Időállapot: közlönyállapot (2010.I.14.)

2010. évi VI. törvény - a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) szövegének módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről, valamint az ADN-hez csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról 2/36. oldal

SOLAS: „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény és annak módosításai;

STCW: a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi módosított nemzetközi egyezmény;

Sugárzási szint (a 7 osztály anyagainak szállításánál): a megfelelő sugárzásra vonatkozó dózis-teljesítmény millisievert per óra egységben megadva;

Sűrűség: kg/m3-ben kifejezett sűrűség. Ismétlődések esetében csak a számszerű érték van feltüntetve;

SZ

Szabályozási hőmérséklet: az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid vagy önreaktív anyag biztonságosan szállítható;

Szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, illetve minden olyan közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a hajón, járművön, vasúti kocsiban, tartányban vagy konténerben van.

Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a szállítási módok, illetve a szállítóeszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarokmányt kérésre bemutatják, illetve a küldeménydarabokat vagy a tartányokat a szállítás alatt nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik;

Szállítási mutatószám: (Transport index, TI) küldeménydarabhoz, egyesítőcsomagoláshoz, konténerhez vagy csomagolatlan LSA–I vagy SCO–I küldeményhez (a 7 osztály anyagainak szállításánál): olyan szám, amelyet a besugárzás ellenőrzésére használnak;

Szállítóegység (általános értelemben): az ADR Megállapodás 1 a) cikke szerinti jármű, a RID meghatározása szerinti vasúti kocsi, továbbá konténer, tankkonténer, mobil tartány vagy MEG-konténer;

Szállítóegység: olyan gépjármű, amelyhez nincs pótkocsi kapcsolva, vagy gépjárműből és a hozzákapcsolt pótkocsiból álló járműszerelvény;

Szállítóeszköz: a belvízi szállításnál bármilyen hajó, bármely hajó raktere vagy meghatározott fedélzeti területe; közúti vagy vasúti szállításnál a jármű, illetve a vasúti kocsi;

Szellőző cső: a parti létesítmény olyan csővezetéke, amely a berakás alatt a hajó közös gőzcsövéhez vagy a gáz visszavezető csövéhez van csatlakoztatva. Feladata a hajó védelme a detonálástól vagy a partoldalról történő láng átjutástól;

Szilárd anyag:

a) amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb; vagy

b) az ASTM D 4359–90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony, vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint pasztaszerű;

Szolgálati tér: olyan tér, amely a hajó üzemelése közben hozzáférhető, és nem része sem a lakótérnek, sem pedig a rakománytereknek, kivéve az orr- és a farteret, feltéve, hogy ez utóbbi terekben nincs gépészeti berendezés;

T

Tálca (az 1 osztályban): fém, műanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú lemez, amelyet a belső, a köztes vagy a külső csomagolásba helyeznek és azokba szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak beültethetők, szilárdan rögzíthetők és egymástól elválaszthatók legyenek;

Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, a konténer meghatározásnak megfelelő szállítóeszköz, amely a tartályból és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetővé teszik a tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete jelentős megváltoztatása nélkül; amennyiben a 2 osztály anyagainak szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;

Megjegyzés: Az ADR 6.5 fejezete előírásainak megfelelő IBC-k nem tekinthetők tankkonténereknek.

Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója: az a vállalkozás, amelynek a nevén a tankkonténert vagy a mobil tartányt nyilvántartásba vették;

Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belső csomagolásként használt láda, palack, hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;

Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas edény, beleértve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik

Tartány-vizsgálati könyv (gépkönyv): olyan dokumentáció, amely tartalmazza a tartályra, battériás járműre vagy MEG-konténerre vonatkozóan az összes fontos műszaki adatot, mint például az ADR 6.8.2.3, 6.8.2.4 és 6.8.3.4 bekezdésében említett bizonyítványokat, ill. tanúsítványokat.

Tartályhajó: veszélyes áruk rakománytartályokban történő szállítására szolgáló hajó;

Tartály névleges űrtartalma: a tartályban található veszélyes áru literben kifejezett névleges térfogata. A sűrített gázok tartályainál ez megegyezik a víztöltet térfogatával;

Tartálykocsi: folyékony, gáznemű, porszerű vagy szemcsés anyagok vasúti fuvarozására használt kocsi, amely egy vagy több tartányt magába foglaló felépítményből és azok szerelvényeiből, valamint egy, a saját szerelvényeivel ellátott alvázból (futómű, felfüggesztés, vonó- és ütközőberendezés, fékek és feliratok) áll;

Megjegyzés: A leszerelhető tartányos kocsik is tartálykocsinak minősülnek.

Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit. Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhető tartányt, rögzített tartányt vagy vasúti tartálykocsit jelent az ebben a részben szereplő meghatározás szerint, illetve olyan tartányt, amely a battériás jármű vagy a MEG-konténer elemét képezi (lásd még leszerelhető tartány, battériás vasúti kocsi, MEG-konténer, mobil tartány és rögzített tartány);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd az ADR 6.7.4.1 bekezdését.

Tartányjármű: a folyadékok, gáz-halmazállapotú, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, egy vagy több rögzített tartánnyal felszerelt jármű. A tartányjármű magán a járművön vagy az azt helyettesítő futómű-elemeken kívül egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll;

Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek tekintendő;

Teljes rakomány: egyetlen feladótól származó rakomány, amely részére egy jármű, vasúti kocsi vagy nagykonténer kizárólagos használatra van fenntartva, és amelynek be- és kirakását a feladó vagy a címzett utasításai szerint végzik;

Megjegyzés: A 7 osztálynál a megfelelő kifejezés a kizárólagos használat.

Tervezési nyomás: az a nyomás, amelyre a rakománytartályt vagy maradékáru tartályt méretezték és gyártották;

Tervezési vákuummetrikus nyomás: az a vákuummetrikus nyomás, amelyre a rakománytartályt vagy maradékáru tartályt méretezték és gyártották;

Test (az összetett IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál): maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket;

Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Megjegyzés: Az UN MEG konténerekre vonatkozóan lásd az ADR 6.7 fejezetét.

Töltési fok: a gáz tömegének és a felhasználásra kész nyomástartó rakománytartályt (tartányt) teljesen kitöltő víz tömegének aránya 15 °C-on;

Töltési fok (rakománytartálynál): Ha rakománytartálynál feltüntetik a töltési fokot, az a rakománytartály térfogatának százalékban kifejezett azon részét jelenti, amely a rakodáskor feltölthető folyadékkal.

Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti töltéskor ténylegesen fellép [lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, tervezési nyomás és ürítési nyomás];

Töltő:

a) bármely vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartányjárműbe, leszerelhető tartányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás jármű tartályaiba, vasúti tartálykocsiba vagy MEG-konténerbe tölti;

b) veszélyes árut rakománytartályokba tölti; vagy

c) az ömlesztett veszélyes árut hajóba, járműbe, vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe rakja;

Toximéter: a rakomány által kibocsátott mérgező gázok észlelhető koncentrációjának mérésére alkalmas készülék.

A készüléket úgy kell kialakítani, hogy a mérés az ellenőrzött terekbe való belépés szükségessége nélkül elvégezhető legyen;

Transport index (TI): lásd szállítási mutatószám (TI)

Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol vagy aeroszol csomagolás;

U

UIC: Nemzetközi Vasútegylet (Union Internationale des Chemins de Fer), (UIC, 16 rue Jean Rey, F–75015 Paris, France);

UNECE: lásd ENSZ EGB;

UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az „ENSZ Minta Szabályzatból” származik;

Üledék: folyékony árumaradvány, ami nem távolítható el a rakománytartályból vagy csővezetékből ürítéssel, leeresztéssel vagy maradékeltávolítással; bővebben az áru maradványok keveréke pl. mosóvízzel, rozsdával stb., ami vagy alkalmas a szivattyúzásra vagy nem;

Üzemi nyomás: a sűrített gáz megállapodott nyomása 15 °C referencia hőmérsékleten egy teljesen megtöltött nyomástartó tartályban;

Megjegyzés: A rakománytartályokra lásd a legnagyobb üzemi nyomást.

