P0: 101,3 kPa
νa: 5% = 0,05
δt: 5 K
TDmax: 323 K és 310,8 K
Ta: 288 K
tOb: 50 °C és 30 °C
D. (11) oszlop: A rakománytartályok maximális töltési fokának meghatározása
Ha a fenti A részben foglalt rendelkezések szerint:
| – G típus szükséges: | 91%; | azonban mélyhűtött anyagok esetén: 95% | |
| – C típus szükséges típus szükséges: | 95% | ||
| – N típus szükséges: | 97%; | azonban olvasztott állapotú anyagok esetén vagy 175 kPа ≤ gőznyomás 50 oC-nál < 300 kPа gyúlékony folyadékok esetén: 95%. |
E. (13) oszlop: A mintavevő készülék típusának meghatározása
1 = zárt:
– Magasnyomású rakománytartályokban szállítandó anyagok
– A 3 b) oszlopban az osztályozási kódban T betűvel jelölt és az I. csomagolási csoportba sorolt anyagok
– Inert gáz alatt szállítandó stabilizált anyagok
2 = félig zárt:
– Minden más olyan anyag, amelyhez C típus szükséges
3 = nyitott:
– Minden más egyéb anyag.
F. (14) oszlop: Annak meghatározása, hogy megengedhető-e a fedélzet alatti szivattyútér
Nem – A 3 b) oszlopban az osztályozási kódban T betűvel jelölt összes anyag, a 2 osztály anyagai kivételével
Igen – Minden más egyéb anyag.
G. (15) oszlop: A hőmérsékleti osztály meghatározása
A gyúlékony anyagok az egyik vagy másik hőmérsékleti osztályba öngyulladási hőmérsékletük alapján tartoznak:
| Hőmérsékleti osztály | Gyúlékony folyadékok és gázok T öngyulladási hőmérséklete, °C | |
| T 1 | T > 450 | |
| T 2 | 300 < T ≤ 450 | |
| T 3 | 200 < T ≤ 300 | |
| T 4 | 135 < T ≤ 200 | |
| T 5 | 100 < T ≤ 135 | |
| T 6 | 85 < T ≤ 100 |
Ha robbanásvédelem szükséges és az öngyulladási hőmérséklet nem ismert, a veszélytelennek tekinthető T4 hőmérsékleti osztályt kell feltüntetni.
H. (16) oszlop: A robbanásveszélyességi csoport meghatározása
A gyúlékony anyagok robbanásveszélyességi csoportba maximális kísérleti biztonsági résük (experimental safe gap) alapján sorolhatók. A maximális kísérleti biztonsági rés meghatározása az IEC 79–1A kiadványban foglalt normának megfelelően történik.
A robbanásveszélyességi csoportok a következők:
| Robbanásveszélyességi csoport | Maximális kísérleti biztonsági rés, mm | |
| II A | > 0,9 | |
| II B | ≥ 0,5 – ≤ 0,9 | |
| II C | < 0,5 |
Ha robbanásvédelem szükséges és a megfelelő adatok nem állnak rendelkezésre, a veszélytelennek tekinthető II B robbanásveszélyességi csoportot kell feltüntetni.
I. (17) oszlop: Annak meghatározása, hogy szükséges-e robbanásvédelem a villamos gépeknél és berendezéseknél
Igen – Anyagok ≤ 60 °C lobbanásponttal
– Olyan anyagok, amelyeknél szállítás közben legalább lobbanáspontjuk alatti 15 K hőmérsékletre való melegítés szükséges
– Gyúlékony gázok
Nem – Minden más egyéb anyag.
J. (18) oszlop: Annak meghatározása, hogy szükséges-e egyéni védőfelszerelés, mentőeszköz, hordozható gyúlékony gáz indikátor, hordozható toximéter vagy szűrős légzőkészülék
PP: A 1–9 osztály minden anyagánál
EP: Minden alábbi anyagnál
– a 2 osztály 3 b) oszlopban az osztályozási kódban T vagy C betűvel jelölt anyagainál
– a 3 osztály 3 b) oszlopban az osztályozási kódban T vagy C betűvel jelölt anyagainál
– 4.1osztály
– 6.1osztály és
– 8 osztály anyagainál
– az 1A vagy 1B osztály CMR anyagainál a GHS .5, 3.6 és 3.7 fejezete szerint
EX: Minden olyan anyagnál, amelynél robbanásvédelem szükséges
TOX: A 6.1 osztály minden anyagánál
A többi osztály 3 b) oszlopban az osztályozási kódban T betűvel jelölt minden anyagánál
az 1A vagy 1B osztály CMR anyagainál a GHS 3.5, 3.6 és 3.7 fejezete szerint
A: Minden olyan anyagnál, amelynél EX vagy TOX szükséges
K. (19) oszlop: A kék kúpok, illetve fények számának meghatározása
| A 2 osztály 3 b) oszlopban az osztályozási kódban F betűvel jelölt minden anyagánál: | 1 kúp/fény | |
| A 3–9 osztály 3 b) oszlopban az osztályozási kódban F betűvel jelölt és az I vagy II csomagolási csoportba sorolt minden anyagánál: | 1 kúp/fény | |
| A 2 osztály 3 b) oszlopban az osztályozási kódban T betűvel jelölt minden anyagánál: | 2 kúp/fény | |
| A 3–9 osztály 3 b) oszlopban az osztályozási kódban T betűvel jelölt és az I vagy II csomagolási csoportba sorolt minden anyagánál: | 2 kúp/fény |
L. (20) oszlop: A járulékos követelmények és megjegyzések meghatározása
1. Megjegyzés: Az 1. Megjegyzésre a (20) oszlopban az 1005 UN számú AMMÓNIA, VÍZMENTES szállítása esetén kell utalni.
2. Megjegyzés: A 2. Megjegyzésre a (20) oszlopban az oxigénnel reagáló stabilizált anyagok esetén kell utalni.
3. Megjegyzés: A 3. Megjegyzésre a (20) oszlopban a stabilizálandó anyagok esetén kell utalni.
4. Megjegyzés: A 4. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknak az anyagoknak az esetén kell utalni, amelyek nem szilárdulhatnak meg, mivel felmelegítve veszélyes reakciókat válthatnak ki.
5. Megjegyzés: Az 5. Megjegyzésre a (20) oszlopban a polimerizációnak kitett anyagok esetén kell utalni.
6. Megjegyzés: A 6. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknak a kristályosodásnak kitett anyagoknak az esetén kell utalni, amelyeknél melegítő rendszer vagy melegítési lehetőség szükséges és amelyeknél a gőznyomás 20 oC-nál meghaladja a 0,1 kPa értéket.
7. Megjegyzés: A 7. Megjegyzésre a (20) oszlopban a legalább + 15 °C olvadáspontú anyagok esetén kell utalni.
8. Megjegyzés: A 8. Megjegyzésre a vízzel veszélyesen reagáló anyagok esetén kell utalni.
9. Megjegyzés: A 9. Megjegyzésre a (20) oszlopban az 1131 UN számú SZÉNDISZULFID szállítása esetén kell utalni.
10. Megjegyzés: A továbbiakban nem kell használni.
11. Megjegyzés: A 11. Megjegyzésre a (20) oszlopban az 1040 UN számú ETILÉN-OXID NITROGÉNNEL szállítása esetén kell utalni.
12. Megjegyzés: A 12. Megjegyzésre a (20) oszlopban az 1280 UN számú PROPILÉN-OXID és a 2983 UN számú ETILÉN-OXID ÉS PROPILÉN-OXID KEVERÉK szállítása esetén kell utalni.
13. Megjegyzés: A 13. Megjegyzésre a (20) oszlopban az 1086 UN számú VINIL-KLORID, STABILIZÁLT szállítása esetén kell utalni.
14. Megjegyzés: A 14. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az M.N.N. keverékeknél és tételeknél kell utalni, amelyek nincsenek szabatosan meghatározva és amelyekhez az osztálybasorolási kritériumoknak megfelelően N típusú tartályhajó szükséges.
15. Megjegyzés: A 15. Megjegyzésre a (20) oszlopban a lúgos- vagy savas tulajdonságú anyagokkal – pl. nátrium-hidroxiddal vagy kénsavval – veszélyesen reagáló anyagok esetén kell utalni.
16. Megjegyzés: A 16. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeknél helyi melegítés esetén veszélyes reakció léphet fel.
17. Megjegyzés: A 17. Megjegyzés a (20) oszlopban azokban az esetekben kell utalni, amikor a 6. vagy a 7. Megjegyzést fel kell tüntetni.
18. Megjegyzés: A továbbiakban nem kell használni.
19. Megjegyzés: A 19. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyek vízzel semmiképpen nem érintkezhetnek.
20. Megjegyzés: A 20. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyek szállítási hőmérséklete nem haladhatja meg a rakománytartályok anyagának figyelembevételével maximálisan megengedhető hőmérsékletet. Erre a maximálisan megengedhető hőmérsékletre közvetlenül a 20 szám után kell utalni.
21. Megjegyzés: A továbbiakban nem kell használni.
22. Megjegyzés: A 22. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeknél a (11) oszlopban nincs feltüntetve valamely értéktartomány vagy valamely érték.
23. Megjegyzés: A 23. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyek belső nyomása 30 °C-nál legfeljebb 50 kPa és vízpermet alkalmazásával szállítandók.
24. Megjegyzés: A 24. Megjegyzésre a (20) oszlopban a 3257 UN számú MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. szállítása esetén kell utalni.
25. Megjegyzés: A 25. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeket magas hőmérsékleten 3 típusú rakománytartályban kell szállítani.
26. Megjegyzés: A 26. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeket magas hőmérsékleten 2 típusú rakománytartályban kell szállítani.
27. Megjegyzés: A 27. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeknél a (2) oszlopban „M.N.N.” vagy az általánosan használt megnevezés van feltüntetve.
