Időállapot: közlönyállapot (2010.VIII.13.)

2010. évi XC. törvény

egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról * 

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése

1. § (1) E fejezet hatálya a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszonyra terjed ki.

(2) E fejezet alkalmazásában

1. háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás;

2. nem tekinthető háztartási munkának

a) az 1. pont szerinti munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,

b) ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató – akár közvetve – mástól juttatásban részesül,

c) ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál;

3. háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi;

4. foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője;

5. adórendszeren kívüli kereset: olyan járandóság, amelyet az e fejezet szerinti foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.

2. § (1) A foglalkoztató az általa az 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott tevékenység végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha a 3. § (1) bekezdésében előírt bejelentést a foglalkoztatást megelőzően teljesítette.

(2) Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő, 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta.

(3) Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.

(4) Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.

3. § (1) Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a (3) bekezdés szerinti adatokat. A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét – választása szerint–

a) elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu),

b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy

c) rövid szöveges üzenet (SMS) útján

teljesítheti.

(2) A foglalkoztató akkor élhet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt bejelentési lehetőséggel, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapu használata céljából.

(3) A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az alábbi adatok közlésével teljesíti:

a) a foglalkoztató adóazonosító jele,

b) a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,

c) a tényleges foglalkoztatás kezdő napja.

(4) A háztartási alkalmazott (1) bekezdés b)–c) pontja szerint történő bejelentése az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat. A központi ügyfélszolgálat az e fejezetben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra teljesíteni kell.

(6) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására a bejelentő vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség.

4. § (1) A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából a 3. § szerint teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás.

(2) A foglalkoztató az (1) bekezdés szerinti regisztrációs díjat az állami adóhatóság által e célra rendszeresített fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet. A háztartási munkára e fejezet szerint foglalkoztatott természetes személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítottnak.

(4) A regisztrációs díj a központi költségvetés bevétele.

5. § (1) A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Ha a hónapban a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.

(2) A foglalkoztatott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni. A foglalkoztató által kiadott igazolásnak a 3. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét, a kifizetés időpontját, a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyének címét, a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását is tartalmaznia kell.

(3) A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.

(4) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás mintát az internetes honlapján letölthető formában elérhetővé teszi.

6. § Az e fejezet szerinti bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

7. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (7) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:

[Az állami adóhatóság]

„i) elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat

ia) a munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából, valamint

ib) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére a nyugellátásra való jogszerzés érdekében köthető megállapodás jogalapjának kontrollja céljából.”

II. Fejezet

A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója

8. § (1) A 9. § rendelkezései szerint meghatározott magánszemély az e fejezetben előírt adóalap után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg.

(2) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók.

9. § (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez.

(2) A különadó alapjának minősül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különadó alapjának minősül a (2) bekezdés szerinti bevételnek a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a kétmillió forint feletti összeg.

(5) A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező adóköteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontjának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

10. § A különadó mértéke a 9. § (2) és (4) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka.

11. § (1) A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban vallja be, és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(2) Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.

(3) A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét

a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban elkülönítve be kell vallani, és be kell számítani az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelem megállapításánál;

b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában nem kell járulékalapnak tekinteni.

(4) A különadó alapja után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

(5) Amennyiben a különadó alapjául szolgáló bevételnek, vagy egy részének kifizetése e fejezet hatálybalépését megelőzően történt meg, az (1)–(2) bekezdések rendelkezéseitől eltérően

a) a kifizető

aa) a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyesbíti a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó-előleget, járulékokat (magánnyugdíjpénztári tagdíjat), valamint az általa fizetendő társadalombiztosítási járulékot azzal, hogy a magánszemélyt terhelő, a kifizetéskor megállapított (levont) személyi jövedelemadó-előleg, járulékok (magánnyugdíjpénztári tagdíj) és a megfelelő helyesbített összegek különbözete a magánszemélytől levont különadó-előlegnek, a kifizető által bevallott társadalombiztosítási járulék egészségügyi hozzájárulásnak minősül;

ab) az e fejezet hatálybalépése napjának hónapjában keletkezett kötelezettségek bevallására nyitva álló határidőig az aa) alpontnak megfelelően – a különadó-alapot, a különadó-előlegnek, illetve egészségügyi hozzájárulásnak minősülő összeget e hónap kötelezettségeként feltüntetve – köteles bevallásának benyújtására, illetve a már benyújtott bevallásának módosítására;

ac) a magánszemélynek az ab) alpontban említett határidőig helyesbített adó- és járulék-igazolást ad ki, amelyben külön igazolja a különadó-alapot, a fizetendő különadót, a különadó-előlegnek minősülő levont összeget és a különadó még megfizetendő összegét;

b) a magánszemély a különadó még megfizetendő összegét 2010. október hó 31-éig fizeti meg.

(6) A magánszemély az adóbevallásában adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót, valamint – a megfizetésre nyitva álló határidő napjának kötelezettségeként feltüntetve – az általa a (2) bekezdés és az (5) bekezdés b) pontja szerint megfizetett különadót.

(7) A kifizető által az (5) bekezdés a) pontjának ab) alpontja szerint benyújtott, illetve módosított bevallás beérkezését követően az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, a Munkaerőpiaci Alapnak és a magánnyugdíjpénztáraknak korábban átutalt járulékok illetve tagdíjak összegéből a különadó-előlegnek minősülő összegeket – az adóhatóság jelzése alapján – a Magyar Államkincstár levonja a következő napo(ko)n utalandó összegből.

12. § E fejezet alkalmazásában rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel–különösen bér, munkadíj, tiszteletdíj – amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára illeti meg.

III. Fejezet

Egyes adó- és egyéb törvények módosítása

13. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A társasági adó mértéke – a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pozitív adóalap 19 százaléka.

(2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék.

(3) A csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére az (1)–(2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(4) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.”

14. § A Tao. a következő 29/K. és 29/L. §-sal egészül ki:

„29/K. § (1) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010. január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani.

