A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása

61. § A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény 65%-ának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

Közszolgálati Kódex, Közszolgálati Testület, Jelölő Szervezetek

62. § (1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) tartalmazza a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat.

(2) Az első Kódexet a Médiatanács fogadja el a Közszolgálati Testület első alkalommal történő felállítását követő 6 hónapon belül.

(3) A Közszolgálati Testület évente módosíthatja a Kódexet. A Kódex Közszolgálati Testület általi módosítása a Kuratórium jóváhagyásával válik hatályossá.

(4) A Kódex szabályainak megtartását a Közszolgálati Testület ellenőrzi.

(5) A Kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra vonatkozó rendelkezéseit. A Kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.

63. § (1) A Közszolgálati Testület 14 tagú, elnökét soraiból önmaga választja, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény mellékletében meghatározott Jelölő Szervezetek delegálják 3 évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási jogával.

(3) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közszolgálati Testület irodája látja el. Az iroda működési feltételeit a Kuratórium biztosítja.

(4) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény 40%-ának, tagját az államtitkári illetmény 25%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok költségtérítésre nem tarthatnak igényt.

(5) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett.

(6) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: közszolgálati részvénytársaságok) felett a Kódexben foglaltak végrehajtása vonatkozásában:

a) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári év végén beszámolót készítenek arról, hogy - saját értékelésük szerint - az általuk vezetett műsorszolgáltató eleget tett-e a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak.

b) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

c) Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató személyes, testületi meghallgatása után - nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többséges szükséges.

d) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.

e) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.

f) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató következő meghallgatását három hónap múlva köteles napirendjére tűzni a Közszolgálati Testület.

g) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálatiság érvényesülését - a Kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését - nem biztosította, akkor 10 évig nem jelölhető újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói megbízatására.

2. Cím

A zártkörűen működő nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság, a zártkörűen működő nonprofit Magyar Televízió Részvénytársaság, a zártkörűen működő nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság és a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetőleg a televízió feladatait a zártkörűen működő nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság (a továbbiakban: MR Zrt.), illetőleg a zártkörűen működő nonprofit Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a zártkörűen működő nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: Duna TV Zrt.) látja el.

(2) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: MTI Zrt.) látja el. Az MTI Zrt.-re vonatkozó szabályokat a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.) tartalmazza.

(3) A négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik.

(4) Az MR Zrt.-re, az MTV Zrt.-re, a Duna TV Zrt.-re és az MTI Zrt.-re e törvényben és - az MTI Zrt. vonatkozásában - az Nhtv.-ben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(5) A közszolgálati részvénytársaságoknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.

(6) A közszolgálati részvénytársaságok - e törvény 149/B. § (7) és (10) bekezdésében szabályozottak szerint, az ott meghatározott időponttól - a Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes nonprofit részvénytársaságként működnek.

65. § A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:

a) megváltoztatni a közszolgálati részvénytársaságok alapvető tevékenységi körét,

b) a közszolgálati részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,

c) a közszolgálati részvénytársaságoktól vagyont elvonni, nem értve ide a Közalapítvány és a közszolgálati részvénytársaságok vagyonának - országgyűlési határozatban meghatározott - azon részét, amelyet a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére ad át,

d) a közszolgálati részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,

e) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,

f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik,

g) a Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 66. §-ban foglalt hatásköreit, még a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott - de a 66. §-ban nem szereplő - alapítói jogkörökkel sem.

A Kuratórium hatásköre

66. § (1) A Kuratórium hatáskörébe tartozik:

a) a közszolgálati részvénytársaságok alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar Közlönyben történő közzététele,

b) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezése, díjazásának megállapítása,

c) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának megszüntetése,

d) a közszolgálati részvénytársaság függetlenségének védelme,

e) az archiválás rendjéről szóló szabályzat jóváhagyása,

f) az alaptőke felemelése, leszállítása a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,

g) az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fő összegeinek a jóváhagyása,

h) az évi adásidő jóváhagyása, módosításának engedélyezése,

i) az új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külső gyártás arányaira is kiterjedően,

j) a mérleg- és az eredmény kimutatás jóváhagyása,

k) a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottsága tagjainak megválasztása, visszahívása.

(2) A közszolgálati részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a Kuratórium hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.

(3) A Kuratórium feladat- és jogköre a részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzése során:

a) 500 millió forintnál magasabb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,

b) hitelfelvétel, illetve 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,

c) ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

66/A. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja.

A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:

- a Médiatanács elnöke közszolgálati részvénytársaságonként 2-2 vezérigazgató jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;

- a Médiatanács elfogadja a jelölteket és javasolja a Kuratóriumnak, hogy válasszon ki egyet-egyet a jelöltek közül;

- ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta;

- az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is, kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;

- ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított 30 napon belül nem tud választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;

- az új jelölés során közszolgálati részvénytársaságonként két új jelöltre kell javaslatot tenni;

- az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

(2) A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és a munkaszerződésről egyidejű szavazással dönt.

(3) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:

a) felmentéssel,

b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,

c) a 63. § (7) bekezdés g) pontja szerint.

(4) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya

a) ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,

b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha a 70. § (1)-(2) bekezdése szerinti tilalmak valamelyikét megszegi,

d) ha a vele szemben keletkezett összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti meg.

(5) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.

(6) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium kétharmados többséggel hozza.

67. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását - évente egyszer - az általa vezetett közszolgálati részvénytársaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2) A vezérigazgató jogosult és egyben köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

68. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa irányított részvénytársaság tevékenységéről.

69. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(3) Nem nevezhető ki a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 77/A. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

70. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet

a) országgyűlési képviselő,

b) párt tagja,

c) a Kuratóriumnak, a Médiatanácsnak elnöke, tagja,

d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,

e) más, műsorszórással, műsorterjesztéssel, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, vagy részvényes,

f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.

(2) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.

(3) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója - a tevékenységének megkezdése előtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

71. § A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány alapító okirata, a kuratórium határozatai és a Közszolgálati Kódex keretei között irányítja a közszolgálati részvénytársaságot.

Ennek keretében:

a) dönt a műsorrendről,

b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,

c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról,

d) előterjeszti az archiválás rendjéről szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,

e) meghatározza, és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, és gondoskodik végrehajtásáról,

f) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,

g) előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat [66. § (3) bekezdés],

h) gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettes(ek) alkalmazását,

i) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Közalapítvány alapító okirata vagy a kuratórium határozata előír,

j) gyakorolja - az e törvényben foglalt eltérésekkel - mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

72. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a közszolgálati részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.

A közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottsága

73. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati részvénytársaságok dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati részvénytársaságok könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati részvénytársaságok költségére megvizsgáltatni.

(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.

(3) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a Kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.

(4) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.

(5) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a közszolgálati részvénytársaságok közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7) A közszolgálati részvénytársaságok belső ellenőrzési szervezetei a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartoznak.

(8) A Felügyelő Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.

A részvénytársaság könyvvizsgálója

74. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.

A részvénytársaság gazdálkodása

75. § (1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti.

(2) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot - a közalapítvány útján - a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.

(3) A részvénytársaság - a főtevékenységének elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.

(4) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más műsorszolgáltatóban.

(5) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati műsorszolgáltatók, a birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül - kizárólag saját műsorukban - felhasználhatják. E rendelkezés nem érinti - a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető szomszédos jogi jogosultságok kivételével - a szerzői jogi jogszabályok alkalmazását.

76. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában e korlátozás alól nem mentesített munkavállalója a közszolgálati részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerződést a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A közszolgálati részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.”

22. § Az Rttv. V. Fejezetének 1. Címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. Cím

A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap

77. § (1) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a nemzeti hírszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és gazdagítása, a műsorok sokszínűségének biztosítása, az 54. § (2) bekezdésében szabályozott vagyon gondos kezelése és gyarapítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok.

(2) Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre.

(3) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(4) Az Alap pénzügyi forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.

(5) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.

(6) Az Alap kezelője a Médiatanács. Az Alap jogi személy, számláját a kincstár vezeti.

(7) Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el.

(8) Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is, a Médiatanács elnöke gyakorolja.

(9) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.

(10) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és 4 tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.

(11) Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.

(12) Az Alap kezelésének részletes szabályait - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a Médiatanács határozza meg és a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint a közműsorszolgáltatók visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.

(2) A műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggő előírásokra.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülő összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.

(4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a közműsorszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani.

(5) Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyja jóvá.

(6) Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közzé a pályázati felhívásokat. A pályázatok elbírásának módját az általános pályázati feltételekben kell szabályozni.”

23. § Az Rttv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § (1) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj differenciáltan meghatározott - a közszolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges mértékű - százaléka a Magyar Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t illeti a tulajdonos Közalapítványon keresztül történő folyósítással. A meghatározott százalék nem lehet kevesebb a Magyar Televízió Zrt. esetében 35%-nál a Magyar Rádió Zrt. esetében 23%-nál, a Duna Televízió Zrt. esetében 19%-nál. E %-os mérték feletti összegnek a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. rendelkezésére bocsátásáról a - az üzemben tartási díj terhére - Médiatanács dönt.

(2) Az Alap az üzemben tartási díjból az általa kezelt közszolgálati vagyon kezeléséhez - az eszközök működőképes fenntartásához, karbantartásához, felújításához és az új beszerzésekhez - szükséges hányadot közvetlenül használja fel. A vagyonkezelésre fordítható összeg mértékét évente az éves tervezés során kell meghatározni.

(3) Az üzemben tartási díj azon részét, amelyet az Alap nem használ fel a közszolgálati vagyon kezelésére, a közszolgálati műsorszolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdés szerinti százalékos megoszlás arányában.

(4) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj 8%-a a Médiatanács és a Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, valamint a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál. A Médiatanács és a Közalapítvány közötti fedezetmegosztásról, illetve a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira fordítható hányadról a Médiatanács dönt. A Közalapítvány működési fedezetére a Médiatanács által meghatározott hányad az üzemben tartási díj 1%-ánál kevesebb nem lehet.

(5) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj 4%-áig terjedően a Médiatanács, 3%-áig terjedően a Közalapítvány költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti.”

24. § (1) Az Rttv. 112. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha]

„a) a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a - kizárólag a műsorszolgáltató által előidézett - jogsértő állapot még fennáll,”

(2) Az Rttv. 114. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) Amennyiben a televíziós műsorszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. § (1) bekezdésében rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a jelen törvény 107. § (1) bekezdése alapján nem újítható meg, a Médiatanács a műsorszolgáltató kérelmére - a jogszabályban a televíziók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidőig - a műsorszolgáltatási jogosultságra ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést köthet.

(8) A jelen szakasz (7) bekezdésének alkalmazása során az (1)-(3) bekezdések, valamint az (5)-(6) bekezdések nem alkalmazandók.”

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

25. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás tartalmára az Rttv. 3-5/F. §-a és 89. §-a megfelelően alkalmazandó. A kiegészítő digitális szolgáltatások tartalmára vonatkozó további szabályokat külön törvény határozza meg.

(2) A 9. § szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás e törvény szerinti jogszerűségét a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi. Az eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel kapcsolatosan a Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) szakhatóságként jár el. A Hatóság jogsértés megállapítása esetében az Eht. 67-68. §-ai szerinti piacfelügyeleti eljárás jogkövetkezményeit alkalmazza.

(3) A Hatóságra vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.

(4) A Médiatanácsra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.”

26. § A Dtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) vezeti a műsorterjesztőkről, a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtókról vezetett nyilvántartást.

(2) A Hivatalra vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.”

27. § A Dtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A Hatóság a műsorszóró adó rádióengedélyét a 15. § szerinti jogerős frekvenciakijelölésben foglaltak teljesítése esetén adja ki.

(2) A műsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:

a) a 15. § (3) bekezdésének b)-f) pontjában foglaltakat,

b) a frekvenciadíjat, valamint

c) a külön jogszabályban meghatározottakat.

(3) A Hatóság a műsorszóró adó rádióengedélyét a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó, a műsorszóró frekvenciasáv, illetve a frekvencia használatát biztosító jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.

(4) A Hatóság a rádióengedélyben foglaltak teljesítését piacfelügyeleti eljárásban ellenőrzi. Az eljárás megindítását a Médiatanács is kezdeményezheti.”

28. § A Dtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Ha az analóg rádióműsor műsorszórása a vonatkozó műsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt e törvény 13. §-a alapján a műsorszolgáltatónak fel nem róható okból a Hatóság visszavonja, a Médiatanács a műsorszolgáltatónak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel a frekvenciasáv, illetve a frekvencia tekintetében más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel.