28. Megjegyzés: A 28. Megjegyzésre a (20) oszlopban a 2448 UN számú OLVASZTOTT KÉN szállítása esetén kell utalni.
29. Megjegyzés: A 29. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeknél a (2) oszlopban fel vannak tüntetve a gőznyomásra és a forráspontra vonatkozó adatok.
30. Megjegyzés: A 30. Megjegyzésre a (20) oszlopban az 1719, 1794, 1814, 1819, 1824, 1829, 1830, 1832, 1833, 1906, 2240, 2308, 2583, 2584, 2677, 2679, 2681, 2796, 2797, 2837 és 3320 UN számú és az azokhoz a tételekhez sorolt anyagok szállítása esetén kell utalni, ahol N típus szükséges.
31. Megjegyzés: A 31. Megjegyzésre a (20) oszlopban a 2 osztály anyagainak és a 3 osztályba sorolt 1280 UN számú PROPILÉN-OXID, valamint a 2983 UN számú ETILÉN-OXID ÉS PROPILÉN-OXID KEVERÉK szállítása esetén kell utalni.
32. Megjegyzés: A 32. Megjegyzésre a (20) oszlopban a 4.1 osztályba sorolt 2448 UN számú OLVASZTOTT KÉN szállítása esetén kell utalni.
33. Megjegyzés: A 33. Megjegyzésre a (20) oszlopban az 5.1 osztályba sorolt 2014 és 2984 UN számú HIDROGÉN-PEROXID VIZES OLDAT szállítása esetén kell utalni.
34. Megjegyzés: A 34. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeknél az (5) oszlopban 8 veszély, a (6) oszlopban pedig N típusú hajó van feltüntetve.
35. Megjegyzés: A 35. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeknél nem engedhető meg a közvetlen hűtőrendszer beépítése.
36. Megjegyzés: A 36. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeknél közvetett hűtőrendszer beépítése szükséges.
37. Megjegyzés: A 37. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál az anyagoknál kell utalni, amelyeknél a rakománytárolási rendszernek képesnek kell lennie kiállni a rakomány teljes gőznyomását a tervezési környezeti hőmérséklet felső határértékénél, függetlenül a párolgó gőz kezelésére megválasztott rendszertől.
38. Megjegyzés: A 38. Megjegyzésre a (20) oszlopban azoknál a keverékeknél kell utalni, amelyeknél az ASTMD 86-01 szabvány szerint a forráskezdet meghaladja a 60 °C-t.
4.1.1 A csomagolóeszközöket és a tartányokat valamely nemzetközi Szabályzat előírásai szerint kell használni, figyelembe véve ezen nemzetközi Szabályzat anyagfelsorolásában található utalásokat, nevezetesen:
– Csomagolóeszközökre (beleértve az IBC-ket és a nagycsomagolásokat): a RID vagy az ADR 3.2 fejezet A táblázat (9a) és (9b) oszlopát, vagy az IMDG Szabályzat vagy az ICAO Műszaki Utasítások 3.2 fejezetének anyagfelsorolását;
– Mobil tartányokra: a RID vagy az ADR 3.2 fejezet A táblázat (10) és (11) oszlopát, vagy az IMDG Szabályzat anyagfelsorolását;
– RID vagy ADR tartányokra: a RID vagy az ADR 3.2 fejezet A táblázat (12) és (13) oszlopát.
4.1.2 A kielégítendő követelmények a következők:
– Csomagolóeszközökre (beleértve az IBC-ket és a nagycsomagolásokat): a RID, az ADR, az IMDG Szabályzat vagy az ICAO Műszaki Utasítások 4.1 fejezete;
– Mobil tartányokra: a RID, az ADR, illetve az IMDG Szabályzat 4.2 fejezete;
– RID vagy ADR tartányokra: a RID vagy az ADR 4.3 fejezete és hol szükséges, az IMDG Szabályzat 4.2.5 vagy 4.2.6 szakasza;
– Szálvázas műanyag tartányokra: az ADR 4.4 fejezete;
– Hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra: az ADR 4.5 fejezete;
– A robbanóanyag előállító mobilegységre (MEMU-ra): az ADR 4.7 fejezete.
4.1.3 Szilárd anyagok járművekben, vasúti kocsikban vagy konténerekben ömlesztve történő szállítására a nemzetközi Szabályzatok következő előírásait kell betartani:
– IMDG Szabályzat 4.3 fejezet; vagy
– ADR 7.3 fejezet, figyelembe véve az ADR 3.2 fejezet A táblázat (10) és (17) oszlopában előírtakat, azzal az eltéréssel, hogy ponyvás járművek és konténerek nem használhatók;
– RID 7.3 fejezet, figyelembe véve a RID 3.2 fejezet A táblázat (10) és (17) oszlopában előírtakat, azzal az eltéréssel, hogy ponyvás vasúti kocsik és konténerek nem használhatók.
4.1.4 Csak az ADR vagy a RID 6. Részének követelményeit kielégítő csomagolóeszközök és tartányok használhatók.
5.1.1 Alkalmazási terület és általános előírások
Ez a fejezet a veszélyes áru küldemények jelölésére, bárcázására és okmányolására, valamint ahol szükséges, a küldemény engedélyezésére és az előzetes értesítésre vonatkozik.
5.1.2 Az egyesítőcsomagolások használata
5.1.2.1 a) Az egyesítőcsomagoláson fel kell tüntetni:
i) az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot, és
ii) a benne levő minden veszélyes áru UN számát, melyek elé az „UN” rövidítést kell írni és el kell helyezni rajta a benne levő küldeménydarabokra az 5.2.2 szakaszban előírt bárcákat,
ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árufajta UN száma és bárcája nem látható kivéve ha az 5.2.2.1.11 pontban foglalt követelmények kerülnek alkalmazásra. Ha különböző küldeménydarabokra ugyanolyan UN szám, illetve bárca szükséges, akkor azt az egyesítőcsomagoláson csak egyszer kell feltüntetni, illetve elhelyezni.
Az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot jól láthatóan, olvashatóan a származási ország hivatalos nyelvén kell feltüntetni, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállításban érintett országok közötti megállapodások mást írnak elő.
b) A következő esetekben az egyesítőcsomagolások két, egymással szemben levő oldalára az 5.2.1.9 bekezdésben ábrázolt, az álló helyzetet jelző nyilakat is el kell helyezni:
– azokra az egyesítőcsomagolásokra, amelyekben olyan küldeménydarabok vannak, amelyeket az 5.2.1.9.1 pont szerint e jelöléssel el kell látni, kivéve, ha a jelölés kívülről látható; és
– azokra az egyesítőcsomagolásokra, amelyekben folyékony anyagot tartalmazó olyan küldeménydarabok vannak, amelyeket az 5.2.1.9.2 pont szerint e jelöléssel nem kell ellátni, kivéve, ha a csomagolóeszközök zárószerkezete látható marad.
5.1.2.2 Minden veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabnak, amely az egyesítőcsomagolásban van, meg kell felelnie az ADN összes vonatkozó előírásának. Az egyes csomagolások funkcióját az egyesítőcsomagolás nem befolyásolhatja.
5.1.2.3 Az együvé rakási tilalmak az egyesítőcsomagolásokra is vonatkoznak.
5.1.2.4 Az olyan küldeménydarabot, amelyen az 5.2.1.9 bekezdés szerinti, álló helyzetet jelző nyilak vannak, a jelölésnek megfelelő helyzetben kell egyesítőcsomagolásba, ill. nagycsomagolásba helyezni.
5.1.3 Üres, tisztítatlan csomagolóeszközök (beleértve az IBC-ket és a nagycsomagolásokat), tartányok, ömlesztett árut szállító járművek, vasúti kocsik és konténerek
5.1.3.1 Az üres, tisztítatlan (nem gáztalanított vagy nem fertőtlenített) csomagolóeszközöket (beleértve az IBC-ket és a nagycsomagolásokat), tartányokat (beleértve a tartányjárműveket, battériás járműveket, battériás vasúti kocsikat, leszerelhető tartányokat, mobil tartányokat, tankkonténereket és MEG-konténereket), az ömlesztett áru szállításhoz használt járműveket, vasúti kocsikat és konténereket, amelyek a 7 osztály kivételével a többi osztály veszélyes áruit tartalmazták, ugyanúgy kell jelölni és bárcával, illetve nagybárcával ellátni, mint töltött állapotban.
Megjegyzés: Az okmányokra lásd az 5.4 fejezetet.
5.1.3.2 A radioaktív anyagok szállítására használt csomagolóeszközöket, IBC-ket és tartányokat nem szabad más áruk tárolására vagy szállítására használni, kivéve, ha annyira vannak sugárzásmentesítve, hogy a sugárzási szint béta-, gamma-sugárzók és csekély toxicitású alfasugárzók esetén legfeljebb 0,4 Bq/cm2, illetve minden más alfasugárzó esetén legfeljebb 0,04 Bq/cm2.
5.1.4 Egybecsomagolás
Amennyiben két vagy több veszélyes árut ugyanazon külső csomagolásba egybecsomagolnak, a küldeménydarabot el kell látni minden egyes árura a megfelelő jelöléssel és veszélyességi bárcákkal. Ha a különböző árukra ugyanolyan veszélyességi bárca szükséges, akkor abból csak egyet kell elhelyezni.
5.1.5 Általános előírások a 7 osztályra
5.1.5.1 Szállítási engedély és értesítés
5.1.5.1.1 Általános előírás
Az ADR 6.4 fejezetében leírt küldeménydarab-minta jóváhagyásán kívül meghatározott körülmények között többoldalú szállítási engedélyre is szükség van (lásd az 5.1.5.1.2 és 5.1.5.1.3 pontot), illetve az illetékes hatóságok értesítése is szükséges (lásd az 5.1.5.1.4 pontot).
