g) 146. § (1) bekezdésében és 146. § (2) bekezdésében a „megyei bírósághoz” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg,
h) 149. § i) pontjában a „, valamint népi kezdeményezés” szövegrész helyébe a „, népi kezdeményezés, valamint európai polgári kezdeményezés” szöveg,
i) 149. § r) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
147. § Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 1. számú melléklete.
148. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:
„Az Országgyűlés
- elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását,
- tudatában a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban,
- figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották,
- szem előtt tartva állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködés követelményét,
a következő törvényt alkotja:”
149. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény
a) preambulumában, 17. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 2. § a) pontjában az „a Magyar Köztársaság államterületén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg,
c) 9. § (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 19. § (3) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
e) 20. § (1) bekezdésében a „megyei bíróságtól” szövegrész helyébe a „törvényszéktől” szöveg,
f) 23. § (3) bekezdésében és 30. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársasággal” szövegrész helyébe a „Magyarországgal” szöveg
lép.
150. § A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg lép.
151. § Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaság éves költségvetéséről” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről” szöveg lép.
152. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 43. § (2) bekezdése és 2. számú melléklete.
153. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet.”
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tulajdoni lapról a következő papír alapú másolatok állíthatók ki, valamint - az e törvényben meghatározottak szerint - elektronikus dokumentumként a következő másolatok szolgáltathatók:
a) teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést szó szerint tartalmaz,
b) szemle, amely kizárólag a - másolat kiállításának, illetve elektronikus úton történő lekérdezésének időpontjában - fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.
(2b) A tulajdoni lap tartalma - a (2a) bekezdésben foglaltakon túl, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerinti - részadat-szolgáltatás formájában is megismerhető.”
(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
(4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás.”
(5) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az eljáró hatóság - ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is - bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni.”
(6) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.”
(7) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Hivatalból vezeti át - az (5) bekezdésben és a 28. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az ingatlanügyi hatóság
a) az ingatlan (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatában, továbbá a földrészlet művelési ágában - ide nem értve a művelés alól kivett területet - és a föld minőségében bekövetkezett, helyszíni ellenőrzés alapján megállapított,
b) a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett
azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel.”
(8) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, belterületi határának, továbbá a közterület nevének módosításával kapcsolatban bekövetkezett változások átvezetése iránt az erről szóló döntést hozó szerv keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.”
(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:)
„f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő - feltétlen és visszavonhatatlan - nyilatkozatát,”
(10) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén - a (3) és (4) bekezdéstől eltérően - az ingatlanügyi hatóság a díj megfizetésére irányuló hiánypótlási felhívást bocsát ki a (3) és (4) bekezdés szerinti döntés meghozatalát megelőzően, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül.”
(11) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A döntést a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére - a kérelmet elutasító határozat, valamint az eljárást megszüntető végzés kivételével - a jogi képviselője útján kell kézbesíteni.”
(12) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A határozatot az ingatlan közigazgatási címének közterület-név változás miatt történő átvezetése iránti eljárásban a megkereső részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint, az 52. § (1) és (2) bekezdés szerinti jogosultak részére hirdetményi úton kell kézbesíteni.”
(13) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni. Ha a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, e tényre a hitelesítési záradékban utalni kell.
(6) A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel hitelesített. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában rendelkezik a 69. § szerinti tanúsító erővel.”
(14) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat a 69. § szerinti tanúsító erővel nem rendelkezik, hivatalos célra nem használható, kizárólag tájékoztatásul szolgál.”
(15) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanügyi hatóság
a) a 72-73/A. § hatálya alá tartozó személyek számára szerződés alapján biztosítja;
b) az a) pontba nem tartozó személyek számára szerződés alapján biztosíthatja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.”
(16) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 75. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatában állapítja meg a kérelmező által - a kérelemben megjelölt jogszabályok alapján - igénybe vehető díjmentességek körét.”
(17) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 75. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A naplónak minden esetben tartalmazza a lekérdezés időpontját, a lekérdezést végző személy nevét, a lekérdezett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám), díjmentes lekérdezés esetén a lekérdezés célját, valamint a díjmentességet megalapozó jogszabályi rendelkezésre való hivatkozást.”
(18) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg az ingatlan-nyilvántartás tartalmára, részeire, módjára, az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások vezetésére, a jogorvoslatokra és a különleges eljárásokra, valamint az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra és részadat-szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat.”
(19) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a részadat-szolgáltatás igénybevételére jogosultak körére, díjának mértékére, valamint annak az ingatlanügyi hatóságok és a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv közötti megosztására, a díjfizetés és a díj visszatérítésének módjára vonatkozó szabályokat a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”
154. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 9. § (2) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,
b) 17. § (3) bekezdésében a „fenntartással történő” szövegrész helyébe a „fenntartással történt” szöveg,
c) 25. § (3) bekezdésében az „elektronikus kapcsolattartás” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás, valamint az elektronikus ügyintézés” szöveg,
d) 26. § (1) bekezdésében a „bejegyezni” szövegrész helyébe az „átvezetni” szöveg,
e) 37. § (3) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrészek helyébe a „törvényszék” szöveg,
f) 61. §-ában a „legfelsőbb bírósági” szövegrész helyébe a „kúriai” szöveg,
g) 68. § (1) bekezdésében a „4. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „4. § (2a) bekezdése” szöveg,
h) 72. § (1) bekezdés a) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg,
i) 73/A. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróságon” szövegrész helyébe a „törvényszéken” szöveg, a „megyei (fővárosi) bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,
j) 73/A. § (3) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg, a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg
lép.
155. § (1) A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tulajdonba adott ingatlant - a (2) bekezdés és a 22. § (2) bekezdése alapján tulajdonba adott ingatlan kivételével - a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt éven belül nem lehet elidegeníteni és megterhelni. Az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba az MNV Zrt. javára be kell jegyezni.”
(2) A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény a következő 23. §-sal egészül ki:
„23. § Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell.”
156. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187/A. § (3) bekezdésében és 187/B. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságnál” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéknél” szöveg lép.
157. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
a) 14. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 34. § (3) és (4) bekezdésében a „megyei bíróságtól” szövegrész helyébe a „törvényszéktől” szöveg,
c) 43/A. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg
lép.
158. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény.
159. § (1) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény a következő 1. §-sal egészül ki:
„1. § (1) Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.
(2) Országos népi kezdeményezésben az vehet részt, aki az országgyűlési képviselők választásán választó.”
(2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés támogatására négy hónapig lehet aláírást gyűjteni.
(4) Népi kezdeményezés támogatására két hónapig lehet aláírást gyűjteni.”
(3) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától - számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni.”
(4) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mérlegelés alapján elrendelendő (a továbbiakban: fakultatív) népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a köztársasági elnök, illetve a Kormány az Országos Választási Bizottság elnökéhez nyújthatja be.”
(5) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről.”
(6) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény a következő 22. §-sal egészül ki:
„22. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
160. § Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény
a) preambulumában az „Alkotmány” szövegrész helyébe az „Alaptörvény” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében az „az Alkotmány 28/E. §-ában” szövegrész helyébe az „a 3. § (3) vagy (4) bekezdésében” szöveg,
c) 5. §-ában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben vagy e törvényben” szöveg,
d) 9. § (2) bekezdésében az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,
e) 10. § a) pontjában a „hatáskörébe” szövegrész helyébe a „feladat- és hatáskörébe” szöveg,
f) 10. § d) pontjában az „eredményes országos népszavazást” szövegrész helyébe az „érvényes és eredményes országos népszavazást” szöveg
lép.
161. § A „Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről” szóló Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1998. évi X. törvény 1. § b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
162. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem.””
(2) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: ügyvéd, ügyvédjelölt.”
163. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény
a) 2. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 60. § (5) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
c) IX. Fejezet címében az „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” szövegrész helyébe a „MAGYARORSZÁG” szöveg,
d) 89/A. § (1) bekezdésében, 89/B. § (1) bekezdésében, 89/C. § (2) bekezdésében, 89/F. § (1) bekezdés b) pontjában és 89/L. § (2) és (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 89/L. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 102. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok” szövegrész helyébe a „törvényszékek” szöveg,
g) 104. § (4) bekezdésében, 123. § (1) bekezdésében a „megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz)” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg
lép.
164. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható.
(2) A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető.”
(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala - végzi.”
(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Kizárólag utazásának időtartamára érvényes szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását - rendkívül indokolt esetben a személy vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára - az útlevélhatóság engedélyezi.”
(4) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Érvénytelen az úti okmány, ha)
„b) az arra való jogosultság megszűnt;”
(5) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény III. Fejezete a következő 21. §-sal egészül ki:
„21. § A 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti.”
(6) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény IV. Fejezete következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, a második magánútlevelet, a szolgálati útlevelet, valamint a hajós szolgálati útlevelet soron kívüli, a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében adja ki. A magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél, valamint a hajós szolgálati útlevél soron kívüli, valamint a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi, illetve azonnali eljárásban történő kiadásának eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni.”
(7) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az útlevélhatóság a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b) a központi adatkezelő szervtől a 16. § (2) bekezdés és a 24. § alapján kezelt adatokból, valamint
c) közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.
(2) Hivatalos útlevelek esetében
a) az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,
b) az útlevélhatóság adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől.”
(8) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi adatkezelő szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak az útlevélnek az adatait, amelynek elvesztését - ideértve a 21. § szerint elveszettnek nyilvánított hivatalos útlevelet is -, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették és ezt a tényt a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték.”
(9) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg]
„f) az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj összegét és fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”
165. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
a) preambulumában az „a Magyar Köztársaság Alkotmányában” szövegrész helyébe az „az Alaptörvényben” szöveg,
b) 4. § b) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg
c) 4. § b) pontjában, 10. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 41. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg,
e) 12. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 14. § (1) bekezdés a) pontjában a „központi államigazgatási szerveknél a Köztársasági Elnök Hivatalánál” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál” szöveg,
g) 16. § (1) bekezdésében az „A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat” szövegrész helyébe a „Nem utazhat” szöveg,
h) 24. §-ában a „Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv)” szövegrész helyébe a „központi adatkezelő szerv” szöveg,
i) 31. § (2) bekezdésében a „25. §-ban” szövegrész helyébe a „16. § (2) bekezdésében” szöveg
lép.
166. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. § (1) bekezdés d) pontja.
167. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 266. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az eljárást
a) a 188. § (1) bekezdés a), b) és d)-g) pontjában meghatározott okból felfüggeszti,
b) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli,
c) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és a Kúria eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmazni, amelynek más jogszabályba ütközését észleli,
d) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, ha az Európai Unióról szóló szerződésben, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt szabályok szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. E határozatban meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat. A határozatot az Európai Unió Bíróságának, továbbá tájékoztatásul az igazságügyért felelős miniszternek is megküldi,
e) hivatalból felfüggeszti, ha az ügyész a 178/B. § (2) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményezte a vádlottal szemben a külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerési eljárásának lefolytatását, de az a bizonyítási eljárás lefolytatásáig nem fejeződött be.”
(2) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 276. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye fellebbezésnek)
„c) az eljárásnak a 188. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontja és (3) bekezdés a) és b) pontja alapján történt felfüggesztése, valamint a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása,”
(ellen.)
(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 307. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„307. § (1) Az eljárás a tárgyalás megkezdése után is felfüggeszthető (266. §). Ha a bíróság az eljárást a vádlottnak a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelhet el.
(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárásnak a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontja és (3) bekezdés a) és b) pontja alapján történt felfüggesztése, valamint a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása ellen.”
(4) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 403. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése folytán megismételt eljárásban a XII. Fejezet és a XIII. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(5) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 403. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el.”
(6) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 404. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyalás megkezdése után a tanács elnöke ismerteti a másodfokú bíróság vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatát, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatát, az elsőfokú bíróság, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatát, ha másodfokon bizonyítást vettek fel, a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét, valamint a vádiratot.”
(7) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 404. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a vádlott nem tesz vallomást, a tanács elnöke a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomását is ismertetheti vagy felolvashatja.
(4) A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett a tanúnak a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról, illetve a szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült jegyzőkönyv ismertethető vagy felolvasható.”
(8) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 405. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.”
(9) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény XVI. Fejezet II. Címének a helyébe a következő Cím lép:
„II. Cím
A MÁSODFOKÚ VAGY A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGISMÉTLÉSE
406. § (1) Ha a harmadfokú bíróság vagy a Kúria a másodfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, vagy az Alkotmánybíróság a másodfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a másodfokú bíróság eljárására a XIV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha az Alkotmánybíróság a harmadfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a harmadfokú bíróság eljárására a XV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(10) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a következő XVIII/A. Fejezettel egészül ki:
„XVIII/A. Fejezet
ELJÁRÁS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN
429/A. § Az alkotmányjogi panaszt az ügyben első fokon eljárt bíróság haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
429/B. § (1) Az ügyben első fokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.
(2) Az ügyben első fokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozat végrehajtásának felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról értesíti az Alkotmánybíróságot.
429/C. § Az ügyben első fokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság felhívására felfüggeszti vagy félbeszakítja, és erről értesíti az Alkotmánybíróságot. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(11) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 472. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tábornoki rendfokozatú vádlott elleni eljárásban, ha a bírósághoz a megválasztott katonai ülnökökből a tanácsot a (4) bekezdés alapján nem lehet megalakítani, az ügyben bármely tábornoki rendfokozatú katonai ülnök eljárhat.”
(12) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 472. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a tanácsot az (5) bekezdés alapján sem lehet megalakítani, a katonai büntetőeljárásra kijelölt illetékes törvényszék elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnöke útján a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott ülnökválasztási eljárást kezdeményez. Az ülnökválasztó állománygyűlést az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezdeményezését követő tizenöt napon belül meg kell tartani. Ebben az esetben a tanácsot a tábornoki állománygyűlésen megválasztott tábornok rendfokozatú katonai ülnökökből kell megalakítani.”
(13) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 532. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a terhelt külföldön tartózkodik, és kiadatásának vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadásának nincs helye, illetve kiadatását vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg.”
168. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 16. § (1) bekezdés e) pontjában a „népszavazás és a népi kezdeményezés rendje” szövegrész helyébe a „népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje” szöveg lép.
169. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 554/J. §-a és az azt megelőző alcíme.
170. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
a) preambulumában az „Alkotmánnyal” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel” szöveg,
b) 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
171. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
172. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (5) bekezdésében a „választójoggal rendelkező” szövegrész helyébe a „választható” szöveg lép.
173. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
a) preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,
b) 2. § nyitó szövegrészében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. § c) és d) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 29. § (3) bekezdésében az „időpontjában a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „időpontjában a Magyarország” szöveg, az „a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson” szövegrész helyébe a „Magyarország területén terhesgondozáson” szöveg
lép.
174. § A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény
a) preambulumában a „Magyar Köztársaság Alkotmányában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott” szövegrész helyébe a „megyét, a várost, illetve a községet érintő” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéktől” szöveg,
c) 13. §-ában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
d) 17. § (1) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg
lép.
175. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény IV. Fejezete a 40. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó különös szabályok
40/A. § A hősi temető, hősi temetési hely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, az egyházak, a civil szervezetek, illetve a jogi és természetes személyek.
40/B. § (1) Hősi temetővé, hősi temetési hellyé minősítésre, azok megnyitására, áthelyezésére, megszüntetésére, az azokból történő exhumálás, a sírokon emelt síremlékek létesítésének, felújításának, átépítésének és elbontásának engedélyezésére, valamint e tevékenységek végrehajtásának ellenőrzésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult.
(2) A hősi temetési hely feletti rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja.
(3) A hősi temetési hely mentes a sírhelyre vonatkozó megváltási és újraváltási díj megfizetésének kötelezettsége alól.
(4) A hősi temetési helyre a hősi halott hozzátartozóit a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehet eltemetni, azonban ez a körülmény a sírhely minősítését és jogszabályban biztosított különleges státuszát nem érinti.
(5) A honvédelemért felelős miniszter együttműködik a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal, különös tekintettel a nemzeti sírkert részévé nyilvánított hősi temető, hősi temetési hely vonatkozásában. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a nemzeti sírkert részévé nyilvánított hősi temető, hősi temetési hely tekintetében a rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával gyakorolja.
(6) A honvédelemért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodik a hősi temetőhöz, hősi temetési helyhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését és bemutatását elősegítő oktatási, képzési, ismeretterjesztő programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.
40/C. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által a hősi temető, hősi temetési hely kezelésének ellenőrzésére kijelölt szerv (a továbbiakban: ellenőrző szerv) felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri a hősi temető, hősi temetési hely állapotát, továbbá megteszi azok fenntartásához és védelméhez szükséges intézkedéseket.
(2) Az ellenőrző szerv képviselője - a hősi temető, hősi temetési helyen eltemetett személyekkel összefüggő adatok tekintetében -
a) a temetővel és a hősi halottakkal kapcsolatos nyilvántartásokba, az anyakönyvi nyilvántartásokba betekinthet, valamint azokból,
b) a hősi temetési hellyel kapcsolatban a temető tulajdonosától, kezelőjétől, üzemeltetőjétől vagy a temetőben szolgáltatást végzőktől
adatokat kérhet.
(3) A temető tulajdonosa, kezelője, üzemeltetője vagy a temetőben szolgáltatást végző köteles lehetővé tenni és segíteni az ellenőrző szerv tevékenységét, valamint köteles biztosítani a hősi temetési hely ellenőrzését és az adataihoz való hozzáférést.
40/D. § (1) A hősi temetőkről, hősi temetési helyekről és a hősi halottakról az ellenőrző szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban szereplő adatok kizárólag a hősi temető, hősi temetési hely fenntartásával, gondozásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokkal kapcsolatosan használhatók fel.
(2) A hősi halott e törvényben meghatározottak szerint kezelt adatait tudományos kutatást végző szerv vagy személy, a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges mértékben, az ellenőrző szerv engedélyével használhatja fel és hozhatja nyilvánosságra. Az ellenőrző szerv az 1945. május 8-a előtt, valamint a második világháborúval összefüggő események következtében elhunyt hősi halottak adatait az e célból létrehozott honlapon közzéteszi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a hősi halott személyére és temetési helyére vonatkozó tartalmazza
a) - ismert hősi halott esetében - a hősi halott nevét, anyja nevét, születési helyét és időpontját, halálozási helyét és időpontját, halálának okát, rendfokozatát, katonai alakulatát és állampolgárságát,
b) ismeretlen és utólag sem azonosítható hősi halott esetében - ha az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll - azt az államot, amelynek fegyveres erejében a hősi halott szolgálatot teljesített,
c) a hősi halott maradványait őrző hősi temető, hősi temetési hely címét, valamit a sírhelytábla, sírhelysor, sírhelyszám adatait.
40/E. § A központi költségvetésről szóló törvény a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében a hősi temető, hősi temetkezési helyre fordítható előirányzatot állapíthat meg, amelyet a honvédelemért felelős miniszter hősi temető, hősi temetési hely létesítésére, ápolására, vagy ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetése keretében használhat fel.
40/F. § A hősi temető, hősi temetési hely fenntartására, ápolására és megőrzésére e törvény rendelkezéseit nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.”
(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 41/C. §-sal egészül ki:
„41/C. § Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben kijelölje a hősi temető, hősi temetési hely kezelésének ellenőrzését végző szervet és meghatározza az általa ellátandó tevékenység további feltételeit.”
176. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 2. § (5) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
177. § Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 11. § (2) bekezdése és 14. §-a.
178. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIV. törvény
a) 66. § (4) bekezdésében a „Fővárosi, megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
b) 67. § (2) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg
lép.
179. § Hatályát veszti az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló 1999. évi XLV. törvény.
180. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 10. § (2) bekezdésében, valamint 16. § (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
181. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 27/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek ügyében az Alkotmánybíróság a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette. Az ezzel kapcsolatos adatokat a megsemmisített jogerős bírósági határozatot hozó bíróság küldi meg a szabálysértési nyilvántartás részére.”
(2) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.”
(3) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság szabálysértési ügyben végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a kifogásról kell döntenie.”
(4) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:
„XI/A. Fejezet
Eljárás az Alkotmánybíróság szabálysértési ügyet vagy szabálysértési ügyben alkalmazott jogszabályt érintő határozata alapján
110/A. § (1) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el.
(2) A XI. Fejezetben meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) perújításnak a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után is helye van,
b) a perújítási kérelem csak az elkövető javára terjeszthető be,
c) a perújítási kérelmet az elkövető halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa is előterjesztheti,
d) az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a központi szabálysértési nyilvántartásban szerepel,
e) a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,
f) a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 11. § (7) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.
110/B. § Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatával elbírált szabálysértési ügyben alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisítette, és ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
110/C. § (1) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette, a megsemmisített bírósági határozatot hozó bíróság új eljárást folytat le.
(2) Az (1) bekezdés szerinti új eljárást a XI. Fejezetben meghatározott szabályok alapján kell lefolytatni a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(3) Az (1) bekezdés szerinti új eljárásban
a) az eljárás hivatalból indul,
b) a bíróság az ügyet az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el,
c) a 110. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása helyett a bíróság új határozatot hoz az ügyben azzal, hogy nem lehet a megsemmisített bírósági határozatban kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy az alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
(4) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság határozatával együtt a szabálysértési hatóság azzal felülvizsgált határozatát is megsemmisítette, akkor újabb szabálysértési eljárás a megsemmisített határozatokkal elbírált cselekmény miatt nem indítható.”
(5) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, ha azzal szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. A bíróság a felfüggesztésről értesíti az Alkotmánybíróságot.
(10) A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság felhívására felfüggeszti és erről értesíti az Alkotmánybíróságot. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(6) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„156. § Aki a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényben megállapított tiltott helyen népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés támogatására aláírást gyűjt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
(7) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 169. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
170. § A 156. § a polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-ai 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
182. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény
a) 36. § (2) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
b) 36. § (4) bekezdésében a „kerületi bíróságot, a megyei bíróság alatt a Fővárosi Bíróságot” szövegrész helyébe az „a kerületi bíróságot” szöveg,
c) 44. § (4) bekezdésében, 77. § (5) bekezdésében és 119. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
d) 121. § (4) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg,
e) 122. § (1) bekezdésében, 123. §-ában, 124. §-ában és 124/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
f) 124/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg,
g) 126. § (5) bekezdésében a „megyei bírósághoz” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg,
h) 127. §-ában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
i) 156. §-át megelőző alcímben a „népi és népszavazási kezdeményezés” szövegrész helyébe a „népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés” szöveg
lép.
183. § Hatályát veszti a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 103. § (3) bekezdése.
184. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
a) 57/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
b) 94/A. § (9) bekezdésében a „megyei bíróságnál” szövegrészek helyébe a „törvényszéknél” szöveg,
c) 104. § (5) bekezdésében, 105/A. § (9) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg
lép.
185. § Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény
a) 165. § (2) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg, a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
b) 165. § (4) bekezdésében a „Legfelsőbb Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Kúriához” szöveg
lép.
186. § Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
187. § Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Megállapodás VIII. Cikk 2. pont f) alpontjában meghatározott, a kártérítési igényről történő kötelező lemondás alapjául szolgáló kárérték összege, az Észak-atlanti Tanács határozatának megfelelően:
a) Magyarország esetében 176 300 forint
b) a Cseh Köztársaság esetében 25 500 cseh korona
c) a Lengyel Köztársaság esetében 2 900 lengyel zloty.”
188. § Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 3. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
189. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, gazdasági kamarákra, valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki.”
190. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 6/A. §-ában a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.
191. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontja.
192. § Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény 5. § (1) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg lép.
193. § Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 6. § (5) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.
194. § Hatályát veszti a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény.
195. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az „A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén:” szövegrész helyébe a „E törvény hatálya Magyarország területén” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében, 32. §-ában, 59. § (6) bekezdésében és 87. § 25. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 13. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
d) 24. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 24. § (3) bekezdésében és 59. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 47. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
196. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A gyártók és a forgalmazók a 6-10. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása érdekében - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - önálló koordináló szervezetet hozhatnak létre vagy ilyen koordináló szervezetet bízhatnak meg, amely a kötelezettségeket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja, és a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja.
(2) A gyártó a 6-10. §-ban foglalt kötelezettségét a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékből képződött hulladékok tekintetében
a) a Ktdt.-ben meghatározott egyéni teljesítéssel, vagy
b) a Ktdt.-ben meghatározott termékdíjtétel megfizetésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség kollektív teljesítésével
teljesítheti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hulladékkezelési kötelezettség ellátására létrehozott koordináló szervezet tevékenységének folytatásához a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(4) A környezetvédelmi hatóság az engedéllyel rendelkező koordináló szervezetekről nyilvántartást vezet.”
(2) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 57. §-sal egészül ki:
„57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét.
(2) Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el 2011. évre a települési önkormányzat képviselőtestülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a 2011. december 31-én alkalmazott díjat.”
197. § A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló 2000. évi LXXXVI. törvény 4. §-ában a „Magyar Köztársaság Kormányának” szövegrész helyébe a „Kormánynak” szöveg lép.
198. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény
a) 10. § (1) bekezdésében a „fővárosi, megyei bíróságtól” szövegrész helyébe a „törvényszéktől” szöveg,
b) 10. § (3) bekezdésében a „fővárosi, megyei bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél” szöveg
lép.
199. § A Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) keretében létrejött, az országhatárokat átlépő bűnözés megelőzésében és leküzdésében való együttműködésről szóló, Bukarestben, 1999. május 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről és az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXV. törvény
a) 3. § nyitó szövegrészében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 3. § a) pontjában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 3. § b) és c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
200. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
201. § Az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló 2001. évi XVII. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
202. § A lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi XXVIII. törvény 3. §-ában a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez” szöveg lép.
203. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény
a) 3. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 598-684. §-aiban” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 598-684. §-ában” szöveg,
b) 15. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,
c) 26. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg
lép.
204. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
a) 1. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 27. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéktől” szöveg
lép.
205. § Hatályát veszti a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény preambulumában a „Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §-ában meghatározott” szövegrész.
206. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény
a) preambulumában az „a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, a” szövegrész helyébe az „a” szöveg, az „a Magyar Köztársaság európai” szövegrész helyébe a „Magyarország európai” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében, valamint 2. § (1) és (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. § (1) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 5. § (6) bekezdésében a „Magyar Köztársaság költségvetésének a miniszter által vezetett minisztériumra vonatkozó” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett minisztérium” szöveg,
e) 3. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg,
f) 14. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg
lép.
207. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
a) 60/E. § (1) és (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
b) 63. § (3) bekezdésében a „megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg
lép.
208. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:
„Az Országgyűlés
- Magyarországnak a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítésének érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából,
- figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,
- tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyarország által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
- tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi viszonyra, különösen Magyarországnak a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére,
- a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében,
- a Magyar Állandó Értekezlet - mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosság tudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület - kezdeményezésére és javaslatai alapján,
- a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül
a következő törvényt alkotja:”
209. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény
a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában, 2. § (1) és (2) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) és (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. §-ában, 15. §-ában, 21. § (2) bekezdés e) pontjában és 23. §-át megelőző alcímének címében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
c) 13. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, a „Magyar Köztársaság költségvetése” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvény” szöveg,
d) 13. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 19. § (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság Kormánya” szövegrész helyébe az „A Kormány” szöveg
lép.
210. § Hatályát veszti a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 24. §-át megelőző alcíme, 27. § (2) bekezdése.
211. § A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény preambulumában, 1-3. §-ában, valamint 4. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság Országgyűlése” szövegrész helyébe az „Az Országgyűlés” szöveg lép.
212. § A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény
a) 1. §-ában, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 7. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
b) 6. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg
lép.
213. § Hatályát veszti a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 2001. évi LXXXIII. törvény.
214. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 7. § (4) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.
215. § A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
216. § Hatályát veszti a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény preambulumában az „Alkotmány 61. §-ában biztosított” szövegrész.
217. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
a) 28. § (1) és (20) bekezdésében, 38. § (1) és (4) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében és 67. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 64. § (5) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg
lép.
218. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében, 2. § h) és s) pontjában és 17. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. § h) pontjában a „Magyar Köztársaság területéről” szövegrész helyébe a „Magyarország területéről” szöveg,
d) 3/A. § (1) bekezdésében és 2. § g) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
219. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény.
220. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg lép.
221. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény
a) preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „alkotmányos rendjének garantálásához fűződő alkotmányos érdekre” szövegrész helyébe a „törvényes rendjének garantálásához fűződő érdekre” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés d) pontjában és 2. § (3) bekezdés b)-d), g) és h) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. § (3) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 2. § (3) bekezdés f) pontjában az „a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt,” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, a „felelősségének” szövegrész helyébe a „felelőssége” szöveg,
e) 5. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
f) 12. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
g) 12. § (5) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg
lép.
222. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2. § 11. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
223. § Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXI. törvény.
224. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXIX. törvény.