V

Vákuum-szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett vákuum kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Válaszfal: olyan, általában függőleges fémfal, illetve térhatároló, amelynek mindkét oldala a hajón belül van és amely a hajófenékre, az oldallemezelésre, fedélzetre vagy egy másik válaszfalra támaszkodik;

Válaszfal (vízmentes):

– szárazárut szállító hajónál: egy válaszfalat akkor lehet vízmentesnek tekinteni, ha úgy tervezték, hogy kibírja a fedélzet feletti 1,00 m magas, de legalább a fedélzeti nyíláskeret felső szintjéig érő vízoszlop nyomását;

– tartályhajónál: a válaszfalat akkor lehet vízmentesnek tekinteni, ha úgy tervezték, hogy kibírja a fedélzet feletti 1,00 m magas vízoszlop nyomását;

Vállalat: lásd vállalkozás;

Vállalkozás: a természetes személy vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a hivatalos testületet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkező hatóságtól függ-e;

Vasúti kocsi: saját hajtás nélküli vasúti jármű, amely saját kerekein a vasúti sínen gördül és áru szállításra szolgál;

Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;

Védelmi rendszerek: lásd az IEC 79 közleményt és az EN 50 014:1994 szabványt;

EEx(d): nyomásálló tokozás (EN 50 018)

EEx(e): fokozott biztonság (EN 50 019)

EEx(ia) és EEx(ib): gyújtószikramentes védelem (EN 50 020)

EEx(m): légmentes lezárás kiöntőanyaggal (EN 50 028)

EEx(p): túlnyomásos védelem (EN 50 016)

EEx(q): kvarchomoktöltésű védelem (EN 50 017);

Védett körzet:

a) a rakományteret vagy rakománytereket (lásd az 1-es körzetet is);

b) a fedélzet feletti azon teret (lásd a 2-es körzetet is), amelyet a következők határolnak:

i) oldalirányban az oldallemezeléshez csatlakozó függőleges síkok;

ii) elöl és hátul a rakományterek válaszfalához csatlakozó függőleges síkok; és

iii) felfelé a rakomány felső szintje felett 2 m-re levő sík, de legalább a fedélzet felett 3 m-re levő vízszintes sík;

Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállítását az ADN tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;

Veszélyes reakció:

a) égés és/vagy jelentős hőfejlődés;

b) gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése;

c) maró anyagok képződése;

d) vegyileg nem stabil anyagok képződése; vagy

e) veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál és rakománytartályoknál);

Védőkesztyű: a veszélyes körzetben a munkavégzés közben a viselője kezét védő kesztyű. A megfelelő kesztyűt a potenciális veszély figyelembe vételével kell megválasztani. A védőkesztyű vonatkozásában lásd pl. az EN 374–1:1994, 374–2:1994, illetve az 374–3:1994 európai szabványt;

Védő lábbeli (vagy védőcsizma): a veszélyes körzetben a munkavégzés közben a viselője lábát védő lábbeli, illetve csizma. A megfelelő védő lábbelit, illetve védőcsizmát a potenciális veszély figyelembe vételével kell megválasztani. A védő lábbelik, illetve védőcsizmák vonatkozásában lásd pl. az EN 346:1997 európai szabványt;

Védőöltözet: a veszélyes körzetben a munkavégzés közben a viselője testét védő öltözet. A megfelelő öltözetet a potenciális veszély figyelembe vételével kell megválasztani. A védőöltözet vonatkozásában lásd pl. az EN 340:1993 európai szabványt;

Védőszemüveg, védőálarc: a munkavégzés közben a veszélyes körzetben használó személy szemét és arcát védő szemüveg, illetve álarc. A megfelelő szemüveget, illetve álarcot a potenciális veszély figyelembe vételével kell megválasztani. A védőszemüvegek, illetve álarcok vonatkozásában lásd pl. az EN 166:2001 európai szabványt;

Vészhőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;

Visszaforgatott műanyag: használt ipari csomagolóeszközökből visszanyert anyag, melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és előkészítenek;

Vízgát (ha robbanásvédelem szükséges, 1-es körzetnek felel meg): olyan, a hajón keresztirányban húzódó tér, amelyet vízmentes válaszfalak határolnak és amely a vizsgálat számára hozzáférhető. A vízgát a rakománytartályokhoz azok szélső válaszfalainak teljes felületével csatlakozik. A nem a rakománykörzet felé eső válaszfalnak a hajó egyik oldalától a másikig, illetve a hajó fenéklemezelésétől a fedélzetig kell húzódnia;

Vízsugár ellen védett villamos készülék: olyan kialakítású villamos készülék, amelynél egy sugárcső által létrehozott vízsugarat bármely irányból a burkolatra irányítva nem következik be sérülés. A vizsgálat feltételeit az IEC 529 közlemény határozza meg, minimális előírás az IP55 védettségi fokozat;

Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” negyedik javított kiadása (az ST/SG/AC.10/11/Rev.4/ Amend.1 és az ST/SG/AC.10/11/Rev.4/Amend.2 jelű dokumentummal módosított ST/SG/AC.10/11/Rev.4);

Vizsgáló szervezet: az illetékes hatóság által elismert, független ellenőrző és vizsgáló szervezet;

Z

Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;

Zárt konténer: teljesen zárt, szilárd tetejű, oldalfalú, végfalú és padlójú konténer. Ide tartozik az a nyitható tetejű konténer is, amelynek teteje a szállítás alatt zárva tartható;

Zárt típusú mintavételi készülék: a rakománytartály falán áthaladó, oly módon kialakított zárt rendszer részét képező szerkezet, hogy a mintavétel ideje alatt a gáz- vagy folyékony halmazállapotú rakomány csak kis mértékben szabadulhasson ki. A készülék olyan típusú legyen, amelyet az illetékes hatóság erre a célra jóváhagyott;

Zárt vasúti kocsi: oldalfalakkal és rögzített vagy leszerelhető tetővel rendelkező vasúti kocsi;

ZS

Zsák: papírból, műanyag fóliából, textilből, szövött anyagból vagy más alkalmas anyagból készült hajlékony falú csomagolóeszköz.

1.2.2 Mértékegységek

1.2.2.1 Az ADN-ben a következő mértékegységeka) kerülnek alkalmazásra:


Fizikai mennyiség
SI-egységb) Egyéb engedélyezett mértékegység
A mértékegységek közötti arány
neve jele neve jele
Hosszúság méter m
Terület, felület négyzetméter m2
Térfogat köbméter m3 liter lc) 1 l = 10–3 m3
Idő másodperc s perc
óra
nap
min
h
d
1 min = 60 s
1 h = 3600 s
1 d = 86 400 s
Tömeg kilogramm kg gramm
tonna
g
t
1 g = 10–3 kg
1 t = 103 kg
Sűrűség kg/m3 kg/l 1 kg/l = 103 kg/m3
Hőmérséklet kelvin K Celsius-fok °C 0 °C = 273,15 K
Hőmérséklet-különbség kelvin K Celsius-fok °C 1 °C= 1 K
Erő newton N 1 N = 1 kg·m/s2
Nyomás pascal Pa bar bar 1 bar = 105 Pa
1 Pa = 1 N/m2
Mechanikai feszültség N/m2 N/mm2 1 N/mm2 = 1 MPa
Munka
Energia }
Hőmennyiség

joule

J
kilowattóra elektronvolt kWh
eV
1 kWh = 3,6 MJ
1 J= 1 N·m = 1 W·s
1 eV=0,1602·10–18 J
Teljesítmény watt W 1 W=1 J/s = 1 N·m/s
Kinematikai viszkozitás m2/s mm2/s 1 mm2/s = 10–6 m2/s
Dinamikai viszkozitás Pa·s mPa·s 1 mPa·s = 10–3 Pa·s
Aktivitás becquerel Bq
Dózisegyenérték sievert Sv

a) A korábbi, már nem törvényes mértékegységekkel adott mennyiség értékek törvényes mértékegységű értékre való átszámításához a következő kerekített értékeket kell alkalmazni:

Erő Mechanikai feszültség:
1 kg = 9,807 N 1 kg/mm2 = 9,807 N/mm2
1 N = 0,102 kg 1 N/mm2 = 0,102 kg/mm2
Nyomás:
1 Pa = 1 N/m2 = 10–5 bar = 1,02·10–5 kg/cm2 = 0,75·10–2 Torr
1 bar = 105 Pa = 1,02 kg/cm2 = 750 Torr
1 kg/cm2 = 9,807·104 Pa = 0,9807 bar = 736 Torr
1 Torr = 1,33·102 Pa = 1,33·10–3 bar = 1,36·10–3 kg/cm2
Munka, energia, hőmennyiség:
1J = 1 N·m = 0,278·10–6 kWh = 1,102 kg·m =0,239·10–3 kcal
1 kWh = 3,6·106 J = 367·103 kg·m = 860 kcal
1 kg·m = 9,807 J = 2,72·10–6 kWh = 2,34·10–3 kcal
1 kcal = 4,19·103 J = 1,16·10–3 kWh = 427 kg·m
Teljesítmény: Kinematikai viszkozitás:
1 W = 0,102 kg·m/s = 0,86 kcal/h 1 m2/s = 104 St (stokes)
1 kg·m/s = 9,807 W = 8,43 kcal/h 1 St = 10–4 m2/s
1 kcal/h = 1,16 W = 0,119 kg·m/s
Dinamikai viszkozitás:
1 Pa·s = 1 N·s/m2 = 10 P (poise) = 0,102 kg·s/m2
1 P = 0,1 Pa·s = 0,1 N·s/m2 = 1,02·10–2 kg·s/m2
1 kg·s/m2 = 9,807 Pa·s = 9,807 N·s/m2 = 98,07 P

b) A Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet határozatainak eredménye (Cím: Pavillon de Breteuil, Parc de St-Cloud, F–92 310 Sčvres)

c) Írógép használata esetén a literre vonatkozó „l” rövidítés mellett az „L” rövidítés is megengedett.