(2) Ha az adózó az (5)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem alkalmazza, a társasági adó mértéke

a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 19 százaléka;

b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(4) Az (5)–(6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke

a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék;

b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(5) Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja, ha a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban

a) a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe, és

b) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy – választása szerint – az adóévben legalább egy fő, és

c) az azt megelőző adóévben – a 2010. június 30-án hatályos 19. § (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem – (nyereség) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdés hatálya alá tartozik, és

d) a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, és

e) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt 10 százalékos adókulcs alkalmazása esetén a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án hatályos 19. § (4)–(8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

(7) A (4) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (4) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(8) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor:

a) a 4. § 11. pontjában és a 15/A. § (6) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdésben előírt mérték alatt – 19 százalékos adókulcsot,

b) a 7. § (12) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt – a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket,

c) a 7. § (15) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés b) pontjában – a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mérték alatt – 2010. adóévben lekötött fejlesztési tartalék esetében 19 százalékot,

d) a 7. § (17) és (20) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt – a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket kell érteni.

(9) E § rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmaznia.

29/L. § (1) Az egyéni cégnek a 16. § (16) bekezdésének d) pontjában hivatkozott 19. § (5) és (6) bekezdés alatt a 19. § (5) és (6) bekezdés 2010. június 30-án hatályos szabályait kell értenie.

(2) Az adózónak a 2008. és a 2009. adóévben a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem fizetett adónak megfelelő összegű lekötött tartalék felhasználására a lekötés adóévében hatályos 19. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia.”

15. § Az Szja tv. 3. §-a 17. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[17. Egyéni vállalkozó:]

a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

aa) az ingatlan-bérbeadási,

ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási

tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;”

16. § (1) Az Szja tv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel

a) bevétel esetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételszerzés időpontjában,

b) kiadás esetében a teljesítés időpontjában

c) dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,

d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,

e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén – az a)–b) pont rendelkezésétől függetlenül – az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,

f) a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése alapján a b) pont szerinti vagy az adóév utolsó napján

érvényes árfolyamot kell alkalmazni.”

(2) Az Szja tv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén az (1) bekezdés a) pontjának és az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően

a) – ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik – a kifizető az adóelőleg megállapításához

b) a magánszemély – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához

a bevétel forintra történő átszámítására a megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.”

17. § Az Szja tv. 18. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(1) Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható]

c) az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó (ideértve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást is) magánszemély e tevékenységére az a) pont rendelkezésének alkalmazása esetén – a 3. számú melléklet rendelkezéseitől eltérően – értékcsökkenési leírást a 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolhat el.”

18. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-a (9) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap – ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap – 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.”

(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (9) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.”

19. § Az Szja tv. a következő 84/A. és 84/B. §-okkal egészül ki:

„84/A. § (1) A 2010. évben a 49. § (16) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak

a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra a (4) bekezdés szerint fennállnak;

b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,

de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.

(2) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. június 30-a utáni időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak – ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak – az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányos összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, a meghaladó rész után 19 százalék.

(3) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. július 1-je előtti időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak – ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak – az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összege után a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése szerint megállapított összeg.

(4) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított adóalapnak az 50 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e bekezdés rendelkezésének alkalmazását választja, és

a) a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, és

b) foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és

c) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított vállalkozói adóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], és

d) vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,

és

e) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan

ea) legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére,

vagy

eb) – ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra

vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, azzal, hogy e bekezdése rendelkezésének alkalmazása esetén egyebekben a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)–e) pontját követő egyéb rendelkezései – az utolsó mondata helyett az e § (5) bekezdésének rendelkezései – az irányadók, valamint a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) E § alkalmazásában a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét – az adóévben érvényesített összes kedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával –

a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot

b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot

meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

(6) Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek – a megfizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan megosztva – az e § szerint az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott adómérték minősül.

84/B. § (1) A 6. § (4) bekezdésének, a 7. § (1) bekezdés l) pontjának és az 1. számú melléklet 6.1. alpontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénnyel beiktatott rendelkezését 2010. január 1-jétől alkalmazni lehet.

(2) A 49/B. §-ában foglalt rendelkezés szerint 2010. június 30-án nyilvántartott adókülönbözetre alkalmazni kell a §-nak a nyilvántartásba vételkor hatályos (22) bekezdését.”

20. § Az Szja tv.

a) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „vagy más törvény előírása alapján adómentes” szövegrész helyébe a „szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli” szöveg;

b) 7. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a „hozzájárulás” szövegrész helyébe a „hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeg” szöveg;

c) 46. §-a (4) bekezdésében a „megállapítania a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett” szövegrész helyébe „megállapítania a számlaadásra kötelezett” szöveg;

d) 49. §-a (16) bekezdésének utolsó mondatában az „az adóelőleg-alap 50 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei az év elejétől az adott negyedév végéig számítva fennállnak” szövegrész helyébe „az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg” szöveg

e) 1. számú melléklete 6.1. alpontjában a „közadakozásból nyújtott” szövegrész helyébe a „közadakozásból, valamint a károsult munkáltatója által nyújtott” szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti az Szja tv. 49/B. §-ának (21), (22) és (25) bekezdése.

22. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy]

e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján állapítható meg differenciált adómérték,”

23. § A Htv. 3/A. §-ában az „és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó” szövegrész helyébe az „és az idegenforgalmi adó” szövegrész lép.

24. § Hatályát veszti a Htv. 1. § (2) bekezdésében a „, valamint a vállalkozók kommunális adóját” szövegrész, 4. § b) pontja, 6. § c) pontjában „a 29. §-ának (1) bekezdésében,” szövegrész, az „1.2. Vállalkozók kommunális adója” cím, 27–29. §-ai, 30. § (1) bekezdésének b) pontja, 30. § (2) bekezdése, 32. § b) pontja, 33. § c) pontja, 41. § (1) bekezdésében „a vállalkozók kommunális adójában és” szövegrész, valamint 52. § 19. pontja.

25. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: Itv.) 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével – a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:]

a) Öröklés esetén:

Csoport Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője terhére 18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 15%
35 millió forint feletti rész után 21%
18 millió forintig 2,5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 6%
35 millió forint feletti rész után 11%
II. Az örökhagyó testvére terhére 18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%
18 millió forintig 6%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 15%
III. Minden más örökös terhére 18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%
18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 12%
35 millió forint feletti rész után 21%

b) Ajándékozás esetén:

Csoport Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az ajándékozó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, a mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21%
18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%
II. Az ajándékozó testvére terhére 18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%
18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%
III. Minden más megajándékozott terhére 18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%
18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%”

26. § Az Itv. 16. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(1) Mentes az öröklési illeték alól:]

i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.”

27. § Az Itv. 17. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[(1) Mentes az ajándékozási illeték alól:]

p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.”

28. § Az Itv. 17. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki

[(1) Mentes az ajándékozási illeték alól:]

q) a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése;”

29. § Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése az alábbi t) és s) ponttal egészül ki:

[26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]

t) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása;”

s) a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó – ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése.”

30. § Az Itv. a következő 98. §-sal egészül ki:

„98. § (1) A 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, a 16. § (1) bekezdése i) pontjának, a 17. § (1) bekezdése p) pontjának, 26. § (1) bekezdése t) pontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. A 17. § (1) bekezdése p) pontjában meghatározott személyek által 2010. július 1. napját követően a 76. § (1)–(2) bekezdése szerint megfizetett ajándékozási illetéket az állami adóhatóság kérelemre az adó-visszatérítés szabályai szerint visszatéríti.

(2) A 17. § (1) bekezdése q) pontjának és 26. § (1) bekezdése s) pontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

31. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/F. § A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.”

32. § A Gjt. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § A Gjt. 2010. június 30-án hatályos 17/F. §-ában meghatározott feltételekkel és mértékben levonható a 2010. II. negyedévi cégautóadóból a nagy teljesítményű személygépkocsik adója.”

33. § Hatályát veszti az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.).

34. § (1) Az Art. 22. §-ának (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Mentesül a magánszemély adózó – kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt – az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával.”

(2) Az Art. 177/A. §-át követően a következő új alcímmel, és 177/B. §-sal egészül ki:

A Széchenyi Kártya Program keretében vállalt állami viszontgaranciára vonatkozó különös szabályok

177/B. § (1) A Széchenyi Kártya Program keretében a központi költségvetés által viszontgarancia beváltása miatt kifizetett összeget a felvett hitel tekintetében készfizető kezességet üzletszerűen vállaló gazdasági társaság (a továbbiakban: garantőr szervezet) megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be az adóssal, illetve a hiteltartozás megfizetéséért készfizető kezességet vállaló magánszeméllyel szemben.

(2) A garantőr szervezet a behajtás iránti megkereséseket havonként, a tárgyhót követő hó 15. napjáig elektronikus úton küldi meg az állami adóhatóságnak. A behajtás iránti megkereséshez a garantőr szervezet az adós, illetve a hiteltartozás megfizetéséért készfizető kezességet vállaló magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles elektronikus (szkennelt) formában mellékelni.

(3) Amennyiben az adós, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszemély a megkeresésben közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott azonosító adatai között eltérés van, az adatokat a garantőr szervezet és az állami adóhatóság egyezteti. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, az adóssal, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszeméllyel a garantőr szervezet tisztázza az adateltérés okát.”

35. § Az Art. a következő 183. §-sal egészül ki:

„183. § (1) E törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) Az adózónak az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatálybalépését követően – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.”

36. § (1) Hatályát veszti az Art.

1. 26. § (3) bekezdés d) pontja,

2. 33. §-ának (10) bekezdése,

3. 33. §-ának (12) bekezdése,

4. 35. §-ának (7) bekezdése,

5. 70. § (1) bekezdésében a „az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adó,” szövegrész,

6. 176. §-ának (14) bekezdése,

7. 1. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/1. pont első mondatában az „és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról” szövegrész, valamint hatodik mondatában az „és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról” szövegrész,

8. 1. számú mellékletének I/B/2. pont c) alpontja,

9. 1. számú mellékletének I/B/2. pont f)–h) alpontjai,

10. 2. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/3. pont harmadik mondatában az „és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót” szövegrész,

11. 2. számú mellékletének I/Határidők/8. pontja.

(2) Hatályát veszti az Art.

1. 32. §-ának (1) bekezdésében a „vállalkozók kommunális adójáról és a” szövegrész,

2. 125. §-ának (2) bekezdésében az „a vállalkozók kommunális adója,” szövegrész,

3. 2. számú melléklet II/Általános rendelkezések/A/3. pont a) alpontja,

4. 6. számú melléklet második mondatában a „, az a vállalkozók helyi kommunális adója” szövegrész,

5. 6. számú melléklet 4. pontjának a)–b) alpontjaiban az „és kommunális” szövegrész.

(3) Az Art.

1. 1. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/1. pont második mondatában az „1000 forintban kell feltüntetni.” szövegrész helyébe az „1000 forintban kell feltüntetni kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló után fizetendő összeget, amelyet forintban kell bevallani.” szövegrész,

2. 2. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/3. pont első mondatában az „cégautó-adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót kivéve” szövegrész helyébe a „cégautóadót és az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget kivéve” szövegrész

lép.

37. § Az Art. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.

38. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt. tv.) 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás a társulat tulajdonába kerül.”

39. § Hatályát veszíti a Vt. tv. 1. § 27. és 28., valamint 30. és 31. pontja, a 6. § (1) bekezdés f) pontja és (2) bekezdésének b) pontja, a 7. §-a, a 9. § (2) bekezdés f) pontja, 9. § (4) bekezdés b) pontjának a „, társulati alap-hozzájárulást megalapozó egységének számát” szövegrésze, a 30. § (1) bekezdés c) pontja, a 31. § (4) bekezdés j) pontja, a 37. § (3) bekezdés e) pontja, a 41. § (1) bekezdésének „a tagok társulati hozzájárulásából,” szövegrésze, a 47–50. §, valamint az azt megelőző alcím.

