(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a (3) bekezdésben foglaltakon túl jogosult
a) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, közgyűlés szerveitől a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;
b) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni a képviselőtestület szerveitől;
c) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület, közgyűlés saját hatáskörben tegye meg a szükséges intézkedéseket, hatáskör hiányában kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedését a nemzetiséget e minőségében érintő ügyekben.
(5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése vagy annak szerve a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése során
a) a testületi döntést igénylő kezdeményezést a soron következő testületi ülésen érdemben megtárgyalja, a nemzetiségi önkormányzat elnökének hozzászólását az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzíti, és a testületi döntéséről írásban értesíti;
b) a felvilágosítás-kérés, kezdeményezés alapján – annak kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban, az ügy érdemében tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét a megtett intézkedésről.
106. § (1) Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, főjegyzője, hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2) Nem lehet az átalakult nemzetiségi önkormányzat elnöke: aki nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá aki összeférhetetlen a helyi önkormányzat polgármesterére vonatkozó szabályozás alapján.
(3) Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(4) Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben a külön jogszabály szerint nem lehetséges az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése, az elnök a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által megerősített nyilatkozatát a képviselő-testület, közgyűlés elé terjeszti és egyidejűleg megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(5) Ha az elnök a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület, közgyűlés a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon az elnöknek és a fővárosi és megyei kormányhivatalnak kézbesíteni kell.
(6) Az elnök az összeférhetetlenségét, vagy a megbízatás megszűnését megállapító képviselőtestületi, közgyűlési határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a törvényszéktől.
(7) A törvényszék a kérelemről – annak beérkezésétől számított harminc napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A törvényszék a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület, közgyűlés képviselőjét és a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A törvényszék döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.
(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti az elnök összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A törvényszék eljárására a (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényszék döntése ellen – annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül – az elnök, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a Kúria nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.
(9) Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések az elnökhelyettesre és a nemzetiségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell.
(10) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselői, elnökhelyettesi, elnöki megbízatással nem összeférhetetlen egy területi nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi elnöki (elnökhelyettesi, képviselői) vagy az országos nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi, közgyűlési elnöki (elnökhelyettesi, képviselői) megbízatás.
(11) Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnöke, elnökhelyettese tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, és e tevékenységet nem végezheti gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.
107. § (1) Méltatlanság miatt a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi,
b) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét, és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette,
c) aki a valóságnak nem megfelelő vagyonnyilatkozatot tett.
(2) A képviselő köteles a (1) bekezdés b) pontban foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve az (1) bekezdés a)–b) pontban foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, közgyűlést az illetékes választási bizottságot és a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). A nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél, közgyűlésnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet, közgyűlést és a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(4) A méltatlansági eljárásra egyebekben az összeférhetetlenségi eljárás szabályait kell alkalmazni.
108. § (1) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) a választójog elveszítésével,
b) a képviselői megbízatás megszűnésével,
c) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatása vagy feloszlása kimondása esetén,
d) az elnöki tisztségről történő lemondással,
e) összeférhetetlenség kimondásával,
f) méltatlanság megállapításával,
g) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével,
h) halálával.
(2) Az (1) bekezdés b)–f) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg az elnöki megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi
a) az elnöknek,
b) a választási bizottságnak és
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(3) Az elnök által írásban benyújtott vagy a képviselő-testületi, közgyűlési ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondása nem vonható vissza.
(4) Az írásban benyújtott lemondást a soron következő testületi ülésen ismertetni kell. Lemondás alapján az elnök megbízatása megszűnik
a) a lemondásban meghatározott, a lemondás benyújtását követő harminc napon belüli időpontban, ennek hiányában
b) a lemondás bejelentésének, vagy írásbeli benyújtás esetén a nemzetiségi önkormányzat által történő átvétele napján.
(5) Az elnök – elnöki megbízatásával egyidejűleg – külön nyilatkozatban képviselői megbízatásáról is lemondhat.
(6) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a nemzetiségi önkormányzat testülete – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be az elnök ellen a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban az elnök nem vehet részt.
(7) Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem nyújt be keresetet az elnöki tisztség megszüntetése érdekében, a fővárosi és megyei kormányhivatal közvetlenül bírósághoz fordulhat az elnöki tisztség megszüntetése és egyidejűleg az elnöknek e tisztségéből történő felfüggesztése érdekében.
(8) A bíróság soron kívüli eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
(9) Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell alkalmazni.
109. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának – a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül – tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2) Az országos önkormányzat közgyűlése, amennyiben nem társadalmi megbízatású elnököt, elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket választ, illetményt állapít meg tisztségviselői részére.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori illetményalap, a természetbeni juttatás pedig az illetményalap ötven százaléka.
(4) A tiszteletdíj mértéke legfeljebb ötven százalékkal megemelhető, amennyiben a képviselő tanácsnoki, bizottsági elnöki vagy tagsági feladatot is ellát.
(5) A nemzetiségi önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület, közgyűlés képviseletében vagy a képviselő-testület, közgyűlés illetve az elnök megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését az elnök engedélyezi.
(6) A nemzetiségi önkormányzati tisztségviselő, képviselő tiszteletdíja, illetménye és egyéb juttatása közérdekű adat.
(7) A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított tiszteletdíj, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított tiszteletdíj vagy illetmény nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.
(8) A helyi nemzetiségi önkormányzati bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának ötven százalékánál.
(9) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál.
110. § (1) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a köztisztviselői illetményalap tizenkétszeresénél.
(2) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a) elnök és elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap kilencszeresénél,
b) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap ötszörösénél,
c) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
d) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
111. § Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel a nemzetiségi önkormányzat által létrehozott (vagy az önkormányzat részvételével működő) bármely szervezetben, valamint olyan szervezetben, amelynek tevékenységében tulajdonosként (résztulajdonosként), fenntartóként (részfenntartóként) közreműködik.
112. § (1) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az országos nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője, bizottsági tagja és képviselője foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére a helyi önkormányzat polgármestere és az önkormányzati képviselő foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény állapítja meg.
113. § A helyi nemzetiségi önkormányzat – jogszabályi keretek között – át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így
a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit,
c) vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait,
d) a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat,
e) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,
f) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,
g) feladat- és hatáskör átvételét más önkormányzattól,
h) amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.
114. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt:
a) elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról,
b) bizottság létrehozásáról,
c) bírósági ülnökök megválasztásáról,
d) költségvetéséről és zárszámadásáról, ellátja továbbá az ezzel kapcsolatos, az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási teendőket,
e) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról,
f) pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról,
g) olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
(2) A tulajdonost megillető jogosultságokról a nemzetiségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.
115. § A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:
a) a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás,
b) a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatellátást,
c) a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
d) a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira,
e) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása,
f) a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, helyi egyházi szervezetekkel,
g) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése,
h) közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében,
i) a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése.
116. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat – a rendelkezésére álló források keretei között – önként vállalt közfeladata különösen
a) nemzetiségi intézmény alapítása,
b) kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak meghatározása,
c) nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben említett feladatokon kívül – hatósági feladatok kivételével – önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében.
(3) A nemzetiségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására – jogszabályi keretek között – intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat – ideértve az intézmény átvételt is – kinevezi ezek vezetőit, és gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat.
(4) A nemzetiségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
117. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat a 113. §-ban foglaltak szerint meghatározza törvényes működése feltételeit, dönt a 114. § szerinti ügyekben azzal, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá át nem ruházható hatáskörben, minősített többséggel dönt:
a) székhelyéről,
b) az általa képviselt nemzetiség országos ünnepeiről,
c) rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről és módjáról,
d) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről,
e) a nemzetiségi közösség számára jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről, továbbá a települési nemzetiségi önkormányzatok számára információs szolgálat működtetéséről,
f) a nemzetiségi utónévjegyzék összeállításáról, a nemzetiségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekről,
g) nemzetiségi médiumoknak az e törvény szerinti országos nemzetiségi önkormányzati állami támogatásból történő támogatásáról,
h) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat
a) amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, ellátja az adott nemzetiségi közösséggel kapcsolatosan a településen jelentkező érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatokat,
b) a megyei önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok kapcsán – külön törvényben meghatározott – érdek-képviseleti, érdekvédelmi tevékenységet fejt ki,
c) ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos szintű képviseletét és védelmét,
d) a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű nemzetiségi intézményhálózatot tart fenn,
118. § (1) Az országos önkormányzat
a) véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről,
b) véleményt nyilvánít a nemzetiségek védelmével kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét,
c) a képviselt nemzetiségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet,
d) egyetértési jogot gyakorol – az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekben – a fejlesztési tervekkel kapcsolatban,
e) közreműködik a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos tájékoztatónak a helyi választási bizottság és a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv által történő összeállításában.
(2) A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor – a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdésekben – az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges. Az e tárgyban alkotott jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhat.
119. § (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, hivatalára, valamint – e törvényben meghatározottak szerint – társulására átruházhatja.
(2) A közgyűlés szervei: az elnök, az – egy vagy több – elnökhelyettes, a bizottság és a hivatal.
(3) Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozza az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala működését.
(4) Az országos nemzetiség önkormányzat foglalkoztatottjainak jogviszonyára (ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat) a közszolgálati tisztségviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
120. § A hivatal vezetőjét az elnök javaslatára a közgyűlés határozatlan időre nevezi ki. A hivatal vezetője tekintetében – a felmentés esetét kivéve – az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja.
121. § Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
122. § (1) A hivatal az országos önkormányzat szerveként előkészíti és végrehajtja annak határozatait, ellátja az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat.
(2) A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének, a bizottságának és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel.
(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatai különösen:
a) a testületi és átruházott hatáskörben meghozott tisztségviselői határozatok végrehajtása,
b) a költségvetési szervi gazdálkodás szerinti feladatok ellátása,
c) az e törvény szerinti ideiglenes kezelői feladatok ellátása.
123. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében, pályázat alapján, határozatlan időre, jogszabály által megállapított képesítési feltételeknek megfelelő hivatalvezetőt nevez ki az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal élére.
(2) A kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.
(3) A hivatalvezető helyettesítésére hivatalvezető-helyettes nevezhető ki.
(4) A hivatalvezető
a) vezeti az országos nemzetiségi önkormányzati hivatalt, ellátja az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokat, e körben kinevezi a hivatal köztisztviselőit, illetve a hivatal nem köztisztviselő munkavállalóival egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, szabályozza a hivatal belső működésének rendjét,
b) gondoskodik a közgyűlés működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
c) előkészíti a testületi döntéseket, tanácskozási joggal részt vesz az üléseken,
d) jelzi, ha a testület döntése vagy döntéshozatali eljárása jogszabálysértő.
e) évente beszámol a közgyűlésnek a hivatal tevékenységéről.
(5) A hivatalvezető a (4) bekezdés c)–d) pontjával összefüggő feladatai körében ellátja az önkormányzati költségvetés, a zárszámadás és az önkormányzati pénzügyi beszámolók összeállításával kapcsolatos feladatokat.
124. § (1) A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja.
(2) A nemzetiségi önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a 125. §-ban foglalt eltéréssel.
125. § (1) A nemzetiségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon. A nemzetiségi önkormányzat a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak, valamint az őt megillető vagyoni értékű jogok köréből törzsvagyonába vonja azokat, amelyek közvetlenül a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálják.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül
a) forgalomképtelen az önkormányzat tulajdonába adott állami ingatlan, ingatlanrész, az önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, amelyet törvény vagy a nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában annak nyilvánít,
b) korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.
(3) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól, elemeiről törvényben vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendben meghozott nemzetiségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján lehet rendelkezni.
(4) A nemzetiségi önkormányzat a tulajdonába kerülő állami ingatlannal a felelős gazdálkodás szabályai szerint gazdálkodik. Amennyiben az ettől eltérő gazdálkodás következményeként az ingatlan elzálogosításra vagy hitellel megterhelésre kerül, a nemzetiségi önkormányzat új állami ingatlant ingyenes tulajdonba adással nem kaphat.
126. § (1) A nemzetiségi önkormányzati bevételek forrása különösen:
a) az állam költségvetési támogatása,
b) egyéb támogatások,
c) a saját bevételek, vállalkozási bevételek,
d) a vagyonának a hozadéka,
e) az anyaországi és egyéb adományok,
f) az átvett pénzeszközök.
(2) Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt
a) a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához, feladatfinanszírozási rendszer keretében,
b) a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a nemzetiségi kulturális autonómia körében megvalósuló tevékenységekhez, projektekhez,
c) államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez.