A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a mértékegységek jele elé tett, egy szorzót jelentő, következő prefixumok (SI-prefixumok) egyikével lehet képezni.

Szorzó A prefixum
neve
A prefixum
jele
1 000 000 000 000 000 000 = 1018 trillió exa E
1 000 000 000 000 000 = 1015 billiárd peta P
1 000 000 000 000 = 1012 billió tera T
1 000 000 000 = 109 milliárd giga G
1 000 000 = 106 millió mega M
1 000 = 103 ezer kilo k
100 = 102 száz hekto h
10 = 101 tíz deka da
0,1 = 10–1 tized deci d
0,01 = 10–2 század centi c
0,001 = 10–3 ezred milli m
0,000 001 = 10–6 milliomod mikro µ
0,000 000 001 = 10–9 milliárdod nano n
0,000 000 000 001 = 10–12 billiomod piko p
0,000 000 000 000 001 = 10–15 billiárdod femto f
0,000 000 000 000 000 001 = 10–18 trilliomod atto a

1.2.2.2 Kifejezetten ellentétes meghatározás hiányában a „%” az ADN-ben a következőket jelenti:

a) szilárd vagy folyékony anyagok keveréke, valamint oldatok és folyadékokkal átitatott szilárd anyagok esetén a keverék, az oldat vagy az átitatott anyag teljes tömegére vonatkoztatott tömeg%-ot;

b) sűrített gázkeverékek esetén: ha a töltés nyomásra történik, a térfogatarányt a gázkeverék teljes térfogatának százalékában megadva; vagy ha a töltés tömegre történik, a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva;

c) cseppfolyósított gázkeverék, valamint oldott gázkeverék esetén: a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva.

1.2.2.3 A tartályokra vonatkozó mindenféle nyomás (pl. próbanyomás, belső nyomás, a biztonsági szelepek nyitónyomása) mindig túlnyomásban van megadva (a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomásban); ezzel szemben a gőznyomás mindig abszolút nyomásban van kifejezve.

1.2.2.4 Ha az ADN töltési fokot ír elő tartályokra vagy tartányokra, ez mindig 15 °C anyaghőmérsékletre vonatkozik, kivéve, ha más hőmérséklet van megjelölve.

1.3 FEJEZET
A VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK KÉPZÉSE

1.3.1 Alkalmazási kör

Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes árukra vonatkozó előírásokból. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni.

Megjegyzés:

1. A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az 1.8.3 szakaszt.

2. A szakértő képzésére lásd a 8.2 fejezetet.

3. A 7 osztályra vonatkozó képzésre lásd az 1.7.2.5 bekezdést is.

4. A képzést még a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos felelősség vállalása előtt kell megvalósítani.

1.3.2 A képzés jellege

Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges:

1.3.2.1 Általános tájékoztató oktatás

A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok általános követelményeit.

1.3.2.2 Szakosító oktatás

1.3.2.2.1 A dolgozókat feladatukkal és felelősségükkel arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokra.

Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismertetni kell.

1.3.2.2.2 A személyzettel ismertetni kell a tűzoltórendszer és a tűzoltókészülékek használatát.

1.3.2.2.3 A személyzettel ismertetni kell a 8.1.5 szakaszban hivatkozott különleges felszerelések használatát.

1.3.2.2.4 Az önálló légzőkészüléket viselő személyeknek egészségi állapotuk tekintetében képeseknek kell lenniük a járulékos fizikai terhelés elviselésére.

Azokat:

– saját sűrített levegővel működő készülékek esetén ki kell oktatni az ilyen készülék használatára és karbantartására;

– tömlőn keresztül sűrített levegővel ellátott készülékek esetén ki kell oktatni az ilyen készülék használatára és karbantartására. Az oktatást gyakorlással kell kiegészíteni;

1.3.2.3.5 A hajó vezetőjének a hajón tartózkodó személyek tudomására kell hoznia az 5.4.3 szakaszban említett írásbeli utasításokat úgy, hogy ezek a személyek képesek legyenek azok alkalmazására.

1.3.2.3 Biztonsági oktatás

A dolgozókat ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, illetve mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának.

Az oktatás célja, hogy a dolgozók tudatában legyenek a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek.

1.3.3 Dokumentálás

Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak és a munkavállalónak is meg kell őriznie és azokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. Ezt az oktatást továbbképzés keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban bekövetkezett változások ismertetésével.

1.4 FEJEZET
A RÉSZTVEVŐK BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI

1.4.1 ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

1.4.1.1 A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, illetve a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADN előírásait azonban saját területükön mindenképpen be kell tartaniuk.

1.4.1.2 Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell a vészelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek.

1.4.1.3 Az ADN a különböző résztvevőkre háruló kötelezettségeket részletesebben is megállapíthatja.

Ha a Szerződő Fél megítélése szerint ez nem jár a biztonság csökkenésével, a valamelyik konkrét résztvevőre háruló kötelezettségeket belső joga által megállapított keretek között egy vagy több más résztvevőre ruházhatja át, feltéve, hogy azok az 1.4.2 és 1.4.3 szakaszban foglalt kötelezettségeknek eleget tesznek. Ezekről az eltérésekről a Szerződő Félnek értesítenie kell az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Titkárságát, amely azokat a Szerződő Felek tudomására hozza.

Az 1.2.1, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakasznak a résztvevők és kötelezettségeik meghatározására vonatkozó előírásai nem érintik a belső jognak a jogkövetkezményekre (büntetőjogi, kártérítési felelősség stb.) vonatkozó azon előírásait, amelyek abból fakadnak, hogy a kérdéses résztvevő pl. természetes vagy jogi személy, önálló vállalkozó, munkaadó vagy alkalmazott.

1.4.2 A fő résztvevők kötelezettsége

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra vonatkozóan lásd még az 1.7.6 szakaszt is.

1.4.2.1 Feladó

1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADN előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADN-nel összhangban van besorolva és az ADN szerint szállítható;

b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, illetve szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;

c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat, tankkonténereket, tartálykocsikat és battériás kocsikat) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, illetve el vannak látva valamely Szabályzat által előírt jelölésekkel, és csak olyan hajókat, illetve tartályhajókat szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak;

d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat;

e) biztosítania kell, hogy még a tisztítatlan és nem gáztalanított, üres tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok, tankkonténerek, tartálykocsik és battériás kocsik), illetve az üres, tisztítatlan járművek, vasúti kocsik, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.

1.4.2.1.2 Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen az ADN előírásainak. Az 1.4.2.1.1 pont a), b), c) és e) alpontja esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban.

1.4.2.1.3 Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.

1.4.2.2 Fuvarozó

1.4.2.2.1 A fuvarozóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADN szerint szállítható;

b) meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a hajó fedélzetén vannak;

c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a hajónak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;

d) (fenntartva);

e) ellenőriznie kell, hogy a hajó ne legyen túlterhelve;

f) (fenntartva);

g) hajó vezetőjének rendelkezésére kell bocsátania a szükséges írásbeli utasításokat és meg kell győződnie arról, hogy az előírt eszközök a hajó fedélzetén vannak.

h) meg kell győződnie arról, hogy a hajóra vonatkozó jelölési követelmények teljesülnek;

i) gondoskodnia kell arról, hogy veszélyes áruk berakása, szállítása, kirakása és minden más kezelése során a rakományterekre, illetve a rakománytartályokra vonatkozó különleges előírásokat betartsák.

Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, illetve a kísérő okmányok alapján, a hajó vagy a konténerek, illetve adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.

1.4.2.2.2 Az 1.4.2.2.1 a), b) és i) alpont esetében azonban a fuvarozó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.2.2.3 Ha a fuvarozó az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADN előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.

1.4.2.2.4 (fenntartva)

1.4.2.2.5 (fenntartva)

1.4.2.3 Címzett

1.4.2.3.1 A címzett kötelezettsége az áru átvétele – kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik –, illetve kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADN előírásokat betartották.

