 9.3.3.15 bekezdést):
– a lékesedési riadótervet;
– az ép hajó stabilitásra vonatkozó dokumentumokat, valamint az ép hajó stabilitásának minden olyan feltételét, amit számításba kell venni a sérült állapot stabilitási számításánál; ezeket a dokumentumokat a hajó vezetője által érthető formában kell elkészíteni;
d) a villamos berendezésekre a 9.3.1.50, 9.3.2.50, illetve a 9.3.3.50 bekezdésben előírt okmányokat;
e) a 9.3.1.8, a 9.3.2.8, illetve a 9.3.3.8 bekezdésben előírt hajóosztályozási bizonyítványt;
f) a 9.3.1.8.3, a 9.3.2.8.3, illetve a 9.3.3.8.3 pontban előírt gyúlékony gáz detektor bizonyítványt;
g) az 1.11.1.2.5 pontban hivatkozott bizonyítványt, amely felsorolja a hajón szállításra elfogadható veszélyes árufajtákat;
h) a töltő és ürítő csővezetékek vizsgálatának a 8.1.6.2 bekezdésben előírt bizonyítványát;
i) a töltő és ürítő anyagárammal kapcsolatosan a 9.3.2.25.9, illetve a 9.3.3.25.9 pontban előírt utasításokat;
j) a maradékeltávolító rendszer vizsgálatának a 8.6.4.2 bekezdésben előírt bizonyítványát;
Megjegyzés: Ezt az alpontot nem kell alkalmazni.. Az alkalmazás kezdetének időpontja később kerül megállapításra.
k) a 0 °C ≤ olvadáspontú anyagok szállítása esetén a melegítési utasításokat;
l) a biztonsági és vákuumszelepek 8.1.6.5 bekezdésben előírt vizsgálati bizonyítványát, kivéve az N típusú és a lángzárakkal felszerelt N típusú tartályhajókat;
m) a 8.1.11 szakaszban előírt nyilvántartási naplót;
n) hűtött anyagok szállítása esetén a 7.2.2.28 bekezdésben előírt utasítást;
o) a hűtőrendszerre vonatkozó, a 9.3.1.27.10 pontban előírt bizonyítványt.
8.1.2.4 Az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasításokat a berakás előtt át kell adni a hajó vezetőjének. Ezeket a kormányállásban könnyen hozzáférhető helyen kell tartani.
A szárazáruszállító hajókon fuvarokmányokat a berakás előtt át kell adni a hajó vezetőjének, míg a tartályhajóknál ezeket a berakás után kell átadni.
8.1.2.5 (fenntartva)
8.1.2.6 Nem szükséges a jóváhagyási bizonyítványt a hajón tartani tolt bárkák esetén, amelyek nem szállítanak veszélyes árut, ha a CEVNI által előírt fém táblán beütött betűkkel feltüntetik a következő adatokat:
A jóváhagyási bizonyítvány száma: ...
Kiállító szerv: ...
Érvényesség lejárta: ...
Ebben az esetben a jóváhagyási bizonyítványt a bárka tulajdonosának kell őriznie.
A táblán és a bizonyítványban levő adatok azonosságát az illetékes hatóságnak a táblát saját beütő bélyegzőjével tanúsítania kell.
8.1.2.7 Nem szükséges a jóváhagyási bizonyítványt a veszélyes árut szállító szárazáru vagy tartálybárkán tartani, ha a CEVNI által előírt fém táblát egy második táblával kiegészítik, amely a teljes jóváhagyási bizonyítvány fotóoptikai eljárással készített másolatát tartalmazza.
Ebben az esetben a jóváhagyási bizonyítványt a bárka tulajdonosának kell őriznie.
A fém táblán és a bizonyítványban levő adatok azonosságát az illetékes hatóságnak a táblát saját beütő bélyegzőjével tanúsítania kell.
8.1.2.8 Minden dokumentumot a hajó vezetője által értett és olvasott nyelven kell készíteni és ha ez a nyelv nem az angol, francia vagy német, akkor angol, francia vagy német nyelven is, kivéve, ha a szállítási műveletben érintett országok közötti megállapodások másként rendelkeznek.