(2) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződés módosítását nem teheti a frekvenciacserével össze nem függő feltételek elfogadásától függővé. A módosítás a műsorszolgáltatási jogosultság időtartamát nem érinti. A módosítás során a szerződésben rendelkezni kell a műsorszolgáltató frekvenciacserével kapcsolatos igazolt költségeiről.

(3) A rádióengedély visszavonásáról a Médiatanácsot a Hivatal haladéktalanul értesíti.

(4) A rádióengedély visszavonásáról szóló határozatban a teljesítés határnapját vagy határidejét úgy kell megállapítani, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a műsorszolgáltatási szerződés módosítására.”

29. § A Dtv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hatóság a rádióengedély visszavonásáról, az új frekvenciahasználati jog, illetve rádióengedély kiadásáról a műsorterjesztőt és a frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezőt tájékoztatja. A Médiatanácsot a Hivatal haladéktalanul tájékoztatja.”

30. § A Dtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A műsorterjesztés e § szerinti jogszerűségét a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményekkel kapcsolatosan a Médiatanács jár el. A Hatóság megállapított jogsértés esetében az Eht. 67-68. §-ai szerinti piacfelügyeleti eljárás jogkövetkezményeit alkalmazza.”

31. § A Dtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a jogvitás eljárásban a műsorszolgáltatás helyi vagy körzeti jellege, illetve a 26. § (1) bekezdése szerinti szerepe vitatott, e kérdésben a Hatóság jár el.”

32. § A Dtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) Az e fejezetben foglalt kötelezettségek betartását a Hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

(2) Az e fejezetben foglalt kötelezettségek érvényesüléséről, alkalmazásuk gyakorlati tapasztalatairól, illetve az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti eljárások tapasztalatairól a Hatóság legalább kétévente jelentést készít.

(3) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti jelentést az Eht. 36. §-a szerint egyezteti az érdekeltekkel.

(4) Amennyiben a jelentés alapján indokolt, a Hatóság kezdeményezi a kötelezettségek módosítását.”

33. § A Dtv. 45-46. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„45. § (1) A digitális átállás költségeit az elkülönített források felhasználásával kell fedezni. Ezek

a) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Rttv. 131. § (3) bekezdésében meghatározott forrása,

b) az analóg földfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjának külön jogszabályban meghatározott mértéke,

c) a szolgáltatók önkéntes befizetései,

d) költségvetési előirányzat, és

e) egyéb befizetések.

(2) A digitális átállás forrásai kizárólag a következő célok érdekében használhatók fel:

a) digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó jogosultságok pályáztatási költségének megelőlegezése;

b) a digitális műsorterjesztés vételére alkalmas készülékkel nem rendelkezők rászorultsági alapú, célhoz kötött támogatása a külön jogszabályban meghatározottak szerint; vagy

c) egyéb, az 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat mellékletében (Digitális Átállás Stratégia) meghatározott célra.

(3) A digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, illetve az ehhez kapcsolódó jogosultságok pályáztatási költségeit a Műsorszolgáltatás támogató és Vagyonkezelő Alapból kell fedezni.

46. § (1) A Hivatal és a Médiatanács e törvényben, az Eht.-ban és az Rttv.-ben foglalt feladataik ellátása érdekében jogosultak a rendelkezésre álló adatokat, információkat és iratokat egymásnak hivatalból rendelkezésre bocsátani, ezen Hatóságon belüli együttműködés során az Eht. és az Rttv. adatvédelemre és az üzleti titokra vonatkozó szabályainak figyelembevételével kötelesek eljárni.

(2) A Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal e törvény céljai és alapelvei érvényre juttatása érdekében a rendelkezésükre álló adatokat, információkat és iratokat - az adatvédelemre és az üzleti titokra vonatkozó szabályok figyelembevételével - egymásnak átadják, feladat- és hatáskörükkel összefüggésben - a másik hatóság kérésére - szakmai kérdésekben véleményt nyilvánítanak, állásfoglalást adnak. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan szintű védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.”

A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény módosítása

34. § A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.) 3-14. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

3. § (1) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet az állam nevében az Országgyűlés által egyszemélyes részvénytársaságként megalapított, zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) látja el.

(2) A részvénytársaságra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.

(4) A részvénytársaságot az Országgyűlés az általa alapított Közszolgálati Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) tulajdonába adja a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmados szavazatával.

(5) A részvénytársaságot az Országgyűlés e törvény 36/A. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban előírt módon és időben adja a Közalapítvány tulajdonába.

(6) E törvény 36/B. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a részvénytársaság vagyonának azt a részét, amelynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.

(7) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(8) A részvénytársaság működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni.

(9) A Közalapítványra, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra vonatkozó szabályokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) tartalmazza.

4. § A részvénytársaság vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Közalapítvány gyakorolja az alapítói, illetve részvényesi jogokat.

A részvénytársaság vezérigazgatója

5. § A részvénytársaság ügyvezetését a vezérigazgató látja el. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, a vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

6. § (1) A Közalapítvány Kuratóriuma (a továbbiakban: Kuratórium) dönt a részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről.

(2) A részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(4) Nem nevezhető ki a részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(5) A részvénytársaság vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 77/A. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

7. § (1) A vezérigazgató feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja.

(2) A vezérigazgató jelölése és kinevezése a következők szerint történik:

- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) elnöke 2 vezérigazgató jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;

- a Médiatanács elfogadja a jelöltet és javasolja a Kuratóriumnak, hogy nevezzen ki egyet a jelöltek közül;

- ha a Médiatanács nem fogadja el az elnök által javasolt valamelyik jelöltet, akkor az elnök új jelöltre tesz javaslatot.

A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta.- az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is, kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;

- ha a két jelöltből a Kuratóriumnak történt jelöléstől számított 30 napon belül nem tud választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;

- az új jelölés során két új jelöltre kell javaslatot tenni;

- az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

(3) A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium a vezérigazgató kinevezésével együtt szavaz a munkaszerződésről is.