5.1.5.1.2 Szállítási engedély
Többoldalú engedély szükséges:
a) az ADR 6.4.7.5 bekezdése előírásainak nem megfelelő vagy ellenőrzött időszakos szellőztetésre kialakított B(M) típusú küldeménydarabok szállításához;
b) az olyan B(M) típusú küldeménydarabok szállításához, amelyek radioaktív tartalmának aktivitása nagyobb, mint a 3000A1, illetve a 3000A2 és az 1000 TBq közül a kisebb érték;
c) olyan küldeménydarabok szállításához, amelyek hasadóanyagot tartalmaznak, ha az egyes küldeménydarabok kritikussági biztonsági mutatószámának összege egy hajón, járművön, vasúti kocsiban vagy egy konténerben meghaladja az 50-et;
azzal a kivétellel, hogy az illetékes hatóság engedélyezheti a szállítást saját államának területén keresztül vagy területére szállítási engedély nélkül is a minta általa kiadott engedélyében (lásd az 5.1.5.2.1 pontot) szereplő különleges előírással.
5.1.5.1.3 Szállítási engedély külön megegyezés alapján
Az illetékes hatóság jóváhagyhat olyan előírásokat, amelyek szerint az ADN vonatkozó követelményeinek nem mindenben megfelelő küldeményt külön megegyezéssel szállíthatnak (lásd az 1.7.4 szakaszt).
5.1.5.1.4 Értesítések
Az illetékes hatóságokat a következő esetekben kell értesíteni:
a) Az olyan küldeménydarab első szállítása előtt, amelyhez az illetékes hatóság engedélye szükséges, a feladónak biztosítani kell, hogy a küldeménydarab gyártási típusához szükséges minden vonatkozó engedélyezési okirat egy példánya mindazon országok illetékes hatóságai számára rendelkezésre álljon, amelyeken keresztül vagy amelybe a küldeményt szállítják. A feladónak nem szükséges ezen illetékes hatóságok elismerésére várakozni, és az illetékes hatóságok sem kötelesek az engedélyezési okiratok átvételét elismerni.
b) Minden
i) C típusú küldeménydarab szállításánál olyan radioaktív anyag tartalommal, amelynek aktivitása a 3000A1, illetve a 3000A2 és az 1000 TBq értékek közül a kisebbiknél nagyobb;
ii) B(U) típusú küldeménydarab szállításánál olyan radioaktív anyag tartalommal, amelynek aktivitása a 3000A1, illetve a 3000A2 és az 1000 TBq értékek közül a kisebbiknél nagyobb;
iii) B(M) típusú küldeménydarab szállításánál;
iv) külön megegyezés alapján végzett szállításnál;
A feladónak mindazon országok illetékes hatóságait értesíteni kell, amelyeken keresztül vagy amelybe a küldeményt szállítják. Ennek az értesítésnek a szállítást megelőzően minden illetékes hatóság birtokában kell lenni, lehetőleg legalább hét nappal a szállítás megkezdése előtt.
c) A feladónak nem kell külön értesítést feladni, ha a szükséges információkat a szállítási engedély iránti kérelem tartalmazza.
d) A feladási értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:
i) elegendő adatot, amely lehetővé teszi a küldeménydarab vagy küldeménydarabok azonosítását, beleértve minden vonatkozó engedélyezési okirat számot és azonosító jelzést;
ii) a feladási időpontra, a várható megérkezési időpontra és a tervezett szállítási útvonalra vonatkozó adatokat;
iii) a radioaktív anyag(ok) vagy nuklid(ok) nevét;
iv) a radioaktív anyag fizikai és kémiai állapotának leírását, vagy annak közlését, hogy különleges formájú vagy kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról van-e szó; és
v) a radioaktív tartalom legnagyobb aktivitását a szállítás alatt becquerelben (Bq) a hozzátartozó SI-prefixum jelével együtt (lásd az 1.2.2.1 bekezdést). Hasadóanyagoknál az aktivitás helyett a hasadóanyag összes mennyisége is megadható grammban (g) vagy annak többszörösében.
5.1.5.2 Az illetékes hatóságok engedélye
5.1.5.2.1 Az illetékes hatóságok engedélye szükséges a következőkre:
a) a gyártási mintára
i) különleges formájú radioaktív anyagokra;
ii) kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokra;
iii) 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokra;
iv) hasadó anyagot tartalmazó minden küldeménydarabra, kivéve, ha az ADR 6.4.11.2 bekezdése alapján mentesítve vannak;
v) B(U) típusú és B(M) típusú küldeménydarabokra;
vi) C típusú küldeménydarabokra;
b) a külön megegyezésre;
c) bizonyos szállításokra (lásd az 5.1.5.1.2 pontot).
Az engedélyokirat tanúsítja, hogy a vonatkozó követelményeket betartották; a küldeménydarab-minta engedélyben a mintához azonosító számot kell rendelni.
A küldeménydarab-mintára és a szállításra vonatkozó engedélyek közös engedélyokiratba foglalhatók egybe.
Az engedélyokiratoknak és az engedély iránti kérelmeknek meg kell felelniük az ADR 6.4.23 szakasz előírásainak.
5.1.5.2.2 A feladónak rendelkeznie kell minden szükséges engedélyokirat egy példányával.
5.1.5.2.3 Olyan küldeménydarab-minták esetében, amelyekhez nem szükséges az illetékes hatóság engedélye, a feladónak az illetékes hatóság általi ellenőrzéshez – kérésre – rendelkezésre kell bocsátania azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a küldeménydarab-minta minden rá vonatkozó előírásnak megfelel.
5.1.5.3 A szállítási mutatószám (TI) és a kritikussági biztonsági mutatószám (CSI) meghatározása
5.1.5.3.1 A küldeménydarabokra, egyesítőcsomagolásokra vagy konténerekre, illetve csomagolatlan LSA-I vagy SCO-I küldeményekre a szállítási mutatószám (TI) meghatározása a következő módon történik:
a) Meghatározzák a küldeménydarab, egyesítőcsomagolás vagy konténer, illetve csomagolatlan LSA-I vagy SCO-I küldemény külső felületeitől 1 m távolságra millisievert/h egységben mért sugárzás maximális szintjét. A mért értéket 100-zal beszorozzák. Az így nyert érték lesz a szállítási mutatószám. Urán- és tóriumérc és azok koncentrátuma esetén az áru külső felületétől 1 m távolságra lévő bármely pontra a sugárzás maximális szintjét a következő értékben lehet felvenni:
0,4 mSv/h az urán és tórium fizikai koncentrátumainál;
0,3 mSv/h a tórium vegyi koncentrátumainál;
0,02 mSv/h az urán vegyi koncentrátumainál, kivéve az urán-hexafluoridot.
b) A tartányoknál, konténereknél és a csomagolatlan LSA-I vagy SCO-I küldeményeknél a fenti a) alpont szerint meghatározott értéket be kell szorozni az 5.1.5.3.1 táblázat szerinti átszámítási tényezővel.
c) A fenti a) és b) alpont szerint kapott értéket az első tizedesjelig a nagyobb érték felé kell kerekíteni (pl. 1,13-t 1,2-re kell kerekíteni, a 0,05 vagy annál kisebb érték helyett nullát kell alkalmazni).
5.1.5.3.1 táblázat: Átszámítási tényező a tartányokra, konténerekre és a csomagolatlan LSA-I vagy SCO-I küldeményekre
| A küldemény méretea | Átszámítási tényező | |
| küldeményméret <1 m2 | 1 | |
| 1 m2 < küldeményméret <5 m2 | 2 | |
| 5 m2 < küldeményméret <20 m2 | 3 | |
| 20 m2 < küldeményméret | 10 | |
| а A küldemény legnagyobb keresztmetszetének területe. | ||
5.1.5.3.2 A szállítási mutatószámot minden egyesítőcsomagolásra, hajóra vagy rakományszállító egységre a bennük lévő küldeménydarabok mutatószámainak (TI) összegeként vagy közvetlenül a sugárzási szint mérésével kell meghatározni, kivéve a nem alaktartó küldeményeket, amelyeknél a szállítási mutatószámot csak a bennük lévő küldeménydarabok mutatószámainak (TI) összegeként kell meghatározni.
5.1.5.3.3 A kritikussági biztonsági mutatószámot minden egyesítőcsomagolásra vagy konténerre a bennük lévő csomagolások CSI értékeinek összegeként kell meghatározni. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a hajó rakományára vagy a rakományszállító egységre a teljes CSI összeg meghatározására.
5.1.5.3.4 A küldeménydarabokat és az egyesítőcsomagolásokat az 5.1.5.3.4 táblázatban foglalt feltételeknek és az alábbi követelményeknek megfelelően a következő kategóriák egyikébe kell besorolni: I-FEHÉR (I-WHITE), II-SÁRGA (II-YELLOW) vagy III-SÁRGA (III-YELLOW):
a) A küldeménydaraboknál vagy az egyesítőcsomagolásoknál a megfelelő kategória megállapításakor figyelembe kell venni úgy a szállítási mutatószámot, mind a felületen mért sugárzást. Ha a felületen a mutatószám az egyik kategória, a sugárzás másik kategória feltételének felel meg, a küldeménydarabot, illetve az egyesítőcsomagolást a magasabb kategóriába kell sorolni. Ilyen célra az I-FEHÉR kategóriát a legalacsonyabb kategóriának tekintendő.
b) A szállítási mutatószámot az 5.1.5.3.1 és az 5.1.5.3.2 bekezdésben foglalt eljárások szerint kell meghatározni.
c) Ha a felületen a sugárzási szint meghaladja a 2 mSv/h értéket vagy a küldeménydarabot, illetve az egyesítőcsomagolást kizárólagos használat mellett, valamint a 7.1.4.14.7.1.3 és a 7.1.4.14.7.3.5 а) pontban foglalt rendelkezések megtartásával kell szállítani.
d) A külön megegyezés mellett szállított küldeménydarabot a III-SÁRGA kategóriába kell sorolni, kivéve azokat az eseteket, amikor a szerkezet származási országának illetékes hatósága által kiadott engedélyokiratban ettől eltérően rendelkeznek (ld. a 2.2.7.2.4.6 pontot).
e) Azt az egyesítőcsomagolást, amely külön megegyezés mellett szállítandó küldeménydarabokat tartalmaz, a III-SÁRGA kategóriába kell sorolni, kivéve azokat az eseteket, amikor a szerkezet származási országának illetékes hatósága által kiadott engedélyokiratban ettől eltérően rendelkeznek (ld. a 2.2.7.2.4.6 pontot).