(3) Nemzetiségi önkormányzat által alapított, korábban állami támogatásban nem részesülő szervezet, továbbá nemzetiségi önkormányzat által újonnan létesítendő vagy meglévő szervezet átalakításával létrehozandó szervezet részére a (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti állami támogatásra a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv és az alapító nemzetiségi önkormányzat előzetes megállapodása alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályok szerint kerülhet sor.
127. § Az országos nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények – amennyiben a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik – a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó egyházi intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.
128. § (1) A 126. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatok ellátása működési kiadásainak fedezete.
(2) A feladatfinanszírozási rendszerben a központi költségvetés feladatalapú támogatást nyújt, amelynek következő évre történő meghatározásához a nemzetiségi önkormányzat törvényben meghatározott módon és határidőig adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatást az államháztartásért felelős miniszter és a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter – ágazati miniszterek javaslata alapján – kiadott útmutatójának megfelelően kell elkészíteni.
(3) A feladatfinanszírozás részletes szabályait a Kormány rendeletében állapítja meg.
129. § A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatás, a nemzetiségi kulturális autonómia körében kiírt állami és európai uniós pályázatokon a helyi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.
130. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által működtetetett – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően közzéteendő további adatok körét külön jogszabály határozza meg.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat (1) bekezdés szerinti célnak megfelelő, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszere megteremtésének pénzügyi és technikai feltételeit az állam biztosítja.
131. § A nemzetiségi önkormányzatokat – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
132. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, közgyűlés a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(2) A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása.
133. § A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat az önálló fizetési számla nyitása során a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXV. törvény 18. §-a szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy létrejöttének, illetve a nyilvántartásba vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási bizottság igazolása, továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül.
134. § Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor.
135. § Az országos önkormányzat pénzügyi bizottságának feladata az országos önkormányzatnál és költségvetési szerveinél különösen: az éves költségvetési tervezetnek, a féléves és éves beszámoló tervezetének véleményezése, a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése és értékelése, a pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek) megalapozottságának vizsgálata, a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok hatályosulásának vizsgálata. A bizottság a vizsgálatának megállapításait haladéktalanul megküldi a képviselő-testületnek, közgyűlésnek. A képviselő-testület, közgyűlés a jelentésről soron kívül dönt. A döntés elmaradásáról, továbbá ha a képviselő-testület, közgyűlés a bizottság vizsgálati megállapításaival nem ért egyet, illetve a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a bizottság tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt és az Állami Számvevőszéket.
136. § Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat) az átvevő nemzetiségi önkormányzat használatába adja, külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Ez nem akadályozhatja az átadó önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
137. § (1) Az e törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés által nemzetiségként elismert közösség újonnan megalakuló országos nemzetiségi önkormányzata működési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követően az állam százötven-háromszáz négyzetméter hasznos alapterületű, önállóan használható épületet vagy épületrészt biztosít. Az épületet, épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat tulajdonába kell adni.
(2) Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, amely a törvény erejénél fogva forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.
138. § (1) A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat.
(2) Amennyiben a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen nem alakul meg új települési nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt települési nemzetiség önkormányzat vagyona az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül azzal, hogy az nemzetiségi célú felhasználásra kerül.
(3) Az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig, továbbá a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig a megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona ideiglenes kezelésbe kerül.
139. § (1) Az ideiglenes kezelői feladatokat a nemzetiségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, területi nemzetiségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal, országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala látja el.
(2) Ideiglenes kezelői jogkörében a fővárosi és megyei kormányhivatal (országos önkormányzati hivatal) gyakorolja a megszűnt nemzetiségi önkormányzat intézményei (szervezetei) tekintetében a tulajdonosi, fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők, tisztségviselők tekintetében a munkáltatói jogokat.
(3) Az ideiglenes kezelő
a) a jó gazda gondosságával jár el,
b) megilleti a vagyon használatának, hasznosításának, valamint a hasznok szedésének joga, azzal a megkötéssel, hogy a kezelt vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, e vagyon tekintetében az ideiglenes kezelői jog sem engedhető át,
c) folyamatban lévő perben egyezséget nem köthet,
d) jogról nem mondhat le és jogokat nem ismerhet el.
(4) Az ideiglenes kezelő feladata az új testület alakuló ülését követő legfeljebb harminc napon belüli átadás-átvételig tart.
(5) Az ideiglenes kezelői hatáskör az új önkormányzat megalakulásával megszűnik, az ideiglenes kezelői hatáskörben megtett intézkedésekről, vagyonfelhasználásról a fővárosi és megyei kormányhivatal és a hivatalvezető számadási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testületnek. Az elszámolás körében az átadás-átvétel során átadásra kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő azonos értékű vagyon, továbbá a kezelt vagyontárgyak meglévő hasznai. Az ideiglenes kezelő a kezelt vagyonban a vagyonkezelés során beállott kárt köteles megtéríteni.
140. § (1) Az önkormányzat vagy a képviselő-testület, közgyűlés megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, közgyűlésnek ha nem alakul új képviselő-testület, közgyűlés települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, országos önkormányzat esetén az országos önkormányzati hivatalnak.
(2) Ha az elnök megbízatása az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnése nélkül szűnik meg, az (1) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség terheli az újonnan megválasztott elnök felé, ha erre nem kerül sor, a képviselő-testület felé.
141. § (1) A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő harminc napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(2) A leköszönő és az új elnököt (átvevőt) együttműködési kötelezettség terheli a szabályszerű átadás- és átvétel, az ingó és ingatlan vagyon, a pénzeszközök és iratanyag átadásának és átvételének – az államháztartás működési rendjére, a helyi önkormányzati iratkezelésre, valamint a polgármesteri munkakör átadására vonatkozó jogszabályok szerinti – lebonyolításáért.
(3) Elnök és elnökhelyettes egyidejű hiányában a képviselő-testület, közgyűlés tagjai egyetemlegesen felelősek a (1)–(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséért.
142. § A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén – amennyiben a volt tisztségviselő vagy volt képviselő személyes felelőssége nem állapítható meg – a volt elnököt, elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi, közgyűlési tagokat egyetemleges felelősség terheli, kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy a jogtalan felhasználást eredményező döntés ellen szavazott.
143. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más nemzetiségi önkormányzattal, illetve helyi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.
(2) Társulás az e törvényben foglaltakon kívül a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényben meghatározott módon is létrehozható.
(3) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.