IV. Fejezet

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítása, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény hatályon kívül helyezése

40. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény alkalmazásában

a) költségvetési szerv irányító szerve: a költségvetési szervvel és annak gazdálkodásával kapcsolatos, a 93. § (1) bekezdésében, valamint külön jogszabályban meghatározott irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy,

b) költségvetési szerv alapító szerve: a költségvetési szervvel kapcsolatos, a 93. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt irányítási jogokkal felruházott – a 88. § (1) bekezdésében nevesített – szerv vagy személy,

c) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve:

ca) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés),

cb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács,

cc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. és 9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt – ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti – helyi önkormányzat képviselő-testülete,

d) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a helyi kisebbségi önkormányzati testület,

e) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése,

f) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője:

fa) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,

fb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács elnöke,

fc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. és 9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt – ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti – helyi önkormányzat polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlésének elnöke,

g) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a helyi kisebbségi önkormányzati testület elnöke,

h) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének elnöke,

i) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi szintjébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,

j) Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetés fejezete az i) pontban nevesített fejezetek kivételével,

k) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási, bevételi, támogatási kiemelt előirányzat, létszám-előirányzat növelése vagy csökkentése,

l) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének kiadási, bevételi, támogatási főösszegének változatlansága mellett, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és -növeléssel végrehajtható módosítás.”

41. § Az Áht. 12. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A bevételi előirányzatokat az arra jogosultnak – az azt alátámasztó számítások alapján – módosítania kell, ha az adott bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. Központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat bevételeinek túlteljesítése vagy azok elmaradása esetén az előirányzatokat az arra jogosultnak – központi költségvetési szerv bevételei túlteljesítése esetén a 100/B. § (1) bekezdésében foglaltak alapján engedélyezett összeggel – a jogszabályi előírások változásától függetlenül módosítania kell.”

42. § Az Áht. 13/A. § (4)–(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A központi költségvetésből támogatás nem folyósítható, amíg a kedvezményezettnek – a pénzbeli szociális, jóléti ellátások és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatások kivételével–adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban: köztartozás) van. A támogató rendelkezhet úgy, hogy a támogatási kérelem, pályázat benyújtásának feltétele a kérelmező, pályázó köztartozás mentessége.

(5) A köztartozás vizsgálata céljából a támogatási jogviszony fennállásáig a támogató vagy a támogató adatszolgáltatása alapján a kincstár és az állami adóhatóság, vámhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) jogosultak a kedvezményezett 18/C. § (14) bekezdésében meghatározott adatainak kezelésére. A támogató, a kincstár és az adóhatóságok között az adatcsere elektronikus úton történik.

(6) A központi költségvetésből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból – közösségi jogszabály visszatartást tiltó rendelkezése hiányában – a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerül. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.”

43. § (1) Az Áht. 18/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél lakásépítés vagy vásárlás munkáltatói támogatása megnevezésű számlát vezethet.”

(2) Az Áht. 18/C. § (13) és (14) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(13) A kincstár vagy a támogató – a 13/A. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a költségvetési támogatások kedvezményezettjeiről a (14) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az állami adóhatóság és a vámhatóság részére.

(14) A (13) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére terjed ki.”

44. § Az Áht. 18/I. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„18/I. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés l) pontjában említett jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet, amely külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetővé teszi. A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során – az e törvényben szabályozott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kincstári nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás.

(2) A kincstár költségvetési szervek esetén a 90. §-ban előírtaknak megfelelő tartalmú, az arra jogosulttól származó alapító okirat benyújtása, és külön jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása alapján dönt a nyilvántartásba vételről. Egyéb törzskönyvi jogi személyt a kincstár a 18/K. §-ban meghatározott adatok szolgáltatása alapján vesz nyilvántartásba.

(3) A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól (a továbbiakban: bíróság).

(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság – annak beérkezésétől számított – harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. Egyéb törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzések módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(6) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, vagy törvényben meghatározott napon szűnik meg. A kincstár e törzskönyvi jogi személyt jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a törvény hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tíz munkanapon belül – a jogutód feltüntetésével – törli a nyilvántartásból.

(7) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi személlyel szemben a nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén – az ellenkező bizonyításáig–azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.

(8) A nyilvántartás fennálló és törölt adatai és az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők.

(9) Az alapító szerv e §-ban foglalt jogait a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv alapítása esetén az irányító szerv gyakorolja.

(10) A Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, és a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

45. § Az Áht. 18/K. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„18/K. § (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza

a) a törzskönyvi jogi személy megnevezését, nyilvántartási számát, alapító vagy más létesítő okiratának (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: alapító okirat) keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját,

b) a törzskönyvi jogi személy székhelyét, telephelyét, valamint iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos a székhelyével,

c) a törzskönyvi jogi személy alapítójának, vagy az alapítói jogok gyakorlójának nevét, címét vagy székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát is,

d) a törzskönyvi jogi személy alapító okirata szerinti valamennyi tevékenységét, és az alapító okiratban nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendeleten alapuló, külön kormányrendelet felhatalmazása alapján közzétett szakágazati rend szerint,

e) a törzskönyvi jogi személy vezetőjének (a vezető jogai ideiglenes gyakorlójának) nevét, a kinevezés (választás) időpontját, időtartamát,

f) a törzskönyvi jogi személy statisztikai számjelét, adóigazgatási azonosító számát,

g) a törzskönyvi jogi személy elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), és az illetményszámfejtés módját, helyét,

h) a törzskönyvi jogi személy megszüntetésének, megszűnésének, nyilvántartásból való törlésének időpontját, a megszüntető okirat keltét, azonosítóját.