8.1.2.9 A 8.1.2.1 b), 8.1.2.1 g), 8.1.2.4 és 8.1.2.5 bekezdést az olajtartalmú-hulladékgyűjtő és ellátó hajókra nem kell alkalmazni. A 8.1.2.1 c) bekezdést az olajtartalmú-hulladékgyűjtő hajókra nem kell alkalmazni.
8.1.3 (fenntartva)
8.1.4 Tűzoltóeszközök
Minden hajót el kell látni az 1.1.4.6 bekezdésben hivatkozott Szabályzatban előírt tűzoltó berendezéseken kívül legalább két azonos teljesítményű kézi tűzoltókészülékkel. Az ezekben a kiegészítő kézi tűzoltókészülékekben lévő oltóanyagnak alkalmasnak kell lennie a szállított veszélyes áru tüzeinek oltásához.
8.1.5 Különleges felszerelések
8.1.5.1 Ha a 3.2 fejezet A vagy C táblázat előírásai megkövetelik, a következő felszereléseket kell a hajón tartani:
PP: a személyzet minden egyes tagja számára védőszemüveget, egy pár védőkesztyűt és megfelelő védő lábbelit (szükség esetén csizmát) és védőruhát. A tartályhajókon minden esetben védőcsizmára van szükség;
EP: a hajón tartózkodó minden egyes személy számára megfelelő menekülőeszközt;
EX: gyúlékony gáz detektort használati utasítással együtt;
TOX: toximétert használati utasítással együtt;
A: szűrőbetétes légzőkészüléket;
8.1.5.2 (fenntartva)
8.1.5.3 A tolt kötelékekben vagy a mellévett alakzatban menet közben viszont elegendő ugyanakkor, ha a tolóhajó vagy az alakzatot továbbító hajó el van látva az előző 8.1.5.1 bekezdésben előírt speciális eszközökkel, ha az a 3.2 fejezet A vagy C táblázatában elő van írva.
8.1.6 A felszerelések ellenőrzése és szemléje
8.1.6.1 A tűzoltó felszerelést és a tűzoltótömlőket kétévenként legalább egyszer az illetékes hatóság által erre felhatalmazott személynek kell szemléznie. A szemle tanúsítványát a tűzoltó felszerelésre kell erősíteni. A szemlére vonatkozó bizonyítványt a hajón kell tartani.
8.1.6.2 A flexibilis töltő és ürítő, illetve átfejtő csöveknek az EN 12115:1999 (hajlékony csövek és csővezetékek gumiból vagy hőre lágyuló műanyagból) vagy az EN 13765:2003 (hajlékony csövek és csővezetékek nem vulkanizált többrétegű hőre lágyuló műanyagból), vagy pedig az EN ISO 10380:2003 (bordázott hajlékony fém csövek és csővezetékek) európai szabványnak kell megfelelniük. Azokat legalább évente egyszer az illetékes hatóság által erre felhatalmazott személynek az EN 12115:1999 szabvány 6. táblázata vagy az EN 13765:2003 szabvány K.1 táblázata vagy az EN ISO 10380:2003 szabvány 7. pontja szerint a gyártó mű utasításának megfelelően meg kell szemléznie. A szemlére vonatkozó bizonyítványt a hajón kell tartani.
8.1.6.3 A 8.1.5.1 bekezdésben hivatkozott különleges készülékeket és a gázjelző rendszert a gyártó utasításai szerint az erre felhatalmazott személynek vagy az illetékes hatóságnak kell ellenőriznie. A szemlére vonatkozó bizonyítványt a hajón kell tartani.
8.1.6.4 A 8.1.5.1 bekezdésben előírt mérőeszközöket a használónak használat előtt a használati utasítás szerint ellenőriznie kell.
8.1.6.5 A 9.1.3.22, 9.3.2.22, 9.3.2.26.4, 9.3.3.22 és a 9.3.3.26.4 pontban előírt biztonsági és vákuumszelepeket a jóváhagyási bizonyítvány minden megújításakor a gyártónak vagy a gyártó által erre felhatalmazott társaságnak kell megvizsgálnia. A vizsgálatra vonatkozó tanúsítványt a hajón kell tartani.
