Időállapot: közlönyállapot (2011.XII.30.)

2011. évi CCI. törvény - egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról 2/7. oldal

(4) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 96. §-sal egészül ki:

„96. § E törvény 11/A. §-a az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2) és (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”

75. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

a) 3. § (5) bekezdésében az „állami lakásra” szövegrész helyébe az „állam tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: állami lakás)” szöveg,

b) 23. § (1) bekezdés f) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

76. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésében az „- az állam tulajdonában lévő lakás (a továbbiakban: állami lakás) esetén a Kormány rendelete -” szövegrész.

49. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

77. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba - ideértve azt is, aki legkésőbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban részesül -, megilleti az a jog, hogy az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. A pedagógus a pedagógusigazolvány felmutatásával igazolhatja azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére biztosított más kedvezményeket. A pedagógusigazolvány közokirat.”

(2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, vagy a közoktatási feladatok ellátására nemzetközi szerződés alapján jogosult - a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével -, a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött - egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a megyei fenntartó, fővárosi kerület esetén a fővárosi önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követően induló tanítási évtől kezdődően.”

(3) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 108. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A Magyarország területén tartózkodó menedékes gyermeke nevelése, oktatása céljából az oktatásért felelős miniszter - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével - ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben az oktatásért felelős miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel az olyan ország előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítványnak Magyarország részéről történő elismerését.”

(4) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egyházi jogi személy által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az Eftv. rendelkezéseit is.”

(5) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az „A közoktatás információs rendszere” alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. Egy személynek - többes foglalkoztatási jogviszony esetén is - csak egy azonosító száma lehet, ennek biztosítása érdekében a közoktatás információs rendszerének és a felsőoktatás információs rendszerének az adatállománya összekapcsolható.”

(6) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az „A közoktatás információs rendszere” alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. Egy személynek csak egy azonosító száma lehet.”

(7) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az „A közoktatás információs rendszere” alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére és a felsőoktatás információs rendszere részére annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartott tanulók egy azonosító számmal rendelkezzenek. A tanulói nyilvántartásból személyes adat a tankötelezettség megállapítása céljából a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, a főváros esetében a főjegyzőnek, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalnak továbbítható. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.”

(8) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az „A közoktatás információs rendszere” alcíme a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. A közoktatás információs rendszerének kezelője a közoktatás információs rendszerében nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a közoktatás információs rendszere kezelőjének. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a közoktatás információs rendszere kezelőjét. A közoktatás információs rendszerének kezelője az e pont szerint tudomására jutott adatváltozást a közoktatás információs rendszerében a közoktatási intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.”

(9) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet „A pedagógusigazolvány” alcíme helyébe a következő alcím lép:

A pedagógusigazolvány

1. A pedagógusigazolvány tartalmazza a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a jogosult nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és aláírását. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá a jogosult fényképét, azonosító számát, munkáltatója nevét és címét, valamint a pedagógusigazolvány lejáratának időpontját és az érvényességére vonatkozó adatot. A közoktatási információs iroda a pedagógusigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.

2. A pedagógusigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány.

3. A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörben általa foglalkoztatott részére annak kérelmére pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi a közoktatási információs irodánál. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a közoktatási információs iroda gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére.

4. A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a munkáltató elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A közoktatási információs iroda az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a munkáltatóval.

5. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.

6. A közoktatási információs iroda a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.”

(10) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet „A diákigazolvány” alcíme helyébe a következő alcím lép:

A diákigazolvány

1. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának időpontját, az érvényességére vonatkozó adatot és típusának megjelölését. A közoktatási információs iroda a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.

2. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány.

3. Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a közoktatási információs irodánál. A diákigazolvány elkészítéséről a közoktatási információs iroda gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére.

4. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A közoktatási információs iroda az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a közoktatási intézménnyel.

5. A diákigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.

6. A közoktatási információs iroda a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a közoktatási intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.”

78. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

a) 6. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

b) 9. § (10) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 110. § (1) bekezdés c) pontjában és 110. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 17. § (3) bekezdés d) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

d) 40. § (7) bekezdésében, 108. § (1) és (8) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

e) 72. § (1) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

f) 77. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szöveg,

g) 77. § (3) bekezdésében és 81. § (6) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szöveg,

h) 95. § (10) bekezdésében a „miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén határozatban” szövegrész helyébe a „miniszter törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén, ha különleges jogrend kihirdetésére nem kerül sor, határozatban” szöveg,

i) 118. § (9) bekezdésében az „egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény” szövegrész helyett az „Eftv.” szöveg,

j) 2. számú mellékletében az „A gyermekek, tanulók adatai” rész 1. pont a) alpontjában a „Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg

lép.