(4) A társult önkormányzatok között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésben a bíróság dönt. A társuló önkormányzatok megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik önkormányzat kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség vagy érdekszövetségek által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá, hogy a kereset benyújtása előtt a társulásban résztvevő bármely önkormányzat kérheti az egyeztető bizottság állásfoglalását.
144. § (1) Az érdekelt nemzetiségi önkormányzatok megállapodhatnak két vagy több községet, várost és községet ellátó egy vagy több nemzetiségi intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.
(2) A megállapodásban meg kell határozni:
a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,
b) az egyes nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának arányát,
c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának a módját,
d) a megállapodás felmondásának feltételeit.
145. § (1) Az ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nemzetiségi önkormányzati testületek társult nemzetiségi önkormányzati testületet alakíthatnak.
(2) A társult nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit az érintett helyi önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat biztosítja. A testület működési feltételeinek biztosítására egyebekben a 80. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a működési feltételek biztosításában valamennyi érintett helyi önkormányzat részt vesz.
(3) A társult nemzetiségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén határozatba foglalja megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó nemzetiségi önkormányzatok felsorolását. A társult nemzetiségi önkormányzati testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult nemzetiségi önkormányzat testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökének kezdeményezésére.
146. § (1) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló feladat-ellátási kötelezettségét elmulasztja, a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás bíróság által történő megállapítását, egyidejűleg kezdeményezi, hogy a bíróság határidő tűzésével kötelezze a nemzetiségi önkormányzatot a kötelező feladat ellátására.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal – az elmaradt nemzetiségi önkormányzati döntés pótlása (aktuspótlás) kivételével – a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(3) Az országos önkormányzat és szervei törvényességi felügyeletét a Kormány által kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
147. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.
148. § (1) Az Országgyűlés feloszlatja azt a nemzetiségi önkormányzati testületet, amelynek működése Alaptörvény-ellenes.
(2) Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a központi költségvetésről szóló törvényben a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított,
a) az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,
b) a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,
c) az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények és média támogatását, és
d) a nemzetiségpolitikai tevékenység támogatását
szolgáló előirányzatok évközi módosítása.
(3) Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozó választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. A vonatkozó aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság elnökének kell benyújtani. Az eljárás során az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a (4)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(4) A kezdeményezés szervezője az a választópolgár lehet, aki a nemzetiségi önkormányzati választáson választható.
(5) Az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.
(6) Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételt kérelem nem terjeszthető elő.
149. § A köztársasági elnök – ha az Országgyűlés a nemzetiségi önkormányzati testületet feloszlatta – megbízza a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, hogy az új képviselő-testület, közgyűlés megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat az elnök által ellátandó feladatként állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület, közgyűlés átruházható hatáskörei.
150. § A Kormány:
a) kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol,
b) az e feladattal érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek bevonásával, a fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködésével a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter útján segíti a nemzetiségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét,
d) javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatása érdekében,
e) dönt az államigazgatási szerv és a nemzetiségi önkormányzat között keletkezett – jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó – vitában.
151. § A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter:
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal javaslatára kezdeményezi a Kormánynál, hogy – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően – az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtson be az Országgyűléshez,
b) előkészíti a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályok tervezetét,
c) közreműködik a nemzetiségek jogait, a nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében,
d) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és más nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt, nyújthat,
e) rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a nemzetiségi köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat alapíthat.
152. § A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:
a) ellenőrzi a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeire, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásaira vonatkozó jogszabályi előírások érvényesülését, az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a nemzetiségi önkormányzati testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt és a nemzetiségpolitikáért felelős minisztert,
b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt, nyújthat,
c) a központi költségvetésről szóló törvényben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokból a nemzetiségi önkormányzatok részére – a helyi önkormányzatokéval megegyező feltételekkel és rendben – a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter koordinálásával támogatást nyújt, nyújthat.
153. § (1) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra és az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, és a helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével.
(2) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi települési önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására, tiszteletdíjára, juttatásaira és a költségátalányára a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak.
(3) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga – a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettesei választásának kivételével – magában foglalja a felmentés, vezetői megbízás visszavonásának jogát, továbbá az egyéb megbízási, jelölési vagy delegálási jog magában foglalja a megbízás, jelölés, delegálás visszavonásának jogát.
(4) Az egyéb munkáltatói jogon – a kinevezés, megbízás, felmentés, megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – minden más munkáltatói jogot kell érteni; országos nemzetiségi önkormányzat esetén a munkáltatói jog magában foglalja a hivatal munkavállalói feletti munkáltatói jogot is, melyet a hivatal vezetője gyakorol.
154. § Az e törvény alapján indított perben, ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a Pp. XX. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.
155. § Az e törvény 100. §-ában meghatározottak szerinti eskü (fogadalom) szövege:
„Én ......................................... (név) mint a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti ..................................... (nemzetiség megjelölése) nemzetiségi közösség tagja, esküszöm, (fogadom), hogy képviselői tisztségem ellátása során nemzetiségi közösségemhez hű leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkámat választóim akaratához híven, lelkiismeretesen végzem, minden igyekezetemmel a ...................................... nemzetiség (nemzetiség megjelölése) érdekeit képviselem, ennek során anyanyelvünk, hagyományaink, kultúránk megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni.
(Az esküt tevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
156. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a) a nemzetiségi önkormányzatoknak, intézményeiknek és egyéb nemzetiségi szervezeteknek a központi költségvetésből nyújtott támogatások feltételrendszerét és elszámolásnak rendjét;
b) a 128. § szerinti feladatfinanszírozás részletes szabályait;
c) a nemzetiségek vonatkozásában ellátandó helyi közszolgálat képesítési előírásait.
(2) Felhatalmazást kap a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a nemzetiségi köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók számára nyújtható ösztöndíj mértékét, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter, hogy rendeletben szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait.