8.1.6.6 A 9.3.2.25.10, illetve a 9.3.3.25.10 pontban hivatkozott maradékeltávolító rendszert alá kell vetni a használatba vétel előtt és azután minden változtatást követően vizsgálatnak. A vizsgálatot és a maradék mennyiségek meghatározását a 8.6.4.2 bekezdés előírásai szerint kell végezni. A vizsgálat 8.6.4.3 bekezdés szerinti bizonyítványát a hajón kell tartani.
Megjegyzés: Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni.. Az alkalmazás kezdetének időpontja később kerül megállapításra.
8.1.7 Villamos berendezések
A villamos berendezések szigetelési ellenállását, a földeléseket és a minősítetten biztonságos villamos berendezéseket és 9.3.1.50.1, 9.3.2.50.1 és a 9.3.3.50.1 pontban előírt okmányoknak a hajón lévő körülményeknek való megfelelőségét a jóváhagyási bizonyítvány minden meghosszabbításakor, továbbá a jóváhagyási bizonyítvány kiállításától számított három éven belül az illetékes hatóság által erre felhatalmazott személynek ellenőriznie kell. Az ellenőrzésről szóló igazolást a hajón kell tartani.
8.1.8 Jóváhagyási bizonyítvány
8.1.8.1 Veszélyes árut a engedményes mennyiségeket meghaladó mennyiségben szállító szárazáruszállító hajókat, a 7.1.2.19.1 pontban hivatkozott hajókat, a veszélyes árut szállító tartályhajókat és a 7.2.2.19.3 pontban hivatkozott hajókat el kell látni a megfelelő jóváhagyási bizonyítvánnyal.
8.1.8.2 A jóváhagyási bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a hajót megszemlézték és annak szerkezete és felszerelése megfelel az ezen Szabályzat előírásainak.
8.1.8.3 A jóváhagyási bizonyítványt az 1.16 fejezetben leírt követelmények és eljárások alapján kell kiadni.
A bizonyítványnak meg kell felelnie a 8.6.1.1 vagy a 8.6.1.3. bekezdésben található mintának.
Tartályhajók esetében a biztonsági szelepek vagy a gyorsműködésű lefúvószelepek nyitó nyomását a jóváhagyási bizonyítványban fel kell tüntetni.
Ha a hajó különböző nyitónyomású szelepekkel ellátott rakománytartályokat tartalmaz, a jóváhagyási bizonyítványba minden tartály szelepének nyitónyomását fel kell tüntetni.
Megjegyzés: Az eljárásokra lásd a következőket:
– a bizonyítvány kiadására: lásd az 1.16.2 szakaszt;
– a bizonyítványok kiadása iránti kérelemre: lásd az 1.16.5 szakaszt;
– a jóváhagyási bizonyítvány módosítására: lásd az 1.11.6 szakasz;
– a hajó szemlére állítására: lásd az 1.16.7 szakaszt;
– az első szemlére (ha a hajónak eddig még nincs jóváhagyási bizonyítványa vagy ha a jóváhagyási bizonyítvány érvényessége hat hónapnál régebben lejárt): lásd az 1.16.8 szakaszt;
– a különleges szemlére (ha a hajó külhéján vagy felszerelésén olyan módosításokat hajtottak végre, ami a veszélyes áru szállítással kapcsolatos biztonságot csökkentheti vagy a hajó az ilyen biztonságot befolyásoló sérülést szenvedett): lásd az 1.16.9 szakaszt;
– a jóváhagyási bizonyítvány megújításának időszakos ellenőrzésére: lásd az 1.16.10 szakaszt;
– a jóváhagyási bizonyítvány érvényességének szemle nélküli meghosszabbítására: lásd az 1.16.11 szakaszt;
– az illetékes hatóságnak a hivatalos szemléhez való jogára: lásd az 1.16.12 szakaszt;
– a jóváhagyási bizonyítvány visszavonására és visszaadására: lásd az 1.16.13 szakaszt;
– másodlat kiadására: lásd az 1.16.14 szakaszt.
