225. § A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg lép.
226. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény
a) 2. § 6. pontjában, 6. § (2) bekezdés a) pontjában, 7. § (2) bekezdés b) pontjában és 9. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
b) 2. § 33. pontjában, 7. § (3) bekezdés b) pontjában, 16. § (3) bekezdésében és 19. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 5. § (1) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
d) 15. § (4) bekezdésében és 16. § (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
227. § Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2003. évi LVI. törvény.
228. § A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 1. §-ában a „Magyar Köztársaság területén a” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg lép.
229. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
a) 95. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,
b) 206. § (1) bekezdésében a „fővárosi (megyei) bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg
lép.
230. § A tengerhajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló, az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete által 1988. március 10-én, Rómában elfogadott Egyezmény, és a kontinentális talapzaton rögzített mesterséges szigetek biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg lép.
231. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában az „állampolgár az államának a Magyar Köztársasággal” szövegrész helyébe az „állampolgár, az államának Magyarországgal” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
232. § A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység után az árkiegészítést az autóbusszal végzett menetrend szerinti közlekedésről szóló törvényben, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott közlekedésszervező is igényelheti, ha jogszabály az árkiegészítés igénylésével kapcsolatos feladatokat az (1) bekezdésben meghatározott személyek és a közlekedésszervező között osztja meg.”
233. § A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 2. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
234. § A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12. § (3) bekezdésében a „120” szövegrész helyébe az „1 200” szöveg lép.
235. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
236. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény Az Európai Unió jogának való megfelelés alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
186/A. § A III. Fejezet az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
237. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 21. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérően az ügyfélszolgálattal, az előfizetői számlapanaszok elektronikus hírközlési szolgáltató általi intézésének rendjével kezelésével, a számla tartalmával kapcsolatban az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban meghatározott rendelkezések fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el.
(7) A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérően a 129. § (2) bekezdésében, 130. § (1) bekezdés második mondatában, 130. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 134. § (14) bekezdésének első mondatában, 144. § (1) bekezdésében vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban az előfizetők elektronikus hírközlési szolgáltató általi tájékoztatására vonatkozóan előírt követelmények - az egyedi előfizetői szerződés és az általános szerződési feltételek tartalmára vonatkozó követelményeket ide nem értve - fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint.
(8) Az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban meghatározott szabályok a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A Hatóság a hatósági eljárás keretében az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság, a közrend védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében ideiglenes intézkedésként a szolgáltatás nyújtását, a vitatott hálózati vagy előfizetői szerződéses rendelkezés, illetve ár vagy díj alkalmazását, a rádiófrekvenciák és azonosítók használatát, valamint elektronikus hírközlési berendezés forgalmazását végzésben megtilthatja.
(2) Az ideiglenes intézkedést a Hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyéb esetben az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős befejezéséig, legfeljebb 90 napig tart.
(3) A Hivatal ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, de a végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közléstől számított öt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben tíz napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény a 37. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Hatósági intézkedés
37/A. § (1) A rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata, illetve egyedi engedélyhez nem kötött, jogszerűtlen frekvenciahasználat esetén a Hivatal jogosult a rádiófrekvenciával kapcsolatos tevékenység folytatásához használt eszközt, berendezést hatósági intézkedésként lepecsételni és szükség esetén a Hivatal által meghatározott őrzési helyre elszállítani. E hatósági intézkedés nem minősül a Ket. szerinti közigazgatási hatósági ügynek.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt rádiófrekvencia használatot a Hivatal helyszíni ellenőrzés során észleli, köteles azonnal alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseten kívül a hatósági intézkedést hivatalból, a hatósági intézkedésre okot adó körülmény beálltát vagy a Hivatal számára történő tudomásra jutását követően haladéktalanul, írásban a főigazgató rendeli el. A főigazgató által meghatározott határidőn belül a Hivatal a hatósági intézkedést foganatosítja.
(4) A hatósági intézkedést a Hivatal ügyintézője végezheti.
(5) A hatósági intézkedés keretében a Hivatal mindazon eszközöket igénybe veheti, amelyek az intézkedés sikeres lefolytatásához, céljának eléréséhez szükségesek és azzal arányban állnak.