79. § (1) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény preambulumában a „Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 93. § (4) bekezdése.

50. A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetéséről szóló 1993. évi LXXXIII. törvény módosítása

80. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetéséről szóló 1993. évi LXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése.

51. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 1993. évi XCVI. törvény módosítása

81. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 1993. évi XCVI. törvény 23/A. §-ában a „megyei bíróságon” szövegrész helyébe a „törvényszéken” szöveg lép.

52. A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény módosítása

82. § A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény a következő 2. §-sal egészül ki:

„2. § (1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli.

(2) Ha az eljárás során az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, a jogutódlásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

53. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény módosítása

83. § Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény preambulumában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

54. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

84. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését - követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.”

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 225. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A végrehajtó a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.”

(3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 238. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.””

(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 238. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtó.”

(5) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtói szolgálat megszűnik:)

d) a végrehajtóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének, vagy”

(napján.)

(6) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„240/A. § (1) Ha a végrehajtó szolgálata megszűnik, kinevezésének érvénytelenségét állapították meg vagy helyettesítésére tartóst helyettest rendeltek ki, a végrehajtó, illetve a végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, ezek megőrzésére szolgáló számítástechnikai eszközöket (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: végrehajtási iratok) birtokló személy a 240. §-ban meghatározott időponttól számított 15 napon belül a szolgálatba lépő új végrehajtó vagy a tartós helyettes részére átadja a folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, a végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, valamint a végrehajtási ügyek és nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket, amelyeket az átvételre jogosult köteles átvenni.

(2) A végrehajtói állásra kirendelt tartós helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített végrehajtó letéti számlája felett. Ha a tartós helyettes saját iroda működtetésével látja el a helyettesítést, a végrehajtói letéti számla tulajdonosa átadhatja a letéti számlán kezelt pénzösszeget a tartós helyettesnek, ha pedig a megüresedett végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak.

(3) A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni az átvevő személy számára azt, hogy az átadás céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja. A végrehajtási iratokat átvevő személy az átvételt igazolja.

(4) A végrehajtási iratokat birtokló személy vagy az átvételre jogosult személy kérelmére a végrehajtási iratokat a kamara veszi át és haladéktalanul gondoskodik az átvételre jogosult személy részére történő átadásáról.

(5) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a végrehajtási iratok átadásának megtörténtét. A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni a helyszíni ellenőrzést lefolytató személy számára azt, hogy az ellenőrzés elvégzése céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja.

(6) Ha a végrehajtási iratokat birtokló személy az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a végrehajtó irodája a helyszíni ellenőrzés lefolytatása céljából, a végrehajtási iratok mielőbbi átadásának érdekében - a Ket. 57/B. § (4) és (5) bekezdésének alkalmazásával - felnyitható.”

(7) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„240/E. § Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a kamara az önálló bírósági végrehajtóhelyettesek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtó-helyettes. A kamara a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja.”

(8) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Önálló bírósági végrehajtójelöltként (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: végrehajtójelölt) az járhat el, akit a kamara a végrehajtójelöltek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtójelölt. A kamara a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja.”

(9) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtó-helyettes a tartós helyettesként történő kirendelése esetén a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló felelősséggel jár el, a működésének megkezdésekor a kamara elnöke előtt esküt tesz, és igazolja felelősségbiztosításának fennállását. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: tartós helyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes.”

(10) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tartós helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ha a tartós helyettest megüresedett álláshelyre rendelték ki, vagy nem született megállapodás a helyettesített végrehajtóval a helyettesített végrehajtó irodájának további működtetéséről, a tartós helyettes a végrehajtási ügyek ellátását saját irodája útján végezheti; ebben az esetben be kell jelentenie a kamarához a számla-szerződéseit és a hivatali helyiségének címét.”

(11) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a végrehajtói állásra több tartós helyettes kerül kirendelésre, a kirendelésről szóló okiratban meg kell határozni a tartós helyettesek között érvényesülő ügyelosztási szabályokat.”