8.1.8.4 A jóváhagyási bizonyítvány legfeljebb öt évig lehet érvényes. Azt a dátumot, amikor az érvényességi időszak lejár, fel kell tüntetni a bizonyítványon. A bizonyítványt kiállító illetékes hatóság a hajó szemléje nélkül legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja a bizonyítvány érvényességét. Az ilyen meghosszabbítás két érvényességi időszakon belül csak egyszer adható (lásd az 1.16.11 szakaszt).
8.1.8.5 Amennyiben a hajótest vagy a hajó berendezései olyan átalakításon mentek át, ami csökkenti a veszélyes áru szállítása által megkívánt biztonságot, vagy olyan sérülést szenvedtek, ami kihathat az ilyen biztonságra, a hajót késedelem nélkül további szemlének kell alávetni (lásd az 1.16.9 szakaszt).
8.1.8.6 A jóváhagyási bizonyítvány visszavonható, ha a hajót nem tartják szakszerűen karban, vagy ha a hajó szerkezete vagy felszerelése többé nem elégíti ki az e Szabályzat vonatkozó előírásait (lásd az 1.16.13 szakaszt).
8.1.8.7 A jóváhagyási bizonyítványt csak az azt kiállító hatóság vonhatja vissza.
Ugyanakkor az előző 8.1.8.5 és 8.1.8.6 bekezdésben hivatkozott esetekben azon állam illetékes hatósága, amelyben a hajó tartózkodik, megtilthatja annak a bizonyítványt igénylő veszélyes áru szállítására való használatát. Ezen okból a bizonyítvány mindaddig visszavonható, amíg a hajó ismét nem elégíti ki az ezen Szabályzat vonatkozó előírásait. Ebben az esetben a bizonyítványt kiállító illetékes hatóságot értesíteni kell.
8.1.8.8 Az előző 8.1.8.7 bekezdéstől függetlenül minden illetékes hatóság megváltoztathatja vagy visszavonhatja a jóváhagyási bizonyítványt a hajótulajdonos kérésére, feltéve, hogy erről értesíti a bizonyítványt kiállító illetékes hatóságot.
8.1.9 Ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány
Megjegyzés: A bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárásra lásd az 1.16 fejezetet.
8.1.9.1 A jóváhagyási bizonyítvánnyal el nem látott hajóknál a következő esetekben és a következő feltételekkel korlátozott érvényességi idejű ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány állítható ki:
a) A hajó kielégíti az ezen Szabályzat vonatkozó előírásait, de a jóváhagyási bizonyítványt nem lehetett kellő időben kiadni. Az ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány megfelelő, de három hónapot meg nem haladó időtartamra lehet érvényes.
b) A hajó egy elszenvedett sérülés után nem felel meg ezen Szabályzat minden vonatkozó előírásának. Ebben az esetben az ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány csak egyetlen meghatározott útra és meghatározott árura érvényes. Az illetékes hatóság kiegészítő feltételeket írhat elő.
8.1.9.2 Az ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány az e Szabályzat 8.6.1.2 vagy 8.6.1.4 bekezdésében levő mintának vagy egy az ideiglenes szemle bizonyítványt és az ideiglenes jóváhagyási bizonyítványt egyesítő önálló mintának felel meg, ha ez az önálló bizonyítvány minta a 8.6.1.2, illetve a 8.6.1.4 bekezdésben előírtakkal megegyező információkat tartalmaz és az illetékes hatóság azt elfogadta.
8.1.10 Rakodási napló
Minden tartályhajón a CEVNI rendelkezéseinek megfelelően rakodási naplónak kell lennie. A rakodási napló eredetijét legalább az utolsó bejegyzéstől számított 12 hónapig a hajón kell tartani.
Az első naplót a jóváhagyási bizonyítványt kiállító hatóságnak kell kiadnia. A további naplókat az erre felhatalmazott hatóságok is kiadhatják.
Megjegyzés: Ezt a szakaszt nem kell alkalmazni. Az alkalmazás kezdetének időpontja később kerül megállapításra.