(4) A Médiatanácsra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

8. § (1) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a részvénytársaság felett a Közszolgálati Kódexben (a továbbiakban: Kódex) foglaltak végrehajtása vonatkozásában:

a) A részvénytársaság vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári év végén beszámolót készít arról, hogy - saját értékelése szerint - az általa vezetett hírszolgáltató részvénytársaság eleget tett-e a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak.

b) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

c) Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató személyes testületi meghallgatása után - nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak.

d) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.

e) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.

f) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató következő meghallgatását három hónap múlva köteles napirendjére tűzni a Közszolgálati Testület.

g) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálatiság érvényesülését - a Kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését - nem biztosította, akkor 10 évig nem jelölhető újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói megbízatására.

(2) A Kódexre és a Közszolgálati Testületre vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

9. § (1) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:

a) felmentéssel,

b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,

c) a 8. § (1) bekezdés g) pontja szerint.

(2) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya

a) ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,

b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha a 10. § (1)-(2) bekezdések szerinti tilalmak valamelyikét megszegi,

d) ha a vele szemben keletkezett összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti meg.

(3) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.

(4) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium kétharmados többséggel hozza.

10. § (1) A részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet

a) országgyűlési képviselő,

b) párt tagja,

c) a Kuratóriumnak, a Médiatanácsnak tagja, elnöke,

d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,

e) más, műsorszórással, műsorterjesztéssel, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, vagy részvényes,

f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.

(2) A részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.

(3) A részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(4) A részvénytársaság vezérigazgatója - a tevékenységének megkezdése előtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

11. § (1) A vezérigazgató évente írásban beszámol a Kuratóriumnak a részvénytársaság tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottságának véleményével együtt kell a kuratórium elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről.

(2) A Felügyelő Bizottságra vonatkozó szabályokat a 14. § tartalmazza.

12. § A vezérigazgató jogosult és köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére és gyakorolja a részvénytársaság munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

13. § Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában a vezérigazgató a Kuratóriummal egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság

14. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését a közszolgálati részvénytársaságok (Magyar Rádió Zrt., Magyar Televízió Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Távirati Iroda Zrt.) közös Felügyelő Bizottsága (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság jogában áll a vezérigazgatótól, a részvénytársaság munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a részvénytársaság könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a részvénytársaság költségére megvizsgáltatni.

(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.

(3) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.

(4) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.

(5) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a részvénytársaság közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7) A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartozik.

(8) A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben az Rttv., a gazdasági társaságokról szóló törvény, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.”

35. § Az Nhtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a Kuratórium hatáskörébe tartozik.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.”

36. § Az Nhtv. 25-26. §-ai és e §-okat közvetlenül megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa feladatai

25. § A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) Panaszbizottsága bírálja el. A nemzeti hírügynökséggel szemben emelt kifogás elbírálására az Rttv. 49-51. §-át kell megfelelően alkalmazni.

26. § A Médiatanács az Rttv.-ben meghatározottak szerint műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet a részvénytársaság tevékenységével összefüggésben.”

37. § Az Nhtv. 27-29. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„27. § (1) A részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, valamint a részvénytársaság - Kuratórium által elfogadott - alapító okiratában meghatározott munkakört betöltő munkavállalója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerződést a Felügyelő Bizottságnak haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

28. § A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

29. § (1) Az Országgyűlés a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságot a 2. §-ban rögzített közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű céltámogatásban részesíti.

(2) A nonprofit részvénytársaság nyereségét kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység folytatására, fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel.”

38. § (1) Az Rttv. melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

(2) Az Rttv. kiegészül e törvény 2. számú mellékletével.

Hatálybalépés

39. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) 2010. szeptember 6-án lép hatályba

a) e törvény 16. §-a, 17-38. §-a, 41. § (7), (10)-(11), (18)-(21), (24)-(25) és (27)-(29) bekezdése, 42. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének 1-12. és 15-17. pontja, (3) és (7) bekezdése,

b) az Rttv.-nek az e törvény 40. § (2) bekezdése által megállapított 149/B-149/F. §-a, valamint

c) az Nhtv.-nek az e törvény 40. § (3) bekezdése által megállapított 36/A-B. §-a.

(3) E törvény 2010. szeptember 7-én hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezések

40. § (1) Az Eht. a következő 181/A. § és 181/B. §-sal egészül ki:

„181/A. § A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa elnökének és tagjainak e törvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének kinevezésével egyidejűleg megszűnik a megbízatása.

181/B. § (1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának a munkáltatói jogok tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala a jogutódja.

(2) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalánál foglalkoztatott kormánytisztviselők és ügykezelők jogviszonya a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg közszolgálati jogviszonnyá alakul át.”

(2) Az Rttv. a következő 149/A-149/H. §-okkal egészül ki:

„149/A. Az Országos Rádió és Televízió Testület irodájának alkalmazottai a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hivatal alkalmazottaivá válnak azzal, hogy az Eht. 19. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásukban 2010. december 31-ig nem alkalmazható.

149/B. § (1) Országgyűlési határozatban dönt az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megszűnéséről, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításáról. Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány új neve: Közszolgálati Közalapítvány.

(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a megszűnő közalapítványok - a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány - feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t, a Közszolgálati Közalapítvány veszi át a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Zrt. értelemszerűen az átalakuló Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában marad.

(3) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adómentes.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat melléklete a Magyar Televízió Közalapítvány átalakulásával létrejövő Közszolgálati Közalapítvány alapító okirata. A Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratán a szükséges változásokat át kell vezetni.

(5) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a - nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvényben szabályozott - Tulajdonosi Tanácsadó Testület egyidejű megszüntetése mellett.

(6) E törvény felhatalmazása alapján el lehet térni az alapítványokra vonatkozó, az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) 74/A-F. §-aiban, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényben szereplő rendelkezésektől.

(7) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságokat nonprofit részvénytársaságokká kell átalakítani. Az átalakítást a Közszolgálati Közalapítvány e törvény alapján felálló Kuratóriuma kezdeményezi a cégbíróságnál.

(8) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(9) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.

(10) Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről és az e § szerinti feladatok végrehajtásának határidejéről.

149/C. § (1) Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Zrt. vagyonának arról a részéről, amely térítésmentesen állami tulajdonba kerül, melynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés arról, hogy a Műsorszolgáltatási Alap átalakításával létrejövő Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelője jogosult és köteles a vagyonátadáshoz szükséges intézkedések megtételére. A vagyonátadással összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271-272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti - tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező - vagyonátadás módjáról, ütemezéséről és az ütemezés időpontjairól. A vagyonátadás befejezési határidejét az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell szabályozni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak az 54. § (4) bekezdésében meghatározott szabályozási irányelveiről.