(12) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 248. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartama alatt a helyettesített végrehajtótól díjazás illeti meg, amelynek összegét megállapodás hiányában a kamara állapítja meg. A megüresedett végrehajtói állásra kirendelt tartós helyettest, valamint a helyettesítést saját irodája útján ellátó tartós helyettest a végrehajtói tevékenységből eredő bevétel illeti meg.”

(13) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250/A. § (5) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)

b) - saját iroda működtetésével ellátott helyettesítés esetén - a végrehajtói letéti számla száma, a számlát vezető hitelintézet neve, valamint a tartós helyettes irodájának és kézbesítési irodájának címe, több tartós helyettes kirendelése esetén a tartós helyettesre vonatkozó ügyelosztási szabályok,”

(14) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:)

d) a végrehajtói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a 239/A. § szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés és a 240/A. § (5) bekezdése alapján a végrehajtási iratok átadásának megtörténtére vonatkozóan lefolytatott hatósági ellenőrzés [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás].”

(15) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 256. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvényszéki végrehajtót a törvényszék elnöke nevezi ki határozatlan időre, meghatározott törvényszékre; a kinevezésre a 233. § megfelelően irányadó. A törvényszéki végrehajtó a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt a kinevezését követő egy hónapon belül a törvényszék elnöke előtt teszi le. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: törvényszéki végrehajtó.”

(16) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 256. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvényszéki végrehajtó szolgálati viszonyának megszűnésére a 239. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontját, valamint (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a szolgálat megszűnését és a kinevezés érvénytelenségét a törvényszék elnöke állapítja meg, és menti fel a törvényszéki végrehajtót végrehajtói szolgálata alól. A törvényszéki végrehajtó szolgálata a törvényszéki végrehajtó 65. életévének betöltése napján megszűnik.”

(17) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 256/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvényszéki végrehajtó-helyettes a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, akit a törvényszék elnöke pályázat alapján nevez ki. A kinevezésre a 240/F. § (1)-(4) bekezdése, az eskütételre a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: törvényszéki végrehajtó-helyettes.”

(18) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 257. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvényszéki végrehajtójelölt kinevezésére a 241. § (2) bekezdése, eskütételére a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: törvényszéki végrehajtójelölt.”

(19) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 263. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtási ügyintézőt a törvényszék elnöke pályázat útján nevezi ki, a kinevezésre a 233. § (1) bekezdés a)-e) pontját és (2)-(4) bekezdését, valamint a 234. § (2) bekezdését, az eskütételre a 256. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtási ügyintézőnek végrehajtási ügyintézői vizsgát kell tennie a végrehajtási ügyintézői ismeretekből. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: végrehajtási ügyintéző.”

(20) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 306. §-sal egészül ki:

„306. § Az önálló bírósági végrehajtóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő önálló bírósági végrehajtó szolgálata 2013. december 31-én szűnik meg.”

85. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 233. § (1) bekezdés d) pontjában és 240/F. § (1) bekezdés d) pontjában a „választójoggal rendelkezik” szövegrész helyébe az „az országgyűlési képviselők választásán választható” szöveg,

b) 239. § (3) bekezdés a) pontjában a „vagy választójogát elvesztette” szövegrész helyébe az „elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható” szöveg,

c) 240. § b) pontjában a „vagy választójog elvesztésének időpontjától kezdődően” szövegrész helyébe az „elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható” szöveg,

d) 240/C. § (1) bekezdésében és 254/H. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ket.” szöveg

lép.

86. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 16. § c) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

b) 16. § d) pontjában a „megyei bíróság, illetőleg Fővárosi Bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság)” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

c) 16. § e)-j) és l) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

d) 23/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, 23/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

e) 28. § (3) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróságra” szövegrész helyébe a „Kúriára” szöveg,

f) 34. § (5) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

g) 41/A. § (5) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

h) 57/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei bírósági” szövegrészek helyébe a „törvényszéki” szöveg,

i) 57/A. § (2) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrészek helyébe a „törvényszéki” szöveg,

j) 101. § (1) bekezdésében a „megyei bíróságot” szövegrész helyébe a „törvényszéket” szöveg,

k) 210/F. § (6) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

l) 224/A. § b) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

m) 225. § (1) bekezdés b) pontjában a „fővárosi bírósági és a megyei bírósági (a továbbiakban együtt: megyei bírósági)” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