A címzettre – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – a következő kötelezettségek hárulnak:

a) el kell végeznie az ADN által megkövetelt esetekben a hajók kirakására előírt műveleteket;

b) el kell végeznie az ADN által megkövetelt esetekben a hajók előírt tisztítását és fertőtlenítését;

c) biztosítania kell, hogy ha már a járműveket és kocsikat teljesen kiürítették, kitisztították, illetve fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk az 5.3 fejezet szerinti jelölések;

d) meg kell győződnie arról, hogy vészhelyzet esetére a hajó orr- és farrészén a hajó elhagyásához (kiürítéshez) szükséges eszközök rendelkezésre állnak;

e) biztosítani kell, hogy ha az ADN előírja, a robbanásokkal és a partoldalról érkező tűzfrontokkal szembeni védelemhez a gázürítő csőben vagy a kiegyenlítő csőben lángzár legyen beszerelve;

f) biztosítani kell, hogy a hajó töltő és ürítő tömlő csatlakozások szivárgás mentességét biztosító, általa behelyezett tömítések olyan anyagból legyenek, amelyet a rakomány nem támad meg, ami nem okozza a rakomány bomlását és nem lép a rakománnyal ártalmas vagy veszélyes reakcióba;

g) biztosítani kell a be- vagy kirakás teljes időtartamára az állandó és megfelelő felügyeletet;

h) meg kell győződnie arról, hogy a hajó szivattyújával végzett kirakás ideje alatt ez a szivattyú a parti létesítményről kikapcsolható.

1.4.2.3.2 Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADN előírásainak megfeleljenek.

1.4.2.3.3 Ha az ellenőrzés során az ADN előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert vagy járművet a fuvarozónak, miután a szabálytalanságot megszüntették.

1.4.3 A többi résztvevő kötelezettségei

A többi résztvevőt, illetve kötelezettségeiket a következő – nem teljes körű – felsorolás tartalmazza. A többi résztvevő kötelezettségei az előző 1.4.1 szakaszból következnek, amennyiben tudatában vannak vagy tudatában kell lenniük, hogy feladataikat az ADN hatálya alá eső szállítási tevékenység részeként végzik.

1.4.3.1 Berakó

1.4.3.1.1 A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az az ADN szerint fuvarozható;

b) amikor a becsomagolt veszélyes árut vagy tisztítatlan, üres csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik az üres tisztítatlan csomagolóeszközökre is;

c) amikor veszélyes árut rak hajóba, járműre, vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;

d) miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére vonatkozó, 5.3 fejezet szerinti követelményeket;

e) amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvérakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat.

f) meg kell győződnie arról, hogy vészhelyzet esetére a hajó orr- és farrészén a hajó elhagyásához (kiürítéshez) szükséges eszközök rendelkezésre állnak;

g) (fenntartva)

1.4.3.1.2 Az 1.4.3.1.1 pont a), d) és e) alpontja esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.3.2 Csomagoló

A csomagolóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat; és

b) amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.

1.4.3.3 Töltő

A töltőre – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

Tartányok (tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer, MEG-konténer, tartálykocsi és battériás kocsi) töltésével kapcsolatos kötelezettségek:

a) a tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak;

b) meg kell győződnie arról, hogy a tartányok időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;

c) tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány engedélyezve van;

d) a tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartánykamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat;

e) a töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb töltési fokot vagy űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget;

f) a tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét;

g) biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék;

h) a veszélyes áru szállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák, veszélyességi bárcák, illetve nagybárcák az 5.3 fejezet tartányokra vonatkozó előírásai szerint el legyenek helyezve.

Ömlesztett veszélyes áruk járművekbe, vasúti kocsikba vagy konténerekbe töltésével kapcsolatos kötelezettségek:

i) betöltés előtt meg kell győződnie arról, hogy a járművek, vasúti kocsik vagy konténerek, illetve adott esetben szerelvényeik kielégítő műszaki állapotban vannak és a kérdéses veszélyes áru ömlesztett szállítása ezekben a járművekben, vasúti kocsikban vagy konténerekben engedélyezett;

j) betöltés után meg kell győződnie arról, hogy a narancssárga táblák, veszélyességi bárcák, illetve nagybárcák az 5.3 fejezet ilyen járművekre, vasúti kocsikra vagy konténerekre vonatkozó előírásai szerint el legyenek helyezve;

k) meg kell győződnie arról, hogy ömlesztett áru járműbe, vasúti kocsiba, illetve konténerbe rakodása során a RID, illetve az ADR 7.3 fejezetének vonatkozó előírásait betartják.

Rakománytartályok töltésével kapcsolatos kötelezettségek:

l) (fenntartva)

m) a tartályhajó rakománytartályainak megtöltése előtt a 7.2.4.10 bekezdésben hivatkozott ellenőrzési jegyzék vonatkozó kérdéseit meg kell válaszolnia;

n) a rakománytartályokba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartály engedélyezve van;

o) szükség esetén fűtési utasítást kell kiadnia, ha olyan anyagot szállítanak, amelynek olvadáspontja 0 °C vagy annál magasabb;

p) a berakás alatt meg kell győződnie arról, hogy a túltöltést megakadályozó automatikus eszköz működésbe lépése megszakítja a parti létesítménnyel kialakított és onnan táplált villamos csatlakozást és meg tudja akadályozni a túltöltést;

q) meg kell győződnie arról, hogy a hajó orr- és farrészén annak elhagyásához vészhelyzet esetén a megfelelő eszközök rendelkezésre állásához intézkedéseket tettek;

r) meg kell győződnie arról, hogy ha a 7.2.4.25.5 pontban elő van írva, a gázürítő csőben vagy a kompenzáló csőben van-e lángzár a hajó detonálással szembeni és a partoldalról jövő tűzfronttal szembeni védelmére;

s) meg kell győződnie arról, hogy a töltőáram megfelel a 9.3.2.25.9, illetve a 9.3.3.25.9 pontban hivatkozott töltési utasításban meghatározottnak és a gázürítő cső vagy a kompenzáló cső csatlakozási pontjánál a nyomás nem nagyobb, mint a gyorsműködésű szellőző szelep nyitónyomása;

t) meg kell győződnie arról, hogy a rakodóvezeték parthoz való peremes csatlakozások hermetizálására általa rendelkezésre bocsátott tömítések olyan anyagból készültek, amelyet a rakomány nem rongálhat meg, nem okozza a rakomány bomlását és a rakománnyal nem alkot káros vagy veszélyes vegyületet;

u) meg kell győződnie arról, hogy a be- vagy kirakás teljes időtartama alatt folyamatosan kellő ellenőrzés valósul meg.

A veszélyes szilárd anyagok ömlesztett berakásával kapcsolatos kötelezettségek:

v) (fenntartva)

w) a hajóba csak olyan veszélyes árut rakhat be, amelynek ömlesztett szállítása az adott hajóban engedélyezve van;

x) meg kell győződnie arról, hogy vészhelyzet esetére a hajó orr- és farrészén a hajó elhagyásához (kiürítéshez) szükséges eszközök rendelkezésre állnak;

1.4.3.4 Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartó

A tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartójára – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;

b) biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tankkonténer, illetve a mobil tartány a következő időszakos vizsgálatig kielégíti az ADR, a RID vagy az IMDG Szabályzat előírásait;

c) soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.

1.4.3.5 (fenntartva)

1.5 FEJEZET
KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK, ELTÉRÉSEK

1.5.1 Két- és többoldalú megállapodások

1.5.1.1 Az ADN 7. cikkének 1. bekezdésének megfelelően a Szerződő Felek egymással közvetlenül megállapodhatnak arról, hogy az ADN előírásaitól való ideiglenes eltérésként és a biztonság csorbítása nélkül területükön engedélyeznek egyes szállításokat. Az ideiglenes eltérést kezdeményező hatóság erről értesíti az ENSZ Európai Bizottságának Titkárságát, amely ezt a Szerződő Felek tudomására hozza.

Megjegyzés: Az 1.7.4 szakaszban foglalt „Külön megegyezés” e szakasz értelmében nem minősülnek ideiglenes eltérésnek.

1.5.1.2 Az ideiglenes eltérés érvényessége nem haladhatja meg a hatálybalépésétől számított öt évet. Az ideiglenes eltérés érvényessége automatikusan megszűnik a jelen csatolt Szabályzat vonatkozó módosítása hatálybalépésének időpontjában.

1.5.1.3 Az ilyen megállapodások alapján végzett szállítások az ADN szerinti szállításoknak minősülnek.

1.5.2 Különleges szállítási engedélyek

1.5.2.1 Különleges engedélyek

1.5.2.1.1 Az ADN 7. cikkének 2. bekezdésétől eltérően az illetékes hatóság a következő eljárás szerint különleges engedélyt adhat a fuvarozónak vagy a feladónak azoknak a veszélyes áruknak – beleértve a keverékeket is – tartályhajóban történő szállítására, amelyek tartályhajóval szállítását e Szabályzat előírásai nem engedik.

1.5.2.1.2 A különleges engedély, figyelembe véve az abban meghatározott korlátozásokat, legfeljebb két évig érvényes annak a Szerződő Félnek a tekintetében, amelynek területén a szállítás történik, kivéve, ha érvényességét egy korábbi időpontban visszavonják. A különleges engedély a Szerződő Felek illetékes hatóságainak hozzájárulásával további legfeljebb egy évre meghosszabbítható.

1.5.2.1.3 A különleges engedélynek tartalmaznia kell az érvényesség korábbi időpontban történő visszavonására vonatkozó fenntartást és meg kell felelnie a 3.2.4.1 bekezdésben foglalt mintának.

1.5.2.2 Eljárás

1.5.2.2.1 A fuvarozónak vagy feladónak annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságához kell a különleges engedély iránti kérelmet benyújtania, amelynek területén a szállítás történik.

A kérelemnek meg kell felelnie a 3.2.4.2 bekezdésben foglalt mintának. A kérelmező felelős az adatok pontosságáért.

1.5.2.2.2 Az illetékes hatóság műszaki és biztonsági szempontokból megvizsgálja a kérelmet. Ha nincs fenntartása, a 3.2.4.3 bekezdésben foglalt kritériumok alapján kiállítja a különleges engedélyt és erről azonnal tájékoztatja a kérdéses szállításban érintett többi illetékes hatóságot. A különleges engedély csak akkor adható meg, ha az érintett hatóságok ehhez hozzájárulnak, vagy kifejezetten nem ellenzik a tájékoztatás megkapásától számított két hónapon belül. A kérelmezőnek meg kell küldeni a különleges engedély eredeti példányát és ennek egy másolatát a kérdéses szállításban részt vevő hajó(ko)n kell tartani. Az illetékes hatóság haladéktalanul értesíti az Adminisztratív Bizottságot a különleges engedély iránti kérelemről, az elutasított kérelmekről és a kiadott különleges engedélyekről.

1.5.2.2.3 Amennyiben a különleges engedélyt nem adják ki annak következtében, hogy az illetékes hatóságnak az ilyen különleges engedély kiadása tekintetében kétsége vagy ellenvetése van, az Adminisztratív Bizottság határoz a különleges engedély kiadásáról vagy megtagadásáról.

1.5.2.3 A tartályhajókkal szállítható anyagok jegyzékének megújítása

1.5.2.3.1 Az Adminisztratív Bizottság minden tudomására hozott különleges engedélyt és kérelmet megvizsgál és határoz a megfelelő árunak a tartályhajókkal szállítható anyagoknak e Szabályzatban foglalt jegyzékébe vételéről.

1.5.2.3.2 Amennyiben az Adminisztratív Bizottságnak a műszaki és biztonsági követelményekre figyelemmel fenntartásai vannak a megfelelő árunak a tartályhajókkal szállítható anyagoknak e Szabályzatban foglalt jegyzékébe vételével vagy az egyes feltételekkel kapcsolatban, az illetékes hatóságnak a különleges engedélyt haladéktalanul vissza kell vonnia, illetve szükség esetén módosítania kell.

1.5.3 Egyenértékűségek és eltérések (az ADN 7. cikkének 3. bekezdése)

1.5.3.1 Eljárás az egyenértékűségre

Ha e Szabályzat rendelkezései egy hajóra előírják bizonyos anyagok, felszerelések vagy berendezések meglétét a hajón vagy bizonyos konstrukciós megoldások vagy rögzítések alkalmazását, az illetékes hatóság hozzájárulhat más anyagok, felszerelések vagy berendezések használatához vagy meglétéhez a hajón vagy más konstrukciós megoldások vagy más rögzítések használatára ennél a hajónál, ha ezek mint egyenértékűek, elfogadhatók, amennyiben azokat az Adminisztratív Bizottság ajánlásainak megfelelően egyenértékűnek ismerték el.

1.5.3.2 Átmeneti eltérések

Az illetékes hatóság az Adminisztratív Bizottság ajánlásai alapján ideiglenes jóváhagyási bizonyítványt adhat ki korlátozott időtartamra egy meghatározott, e Szabályzat követelményeitől eltérő új műszaki jellemzőkkel rendelkező hajóra, amennyiben ezek a jellemzők elegendően biztonságosak.

1.5.3.3 Az egyenértékűségek és eltérések részletei

Az 1.5.3.1 és 1.5.3.2 bekezdésben hivatkozott egyenértékűségeket és eltéréseket a jóváhagyási bizonyítványba be kell jegyezni.

1.6 FEJEZET
ÁTMENETI ELŐÍRÁSOK

1.6.1 Általános előírások

1.6.1.1 Az ADN anyagai és tárgyai – más előírás hiányában – 2009. június 30-ig az ADN 2008. december 31-ig érvényes előírásai szerint is szállíthatók.

1.6.1.2 a) Azok a 7A, 7B, 7C, 7 D vagy 7E veszélyességi bárcák, illetve nagybárcák, amelyek 2004. december 31-ig megfeleltek az akkor érvényes mintának, 2010. december 31-ig tovább használhatók.

b) Azok az 5.2 számú veszélyességi bárcák, illetve nagybárcák, amelyek 2006. december 31-ig megfeleltek az akkor érvényes mintának, 2010. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.1.3 Az ADR, illetve a RID 1.6.1.3, illetve 1.6.1.4 bekezdése, vagy az IMDG Szabályzat 4.1.5.19 bekezdése szerinti átmeneti előírások az 1 osztály anyagainak és tárgyainak csomagolása tekintetében az ADN szerinti szállításra is vonatkoznak.

1.6.1.4–1.6.1.7 (fenntartva)

1.6.1.8 Az 5.3.2.2 bekezdés 2004. december 31-ig érvényes követelményeinek megfelelő narancssárga táblák továbbra is használhatók.

1.6.1.9 (fenntartva)

1.6.1.10 Azok a 2003. július 1-je előtt gyártott lítium-cellák, illetve akkumulátorok, amelyeket a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint bevizsgáltak, de az ADN a RID 2003. január 1-jétől érvényes előírásai szerint nem vizsgáltak, valamint az ilyen lítium-cellákat, illetve akkumulátorokat tartalmazó készülékek 2013. június 30-ig szállíthatók, ha egyébként minden más előírásnak megfelelnek.

1.6.1.11–12 (fenntartva)

1.6.1.13 Az 5.3.2.2.1 és az 5.3.2.2.2 pont követelményeinek megfelelő, 2008. december 31. előtt alkalmazott táblák 2009. december 31-ig továbbra is alkalmazhatók.

1.6.1.14 Azok az IBC-k, amelyeket 2011. január 1-je előtt, a 2010. december 31-ig érvényes előírások szerint, olyan gyártási típus alapján gyártottak, amelyen nem végezték el a 6.5.6.13 bekezdés szerinti rezgésállósági vizsgálatot, továbbra is használhatók.

1.6.1.15 A 2011. január 1-je előtt gyártott, átalakított, illetve javított IBC-ken nem szükséges feltüntetni a 6.5.2.2.2 pont szerinti megengedett legnagyobb halmazolási terhelést. Az ilyen IBC-k a 6.5.2.2.2 pont szerinti jelölés nélkül 2010. december 31-e után is használhatók, de ha ezen időpont után az IBC-t átalakítják vagy javítják, akkor el kell látni a 6.5.2.2.2 pont szerinti jelöléssel.

1.6.1.16 A tenyészet esetén „A” kategóriába sorolandó (lásd a 2.2.62.1.12.2 pontot) kórokozók kivételével, a „B” kategóriájú kórokozóval fertőzött állati eredetű anyagok 2014. december 31-ig az illetékes hatóság által meghatározott előírások *  szerint szállíthatók.

1.6.1.17 Az UN 3077 és az UN 3082 tétel alá soroltak kivételével az 1–9 osztályba tartozó anyagok, amelyek a 2.2.9.1.10 pont osztályozási kritériumai szerint nincsenek besorolva, és az 5.2.1.8 bekezdés és az 5.3.6 szakasz szerint nincsenek megjelölve, 2010. december 31-ig a környezetre veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírások betartása nélkül szállíthatók.

1.6.1.18 A 3.4.9–3.4.13 szakaszok előírásait csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

1.6.2 Nyomástartó tartályok a 2 osztályhoz és a 2 osztály anyagaihoz használt tartályok

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az ADR és a RID 1.6.2 szakaszának átmeneti előírásai vonatkoznak.

1.6.3 Rögzített tartányok (tartányjárművek és tartálykocsik), leszerelhető tartányok, battériás járművek és battériás kocsik

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az ADR és a RID 1.6.3 szakaszának átmeneti előírásai vonatkoznak.

1.6.4 Tankkonténerek, mobil tartányok és MEG-konténerek

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az esettől függően az ADR és a RID 1.6.4 szakaszának, illetve az IMDG Szabályzat 4.2.0 szakaszának átmeneti előírásai vonatkoznak.

1.6.5 Járművek

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az ADR 1.6.5 szakaszának átmeneti intézkedései vonatkoznak.

1.6.6 7 osztály

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az ADR és a RID 1.6.6 szakaszának, illetve az IMDG Szabályzat 6.4.24 szakaszának átmeneti rendelkezései vonatkoznak.

1.6.7 Hajókra vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.6.7.1 Általános előírások

1.6.7.1.1 Az ADN 8. cikkének alkalmazása céljaira az 1.6.7 szakasz 1.6.7.2 bekezdése az általános átmeneti rendelkezéseket (lásd a 8. cikk 1., 2. és 4. bekezdését) és az ugyanezen szakasz 1.6.7.3 bekezdése járulékos átmeneti rendelkezéseket (lásd a 8. cikk 3. bekezdését) tartalmaz.

1.6.7.1.2 Ebben az 1.6.7 szakaszban:

a) A „üzemben levő hajó” az ADN 8. cikkének 2. bekezdése szerinti hajót jelenti.

b) „Ú.CS.Á.” azt jelenti, hogy a követelményeket nem kell alkalmazni az üzemben levő hajókra, kivéve, ha a szóban forgó részeket kicserélték vagy átalakították, azaz csak olyan hajókra kell alkalmazni, amelyek újak, vagy olyan részekre, amelyeket kicseréltek vagy átalakítottak, amikor is a meglevő alkatrészeket ugyanolyan típusú és gyártású tartalék vagy csere alkatrészekre cserélték az nem tekinthető ezen átmeneti előírások szerinti „R” cserének. Átalakításnak kell tekinteni, amikor egy meglevő tartályhajó típust, egy meglevő rakománytartály típust vagy rakománytartály szerkezetet egy magasabb szintű másik típusra vagy szerkezetre alakítanak át.

c) A „jóváhagyási bizonyítvány megújítása ... után” azt jelenti, hogy a követelményeket a jelzett dátum után a jóváhagyási bizonyítvány megújításakor teljesíteni kell. Ha a jóváhagyási bizonyítvány érvényessége ezen Szabályzat hatálybalépését követő első év során lejár, a követelmények teljesítésének kötelezettsége csak ezen első év letelte után következik be.

1.6.7.2 Általános átmeneti rendelkezések

1.6.7.2.1 Általános átmeneti rendelkezések a szárazáru szállító hajókra

1.6.7.2.1.1 Az üzemben levő hajónak meg kell felelnie:

a) a következő táblázatban feltüntetett pontok követelményeinek az ott meghatározott időtartamon belül;

b) a következő táblázatban nem szereplő bekezdések követelményeinek e Szabályzat hatálybalépésének időpontjában.

Az üzemben levő hajók szerkezetét és felszerelését a korábbi biztonsági követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani.

1.6.7.2.1.1 Általános átmeneti rendelkezések táblázata: Szárazáruszállító hajók

Pont Tárgy Időbeli korlátozás és megjegyzések
9.1.0.12.1 A rakterek szellőztetése Ú.CS.Á.
Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A 4.3 osztály anyagainak szállításához minden raktérnek megfelelő természetes vagy mesterséges szellőzéssel kell rendelkeznie; minden rakteret el kell látni kényszerszellőztetéssel; az erre a célra szolgáló berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a víz ne hatolhasson be rakterekbe.
9.1.0.12.3 Szolgálati terek szellőztetése Ú.CS.Á.
9.1.0.17.2 A rakományterek felé néző gáztömör Ú.CS.Á.
nyílások Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A lakótér és a kormányállás rakományterek felé néző nyílásait gáztömören le kell zárni.
9.1.0.17.3 Bejáratok és nyílások a védett Ú.CS.Á.
területen Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A lakótér és a kormányállás rakományterek felé néző nyílásainak gáztömören zárhatónak kell lenniük.
9.1.0.31.2 Gépek levegőszívó nyílásai Ú.CS.Á.
9.1.0.32.2 A fedélzet fölé 0,50 m-rel kivezetett légzőcsövek Ú.CS.Á.
9.1.0.34.1 Kipufogócsövek elhelyezése Ú.CS.Á.
9.1.0.35 Maradékeltávolító szivattyúk a Ú.CS.Á.
védett területen Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A 4.1 osztály UN 3175 számhoz sorolt anyagainak csomagolás nélküli ömlesztett szállítása, a 4.3 osztály minden anyagának ömlesztett vagy csomagolás nélkül történő szállítása és a 9 osztály UN 2211 habosítható polimer gyöngyök szállítása esetén a maradékeltávolítás csak a védett területen elhelyezett maradékeltávolító berendezés használatával végezhető. A géptér felett elhelyezett maradékeltávolító berendezést le kell zárni.
9.1.0.40.1 Tűzoltó berendezések, két szivattyú stb. Ú.CS.Á.
9.1.0.40.2 A géptérbe tartósan beépített tűzoltórendszerek Ú.CS.Á.
9.1.0.41 a 7.1.3.41 Tűz és nyílt lángú világítás Ú.CS.Á.
bekezdéssel együtt Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A kémények kilépési pontjainak legalább 2 m-re kell lenniük a fedélzeti raktér lejárók legközelebbi pontjától. Fűtő- és főzőeszközök csak fém padlójú lakótérben és kormányállásokban helyezhetők el.
Azonban,
a géptérben 55 °C-ot meghaladó lobbanáspontú folyékony tüzelőanyaggal fűtött eszközök is elhelyezhetők;
Szilárd tüzelőanyaggal fűtött központi fűtés kazánok a fedélzet alatti olyan terekben is elhelyezhetők, amelyek csak a fedélzetről férhetők hozzá.
9.2.0.31.2 Gépek levegőszívó nyílásai Ú.CS.Á.
9.2.0.34.1 Kipufogócsövek elhelyezése Ú.CS.Á.
9.2.0.41, a 7.1.3.4.1 bekezdéssel Tűz és nyílt lángú világítás Ú.CS.Á.
együtt Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A kémények kilépési pontjainak legalább 2 m-re kell lenniük a fedélzeti raktér lejárók legközelebbi pontjától. Fűtő- és főzőeszközök csak fém padlójú lakótérben és kormányállásokban helyezhetők el.
Azonban,
a géptérben 55 °C-ot meghaladó lobbanáspontú folyékony tüzelőanyaggal fűtött eszközök is elhelyezhetők;
Szilárd tüzelőanyaggal fűtött központi fűtés kazánok a fedélzet alatti olyan terekben is elhelyezhetők, amelyek csak a fedélzetről férhetők hozzá.

1.6.7.2.2 Általános átmeneti előírások tartályhajókra

1.6.7.2.2.1 Az üzemben levő hajónak meg kell felelnie:

a) a következő táblázatban feltüntetett szakaszok, bekezdések, pontok követelményeinek az ott meghatározott időtartamon belül;

b) a következő táblázatban nem szereplő szakaszok, bekezdések, pontok követelményeinek e Szabályzat hatálybalépésének időpontjától.

Az üzemben lévő hajók szerkezetét és felszereléseit az előző biztonsági követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani.

1.6.7.2.2.2 Általános átmeneti előírások táblázata: Tartályhajók

Pont Tárgy Időbeli korlátozás és megjegyzések
1.2.1 Korlátozott robbanásveszéllyel járó Ú.CS.Á.
villamos berendezés Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
Korlátozottan robbanásveszélyes villamos készülékek a következők:
- Villamos készülékek, amelyek a normál működés során nem okoznak szikrát vagy felületi hőmérsékletük nem haladja meg a 200 °C-ot; vagy
- Vízpermettel szemben védett házban levő villamos készülékek, amelyeknél a normál működés során a felületi hőmérséklet nem haladja meg a 200 °C-ot.
1.2.1 Fedélzet alatti terek Nem kell alkalmazni az N típusú nyitott hajókra, amelyek rakterei segédberendezéseket tartalmaznak és amelyek csak a 8 osztály olyan anyagait szállítják, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat 20 oszlopában a 30 bejegyzés szerepel.
1.2.1 Lángzár
Az EN 12 874 (1999)
Ú.CS.Á.
szabvány szerinti gyorsműködésű lefúvószelep Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A lángzáraknak és a gyorsműködésű lefúvószelepeknek az illetékes hatóság által az előírt használatra engedélyezett típusúnak kell lenniük.
7.2.2.6 Jóváhagyott gázjelző rendszer Ú.CS.Á.
7.2.2.19.3 Vontatásra használt hajók Ú.CS.Á.
7.2.3.20 Vízgátak használata ballasztoláshoz Az üzemben levő hajóknál a vízgátak a kirakás során feltölthetők vízzel a trimm megtartásához és a maradékmentes ürítéshez, amennyiben lehetséges.
7.2.3.20.1 Ballasztvíz Ú.CS.Á.
A vízgátak vízzel való feltöltésének tilalma Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A vízgátak csak akkor tölthetők fel ballasztvízzel, ha a rakománytartályok üresek.
7.2.3.20.1 A stabilitás igazolása a ballasztvízzel kapcsolatos szivárgás esetén G típusú hajóknál Ú.CS.Á.
7.2.3.25.1 c) A töltő és ürítő csővezeték és a rakománytéren kívüli csővezetékek közötti kapcsolat tilalma Ú.CS.Á. olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajóknál
7.2.3.31.2 Járművek csak a rakománykörzeten Ú.CS.Á.
kívül N típusú nyitott hajóknál Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A jármű nem indítható be a hajón.
7.2.3.42.3 Rakományfűtő rendszer használata Nem kell alkalmazni az üzemben levő N típusú hajókra.
7.2.3.51.3 Feszültség alatti csatlakozók G típusú és N típusú hajóknál Ú.CS.Á.
7.2.4.16.15 A berakó átfejtés indítása Ú.CS.Á.
7.2.4.22.1 A nyílások kinyitása N típusú nyitott Ú.CS.Á.
Hajók Az üzemben levő fedélzettel rendelkező hajókon a rakománytartály fedelek a rakodás során ellenőrzés és mintavétel céljából kinyithatók.
8.1.2.3 c) Lékesedési riadóterv: G típus Ú.CS.Á.
8.1.2.3 c) Az ép hajó stabilitására vonatkozó dokumentumok Ú.CS.Á.
8.1.2.3 i) Berakási és kirakási utasítások Ú.CS.Á.
8.1.6.2 A flexibilis csövek és csővezetékek megfelelősége az EN 12115:1999, EN 13765:2003,
EN ISO 10380:2003 szabványnak
A hajón 2007. január 1-jén lévő és a vonatkozó szabványoknak nem megfelelő flexibilis csövek és csővezetékek legfeljebb 2009. december 31-éig használhatók
9.3.2.0.1 c)
9.3.3.0.1 c)
Gőzcsövek korrózió elleni védelme Ú.CS.Á.
9.3.1.0.3 d)
9.3.2.0.3 d)
9.3.3.0.3 d)
A lakóterek és kormányállások nehezen gyulladó anyagai Ú.CS.Á.
9.3.3.8.1 Lángzárakkal ellátott N típusú nyitott hajók és N típusú nyitott hajók osztályának fenntartása Ú.CS.Á.
9.3.3.8.1 Az osztály megtartása lángzárakkal ellátott N típusú nyitott hajóknál és N típusú nyitott hajóknál Ú.CS.Á.
9.3.1.10.2 Lejárati ajtók stb. küszöbe Ú.CS.Á.
9.3.2.10.2
9.3.3.10.2
Az üzemben levő hajókra, az N típusú nyitott hajók kivételével, a következő követelményeket kell alkalmazni:
Ez a követelmény teljesül, ha a beépített függőleges védőfalak legalább a 0,50 m magasak.
Az üzemben levő, 50,00 m-nél rövidebb hajóknál az 0,50 m magasság a fedélzetre vezető járókban 0,30 m-re csökkenthető.
9.3.1.10.3
9.3.2.10.3
9.3.3.10.3
Lejárónyílások és egyéb nyílások nyíláskereteinek magassága a fedélzet szintje felett Ú.CS.Á.
9.3.1.11.1 b) A túlnyomásos rakománytartályok hossz/átmérő aránya Nem kell alkalmazni a G típusú hajóknál, amelyek gerincét 1977. január 1. előtt fektették.
9.3.3.11.1 d) A rakománytartályok hosszának korlátozása Ú.CS.Á.
9.3.1.11.2 a) A rakománytartályok elrendezése Ú.CS.Á.
Távolság a rakománytartályok és a harántirányú falak között Nem kell alkalmazni a G típusú hajóknál, amelyek gerincét 1977. január 1. előtt fektették .
Tartálynyergek, távtartók magassága Ú.CS.Á.
A következő követelményt kell alkalmazni az üzemben levő hajókra:
Ha a tartály térfogata meghaladja a 200 m3-t, vagy a hossz és az átmérő aránya 7-nél kisebb, de 5-nél nagyobb, akkor a tartály térnek olyannak kell lennie, hogy összeütközés esetén a tartályok – amennyire csak lehet – érintetlenek maradjanak. Ez a követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a hajó a rakománytartályok körzetében:
- kettős héjazatú az oldallemezelés és a hosszválaszfal közötti távolság legalább 0,80 m,
– vagy a következő tervezésű:
a) a hágcsó síkja és a bordatalp felső éle között legfeljebb 0,60 m egyenletes közzel hosszmerevítők vannak;
b) az oldalhosszmerevítőket legalább 2,00 m-ként keretbordák támasztják alá. A keretbordák magassága nem lehet az oldalmagasság 10%-ánál kisebb és semmi esetre sem lehet 0,30 m-nél kisebb. Ezeket laposacélból készített legalább 15 cm2 keresztmetszetű övlemezekkel kell ellátni;
c) az a) alpontban hivatkozott oldalhosszmerevítők magasságának meg kell egyezni a bordák magasságával és laposacélból készített legalább 7,5 cm2 keresztmetszetű övlemezekkel kell ellátni.
9.3.1.11.2 b)
9.3.2.11.2 b)
9.3.3.11.2 a)
Rakománytartály rögzítések Ú.CS.Á.
9.3.1.11.2 c)
9.3.2.11.2 c)
9.3.3.11.2 b)
A fenékvízgyűjtő kutak kapacitása Ú.CS.Á.
9.3.1.11.2 d)
9.3.2.11.2 d)
Oldalhosszmerevítők a külhéj és a rakománytartályok között Ú.CS.Á.
9.3.1.11.3 a) A rakománykörzet szélső válaszfalai „A–60” tűzvédő szigetelése.
A rakterekben a rakománytartályoktól 0,50 m távolság.
Ú.CS.Á.
9.3.2.11.3 a) A vízgátak szélessége 0,60 m Ú.CS.Á.
9.3.3.11.3 a) Rakománykörzet vízgátakkal vagy „A–60” szigetelésű válaszfalakkal elválasztva 0,50 m távolság a rakománytartályoktól a rakterekben A következő követelményeket kell alkalmazni az üzemben levő hajókra:
C típus: a vízgát legkisebb szélessége 0,50 m
N típus: a vízgát legkisebb szélessége 0,50 m,
a legfeljebb 150 t hordképességű hajóknál 0,40 m;
N típusú nyitott hajó:
150 t hordképességig nem kell vízgát: A távolságnak a rakománytartályok és a raktér végfalak között legalább 0,40 m-nek kell lennie.
9.3.3.11.4 Átjárók a rakterek szélső válaszfalain keresztül Nem kell alkalmazni azoknál az N típusú nyitott hajóknál, amelyek gerincét 1977. január 1-je előtt fektették le.
9.3.3.11.4 A csővezetékek és a fenék közötti távolság Ú.CS.Á.
9.3.3.11.6 a) Szivattyútérként kialakított vízgát Nem kell alkalmazni azoknál az N típusú hajóknál, amelyek gerincét 1977. január 1-je előtt fektették le.
9.3.1.11.7
9.3.3.11.8
A fedélzet alatti rakománykörzetben szolgálati terek kialakítása Ú.CS.Á.
9.3.3.11.7 A külhéjtól való távolság



A kettős oldal szélessége



A gyűjtőkutak és a fenékszerkezetek közötti távolság
Ú.CS.Á. 2001. január 1-je után
A jóváhagyási bizonyítvány megújítása 2038. december 31. után

Ú.CS.Á. 2007. január 1-je után
A jóváhagyási bizonyítvány megújítása 2038. december 31. után

Ú.CS.Á. 2003. január 1-je után
A jóváhagyási bizonyítvány megújítása 2038. december 31. után
9.3.3.11.7 Fedélzet alatti terek Ú.CS.Á 2007. január 1-je után
Azokra a hajókra, amelyek 2007. január 1-jéig érvényes jóváhagyási bizonyítvánnyal rendelkeznek, az alábbi előírások vonatkoznak:
Olyan fedélzet alatti terekkel épített hajónál, amelyekben a hajótest részeit nem képező rakománytartályok helyezkednek el, a fedélzet alatti tér fala és a rakománytartályok fala közötti távolság legalább 0,60 m legyen. A fedélzet alatti tér feneke és a rakománytartályok feneke közötti távolság legalább 0,50 m legyen.
A fenékvízgyűjtő kútjai alatt ez a távolság 0,40 m-re csökkenthető.
A rakománytartály fenékvízgyűjtő kútja és a fenékszerkezet közötti távolság legalább 0,10 m legyen.
Amennyiben a fenti távolságok megtartása nem lehetséges, a rakománytartályoknak könnyen eltávolíthatónak kell lenniük.
9.3.1.11.8
9.3.3.11.9
A rakománykörzeten belüli terek hozzáférési nyílásainak méretei Ú.CS.Á.
9.3.1.11.8
9.3.2.11.10
9.3.3.11.9
A merevítő elemek közötti távolság Ú.CS.Á.
9.3.2.12.1
9.3.3.12.1
Szellőzőnyílások a rakterekben Ú.CS.Á.
9.3.1.12.2
Szellőzőrendszer a kettős héjazatú terekben és a kettős fenekekben Ú.CS.Á.
9.3.1.12.3
9.3.2.12.3
9.3.3.12.3
A fedélzet alatti szolgálati terek a levegő bevezető csöveinek fedélzet feletti magassága Ú.CS.Á.
9.3.1.12.6
9.3.2.12.6
9.3.3.12.6
A szellőzés bemeneteinek távolsága a rakományterektől Ú.CS.Á.
9.3.1.12.6
9.3.2.12.6
9.3.3.12.6
Tartósan beépített lángzárak Ú.CS.Á.
9.3.3.12.7 Lángzárak jóváhagyása Nem kell alkalmazni azoknál az N típusú hajóknál, amelyek gerincét 1977. január 1-je előtt fektették le.
9.3.1.13
9.3.3.13
Általános stabilitás Ú.CS.Á.
9.3.3.13.3
második bekezdés
Általános stabilitás Ú.CS.Á. 2007. január 1-je után
9.3.1.14
9.3.3.14
Stabilitás sértetlen állapotban Ú.CS.Á.
9.3.3.14.2 Stabilitás sértetlen állapotban Ú.CS.Á.
9.3.3.14.2
b) és c) pont
Stabilitás sértetlen állapotban Ú.CS.Á. 2007. január 1-je után
9.3.3.15 Stabilitás sérült állapotban Ú.CS.Á.
9.3.3.15 Stabilitás sérült állapotban Ú.CS.Á. 2007. január 1-je után
A jóváhagyási bizonyítvány megújítása 2038. január 1-je után
9.3.1.16.1
9.3.3.16.1
A gépterek nyílásainak távolsága a rakománykörzettől Ú.CS.Á.
9.3.3.16.1 Belső égésű motorok a rakománykörzeten kívül N típusú nyitott hajóknál Ú.CS.Á.
9.3.1.16.2
9.3.3.16.2
Az ajtók csuklópántjai a rakománykörzet oldaláról Nem kell alkalmazni azoknál a hajóknál, amelyek gerincét 1977. január 1-je előtt fektették le és az átalakítás más fontos nyílásokat elzárna.
A fedélzetről hozzáférhető gépterek N típusú nyitott hajóknál Ú.CS.Á.
9.3.1.17.1
9.3.3.17.1
A rakománykörzeten kívül elhelyezkedő lakóterek és kormányállások Nem kell alkalmazni azokra a hajókra, amelyek gerincét 1977. január 1-je előtt fektették le, amennyiben nincs kapcsolat a kormányállás és más zárt terek között.
Nem kell alkalmazni azokra a legfeljebb 50 m hosszú hajókra, amelyek gerincét 1977. január 1-je előtt fektették le, és amelyek kormányállása a rakománykörzetben van, még ha más zárt terekhez hozzáférést biztosít, amennyiben a biztonságot az illetékes hatóság megfelelő szolgálati követelményei biztosítják.
N típusú nyitott hajó Ú.CS.Á.
9.3.1.17.2
9.3.2.17.2
9.3.3.17.2
Az elülső felépítmény bejáratainak és nyílásainak elrendezése Ú.CS.Á.
A rakománykörzet felöli bejáratok Nem kell alkalmazni azokra a legfeljebb 50,00 m hosszú hajókra, amelyek gerincét 1977. január 1-je előtt fektették le, amennyiben gázszűrők vannak felszerelve.
Bejáratok és nyílások
N típusú nyitott hajókon
Ú.CS.Á.
9.3.1.17.3 A bejáratoknak és nyílásoknak zárhatónak kell lenniük
N típusú nyitott hajó
Ú.CS.Á.
9.3.1.17.4
9.3.3.17.4
A nyílások távolsága a rakománykörzettől Ú.CS.Á.
9.3.3.17.5 b), c) A tengelyáttörések jóváhagyása és az utasítások elhelyezése
N típusú nyitott hajó
Ú.CS.Á.
9.3.1.17.6 Fedélzet alatti szivattyútér Ú.CS.Á.
9.3.3.17.6 Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni:
A fedélzet alatti szivattyútérnek ki kell elégítenie a szolgálati terek követelményeit.
– G típusú hajókra: 9.3.1.12.3
– N típusú hajókra: 9.3.3.12.3
– a 9.3.1.17.6 vagy a 9.3.3.17.6 pontban előírt gázjelző rendszerrel kell felszerelni
9.3.2.20.1
9.3.3.20.1
Bejárati és szellőző nyílások a fedélzet felett 0,50 m-re Ú.CS.Á.
9.3.2.20.2
9.3.3.20.2
Szívószelepek Ú.CS.Á.
9.3.3.20.2 Vízgátak megtöltése szivattyúval
N típusú nyitott hajó
Ú.CS.Á.
9.3.2.20.2
9.3.3.20.2
A vízgátak megtöltése 30 perc alatt Ú.CS.Á.
9.3.3.21.1. b) Szintjelző eszköz a lángzárral ellátott Ú.CS.Á.
N típusú hajókra és az N típusú nyitott hajókra Az üzemben lévő és szondanyílásokkal ellátott hajókon ezeknek a nyílásoknak
– úgy kell elhelyezkedniük, hogy a töltési fok szondarúddal megállapítható legyen;
– automatikusan záródó fedéllel legyen felszerelve.
9.3.3.21.1 c) Vész- figyelmeztető szintjelző eszköz Nem kell alkalmazni azokra a nyitott N típusú, üzemben levő hajókra, amelyek csak UN 2448 OLVASZTOTT KÉN szállítására vannak jóváhagyva.
9.3.1.21.1. d)
9.3.2.21.1 d)
9.3.3.21.1 d)
Érzékelő a túlfolyásvédelem működésbe lépéséhez Csak olyan hajókra kell alkalmazni, amelyeket a Szerződő Feleknél raknak meg, ahol a megfelelő parti berendezések vannak felszerelve.
9.3.2.21.1 e)
9.3.3.21.1 e)
Berendezés felszerelése a rakománytartályban a nyomás méréséhez Azokon az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókon, amelyek nem olyan anyagokat szállítanak, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat 20 oszlopában 5, 6 vagy 7 megjegyzés található, a rakománytartályokban a nyomás mérésre szolgáló eszközök 2010. december 31-ig az előírásoknak megfelelőnek tekinthetők, ha a gőzcső a két legszélső pontjánál el van látva ilyen szerkezetekkel.
9.3.3.21.1 g) Mintavevő nyílások N típusú nyitott hajó Ú.CS.Á.
9.3.1.21.4
9.3.2.21.4
9.3.3.21.4
Független folyadékszint riasztó készülék Ú.CS.Á.
9.3.1.21.5 a)
9.3.2.21.5 a)
9.3.3.21.5 a)
Csatlakozó aljzat a parti csatlakozó közelében és a hajó szivattyújának leállítása Ú.CS.Á.
9.3.1.21.5 b)
9.3.2.21.5 b)
9.3.3.21.5 d)
Berendezés a hajó szivattyújának partról való leállítására A jóváhagyási bizonyítvány megújítása 2007. január 1-je után.
9.3.3.21.5 c) Szerkezet az üzemanyag vételezés megszakításához A jóváhagyási bizonyítvány megújítása 2008. december 31-e után.
9.3.1.21.7
9.3.2.21.7
9.3.3.21.7
Vákuum vagy túlnyomás riasztó azokon a hajókon, amelyek olyan anyagokat szállítanak, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat 20 oszlopában nincs 5 megjegyzés Ú.CS.Á.
9.3.2.21.7 Vákuum vagy túlnyomás riasztó Ú.CS.Á.
9.3.3.21.7 azokon a hajókon, amelyek olyan anyagokat szállítanak, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat 20 oszlopában 5 megjegyzés található A 2000. december 31-éig érvényes jóváhagyási bizonyítvánnyal ellátott hajóknál ezt az előírást legkésőbb 2010. december 31-ig teljesíteni kell.
9.3.1.21.7
9.3.2.21.7
9.3.3.21.7
Hőmérséklet vészjelző a rakománytartályokban Ú.CS.Á.
9.3.3.21.12 Önzáró fedél Ú.CS.Á.
9.3.3.22.1 b) Rakománytartályok nyílása a fedélzet felett Ú.CS.Á.