(5) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges.

(7) E § szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes.

(8) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásáról a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül dönt az Országgyűlés.

149/D. § A megszűnő közalapítványok vagyonának átadása a Közalapítvány részére, illetve a Közalapítvány vagyona egy részének állami tulajdonba vétele és a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére történő - tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező - átadása során a polgári jogi jogszabályokban foglaltaktól eltérően e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

149/E. § A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj 84. § (1) bekezdésében meghatározott százalékos mérték időarányos része illeti meg 2010-ben 2010. szeptember 6-tól kezdődően a Magyar Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t.

149/F. § (1) A 2010. szeptember 6. előtt megindult pályázati eljárásokban a Médiatanács az eljárási cselekmény végzésekor hatályos eljárási szabályok alkalmazásával jár el.

(2) A 2010. szeptember 6. előtt megindult, műsorszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló pályázati eljárásokban a jogelőd Testület által elfogadott pályázati felhívás tervezet és pályázati felhívás szövegét a Médiatanács felülvizsgálhatja és módosíthatja. Amennyiben a Médiatanács a pályázati felhívás tervezet vagy a pályázati felhívás módosításáról dönt, a Médiatanács a módosításokkal egységes szövegváltozatot a 93. § szerint közzéteszi és a 94. § megfelelő alkalmazásával meghallgatást tart. Amennyiben az adott pályázati eljárásban pályázati felhívás tervezet vagy pályázati felhívás korábban már közzétételre került, a Médiatanács a 94. § (2) bekezdése szerinti közleményben és a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az ismételt közzététel és meghallgatás okairól.

(3) E törvény 107. § (2) bekezdésében meghatározott határidő nem vonatkozik a megújításukat követően véglegesen lejáró műsorszolgáltatási jogosultságok újrapályáztatására, valamint a 2010. szeptember 6. előtt megindult pályázati eljárásokra.

149/G. § (1) A Testület tagjainak megbízatása e törvény alapján a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.

(2) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió közalapítványok kuratóriumi tagjainak, elnökségi tagjainak és ellenőrző testületi tagjainak a megbízatása a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejűleg törvény alapján megszűnik. A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követően az új Kuratórium megválasztásáig az egyes Kuratóriumok ügyvezető jelleggel működnek, és kizárólag e törvény 66. § (1) d)-e)), valamint g)-j) pontokban foglalt jogköreit gyakorolhatják.

(3) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt.-k elnökeinek és alelnökeinek a megbízatása e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak kinevezésével egyidejűleg megszűnik. A hivatalban levő elnökök és alelnökök e törvény hatálybalépését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak a 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására, illetve a Zrt.-k szervezeti és működési szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási főösszege 0,5%-át meghaladó értékű - a teljes tilalom alatt álló 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek kivételével -, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére.

(4) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt.-k felügyelő bizottsági tagjainak e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottsága tagjainak a megválasztásával egyidejűleg megszűnik a megbízatása.

(5) A Műsorszolgáltatási Alap igazgatójának, illetve igazgatóhelyetteseinek a munkaviszonya e törvény alapján a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának, illetve vezérigazgató-helyetteseinek a kinevezésével egyidejűleg megszűnik.

(6) A Műsorszolgáltatási Alap felügyelő bizottsága elnökének, illetve tagjainak a megbízatása e törvény alapján a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Felügyelő Bizottsága elnökének, illetve tagjainak a megbízásával egyidejűleg megszűnik.

149/H. § E törvény 112. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény által módosított rendelkezést kell alkalmazni a folyamatban lévő ügyekben is, ha a Testület, illetve jogutódja, a Médiatanács még nem hozott határozatot.”

(3) Az Nhtv. átmeneti rendelkezései a következő 36/A-36/C. §-okkal egészülnek ki:

„36/A. § (1) Országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a Tulajdonosi Tanácsadó Testület egyidejű megszüntetése mellett.

(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságot nonprofit részvénytársasággá kell átalakítani.

(3) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.

(5) Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről és az e § szerinti feladatok végrehajtásának határidejéről.

36/B. § (1) Az Országgyűlés határozatban rendelkezik a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának arról a részéről, amelynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra vonatkozó szabályokat az Rttv. tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban rendelkezik az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti - tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményező - vagyonátadás módjáról, ütemezéséről és az ütemezés időpontjairól. A vagyonátadás befejezési határidejét az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell szabályozni. A vagyonátadással összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271-272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik az Országgyűlés az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak az Rttv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szabályozási irányelveiről.

(4) Az Országgyűlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyűlési határozat végrehajtásához szükséges közgyűlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges.

(6) Az (1) bekezdés szerinti országgyűlési határozat elfogadásának határideje 2010. szeptember 30. Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről.

36/C. § (1) A Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjainak megbízatása a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejűleg megszűnik.

(2) A Magyar Távirati Iroda Zrt. elnökének és alelnökeinek a megbízatása e törvény alapján a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatójának kinevezésével egyidejűleg megszűnik. A hivatalban levő elnök és alelnökök a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak az Rttv. 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására, illetve a Zrt. szervezeti és működési szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási főösszege 0,5%-át meghaladó értékű - a teljes tilalom alatt álló, az Rttv. 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek kivételével -, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére.

(3) A Magyar Távirati Iroda Zrt. felügyelő bizottsági tagjainak e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelő Bizottsága tagjainak a megválasztásával egyidejűleg megszűnik a megbízatása.”