5.1.5.3.4 táblázat: A küldeménydarabok és egyesítőcsomagolások kategóriái
| Feltételek | |||
| Szállítási mutatószám | Maximális sugárzási szint a felület bármely pontján | Kаtegória | |
| 0a | Legfeljebb 0,005 mSv/h | I-FEHÉR | |
| 0-nál nagyobb, de legfeljebb 1a | 0,005 mSv/h-nál nagyobb, de legfeljebb 0,5 mSv/h | II-SÁRGA | |
| 1-nél nagyobb, de legfeljebb 10 | 0,5 mSv/h-nál nagyobb, de legfeljebb 2 mSv/h | III- SÁRGA | |
| 10-nél nagyobb | 2 mSv/h-nál nagyobb, de legfeljebb 10 mSv/h | III-SÁRGAb | |
| a Ha a mért TI nem haladja meg a 0,05 értéket, a közölt érték a 5.1.5.3.1 с) pontnak megfelelően 0-val az egyenlőnek vehető. | |||
| b Ugyancsak kizárólagos használat feltételeivel szállítható. | |||
5.1.5.4 Az engedélyekre és előzetes értesítésre vonatkozó előírások összefoglalása
Megjegyzés: 1. Az olyan küldeménydarab első szállítása előtt, amelyhez az illetékes hatóság küldeménydarab-minta engedélye szükséges, a feladónak biztosítania kell, hogy a küldeménydarab-minta engedélynek egy példánya minden érintett ország illetékes hatóságának rendelkezésére álljon (lásd az 5.1.5.1.4 a) pontot).
2. Értesítés akkor szükséges, ha a tartalom meghaladja a 3000A1, illetve a 3000A2 vagy az 1000 TBq értéket (lásd az 5.1.5.1.4 b) pontot).
3. A szállításhoz többoldalú engedély szükséges, ha a tartalom meghaladja a 3000A1, illetve a 3000A2 vagy az 1000 TBq értéket, vagy ha ellenőrzött időszakos szellőztetés szükséges (lásd az 5.1.5.1 bekezdést).
4. Az engedélyezésére és az előzetes értesítésre lásd az anyag szállítására alkalmazott küldeménydarabra vonatkozó előírásokat.
| Az illetékes hatóságok engedélye szükséges-e | ||||||
| Tárgy | UN szám | származási ország | útvonal által érintett országoka | A származási ország és az érintett országok illetékes hatóságainak értesítése szükséges-e a feladó által minden szállítás előtta | Hivatkozás | |
| Nem felsorolt A1 és A2 érték számítása | – | Igen | Igen | Nem | – | |
| Engedményes küldeménydarabok | 2908, 2909, 2910, 2911 | – | ||||
| – küldeménydarab-minta | Nem | Nem | Nem | |||
| – szállítás | Nem | Nem | Nem | |||
| LSAb anyagok, SCOb-tárgyak, IP-1, IP-2 és IP-3 típusú küldeménydarabok, nem hasadó és hasadó-engedményes | 2912, 2913, 3321, 3322 | – | ||||
| – küldeménydarab-minta | Nem | Nem | Nem | |||
| – szállítás | Nem | Nem | Nem | |||
| Ab típusú küldeménydarabok, nem hasadó és hasadó-engedményes | 2915, 3332 | – | ||||
| – küldeménydarab-minta | Nem | Nem | Nem | |||
| szállítás | Nem | Nem | Nem | |||
| B(U)b típusú küldeménydarabok, nem hasadó és hasadó-engedményes | 2916 | 5.1.5.1.4 b), 5.1.5.2.1 a), 6.4.22.2 (ADR) | ||||
| – küldeménydarab-minta | Igen | Nem | lásd az 1 megj. | |||
| – szállítás | Nem | Nem | lásd a 2 megj. | |||
| B(M)b típusú küldeménydarabok, nem hasadó és hasadó-engedményes | 2917 | 5.1.5.1.4 b), 5.1.5.2.1 a), 5.1.5.1.2, 6.4.22.3 (ADR) | ||||
| – küldeménydarab-minta | Igen | Igen | Nem | |||
| – szállítás | lásd a 3 megj. | lásd a 3 megj. | Igen | |||
| Cb típusú küldeménydarabok, nem hasadó és hasadó-engedményes | 3323 | 5.1.5.1.4 b), 5.1.5.2.1 a), 6.4.22.2 (ADR) | ||||
| – küldeménydarab-minta | Igen | Nem | lásd az 1 megj. | |||
| – szállítás | Nem | Nem | lásd a 2 megj. | |||
| Hasadóanyag-tartalmú küldeménydarabok | 2977, 3324, 3325, 3326, 3327, 3328, 3329, 3330, 3331, 3333 | 5.1.5.2.1 a), 5.1.5.1.2, 6.4.22.4 (ADR) | ||||
| – küldeménydarab-minta | Igenc | Igenc | Nem | |||
| – szállítás | ||||||
| – ha a kritikussági biztonsági mutatószámok összege legfeljebb 50 | Nemd | Nemd | lásd a 2 megj. | |||
| – ha a kritikussági biztonsági mutatószámok összege nagyobb 50-nél | Igen | Igen | lásd a 2 megj. | |||
| Különleges formájú radioaktív anyagok | 1.6.6.3 (ADR), 5.1.5.2.1 a), 6.4.22.5 (ADR) | |||||
| – gyártási minta | – | Igen | Nem | Nem | ||
| – szállítás | lásd a 4 megj. | lásd a 4 megj. | lásd a 4 megj. | lásd a 4 megj. | ||
| Kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok | 5.1.5.2.1 a), 6.4.22.5 (ADR) | |||||
| – gyártási minta | – | Igen | Nem | Nem | ||
| – szállítás | lásd a 4 megj. | lásd a 4 megj. | lásd a 4 megj. | lásd a 4 megj. | ||
| Küldeménydarabok, amelyek legalább 0,1 kg urán- hexafluoridot tartalmaznak | 5.1.5.2.1 a), 6.4.22.1 (ADR) | |||||
| – küldeménydarab-minta | – | Igen | Nem | Nem | ||
| – szállítás | lásd a 4 megj. | lásd a 4 megj. | lásd a 4 megj. | lásd a 4 megj. | ||
| Külön feltételek | 2919, 3331 | 1.7.4.2, 5.1.5.2.1 b), 5.1.5.1.4 b) | ||||
| – szállítás | Igen | Igen | Igen | |||
| Engedélyezett küldeménydarab-minták, amelyekre átmeneti előírások vonatkoznak | – | lásd az 1.6.6 szakaszt (ADR) | lásd az 1.6.6 szakaszt (ADR) | lásd az 1 megj. | 1.6.6.1 (ADR), 1.6.6.2 (ADR), 5.1.5.1.2, 5.1.5.1.4 b), 5.1.5.2.1 a) | |
| a Azon országok, amelyekből a küldemény szállítása indul, amelyeken át történik, vagy amelyekbe irányul. | ||||||
| b Amennyiben a radioaktív tartalom olyan hasadóanyagokból áll, amelyek a hasadóanyagokat tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó előírások alól nem mentesülnek, akkor a hasadóanyagokat tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó előírások érvényesek (lásd az ADR 6.4.11 szakaszát). | ||||||
| c A hasadóanyagokra vonatkozó küldeménydarab-minták esetén a táblázat valamely más pontja szerint is szükség lehet engedélyre. | ||||||
| d Szállítási engedélyre azonban a táblázat valamely más pontja szerint is szükség lehet. | ||||||
5.2.1 A küldeménydarabok jelölése
Megjegyzés: A csomagolóeszközök, nagycsomagolások, nyomástartó tartályok és IBC-k gyártásával, vizsgálatával és engedélyezésével kapcsolatos jelölésekre lásd az ADR 6. részét.
5.2.1.1 Hacsak az ADN-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni.
5.2.1.2 Minden e fejezetben előírt jelölésnek
a) jól láthatónak és olvashatónak kell lennie; és
b) jól láthatósága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet.
5.2.1.3 A kármentő csomagolásokat kiegészítésképpen el kell látni a „KÁRMENTŐ CSOMAGOLÁS” felirattal.
5.2.1.4 A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni.
5.2.1.5 Kiegészítő előírások az 1 osztály áruira
Az 1 osztály áruit tartalmazó küldeménydarabokon kiegészítésképpen fel kell tüntetni a 3.1.2 szakasz szerinti helyes szállítási megnevezést. Ezt a jelölést jól olvasható módon és maradandóan a származási ország valamely hivatalos nyelvén kell feltüntetni, és ha ez a nyelv nem a francia, a német vagy az angol, akkor vagy franciául, vagy németül, vagy angolul is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállításban érintett országok közötti megállapodások mást írnak elő.