8.1.11 Az 1203 UN számú rakományokkal összefüggő, a szállítás ideje alatti műveletek nyilvántartási naplója
Az 1203 UN számú benzin szállítására engedélyezett tartályhajókon a szállítás közben végzett műveletek nyilvántartására szolgáló naplónak kell lennie. Ez a napló а megkövetelt információkat tartalmazó más dokumentumokból is állhat. Ezt a naplót, illetve ezeket a dokumentumokat a hajón legalább három hónapig a hajón kell őrizni és azoknak legalább az utolsó három rakományra vonatkozó információkat tartalmazniuk kell.
8.2.1 A szakértők képzésére vonatkozó általános előírások
8.2.1.1 A szakértőnek legalább 18 évesnek kell lennie.
8.2.1.2 A szakértő olyan személy, aki az ADN különleges ismeretével rendelkezik. Ezen ismereteket az illetékes hatóság vagy az illetékes hatóság által elismert szervezet által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.
Ezt a bizonyítványt annak a részére kell kiállítani, aki az oktatás után sikeresen letette az ADN képesítő vizsgát.
8.2.1.3 A 8.2.1.2 bekezdésben hivatkozott szakértőket alaptanfolyami képzésben kell részesíteni. A képzést az illetékes hatóság által jóváhagyott tanfolyam keretében kell nyújtani. A képzés alapvető célja, hogy a szakértők tudatában legyenek azoknak a veszélyeknek, amelyek a veszélyes anyagok szállítása során keletkeznek, és megszerezzék azokat az alapismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy egy baleset bekövetkezésének valószínűségét minimálisra csökkentsék, illetve, ha a baleset bekövetkezett, képesek legyenek azoknak a biztonsági intézkedéseknek a megtételére, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak a saját maguk és a közbiztonság, illetve a környezet védelme érdekében a baleset hatásainak korlátozásához. Ez a képzés, amelynek egyéni gyakorlati oktatást is tartalmaznia kell, alaptanfolyam formájában kell nyújtani; ennek legalább a 8.2.2.3.1.1 és a 8.2.2.3.1.2 vagy a 8.2.2.3.1.3 pontban meghatározott témákra kell kiterjednie.
8.2.1.4 Öt év eltelte után a szakértőnek az illetékes hatóság vagy az általa elismert szervezet által a megfelelő adatoknak bizonyítványba történő bevezetésével bizonyítania kell a bizonyítvány érvényességének utolsó évében egy ismeretfelújító tanfolyami képzésben való részvételét, amelynek legalább a 8.2.2.3.1.1 és a 8.2.2.3.1.2, illetve a 8.2.2.3.1.3 pontban meghatározott témákra kell kiterjednie és különösen foglalkoznia kell a legújabb változásokkal. Az érvényesség új időszaka a bizonyítvány lejártával kezdődik; egyéb esetekben az érvényesség a tanfolyamon való részvétel bizonyítványának dátumával kezdődik.
8.2.1.5 A gázok szállítási szakértőit szakosító tanfolyami képzésben kell részesíteni, amelynek legalább a 8.2.2.3.3.1 pontban meghatározott témákra kell kiterjednie. A képzést az illetékes hatóság által jóváhagyott tanfolyam keretében kell nyújtani. Szakértői bizonyítványt kell kiadni annak, aki a gáz szállítása vizsgát sikeresen letette és bizonyítja, hogy legalább egy évig dolgozott egy G típusú hajón a vizsgát követő vagy megelőző két éves időtartamon belül.
8.2.1.6 Öt év eltelte után a gázszállítási szakértőnek az illetékes hatóság vagy az általa elismert szervezet által a bizonyítványba a megfelelő adatok bevezetésével bizonyítania kell, hogy
– egy ismeretfelújító vagy szakosító tanfolyami képzésben vett részt a bizonyítvány érvényességének utolsó évében, amely képzésnek legalább a 8.2.2.3.3.1 pontban meghatározott témákra kell kiterjednie és különösen foglalkoznia kell a legújabb változásokkal; vagy
– az utolsó két évben legalább egy évet dolgozott egy G típusú tartályhajón.
Ha szakértő az ismeretfelújító vagy szakosító tanfolyami képzésben a bizonyítvány érvényességének utolsó évében vesz részt, az érvényesség új időszaka az előző bizonyítvány lejártával, egyéb esetekben az érvényesség a tanfolyamon való részvétel bizonyítványának dátumával kezdődik.
