Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.29.)

2011. évi CXCI. törvény

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról * 

Magyarország Alaptörvénye XII. cikkének végrehajtása érdekében az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot;

2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

3. havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege;

4. keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet - a jogosult nyilatkozata, vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - szintén figyelembe kell venni;

5. megfelelő munkahely: az Flt. 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni;

6. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbér;

7. munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó;

8. öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;

9. rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;

10. rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.

2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt,

b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.

3. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a) rehabilitációs ellátás, vagy

b) rokkantsági ellátás.

(2) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

a) rehabilitálható, ezen belül

aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;

b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy

bd) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

4. § A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult.

5. § (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

(2) Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

3. A rehabilitációs ellátás

6. § (1) A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy

a) a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra (a továbbiakban: rehabilitációs szolgáltatás), valamint

b) pénzbeli ellátásra (a továbbiakban: rehabilitációs pénzbeli ellátás)

jogosult.

(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles

a) a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni,

b) értesítési kötelezettségét teljesíteni,

c) aktívan munkahelyet keresni,

d) a felajánlott

da) rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,

db) megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és

dc) megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

7. § (1) A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

(2) Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

(3) A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség (a továbbiakban: keresőképtelenség) időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározottak szerint - táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra tekintettel, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen. Erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni.

(5) A rehabilitációs ellátás időtartamát - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - meghosszabbítani nem lehet.

(6) A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

8. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy

a) megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és

b) megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

(2) A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal, és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel.

(3) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.

9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.

(3) A rehabilitációs ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

10. § (1) A rehabilitációs ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

(2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

a) kérte,

b) ellátásának időtartama eltelt,

c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,

d) egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

e) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,

f) az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,

g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy

h) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

(3) A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d)-h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5) Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére a (2) bekezdés h) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

4. A rokkantsági ellátás

11. § (1) A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

(2) Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

12. § (1) A rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.

(3) A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

13. § (1) A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

(2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

a) kérte,

b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,

c) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

d) keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

e) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

f) az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

(3) A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5) Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére az (1) bekezdés e) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok

14. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos e törvényben meghatározott eljárás - ideértve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is - költség- és illetékmentes.

(3) A rehabilitációs hatóság megkeresésére - az ellátás megállapítása céljából -

a) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belüli időszakban a biztosításban töltött napok számát

aa) a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan a nyilvántartásában szereplő adatok alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

ab) a 2009. december 31-ét követő időszakra az állami adóhatóság;

b) a havi átlagjövedelem meghatározásához a 2010. december 31-ét követő időszakra vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező havi jövedelmi adatokat az állami adóhatóság

a megkereséstől számított tizenöt napon belül közli.

(4) A rehabilitációs hatóság megkeresésére - az ellátás megállapítása céljából - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tizenöt napon belül közli a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai folyósításának időtartamára vonatkozó adatokat.

(5) A rehabilitációs hatóság megkeresésére - az ellátás megállapítása céljából - az egészségbiztosítási szerv

a) tizenöt napon belül közli a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára,

b) 45 napon belül közli az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban biztosításban töltött időtartamra

vonatkozó adatokat.

15. § (1) A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.

(2) A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően - a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén - alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

(3) Amennyiben a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában komplex minősítés során szakhatósági állásfoglalást adott az (1)-(2) bekezdésben foglaltakról, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést lefolytatni.

16. § A kérelmező a rehabilitációs hatóság vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.

17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy

b) keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2) A rokkantsági ellátásban részesülő a keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,

b) keresőtevékenységet folytat, vagy

c) keresőtevékenysége megszűnt.

18. § (1) A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Kormány által kijelölt szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása érdekében, ha a tényállás tisztázott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapító és megszüntető döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.

19. § A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,

b) a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás, vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,

c) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy

d) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

20. § A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.

6. Adatkezelés

21. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon

a) a kérelmező jogosult

aa) természetes személyazonosító adataira,

ab) biztosítási jogviszonyának időtartamára,

ac) lakó- és tartózkodási helyére,

ad) egészségi állapotára, munkavégző képességére, rehabilitálhatóságára és az abban bekövetkezett változásokra,

ae) szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára,

af) iskolai végzettségére és szakképzettségére,

ag) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére,

ah) jövedelmére,

ai) keresőképtelenségére,

aj) társadalombiztosítási azonosító jelére,

b) az ellátás megállapítására és megszüntetésére, kezdő és befejező időpontjára, és

c) a komplex minősítés során megállapított körülményekre

vonatkozó adatokat kezelheti.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai folyósításának és a megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás alapján az ellátásban részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz.