Módosuló egyéb jogszabályok

41. § (1) Az Eht. 10. §-ában, 12. §-ában, 13. § (1)-(3) bekezdésében, 19. §-át megelőző alcímében, 20. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 23. §-ában, 24. § (1) bekezdésében, 25. § (1) és (2) bekezdésében, 28. § (2), (4) és (5) bekezdésében, 30. § (6) bekezdésében, 31. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 33. § (3) és (5) bekezdésében, 34. § (1)-(3) bekezdésében, 35. § (1) és (3) bekezdésében, 36. § (1)-(2) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés b) pontjában, 38. §-ában, 52. § (1) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében, 66. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 67. § (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, 68. § (1), (3), (5)-(7) és (10) bekezdésében, 68. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, 69. § (2) és (5) bekezdésében, 70. § (2)-(4) bekezdésében, 72. § (6) bekezdésében, 76. § (3), (5) és (8) bekezdésében, 77. § (2) bekezdésében, 78. §-ában, 78/A. § (3), (4) és (6) bekezdésében, 80. § (5) bekezdésében, 82. § (4) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében, 84. § (9) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében, 95. § (2) bekezdésében, 99. § (2) bekezdésében, 100. § (1) és (3) bekezdésében, 101. §-ában, 102. § (1) bekezdésében, 103. § (1)-(3) bekezdésében, 103. § (4) bekezdés d) pontjában, 104. § (1) bekezdésében, 105. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 106. § (1) és (3)-(5) bekezdésében, 107. § (1) bekezdésében, 108. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 109. § (1) és (3) bekezdésében, 110. § (1) és (2) bekezdésében, 111. § (5) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 120. § (2) bekezdésében, 121. § (2) bekezdés b) pontjában, 121. § (4)-(6) bekezdésében, 123. § (2) bekezdésében, 129. § (6) bekezdés m) pontjában, 130. § (4) bekezdésében, 142. § (1) bekezdésében, 144. § (5) és (6) bekezdésében, 152. § (1)-(5) bekezdésében, 153. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 163/A. § (3) bekezdésében, 167. § (3) bekezdésében, 182. § (2) bekezdés a) és l) pontjában, 188. § 16. és 97. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg, 24. § (2) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 30. § (5) és (7) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (3) bekezdésében, 67. § (2) és (5) bekezdésében, 68. § (2), (4) és (8) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 76. § (4) és (7) bekezdésében, 78/A. § (5) bekezdésében, 100. § (2) és (4) bekezdésében, 102. § (2) bekezdésében, 106. § (2) bekezdésében, 111. § (2) bekezdésében, 121. § (7) bekezdésében, 123. § (1) bekezdésében, 151. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 152. § (6) bekezdésében, 182. § (4) bekezdés b) és k) pontjában, 188. § 69. pontjában a „hatóság” szövegrészek helyébe a „Hatóság” szöveg, 11. § (1) bekezdésében az „érdekében a hatóság” szövegrész helyébe az „érdekében a Hatóság” szöveg, 11. § (2) bekezdésében, 31. § (6) bekezdésében, 76. § (6) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében, 82. § (1) bekezdésében, 116. § (2) és (4) bekezdésében, 123. § (1) bekezdésében, 144. § (5) bekezdésében, 163. § (1) bekezdésében, 163/A. § (2) bekezdésében a „hatóságnak” szövegrész helyébe a „Hatóságnak” szöveg, 130. § (3) bekezdésében a „hatóságnak” szövegrészek helyébe a „Hatóságnak” szöveg, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében az „A hatóság” szövegrész helyébe az „A Hatóság” szöveg, 21. § (5) bekezdésében a „megállapodást a hatóság” szövegrész helyébe a „megállapodást a Hatóság” szöveg, 25. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 66. § (2) bekezdés g) pontjában, 74. § (2) bekezdésében, 84. § (9) bekezdésében, 88. § (3) bekezdésében, 134. § (7) bekezdésében a „hatósághoz” szövegrész helyébe a „Hatósághoz” szöveg, 29. § (1) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, 69. § (7) bekezdés c) pontjában, 76. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatósággal” szövegrész helyébe a „Hatósággal” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „hatóság mellett” szövegrész helyébe a „Hatóság mellett” szöveg, a „hatóság eljárása” szövegrész helyébe a „Hatóság eljárása” szöveg, 51. § (2) bekezdésében a „hatóság köteles együttműködni a hatóságot” szövegrész helyébe a „Hatóság köteles együttműködni a Hatóságot” szöveg, 65. § (2) bekezdésében a „hatóság határozatának” szövegrész helyébe a „Hatóság határozatának” szöveg, a „hatóság a határozatot” szövegrész helyébe a „Hatóság a határozatot” szöveg, 69. § (1) bekezdésében a „hatóság döntése” szövegrész helyébe a „Hatóság döntése” szöveg, a „jogosultságot a hatóság” szövegrész helyébe a „jogosultságot a Hatóság” szöveg, 76. § (1) bekezdésében a „hatóságnál” szövegrész helyébe a „Hatóságnál” szöveg, 77. § (2) bekezdésében, 78/A. § (1) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés h) pontjában a „hatóságot” szövegrész helyébe a „Hatóságot” szöveg, 78/A. § (5) bekezdésében a „hatóságot” szövegrészek helyébe a „Hatóságot” szöveg, 121. § (1) bekezdésében a „hatóságon” szövegrész helyébe a „Hatóságon” szöveg lép.

(2) Az Eht. 50. § (2), (5), (7) és (11) bekezdésében az „a Tanács” szövegrész helyébe az „az eljáró tanács” szöveg, 50. § (6) és (8) bekezdésében az „a Tanács” szövegrészek helyébe az „az eljáró tanács” szöveg, 50. § (3), (9) és (10) bekezdésében az „A Tanács” szövegrész helyébe az „Az eljáró tanács” szöveg, 38. §-ában, 40. § (2) bekezdésében, 41. § (1) bekezdés e) pontjában, 45. § (2) és (3) bekezdésében, 46. § (4) bekezdésében, 48. § (2) bekezdés a) és b) pontjában. 48. § (5) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 53. § (1)-(4) bekezdésében, 54. § (2) bekezdésében, 56. §-ában, 57. § (1)-(3) bekezdésében, 58. § (2) bekezdés a) pontjában, 58. § (4) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 111. § (1) bekezdésében az „a Tanács” szövegrész helyébe az „az Elnök” szöveg, 55. § (1) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 62. § (2) és (6) bekezdésében, 63. § (3)-(5) bekezdésében, 65. § (3), (5) és (6) bekezdésében, 67. § (5) bekezdésében az „a Tanács” szövegrészek helyébe az „az Elnök” szöveg, 43. § (1) és (2) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 45. §-át megelőző alcímében, 45. § (1) és (4) bekezdésében, 46. §-át megelőző alcímében, 46. § (1) és (3) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (6) bekezdésében, 52. § (1) és (3) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 55. § (2) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 59. § (1) és (8) bekezdésében, 62. § (4) és (5) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 65. § (6) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében az „A Tanács” szövegrész helyébe az „Az Elnök” szöveg, 59. § (7) bekezdésében az „A Tanács” szövegrészek helyébe az „Az Elnök” szöveg, 46. § (1) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében az „a Tanácsnak” szövegrész helyébe az „az Elnöknek” szöveg, 47. § (1) bekezdésében az „a Tanácshoz” szövegrész helyébe az „az Elnökhöz” szöveg, 47. § (2) bekezdésében az „A Tanácsnak” szövegrész helyébe az „Az Elnöknek” szöveg, 58. § (1) bekezdésében az „a Tanácshoz” szövegrész helyébe az „az Elnökhöz” szöveg, 58. § (2) bekezdésében az „A Tanácshoz” szövegrész helyébe az „Az Elnökhöz” szöveg, 65. § (4) bekezdésében az „a Tanácsot” szövegrész helyébe az „az Elnököt” szöveg lép.