(6) A hatósági intézkedésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a Hatóság megnevezését, a lepecsételés helyét és idejét,
b) a rádióállomás üzemben tartójának természetes személyazonosító és lakcím adatait, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a cég megnevezését, székhelyét és adószámát vagy cégjegyzékszámát,
c) a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést,
d) a lepecsételt rádióberendezés típusát, gyári számát, vagy más azonosításra alkalmas megjelölését,
e) a lepecsételés indokát,
f) a lepecsételés módját,
g) a rádióengedély számát,
h) a lepecsételt rádióberendezés őrzési helyét,
i) az üzemben tartó lényeges nyilatkozatát és megállapításait, valamint
j) a lepecsételést végző köztisztviselő, illetve jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását.
(7) Ha az eszköz, berendezés elszállításra kerül, azt úgy kell őrizni, hogy az változatlan maradjon és azonossága könnyen megállapítható legyen. A lepecsételt berendezés őrzési helyét a Hivatal határozza meg.
(8) A pecsét kizárólag a Hivatal által vagy a Hivatal írásbeli hozzájárulásával távolítható el. A pecsétet a Hivatal akkor távolítja el, ha a lepecsételés elrendelésének oka megszűnt, illetve ha a Hivatal megítélése szerint a lepecsételt eszközt, berendezést a továbbiakban jogszabálysértő módon nem használnák. A pecsét eltávolítása körében a Hivatal által különösen mérlegelendő szempontot képez az engedélyes, illetve a lepecsételt eszköz, berendezés üzemeltetőjének, tulajdonosának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az eszközt, berendezést a továbbiakban jogszabálysértő módon nem használja.
(9) A pecsét engedély nélküli eltávolítása vagy a pecsét megkerülésével a lepecsételt eszköz, berendezés újra üzembe helyezése esetén az üzemeltetővel szemben, a pecsét engedély nélküli eltávolítása esetére más jogszabályban foglalt - az ott meghatározott hatóság, bíróság által alkalmazható - jogkövetkezmények mellett a Hatóság jogosult a 49. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazni.
(10) A Hivatal által meghatározott őrzési helyre elszállított eszközt, berendezést a pecsét eltávolítását követően nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták.
(11) A Hivatal az elszállított eszköz, berendezés előzetes értékesítéséről dönthet, ha a Hivatal felhívásától számított tíz napon belül a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt és az eszköz, berendezés
a) kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,
b) értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.
(12) A (11) bekezdésben foglalt értékesítésből befolyt ellenérték az őrzési helyre szállított eszköz, berendezés helyébe lép. Ha az eszköz, berendezés az előzetes értékesítés miatt már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértékét alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.
(13) Ha az őrzési helyre szállított eszköz, berendezés értéktelen és arra senki sem tart igényt, a pecsét eltávolítása után azt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségei az elszállított dolog tulajdonosát és az elszállítás előtti birtokosát egyetemlegesen terhelik.
(14) A jogosultnak kiadandó dolgot a vele szemben megállapított frekvenciadíj fizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani.
37/B. § (1) A 37/A. §-ban foglalt hatósági intézkedés során hatósági tanú jelenléte, igénybevétele szükséges.
(2) Ha a Hivatal megítélése szerint szükséges, a hatósági intézkedés zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében a rendőrség közreműködését kérheti. A Hivatal, hatósági intézkedés keretében történő közreműködés tárgyában megküldött megkeresésére a rendőrség - a megkeresésben foglalt határidőn belül - köteles biztosítani a közreműködést. A 37/A. § (2) bekezdésében foglalt esetben, súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése érdekében, valamint nemzetbiztonsági érdekből vagy fontos közrendvédelmi, közbiztonsági okból azonnali hatósági intézkedés szükséges, a rendőrség - előzetes megkeresése nélkül - a Hivatal felkérésére azonnal, a Hivatal által megjelölt helyen és ideig köteles biztosítani a közreműködést.
(3) A hatósági intézkedés jogalapjáért, hírközlési igazgatási jogszerűségéért a Hivatal felel.
(4) A hatósági intézkedés keretében történő rendőri közreműködésre és rendőri intézkedésekre a Rendőrségről szóló törvény végrehajtási eljárás lefolytatásában való közreműködésre vonatkozó szabályai alkalmazandók.