(2) A törzskönyvi nyilvántartás – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza

a) a törzskönyvi jogi személy irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát is,

b) a törzskönyvi jogi személy közvetlen jogelődjének (jogelődeinek) nevét, székhelyét, és amennyiben rendelkezett adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát;

c) a törzskönyvi jogi személy vagy annak vezetője által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek nevét, székhelyét,

d) azon jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét, amely felett a törzskönyvi jogi személy vagy annak vezetője vagyonkezelői, tulajdonosi (alapítói, részvényesi, szavazatelsőbbségi, tagsági) jogokat gyakorol,

e) a törzskönyvi jogi személy közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének tényét (a fokozat megjelölésével),

f) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot (ideértve a közösségi adószám megállapítása iránti kérelmet is),

g) a törzskönyvi jogi személy társasági adó alanyiságára vonatkozó nyilatkozatot,

h) a törzskönyvi jogi személy adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének és befejezésének időpontját,

i) a törzskönyvi jogi személyt megszüntető megnevezését, székhelyét, vagy ha a megszűnés törvény által történt, a törvény megjelölését,

j) a törzskönyvi jogi személy megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre, vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre,

k) a törzskönyvi jogi személy átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak tényét, időpontját,

l) a törzskönyvi jogi személy jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát,

m) a külön jogszabályban előírt adatokat.

(3) A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, az állami adóhatóság által is kezelt adatokról, ezen adatok megváltozásáról – az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat változásának kivételével – a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami adóhatóságot.

(4) Az adóazonosító szám megváltozásáról az állami adóhatóság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti a kincstárat. A változás bejegyzése automatikusan, elektronikusan történik.

(5) A bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettséget késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő bejelentésre kötelezett szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a mulasztó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a mulasztás súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.

(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törzskönyvi jogi személy adatszolgáltatási (bejelentési, változásbejelentési, okirat-benyújtási) kötelezettségének teljesítési határideje az adat keletkezésétől, változásától számított nyolc munkanap.

(7) Helyi önkormányzat és a jogi személyiségű és többcélú kistérségi társulások esetén az (1) bekezdés c) és h) pontját, és a (2) bekezdés a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. A 18/J. § és jelen § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, törzskönyvi jogi személy alapító okiratán a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát – jogi személyiségű és többcélú kistérségi társulások esetén a társulási megállapodást –, alapításon, átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 1. § b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.”

46. § (1) Az Áht. 24/B. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„24/B. § (1) A központi költségvetés Országgyűlés által megállapított tárgyévi költségvetési előirányzatai a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványainak e § rendelkezései szerint felhasználható összegével megnövelhetőek.

(2) A fejezetet irányító szerv – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig – a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival – az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében – megnövelheti. Az államháztartásért felelős miniszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján határozza meg a felhasználható összeget.

(3) A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(4) A (2) és (3) bekezdésen kívüli fejezeti kezelésű előirányzatok kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított kötelezettségvállalással terhelt felhasználható előirányzat-maradványa a következő évben a fejezetet irányító szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel, az előző évben keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag a következő év június 30-áig teljesülő kiegyenlítésére használható fel, kormányrendeletben foglalt szabályok szerint, az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig. A miniszteri jóváhagyást megelőző felhasználást – az előirányzat-maradvány jóváhagyásától függő – utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.

(5) A központi költségvetési szerv kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított kötelezettségvállalással terhelt felhasználható előirányzat-maradványa a következő évben intézményi hatáskörben elvégzett előirányzat-módosítás után, az előző évben keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag a következő év június 30-áig teljesülő kiegyenlítésére használható fel, kormányrendeletben foglalt szabályok szerint. A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványát az irányító szerv hagyja jóvá, az ezt megelőző felhasználást – az előirányzat-maradvány jóváhagyásától függő – utólagos irányító szervi korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli.

(6) A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványa – a központi beruházások előirányzat-maradványából a (2) bekezdés rendelkezései alapján az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott rész és a (7) bekezdés szerinti előirányzat-maradvány kivételével – a központi költségvetést illeti meg.

(7) Az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, a kiotói egységek és kibocsátási egységek eladásából befolyt bevételek előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül elkülönítetten kell kimutatni, felhasználásukra a vonatkozó jogszabályok, nemzetközi szerződések rendelkezései irányadók. A fejezetet irányító szerv a megállapított előirányzat-maradvány összegével a tárgyévi azonos rendeltetésű előirányzatokat megemelheti.

(8) A helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, országos kisebbségi önkormányzati és a köztestületi költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni az irányítása alá tartozó költségvetési szerv maradványának elvonandó és a költségvetési szerv által felhasználható összegéről.

(9) A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt, azonban a tárgyévet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványának elvonásáról vagy változatlan célú felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg.”

(2) Az Áht. 33. §-a az alábbi (14a) bekezdéssel egészül ki:

„(14a) Az egyedi és jogszabályi viszontgarancia alapján a Széchenyi Kártya Program keretében létrejött szerződések kapcsán a központi költségvetés terhére kifizetett összeg – törvény eltérő rendelkezése hiányában – behajtása a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása a garantőr szervezet megkeresése alapján az állami adóhatóság feladata. Amennyiben a garantőr szervezet a megkeresést elmulasztja, a költségvetés terhére kifizetett összeg a garantőr szervezetnek állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.”

47. § Az Áht. 46/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„46/A. § (1) A fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásának a költségvetés-politikával való összhangja érdekében a Kormány költségvetési főfelügyelőt és felügyelőt rendelhet ki – az irányítása alá nem tartozó fejezetek, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az európai uniós források felhasználásával megvalósuló programok közreműködő szervei kivételével – a központi költségvetési fejezetekhez, elkülönített állami pénzalapokhoz.

(2) A költségvetési (fő)felügyelő jogviszonyára a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A költségvetési főfelügyelő közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezetői vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre, a költségvetési felügyelő közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezető-helyettesi vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

(3) A költségvetési (fő)felügyelő felett a munkáltatói jogokat és tevékenységük szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.