(3) Az Eht. 72. § (6) bekezdésében az „a Tanács jelöli” szövegrész helyébe az „az Elnök jelöli” szöveg, „a Tanács tagja” szövegrész helyébe az „az Elnök” szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az Eht. 7. §-a, 22. §-a és az azt megelőző alcím, valamint 39. §-a és az azt megelőző alcím.

(5) Hatályát veszti az Eht. 168. §-át megelőző alcíme, 168-181. §-a, 182. § (6) bekezdése, valamint 186. § (1) bekezdése.

(6) A Dtv. 4. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szöveg lép.

(7) A Dtv. 21. § (1) bekezdésében a „Testület” szövegrész helyébe a „Médiatanács” szöveg lép.

(8) Hatályát veszti a Dtv. 47. § (5) bekezdése, 48. §-át megelőző alcíme és 48. §-a, 49. §-át megelőző alcíme és 49-52. §-a.

(9) Hatályát veszti az Nhtv. 2. § (3) bekezdése, 15-22. §-a, 17. §-át megelőző alcíme, 30. §-a és 35. §-a.

(10) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Autonóm államigazgatási szerv]

„b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,”

(11) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja.

(12) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A központi rendszerhez való csatlakozás a szolgáltatás jellege szerint differenciált követelményeinek teljesítését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) regisztrálja.

(2) A tanúsítást a csatlakozást megelőzően és utána rendszeresen el kell végezni.

(3) A csatlakozás csak az NMHH által elvégzett regisztráció után hajtható végre.

(4) Ha a csatlakozás megtörténte után a felülvizsgálat során az erre feljogosított szakértő a feltételek hiányát érzékeli, az NMHH-hoz fordul a regisztráció visszavonása érdekében.”

(13) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hitelesítés-szolgáltató a felelősségvállalást vagy a felülhitelesítést haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság), amely jegyzéket tesz közzé a felelősségvállalások tényéről, módjáról, korlátairól és az azokkal érintett külföldi hitelesítés-szolgáltatókról, valamint arról, hogy a felelősséget vállaló belföldi hitelesítésszolgáltató a 7. § (1) bekezdés vagy a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek felel-e meg.”

(14) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hatóság Hivatalának első fokú határozata ellen a Hatóság elnökéhez lehet fellebbezni.”

(15) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. törvény 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak:

a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját, és

b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő nevét és lakcímét.”

(16) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyetemes hírközlési szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzi, az ezzel kapcsolatos eljárásra az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”

(17) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén végzett vagy igénybe vett postai tevékenységekre, az e tevékenységet végzőkre és igénybe vevőkre, valamint a postai ágazatot irányító állami szervezetekre és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság) terjed ki.”

(18) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 15. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) A Testületbe egy-egy tagot a miniszter, a kultúráért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Magyar Szabadalmi Hivatal delegál. Öt tag személyére a kötelespéldány-szolgáltatásra kötelezett műsorszolgáltatók, egy tag személyére a gyűjtemény hozzáférhetőségét biztosító intézmények képviseletében a kultúráért felelős miniszter tesz javaslatot.”

(19) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 10. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbiak jogosultak egy-egy képviselőt delegálni:]

„h) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,”

(20) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a miniszter és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.”

(21) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:]

„g) a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetve önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa;”

(22) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdésében az „Országos Rádió és Televízió Testület Irodája” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala” szöveg lép.

(23) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. § (1) bekezdésében az „Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál” szövegrész helyébe a „Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál” szöveg lép.

(24) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (6) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]

„b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

c) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap,”

(25) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba kell befizetni.”

(26) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 24. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szöveg lép.

(27) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában egyéb szervezet:]

„h) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap,”

(28) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A magyar közszolgálati műsorszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.”

(29) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba kell befizetni.”

(30) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 56. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szöveg lép.

(31) A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi XXII. törvény 19. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szöveg lép.

(32) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 19. § (3) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében a „hírközlési hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szöveg lép.

(33) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény hatálya

a) a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv),

b) a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei

[a továbbiakban a)-b) pont együtt: államigazgatási szerv] kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek (a továbbiakban: kormánytisztviselő, ügykezelő) kormánytisztviselői jogviszonyára, továbbá a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárainak és helyettes államtitkárainak (a továbbiakban: szakmai vezető) jogviszonyára terjed ki.”

42. § (1) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 11. § b)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Országgyűlési képviselő nem lehet:]

„b) a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;

c) a Magyar Rádió nonprofit Zrt., a Magyar Televízió nonprofit Zrt., és a Duna Televízió nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;

d) a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, elnökhelyettese, a hatóság Médiatanácsának és a Médiatanács Panaszbizottságának tagja;

e) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagja;”

(2) Az Rttv.