8.2.1.7 A vegyi anyagok szállítási szakértőit szakosító tanfolyami képzésben kell részesíteni, amelynek legalább a 8.2.2.3.3.2 pontban meghatározott témákra kell kiterjednie. A képzést az illetékes hatóság által jóváhagyott tanfolyam keretében kell nyújtani. Szakértői bizonyítványt kell kiadni annak, aki a vegyi anyagok szállítása vizsgát sikeresen letette és bizonyítja, hogy legalább egy évig dolgozott egy C típusú hajón a vizsgát követő vagy megelőző két éves időtartamon belül.
8.2.1.8 Öt év eltelte után a vegyianyag-szállítási szakértőnek az illetékes hatóság vagy az általa elismert szervezet által bizonyítványba a megfelelő adatok bevezetésével bizonyítania kell, hogy
– egy ismeretfelújító vagy szakosító tanfolyami képzésben vett részt a bizonyítvány érvényességének utolsó évében, amely képzésnek legalább a 8.2.2.3.3.2 pontban meghatározott témákra kell kiterjednie és különösen foglalkoznia kell a legújabb változásokkal; vagy
– az utolsó két évben legalább egy évet dolgozott egy C típusú tartályhajón.
Ha szakértő az ismeretfelújító vagy továbbképző tanfolyami képzésben a bizonyítvány érvényességének utolsó évében vesz részt, az érvényesség új időszaka az előző bizonyítvány lejártával, egyéb esetekben az érvényesség a tanfolyamon való részvétel bizonyítványának dátumával kezdődik.
8.2.1.9 Az STCW Szabályzatnak az LPG/LNG anyagokat szállító tartályhajók parancsnokainak, tisztjeinek és matrózainak képzésére és képesítésére vonatkozó V. fejezetében foglalt előírások szerinti képzést és gyakorlatot igazoló okmányok az előző 8.2.1.5 bekezdésben hivatkozott bizonyítvánnyal egyenértékűek, feltéve, hogy azokat az illetékes hatóság elismerte. Az ilyen okmány kiállításától vagy meghosszabbításától számított öt évnél több nem telhet el.
8.2.1.10 Az STCW Szabályzatnak a vegyi anyagot ömlesztve szállító tartályhajók parancsnokainak, tisztjeinek és matrózainak képzésére és képesítésére vonatkozó V. fejezetében fogalt előírások szerinti képzést és gyakorlatot igazoló okmányok az előző 8.2.1.7 bekezdésben hivatkozott bizonyítvánnyal egyenértékűek, feltéve, hogy azokat az illetékes hatóság elismerte. Az ilyen okmány kiállításától vagy meghosszabbításától számított öt évnél több nem telhet el.
8.2.1.11 A bizonyítványnak meg kell felelnie a 8.6.2 szakaszban foglalt mintának.
8.2.2 A szakértők képzésére vonatkozó különleges előírások
8.2.2.1 Az elméleti és gyakorlati oktatás eredményeként elméleti tudást és gyakorlati ismereteket kell elsajátítani. Az elméleti tudást vizsgával kell ellenőrizni. Az ismeretfelújító és továbbképző képzések és vizsgák során a gyakorlatoknak és vizsgáknak biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők az oktatásban aktívan vegyenek részt.
8.2.2.2 Az oktatás szervezőnek biztosítaniuk kell, hogy az oktatók rendelkezzenek a témakörök alaposa ismeretével és figyelembe kell venniük a legújabb változásokat a veszélyes áruk szállítására vonatkozó Szabályzatokban és a képzésre vonatkozó előírásokban. A képzésnek szorosan kell a gyakorlathoz kapcsolódnia. A jóváhagyásnak megfelelően az oktatási tervet a 8.2.2.3.1.1–8.2.2.3.1.3 és a 8.2.2.3.3.1–8.2.2.3.3.2 pontban hivatkozott témakörök alapján kell összeállítani. Az alapozó képzésnek és az ismeretfelújításnak egyedi gyakorlati oktatást (lásd a 8.2.2.3.1.1 pontot) is tartalmaznia kell.