157. § (1) E törvény a (2)–(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (2)–(3) bekezdése, a 2. § 1–3. pontja, a 2. § 5–12. pontja, a 2. § 15. pontja, a 3. §, a 4. §, az 5. § (1)–(4) bekezdése, a 6. § (5) bekezdése, a 7–9. §, a 10. § (1)–(3) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) pontja, a 12. § (1) bekezdés c) és d) pontja, a 12. § (2) bekezdése, a 13–18. §, a 19. § a) pontja, a 20. §, a 21. §, a 22. § (1) bekezdése, a 27. §, a 30–49. §, az 50–72. §, a 73–76. §, a 77. § (1) és (2) bekezdése, a 78–80. §, a 81. § (1) bekezdése, a 82–87. §, a 88. § (1) bekezdés első mondata, a 88. § (2) bekezdése, a 89. §, a 90. §, a 91. § (1) bekezdése, a 91. § (2) bekezdés a) és c)–e) pontja, a 91. § (3)–(6) bekezdése, a 92–99. §, a 101. § (1) bekezdés a)–d) pontja, a 101. § (2) bekezdése, a 102. § (1) bekezdés a)–c) és e)–i) pontja, a 102. § (2)–(6) bekezdése, a 109. § (1) és (2) bekezdése, a 112–117. §, a 118. § (1) bekezdése, a 119. § (1)–(3) bekezdése, a 120–122. §, a 123. § (4) bekezdés b)–e) pontja, a 123. § (5) bekezdése, a 124. §, a 125. §, a 126. § (1) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés b) és c) pontja, a 126. § (3) bekezdése, a 127. §, a 129. §, a 131–137. §, a 138. § (1) bekezdése, a 138. § (3) bekezdése, a 139–150. §, a 151. § a)–d) pontja, a 152–154. §, a 156. § (1) bekezdés a) és c) pontja, a 156. § (2) és (3) bekezdése, a 158–173. §, a 174–181. §, a 183–218. §, a 219. § (1) bekezdés a)–d) és f)–l) pontja, a 219. § (2) és (3) bekezdése, a 220–230. §, a 233. §, a 235–240. § valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 219. § (1) bekezdés e) pontja és a 234. § 2012. március 31-én lép hatályba.
(4) A 2. § 4. és 13. pontja, a 12. § (1) bekezdés b) pontja, a 19. § b) és c) pontja, a 22. § (2) és (3) bekezdése, a 23–26. §, 28. §, a 29. §, a 81. § (2) bekezdése, a 118. § (2) bekezdése, a 151. § e) pontja, a 156. § (3) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) A 10. § (4)–(9) bekezdése, a 105. § (4) és (5) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés a) pontja, a 128. §, a 130. §, a 156. § (1) bekezdés b) pontja és a 182. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 22. § (4) és (5) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7) Az 1. § (1) bekezdése, a 2. § 14. pontja, az 5. § (3) bekezdésében az „és a nemzetiségi szószóló” szövegrész, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (1)–(4) bekezdése, a 77. § (3) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés második mondata, a 91. § (2) bekezdés b) pontja, a 100. §, a 101. § (1) bekezdés e) pontja, a 101. § (3) bekezdése, a 102. § (1) bekezdés d) pontja, a 103. §, a 104. §, a 105. § (1)–(3) bekezdése, a 106–108. §, a 109. § (3)–(9) bekezdése, a 110. §, a 111. §, a 117. § (1) bekezdésében a „legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá” szövegrész, a 119. § (4) bekezdése, a 123. § (1)–(3) bekezdése, a 123. § (4) bekezdés a) pontja, a 138. § (2) bekezdése, a 155. § a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba.
158. § E törvény 1–157. §-a, 159–180. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján, 181–183. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján, 193. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
159. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött kisebbségi önkormányzat elnevezése nemzetiségi önkormányzat.
(2) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok ideiglenes kezelői jogáról szóló rendelkezései végrehajtásának feltételeit 2013. január 1-jéig kell biztosítani. A 2013. január 1-jét megelőzően megszűnő települési és területi nemzetiségi önkormányzat vagyona a 2012. január 1-jéig hatályos szabályozás szerint a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül, a helyi önkormányzat 2013. március 1-ig a kezelésében lévő vagyont a fővárosi és megyei kormányhivatalnak átadja, e törvény rendelkezései szerint.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a költségvetési tervezésről szóló, e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodások hatályát e törvény nem érinti, azonban 2012. június 1-ig az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat meg kell kötni azzal, hogy az érintett helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése során az új megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. 2012. december 31-ig a helyi nemzetiségi önkormányzatot a központi költségvetésből megillető általános működési támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor az országos önkormányzati hivatalokkal munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munkavállalók – ideértve a hivatalvezetőt is – jogviszonyát, továbbá az e törvény hatálybalépését követően létesülő munkaviszonyt és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választásokat követően felül kell vizsgálni és e törvény rendelkezései szerint át kell alakítani.
(5) A közszolgálati médiaszolgáltató által sugárzott nemzetiségi közszolgálati műsorszámok időkerete nem lehet kevesebb, mint e törvény hatálybalépésekor.
(6) A nemzetiségi önkormányzat 2013. január 1-jétől a 133. § szerinti számláját választása szerint a Kincstárnál vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetteti.
(7) A 133. § szerinti rendelkezések 2012. évben azzal az eltéréssel alkalmazandóak, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetéből a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára.
160. § (1) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi nevelésben, oktatásban.
(2) A nemzetiséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt.
(3) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
(4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak, állami szervnek meg kell szerveznie a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.
(5) Nemzetiségi közoktatási intézmény az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vett a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban. Többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzetiségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a nemzetiségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek, a nemzetiségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a nemzetiségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzetiségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat.
161. § A 163. § szerinti nemzetiségi anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét – törvényben meghatározott módon – az állam viseli.
162. § (1) A közoktatás és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási és művelődési érdekeket.
(2) A roma nemzetiségi oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a szülők igényei alapján az oktatási intézmény biztosítja a roma nyelv (romani, illetve beás) oktatását is.
(3) A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban biztosítani kell a népismeret körébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a nemzetiség és az anyaország történelmének, a kulturális értékeknek és hagyományoknak a megismerését.
163. § (1) A nemzetiségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás megszervezésében az állami, helyi és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek.
(2) A nemzetiségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat.
(3) Az állam nemzetközi egyezmények révén is gondoskodik arról, hogy a nemzetiséghez tartozók a nemzetiségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben vegyenek részt teljes, rész-, illetve tovább- és tudományos képzésben.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.
(5) A nemzetiséghez tartozó által az anyaországban szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevél, továbbá az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány nemzetközi szerződésben, illetve jogszabályban meghatározottak szerint a Magyarországon szerzett megfelelő oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékű.
164. § (1) A nemzetiségi önkormányzat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – részt vehet a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező állami, önkormányzati feladatok végrehajtásában.