5.2.1.6 Kiegészítő előírások a 2 osztály gázaira
Az újratölthető tartályokon jól olvashatóan és tartósan fel kell írni a következőket:
a) a gáz vagy gázkeverék UN számát; és a 3.1.2 szakasz szerinti helyes szállítási megnevezését;
Az m.n.n. tételek alá sorolt gázok esetében csak az UN számot és a gáz műszaki megnevezését1 kell megadni;
| 1 A „helyes szállítási megnevezés”, illetve – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek: | ||
| – UN 1078 hűtőgáz, M.N.M esetében F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék; | ||
| – az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék; | ||
| – az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék vagy bután, A01 keverék vagy bután, A02 keverék vagy bután, A0 keverék vagy bután, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék vagy propán; | ||
| – az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált. | ||
Gázkeverékek esetében nem szükséges két olyan alkotórésznél többet megnevezni, amely a keverék veszélyessége tekintetében mértékadó;
b) az olyan sűrített gázoknál, amelyeket tömegre töltenek, és a cseppfolyósított gázoknál: vagy a töltet engedélyezett legnagyobb tömegét és a tartály saját tömegét, beleértve a szerelvényeket és tartozékokat is, amelyek a töltés alatt a tartályon vannak, vagy a bruttó tömeget;
c) a következő időszakos vizsgálat időpontját (év).
Ezeket az adatokat vagy a tartályra erősített tartós adattáblára vagy címkére kell beütni vagy felírni, vagy pedig jól tapadó és jól olvasható módon, pl. festéssel vagy más azonos értékű eljárással magára a tartályra kell felírni.
Megjegyzés: 1. Lásd még az ADR 6.2.2.7 bekezdését.
2. A nem utántölthető tartályokra lásd az ADR 6.2.2.8 bekezdését.
5.2.1.7 Különleges előírások a 7 osztály radioaktív anyagainak jelölésére
5.2.1.7.1 Minden küldeménydarabon a csomagolás külső oldalán olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a feladó vagy a címzett, vagy mindkettő azonosító adatait.
5.2.1.7.2 Minden küldeménydarabon, az engedményes küldeménydarabok kivételével, a csomagolás külső oldalára jól olvashatóan és tartós módon rá kell írni az áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni és helyes szállítási megnevezését. Az engedményes küldeménydarabok esetén csak az UN számot kell feltüntetni, amely elé az „UN” rövidítést kell írni.
5.2.1.7.3 Az 50 kg bruttó tömegnél nehezebb küldeménydarabokon a csomagolás külső oldalán jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni az engedélyezett bruttó tömeget.
5.2.1.7.4 Minden küldeménydarabon, amely:
a) valamely IP-1 típusú, IP-2 típusú vagy IP-3 típusú küldeménydarab-mintának felel meg, a csomagolás külső oldalán jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni az „IP-1 TÍPUS”, „IP-2 TÍPUS”, illetve „IP-3 TÍPUS” feliratot;
b) valamely A típusú küldeménydarab-mintának felel meg, a csomagolás külső oldalán jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni az „A TÍPUS” feliratot;
c) valamely IP-2 típusú, IP-3 típusú, illetve A típusú küldeménydarab-mintának felel meg, a csomagolás külső oldalán jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a minta származási országának a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárműveknél használt államjelzését * és vagy a gyártó nevét, vagy a küldeménydarab egyéb azonosítóját, melyet a minta származási országának illetékes hatósága határozott meg..
5.2.1.7.5 Minden küldeménydarabon, amely megfelel az illetékes hatóság által jóváhagyott valamely mintának, a csomagolás külső oldalán jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni:
a) az erre a mintára az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelet;
b) a sorozatszámot, amely lehetővé teszi minden egyes, a mintának megfelelő csomagolás egyértelmű azonosítását;
c) B(U) vagy B(M) típusú küldeménydarab-minta esetén a „B(U) TÍPUS” vagy „B(M) TÍPUS” feliratot; és
d) C típusú küldeménydarab-minta esetén a „C TÍPUS” feliratot.
5.2.1.7.6 Minden B(U), B(M) vagy C típusú mintának megfelelő küldeménydarabot el kell látni a legkülső tűz- és vízálló tartály külső oldalán beütéssel, domborítással vagy más eljárással tűz- és vízálló módon felvitt alábbi sugárveszély szimbólummal:
Sugárveszély szimbólum
X sugarú belső körre vonatkozó arányokkal.
Az X megengedett legkisebb mérete 4 mm.
5.2.1.7.7 Ha az LSA-I anyag vagy SCO-I tárgy tartályban, illetve burkolóanyagban van és az ADR 4.1.9.2.3 pont szerint kizárólagos használat mellett szállítják, a tartály vagy a burkolóanyag külső felületére felírható a „RADIOACTIVE LSA-I”, illetve a „RADIOACTIVE SCO-I” felirat.
5.2.1.7.8 Az illetékes hatóság gyártási minta engedélyéhez, illetve szállítási engedélyéhez kötött küldeménydarabok nemzetközi szállítása esetén, ha az érintett országokban különböző engedélytípusok szükségesek, a jelölést a gyártási minta származási országában kiadott engedélynek megfelelően kell végrehajtani.
5.2.1.8 A környezetre veszélyes anyagok különleges jelölése
5.2.1.8.1 Azokon a küldeménydarabokon, amelyek a 2.2.9.1.10 pont kritériumai szerint környezetre veszélyes anyagot tartalmaznak, tartósan fel kell tüntetni az 5.2.1.8.3 pont szerinti, „környezetre veszélyes anyag” jelölést, kivéve azokat, amelyeknek tartalma egy önálló csomagolóeszközben, vagy kombinált csomagolás esetén belső csomagolóeszközönként
legfeljebb 5 liter folyékony anyag; vagy
legfeljebb 5 kg szilárd anyag.
5.2.1.8.2 A „környezetre veszélyes anyag” jelölést az 5.2.1.1 bekezdésben előírt jelölés közelében kell elhelyezni. Az 5.2.1.2 és az 5.2.1.4 bekezdés előírásait is be kell tartani.
5.2.1.8.3 A „környezetre veszélyes anyag” jelölése a következő ábrán látható. A jelölésnek 100 x 100 mm nagyságúnak kell lennie, kivéve, ha a küldeménydarab méretei miatt csak kisebb jelölés fér el.
Jelkép (hal és fa): fekete; fehér vagy más, kellően elütő színű alapon
5.2.1.9 Az álló helyzetet jelző nyilak
5.2.1.9.1 Az 5.2.1.9.2 pontban említett esetek kivételével
– azokat a kombinált csomagolásokat, amelyekben a belső csomagolásban folyékony anyag van;
– a szellőző szerkezettel ellátott önálló csomagolóeszközöket; és
– a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló mélyhűtő tartályokat
a következő ábrához hasonló vagy az ISO 780:1985 szabványban szereplő leírásnak megfelelő, a küldeménydarab álló helyzetét jelző nyilakkal jól látható módon meg kell jelölni. Az álló helyzetet jelző nyilakat a küldeménydarab két, egymással szemben lévő függőleges oldalára kell feltenni úgy, hogy a nyilak függőlegesen a helyes irányba mutassanak. A jelölésnek négyszögletes alakúnak és a küldeménydarab méretéhez képest jól látható nagyságúnak kell lennie. A nyilak körüli négyszögletes keret feltüntetése tetszőleges.
Két felfelé mutató fekete vagy vörös nyíl fehér vagy más, kellően elütő színű alapon.
A négyszögletes keret feltüntetése tetszőleges.
5.2.1.9.2 Az álló helyzetet jelző nyilakat nem szükséges feltenni
a) a nyomástartó tartályokra, kivéve a mélyhűtő tartályokat;
b) azokra a küldeménydarabokra, amelyekben legfeljebb 120 ml-es belső csomagolás(ok)ban van a veszélyes áru, és a belső és a külső csomagolóeszköz között a teljes folyékony anyag mennyiség felszívására elegendő felszívóképes anyag van;
c) azokra a küldeménydarabokra, amelyekben a 6.2 osztályba tartozó fertőző anyag van legfeljebb 50 ml-es elsődleges tartály(ok)ban;
d) a 7 osztályba tartozó radioaktív anyagot tartalmazó IP-2, IP-3, A, B(U), B(M) és C típusú küldeménydarabokra; és
e) azokra a küldeménydarabokra, amelyekben olyan tárgyak vannak, amelyek bármely irányban elhelyezve szivárgásmentesek (pl. alkoholos vagy higanyos hőmérő, aeroszol stb.).
5.2.1.9.3 Az e bekezdés szerint megjelölt küldeménydarabokon nyilak csak a küldeménydarab megfelelő helyzetének jelzése céljából alkalmazhatók.
5.2.2 A küldeménydarabok bárcázása
5.2.2.1 Bárcázási előírások
5.2.2.1.1 A 3.2 fejezet A táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az (5) oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a (6) oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik.
5.2.2.1.2 Az előírt mintáknak pontosan megfelelő, letörölhetetlen veszélyességi jelölések is alkalmazhatók a veszélyességi bárcák helyett.
5.2.2.1.3–5.2.2.1.5 (fenntartva)
5.2.2.1.6 Az 5.2.2.2.1.2 pontban előírtak kivételével minden bárcát:
a) a küldeménydarab egyazon felületére kell elhelyezni, ha ezt a küldeménydarab méretei lehetővé teszik; az 1 és a 7 osztály anyagait tartalmazó küldeménydaraboknál a helyes szállítási megnevezés közelében;
b) úgy kell a küldeménydarabra elhelyezni, hogy sem a csomagolás valamely része, vagy tartozéka, sem másik bárca vagy jelölés ne takarja vagy ne fedje el;
c) egymás mellé kell elhelyezni, ha egynél több bárca van előírva.
Ha a küldeménydarab alakja szabálytalan vagy a küldeménydarab túl kicsi ahhoz, hogy a bárca megfelelően elhelyezhető legyen, a bárca egy biztonságosan rögzített függőcímkére is ragasztható, vagy más alkalmas módon a küldeménydarabhoz erősíthető.