(4) A költségvetési (fő)felügyelők – meghatározott időtartamra szóló – megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.

(5) A költségvetési (fő)felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló költségvetési fejezet költségvetésében kell biztosítani.

(6) A költségvetési (fő)felügyelő

a) jogosult a költségvetési szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a költségvetési szerv kezelésében levő közpénz felhasználásával összefüggő adatot – ideértve a minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni,

b) véleményezi a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat,

c) kormányrendeletben meghatározottak szerint a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy Kormány rendeletében meghatározott nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére, és a kifizetés ütemezésére tekintettel,

d) a Kormány rendeletében meghatározott, a gazdálkodással összefüggő intézkedéseket előzetesen véleményezi.

(7) Indokolt esetben a költségvetési (fő)felügyelő a (6) bekezdés b)–d) pontjai tekintetében javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Amennyiben ezzel a fejezetet irányító szerv vezetője nem ért egyet, egyeztetést kezdeményez az államháztartásért felelős miniszterrel. Az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg.

(8) A költségvetési (fő)felügyelő tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

48. § (1) Az Áht. 49. § (5) bekezdés g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(5) A fejezetet irányító szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik –]

g) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek kincstári költségvetését, elkészíti a fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését, jóváhagyja az alapok elemi költségvetését;”

(2) Az Áht. 49. § (5) bekezdés j) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(5) A fejezetet irányító szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik –]

j) felülvizsgálja, értékeli és jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit, és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó beszámolókat;”

(3) Az Áht. 49. § (5) bekezdés l) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(5) A fejezetet irányító szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik –]

l) jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát, ha annak megállapítása nem a Kormány hatáskörébe tartozik;”

49. § (1) Az Áht. 69. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti bevételeit és kiadásait, e) pontja szerinti létszám-előirányzatait elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is tartalmaznia kell.”

(2) Az Áht. 69. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. és 16. §-a szerinti társulásban ellátott feladatok és e társulás által fenntartott költségvetési szervek költségvetése – amennyiben a társulási megállapodás eltérően nem rendelkezik – a feladatellátást végző költségvetési szerv székhelye szerinti, a jogi személyiségű társulás esetén a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.”

50. § Az Áht. 74. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület által jóváhagyott kiadási, bevételi és létszám-előirányzatok között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet.”

51. § Az Áht. 86/F. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A 24. és 24/B. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a fejezetet irányító szerv hatáskörében az egészségbiztosítási szerv esetén – ha országos illetékességgel jár el – az egészségbiztosításért felelős miniszter, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv esetén a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tekintetében az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetői járnak el,

b) a 24. §-ban meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (12) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,

c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a központi kezelésű előirányzatokat kell érteni,

d) a 24/B. § (6) és (9) bekezdése szerinti előirányzat-maradvány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az adott alapot illeti meg,

e) a 24/B. § (9) bekezdése szerinti döntési jogot Kormány a társadalombiztosítási költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatok intézményi (működési) előirányzat-maradványa tekintetében gyakorolja.”

52. § Az Áht. VII. fejezete helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„VII. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

A költségvetési szervek alapítása

87. § A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.

88. § (1) A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek:

a) központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, vagy – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szerv alapíthat;

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat;

c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;

d) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;

e) köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat.

(2) A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell rendelkezni. Az alapító okiratot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és – helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. Ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetésétől számított harminc napon belül alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki.

(3) Költségvetési szervet – autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szervek közösen is létrehozhatnak. Ez a jog megilleti az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt alapító szerveket is.

(4) A költségvetési szerv a 18/K. § szerinti nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként.

89. § (1) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához – a minisztérium, a kormányhivatal, és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv alapító okirata kivételével – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(2) Köztestületi költségvetési szerv alapításához, átalakításához, alapító jogainak átadásához és átvételéhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, ha az alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybevételével történik.

90. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv

a) nevét, székhelyét,

b) a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,

c) jogszabályban meghatározott közfeladatát,

d) alaptevékenységét,

e) illetékességét, működési körét,

f) irányító szervének nevét, székhelyét,

g) kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását,

h) vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és

i) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését.

(2) Az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv

a) közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét,

b) vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a szerv kiadásaiban,

c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, és

d) a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat.

A költségvetési szervek működésének és gazdálkodásának alapelvei, tevékenységei

91. § (1) A költségvetési szerv működése és gazdálkodása során az adott piaci és jogszabályi körülmények között lehető legnagyobb mértékben érvényesülnie kell az alábbi követelményeknek:

a) az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett (gazdaságosság);

b) az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat (hatékonyság);

c) a kitűzött célok – az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve–megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél (eredményesség).

(2) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal – szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban vagy a szervezeti egységek ügyrendjében kell meghatározni. A gazdálkodás részletes rendjét – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv belső szabályzataiban kell rendezni.

92. § (1) A költségvetési szerv

a) alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;

b) vállalkozási tevékenysége: a haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.

(2) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az (1) bekezdés szerint kell besorolni.

(3) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.

A költségvetési szervek irányítása

93. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:

a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, ennek keretében a költségvetési szerv alapító és megszüntető okiratának kiadása, módosítása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok),

b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,

d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, és teljesítmény-ellenőrzése,

e) a fejezetet irányító szervnek a fejezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása,

f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,

g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

(2) Ahol jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés a)–e) pontjában, és ezekkel összefüggésben f) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, az (1) bekezdésben foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet vagy személyt ruházhat fel.

(4) Törvény helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogot korlátozhat. Törvény vagy törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt ruházhat fel.

(5) A Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozó – az (1) és (2) bekezdésben foglalt – irányítási vagy felügyeleti jogokat a Ksztv.-ben és külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a Ksztv. rendelkezései irányadók. A helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket – amennyiben törvény másként nem rendelkezik – a 2/A. § (3) bekezdés c)–e) pontja szerinti irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskört, melyet helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetője gyakorol.