n) 225. § (1) bekezdés d) pontjában a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

o) 225. § (3) bekezdésében az „önálló” szövegrész helyébe az „önálló bírósági” szöveg, a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

p) 225. § (6) bekezdésben a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „megyei bíróságra a megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszékre a törvényszéki” szöveg, a „fővárosi bírósági” szövegrész helyébe a „fővárosi törvényszéki” szöveg,

q) 229. § (2) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg, a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

r) 229. § (4) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

s) 230. § (2) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

t) 230. § (5) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg, a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

u) 230. § (6) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg, az „Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnökét” szöveg,

v) 253/D. § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

w) 253/E. § (3) bekezdésében a „(megyei bírósági végrehajtó)” szövegrész helyébe a „(törvényszéki végrehajtó)” szöveg,

x) 254/D. § (4) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg,

y) XX. Fejezetének címében a „MEGYEI BÍRÓSÁGI” szövegrész helyébe a „TÖRVÉNYSZÉKI” szöveg,

z) 255. §-át megelőző alcímének címében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg

lép.

87. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 255. § nyitó szövegrészében a „fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági végrehajtó)” szövegrész helyébe a „törvényszéki végrehajtó” szöveg,

b) 255. § d) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalát” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt” szöveg,

c) 255/A. § (1) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg, a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg, a „fővárosi bírósági” szövegrész helyébe a „fővárosi törvényszéki” szöveg,

d) 255/A. § (2) bekezdésében a „Pest megyei bírósági” szövegrész helyébe a „Budapest környéki törvényszéki” szöveg, a „fővárosi bírósági” szövegrész helyébe a „fővárosi törvényszéki” szöveg,

e) 256. §-t megelőző alcím címében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

f) 256. § (1) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg, a „megyei bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél” szöveg,

g) 256. § (2) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrészek helyébe a „törvényszéki” szöveg, a „megyei bíróság” szövegrészek helyébe a „törvényszék” szöveg, a „megyei bíróságra” szövegrész helyébe a „törvényszékre” szöveg,

h) 256. § (3) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrészek helyébe a „törvényszéki” szöveg, a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

i) 256/A. §-t megelőző alcím címében a „Megyei bírósági” szövegrész helyébe a „Törvényszéki” szöveg,

j) 256/A. § (1) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg, a „megyei bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél” szöveg, a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

k) 256/A. § (2) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

l) 257. §-t megelőző alcím címében a „Megyei bírósági” szövegrész helyébe a „Törvényszéki” szöveg,

m) 257. § (1) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg, a „megyei bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél” szöveg, a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

n) 257. § (2) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

o) 258. §-t megelőző alcím címében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

p) 258. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „megyei bírósági” szövegrészek helyébe a „törvényszéki” szöveg,

q) 258. § (2) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

r) 259. § (1) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,

s) 259. § (2) bekezdésében a „megyei bírósági” szövegrészek helyébe a „törvényszéki” szöveg,

t) 263. § (1) bekezdésében a „megyei bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél” szöveg,

u) 263. § (2) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

v) 263. § (3) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

w) 274. § (1) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg,

x) 278. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

y) 287. § (1) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg, a „megyei bíróság” szövegrészek helyébe a „törvényszék” szöveg

lép.

88. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 293. § (3) bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

b) 296. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrészek helyébe a „törvényszék” szöveg,

c) 300. §-ában a „megyei bírósági” szövegrészek helyébe a „törvényszéki” szöveg,

d) 307. § (2) bekezdés h) pontjában a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg

lép.

55. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

89. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) - bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia.

(3) Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelynek érvényességéhez jogszabály alapján kötelező írásba foglalás szükséges, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bejelentési adatlapot a használatba adónak nem kell aláírnia, de a bejelentési adatlaphoz a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát mellékelni kell.”

(2) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében papír alapon vagy elektronikus úton a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat.”

(3) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A földhasználati nyilvántartásból díjmentes

a) a hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásához

b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, továbbá

c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához

szükséges adatszolgáltatás.”

(4) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az első fokon kérelemre indult eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 6 000 forint összegű díjat kell fizetni. Ha a földhasználati bejelentés vagy a törlési kérelem 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint.”

(5) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A díjat kérelemre indult eljárásban - az (1a) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a földhasználati nyilvántartási eljárás lefolytatását kérelmező földhasználónak kell megfizetnie.”