5.2.2.1.7 A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell bárcával ellátni.
5.2.2.1.8 (fenntartva)
5.2.2.1.9 Különleges előírások az önreaktív anyagok és a szerves peroxidok bárcázására
a) Mivel a 4.1 számú bárca arra is utal, hogy a termék gyúlékony lehet, ezért 3 számú bárca nem szükséges. A B típusú önreaktív anyagok esetében kiegészítésképpen 1 számú bárcát is el kell helyezni, kivéve, ha az illetékes hatóság engedélyezte ezen bárca elhagyását kifejezetten az alkalmazott csomagolásra, mivel a vizsgálatok eredményei bizonyították, hogy az önreaktív anyag ebben a csomagolásban nem robbanásveszélyes;
b) Mivel az 5.2 számú bárca arra is utal, hogy a termék gyúlékony lehet, ezért 3 számú bárca nem szükséges. Kiegészítésképpen a következő bárcákat kell elhelyezni:
i) a B típusú szerves peroxidok esetében kiegészítésképpen 1 számú bárcát is el kell helyezni, kivéve, ha az illetékes hatóság engedélyezte ezen bárca elhagyását kifejezetten az alkalmazott csomagolásra, mivel a vizsgálatok eredményei bizonyították, hogy a szerves peroxid ebben a csomagolásban nem robbanásveszélyes;
ii) 8 számú veszélyességi bárcát, ha a szerves peroxid a 8 osztály I vagy II csomagolási csoportja kritériumainak megfelel.
A név szerint említett önreaktív anyagokhoz és szerves peroxidokhoz az elhelyezendő bárcákat a 2.2.41.4, illetve a 2.2.52.4 bekezdés felsorolása tartalmazza.
5.2.2.1.10 Különleges előírások a fertőző anyagokat tartalmazó küldeménydarabok bárcázására
A fertőző anyagokat tartalmazó küldeménydarabokon a 6.2 számú bárcán kívül mindazon veszélyességi bárcákat el kell helyezni, amelyek a tartalom tulajdonságai miatt szükségesek.
5.2.2.1.11 Különleges előírások a radioaktív anyagok bárcázására
5.2.2.1.11.1 Kivéve, ha az 5.3.1.1.3 pontban előírtak szerint felnagyított bárcákat alkalmaznak, minden radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabra, konténerre és egyesítőcsomagolásra legalább két, a kategóriájának megfelelő (lásd az 5.1.5.3.4 pontot) 7A, 7B vagy 7C számú bárcát kell elhelyezni. A bárcákat a küldeménydarabok külsejének két, egymással szemben levő oldalára, illetve a nagykonténer mind a négy oldalára kell elhelyezni. Minden, radioaktív anyagot tartalmazó egyesítőcsomagolást legalább két, egymással szemben levő külső oldalán kell bárcával megjelölni. Ezenkívül minden hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabra, egyesítőcsomagolásra és konténerre, kivéve az ADR 6.4.11.2 bekezdése szerinti engedményes hasadóanyagokat tartalmazókat, a 7E számú bárcákat is el kell helyezni; ezeket a bárcákat közvetlenül a radioaktív anyagra utaló bárcák mellé kell helyezni. A bárcák nem takarhatják az 5.2.1 szakaszban meghatározott jelöléseket. Azokat a bárcákat, amelyek nem felelnek meg a tartalomnak, el kell távolítani vagy le kell takarni.
5.2.2.1.11.2 A 7A, 7B és 7C számú minta szerinti bárcákon a következő információkat kell feltüntetni:
a) Tartalom:
i) Az LSA-I anyagokat kivéve a radionuklidok nevét a 2.2.7.2.2.1 pont táblázata szerint, az ott található jellel. A radionuklid keverékekre a sugárzás szempontjából meghatározó nuklidokat kell megnevezni, amennyire a rovatban rendelkezésre álló hely ezt megengedi. Az LSA- vagy SCO-csoportot a radionuklid neve után kell írni. Ehhez az „LSA-II”, „LSA-III”, „SCO-I” és „SCO-II” kifejezéseket kell használni.
ii) LSA-I anyagokhoz elegendő az „LSA-I” megjelölés, a radionuklid nevét nem kötelező feltüntetni.
b) Aktivitás:
A radioaktív tartalom szállítás alatti legnagyobb aktivitását becquerelben (Bq) a hozzátartozó SI-prefixum jelével kell megadni (lásd az 1.2.2.1 bekezdést). Hasadóanyagok esetén az aktivitás helyett megadható az összes mennyiség is grammban (g) vagy annak többszörösében.
c) Egyesítőcsomagolásoknál és konténereknél a „tartalom”-ra és az „aktivitás”-ra vonatkozó beírás a bárcákon az előző a) és b) pont alatt előírt adatoknak megfelelően történjen, az egyesítőcsomagolások vagy konténerek teljes tartalmára vonatkoztatva. Ez nem vonatkozik azon egyesítőcsomagolások vagy konténerek bárcáira, amelyek különböző radionuklidokat tartalmazó küldeménydarabokat tartalmaznak együvé rakva; ilyen esetekben a „Lásd a fuvarokmányt” beírást lehet alkalmazni.
d) Szállítási mutatószám (TI): a szám meghatározása az 5.1.5.3.1 és az 5.1.5.3.2 pont szerint történik (az I-FEHÉR kategóriára nézve a szállítási mutatószám feltüntetése nem szükséges).
5.2.2.1.11.3 Minden 7E számú bárcán fel kell tüntetni a kritikussági biztonsági mutatószámot (CSI-t), amint az a külön megegyezés vagy a küldeménydarab-minta engedély okiratában szerepel, amelyet az illetékes hatóság adott ki.
5.2.2.1.11.4 Egyesítőcsomagolások és konténerek esetén az 5.2.2.1.11.3 pontban előírt kritikussági biztonsági mutatószámot (CSI-t) a bárcán az egyesítőcsomagolás, illetve a konténer teljes hasadóanyag tartalmára összesítve kell feltüntetni.
5.2.2.1.11.5 Az illetékes hatóság gyártási minta engedélyéhez, illetve szállítási engedélyéhez kötött küldeménydarabok nemzetközi szállítása esetén, ha az érintett országokban különböző engedélytípusok szükségesek, a bárcákat a gyártási minta származási országában kiadott engedélynek megfelelően kell elhelyezni.
5.2.2.2 Előírások a bárcákra
5.2.2.2.1 A bárcáknak a szín, a jelkép és a forma tekintetében az 5.2.2.2.2 pontban látható bárcákkal kell megegyezniük és a következő előírásoknak kell megfelelniük. Elfogadhatók azonban a többi közlekedési alágazatra előírt hasonló bárcák is, amelyeken csak olyan, apró eltérések vannak, amelyek a bárca nyilvánvaló jelentését nem befolyásolják.
Megjegyzés: Az 5.2.2.2.2 pontban – ahol indokolt – a bárcák az 5.2.2.2.1.1 pontban előírtak szerint szaggatott külső határvonallal vannak ábrázolva. Ez nem szükséges akkor, ha a bárca elütő színű háttéren van.
5.2.2.2.1.1 A bárcák csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúak, legalább 100 x 100 mm nagyságúak. A bárcákon a szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm távolságra vonal fut körbe. A bárca felső felén a vonal a jelképpel azonos színű, a bárca alsó felén a vonal az alsó sarokban lévő számmal azonos színű. A bárcákat elütő színű háttérre kell feltenni vagy pedig a külső szélét szaggatott vagy folytonos határvonallal kell jelölni.
5.2.2.2.1.2 A 2 osztály gázait tartalmazó palackokhoz alakjuk, helyzetük és a szállításnál szükséges rögzítés módja miatt az e szakaszban előírt, de az ISO 7225:2005 (Gázpalackok – Figyelmeztető bárcák) szabvány szerinti, csökkentett méretű bárcák is használhatók, hogy a gázpalackok nem hengeres részére (vállrészére) elhelyezhetők legyenek.
Az 5.2.2.1.6 pont előírásaitól eltérően a bárcák az ISO 7225:2005 szabvány szerinti mértékben fedhetik egymást. A főveszélyre utaló bárcának és az összes bárcán levő számnak mindig, teljes mértékben láthatónak, illetve a jelképeknek felismerhetőnek kell lenniük.
A 2 osztály gázaihoz használt, tisztítatlan, üres nyomástartó tartályok újratöltés, vizsgálat, az érvényes előírásoknak megfelelő, új bárcával való ellátás vagy a nyomástartó tartály ártalmatlanítása céljából úgy is szállíthatók, ha elavult vagy sérült bárcákkal vannak jelölve.
5.2.2.2.1.3 Az 1.4, 1.5 és 1.6 alosztály bárcája kivételével a bárcák felső felén a jelképek, az alsó felén a következők vannak feltüntetve::
a) az 1, a 2, a 3, a 5.1, a 5.2, a 7, a 8 és a 9 osztály bárcáinál az osztály száma;
b) a 4.1, a 4.2 és a 4.3 osztály bárcáinál a „4” számjegy;
c) a 6.1 és a 6.2 – osztály bárcáinál a „6” számjegy.
A bárcákon az 5.2.2.2.1.5 pont szerint szöveg is feltüntethető, pl. az UN szám, vagy a veszély jellegét leíró szavak (pl. „gyúlékony”), feltéve, hogy a szöveg nem takarja el, ill. nem zavarja a bárcára előírt egyéb elemeket.
5.2.2.2.1.4 Ezen kívül az 1 osztály bárcáinak – az 1.4, 1.5 és 1.6 alosztály kivételével – az alsó felén az osztály száma felett az anyagra vagy tárgyra vonatkozó alosztály száma és összeférhetőségi csoport betűjele van feltüntetve. Az 1.4, 1.5 és 1.6 alosztály bárcáinak felső felén az alosztály száma, az alsó felén az osztály száma és felette az összeférhetőségi csoport betűjele van.