8.2.2.3 A képzés szervezése
A kezdő alaptanfolyami képzést, az ismeretfelújító képzést alaptanfolyamok (lásd a 8.2.2.3.1 pontot) és szükség esetén szakosító tanfolyamok (lásd a 8.2.2.3.3 pontot) formájában kell szervezni. A 8.2.2.3.1 pontban hivatkozott tanfolyamok háromfélék lehetnek: szárazáru-szállítás, szállítás tartályhajóban és szárazáru-szállítás kombinálva a tartályhajós szállítással.
8.2.2.3.1 Alaptanfolyam
| Alaptanfolyam szárazáru-szállításhoz | ||
| Előképzettség: | nincs | |
| Ismeret: | ADN általában, kivéve a 3.2 fejezet C táblázatát és a 7.2 és 9.3 fejezetet | |
| Képesítés: | szárazáruszállító hajóra | |
| Képzés: | 8.2.2.3.1.1 pont általánosan és 8.2.2.3.1.2 pont szárazáruszállító hajókra | |
| Alaptanfolyam tartályhajóban történő szállításra | ||
| Előképzettség: | nincs | |
| Ismeret: | ADN általában, kivéve a 3.2 fejezet A és B táblázatát és a 7.1, 9.1 és 9.2 fejezetet, továbbá a 9.3.1 és 9.3.2 szakaszt | |
| Képesítés: | olyan anyagok szállítására szolgáló tartályhajóra, amelyekhez N típusú tartályhajó szükséges | |
| Képzés: | 8.2.2.3.1.1 pont általánosan és 8.2.2.3.1.3 pont tartályhajókra | |
| Alaptanfolyam szárazáruk szállítását és tartályhajóban történő szállítást magában foglaló kombinált szállításra | ||
| Előképzettség: | nincs | |
| Ismeret: | ADN általában, kivéve a 9.3.1 és a 9.3.2 szakaszt | |
| Képesítés: | szárazáruszállító hajóra és olyan anyagok szállítására szolgáló tartályhajóra, amelyekhez N típusú tartályhajó szükséges | |
| Képzés: | 8.2.2.3.1.1 pont általánosan, 8.2.2.3.1.2 pont szárazáruszállító hajókra és 8.2.2.3.1.3 pont tartályhajókra | |
8.2.2.3.1.1 Az alaptanfolyam általános részének legalább a következő területekre kell kiterjednie:
Általában:
– az ADN felépítése és céljai
Szerkezet és felszerelés:
– az ADN hatálya alá tartozó hajók szerkezete és felszerelése.
Méréstechnikák:
– a toxicitás, az oxigéntartalom és a robbanóképesség mérése.
Áruismeret:
– a veszélyes áruk osztályozása és veszélyességi jellemzői.
Berakás, kirakás és szállítás:
– berakás, kirakás, általános szolgálati követelmények és a szállításra vonatkozó követelmények.
Okmányok:
– a szállítás alatt a hajón tartandó okmányok.
Veszélyek és megelőző intézkedések:
– általános biztonsági intézkedések.
Gyakorlati képzés:
– Gyakorlati képzés, különös tekintettel a terekbe való belépésre, a tűzoltókészülékek, a tűzoltó-berendezések és a személyes védőfelszerelések, valamint a gyúlékony gáz detektorok, oxigénmérők és toximéterek használatára.
8.2.2.3.1.2 Az alaptanfolyam „szárazáruszállító hajók” c. részének legalább a következő területekre kell kiterjednie:
Szerkezet és felszerelés:
– a szárazáruszállító hajók szerkezete és felszerelése.
Rakterek és szomszédos terek kezelése:
– gázmentesítés, tisztítás, karbantartás;
– a rakterek és a védett körzeten kívüli terek szellőztetése.
Berakás, kirakás és szállítás:
– berakás, kirakás, általános szolgálati és szállítási követelmények, a küldeménydarabok bárcázása.
Okmányok:
– a szállítás alatt a hajón tartandó okmányok.
Veszélyek és megelőző intézkedések:
– általános biztonsági intézkedések;
– személyi védőeszközök és biztonsági felszerelések.