(6) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a földhasználat nyilvántartásból való törlését a használatba adó kéri, a díjat a használatba adónak kell megfizetnie.”

90. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

a) 8/C. § (6) bekezdésében a „Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyában kötött nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

b) 88/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg

lép.

56. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény módosítása

91. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény

a) 51. §-ában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

b) 52. §-ában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg

lép.

57. A diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az 1961. évi április hó 18. napján kelt szerződésben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire és az EBEÉ missziók tagjaira való kiterjesztéséről szóló 1994. évi LXXXV. törvény módosítása

92. § A diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az 1961. évi április hó 18. napján kelt szerződésben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire és az EBEÉ missziók tagjaira való kiterjesztéséről szóló 1994. évi LXXXV. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

58. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

93. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 10. § (1) bekezdésében a „megyei bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél” szöveg lép.

59. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítása

94. § A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény

a) preambulumában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe „Magyarországon” szöveg,

c) 7. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

60. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

95. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.””

(2) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: szabadalmi ügyvivő.”

96. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény

a) 2. § (3) bekezdés a) pontjában, 27/A. § (1) bekezdésében, 27/B. § (1) bekezdésében, 27/D. § (1) bekezdés b) pontjában, 27/E. § (1) bekezdés b) pontjában és 27/F. § (7) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 24/G. § (1) bekezdésében, 33/A. §-ában és 35. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

c) 27. § (1) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg

lép.

61. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

97. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

a) 86. § (1) bekezdésében, 87. §-ában és 101. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

b) 104. § (1) és (4) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

c) 104. § (10) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságnál” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéknél” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

d) 104. § (17) bekezdésében a „megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg

lép.

62. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, 1960. január hó 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 13. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről és az egyezmény egyes rendelkezései által érintett, meghatározott személyek további ellátásának biztosításáról szóló átmeneti rendelkezésekről szóló 1995. évi LI. törvény módosítása

98. § A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, 1960. január hó 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 13. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről és az egyezmény egyes rendelkezései által érintett, meghatározott személyek további ellátásának biztosításáról szóló átmeneti rendelkezésekről szóló 1995. évi LI. törvény 1. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

63. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

99. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a következő 96. §-sal egészül ki:

„96. § A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerveknek - a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.”

100. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

a) preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,

b) 4. § 33. pontjában és 11. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 58. § (7) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg

lép.

101. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. § (4) bekezdésében az „az ország társadalmi-gazdasági tervének [Alkotmány 19. § (3) bek. c) pont] meghatározása,” szövegrész.

64. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

102. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § A vízügyi igazgatási szerveknek - a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.”

65. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

103. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának, az Alkotmánybíróságnak, a miniszterelnöknek, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek, valamint - a központi államigazgatási szervek területi szervei, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével - a központi államigazgatási szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt működő egyéb állami szerveknek, a Kúriának, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak, valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány levéltári anyaga.”

104. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény

a) 10. § (2) bekezdés b) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg,

b) 19. § (5) bekezdésében a „vagy az autonóm államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „, az autonóm államigazgatási szerv vagy az önálló szabályozó szerv” szöveg,

c) 35/A. § (3) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg

lép.

105. § Hatályát veszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész.

66. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény módosítása

106. § Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény 7. §-ában a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg lép.

67. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

107. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) preambulumában és 63. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés a) pontjában, 3/B. § (1) bekezdésében, 3/C. § (1) bekezdésében, 3/E. § (2) bekezdésében, 12. § (1) és (5) bekezdésében, 23. § (1) és (5) bekezdésében, 23/B. § (1) bekezdésében, 27/B. § (6) bekezdésében, 68. § (3) bekezdésében, 72. §-ában, 74. § (1) bekezdés c) pontjában és 74. § (2) bekezdés u) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 1. § (2) bekezdésében, 61/A. § (3) bekezdés a) pontjában és 74. § (1) bekezdés x) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

d) 27/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében és 27/A. § (1) bekezdés k) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

e) 61/A. § (3) bekezdés h) pontjában az „a Magyar Köztársaságban az ellenőrzött légtéren kívül (a repülőtéri körzetek kivételével) működő” szövegrész helyébe az „- a repülőtéri körzetek kivételével - az ellenőrzött légtéren kívül Magyarország légterében” szöveg,

f) 64. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar légtérben légi járművet külön” szövegrész helyébe a „Magyarország területén vagy légterében légi járművet” szöveg

lép.

68. Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása

108. § Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg

b) 48/F. § (4) bekezdésében és 49/B. § (3) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg

lép.

69. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény módosítása

109. § Hatályát veszti a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény preambulumában a „- kiindulva abból, hogy az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát, a szabad véleménynyilvánítás és a piacgazdaság feltételeit; figyelembe véve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az Európa Tanács 108. számú Egyezményét a személyiségnek személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatos védelméről, valamint az Európa Tanács Ajánlásait -” szövegrész.

70. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatályon kívül helyezése

110. § Hatályát veszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény.

71. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

111. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

a) 34. § (1) bekezdésében a „népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés” szövegrész helyébe a „népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés, európai polgári kezdeményezés” szöveg,

b) 36. § d) pontjában a „népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést” szövegrész helyébe a „népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést, európai polgári kezdeményezést” szöveg

lép.

112. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. § f) pontjában az „, a munkacsoportnak” szövegrész.

72. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

113. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

a) 7. § m) pontjában az „a Magyar Köztársaság nemzeti” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 23/D. § (6) bekezdésében a „megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg

lép.

73. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

114. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

b) 9. § (3) bekezdés a) pontjában az „ezek hozzátartozója [a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója” szöveg

lép.

74. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

115. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)

g) a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervet, a piacfelügyeleti bírság mértékét, továbbá a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárás és a piacfelügyeleti bírság részletes szabályait;”

116. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

a) preambulumában az „Alkotmányból” szövegrész helyébe az „Alaptörvényből” szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az „A törvény” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg, 1. § (1) bekezdés a)-c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 44. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

75. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

117. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény

a) 18. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságnak” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéknek” szöveg,

b) 18. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

c) 19. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

d) 19. § (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, 22. § (1) bekezdésében és (2) bekezdése nyitó szövegrészében, 23. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében és 55. §-ában a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

e) 46. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságnak” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéknek” szöveg,

f) 53. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságot” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéket” szöveg

lép.

76. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

118. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 24. § (1) bekezdésében az „és népi kezdeményezésen a lakóhelyén” szövegrész.

77. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

119. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 42. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.

78. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

120. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 5. § (4) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

79. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

121. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 1. § (1) bekezdésében és 61. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

80. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

122. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 27. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 43/F. §-ában, 43/H. § (11) bekezdésében, 65/A. § (3) bekezdésében, 65/B. § (5) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

d) 85. § (3) bekezdésében a „megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

e) 88. § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg,

f) 88. § (8) bekezdésében az „, amelyet a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) nemperes eljárásban bírál el.” szövegrész helyébe az „. Ez az eljárás a törvényszék hatáskörébe tartozik, amely a kérelmet nemperes eljárásban bírálja el.” szöveg

lép.

81. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

123. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 26. § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.

82. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása

124. § (1) Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlanon - a tulajdonjog átruházása esetén - a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt évig elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik.”

(2) Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 5. § (4) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell.”

125. § Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (5), (6) és (8) bekezdése.

83. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosítása

126. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ingatlan-nyilvántartási térképről elektronikus formában szolgáltatott másolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel hitelesített.”

84. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

127. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes személyes díjmentességben részesül:)

b) az egyház, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy;”

(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilapmásolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges.”

(3) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasító döntés az ügyfél hátrányára jogszabálysértőnek bizonyult.”

(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jelzálogjog bejegyzése, valamint - ide nem értve a jelzálogjog törlését - a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint.”

(5) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az ingatlan közigazgatási címének közterület-név változás miatt történő átvezetése iránti megkeresés alapján indult eljárás díja közterületenként 2 600 forint.”

(6) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/B. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:)

e) az egyház, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy;”

(7) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/B. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:)

k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az azok alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében.”

(8) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/D. § Ha az ingatlanügyi hatóságnál ugyanazon ingatlanra vonatkozóan a kérelmező többféle, egymástól különböző típusú jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszüntetésének a bejegyzését, feljegyzését, vagy a bejegyzett ilyen jog vagy feljegyzett ilyen tény törlését egy eljárásban kéri, a díjat csak egyszer, a legmagasabb díjtételnek megfelelő összegben kell megfizetni.”