A költségvetési szervek vezetése

94. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős

a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,

b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,

c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,

d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,

e) az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és

f) a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.

(2) Amennyiben a költségvetési szerv tevékenységét, feladatait jogszabálysértően, nem az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően, vagy nem az irányító szerv által adott utasítás szerint látja el, az irányító szerv köteles megtenni a költségvetési szerv vezetőjével szemben a külön törvényben foglaltak szerinti intézkedéseket.

(3) Természetes személy – helyettesítés kivételével – egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője lehet.

(4) A kormányrendeletben meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető irányítja.

A költségvetési szervek átalakítása, megszüntetése

95. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani, megszüntetni. A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás.

(2) Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv.

(3) Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv.

(4) Ha az egyesítés több – a 88. § (3) bekezdésében meghatározott – alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, az alapító szervek közösen jelölik ki az új költségvetési szerv irányító szervét.

(5) Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.

(6) Kiválás esetén az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat átalakító okirat alapján történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.

96. § (1) A költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről – az alapításnak megfelelően–jogszabályban vagy átalakító, megszüntető okiratban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). E határidőtől központi államigazgatási szervek esetén törvényi rendelkezés, bármely központi vagy köztestületi költségvetési szerv esetén vagy az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen a Kormány eltérően rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (megszüntető okiratot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni).

(2) Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (okiratban) rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a költségvetési szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. A jogszabályban (okiratban) meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.

(3) Az állami vagyonról szóló törvény, vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (okirat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv. A megszűnő költségvetési szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásáról rendelkezni kell, ennek megtörténtére külön utalni kell az átalakító, megszüntető okiratban. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(4) Ha az átalakításról, megszüntetésről jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetést követő harminc napon belül – a 90. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú – átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni. A 89. § (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv átalakító vagy megszüntető okiratának kiadásához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. Az átalakításról, megszüntetésről szóló okiratot az alapító szervnek az okirat kiadásától számított nyolc munkanapon belül a kincstárhoz kell benyújtania. A kincstár a kérelem és az okirat vizsgálatát követően haladéktalanul az átalakításra vagy a megszüntetésre utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban, és az előírt tartalmú okirat beérkezésétől számított tíz munkanapon belül átvezeti a változásokat, vagy törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból, az (5) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A költségvetési szerv a 18/K. § szerinti nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (okirat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként.

(6) A megszűnő költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező jogszabályban (okiratban) megjelölt jogutódja – a megszűnés napjára vonatkozóan – a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló, valamint külön jogszabályok szerinti egyéb dokumentumok elkészítésére kötelezett.

(7) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv (szervek) bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód feltüntetésével kell törölni a nyilvántartásból.

A költségvetési szervek költségvetése és annak felhasználása

97. § (1) A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az irányító szerv – kormányrendeletben foglaltak szerint – kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetését – a 69. §-ban foglaltak figyelembe vételével – az önkormányzat költségvetési rendelete (határozata) állapítja meg.

(2) A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről – kormányrendeletben rögzített szempontok figyelembevételével – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetés készül. A rendeletben meghatározott tartalmú és formátumú elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

98. § A Ksztv. 1. § (2) bekezdés c)–d) és f)–g) pontja szerinti költségvetési szerv, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv létszám-előirányzatát a Kormány, más központi költségvetési szerv létszám-előirányzatát az irányító szerv állapítja meg, és – indokolt esetben, év közben – módosítja. Az önkormányzati költségvetési szerv létszám-előirányzatát a költségvetésről szóló rendelet (határozat) tartalmazza. A megállapított létszám-előirányzat költségvetési szervi hatáskörben nem léphető túl.

99. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az irányítása alá tartozó, eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére – az általa ellátandó közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül – befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetett összeg a fejezetnél, a helyi önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál év közben jelentkező kiadások fedezetére használható fel. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetnél – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a befizetett összeg az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használható fel.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal bevételeinek 50%-át.

(3) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó – kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított – vállalkozási maradványának a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi beszámolás során a központi költségvetésbe – nem központi költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni azzal, hogy a vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására, fejlesztésére a tárgyévtől számított két éven belül felhasznált összegre vonatkozóan a költségvetési szervet befizetési kötelezettség nem terheli.

A költségvetési szervek előirányzatainak megváltoztatása

100. § A jóváhagyott előirányzatok év közben – egyszeri vagy tartós jelleggel – módosíthatók vagy átcsoportosíthatók a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, kivéve azon előirányzatokat, amelyek megváltoztatásának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.

100/A. § (1) A költségvetésben jóváhagyott összeghez képest – központi költségvetési szerv esetén a kincstár egyidejű tájékoztatása mellett –

a) a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között irányító szervi hatáskörben hajtható végre átcsoportosítás, amelyhez a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv esetén kormányrendeletben meghatározott előirányzat hányad felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges,

b) a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között a költségvetési szerv saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást, ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv – a Kormány irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetében az államháztartásért felelős miniszter – azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt, vagy a (3) bekezdésben megjelölt dologi kiadások előirányzata terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettől eltérően a továbbiakban a létszám-előirányzat keretein belüli foglalkoztatással történik.

(3) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető. E tevékenységek körét, a kifizetések feltételeit kormányrendeletben foglaltak szerint az irányító szerv határozza meg.

100/B. § (1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét az irányító szerv – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kormányrendeletben meghatározott értékhatárt elérő többletbevétele esetén az államháztartásért felelős miniszter – előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel.

(2) A költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata

a) az (1) bekezdés szerint jóváhagyott többletbevétellel,

b) a 24/B. § rendelkezései szerint a költségvetési szerv által felhasználható kötelezettségvállalással terhelt maradvány személyi juttatásokból származó részével,

c) az átvett maradvány személyi juttatások növelésére felhasználható részével,

d) a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, és felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból

növelhető.