(3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok - törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő - igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(5) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(6) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

22. § A 23-24. § alkalmazásában - a 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében meghatározottakon túl - megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is,

a) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,

b) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

c) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.

23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,

b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,

c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és

d) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,

b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.

(7) A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

24. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.

25. § (1) A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton

a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,

b) bér- és költségtámogatást nyújthat,

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani.

26. § A rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy külön törvényben meghatározott Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

8. A foglalkozási rehabilitációs szakértő

27. § (1) Foglalkozási rehabilitációs szakértőként - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és

c) megfelel a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt kezeli az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.

(3) A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.

9. Záró rendelkezések

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításával, folyósításával, szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat,

b) a komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

c) a rehabilitációs szolgáltatásokra, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra, az együttműködésre, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,

d) a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,

e) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér- és költségtámogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával, nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat,

f) a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentesülés e törvényben nem szabályozott eseteit és részletes feltételeit

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az orvosszakértői szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket vezető szervet rendeletben jelölje ki.

(3) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a komplex minősítésre vonatkozó részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait rendeletben határozza meg.

(6) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.

29. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-13. §, a 14. § (1)-(3) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 15-28. §, a 30-73. §, a 75-89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91-119. §, a 120. § (1) bekezdése, a 121-189. §, a 191. §, valamint a 194-198. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 74. §, 199. § (1) bekezdése, 200. § 2012. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 14. § (4) bekezdése és a 199. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 90. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6) 2012. január 1-jén hatályát veszti a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény.

30. § (1) 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy - az e törvény szerinti ellátások megszüntetését követően - szolgálati járandóság megállapítását kérheti, ha megfelel a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e. Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartja fenn, a 2012. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a 2011. december 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani.

(4) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést elvégezték, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

a) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint,

b) 2012. január 1-jétől

ba) az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személy részére az ellátást rokkantsági ellátásként kell folyósítani azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás havi összegével,

bb) a ba) alpont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy részére rehabilitációs ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás havi összegével.

A b) pont ba) alpontja alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(5) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

a) a 2012. január 1-jétől terjedő időszakra rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kell megállapítani,

b) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra

ba) rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani, ha a kérelmező foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bb) III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bc) II. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és

bd) I. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

(6) Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, állapotrosszabbodásról szóló határozat alapján a felemelt összegű rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításáról 2011. december 31-ével kell intézkedni.

(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő csökkentéséről (leszállításáról) szóló határozatot az abban foglalt időponttól kell végrehajtani úgy, hogy amennyiben a határozat alapján

a) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, vagy a 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltött személynek III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani,

b) az a) pont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani

a határozatban megjelölt összegben.

31. § A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E bekezdés alkalmazása során a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)-(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó

a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

d) átmeneti járadékban

részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő - a 30. § (3)-(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó - személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7-9. §-ban és a 10. § (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.

(3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy

a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,

b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,

c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,

d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

(5) A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén - a 2012. március 31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével - nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.

(6) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:

a) az életkor,

b) a keresőtevékenység, és

c) az egészségkárosodás mértéke,

azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

(7) A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az e törvényben meghatározott ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt.

(8) A (7) bekezdés alapján megállapított

a) rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével,

b) rehabilitációs ellátás összege megegyezik

ba) a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

bb) a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(9) A (8) bekezdés szerinti ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

34. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek - felülvizsgálat elvégzése nélkül - az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja.

(2) A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a rehabilitációs járadékra a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, a Tny., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy - a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével - az ellátást meghosszabbítani nem lehet.

(4) Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.

35. § A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.

36. § A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.

37. § (1) A 15. § (3) bekezdését a 2012. január 1-jét követően kiadott szakhatósági állásfoglalásokra kell alkalmazni.

(2) A 25. §-t 2012. július 1-jétől kell alkalmazni. 2012. június 30-áig a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjával, ellenőrzésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal kapcsolatban az Flt. és végrehajtási rendeletei 2011. december 30-án hatályos rendelkezései szerint kell eljárni.

38. § (1) A 23-25. § alkalmazásában

a) a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig,

b) az a) pont alá nem tartozó személyek esetében 2012. december 31-éig

megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy komplex minősítését kérelmére a rehabilitációs hatóság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül elvégzi, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

39. § (1) Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3) E törvény a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

10. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

40. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 536. § (2) bekezdés c) pontjában a „rokkantságot” szövegrész helyébe a „rokkantságot, egészségkárosodást” szöveg lép.

11. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

41. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 38. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„38. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás.”

12. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

42. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. § (1) bekezdésében a „legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő” szöveg lép.

13. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

43. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkaadó:)

c) szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.”

44. § (1) Az Flt. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.”

(2) Az Flt. 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.”

45. § (1) Az Flt. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a munkaadó a szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.”

(2) Az Flt. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.”

46. § Az Flt. 25. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére]

d) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés”

(miatt kerül sor.)

47. § Az Flt. 27. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző öt év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:]

e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,”

(időtartamával.)

48. § Az Flt. 29. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső)

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.”

49. § (1) Az Flt. 39. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:)

a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

(2) Az Flt. 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.”

(3) Az Flt. 39/C. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A Munkaerőpiaci Alap bevétele:)

b) a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka.”

50. § Az Flt. 54. § (14a) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:

(Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső)

d) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt.”

51. § (1) Az Flt. 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:

(Az adatbázis tartalmazza a közfoglalkoztatottak tekintetében a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében:)

ah) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását (FEOR kód),”

(2) Az Flt. 57/B. § (3) bekezdés 2. pont b) pont ba) alpontja a következő 4. ponttal egészül ki:

(Az adatbázis tartalmazza a közfoglalkoztatottak tekintetében a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy)

„4. rehabilitációs ellátásban részesül-e.”

(3) Az Flt. 57/B. § (4) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:

(A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:)

„4. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.”

(4) Az Flt. 57/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzíti az adatbázisban. A települési önkormányzat jegyzője rögzítheti a (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat is.”

(5) Az Flt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, valamint az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez szükséges hozzáférést.”

(6) Az Flt. 57/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs ellátásra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai ellátása érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) és b) pontjában szereplő adataiba tekinthet be.”

52. § (1) Az Flt. 59/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék - a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt - egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

(2) Az Flt. 59/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.”

53. § Az Flt.

a) preambulumában az „A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. E jogok” szövegrész helyébe az „A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog” szöveg,

b) 7. § (1) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 14. § (1) bekezdés d) pontjában és 17. §-ában a „járadékban” szövegrész helyébe az „ellátásban” szöveg,

d) 24. §-át megelőzően az „ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA” cím helyébe az „ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA” cím szöveg,

e) 24. §-ában az „álláskeresési támogatásként” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásként” szöveg,

f) 25. § (1) bekezdésének b) pontjában az „öt éven belül” szövegrész helyébe a „három éven belül” szöveg,

g) 25. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

h) 25. § (4) bekezdésében a „munkaviszony” szövegrész helyébe a „jogosultsági idő”,

i) 27. § (1) bekezdésében az „öt év” szövegrész helyébe a „három év” szöveg,

j) 27. § (12) bekezdésében a „180 napot” szövegrész helyébe a „60 napot” szöveg,

k) 28. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

l) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „90 napon át” szövegrész helyébe a „45 napon át” szöveg,

m) 30. § (3) bekezdésében az „öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

n) 39. § (2) bekezdés a) pontjában az „álláskeresők támogatásának” szövegrész helyébe az „álláskeresők ellátásának” szöveg,

o) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg,

p) 54. § (9) bekezdés c) pontjában a „8 napon” szövegrész helyébe a „15 napon” szöveg,

q) 57/A. § (1) bekezdésében az „álláskeresési támogatással” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátással” szöveg,

r) 57/B. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről” szöveg, az „állami foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,

s) 57/C. § (4) bekezdésében az „a regionális képző központ” szövegrész helyébe az „az állami felnőttképzési intézmény” szöveg,

t) 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontjában a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban” szöveg,

u) 58. § (9) bekezdés a) pontjában az „átmeneti járadékot,” szövegrész helyébe az „átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait,” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti az Flt.

a) 3. § (5) bekezdésében az „- az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően -” szövegrész,

b) 14. § (10) bekezdése,

c) 19. § (2) bekezdése és a §-t megelőző alcím,

d) 20. § (2) bekezdése,

e) 25. § (5) bekezdésében az „(ideértve a közfoglalkoztatást is)” szövegrész,

f) 26. § (6) bekezdése,

g) 27. § (5) bekezdése,

h) 28. § (1) bekezdés i) pontja,

i) 31. §-a,

j) 39. § (6) bekezdése,

k) 41/A-42/B. §-a, valamint a 41/A. §-t megelőző fejezetcím,

l) 49. §-a,

m) 57/A. § (10) bekezdése,

n) 58. § (5) bekezdés m) pontjában a „; a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személy” szövegrész,

o) 58. § (8a) bekezdése,

p) 58. § (11) bekezdése.

14. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

55. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek az állami foglalkoztatási szervnek a megkötést követő harminc napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíteni (a továbbiakban együtt: bejelentési kötelezettség) az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlapon.”

(2) Az Mt. 41/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a szerződést kötő felek eredeti aláírásával ellátott példányát az állami foglakoztatási szervnél letétbe kell helyezni.”

56. § Az Mt. 65. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:)

i) a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintő munkáltatói intézkedések tervezetét.”

57. § Az Mt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.”

58. § Az Mt. 87/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül.

(2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

59. § Az Mt. a 129/A. §-át követően a következő alcímmel és 129/B. §-sal egészül ki:

A cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó rendelkezések

129/B. § (1) A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.

(2) A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására.

(3) A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.

(4) A cselekvőképtelen munkavállaló esetében a Harmadik Rész VIII. fejezetének szabályai nem alkalmazhatók, egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.”

60. § Az Mt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”

61. § (1) Az Mt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.”

(2) Az Mt. 138. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szülési szabadság tartamát - a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve - munkában töltött időnek kell tekinteni azzal, hogy a 84. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.”

(3) Az Mt. 138. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.”

62. § (1) Az Mt. 211. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 2011. augusztus 1-je után kezdődő és az azt követően lejáró fizetés nélküli szabadságok megszűnésekor a (6) bekezdés szerint köthető megállapodás alapján a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot lehet csak pénzben megváltani abban az esetben is, ha az igénybevett fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére jár a munkavállaló részére szabadság.”

(2) Az Mt. 211. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A kikölcsönzés ideiglenességére vonatkozó rendelkezéseket a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a kikölcsönzés időtartamának számítása során kezdő időpontnak 2011. december 1-jét kell tekinteni.”

63. § Az Mt. a következő 211/B. §-sal egészül ki:

„211/B. § Ha a munkaviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmondást, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli felmondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a munkavállaló a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

64. § Az Mt. 212. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

h) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”

65. § (1) Az Mt.

a) 1. § (1) bekezdésében, valamint 106/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 89. § (7) bekezdésében a „b)-h)” szövegrész helyébe a „b) és c)” szöveg,

c) 89. § (8) bekezdésében, 90. § (1) bekezdés g) pontjában, 91. §-ában a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban” szöveg,

d) 186. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

e) 186. § (2) bekezdés b) pontjában a „munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe a „munkaképesség megváltozása, egészségkárosodás” szöveg,

f) 186. § (2) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugállományba helyezés” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,

g) a 193/D. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaságon” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Mt. 89. § (6) bekezdésében az „a)-g) pontjai” szövegrész.

15. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

66. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági ellátásban részesül, vagy

d) a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján a felmentését kéri.

(2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § Ha a közszolgálati jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a köztisztviselő, ügykezelő a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

(3) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

a) 17. § (2) bekezdés e) pontja,

b) 17. § (8) bekezdése,

c) 19/A. § (4) bekezdése.

16. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

67. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy

d) a felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor.

(2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

68. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli lemondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

69. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 37/B. § (3) bekezdése,

b) 78. § (4) bekezdésében az „, illetve (3)” szövegrész.

17. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

70. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni.”

71. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

a) 50. §-ában az „a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerű ellátásban” szöveg,

b) 85. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerű ellátásban” szöveg

lép.

18. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

72. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/D. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önsegélyező pénztár az 50/B-50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:]

c) az 50/B. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások közül

ca) a táppénz, baleseti táppénz, a baleseti járadék valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

cb) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

cc) a rokkantsági járadék valamint az ápolási díj összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;”

19. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

73. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

a) 2. § g) pontjában az „a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,

b) 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkantságát” szövegrész helyébe a „rokkantságát, egészségkárosodását” szöveg

lép.

20. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

74. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. § e) pontjában a „bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka” szövegrész helyébe a „bányászok egészségkárosodási járadéka, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szöveg lép.

21. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

75. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/B. § (1) bekezdésében a „jogosultsági feltételeinek” szövegrész helyébe a „jogosultsági feltételeinek, továbbá öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban és rehabilitációs ellátásban nem részesül” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „, rokkantsági (baleseti rokkantsági)” szövegrész.

22. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

  Vissza az oldal tetejére