1. 2. § 17. pontjában az „az Országos Rádió és Televízió Testület” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács)” szöveg,

2. 5/F. §-ában és 9/A. § (5) bekezdésében az „az Országos Rádió és Televízió Testület” szövegrész helyébe „a Médiatanács” szöveg,

3. 9/A. § (2) bekezdésében az „- az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben - ” szövegrész helyébe az „- a Médiatanács véleményének kikérésével -” szöveg,

4. 21. § (3) bekezdésében az „az Országos Rádió és Televízió Testülethez (a továbbiakban: Testület)” szövegrész helyébe az „a Médiatanácshoz” szöveg,

5. 21. § (3) bekezdésében és 136/A. § (2) bekezdés f) pontjában a „Testületnél” szövegrész helyébe a „Médiatanácsnál” szöveg,

6. 22. § (2) bekezdésében, 29. § (4) bekezdésében, III. Fejezet 4. Címének megjelölésében, 36. § (1)-(3) bekezdésében, III. Fejezet 7. Címének megjelölésében, 40. § (1) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 41. § (1)-(4) bekezdésében, III. Fejezet 9. Címének megjelölésében, 43. § (1) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 48. § (5) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 52/A. §-ában, 52/A. § c) pontjában, 80. § (1) bekezdés e) pontjában, 86. § (1) bekezdésében, 86. § (2) bekezdés g) pontjában, 89. § (4)-(5) bekezdésében, 90. § (1) és (3) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 93. §-ában, 94. § (1), (3)-(4) és (9) bekezdésében, 95. § (6) bekezdésében, 96. § (4) bekezdésében, 97. §-ában, 98. §-ában, 99. § (1) és (2) bekezdésében, 100. § (2)-(4) bekezdésében, 101. § (1) és (2) bekezdésében, 102. § (1) bekezdés b) pontjában, 102. § (4) bekezdés a) pontjában, 102. § (5) bekezdésében, 107. § (2) bekezdésében, 108. § (3) bekezdésében, 111. §-ában, 112. § (1) bekezdésében, 112. § (4) bekezdés b) pontjában, 112/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 113. § (2) bekezdésében, 114. § (1) bekezdés a) pontjában, 114. § (2) és (4) bekezdésében, 114. § (2) bekezdés a) és d) pontjában, 129. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 130. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 133. § (2)-(4) bekezdésében, 135. § (1) és (2) bekezdésében, X. Fejezet 2. Címében, 136. § (1) és (2) bekezdésében, 136/A. § (1) és (2) bekezdésében, 136/A. § (2) bekezdés a) pontjában, 148. § (4) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében, 163. § (1) bekezdés c) pontjában és 163. § (2) bekezdésében a „Testület” szövegrész helyébe a „Médiatanács” szöveg,

7. 22. § (3) bekezdésében, 47. § (1) és (4) bekezdésében, 51. § (2) és (3) bekezdésében, 90. § (6) bekezdésében, 95. § (5) bekezdésében, 99. § (3) bekezdésében, 100. § (1) bekezdésében, 112/A. § (3) bekezdésében, 114. § (2) bekezdés e) pontjában, 130. § (1) bekezdésében, 136. § (3) bekezdésében a „Testület” szövegrészek helyébe a „Médiatanács” szöveg,

8. 27. § (2) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés g) pontjában a „Testülettel” szövegrész helyébe a „Médiatanáccsal” szöveg,

9. 40. § (3) bekezdésében a „testület” szövegrész helyébe a „Médiatanács” szöveg,

10. 47. § (4) bekezdésében a „Testületet” szövegrészek helyébe a „Médiatanácsot” szöveg,

11. 99. § (5) bekezdésében a „Testületet” szövegrész helyébe a „Médiatanácsot” szöveg,

11. 48. § (4) bekezdésében a „Testület irodája” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,

12. 51. § (1) bekezdésében, 93. §-ában, 107. § (1) bekezdésében és 109. § (2) bekezdésében a „Testülethez” szövegrész helyébe a „Médiatanácshoz” szöveg,

13. 80. § (1) bekezdés e) pontjában, 94. § (1) és (3) bekezdésében, 102. § (1) bekezdés b) pontjában, 102. § (2) és (3) bekezdésében, 114. § (2) bekezdésében, 133. § (4) és (5) bekezdésében a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg,

14. 86. § (2) bekezdés i) pontjában a „Nemzeti Hírközlési Hatósággal” szövegrész helyébe a „Hatósággal” szöveg,

15. 89. § (1) bekezdésében, 108. § (2) bekezdésében, 113. § (1) bekezdésében és 132. § (2) bekezdésében a „Testületnek” szövegrész helyébe a „Médiatanácsnak” szöveg,

16. 94. § (8) bekezdésében a „Testület irodájában” szövegrész helyébe a „Hivatalban” szöveg,

17. 131. § (3) bekezdésében az „a Műsorszolgáltatási Alapot” szövegrész helyébe az „az Alapot” szöveg

lép.

(3) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2007. évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdés a) pontjában és a 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Országos Rádió és Televízió Testület” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa” szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az Rttv. 35. § (6) bekezdése, 38. §-a, 42. §-a, 46. §-a, XI. fejezet 2-6. Címének megjelölése, 140. §-a, 141. § (1), (2), (4) és (6)-(9) bekezdése, 142-147. §-a, 161. §-a.

(5) Hatályát veszti a Dtv. 47. § (3)-(4) bekezdése.

(6) Hatályát veszti a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLIV. törvény.

(7) Hatályát veszti az Országos Rádió és Televízió Testület tagjai megbízatása megszűnésének egyes kérdéseiről szóló 2008. évi XI. törvény

1. számú melléklet a 2010. évi LXXXII. törvényhez

„1. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez

A Médiatanács elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szövegű esküt teszi:

„Én ........................ esküszöm, hogy a Médiatanács tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!””

2. számú melléklet a 2010. évi LXXXII. törvényhez

„2. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez

A Közszolgálati Testületbe az alábbi Jelölő Szervezetek delegálhatnak tagot az alábbiakban meghatározottak szerint:

1. Jelölő Szervezetek:

a) Magyar Tudományos Akadémia

b) Magyar Katolikus Egyház

c) Magyarországi Református Egyház

d) Magyarországi Evangélikus Egyház

e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

f) Magyar Olimpiai Bizottság

g) Magyar Rektori Konferencia

h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

i) a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei

j) a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei

k) a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek

l) a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek

m) a fogyatékos személyek Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetei

n) a Magyarországon bejegyzett kulturális szervezetek

2. Az a)-h) pontok alatti szervezetek egy-egy főt delegálhatnak.

3. Az i)-n) pontok alatti szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a jelölés előtt legkésőbb 30 nappal regisztráltatták magukat a Médiatanácsnál.

4. Az i)-n) pontok alatti szervezetek egy-egy főt delegálhatnak oly módon, hogy egyazon pont alatt megjelölt szervezetek mindösszesen egy főt delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt, illetve a 3. pont alapján regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegált személyt illetően. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Médiatanács sorsolással dönti el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható.”

---