(2) A nemzetiségi önkormányzat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést – az ellenkező bizonyításig – a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.
(3) Nemzetiségi önkormányzat az állami, helyi önkormányzati fenntartótól a közoktatási intézmény fenntartói jogát – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint veheti át.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó állami szerv, helyi önkormányzat köteles átadni az országos nemzetiségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a nemzetségi oktatásban. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatának a véleményét.
(5) A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó állami szerv, helyi önkormányzat a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény átadása
a) a (4) bekezdés alapján történik, az oktatásért felelős miniszter,
b) nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó állami szerv, helyi önkormányzat köteles az átvevő nemzetiségi önkormányzattal – a közoktatási törvényben foglaltak szerint – közoktatási megállapodást kötni.
(7) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.
(8) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog nemzetiségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti az átadó feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a fenntartói, irányítási joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102–104. §-aiban és 106. §-ában meghatározott feladatait az átvevő nemzetiségi önkormányzat gyakorolja. A fenntartói jog szünetelése alatt az átadó az átadott feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a nemzetiségi önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart.
(9) Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik nemzetiségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása
a) a (4) bekezdés alapján történt, az oktatásért felelős miniszter,
b) nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig a nemzetiségi önkormányzat megalakul.
(10) A közoktatási intézményt átvevő nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat – a (6) bekezdés szerint megkötött közoktatási megállapodás alapján –, igényelhet továbbá a nemzetiségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás), valamint – a pályázatban meghatározott feltételek szerint – részt vehet minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.
(11) Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő nemzetiségi támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján történik, a nemzetiségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a i nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatást, és annak összegével az intézményt átadó helyi önkormányzattal szemben – a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – el kell számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez – a központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban meghatározottak szerint – az állam kiegészítő támogatást biztosít. A nemzetiségi önkormányzat a közoktatási feladatok ellátásához igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a nemzetiségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s felhasználásáról el kell számolni.
(12) A (10) bekezdés szerinti nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével. A nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.
(13) Ha az országos nemzetiségi önkormányzat új iskolát alapít, az e § (6) bekezdésének a) pontjában, (10) bekezdésében és az a) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve, hogy az iskola a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja alapján országos intézménynek minősül. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat alapít új iskolát, e § (6) bekezdésének b) pontjában, (10) bekezdésében és a b) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az adott településen nincs olyan iskola, amelyik ellátná az adott nemzetiségi oktatási feladatokat.
(14) Az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni azt az összeget, amellyel a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók – pályázat útján – támogatást kaphatnak az általuk fenntartott közoktatási intézmény működtetéséhez.
(15) Az állami, helyi önkormányzati fenntartó és a nemzetiségi önkormányzat a közoktatási intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(16) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(17) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére a települési önkormányzati intézményfenntartó – az oktatásért felelős miniszter hozzájárulása mellett – köteles átadni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak a nemzetiségi feladatokat ellátó közoktatási intézménynek a fenntartói jogát, amelynek működési feltételeit a helyi önkormányzat a költségvetési helyzete miatt nem képes tovább biztosítani. Az oktatásért felelős miniszter a közoktatási intézmény fenntartói jogának azonnali átadásához akkor is hozzájárulhat, ha arra tanév közben kerül sor, amennyiben az érintett nevelési-oktatási intézmény az adott nemzetiséggel kapcsolatos közoktatási feladatok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír és az átadás az intézkedés tervezett végrehajtásának éve július elsejéig nem halasztható. Az átadásra egyebekben az (4)–(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
165. § (1) A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény – az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után – betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.
(2) A magyar nyelv oktatását – az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon – a nemzetiségi közoktatás keretében is biztosítani kell.
(3) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság – vagy más nemzetiség – van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint az állam biztosítani köteles.
(4) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van részt venni anyanyelvű oktatásban és művelődésben.
(5) A nemzetiségi közösségeknek joguk van nemzetiségi óvodai nevelés, alap- és középfokú iskolai nevelés és oktatás, továbbá felsőfokú képzés, illetve az országos önkormányzat útján a kiegészítő nemzetiségi oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni.
(6) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására) – ha nem a települési önkormányzat gyakorolja a kinevezési jogot –, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.
(7) Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja a (6) bekezdésben meghatározott jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(8) A (6) bekezdésében meghatározott egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, illetőleg a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.
(9) Ha a helyi önkormányzat a (6) bekezdésében előírt egyetértés vagy vélemény hiányában dönt, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a fővárosi, megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
(10) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal nem ért egyet a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésével és ezért nem fordul a bírósághoz, azt közvetlenül a nemzetiségi önkormányzat is megteheti. A nemzetiségi önkormányzat ilyen irányú kezdeményezése a végrehajtás szempontjából nem halasztó hatályú, azonban a nemzetiségi önkormányzat a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságtól.
(11) A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor – a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását érintő kérdésekben – az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges.
(12) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van részt venni – a közoktatási törvényben meghatározott módon – kiegészítő oktatásban és művelődésben.
166. § A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a nemzetiségi közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat alapíthat.
167. § Amennyiben a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen nem alakul meg új települési önkormányzat, a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat vagyona a települési önkormányzat tulajdonába kerül azzal, hogy azt nemzetiségi célra kell felhasználni.
168. § (1) Az állam a nemzetiség közügyek ellátásához a költségvetési törvényben
a) támogatást nyújt, amelynek általános és feladatalapú feltételeit kormányrendelet határozza meg,
b) kiegészítő normatív támogatást nyújt a nemzetiségi óvodai neveléshez, illetőleg a nemzetiségi oktatáshoz és neveléshez,
c) a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása körében a központi költségvetésben meghatározott támogatásokat ad,
d) támogatást nyújt a nemzetiségek önazonosságának megőrzéséhez, hagyományai gondozásához, átörökítéséhez, az anyanyelv ápolásához, fejlesztéséhez, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradásához.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra a nemzetiségi önkormányzat testületi határozatban meghatározott nemzetiségi közügy ellátása esetén jogosult.
169. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. A bizottság tagjainak legalább fele a nemzetiségi önkormányzat képviselője. A bizottság működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(2) A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A nemzetiségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet, e körben hozott döntéseit a települési önkormányzat testülete felülvizsgálhatja.
(3) A bizottságot a nemzetiségi önkormányzat elnökének vagy a bizottsági tagok egyharmadának indítványára össze kell hívni.
(4) A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a nemzetiségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A bizottság elnökét és tagjai közül 1 főt a nemzetiségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A nemzetiségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke, a nemzetiségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma legfeljebb három fő.
(6) A nemzetiségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a nemzetiségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a nemzetiségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a nemzetiségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.
(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett jelenlévőnek számít.
170. § (1) E törvény hatálya a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárságú személyekre és e személyek közösségeire terjed ki.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen anyanyelvén, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is leteheti a (3) bekezdés szerinti esküt. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja.
(3) A (2) bekezdésében meghatározottak szerinti eskü szövege:
„Én ......................................... (név) mint a nemzetiségekről szóló törvény szerinti..................................... (nemzetiség megjelölése) nemzetiségi közösség tagja, esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során nemzetiségi közösségemhez hű leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkám során választóim akaratához híven, lelkiismeretesen járok el, minden igyekezetemmel a ...................................... nemzetiség (nemzetiség megjelölése) anyanyelvének, hagyományainak, kultúrájának a megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!”
171. § (1) Az országos önkormányzat képviselője a megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az országos önkormányzat képviselője nem gyakorolhatja képviselői jogait, és az e törvény szerinti juttatásokban nem részesülhet.
(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság a soron következő ülésén tájékoztatja az országos önkormányzatot.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(6) Az országos önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
(7) Az országos önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében tárgyalja meg.
172. § (1) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő – a (3) bekezdés szerinti – megszüntetésével.
(2) Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.
(3) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi önkormányzat testülete – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be az elnök ellen a települési kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.
(4) A törvényszék eljárása során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
(5) Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
173. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának – a települési nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére – tiszteletdíjat állapíthat meg, az elnök tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa, elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.
(2) Bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának huszonöt százalékánál.
(4) Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete összegszerűen állapítja meg.
(5) Az elnök tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel a nemzetiségi önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.
(6) A területi nemzetiségi önkormányzat testülete által megállapítható tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a) elnök esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
b) elnökhelyettes esetében nem lehet magasabb az elnök részére megállapított összegnél.
c) bizottság elnöke, tagja esetében a megyei nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál.
d) képviselő esetében a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának huszonöt százalékánál.
(7) Az országos önkormányzat közgyűlése által megállapítható illetmény, illetőleg tiszteletdíj összege nem lehet magasabb:
a) elnök esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél,
b) elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap nyolcszorosánál,
c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
e) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
174. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (továbbiakban: Övjt.) a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A polgármester-választáson és a települési önkormányzat képviselő-testülete tagjainak választásán nemzetiségi jelöltnek minősül a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti nemzetiségi szervezet jelöltje – vagy több, azonos nemzetiséget képviselő nemzetiségi szervezet által állított közös jelölt – a település nemzetiségi névjegyzékében szerepel, magyar állampolgár, továbbá nyilatkozatot tesz arról, hogy
a) a nemzetiség képviseletét vállalja,
b) a legutóbbi két választáson nem volt más nemzetiség önkormányzatának jelöltje,
c) a legutóbbi két polgármester-választáson vagy települési önkormányzat képviselő-testülete tagjainak választásán nem indult más nemzetiség jelöltjeként, továbbá
d) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.”
175. § Az Övjt. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § Nemzetiségenként külön-külön nemzetiségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni választókerületben indult nemzetiségi jelöltet, azok kivételével, akiket olyan nemzetiségi szervezet állított, amely a 10. § (1) bekezdése vagy a 11. § (1) bekezdése alapján önálló vagy közös kompenzációs listát állított.”
176. § (1) Az Övjt. 15. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(1) A kompenzációs lista és a nemzetiségi kompenzációs lista a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot.”
(2) Az Övjt. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A nemzetiségi kompenzációs listára az azon szereplő jelöltekre az egyéni választókerületben leadott azon szavazatok kerülnek töredékszavazatként, amelyekkel nem szereztek mandátumot.”
177. § Az Övjt. 15. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(5) Ha egy kompenzációs lista vagy nemzetiségi kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.”
178. § Az Övjt. 16. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nemzetiség kompenzációs listáról a jelöltek az egyéni választókerületben megszerzett szavazataik száma szerinti sorrendben szereznek mandátumot. Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.
(5) A (3) bekezdést a nemzetiségi kompenzációs listára nem kell alkalmazni.”
179. § Az Övjt. a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
„V/A. Fejezet
A kedvezményes nemzetiségi mandátum
21/A. § (1) Az általános önkormányzati választáson, valamint a képviselő-testület egészének megválasztása céljából kitűzött időközi választáson az egyéni listán a nemzetiségi jelölt kedvezményes módon szerezhet mandátumot, feltéve, hogy a választás kitűzésekor a névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább ötven százaléka az adott nemzetiség nemzetiségi névjegyzékében is szerepelt.
(2) Ha sem a polgármester-választáson, sem az egyéni listán nem szerez mandátumot adott nemzetiség egyetlen jelöltje sem, meg kell állapítani az egyéni listán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadát. Kedvezményes mandátumhoz jut a nemzetiségnek az a jelöltje, aki az így megállapított szavazatszámnál többet ér el. Ha egy nemzetiséghez tartozó több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért nemzetiségi jelölt jut kedvezményes mandátumhoz, szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt a kedvezményes mandátumról.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon elnyert kedvezményes mandátummal bővül a képviselő-testület 4. §-ban meghatározott létszáma.
(4) Ha a kedvezményes mandátumot szerző képviselő mandátuma megszűnik, helyébe az ugyanazon nemzetiség következő legtöbb szavazatot elért jelöltje lép, feltéve, hogy a (2) bekezdés szerinti szavazatszámot ő is elérte.
(5) Ha a megüresedett mandátum 21. § (1) bekezdése alapján történő betöltésekor a kedvezményes mandátumhoz jutott képviselő rendelkezik a következő legtöbb szavazatszámmal, akkor mandátumát a 21. § (1) bekezdésében foglalt jogcímen megtartja, és a nemzetiség kedvezményes mandátuma megszűnik.
(6) Ha időközi választáson ugyanazon nemzetiség jelöltje polgármesteri vagy egyéni listás mandátumot szerez, a kedvezményes mandátum megszűnik.
21/B. § (1) Az általános önkormányzati választáson, valamint a képviselő-testület egészének megválasztása céljából kitűzött időközi választáson a kompenzációs listán a nemzetiségi jelölt kedvezményes módon szerezhet mandátumot, feltéve, hogy a választás kitűzésekor a névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább huszonöt százaléka az adott nemzetiség nemzetiségi névjegyzékében is szerepelt.
(2) Ha sem a polgármester-választáson, sem egyéni választókerületben, sem kompenzációs listán (a nemzetiségi kompenzációs listát is beleértve) nem szerez mandátumot adott nemzetiség egyetlen jelölje sem,
a) meg kell állapítani az egyéni választókerületekben mandátumot szerzett képviselőkre leadott érvényes szavazatok száma átlagának kétharmadát,
b) a nemzetiségi kompenzációs lista, ha arra az a) pontban megállapított számnál több töredékszavazat jut, egy kedvezményes mandátumot kap. A mandátumot a 16. § (4) bekezdése szerinti jelölt szerzi meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon elnyert kedvezményes mandátummal bővül a képviselő-testület 5. §-ban meghatározott létszáma.
(4) Ha a nemzetiségi kompenzációs listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére az egyéni választókerületben a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép a nemzetiségi kompenzációs listáról.
(5) Ha az időközi választáson ugyanazon nemzetiség jelöltje polgármesteri vagy egyéni választókerületi mandátumot szerez, a nemzetiségi kedvezményes mandátuma megszűnik.”
180. § Az Övjt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § E törvénynek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek Mód. tv. hatálybalépését követően kitűzött általános választásán kell először alkalmazni.”
181. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságba indokolt beválasztani a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete tagját.”
182. § Az Ötv.
a) 2. § (2) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
b) 8. § (1) és (4) bekezdéseiben a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
c) 9. § (3) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
d) 12. § (5) bekezdésében a „kisebbségi szószóló” szövegrész helyébe a „nemzetiségi szószóló” szöveg, továbbá (7) bekezdésében a „kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”, a „nemzeti és etnikai kisebbségek” helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
e) 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
f) 22. § (2) bekezdésében a „kisebbségi jelöltként” szövegrész helyébe a „nemzetiségi jelöltként” szöveg, a „kisebbségek ügyeivel” szövegrész helyébe a „nemzetiségek ügyeivel” szöveg,
g) 24. § (1) és (2) bekezdéseiben a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
h) 38. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek jogairól” szöveg,
i) 62. § (9) bekezdésében „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi ügyekkel” szövegrész helyébe a „nemzetiségi ügyekkel” szöveg,
j) 63. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek jogainak” szöveg,
k) 63/A. § (1) bekezdés o) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
l) 74. § (3) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi ügyekkel” szövegrész helyébe a „nemzetiségi ügyekkel” szöveg,
m) 80/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
183. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 6. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírósági eljárásban – nemzetközi egyezményben meghatározott körben – mindenki jogosult anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni.”
(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 67. § (1) bekezdés e) pontjának ee) és ef) alpontjában „a kisebbségi” szövegrész helyébe „a nemzetiségi” szöveg lép.
184. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése 4. és 5. g) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek” szöveg lép.
185. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 19. §-ban a „nemzeti kisebbséghez tartozók” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez tartozók” szöveg lép.
186. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B. § (4) 1. f) pontjában az „etnikai kisebbségéhez tartozik” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez tartozik” szöveg lép.
187. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21/F. § (1) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg lép.
188. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 23. § a) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
189. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a „kisebbségpolitikáért” szövegrész helyébe a „nemzetiségpolitikáért” szöveg lép.
190. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala), továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.”
(2) A Ktv. 21. § (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
191. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
1. preambulumában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
2. 3. § (2) bekezdésében a „települési, területi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési, területi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
3. 5. §-ában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek”, a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez”, a „nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben” szövegrész helyébe a „nemzetiségek jogairól szóló törvényben” szöveg,
4. 8. § (9) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
5. 8. § (12) bekezdés a) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
6. 8/B. § (1) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe „nemzetiségi” szöveg,
7. 8/B. § (4) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
8. 8/B. § (7) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
9. 9. § (1) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
10. 9. § (2) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
11. 9. § (5) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
12. 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „nemzetiségi és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
13. 17. § (3) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
14. 17. § (3) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
15. 18. § (2) bekezdésében a „nemzetiségi, illetve kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi”, a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
16. 28. § (4) bekezdésében a „nemzetiségi és a kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”, a „nemzetiségi és a kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
17. 29. § (2) bekezdésében a „nemzetiségi és kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
18. 32. § (1) bekezdés a) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
19. 36. § (6) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
20. 37. § (5) bekezdés b) pontjában a „nemzeti, etnikai, kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
21. 37. § (10) bekezdésében a „települési, területi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési, területi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
22. 47. § e) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép,
23. 48. § (1) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
24. 49. § (2) bekezdés d) pontjában a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, a „nemzeti, etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
25. 60. § (3) bekezdés c) pontjában a „települési, területi kisebbségi önkormányzat” és az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe „települési, területi nemzetiségi önkormányzat” és „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
26. 66. § (4) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez”, a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrészek helyébe a „nemzetiség” szöveg,
27. 72. § (1) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyében a „nemzetiség” szöveg, a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
28. 79. § (5) bekezdésében a „Nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „Nemzetiségi” szöveg,
29. 80. § (1) bekezdésében a „települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési nemzetiségi, valamint a területi nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
30. 81. § (10) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzattal” szövegrészek helyébe a „az országos nemzetiségi önkormányzattal” szöveg, a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzatnak” szövegrész helyébe „országos nemzetiségi önkormányzatnak” szöveg,
31. 82. § (5) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
32. 82. § (8) bekezdésében a „nemzeti etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
33. 85. § (4) bekezdésben a „nemzeti, etnikai kisebbséget” szövegrész helyébe a „nemzetiséget” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
34. 86. § (1) bekezdésben a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg, a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
35. 86. § (3) bekezdés a) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
36. 86. § (3) bekezdés c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
37. 86. § (6) bekezdésben a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, a „kisebbségi oktatást” szövegrész helyébe a „nemzetiségi oktatást” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi oktatás” szövegrész helyébe a „nemzetiségi oktatás” szöveg, a „kisebbségi iskola” szövegrész helyébe a „nemzetiségi iskola” szöveg,
38. 88. § (3) bekezdésében a „a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „a helyi nemzetiségi, illetve országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
39. 88. § (12) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
40. 89. § b) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,