8.2.2.3.1.3 Az alaptanfolyam „tartályhajó” c. részének legalább a következő területekre kell kiterjednie:
Szerkezet és felszerelés:
– tartályhajók szerkezete és felszerelése;
– szellőztetés;
– töltő és ürítő rendszerek.
Rakománytartályok és szomszédos terek:
– gázmentesítés, tisztítás, karbantartás;
– a rakomány hűtése és melegítése;
– a rakománymaradványok kezelése.
Méréstechnikák:
– a toxicitás, az oxigéntartalom és a robbanóképesség mérése;
– mintavétel.
Berakás, kirakás és szállítás:
– berakás, kirakás, általános szolgálati és szállítási követelmények.
Okmányok:
– A szállítás alatt a hajón tartandó okmányok
Veszélyek és megelőző intézkedések:
– megelőzés és általános biztonsági intézkedések;
– szikraképződés;
– személyi védőeszközök és biztonsági felszerelések;
– tüzek és tűzoltás.
8.2.2.3.2 Ismeretfelújító tanfolyamok
| Ismeretfelújító tanfolyam szárazáru-szállításhoz | ||
| Előképzettség: | érvényes ADN „szárazáruszállító hajó” vagy kombinált „szárazáruszállító hajó/tartályhajó” bizonyítvány | |
| Ismeret: | ADN általában, kivéve a 3.2 fejezet C táblázatát és a 7.2 és 9.3 fejezetet | |
| Képesítés: | csak szárazáruszállító hajóra; | |
| Képzés: | 8.2.2.3.1.1 pont általánosan és 8.2.2.3.1.2 pont szárazáruszállító hajókra | |
| Ismeretfelújító tanfolyam tartályhajóval történő szállításra | ||
| Előképzettség: | érvényes ADN „tartályhajó” vagy kombinált „szárazáruszállító hajó/tartályhajó” bizonyítvány | |
| Ismeret: | ADN általában, kivéve a 3.2 fejezet „A” és B táblázatát és a 7.1, 9.1 és 9.2 fejezetet, továbbá a 9.3.1 és 9.3.2 szakaszt | |
| Képesítés: | csak N típusú tartályhajóra | |
| Képzés: | 8.2.2.3.1.1 pont általánosan és 8.2.2.3.1.3 pont tartályhajókra | |
| Ismeretfelújító tanfolyam szárazáru-szállítást és tartályhajóban történő szállítást magában foglaló kombinált szállításhoz | ||
| Előképzettség: | érvényes ADN kombinált „szárazáruszállító hajó és tartályhajó” bizonyítvány | |
| Ismeret: | ADN általában, beleértve a 9.3.1 és a 9.3.2 szakaszt. | |
| Képesítés: | szárazáruszállító hajóra és N típusú tartályhajóra | |
| Képzés: | 8.2.2.3.1.1 pont általánosan, 8.2.2.3.1.2 pont szárazáruszállító hajókra és 8.2.2.3.1.3 pont tartályhajókra | |
8.2.2.3.3 Szakosító tanfolyamok
| Szakosító tanfolyam gázokra | ||
| Előképzettség: | érvényes ADN „tartályhajó” vagy kombinált, „szárazáruszállító hajó/tartályhajó” bizonyítvány | |
| Ismeret: | ADN, különösen a gázok berakásának, szállításának, kirakásának és kezelésének ismerete | |
| Képesítés: | olyan anyagok szállítására szolgáló tartályhajóra, amelyekhez G típusú tartályhajó szükséges és olyan anyagok szállítására szolgáló tartályhajóra, amelyekhez C típusú tartályhajó szükséges 1. típusú rakománytartállyal a 3.2 fejezet C táblázata (7) oszlopának megfelelően | |
| Képzés: | 8.2.2.3.3.1 pont gázokra | |
| Szakosító tanfolyam vegyi anyagokra | ||
| Előképzettség: | érvényes ADN „tartályhajó” vagy kombinált „szárazáruszállító hajó/tartályhajó” bizonyítvány | |
| Ismeret: ADN, különösen a vegyi anyagok berakásának, szállításának, kirakásának és kezelésének ismerete | ||
| Képesítés: | olyan anyagok szállítására szolgáló tartályhajóra, amelyekhez C típusú tartályhajó szükséges | |