(3) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, vagy a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére irányuló felhasználása kizárólag abban az esetben lehetséges, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik. Ellenkező esetben a forrás illetmény- vagy munkabéremelésre nem használható fel, és annak terhére a meglévő létszám bővítése csak határozott időre szóló foglalkoztatás mellett lehetséges. A (2) bekezdés b) pontja szerinti forrás csak a maradványhoz rendelt kötelezettségvállalás céljának megfelelően történhet.

A költségvetési szervek előirányzatai felhasználásáról való rendelkezés

100/C. § (1) A költségvetési szerv költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása – törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa – kormányrendeletben foglaltak szerint – írásban megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. Központi költségvetési szervek esetében a kötelezettségvállalásnak kormányrendeletben meghatározott tartalmú előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalást – kormányrendeletben foglalt körben és módon – be kell jelenteni a kincstárnak.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv – ide nem értve a 66. § szerinti költségvetési szervet – tárgyévi kiadási előirányzata terhére – a bevételi előirányzatok teljesítését feltételezve – akkor vállalható kötelezettség, ha a szakmai, műszaki, pénzügyi teljesítés legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megtörténik. A bevételi előirányzatok nem teljesülése esetén a kötelezettségvállalásokat felül kell vizsgálni, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

(3) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és – kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – csak a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban történhet.

(4) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött része biztosítja a fedezetet.

(5) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan, legalább kiemelt előirányzatonként részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az egyes évek előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség.

100/D. § Központi költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott körben és értékhatár felett az irányító szerv, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével vállalhat, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A kötelezettségvállalás fedezetét a várható teljesítési időpontokhoz igazodóan kell a költségvetési szerv költségvetésében előirányozni.

100/E. § (1) Az éves költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra – ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést is – az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott hányada használható fel, melynek fedezetére kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben megtervezhető előirányzat, a személyi juttatások évközi megtakarítása, és a 100/B. § (2) bekezdés szerint a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.

(2) A személyi juttatások előirányzatának évközi megtakarítása terhére tartósan vállalható kötelezettségek – ideértve az illetményemelést is – szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

100/F. § (1) A költségvetési szerv fizetési kötelezettségeinek jogszabályban, szerződésben (megállapodásban), jogerős bírósági ítéletben, közigazgatási határozatban, vagy más fizetési kötelezettséget keletkeztető dokumentumban meghatározott időpontig köteles eleget tenni.

(2) Ha a központi költségvetési szervnek, alapnak két egymást követő hónapban lejárt, elismert, harminc napot meghaladó, de hatvan napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, az irányító szerv köteles intézkedni a hatvan napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti intézkedés ellenére, vagy egyébként a központi költségvetési szerv, alap elismert, az esedékességet követő hatvan napon túli tartozásállománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, vagy a központi költségvetési szerv, alap forrásainak várható elmaradása előreláthatóan tartósan veszélyezteti közfeladatai ellátását vagy jelentős mértékű tartozások felhalmozódásának veszélyével fenyeget, az államháztartásért felelős miniszter – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – kormányrendeletben meghatározott módon kincstári biztost jelöl ki.

(4) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetében a kincstári biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés jelöli ki.

(5) A tartozásállomány vagy a kincstári biztos kijelölésekor indokként megjelölt helyzet fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenően csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, és teljesíthető kifizetés. Ezen kívül a kincstári biztos egyéb szervezeti felépítést, működési folyamatokat és a gazdálkodást érintő racionalizálási javaslatokat tehet, és ilyen intézkedéseket kezdeményezhet.

(6) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, az irányító szerv a költségvetési szervnél – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, vagy rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti.

(7) A kincstári és az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

100/G. § (1) A költségvetési szerv – a 66. §-ban foglalt költségvetési szerv kivételével–

a) pénzkölcsönt (hitelt) – kivéve a 18/B. § (1) bekezdés d), x) és zs) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt – nem vehet fel,

b) garanciát és kezességet nem vállalhat,

c) értékpapírt – kivéve a külön törvény szerint vagyonkezelésébe kerülő gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt – nem vásárolhat,

d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el,

e) kötvényt nem bocsáthat ki,

f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződést nem köthet.

(2) A többcélú kistérségi társulás és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező társulás az adott közfeladat ellátásában érintett önkormányzatok kezességvállalása mellett vehet fel hitelt, bocsáthat ki kötvényt.

(3) A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogokat csak a helyi önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott keretek között gyakorolhatja.

(4) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit – a képviselő-testület döntése alapján – a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél, a kincstárban nyitott pénzforgalmi számlán, a helyi önkormányzat pénzforgalmi számlájához kapcsolódó alszámlán, vagy pénzforgalmi betétkönyvben kezeli, más hitelintézetnél pénzforgalmi számlát nem nyithat, kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik.

(5) A többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás szabadon választhatja meg belföldi számlavezető hitelintézetét, vagy megbízhatja a kincstárt pénzforgalmi számlája vezetésével. E társulások által alapított, irányított költségvetési szerv kizárólag e számlavezetőnél vezetheti költségvetési elszámolási számláját.

100/H. § (1) Központi költségvetési szerv társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem csatlakozhat. A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet vagy csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában központi költségvetési szerv költségvetéséből társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható.

(3) A központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatból, elkülönített állami pénzalapból – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag pályázati úton, közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére nyújtható támogatás. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv költségvetéséből a költségvetési szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott támogatásokra.

A költségvetési szervek finanszírozása, beszámolása

100/I. § A központi költségvetési szerv a felhalmozási előirányzatokra teljesítésarányos finanszírozásban, más előirányzatokra időarányos finanszírozásban részesül a 102. § szabályai szerint.

100/J. § A költségvetési szervet költségvetése végrehajtásáról kormányrendeletben foglaltak szerint beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a költségvetési szerv vezetője felelős.”

53. § Az Áht. 100/M. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan az e §-ban foglalt előírások az önkormányzat döntése szerint alkalmazhatók.”

54. § Az Áht. 100/N. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan a (2)–(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

55. § Az Áht. 121/A. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: