Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.
g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 405 600 forint/fő |
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével.
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akinek jogcímén a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e hozzájárulás 40%-át számolhatja el.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.
h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 206 100 forint/fő |
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akinek jogcímén a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e hozzájárulás 40%-át számolhatja el.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásában részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe – a nappali melegedőt igénybe vevők kivételével – a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.
A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézményben az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott eseménynapló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 150%-ánál.
12. Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés
a) Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás
aa) Gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 842 750 forint/fő |
A hozzájárulás a települési önkormányzat által fenntartott, a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményekben ellátott
– ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 0–3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,
– ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges, illetve speciális szükségletű gyermekek,
– átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pontja szerinti különleges, illetve b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek
után vehető igénybe.
A hozzájárulás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye nem szükséges.
ab) Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos intézményi ellátása
aba) Pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonának és rehabilitációs intézményeinek támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 710 650 forint/fő |
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
abb) Látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonainak támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 808 450 forint/fő |
A hozzájárulásra jogosultak azok a települési önkormányzatok, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek.
abc) Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonainak támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 610 650 forint/fő |
A hozzájárulásra jogosultak azok a települési önkormányzatok, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő rehabilitációs célú lakóotthont üzemeltetnek.
Az aba) és az abc) alpontok közös szabályai
A 16–35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) finanszírozással együtt is igénybe vehető.
ac) Demens betegek bentlakásos intézményi ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 710 650 forint/fő |
A hozzájárulást igénybe vehetik azok a települési önkormányzatok, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják.
Az e pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
b) Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás
ba) Otthont nyújtó ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 739 000 forint/fő |
A hozzájárulást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó települési önkormányzat veheti igénybe azok után a – gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3–17 éves gyermekek után. akik az általa fenntartott, Gyvt. 53. §-a szerint otthont nyújtó ellátást biztosító intézményben, vagy nevelőszülőnél, vagy hivatásos nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre, és nem minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek.
bb) Utógondozói ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 667 450 forint/fő |
Ez a hozzájárulás vehető igénybe a települési önkormányzat által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–24 éves korú fiatal felnőtt után.
A hozzájárulás 80%-át veheti igénybe a fenntartó a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt után.
bc) Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben
bca) Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 635 650 forint/fő |
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek időskorúak ápoló-gondozó otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn.
bcb) Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás és hajléktalanok ápoló-gondozó otthoni ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 635 650 forint/fő |
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a települési önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza, otthonháza.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 13. pont, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok tartós bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. pont ab) alpont jogosultsága szerinti normatív hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatot.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 127 130 forint/fő |
A hozzájárulás az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 12. pont ac) alpont szerint súlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a települési önkormányzatot.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
13. Hajléktalanok átmeneti intézményei
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 468 350 forint/férőhely |
A hozzájárulást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a települési önkormányzatot az éjjeli menedékhely, és az időszakosan működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 366-tal, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállása esetében az ellátotti szám alapján illeti meg. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napok száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
14. Gyermekek napközbeni ellátása
a) Bölcsődei ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 494 100 forint/fő |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe.
Ha a települési önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni.
A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a Közokt. tv. 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után a települési önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 16. pont bb) és a 16. pont bc) alpontok szerinti hozzájárulást.
A Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerinti egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között ellátásban részesülő bölcsődéskorú, második életévüket betöltő gyermekek után nem az e pontban meghatározott, hanem a 15. pont a) alpont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
b) Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 268 200 forint/fő |
A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig. Ez a hozzájárulás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is.
A hozzájárulás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
15. Közoktatási alap-hozzájárulás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 2 350 000 forint/teljesítménymutató/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra |
A hozzájárulás a települési önkormányzat által fenntartott óvodában óvodai nevelésben, az általános iskolában, középiskolában, a szakiskola 9–10. évfolyamán oktatásban, továbbá a szakképzés keretében elméleti képzésben, az alapfokú művészetoktatásban, a napközi, vagy tanulószobai foglalkoztatásban, iskolaotthonos nevelésben, oktatásban részt vevő, valamint a kollégiumban, externátusban elhelyezett gyermekek, tanulók után jár a 2012/2013. nevelési évre, tanévre a következő feltételek szerint:
a) Az óvodában nevelésben részesülő gyermekek után (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)
– a 2012/2013. nevelési évi közoktatási statisztikai nyitó létszám adatok alapján, továbbá
– akik 2012. december 31-éig, vagy – a Közokt. tv. 24. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,
– akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2012/2013. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.
Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2012. augusztus 31-éig betöltik, kivéve, ha a Közokt. tv. 24. § (5) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.
Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként itt kell figyelembe venni azokat a bölcsődéskorú, második életévüket 2012. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 39/M. §-ában meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2012. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2012. szeptember 1-jétől egy gyermekként lehet figyelembe venni azt a 2011/2012. nevelési évben bölcsődés-korúnak minősülő és az egységes óvoda-bölcsődei ellátást igénybevevő gyermeket, aki 2012. december 31-éig betölti harmadik életévét.
b) Az általános iskola 1–8. évfolyamos tanulói után, beleértve a sajátos nevelési igényű tanulókat – függetlenül attól, hogy tankötelezettségüket általános iskolai oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítik –, továbbá a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., és a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára járó tanulókat, valamint a párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5–8. évfolyamára járó tanulókat is, ha e tanulók a központi program alapján az 5., illetve a 7. évfolyamtól kezdődően – a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit.
c) A középiskola (a gimnázium és szakközépiskola) 9–12., – a Közokt. tv. 28. § (4) bekezdésében, illetve 29. § (2) és (8) bekezdésében meghatározott esetben a 9–13. – évfolyamára járó, a szakiskolában – a Közokt. tv. 27. § (8) bekezdése szerint – szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő, tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamra, a Közokt. tv. 126. § (4) bekezdése szerint szervezett előkészítő 9. évfolyamra, a 27. § (1) bekezdése figyelembevételével a 9–10. évfolyamokra, a 27. § (4) bekezdése szerint szervezett előrehozott szakképzés 9. évfolyamára járó tanulók után, beleértve
– a sajátos nevelési igényű tanulókat,
– a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola évfolyamaira járó tanulókat is, ha a tanulók a központi program alapján – a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit,
– azokat a középiskolai tanulókat, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (a továbbiakban: AJTP) keretében szervezik meg az oktatást, nevelést,
– azokat a szakiskolai tanulókat, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján – a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja (a továbbiakban: AJKSZP) keretében szervezik meg az oktatást, nevelést,
– azokat a 9. előkészítő évfolyamra járó középiskolai tanulókat, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja (a továbbiakban: AJKP) keretében szervezik meg az oktatást, nevelést.
d) A szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) – a Közokt. tv., valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően – a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után – beleértve a sajátos nevelési igényű tanulókat is – az első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez. Első szakképzésben részt vevőnek minősül az a tanuló is, aki már rész-szakképesítést szerzett. A Közokt. tv. 114. § (2) bekezdése alá tartozó tanulók esetében a második, illetve további szakképzésben részt vevő tanuló után is jár e hozzájárulás.
e) Azon alapfokú művészetoktatási intézmények zeneművészeti ágán – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott – egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részt vevő tanulók, illetve a képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő tanulók létszáma után, amelyek a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továbbiakban: 3/2002. (II. 15.) OM rendelet) 10–14/F. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha több tanszakon, illetve több művészeti ágban, vagy több alapfokú művészetoktatási intézményben részesül művészeti képzésben.
A tanulót abban az intézményben és azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyik tanszakra az ingyenesség megilleti, illetve a térítési díjfizetési kötelezettséget – külön jogszabályban meghatározott nyilatkozat megtételével – választotta, és a választott képzés keretében számára legalább heti négy foglalkozást biztosítanak. A több tanszakon biztosított foglalkozások száma nem vonható össze. Az egységes iskolában az egységes helyi tanterv alapján oktatott tanulók számát, illetve a Waldorf iskolák kerettanterve alapján oktatott azon intézmények tanulóinak számát, amelyek a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/F. és 14/H. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték, a mutatószám-számításnál kettővel el kell osztani.
f) A kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban, – a Közokt. tv. 53. § (7)– (9) bekezdése alapján szervezett – iskolai rendszerű nappali oktatásban részt vevő és kollégiumi, externátusi elhelyezésben részesülő tanulók után, beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, továbbá a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a és a 39/H. §-a alapján az AJTP-ben, az AJKP-ban és az AJKSZP-ben részt vevőket is. Ez a hozzájárulás jár a nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után is, ha a kollégium az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés keretében legalább a hét munkanapjain – szükség szerint hétvégén is – folyamatosan, megszakítás nélkül biztosítja az óvodás gyermekek felügyeletét, ellátását.
Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani. További feltétel, hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó települési önkormányzat vállalja. Nem igényelhető a hozzájárulás a – Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott – közeli hozzátartozóknál lakó tanuló után.
g) Az általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, akik számára a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozást, illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos oktatást, nevelést biztosítanak.
Az a)–d) alpont alatti hozzájárulás egy gyermek/tanuló után csak egy jogcímen vehető igénybe. Az a)–d) alpontokhoz kapcsolódó hozzájárulás mellett az e)–g) alpontok szerinti hozzájárulások az ott meghatározott feltételekkel járnak.
Az a)–g) alpont alatt figyelembe vehető gyermek/tanuló létszám alapján a Közokt. tv.-ben meghatározott oktatás-szervezési paraméterek alkalmazásával számított teljesítménymutatóhoz kapcsolódik a hozzájárulás. A teljesítmény-mutató számítási eljárása a következő:
Tm = (T / O) x Teh
Ahol:
Tm = adott nevelési évekre, évfolyam-csoportra, kollégiumi csoportra számított teljesítmény-mutató egy tizedesre kerekítve,
T = adott nevelési évekre szervezett csoport, iskolai évfolyam-csoport, kollégiumi csoport összes gyermek/tanulólétszáma egész főre kerekítve,
O = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évek, az általános iskolai 1–8., a 9–13. évfolyamok, a szakképzési évfolyamok esetében az évfolyam-csoportra meghatározott csoport/osztály átlaglétszám, az alapfokú művészeti képzés zeneművészeti ágára és egyéb művészeti ágára, a kollégiumi csoportokra, valamint az általános iskolai napközi/tanulószobai, illetve az iskolaotthonos foglalkoztatásra meghatározott csoport átlaglétszám,
Teh = tanítási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz
– a Közokt. tv.-ben az évfolyam-csoportra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési, illetve heti tanulói foglalkoztatási időkeretre, továbbá az alapfokú művészetoktatás, a kollégiumi csoport-foglalkozások, a napközis/tanulószobai, vagy iskolaotthonos foglalkoztatás szervezési időkereteire épülő, elismert időkeret (tanórában), és
– a Közokt. tv.-ben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám hányadosa (az egységes óvoda-bölcsőde esetében is az óvodapedagógusok kötelező heti óraszáma alapozza meg a számítást),
– korrigálva az intézménytípus-együtthatóval.
A gyermek, tanuló létszámok meghatározásánál nem alkalmazható a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. Az osztályok, csoportok szervezése cím alatti 3. pontjában foglalt, a csoportok szervezéséhez előírt létszám-számítás.
Ha a nevelést, oktatást összevont osztályban, vegyes életkorú óvodai csoportban szervezik meg, akkor a teljesítmény-mutató számításánál a gyermeket, tanulót a legmagasabb számozású iskolai évfolyamhoz, illetve a legmagasabb életkornak megfelelő óvodai csoporthoz kell besorolni. A fejlesztő iskolai oktatásban részt vevő tanulókat – évfolyamtól függetlenül – 4. évfolyamos tanulóként kell számításba venni. A teljesítmény-mutató számításánál figyelembe vehető paramétereket a Kiegészítő szabályok 10. pont f) alpontja tartalmazza.
16. Közoktatási kiegészítő hozzájárulások
a) Iskolai gyakorlati oktatás, szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)
aa) Iskolai gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9–10. évfolyamán, nyelvi előkészítő évfolyam esetén 10–11. évfolyamán
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 35 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra |
A hozzájárulást a települési önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában), illetve szakközépiskolában a 9–10. évfolyamon, nyelvi előkészítő évfolyam esetén 10–11. évfolyamon folyó és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett gyakorlati oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe a Közokt. tv. 27. §-a szerint a szakiskolákban a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás, a szakközépiskolákban a pedagógiai programban meghatározott – a Közokt. tv. 29. § (1) bekezdése szerinti – szakmai orientációs gyakorlati oktatás legfeljebb 12 fős csoportban és legalább heti négy órában történő megszervezéséhez.
ab) Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 98 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra |
A hozzájárulást a települési önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) – a Közokt. tv. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően – szervezett szakképzésben, szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után az első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez veheti igénybe. Első szakképzésben részt vevőnek minősül az a tanuló is, aki már rész-szakképesítést szerzett. A Közokt. tv. 114. § (2) bekezdése alá tartozó tanulók esetében a második, illetve további szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlati képzésben, részt vevő tanulók után is jár e hozzájárulás.
A hozzájárulás igénylési feltételei:
aba) a hozzájárulást a települési önkormányzat az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerint egyéves képzési idejű szakképzésben valamennyi, a kettő és fél, vagy hároméves képzési idejű szakképzésben a második szakképzési évfolyamon, valamint a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyamain – nem OKJ képzés esetében is – az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek átadását szolgáló képzés esetén a Közokt. tv. 27. § (10) bekezdése szerinti, mindkét szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után veheti igénybe.
abb) a hozzájárulás 140%-át veheti igénybe a települési önkormányzat az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő, valamint a szakképzési törvény 18. § (3) bekezdésében megfogalmazottak és a Közokt. tv. 27. § (4) bekezdése szerinti előrehozott szakképzés első évfolyamán.
abc) a hozzájárulás 60%-át veheti igénybe a települési önkormányzat az utolsó szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzések esetében, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő.
abd) a hozzájárulás 20%-át veheti igénybe a települési önkormányzat a tanulószerződés alapján nem a települési önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő azon tanuló után, akivel a szakképzési törvény 27. §-a alapján tanulószerződést kötöttek, továbbá a Közokt. tv. 27. § (4) bekezdése szerinti előrehozott szakképzés második és harmadik évfolyamán. Nem igényelhető további normatíva a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után továbbá akkor sem, ha a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit a szakképzési törvény 28. § (2) bekezdése alapján a szakképző iskola átvállalja.
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe a Kiegészítő szabályok 10. pont g) alpontjában a létszám-számításra vonatkozó előírások szerint. A létszám számításánál a települési önkormányzati fenntartásban költségvetési szervként működtetett központi képzőhelyeken tanulók vehetők figyelembe.
Az e pont alatti hozzájárulások igénybevételének feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a Közokt. tv. 42. § (3) bekezdése szerint szervezzék meg.
Nem igényelhető ez a hozzájárulás
– a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerinti párhuzamos művészeti képzésben részt vevő tanulók után,
– a Közokt. tv. 27. § (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban részt vevő, tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamon tanulók után,
– a Közokt. tv. 126. § (4) bekezdése szerint szervezett előkészítő 9. évfolyamon tanulók után,
– a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján az AJKSZP keretében szervezett szakiskolai oktatásban részt vevő tanulók után.
b) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
ba) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 224 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra |
A hozzájárulást a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában, a Közokt. tv. 30/A. § (1) bekezdése szerint a feladat ellátására jogosult intézményekben megszervezett fejlesztő iskolai oktatásban, az általános iskola 1–8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., és a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán, a középiskolában, szakiskolában és szakképző intézményben, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban, gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe.
Ez a hozzájárulás jár azok után a nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá óvodai nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek után is, akik kollégiumban elhelyezésben, nevelésben, ellátásban részesülnek.
A hozzájárulás igénylési feltételei:
baa) A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű tanulók után jár, akik tanulmányi kötelezettségüket az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok után a nem sajátos nevelési igényű, de – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott, szakorvos által kiállított – orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók után, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
bab) A hozzájárulás 60%-a jár azon tanulók után, akik esetében a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (a továbbiakban: 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet) 19. § (4) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a 2012/2013. tanévet, illetve a 2011/2012. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2012/2013. tanévet is a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés (tan)évében az oktatásért felelős miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapul vételével szervezik meg az oktatását. Ez a hozzájárulás jár azon tanulók után is, akiknek folyamatos figyelemmel kísérését az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság – 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 17. §-a alapján – rendelte el. A hozzájárulás kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető.
bac) A hozzájárulás 160%-a jár a testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, az autista, a halmozottan fogyatékos, a súlyosan, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
bad) A hozzájárulás 80%-a jár a beszédfogyatékos, az enyhén értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
bae) A hozzájárulás 70%-a jár a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
bb) Korai fejlesztés, gondozás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 240 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon, szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény – szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 25–27. §-aiban foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett más jogcímen közoktatási célú hozzájárulás nem igényelhető.
bc) Fejlesztő felkészítés
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 305 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye – intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik.
A hozzájárulás igénylési feltételei:
bca) A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű gyermekek után jár, akik az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján – a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. § a) pontja szerint – fejlesztő felkészítésben részesülnek.
bcb) a hozzájárulás 140%-a jár azon sajátos nevelési igényű tanulók után, akik az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján tankötelezettségüket – a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. § b) pontja szerint – egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesítik.
E hozzájárulás mellett más jogcímen közoktatási célú hozzájárulás nem igényelhető.
A 16. pont b) alpont alatti kiegészítő hozzájárulások az óvodai, iskolai nevelésben, oktatásban részt vevők után egy jogcímen vehetők igénybe, függetlenül attól, hogy a gyermeket, illetve a tanulót a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve külön óvodai csoportban, illetve külön iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt egy óvodai csoportban, illetve egy iskolai osztályban nevelik és oktatják. A 16. pont ba) alpont alatti sajátos nevelési igényű, nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodai nevelésben részt vevő tanulók/gyermekek után, akik kollégiumi nevelésben, ellátásban is részesülnek ez utóbbi jogcímen is igényelhető hozzájárulás fenti feltételek szerint.
c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 40 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra |
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az általa fenntartott
– óvodában azon nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő gyermekek után, akiknek anyanyelvű és kétnyelvű óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján biztosítja,
– iskolában azon nappali rendszerű nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásban részt vevő tanulók után, akiknek a nyelvoktató iskolai nevelését, oktatását (ideértve a romani és a beás nyelveket is) a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján biztosítja,
– iskolában azon nappali rendszerű oktatásban részt vevőnek minősülő tanulók után, akiknek – a Közokt. tv. 86. § (6) bekezdése alapján – kiegészítő kisebbségi oktatást biztosít a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint.
A kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelve szerint kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi óvodai nevelés, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén a kisebbségi oktatás irányelve szerint szervezett programban részt vevő gyermekek, tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.
Az e pont alatti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők, továbbá e mellett nem igényelhető a 16. pont d) alpont szerinti hozzájárulás. E hozzájárulások igénylésénél figyelembe kell venni a Kiegészítő szabályok 10. pont j) alpontjában foglalt további együttes feltételeket is.
d) Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 64 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra |
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanuló után, akinek
– nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján, vagy
– két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, vagy
– a Közokt. tv. 28. § (4) bekezdése, illetve a 29. § (2) bekezdése alapján készült helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv alapján nyelvi előkészítő évfolyamon biztosítja az oktatást.
Az e pont szerinti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe, továbbá e mellett nem igényelhető a 16. pont c) alpont szerinti hozzájárulás.
e) Egyes pedagógiai programok, szakmai feladatok
ea) Párhuzamos művészet-oktatás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 210 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra. |
A hozzájárulást a települési önkormányzat igényelheti az általa fenntartott intézményben a párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5–12. évfolyamára, vagy 7–12. évfolyamára, illetve a Közokt. tv. 29. § (2) és (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. és 9. évfolyamtól kezdődően – a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdése, illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. E hozzájárulás mellett a 16. pont a) alpont alatti kiegészítő hozzájárulások nem vehetők igénybe.
eb) A középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolítása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 6 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást a települési önkormányzat igényelheti az általa fenntartott középfokú oktatási intézményekben megszervezett 2012. évi középszintű érettségi vizsgáztatás, valamint a szakmai vizsgáztatás megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a középszintű érettségi vizsga vonatkozásában a középiskolákban a 12. évfolyamos – a 13 évfolyammal működő középiskolákban a 13. évfolyamos – tanulók 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei), közoktatási statisztikai tényleges létszáma, a szakmai vizsga vonatkozásában a szakiskolákban – beleértve a speciális szakiskolákat is –, továbbá a szakképzési kimenő évfolyamokon tanulók 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei), közoktatási statisztikai tényleges létszáma. A támogatás kizárólag a Közokt. tv. 114. §-ában meghatározott ingyenes vizsgák után vehető igénybe.
f) Középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 15 300 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra |
A hozzájárulást a középiskolába, szakiskolába – nappali rendszerű középfokú iskolai oktatásban részt vevő – bejáró tanulók után a fenntartó
– települési önkormányzat a lakott külterületéről és a közigazgatási területén kívülről bejáró tanuló után.
– a Fővárosi Önkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzat a fenntartásában lévő intézménybe a főváros közigazgatási területén kívüli település(ek)ről bejáró tanuló után
veheti igénybe.
Bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye a tanévi nyitó közoktatási statisztikai (október 1-jei) állapot szerint nem azonos az intézmény székhelyével, illetve telephelyével. Lakott külterületről bejárónak a hozzájárulás igénylése szempontjából az a gyermek, tanuló tekinthető, akit a fenntartó települési önkormányzat lakott külterületről szervezett formában szállít az intézménybe.
A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén, illetve telephelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű, illetve telephelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.
g) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 32 000 forint/fő/év a 2012/2013. nevelési évre, tanévre, a 2012. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra |
A hozzájárulást igényelheti az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat az intézményi társulásban részt vevő községek óvodai nevelésben, általános iskolai 1–8. évfolyamos oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszáma után.
a) A 2008–2012. években alakuló társulások esetén a hozzájárulás az 5–8. évfolyamos tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a társulásban fenntartott intézmények 5–8. évfolyamain – az évfolyam-csoportban együttesen – az osztály átlaglétszám eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 75%-át.
b) Az a) alpontnál korábbi év(ek)ben már működő társulásoknál a hozzájárulás az 5–8. évfolyamos tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a 2012/2013. tanévben az 5–8. évfolyamon szervezett osztályban tanulók esetében az osztály átlaglétszám eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 60%-át.
Az a)–b) alpontok szerinti esetekben az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül lehet hagyni a nemzetiségi, kisebbségi oktatásra szervezett osztályokat és alkalmazni kell a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. Az osztályok, csoportok szervezése cím alatti 3. pontjában foglaltakat.
Az igénylés további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. Az intézményen belül a társulásba járó gyermeknek, tanulónak a hozzájárulás szempontjából csak azokon az iskolafokozatokon (1–4., és/vagy 5–8. évfolyamra szervezett oktatás, és/vagy óvodai nevelés keretében) résztvevőket lehet tekinteni, amelyekre az érintett települések a közös feladat-ellátást megszervezték.
Nem vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn.
A társulás intézményeibe járó városi gyermekek, tanulók után a hozzájárulás nem jár.
Kiegészítő szabályok:
1. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a KEKKH adatait a 2011. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2011. november 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni.
2. Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (tartós és átmeneti szociális intézményben, gyermekek átmeneti gondozását biztosító és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony – a kórházi és a gyermekvédelmi szakellátást kivéve – egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik.
3. A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult, kivéve a 11. pont a) alpontot, amely jogcímnél – ellátási szerződés esetén is – a települési önkormányzat jogosult a normatív hozzájárulásra.
4. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott 11. pont c), d), e) alpontok szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, továbbá az általuk fenntartott intézményekben a 11. pont ab)–ad) alpontok, 11. pont b) alpont, 11. pont f)–h) alpontok, 12–14. pontok szerinti hozzájárulásokra jogosultak az egyes jogcímekben szereplő feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevő települések együttesen kell, hogy teljesítsék. Többcélú kistérségi társulás 11. pont ab)–ad) alpontok szerinti hozzájárulásra jogosultsága mellett a társulásban részt vevő települési önkormányzat/ok/nak nem jár a 11. pont aa) alpont szerinti hozzájárulás.
5. A 11. pont ab) alpont–14. pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek
– az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkeznek, és
– a Szoctv. 58/A. § (2)–(2a) bekezdése, illetve a Gyvt. 145. § (2)–(2a) bekezdése alapján új szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, új ellátotti létszámra, illetve új férőhelyre – külön jogszabályban meghatározott kivételekkel – befogadást nyertek.
6. A 11–14. pontokban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi települési önkormányzatnak rendelkeznie kell.
Intézményi vagy többcélú kistérségi társulás keretében történő működtetés esetén
– a 11. pont a) alpont szerinti hozzájárulás összegének számításánál a társult települések összlakosságszámát kell figyelembe venni.
– a 11. pont ab)–ad) alpontok szerinti hozzájárulásra jogosultság esetén a társulásban részt vevő települési önkormányzat/ok/nak nem jár a 11. pont aa) alpont szerinti hozzájárulás.
– a 11. pont b) alpont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen meghaladja a 40 000-et.
A 11. pont ab)–ad) alpontok szerinti jogcímek esetében intézményi társulásnak kell tekinteni, ha a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján látja el a feladatot a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett településeken.
7. 2012. július 1-jét követően a fenntartó attól az időponttól jogosult a 11–14. pontokban szereplő hozzájárulások igénybevételére, amikor az ellátott adatait – a Szoctv. 20/C. § (1)– (4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2)–(3) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vette.
A 11. pont a)–b) és 11. pont e) alpontokban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében – a 11. pont aa) alpont szerinti hozzájárulás kivételével – működési engedéllyel működik.
Amennyiben a 11–14. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a működési engedély adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a hozzájárulás igénybe vehető. A 11. pont a) alpontra vonatkozóan: egy lakosra csak egyszer igényelhető a normatív hozzájárulás.
A 11. pont c) alpont szerinti hozzájárulás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 11. pont g)–h) alpontok szerinti hozzájárulásokkal együtt nem igényelhető.
A 11. pont d) alpont szerinti hozzájárulás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 11. pont f)–h) alpontok szerinti hozzájárulásokkal együtt nem igényelhető.
8. a) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)–(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:
– nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110%-át,
– bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 105%-át,
éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig annak 100%-át.
b) A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a működési engedélyben meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. A helyettes szülőnél, a gyermekek, illetve családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 100%-át.
9. A 12. pontban szereplő, a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások (12. pont aa) és 12. pont ba) alpontok szerinti jogcímek) igénybevételének sajátos szabályai:
– A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett beutalt gyermek szociális intézményi tartós elhelyezése esetén a gyermeket ellátó intézményt fenntartó települési önkormányzat veheti igénybe a 12. pont aa) alpont szerinti hozzájárulást.
– Amennyiben a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek bölcsődei ellátásban vagy közoktatási szolgáltatásban részesül, akkor az intézményt fenntartó települési önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet szerinti normatív hozzájárulások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint.
– A 12. pont aa) és 12. pont ba) alpontok szerinti ellátásban részesülők gondozási napok szerinti nyilvántartását – elhelyezés-típusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.
– Ha a bentlakásos és átmeneti intézmény közoktatási feladatot is ellát, akkor a fenntartó települési önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
– A megyei jogú város önkormányzata Gyvt. szerinti otthont nyújtó ellátás biztosítási kötelezettségét a gyermek – ideiglenes hatályú elhelyezését, illetve átmeneti nevelésbe vételét elrendelő – gyámhatósági határozatban megállapított lakóhelye határozza meg azzal az eltéréssel, hogy
= amennyiben a gyermek lakóhelyét a gyámhatóság a nevelőszülő lakcímén, vagy a gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat címén állapítja meg, az önkormányzati ellátási kötelezettséget a gyermek ezt megelőzően bejelentett legutolsó lakóhelye – annak hiányában bejelentett legutolsó tartózkodási helye – alapozza meg, melyet a gyámhivatal határozatában megjelöl. A megelőzően bejelentett lakóhely, tartózkodási hely fogalmába nem érthető bele a korábbi nevelő- és/vagy helyettes szülőhöz, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézménybe történő bejelentett lakóhely és tartózkodási hely,
= amennyiben az ideiglenes hatályú elhelyezést, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételt megelőzően a gyermek nem rendelkezett sohasem bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, a megyei jogú várost nem terheli ellátási kötelezettség,
= a tartós nevelésbe vétel teljes időtartama alatt az önkormányzat ellátási kötelezettsége változatlan.
– A megyei jogú város önkormányzata Gyvt. szerinti utógondozói ellátás biztosítási kötelezettsége azon fiatal felnőtt vonatkozásában áll fenn, akivel szemben a nagykorúsága elérését megelőző napon még otthont nyújtó ellátás biztosítási kötelezettséggel tartozott.
Ha a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. § (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
A hozzájárulást nem vehetik igénybe a települési önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben, stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
10. A 15–16. pontok alatti normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészítő és értelmező rendelkezések:
a) A 2011/2012. nevelési évre, illetve tanévre a közoktatási célú normatív hozzájárulások igénylési és elszámolási feltételeit – a 16. pont bb), a 16. pont bc), 16 pont eb) alpontok szerinti jogcímek kivételével – 2012. január 1-jétől augusztus 31-éig, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (továbbiakban: 2011. évi Kvtv.) határozza meg.
b) E jogcímek tartalmazzák a Közokt. tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz, a pedagógus juttatásokhoz – beleértve az iskolai- és diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, kulturális neveléshez – kapcsolódó hozzájárulást.
c) Kizárólag olyan, települési önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza a – Közokt. tv. 121. § (1) bekezdés 29. pontja szerinti – fogyatékosság típusát is. E hozzájárulások az azonosító számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe.
d) A hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és elszámolásnál figyelembe kell venni a Közokt. tv., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt szakmai előírásokat, illetve az egyes normatívák igénylését megalapozó feltételeket. Nem korlátozzák az igénybevételt a közoktatási törvénynek a maximális csoport/osztály létszám betartására vonatkozó követelményei, kivéve, ha adott feladathoz kapcsolódó normatív hozzájárulás igénylési feltételeként nevesített a maximális csoport/osztály létszám.
e) Az igényjogosultság számításánál jogcímenként előforduló tört létszám esetén – a 15. pont szerinti hozzájárulások kivételével – az általános kerekítési szabályokat kell fenntartói szinten alkalmazni.
f) A 16. pont alatti normatív hozzájárulások megállapítása – a h) alpontban szereplő jogcímek kivételével – a települési önkormányzatok által közölt tényleges, az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok, illetve a költségvetési évben induló tanévre becsült, tanévi nyitó létszámok figyelembevételével központilag történik a következő képlet szerint:
ahol
Ei = támogatási előirányzat (Ft),
S1 = a 2011/2012. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél, elszámolásnál tényadat,
F1 = a 2011/2012. tanév utolsó 8 hónapjára vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos összege (Ft/fő),
S2 = a 2012/2013. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél becsült, elszámolásnál tényadat,
F2 = a 2012/2013. tanév első négy hónapjára – szeptember 1-jétől december 31-éig – vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos összege (Ft/fő).
A 16. pont bb) és 16. pont bc) alpontok alatti hozzájárulási jogcímek esetében a számításnál a fenti képlet helyett a h) alpontban foglalt előírások az irányadók.
Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a d) alpont szerinti egyéb tanügyigazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel.
A 15. pont alatti normatív hozzájárulás megállapítása – a 15. pont g) alpont kivételével – a települési önkormányzatok által közölt, a 2011/2012. nevelési évi, tanévi nyitó (október 1-jei) tényleges közoktatási statisztikai, és a 2012/2013. nevelési évi, tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszámokból központilag kiszámított közoktatási teljesítmény-mutató alapján történik. Az év végi elszámolás a tényleges statisztikai létszámok alapján történik mindkét nevelési év, illetve tanév tekintetében. A 15. pont g) alponton belül a napközi otthoni ellátáshoz kapcsolódó teljesítmény-mutató megállapítása egyéb tanügyigazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, melyhez figyelembe kell venni az i) alpontban foglaltakat is.
A fenntartók saját számításaikhoz, a tervezéshez, illetve az év végi elszámoláshoz a központi számításokat megalapozó alábbi paraméter-rendszert alkalmazzák a 2012. költségvetési évben (megegyezik a 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályok 10. pont f) alpontja alatti paraméter-rendszerrel):
| Intézmény | Évfolyam-csoportok (nyitva tartás) | Gyermekek, tanulók heti foglalkoz- tatási időkerete | Csoport/ osztály átlaglétszám | Közoktatási törvény szerinti pedagógus heti kötelező óraszám | Intézmény- típus- együttható | Tanítási együttható (Teh) | ||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 = 3/5*6 | ||
| Óvoda (egységes | 1–3. nevelési év | maximum napi 8 óra | 51,0 | 20 | 32 | 0,85 | 1,35 | |
| óvoda-bölcsőde) | napi 8 órát meghaladja | 61,0 | 20 | 32 | 0,85 | 1,62 | ||
| 1–2. évfolyam | 26,4 | 21 | 22 | 1,0 | 1,20 | |||
| 3. évfolyam | 26,8 | 21 | 22 | 1,0 | 1,22 | |||
| Általános iskola | 4. évfolyam, fejlesztő iskolai tanulók évfolyamtól függetlenül | 30,6 | 21 | 22 | 1,0 | 1,39 | ||
| 5–6. évfolyam | 34,0 | 23 | 22 | 1,0 | 1,55 | |||
| 7–8. évfolyam | 38,8 | 23 | 22 | 1,0 | 1,76 | |||
| Középfokú | 9–10. évfolyam | 46,6 | 28 | 22 | 1,1 | 2,33 | ||
| iskola | 11–13. évfolyam | 55,1 | 28 | 22 | 1,1 | 2,76 | ||
| Szakképzés elméleti képzés | Felzárkóztató 9. évfolyam, szakiskola, szakközépiskola szakképzési évfolyamai | 40,6 | 28 | 22 | 1,1 | 2,03 | ||
| Zeneművészeti ág – egyéni foglalkozás keretében szervezett – előképző, alapképző és továbbképző évfolyama | 5,7 | 8 | 22 | 1,4 | 0,36 | |||
| Alapfokú művészetoktatás | Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág előképző, alapképző és továbbképző évfolyama, zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos oktatás | 5,7 | 10 | 22 | 0,7 | 0,18 | ||
| Kollégiumi, externátusi nevelésre, oktatásra szervezett foglalkoztatási csoportok | 38,0 | 25 | 30 | 2,4 | 3,04 | |||
| Napközis/ tanuló- szobai, iskola- otthonos | 1–4. évfolyamos napközis foglalkoztatás | 22,5 | 25 | 23 | 0,25 | 0,24 | ||
| foglalkoztatás | 5–8. évfolyamos napközis/tanuló szobai foglalkoztatás | 15,0 | 25 | 23 | 0,25 | 0,16 | ||
| 1–4. évfolyamon iskolaotthonos oktatás | 22,5 | 21 | 22 | 0,26 | 0,27 | |||
g) Az f) alpontban foglaltak nem alkalmazhatók.
– ha a 15. pont d) alpont szerinti – a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett – szakmai elméleti oktatás tört tanéves rendszerben folyik.
– ha a 16. pont ab) alpont szerinti iskolai szakmai gyakorlati képzés tört tanéves rendszerben, vagy részben iskolai, részben – együttműködési megállapodás alapján – nem iskolai tanműhelyben folyik,
– ha részben az iskolai tanműhelyben, – együttműködési megállapodás alapján – részben más települési önkormányzat által fenntartott központi képzőhelyen, vagy nem iskolai tanműhelyben folyik,
– ha a 15. pont f) alpont szerinti kollégiumi (externátusi) nevelés, ellátás, elhelyezés a tanéven belüli félévre, vagy tanéven belüli időszakos elhelyezésre korlátozódik, beleértve a 16. pont ba) alpont alatti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi (externátusi) nevelését, ellátását, elhelyezését is.
Az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás tervezése, elszámolása a tanévenként az iskolai szakmai elméleti, illetve gyakorlati szakképzésben, kollégiumi elhelyezésben töltött időszak figyelembevételével számított létszám alapján történik. Ha a 15. pont d) és 16. pont ab) alpontok szerinti szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, valamint a 15. pont f) alpont alatti kollégiumi elhelyezésre tört tanévben kerül sor és ezzel összefüggően változik a tanulók létszáma, az érintett tanulók után a hozzájárulás igénylése és elszámolása az egyes félévekben oktatott, illetve kollégiumban elhelyezett létszám – a félévváltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik. A képzési program szerint iskolai, központi képzőhelyi és nem iskolai (változó) képzőhelyen történő, az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre fordított idő arányában, illetve a kollégiumi szolgáltatás igénybevétele arányában kell megosztani a tanulók létszámát. Amennyiben az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám (tört létszám), akkor a fenntartói szinten összesített mutatószámnál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
h) A 16. pont bb) és 16. pont bc) alpontok szerinti hozzájárulás a 2012. naptári évben az ezen ellátásokat igénybe vevő hetente ellátott gyermek/tanuló létszámból számított 12 havi – havonkénti – átlaglétszámok éves összesítése és tízzel elosztott létszáma után igényelhető. A heti ellátotti létszám megállapításakor egy gyermek csak egyszer vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy a hét egy vagy több napján, illetve egyéni, illetve csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a Közokt. tv.-ben, valamint a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 25–28. §-aiban foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást.
i) A 15. pont g) alpont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók után a 2012. évi költségvetési évre – szeptember 1-jétől időarányosan 4 hónapra – a 2012/2013. tanévi becsült átlaglétszám alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a 2012/2013. tanévre, a naponként összesített tényleges létszámot 62 nappal kell elosztani. A 2011/2012. tanévre – a január 1-jétől augusztus 31-éig időarányosan 8 hónapra – a 2011. évi Kvtv. alapján figyelembe vehető létszámot pedig 123 nappal kell elosztani. Abban az esetben, ha a foglalkozásokat az 1–4., illetve az 5–8. évfolyamos tanulókból összevont csoportban szervezik meg, az 5–8. évfolyamos tanulókat is az 1–4. évfolyamos napközis foglalkoztatást igénybevevőknek kell tekinteni. Ha a tanévek átlagában a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson részt vevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdésben meghatározott időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás.
j) A 16. pont c) alpont alatti, a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után járó kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:
– a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
– a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és
– amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,
– a kisebbségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti átcsoportosítása esetén is – a romani és beás kisebbségi nyelvoktatás kivételével – csak azok után a tanulók után vehetők igénybe a hozzájárulások, akik az adott tanévben legalább heti három órában tanulják a kisebbség nyelvét.
A 15–16. pontok szerinti hozzájárulásra jogosult a települési önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás az általa fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá az a fenntartó – a 16. pont g) alpont esetében az intézményi társulás székhelye szerinti önkormányzat –, amely a szolgáltatást a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja.
Gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben elhelyezett azon gyermek lakóhelyét, akinek közoktatási szolgáltatást is nyújtanak, annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen van.
| Előirányzat: | 91 707,6 millió forint |
1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél
a) a helyben maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség – a 2011. január 1-jei lakosságszámra – együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül,
b) az egy főre jutó összeg nagyobb a 3. pontban szereplő összegnél, a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból a települési önkormányzatot együttesen megillető összeg a 4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül (a kiegészítés és a csökkentés a továbbiakban együtt: jövedelemkülönbség mérséklés).
A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2011. november 1-jei állapotnak megfelelően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatai alapján kell figyelembe venni.
2. E törvény szempontjából a települési önkormányzatok 2012. évi jövedelemkülönbség mérséklésének alapjául szolgáló iparűzési adóerő-képessége
a) azon települési önkormányzat esetében, amely iparűzési adóról szóló 2010. július 1-jén hatályos rendelettel rendelkezik, megegyezik a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 4. melléklet B) III. 7., 7.1., 7.2. és 7.3. pontja szerint számított, a 2011. költségvetési év első félévi költségvetési beszámolója keretében közölt 2011. június 30-ai iparűzési adóerő-képességgel,
b) azon települési önkormányzat esetén, amely iparűzési adóról szóló 2010. július 1-jén hatályos rendelettel nem rendelkezik, megegyezik az önkormányzattípus, azon belül a népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok a) pont szerinti adóerő-képességének – a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű települési önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával.
3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél településnagyság szerint figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban:
| a) község 500 főig | 34 600 | |
| b) község 501–2000 főig | 36 000 | |
| c) község 2000 fő felett | 36 400 | |
| d) város 10 000 főig | 39 400 | |
| e) város 10 000 fő felett | 40 400 | |
| f) megyei jogú város | 45 000 | |
| g) főváros (kerületekkel együtt) | 51 500 |
Az a)–f) pontban szereplő, térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár 40 ezer forint és e törvény 3. melléklet 12. és 13. pontja szerinti ellátott, 15. pont c)–f) alpontja és 16. pont a) alpontja szerinti tanulók, 16. pont c), d) és ea) alpontjából a középiskolában, szakiskolában és a szakképző évfolyamon tanulók, illetve kollégiumban elhelyezettek – a 3. melléklet kiegészítő szabályainak 10. pont a) alpontjában foglaltak figyelembevételével számított 2012. évi – együttes száma szorzatának a település 2011. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.
4. A 3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása a következők szerint történik:
| A 3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként | Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg | A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg | |||
| %-ban | forint/fő | %-ban | forint/fő | 4. oszlop összesen x a település 2011. január 1-jei lakosságszáma forintban | |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | |
| 100–120 | 0 | – | |||
| 120–140 | 25 | – | |||
| 140–160 | 35 | – | |||
| 160–180 | 50 | – | |||
| 180–200 | 80 | – | |||
| 200 felett | 90 | – | |||
| Levonandó összesen: | – | – | |||
A levonandó összeg nem lehet több, mint a települési önkormányzatot – ideértve a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat is – a kötelezően ellátandó feladatai után a 3. melléklet 1., 5., 8., 10., 11., és 14. pontok, 15. pont a), b) és g) alpontok, valamint a 16. pont ba), c), d) és ea) alpontjából az óvodás és az 1–8. évfolyamon tanulók alapján 2012-ben megillető normatív hozzájárulás összegének 90%-a.
A közoktatási célú normatív hozzájárulások számítása a 3. melléklet kiegészítő szabályainak 10. pont a) alpontjában foglaltak figyelembevételével történik.
5. A települési önkormányzatoknak a költségvetési év végén csak a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával kell elszámolniuk az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottaknak megfelelően.
A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
A jövedelemkülönbség mérséklés költségvetési év végi elszámolásának az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottak szerinti felülvizsgálata során a kincstár betekinthet a települési önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratba, dokumentumba valamint az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratba.
6. Az iparűzési adóról szóló 2011. július 1-jén hatályos rendelettel rendelkező települési önkormányzat a 2012. I. félévi költségvetési beszámoló keretében adatot szolgáltat a 2012. június 30-ai iparűzési adóerő-képességéről.
E törvény szempontjából a 2012. június 30-ai iparűzési adóerő-képesség a 2012. évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó, településre jutó adóalap (a továbbiakban: adóalap) 1,4%-a.
a) Az adóalap a 2011. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő – a helyi adókról szóló törvény alapján megállapított – adóalap, amelyet
b) növelni kell
ba) a 2011. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével,
bb) a 2011. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal, ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével,
bc) az előtársaságok 2012. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,
bd) a 2012-ben kezdő vállalkozások által az adóelőleg-fizetési időszakra bejelentett várható adó 2012. adóévi előlegfizetési időpontra, illetve időpontokra eső összegéből számított adóalappal, kivéve az ugyanazon évben megszűnő és záró adóbevallást benyújtó vállalkozások adóalapját,
be) a 2012-ben megszűnő vállalkozások 2012. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal, és
c) csökkenteni kell
ca) a 2011. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
cb) a 2012-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások 2011. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
cc) a 2012-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások bírósági végzés szerint kielégíthetetlen iparűzési adófizetési kötelezettségéhez kapcsolódó – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
cd) a 2012-ben naptári évtől eltérő üzleti évet választó és ezzel kapcsolatban 2012-ről adóbevallást beadó vállalkozások 2011. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal.
A b) pont ba) alpontja alkalmazásában töredék évnek minősül a 2011. július 1-je előtt, 2011. év közben bevezetett iparűzési adóról szóló rendelet hatálybalépésétől december 31-éig terjedő időszak, és az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet a települési önkormányzat illetékességi területén 2011. év közben kezdő, és azt 2011-ben meg nem szüntető adózó bevallásában szereplő időszak. Megszűntnek tekintendő a vállalkozás abban az esetben is, ha a települési önkormányzat illetékességi területén telephelyét felszámolja.
A b) pont bb) alpontja alkalmazásában az utolsó bevallásban szereplő adóalapot figyelmen kívül kell hagyni, ha:
– a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2011. december 31-éig törölték,
– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele 2011. évben nem haladta meg a 600 000 forintot,
– az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató adóalany 2011. évben, a települési önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot, vagy
– az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát 2011. december 31-éig – az okmányirodai nyilvántartás szerint – visszaadta, visszavonták, vagy az egyéni vállalkozót ugyanezen időpontig – a vállalkozói tevékenység legalább féléves szüneteltetése vagy megszüntetése miatt – az egyéni vállalkozói nyilvántartásból törölték.
d) Az a), b) és c) pont alapján számított adóalapot korrigálja
da) a 201 l-re, illetve 2012-re vonatkozó, 2012. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-változás,
db) a 2011. évet megelőző évek önellenőrzése miatt 2012. évben
– visszatérítésre vagy befizetésre kerülő, továbbá
– a települési önkormányzatot megillető adóra, illetve fennálló adótartozásra elszámolásra kerülő iparűzési adó adóalapja,
dc) a települési önkormányzatok szerződésben rögzített adóbevétel megosztásának arányában az olyan vállalkozás adóalapja, amely a települési önkormányzatok együttműködése révén telepedett le valamely, a szerződésben szereplő települési önkormányzat területén.
e) Azon települési önkormányzat esetében, amely iparűzési adóról szóló 2011. július 1-jén hatályos rendelettel rendelkezik, és az 2011. július 1-je és 2012. július 1-je között hatályát vesztette, az iparűzési adóerő-képességében érvényesítendő adóalap megegyezik az a) pont szerinti, 2011. teljes évi adóalappal, figyelembe véve az b) pont ba) és bb) alpontja szerinti növelő tényezőket – azzal, hogy az b) pont ba) alpontja szerinti évesítendő töredék évnek számít a települési önkormányzat által 2011. július 1-je és 2012. július 1-je között hatályát veszett iparűzési adóról szóló rendeletnek megfelelően az adóbevallásban megjelenő időszak –, a c) pont ca) alpontját, és a d) pont szerinti korrigáló tényezőket.
f) Ha a települési önkormányzat iparűzési adóról szóló 2011. július 1-jén hatályos rendelettel nem rendelkezik, 2012. június 30-ai iparűzési adóerő-képessége megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó települési önkormányzatok a), b) és c) pont alapján számított, d) pont szerint korrigált adóerő-képességének – a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű települési önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával.
1. Lakossági közműfejlesztés támogatása
| Előirányzat: | 1 350,0 millió forint |
A támogatás a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.
2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
| Előirányzat: | 4 500,0 millió forint |
Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás a települési önkormányzatok között az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével kerül elosztásra.
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.
Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg. A támogatási igényekről a – vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett – tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt.
3. Kompok, révek fenntartásának felújításának támogatása
| Előirányzat: | 150,0 millió forint |
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az előirányzat azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a közlekedésért felelős miniszter vezeti.
Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
| Előirányzat: | 85,0 millió forint |
Az előirányzat 70%-a a 2011. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyar- ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon), 30%-a a 2011. december 31-ei schengeni belső határszakaszokon (a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, összege települési önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel a személyi jellegű kiadások kivételével.
A külső határszakaszok határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást a határrendészetért felelős miniszter a 2011. évi közúti ki- és belépési adatok arányában, a belső határszakaszok határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást a 2007. évi közúti ki- és belépési adatok arányában 2012. március 25-éig folyósítja egy összegben.
5. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
| Előirányzat: | 900,0 millió forint/év |
a) Az előirányzatból támogatást igényelhet az a települési önkormányzat, amely a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudja a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást igényelheti az a települési önkormányzat is, amely a 2011/2012. tanévig az általa fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában az azonos kisebbségi kétnyelvű nemzetiségi oktatást felmenő rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezette.
b) Az előirányzatból támogatást igényelhet az a települési önkormányzat, amely nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodát, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolát tart fenn, ha a település lakosságszáma nem éri el az 1100 főt és az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásai hiánya miatt nem tudja a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani.
c) Az előirányzatból támogatást igényelhet a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, nemzetiségi nyelvoktató iskolát, illetve cigány kisebbségi oktatást biztosító iskolát fenntartó települési önkormányzat a kisebbségi oktatás tankönyveinek beszerzéséhez, és szakmai szolgáltatások igénybevételéhez.
Az a) pontban meghatározott jogcím alapján a 2011. évben a 17/2011. (V. 6.) NEFMI rendelet alapján támogatást elnyert települési önkormányzat e keret terhére előlegben részesül. Az előleg havonta, a 2012. évi támogatásokról való döntésig kerül folyósításra, mértéke a 2011. évben elnyert támogatás 1/12-ed része. Az előleg a 2012. évi támogatásból levonásra kerül. Ha az a) pont szerinti, a támogatási döntésben megállapított támogatás összege kisebb, mint az előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet – az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten – a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.
Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
6. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása
| Előirányzat: | 520,0 millió forint |
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint az általa fenntartott muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez.
Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
| Előirányzat: | 6 800,0 millió forint |
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít
a) a települési önkormányzatnak és a többcélú kistérségi társulásnak az általa fenntartott intézményben biztosított feladatellátás ésszerű megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2011. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2011. és 2012. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez,
b) a megyei önkormányzatnak a megyei önkormányzatok konszolidációjával és a megyei intézmények állami fenntartásba adásával összefüggésben született létszámcsökkentési döntésekből származó jogszabályi kötelezettségek teljesítéséhez.
Az a) pont szerinti támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzati, illetve többcélú kistérségi társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább öt évig nem állítható vissza, kivéve, ha jogszabályból (ide nem értve a települési önkormányzat rendeletét, illetve a többcélú kistérségi társulás határozatát) adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik.
Az a) pont szerinti támogatás esetében a pályázat benyújtása három ütemben történik, az egyes ütemek határideje: I. ütem 2012. április 12., II. ütem 2012. július 12., III. ütem 2012. szeptember 27.
Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az a) pont szerinti támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
A b) pont szerinti támogatás kizárólag a megyei közgyűlés hivatalában és/vagy a gazdasági ellátó szervezetében foglalkoztatottak után igényelhető. A támogatás az érintett foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetése miatt fizetendő felmentési illetmény és járulékai, illetve szociális hozzájárulási adója, továbbá a végkielégítés és járulékai, illetve szociális hozzájárulási adója teljes összegére igényelhető. A támogatás igénylése és elszámolása a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által kiadott útmutató alapján történik.
Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá
– a Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó, valamint a tárgyévben jóváhagyott kötelezettségvállalások, valamint
– a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések
forrására.
8. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása
| Előirányzat: | 300,0 millió forint |
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült – építési és használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel rendelkező – lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az épületek károsodásának mértékére (kategóriáira) tekintettel sorolja.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg. A támogatási igényeket – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyósításra vonatkozó kezdeményezésének sorrendjében – a tárgyévben rendelkezésre álló előirányzat mértékéig lehet teljesíteni.
Az előirányzat szolgál az ÉMI Kht. általi azon ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai felügyelete mellett történő felmérésére, amelyeket a 2002. január 15-éig benyújtott kérelem alapján szakértő megvizsgált és épületkategóriába sorolt, de az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján kárenyhítésben még nem részesültek.
9. Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása
| Előirányzat: | 10 150,0 millió forint |
Az előirányzat szolgál fedezetül az önkormányzat, illetve társulása európai uniós fejlesztési célú pályázatai saját forrás kiegészítésére (a továbbiakban: EU Önerő Alap) a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból, valamint a 2012. évben megkötött támogatási szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére.
2012. évben EU Önerő Alap támogatás a vízgazdálkodási, az egyes környezetvédelmi célú, az egészségügyi alapellátást fekvő- és járóbeteg-szakellátást, valamint a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére igényelhető, amelyek – a vízgazdálkodáson belül a vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési célt kivéve – az önkormányzat, illetve társulása vagyongyarapodását eredményezik, és amelyek esetében – az egészségügyi alapellátással, a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos, valamint a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programjával érintett beruházások kivételével – az uniós forrásról szóló támogatói döntés a 2011. évben vagy azt követően született meg.
2012. évben EU Önerő Alap támogatást kizárólag a következő helyi önkormányzatok, illetve társulásaik igényelhetnek:
a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések besorolásáról szóló kormányrendeletben szereplő települések,
b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendelet 2. vagy 4. mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések,
c) azon önkormányzatok, amelyek a 2011. évben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek,
d) azon önkormányzatok és társulásaik, amelyek a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programban érintettek, ugyanezen program keretében megvalósuló ivóvízminőség-javító beruházásaikhoz,
e) a többcélú kistérségi társulás valamennyi tagja egyetértésével a többcélú kistérségi társulások
ea) az általuk fenntartott intézmények fejlesztéséhez,
eb) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések besorolásáról szóló kormányrendeletben szereplő településeken uniós támogatásból történő, fenti céloknak megfelelő fejlesztéshez,
f) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiségű társulások, amelyek támogatást kizárólag az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját forrás alapján igényelhetnek,
g) nem jogi személyiségű – önkormányzatok közötti – társulások, amelyek támogatást kizárólag az uniós támogatási szerződésben kedvezményezettként feltüntetett, valamint az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját forrás alapján igényelhetnek.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A döntés az EU Önerő Alap támogatásról a fejlesztés teljes időszakára – előre ütemezetten – történik.
Magyarország európai uniós derogációs kötelezettségének határidőben történő megvalósítása érdekében az egészséges ivóvíz-beruházásokra ígérvény adható.
Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az EU Önerő Alap támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
10. Helyi közösségi közlekedés támogatása
a) A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása
| Előirányzat: | 3 040,0 millió forint |
Az előirányzatból támogatást – a Fővárosi Önkormányzat kivételével – az a települési önkormányzat igényelhet, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést kötött vagy a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés).
Támogatás a települési önkormányzatnak az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – vesztesége erejéig igényelhető.
A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben szolgáltatónként milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
Az önkormányzat a támogatást a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.
A pályázati döntésig az önkormányzat – utólagos elszámolással – előleget vehet igénybe. Az előleg mértéke havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy hónapra jutó támogatásának 90%-át. Az előleg iránti igényt a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez kell benyújtani 2012. január 15-éig, amely azt január 25-éig továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek. Az előleg első két havi összegének folyósítása február 5-éig, ezt követően minden hónap 5-éig történik, amelyet az önkormányzat a szolgáltató(k)nak 8 napon belül továbbít.
Ha az önkormányzat a támogatásra nem nyújt be pályázatot, a jogtalanul igénybevett előleget a folyósítás napjától a visszafizetés napjáig számított – az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottak szerinti – kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten fizeti vissza.
Ha a folyósított előleg meghaladja az önkormányzatnak megítélt tárgyévi támogatás összegét, a különbözetet a döntéstől számított 8 munkanapon belül vissza kell fizetnie. Ezt követően a visszafizetés napjáig a különbözetet az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottaknak megfelelő kamat terheli.
b) A fővárosi helyi közösségi közlekedés támogatása
| Előirányzat: | 32 200,0 millió forint |
Az előirányzat a fővárosi helyi közösségi közlekedés támogatását szolgálja. A Fővárosi Önkormányzat a támogatást azt követően kaphatja meg, ha a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése a fővárosi közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságát biztosító koncepciót megalkotta, és azt – a Kormány egyetértését követően – elfogadta.
A támogatás nem haladhatja meg az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.
Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az a) pont szerinti támogatás igénylésének, döntési rendjének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének valamint a támogatás alapjául szolgáló indokolt költségek meghatározásának részletes szabályait – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – 2012. március 31-éig rendeletben állapítsa meg.
Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a b) pont szerinti támogatás folyósításáról, felhasználásáról, elszámolásáról és ellenőrzéséről a Fővárosi Önkormányzattal támogatási szerződést kössön.
11. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások
a) Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása
| Előirányzat: | 3 584,0 millió forint/év |
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézménybe járó gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló foglalkozásokhoz, ellátásokhoz a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) 39/D. §-ában, a 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programhoz.
b) Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása
| Előirányzat: | 3 253,0 millió forint/év |
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézményben – az engedélyezett intézményi létszámon belül – foglalkoztatott azon közalkalmazott után, aki a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában vesz részt.
c) Arany János Programok támogatása
| Előirányzat: | 2 700,0 millió forint/év |
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott intézményben a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja keretében – az MKM rendelet 39/H. §-ában, vagy a 39/I. §-ában, továbbá a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben, illetve a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletben meghatározott feltételek szerint – szervezett neveléshez, oktatáshoz, kollégiumi ellátáshoz.
d) Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása
| Előirányzat: | 770,0 millió forint/év |
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat az általa fenntartott intézményben a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók foglalkoztatásához, ellátásához a következő jogcímeken:
da) a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges kispéldányszámú tankönyvek beszerzésére és a tanulók differenciált tankönyvvásárlási támogatásához,
db) a szakiskolában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 27. § (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatáshoz,
dc) az iskolai gyakorlati oktatáshoz a szakközépiskola tizenegy-tizenkettedik évfolyamán,
dd) olyan nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához, akik számára – a Közokt. tv. 110. § (9) bekezdése alapján – központi pedagógiai program alapján szervezik meg az oktatást.
de) a gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben gyógykezelés alatt álló tanulók támogatásához,
df) az iskolapszichológusi-hálózat fejlesztésének támogatásához a többcélú kistérségi társulásokban,
dg) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátásának támogatásához.
e) Biztos Kezdet Gyermekházak támogatása
| Előirányzat: | 293,0 millió forint/év |
Az előirányzat a TÁMOP, illetve a Norvég Alap támogatásával a Biztos Kezdet projekt keretében létrehozott Gyermekházak fenntartásának támogatására szolgál. Igényelhetik a Biztos Kezdet Gyermekházat működtető települési önkormányzatok, a projektek TÁMOP-ból, illetve Norvég Alapból történt finanszírozásának lezárását követően.
Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy az a) és b) pontokban meghatározott támogatások igénylése, döntési rendszere, folyósítása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint az e törvény 38. § (1) bekezdése szerinti humánszolgáltatásokat ellátó nem állami intézményfenntartók vonatkozásában az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – 2012. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy a c) és d) pontokban meghatározott támogatások, valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy az e) pontban meghatározott támogatások igénylése, döntési rendszere, folyósítása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével – 2012. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
12. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása
| Előirányzat: | 2 400,0 millió forint |
Az előirányzat a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátásának támogatására szolgál. Az előirányzatból támogatást az a települési önkormányzat igényelhet, amely vállalja, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosít.
Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. április 15-éig rendeletben állapítsa meg.
13. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések
| Előirányzat: | 500,0 millió forint |
a) Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása
Az előirányzatból támogatást igényelhet az intézményi társulás székhely önkormányzata, továbbá a többcélú kistérségi társulás a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézménye fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 30,0 millió forint.
b) Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.
c) Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása
Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat a közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása érdekében. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 10,0 millió forint.
Nem nyújtható az a)–c) pont szerinti támogatás olyan pályázathoz, amelyben a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.
Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az a)–c) pont szerinti támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
14. „ART” mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása
| Előirányzat: | 100,0 millió forint |
Az előirányzatból támogatást azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő „art” mozit támogató települési önkormányzat igényelhet, amely vállalja, hogy a támogatással e mozik digitális vetítésre történő átállásának műszaki, technikai feltételeit biztosítja.
Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2012. február 29-éig rendeletben állapítsa meg.
15. A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása
| Előirányzat: | 1 000,0 millió forint |
Az előirányzat nyújt fedezetet a Széll Kálmán tér felújítása, a térség tömegközlekedési kapcsolatai fejlesztése, a budai fonódó villamoshálózat kiépítése, valamint a fogaskerekű felújítása és Széll Kálmán térre való behozatala támogatásának 2012. évi ütemére. Az előirányzat szolgál forrásul továbbá a Káposztásmegyer vasúti megállóhely és közúti kapcsolatai megvalósításának és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása 2012. évi ütemére.
Felhatalmazást kap a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Önkormányzattal támogatási szerződést kössön a támogatás felhasználásának részletes szabályairól.
16. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása
| Előirányzat: | 500,0 millió forint |
Az előirányzat a fővárosi kerületek burkolatlan útállományának kerületi hosszúsága arányában a Központi Statisztikai Hivatal 2008. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1390/03 „A helyi közutak adatai adatgyűjtés” alapján illeti meg a kerületi önkormányzatot. A támogatás a burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására, a csapadékvíz elvezetésére, valamint a burkolás közvetlen előfeltételéül szolgáló mellékgyűjtő és főgyűjtő csatornaszakaszok megépítésére használható fel. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására szolgál. Ha az útépítési engedély az út szilárd burkolattal való kiépítését jelzőlámpa építésével engedélyezi, a támogatásból annak költségei is elszámolhatók. Ha a csatornázott területek szilárd burkolattal történő ellátásánál a támogatás nem kerül teljes egészében felhasználásra, a támogatás a csapadékvíz-elvezető csatorna építésével egyidejűleg (azonos beruházásban) megvalósuló útburkolásra fordítható.
Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen felmerült kiadások figyelembevételével, a kerületi önkormányzathoz beérkezett, a kerületi önkormányzat által igazolt számlák alapján történik. A támogatás folyósítása az alábbiak szerint történik: január 25-éig 200 millió forint, április 25-éig 200 millió forint, július 25-éig 100 millió forint, utolsó részletként a fennmaradó összeg október 25-éig, amennyiben a Kormány – a 27. § (11) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján – a fennmaradó előirányzat, vagy annak egy része felhasználásáról döntött.
17. Egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása
| Előirányzat: | 500,0 millió forint |
Az előirányzat nyújt fedezetet az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartása támogatásának 2012. évi ütemére.
Felhatalmazást kap a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Önkormányzattal támogatási szerződést kössön a támogatás felhasználásának részletes szabályairól.
18. Római parti árvízvédelmi védmű megvalósításának támogatása
| Előirányzat: | 500,0 millió forint |
Az előirányzat a Római parti árvízvédelmi védmű megvalósítása támogatásának 2012. évi ütemét szolgálja.
A támogatás felhasználásának részletes szabályaira vonatkozó támogatási szerződést a vízgazdálkodási szervezetek irányításáért felelős miniszter köti meg a Fővárosi Önkormányzattal.
19. A 2011. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása
| Előirányzat: | 1 250,0 millió forint |
Az előirányzat szolgál a települési önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2011. december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására.
A támogatás a települési önkormányzatokat a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg.
20. Önkormányzati felzárkóztatási támogatás
| Előirányzat: | 4 853,2 millió forint |
A támogatás kedvezményezettjei:
a) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendelet szerint kedvezményezett kistérségekben lévő, és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések besorolásáról szóló kormányrendeletben is szereplő település,
b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendelet szerint nem kedvezményezett kistérségben lévő település, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések besorolásáról szóló kormányrendeletben szerepel,
c) az a) vagy a b) pontban foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok társulásai.
Az a) pont alapján a támogatás odaítélése differenciált módon történik, figyelembe véve, hogy a település a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendelet alapján hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségben található, továbbá a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések besorolásáról szóló kormányrendelet alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településnek minősül, esetleg mindkettőnek.
A b) pont alapján a támogatás odaítélése differenciált módon történik, figyelembe véve, hogy a település társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településnek minősül, esetleg mindkettőnek.