5.2.2.2.1.5 A bárcákon – a 7 osztály anyagaira utaló bárcák kivételével – a jelkép alatti üres részen az osztály számán kívüli egyéb szöveg is feltüntethető, de csak ha a veszély természetére vagy kezelési óvintézkedésre utal.
5.2.2.2.1.6 A jelképeknek, szövegeknek és számoknak jól olvashatónak és tartósnak és minden bárcán fekete színűnek kell lenniük, kivéve:
a) a 8 osztály bárcáit, ahol a szöveget (ha van) és az osztály számát fehérrel kell felírni;
b) a teljesen zöld, vörös vagy kék hátterű bárcákat, ahol fehér színűek is lehetnek;
c) az 5.2 osztály bárcáit, amelyeken a jelkép fehér színű lehet; és
d) az UN 1011, 1075, 1965 és 1978 számú anyagokat tartalmazó palackokon és gázpatronokon elhelyezett 2.1 számú bárcát, ahol megegyezhet a tartály színével, ha az kellően elüt a bárca hátterétől.
5.2.2.2.1.7 A bárcák felismerhetősége az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet.
5.2.2.2.2 Bárca minták
1 OSZTÁLY VESZÉLYE
Robbanóanyagok és – tárgyak
** Az alosztály számának helye – üresen kell hagyni, ha a robbanásveszély járulékos veszély.
* Az összeférhetőségi csoport helye – üresen kell hagyni, ha a robbanásveszély járulékos veszély.
2 OSZTÁLY VESZÉLYE
Gázok
3 OSZTÁLY VESZÉLYE
Gyúlékony folyékony anyagok
4.1 OSZTÁLY VESZÉLYE
Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok
4.2 OSZTÁLY VESZÉLYE
Öngyulladásra hajlamos anyagok
4.3 OSZTÁLY VESZÉLYE
Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
5.1 OSZTÁLY VESZÉLYE
Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
5.2 OSZTÁLY VESZÉLYE
Szerves peroxidok
6.1 OSZTÁLY VESZÉLYE
Mérgező anyagok
6.2 OSZTÁLY VESZÉLYE
Fertőző anyagok
7 OSZTÁLY VESZÉLYE
Radioaktív anyagok
8 OSZTÁLY VESZÉLYE
Maró anyagok
9 OSZTÁLY VESZÉLYE
Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
Megjegyzés: A konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek és mobil tartányok jelölésére és nagybárcával való ellátására tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban lásd az 1.1.4.2.1 pontot. Ha az 1.1.4.2.1 c) pont előírásait alkalmazzák, akkor csak a jelen fejezet 5.3.1.3 bekezdését és 5.3.2.1.1 pontját kell alkalmazni.
5.3.1 Nagybárcák elhelyezése
5.3.1.1 Általános előírások
5.3.1.1.1 Amikor és ahogyan ebben a szakaszban elő van írva, a nagybárcákat a konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobil tartányok, járművek és vasúti kocsik külső felületére kell erősíteni. A nagybárcáknak meg kell egyezniük a konténerben, MEG-konténerben, tankkonténerben, mobil tartányban, járműben vagy a vasúti kocsiban levő árura a 3.2 fejezet A táblázat (5), esetleg (6) oszlopában előírt bárcákkal, és meg kell felelniük az 5.3.1.7 bekezdésben található leírásnak. A nagybárcákat elütő színű háttérre kell feltenni vagy pedig a külső szélét szaggatott vagy folytonos határvonallal kell jelölni.
5.3.1.1.2 Az 1 osztálynál az összeférhetőségi csoportot nem kell a nagybárcákon feltüntetni, ha a jármű, a vasúti kocsi vagy a konténer több összeférhetőségi csoport anyagait szállítja. A különböző alosztályokba tartozó anyagokat vagy tárgyakat szállító járművet, vasúti kocsit, illetve konténert csak a legveszélyesebb alosztály szerinti nagybárcával kell ellátni a következő sorrendnek megfelelően:
1.1 (legveszélyesebb), 1.5, 1.2, 1.3, 1.6, 1.4 (legkevésbé veszélyes).
Amennyiben az 1.5D osztályozási kód alá tartozó anyagokat az 1.2 alosztály anyagaival vagy tárgyaival együtt szállítják, úgy a járművet, a vasúti kocsit, illetve a konténert az 1.1 alosztálynak megfelelően kell nagybárcával ellátni.
Az 1.4 alosztály S összeférhetőségi csoportjába tartozó robbanóanyagok és -tárgyak szállítása esetén nincs szükség nagybárcára.
5.3.1.1.3 A 7 osztálynál a fő veszélyre utaló nagybárcának meg kell egyeznie az 5.3.1.7.2 pontban leírt 7D mintával. Erre a nagybárcára nincs szükség azoknál a járműveknél, vasúti kocsiknál és konténereknél, amelyekben engedményes küldeménydarabokat szállítanak, és a kiskonténereknél.
Amennyiben a járműre, vasúti kocsira, konténerre, MEG-konténerre, tankkonténerre vagy mobil tartányra a 7 osztály veszélyességi bárcája és nagybárca is elő van írva, akkor a 7D számú nagybárca helyett az előírt veszélyességi bárca felnagyított változata is elhelyezhető, amely mindkét célnak megfelel.
5.3.1.1.4 A több osztályba tartozó árukat tartalmazó konténerekre, MEG-konténerekre, tankkonténerekre, mobil tartányokra, járművekre, illetve vasúti kocsikra nem szükséges a járulékos veszélyre utaló nagybárca elhelyezése, ha az ezen nagybárcának megfelelő veszélyt már egy fő vagy járulékos veszélyre utaló nagybárca jelöli.
5.3.1.1.5 Azokat a nagybárcákat, amelyek nem a szállított veszélyes árukra vagy azok maradékára utalnak, el kell távolítani vagy le kell takarni.
5.3.1.1.6 Ha nagybárcát a szerkezeten lehajtható lapokon helyezik el, azokat úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy kizárják lebillenésük és leszakadásuk lehetőségét a szállítás ideje alatt (pl. ütődések vagy szándékos cselekmények következtében).
5.3.1.2 Konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek és mobil tartányok nagybárcával való megjelölése
Megjegyzés: Ez a bekezdés nem vonatkozik a cserefelépítményekre, kivéve az 5.3.2 szakaszban előirányzott narancssárga táblával ellátott járműveken szállított tartányos cserefelépítményeket.
A nagybárcákat a konténerek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek mindkét oldalára és mindkét végére el kell helyezni.
Ha egy többkamrás tankkonténer, illetve többkamrás mobil tartány két- vagy többfajta veszélyes árut tartalmaz, a tartánykamrában levő anyagra utaló nagybárcá(ka)t mindkét oldalon a megfelelő tartánykamránál kell elhelyezni, a tankkonténer, illetve a mobil tartány két végére pedig az oldalt levő mindegyik fajta bárcából egyet-egyet kell elhelyezni
5.3.1.3 A konténereket, MEG-konténereket, tankkonténereket és mobil tartányokat szállító járművek és vasúti kocsik nagybárcával való megjelölése
Megjegyzés: Ez a bekezdés nem vonatkozik a cserefelépítményekre, kivéve az 5.3.2 szakaszban előirányzott narancssárga táblával ellátott járműveken szállított tartányos cserefelépítményeket.
Ha a szállító járművön levő konténerekre, MEG-konténerekre, tankkonténerekre vagy mobil tartányokra erősített nagybárcák kívülről nem láthatók, akkor ugyanolyan nagybárcákat kell elhelyezni a járművek vagy vasúti kocsik mindkét oldalára és hátuljára. Egyébként a járműveket vagy vasúti kocsikat nem kell nagybárcával megjelölni.
5.3.1.4 Ömlesztett árut szállító járművek, ömlesztett árut szállító vasúti kocsik, tartányjárművek, tartálykocsik, battériás járművek, battériás kocsik, leszerelhető tartányos járművek és leszerelhető tartányos kocsik nagybárcával való megjelölése
A nagybárcákat a jármű mindkét oldalára és hátuljára, illetve a vasúti kocsi mindkét oldalára el kell helyezni.
Ha egy többkamrás tartányjármű, többkamrás tartálykocsi, illetve a járművön vagy vasúti kocsin levő többkamrás leszerelhető tartány két- vagy többfajta veszélyes árut tartalmaz, a tartánykamrában levő anyagra utaló nagybárcá(ka)t mindkét oldalon a megfelelő tartánykamránál kell elhelyezni, a jármű hátulján pedig az oldalt levő mindegyik fajta bárcából egyet-egyet kell elhelyezni. Ha viszont minden tartánykamrán ugyanolyan nagybárcáknak kell lenniük, akkor ezekből mindkét oldalra és a jármű hátuljára csak egyet kell elhelyezni.
Ha ugyanahhoz a tartánykamrához több nagybárca van előírva, akkor a nagybárcákat egymás mellé kell elhelyezni.
Megjegyzés: Ha a tartányos félpótkocsit a hajóra vagy bárkára rakásakor lekapcsolják a vontató járműről, akkor a nagybárcákat a félpótkocsi elejére is el kell helyezni.
5.3.1.5 A kizárólag küldeménydarabokat szállító járművek nagybárcával való megjelölése
Megjegyzés: Ez a bekezdés a küldeménydarabokat tartalmazó cserefelépítményeket szállító járművekre, illetve vasúti kocsikra is vonatkozik.
5.3.1.5.1 Az 1 osztály anyagait és tárgyait (az 1.4 alosztály S összeférhetetlenségi csoportba tartozók kivételével) tartalmazó küldeménydarabokat szállító járműveknél a nagybárcákat a járművek mindkét oldalára és hátuljára kell elhelyezni.
5.3.1.5.2 A 7 osztály radioaktív anyagait küldeménydarabokban vagy IBC-kben (az engedményes küldeménydarabok kivételével) szállító járműveknél a nagybárcákat a járművek mindkét oldalára és hátuljára kell elhelyezni.
Megjegyzés: Ha az 1 és 7 osztályon kívüli egyéb osztály veszélyes anyagait tartalmazó küldeménydarabokat szállító járművet tengeri szállítást megelőző ADN szerinti szállításra raknak hajóra, akkor a jármű mindkét oldalát és hátulját nagybárcával kell megjelölni. A nagybárcák a jármű oldalán és hátulján a tengeri szállítást követő ADN szerinti szállítás során is fennmaradhatnak.
5.3.1.5.3 Küldeménydarabokat tartalmazó vasúti kocsik esetén a fuvarozott árunak megfelelő nagybárcákat a vasúti kocsi mindkét oldalára el kell helyezni.
5.3.1.6 Üres tartányjárművek, tartálykocsik, battériás járművek, battériás kocsik, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobil tartányok és előzőleg ömlesztett szállításra használt, üres járművek, vasúti kocsik és konténerek nagybárcával való megjelölése
5.3.1.6.1 Az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányjárműveken, tartálykocsikon, leszerelhető tartányos járműveken, illetve kocsikon, battériás járműveken, illetve kocsikon, MEG-konténereken, tankkonténereken, mobil tartányokon és az ömlesztett szállításra használt, tisztítatlan üres járműveken, vasúti kocsikon és konténereken az előző rakomány esetében előírt nagybárcáknak kell lenniük.
5.3.1.7 A nagybárcák leírása
5.3.1.7.1 A nagybárcáknak – az 5.3.1.7.2 pontban a 7 osztály nagybárcáira előírtak kivételével – a következőknek kell megfelelniük:
a) a méretük legalább 250 x 250 mm, a szélekkel párhuzamosan, azoktól 12,5 mm-re vonal fut körbe. Felső felükben a vonal a jelképpel azonos színű, alsó felükben az alsó sarokban lévő számmal azonos színű;
b) a színnek és a jelképnek meg kell egyeznie az adott veszélyes árura előírt bárcával (lásd az 5.2.2.2 bekezdést); és
c) tartalmazniuk kell az adott veszélyes árura az 5.2.2.2 bekezdésben a megfelelő bárcára előírt számokat (és az 1 osztályba tartozó áruknál az összeférhetőségi csoport betűjét) legalább 25 mm magas írásjegyekkel.
5.3.1.7.2 A 7 osztályra utaló nagybárcák mérete legalább 250x250 mm, a szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm-re fekete vonal fut körbe, egyébként a következő ábrának megfelelő kivitellel (7D sz.). A ’7’ számjegy nem lehet 25 mm-nél kisebb. A nagybárca felső fele sárga, az alsó fele fehér, a stilizált lóhere és a feliratok feketék. Az alsó felén a „RADIOACTIVE” szó feltüntetése tetszőleges, azért, hogy a nagybárcán a küldemény UN száma feltüntethető legyen.
7D sz. nagybárca a 7 osztály radioaktív anyagaihoz
(7D)
Jelkép (stilizált lóhere); fekete; háttér: felső fél sárga, fehér szegéllyel, alsó fél fehér;
Az alsó félen a „RADIOACTIVE” ’ szó látható, vagy – szükség esetén – a megfelelő UN szám (lásd az 5.3.2.1.2 pontot) és az alsó sarokban a ’7’ számjegy.
5.3.1.7.3 A legfeljebb 3 m3 befogadóképességű tartányoknál és a kiskonténereknél a nagybárcák helyettesíthetők az 5.2.2.2 bekezdésnek megfelelő bárcákkal.
5.3.1.7.4 Az 1 és a 7 osztály esetében, ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő az előírt nagybárcák elhelyezéséhez, ezek mérete 100 mm oldalhosszúságig csökkenthető. A vasúti kocsik esetében a nagybárcák mérete 150 x 150 mm-re csökkenthető. Ebben az esetben a szimbólumra, vonalakra, számjegyekre és betűkre megadott többi méret sem érvényes.
5.3.2 Narancssárga tábla
5.3.2.1 A narancssárga táblára vonatkozó általános előírások
5.3.2.1.1 A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett téglalap alakú narancssárga táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.
5.3.2.1.2 Ha az ADR 3.2 fejezete A táblázatának (20) oszlopában van feltüntetve veszélyt jelölő szám, akkor a tartányjárműveken, battériás járműveken és szállítóegységeken, amelyek egy vagy több tartányukban veszélyes árut szállítanak, ezenkívül mindegyik tartány vagy tartánykamra oldalain jól látható módon, a jármű hossztengelyével párhuzamosan az 5.3.2.1.1 pontban előírtakkal azonos narancssárga táblákat kell elhelyezni. Ezeken a narancssárga táblákon fel kell tüntetni az abban a tartányban vagy tartánykamrában szállított anyagra az ADR 3.2 fejezet A táblázatának (20) oszlopában előírt veszélyt jelölő és (1) oszlopában előírt UN számot.
E pont előírásait a tartálykocsikra, a battériás kocsikra és a leszerelhető tartányos kocsikra is alkalmazni kell. Az utóbbi esetben a RID 3.2 fejezete A táblázatának (20) oszlopában feltüntetett veszélyt jelölő számot kell használni.
5.3.2.1.3 Az olyan tartányjárműveknél és szállítóegységeknél, amelyek egy vagy több tartányukban az UN 1202, 1203 vagy 1223 szám alá tartozó anyagokat, illetve az UN 1268 vagy 1863 alá tartozó repülőgép turbinamotorokhoz való tüzelőanyagot szállítanak, de más veszélyes anyagot nem, az 5.3.2.1.2 pontban előírt narancssárga táblákat nem szükséges elhelyezni, ha az 5.3.2.1.1 pont szerint elől és hátul elhelyezett táblákon a szállított legveszélyesebb anyagra, azaz a legalacsonyabb lobbanáspontú anyagra vonatkozó veszélyt jelölő szám és UN szám fel van tüntetve.
5.3.2.1.4 Ha az ADR 3.2 fejezet A táblázatának (20) oszlopában van feltüntetve veszélyt jelölő szám, a szilárd, csomagolatlan szilárd anyagokat vagy tárgyakat, illetve az egyetlen UN szám alá tartozó radioaktív anyagot küldeménydarabokban, kizárólagos használat mellett szállító, de más veszélyes árut nem tartalmazó szállítóegységeket és konténereket az egyes szállítóegységek vagy konténerek oldalain jól látható módon, a jármű hossztengelyével párhuzamosan az 5.3.2.1.1 pontban előírtakkal azonos narancssárga táblákkal kell ellátni. Ezeken a táblákon fel kell tüntetni a szállítóegységben vagy a konténerben ömlesztve szállított minden egyes anyagra vagy a szállítóegységben vagy a konténerben kizárólagos használat mellett, küldeménydarabokban szállította radioaktív anyagra az ADR 3.2 fejezet A táblázatának (20) oszlopában előírt veszélyt jelölő és (1) oszlopában előírt UN számot.
E pont előírásait az ömlesztett árut szállító vasúti kocsikra és a csak egyfajta anyagot tartalmazó küldeménydarabok kocsirakományos fuvarozására használt vasúti kocsikra is alkalmazni kell. Ez utóbbi esetben a használandó veszélyt jelölő szám megegyezik a RID 3.2 fejezet A táblázatának (20) oszlopában előírt veszélyt jelölő számmal.
5.3.2.1.5 Ha a szállító járművön levő konténerre, MEG-konténerre, tankkonténerre vagy mobil tartányra erősített, az 5.3.2.1.2, illetve az 5.3.2.1.4 pontban előírt narancssárga táblák kívülről nem láthatók tisztán, akkor ugyanolyan táblákat kell elhelyezni a jármű vagy vasúti kocsi mindkét oldalára.
Megjegyzés: Ezt a pontot nem kötelező alkalmazni az olyan nyitott vagy ponyvával fedett vasúti kocsikra vagy járművekre rögzített narancssárga táblákkal való jelölésre, amelyekben 3000 1 maximális befogadóképességű tartányokat szállítanak.
5.3.2.1.6 Az olyan szállítóegységen, amelyben csak egy veszélyes anyagot szállítanak és nem szállítanak nem veszélyes anyagokat az 5.3.2.1.2, 5.3.2.1.4 és az 5.3.2.1.5 pontban előírt narancssárga táblákra nincs szükség, ha az 5.3.2.1.1 pont szerinti, elöl és hátul elhelyezett táblákon erre a szállított anyagra az ADR 3.2 fejezet A táblázatának (20) oszlopában előírt veszélyt jelölő és (1) oszlopában előírt UN szám fel van tüntetve.
5.3.2.1.7 Az 5.3.2.1.1–5.3.2.1.5 pont előírásai érvényesek a tisztítatlan, üres és nem gáztalanított, illetve nem fertőtlenített rögzített vagy leszerelhető tartányokra, battériás járművekre, tankkonténerekre, mobil tartányokra MEG-konténerekre, vasúti tartálykocsikra, batteriás és leszerelhető tartányos vasúti kocsikra, valamint az ömlesztett áru szállítására használt, tisztítatlan, üres vagy nem fertőtlenített járművekre, vasúti kocsikra és konténerekre is.
5.3.2.1.8 A szállított veszélyes árura vagy árumaradékra nem vonatkozó narancssárga táblákat el kell távolítani vagy le kell takarni. Ha a táblákat letakarják, a letakarásnak teljesnek kell lennie, és 15 percig tartó égés után is takarnia kell a táblát.
5.3.2.2 A narancssárga tábla leírása