(9) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény HARMADIK RÉSZE a következő 32/G. §-sal egészül ki:

„32/G. § Az Inytv. 75. § (1) bekezdése szerinti TAKARNET engedélyezési eljárásért 3 000 forint összegű díjat kell megfizetni.”

(10) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy a díj és az elektronikus adatszolgáltatási díj megfizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalon belüli elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg.”

128. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény

a) 28. § (1) bekezdésében a „kiállított” szövegrész helyébe a „kiállított papír alapú” szöveg,

b) 29. § (2) bekezdésében az „az eljárás megindításával” szövegrész helyébe az „a kérelem előterjesztésével” szöveg, az „átutalási megbízással” szövegrész helyébe a „készpénzátutalási megbízással vagy átutalási megbízással” szöveg,

c) 29. § (3) bekezdésében az „átutalási megbízással” szövegrész helyébe a „készpénzátutalási megbízással vagy átutalási megbízással” szöveg, az „okiratot” szövegrész helyébe a „bizonylatot” szöveg,

d) 31. § (1) bekezdés a) pontjában az „eljáráshoz” szövegrész helyébe az „eljárás lefolytatásához” szöveg,

e) 31. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg,

f) 32/B. § (2) és (3) bekezdésében a „naptári évben” szövegrész helyébe az „adóévben” szöveg,

g) 32/E. § (3), (6) és (13) bekezdésében az „okiratot” szövegrész helyébe a „bizonylatot” szöveg,

h) 32/E. § (9) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,

i) 32/F. § (2) bekezdésében az „okiratok” szövegrész helyébe a „bizonylatok” szöveg

lép.

85. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

129. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

a) 128/C. § (4) bekezdésében „a megyei (fővárosi) bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg,

b) 177. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg

lép.

86. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

130. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a lakástakarékpénztárak e törvényben meghatározott tevékenységére és annak felügyeletére.”

131. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény

a) 12. § (1) bekezdés b) pontjában és 24. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 21. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 21. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

87. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

132. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 3. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 17. § (2) bekezdés 16. pontjában az „a Magyar Köztársaság országhatárán” szövegrész helyébe az „az országhatáron” szöveg,

c) 17. § (2) bekezdés 17. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

d) 60. § (1) bekezdésében az „amikor a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „amikor a Magyarország” szöveg, az „atomkár a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „atomkár Magyarország” szöveg,

e) 65. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

f) 65. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

88. A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosítása

133. § A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH)” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg,

b) 1. § (3) bekezdésében az „az OKKH” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében az „a nyugdíjfolyósító szerv és az OKKH-nak” szövegrész helyébe az „a nyugdíjfolyósító szervnek és a kárpótlási hatóságnak” szöveg

lép.

89. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

134. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

a) 76/H. § (1) és (2) bekezdésében, 78. § (1) és (2) bekezdésben, 93. §-ában a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

b) 95. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

c) 95. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

d) 95. § (10) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságnál” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéknél” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,

e) 95. § (15) bekezdésében a „megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg

lép.

90. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosítása

135. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény Eljárási szabályok alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli.

(2) Ha az eljárás során az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, a jogutódlásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

136. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7. § (2) bekezdésének második mondata.

91. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

137. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény

a) 1. §-ában a „Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

b) 11. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

92. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

138. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a működési engedélyezési eljárásban a szakmai program véleményezéséért a módszertani intézményeknek fizetendő szakértői díj mértékét.”

139. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) preambulumában és 5. § h) pontjában az „a Magyar Köztársaság Alkotmányában” szövegrész helyébe az „az Alaptörvényben” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 4. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 4. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „a Magyarország” szöveg,

d) 4. § (3) és (4) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

e) 5. § a) pontjában a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről” szöveg

lép.

93. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

140. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 1. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

94. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

141. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

a) 16. § (3) bekezdésében az „Az igazságügyi szakértő, a” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

b) 24. § (1) bekezdésében a „6 hónap” szövegrész helyébe a „3 hónap” szöveg,

c) 24. § (2) bekezdésében a „3 hónap” szövegrész helyébe a „2 hónap” szöveg,

d) 124. § (1) bekezdésében a „85. §-át, 87/A. §-át” szövegrész helyébe a „85. §-át, 85/A. § (1) és (2) bekezdését, 87/A. §-át” szöveg

lép.

95. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

142. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D. §-ának (2) bekezdése, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a” szövegrész helyébe az „a” szöveg lép.

96. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

143. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 84. § (3) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg lép.

97. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

144. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

a) 16. § (1) bekezdésében a „fővárosi, megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

b) 39. § (3) bekezdésében a „megyei bíróságon” szövegrész helyébe a „törvényszéken” szöveg

lép.

98. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

145. § (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:

„Az Országgyűlés a választójog gyakorlása, a választási eljárás, a népszavazási eljárás, a népi kezdeményezési és az európai polgári kezdeményezési eljárás demokratikus lefolytatásának biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:”

(2) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

III/A. FEJEZET

A VÁLASZTÓJOGBÓL VALÓ KIZÁRÁS A BELÁTÁSI KÉPESSÉG KORLÁTOZOTTSÁGA MIATT

11/A. § (1) A választójogból való kizárás kérdéséről a bíróság a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára irányuló eljárás alapján hozott ítéletében dönt.

(2) A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége

a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy

b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.

(3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból kizárja, a gondnokság alá helyezett személy az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése alapján nem választó és nem választható.

(4) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy az Alaptörvény XXIII. cikke alapján választó és választható, e jogait személyesen gyakorolja, e jogok gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.

(5) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt keresetindításra jogosultak kérhetik a nagykorú személy választójogból való kizárását, illetve a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését.”

(3) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervvel, az alábbiak szerint:]

a) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt személyekről,”

(4) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti közlés tartalmazza a polgár:]

c) választójogból való kizárásának okát, kezdetét és megszűnésének várható időpontját.”

(5) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országos Választási Bizottság tagjai az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint, más választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, fővárosi főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesznek.”

(6) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda tagja és az Országos Választási Iroda vezetője megbízásakor a megbízó előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.”

(7) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - a Kúriához címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.

(2) A Kúria a kifogást soron kívül bírálja el. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.”

(8) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény Második Része a következő XVI/A. Fejezettel egészül ki:

XVI/A. FEJEZET

AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS

148/B. § (1) Az európai polgári kezdeményezésre a 48. §-t és a X. Fejezetet kell alkalmazni.

(2) Az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítása, a támogató nyilatkozatok ellenőrzése és az érvényes támogató nyilatkozatok számát tartalmazó igazolás kiállítása az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni, hogy a támogató nyilatkozat formailag elfogadható-e, azonosítani kell a támogató nyilatkozatot aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy nagykorú magyar állampolgár-e, valamint meg kell állapítani az érvényes támogató nyilatkozatok számát.

(4) A támogató nyilatkozatot aláíró polgár azonosítását az aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint szükség esetén az úti okmány nyilvántartás vagy a személyazonosító igazolvány nyilvántartás adataival való összevetésével kell elvégezni.

(5) Az aláírások ellenőrzése során a szervezők képviselője jelen lehet.”

(9) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a 150. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

151. § E törvény I-III. Fejezete, IV-XI. Fejezete, XII-XII/B. Fejezete, 149. § a)-h) és k)-r) pontja, 153. §-a, 154. §-a, 156. § (2) bekezdése, 2-8/A. számú melléklete és 11. számú melléklete az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(10) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a következő 155. §-sal és 156. §-sal egészül ki:

„155. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdését a Ptk. 14/A. §-a vagy 15. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálat, illetve a Ptk. 21. §-a szerinti per során kell először alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (4) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén is alkalmazni kell.

156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(11) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 171. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A XVI/A. Fejezet a polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-ai 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

146. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

a) 2. § g) pontjában a „kezdeményezésre” szövegrész helyébe a „kezdeményezésre és az európai polgári kezdeményezésre” szöveg,

b) 83. § (7) bekezdésében a „megyei, fővárosi bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg, a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg,

c) 99/D. § (2) bekezdés f) pontjában és 99/L. § (3) bekezdés f) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

d) 118. § (1) bekezdésében az „az Alkotmánybíróság” szövegrész helyébe az „a Kúria” szöveg,

e) 118/A. § (2) bekezdésében az „az Alkotmány 28/E. §-ában megállapított” szövegrész helyébe az „az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott” szöveg,

f) 131. §-ában az „a 130. § (1) és (3) bekezdésének” szövegrész helyébe az „a 130. §” szöveg,