(5) Ha a hatósági intézkedésre a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzetbiztonsági, illetve kiemelt közrendvédelmi okok alapján kerül sor, a hatósági intézkedést a Hivatal - a rendőrség közreműködésével - a lezárt terület, épület, helyiség, magánlakás és közterületnek nem minősülő egyéb helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is foganatosíthatja.
(6) A rendőrség (2) bekezdésben foglalt Hivatal általi megkereséséhez, a hatósági intézkedés keretében történő rendőri közreműködéshez, intézkedéshez, illetve a hatósági intézkedés (5) bekezdésben foglalt módon történő foganatosításához az ügyész előzetes jóváhagyása nem szükséges. Ha a hatósági intézkedés foganatosítására lezárt terület, épület, helyiség, magánlakás és közterületnek nem minősülő egyéb helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére kerül sor, a hatósági intézkedés foganatosításáról készült jegyzőkönyvet a Hivatal hét napon belül megküldi az ügyésznek.
(7) A hatósági intézkedés keretében történő rendőrségi közreműködés tárgyában a Hatóság és a rendőrség együttműködési megállapodást köthet.
37/C. § (1) A Hivatal hatósági intézkedése ellen az intézkedéssel jogában közvetlenül érintett személy vagy szervezet - különösen az eszköz, berendezés üzemeltetője, tulajdonosa, birtokosa - jogszabálysértésre hivatkozással, az intézkedés foganatosításától számított 10 napon belül panaszt nyújthat be a főigazgatóhoz. A panasz benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő, elmulasztása ellen igazolási kérelemnek nincs helye.
(2) A főigazgató a panasz tárgyában - a panasz benyújtásától számított 30 napon belül - végzésben dönt. Ha a főigazgató végzésében megállapítja, hogy a hatósági intézkedés jogszabálysértő volt, a Hivatal az őrzési helyre elszállított eszközt, berendezést kiadja vagy a pecsétet eltávolítja.
(3) A (2) bekezdésben foglalt - panaszt elutasító - végzés felülvizsgálatát a panasz benyújtására jogosult személyek kérhetik, jogszabálysértésre hivatkozással, a végzés közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, harminc napon belül nemperes eljárásban határoz. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság megállapítja, hogy a végzés jogszabálysértő, a végzést hatályon kívül helyezi és a főigazgatót a panasz tárgyában új eljárás lefolytatására kötelezi. A főigazgató a megismételt eljárás és döntéshozatal során a bíróság döntése rendelkező részének és indokolásának megfelelően köteles eljárni.”
(4) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A piacelemzés, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra e törvény szerint kiszabott kötelezettség tárgyában hozott hatósági döntésben (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: döntés) kirótt referenciaajánlat-tervezet benyújtására vonatkozó kötelezettség, illetve a döntésben előírt egyéb eljárás-kezdeményezési kötelezettség és adatszolgáltatási kötelezettség, továbbá a döntésen alapuló számviteli nyilvántartások elkülönített vezetése, hálózati szolgáltatások költségszámítása és kirótt egyéb kötelezettség teljesítése körében előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén az eljárási bírság legkisebb összege százezer forint, a bírság maximuma a jogsértő 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételének 0,5%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább százezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint.”
(5) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa)
„c) szabálytalan vagy jogszerűtlen, engedély nélküli rádiófrekvencia-, illetve azonosítóhasználat esetén, valamint a hatósági intézkedés keretében lepecsételt eszközről, berendezésről a pecsét engedély nélküli eltávolítása vagy a pecsét megkerülésével a lepecsételt eszköz, berendezés újra üzembe helyezése esetén a jogsértő árbevételének 1%-a;”
(6) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény az 54/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Felügyeleti terv
54/B. § A Hatóság az előző év tapasztalatainak figyelembevételével - az Elnök és a Hivatal felügyeleti tervét egységesen tartalmazó - a következő évben tervezett általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti eljárásairól éves felügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A felügyeleti tervet az Elnök hagyja jóvá. A felügyeleti terv az első félév tapasztalatai alapján, a félév végén felülvizsgálható, és az Elnök jóváhagyásával módosítható. A módosított felügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.”
(7) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 55. §-a a következő (12a) és (12b) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) Ha a felmondás tárgyában hozott hatósági határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette, a felmondás tárgyát képező médiaszolgáltatási és frekvenciahasználati jogosultság gyakorlása esetén a közigazgatási per jogerős lezárásáig is terheli a jogosultat a médiaszolgáltatási díj, illetve a frekvenciadíj megfizetésének kötelezettsége.
(12b) Ha a közigazgatási per folyamatában a jogosult a frekvenciadíj tekintetében 3 hónapot meghaladó késedelembe esik, a Hivatal a 49. § (7) bekezdés g) pontjában foglalt - engedély visszavonása - jogkövetkezménnyel egyidejűleg alkalmazhatja a 37/A-37/C. §-ban meghatározott hatósági intézkedést.”
(8) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 128. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az Elnök által rendeletben meghatározottak szerint kötbért köteles fizetni.”
(9) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire (így különösen a szolgáltatásra vonatkozó alapvető díjszabásra, a szerződés időtartamára és megszüntetésének jogkövetkezményeire, illetve minőségi célértékeire) vonatkozó változtatás.”
(10) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdése a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„25. azon eljárások körét, amelyekben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás, illetve az egyes eljárásokban a kapcsolattartás módját.
26. település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével kapcsolatos szabályokat.”
238. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
a) 10. § (1) bekezdés m) pontjában az „- a 150/A. §-ban meghatározott kivétellel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános felügyeleti” szövegrész helyébe az „- a 21. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános hatósági felügyeleti” szöveg,
b) 10. § (1) bekezdés r) pontjában a „kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal” szövegrész helyébe a „kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és a Kormány határozata szerint az Európai Unió Tanácsával” szöveg,
c) 10. § (1) bekezdés y) pontjában az „(ANFT)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: ANFT)” szöveg,
d) 21. § (2) bekezdésében az „érvényesülését” szövegrész helyébe az „értelemszerű érvényesülését” szöveg,
e) 21. § (4) bekezdésében a „szabályaira” szövegrész helyébe a „szabályairól” szöveg,
f) 21. § (5) bekezdésében az „érvényesülésjenek” szövegrész helyébe az „érvényesüljenek” szöveg,
g) 28. § (1) bekezdésében az „eljárásokban” szövegrész helyébe az „eljárásaiban” szöveg,
h) 31. § (2) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg,
i) 31. § (3) bekezdésében az „A piacfelügyeleti” szövegrész helyébe az „Az általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti” szöveg,
j) 33. § (5) bekezdésében a „megismerheti, továbbá” szövegrész helyébe a „megismerheti továbbá” szöveg,
k) 35. § (4) bekezdésében az „esetén alkalmazható” szövegrész helyébe az „esetén bírság alkalmazható” szöveg,
l) 43. § (2) bekezdésében a „döntéseit, illetve” szövegrész helyébe a „határozatait, továbbá” szöveg,
m) 44. § (1) bekezdésében a „döntése” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg,
n) 50. §-ában a „Rádiófrekvencia jogszerűtlen engedély nélküli használata” szövegrész helyébe a „Rádiófrekvencia engedély nélküli, illetve egyéb jogszerűtlen használata” szöveg,
o) 53. § (1) bekezdésében a „szabály, érvényesülését” szövegrész helyébe a „szabály érvényesülését” szöveg,
p) 67/A. § (3) bekezdésében a „referenciaajánlattervezetben” szövegrész helyébe a „referenciaajánlat-tervezetben” szöveg,
q) 79. § (1) és (2) bekezdésében, 80. § (3) és (4) bekezdésében, 85. § (4) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az Elnök” szöveg,
r) 83. § (1) bekezdésében a „fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez” szövegrész helyébe a „fennmaradásához, megszüntetéséhez, bontásához” szöveg,
s) 84. § (4) bekezdésében az „A 69. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „Az 55. § (7) bekezdése” szöveg,
t) 88. § (5) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,
u) 89. § (2) bekezdésében az „Eht. 49-51. §-a” szövegrész helyébe az „Eht. 57-61. §-a” szöveg,
v) 96. § (1) bekezdésében a „Ptk. 108. §-ának” szövegrész helyébe a „Ptk. 108. §” szöveg,
w) 108/A. § (2) bekezdésében a „polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti” szövegrész helybe a „Ptk. szerinti” szöveg,
x) 108/A. § (2) bekezdésében a „más önálló gazdasági egységeket” szövegrész helyébe a „más önálló gazdasági egységeit” szöveg,
y) 108/A. § (3) bekezdés e) pontjában a „szabályok” szövegrész helyébe a „szabályokat” szöveg,
z) 119. § (2) bekezdésében a „megkülönböztetésmentes” szövegrész helyébe a „megkülönböztetés-mentes” szöveg
lép.
239. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
a) 122. § (3) bekezdésében az „áfafizetési” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adó fizetési” szöveg,
b) 127. § (4b) bekezdésében az „időtartalmú” szövegrész helyébe az „időtartamú” szöveg,
c) 129. § (9) bekezdésében az „egyéni” szövegrész helyébe az „egyedi” szöveg,
d) 132. § (5) bekezdésében a „határozott időtartalomból” szövegrész helyébe a „határozott időtartamból” szöveg,
e) 133. § (2) bekezdés e) pontjában a „130. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „130. § (3) bekezdése” szöveg,
f) 134. § (2) bekezdésében a „(6)-(7) bekezdésekben” szövegrész helyébe a „(6)-(7), illetve a (13) bekezdésben” szöveg,
g) 134. § (3) bekezdésében a „144. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „144. § (4) bekezdésében” szöveg,
h) 137. § (2a) bekezdésében a „megtévesztést, valamint az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott díjtartozás esetét kivéve” szövegrész helyébe a „megtévesztés esetét kivéve” szöveg,
i) 137. § (9) bekezdésében a „szünetelésének” szövegrész helyébe a „korlátozásának” szöveg,
j) 140. § (1) bekezdésében a „hálózatból indított” szövegrész helyébe a „hálózatokból indított” szöveg,
k) 143. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott mértékű” szövegrész helyébe az „az Elnök által rendeletben meghatározottak szerinti” szöveg,
l) 144. §-t megelőző alcím címében a „tájékoztatása” szövegrész helyébe a „tájékoztatása és értesítése” szöveg,
m) 145. § (1) bekezdésében a „Kormány által rendeletben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg lép,
n) 156. § (14) bekezdésében a „159. §-ba” szövegrész helyébe a „158. §-ban” szöveg,
o) 157. § (2) bekezdés a) pontjában a „129. § (6) bekezdés b)-d) pontjában” szövegrész helyébe a „129. § (5) bekezdés a) pontjában” szöveg,
p) 158. § (2) bekezdésében a „129. § (6) bekezdésének b)-f) pontjában” szövegrész helyébe a „129. § (5) bekezdés a), c), illetve f) pontjában” szöveg,
q) 159. § (1) bekezdés a) pontjában a „156. § (9)-(10) bekezdés” szövegrész helyébe a „156. § (16)-(17) bekezdés” szöveg,
r) 159/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „129. § (6) bekezdés b)-d) pontjában” szövegrész helyébe a „129. § (5) bekezdés a) pontjában” szöveg,
s) 182. § (3) bekezdés 8. pontjában a „megfelelőségigazolásának” szövegrész helyébe a „megfelelőség-igazolásának” szöveg,
t) 182. § (3) bekezdés 22. pontjában a „megfelelőségtanúsítványok” szövegrész helyébe a „megfelelőségi tanúsítványok” szöveg
lép.
240. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében és 2. §-ában az „A törvény” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. § o) pontjában és 188. § 110. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 10. § (1) bekezdés r) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 33. § (7) bekezdésében, 35. § (3) bekezdésében és 36. §-ában a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
f) 42. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéktől” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
g) 44. § (5) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
h) 44. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéktől” szöveg,
i) 46. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
j) 47. § (6) és (7) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
k) 59. § (9) bekezdésében a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
l) 62. § (6) bekezdésében és 63. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság földrajzi” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
m) 74. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „, illetőleg” szövegrész helyébe a „személy,” szöveg,
n) 136. § (1) bekezdés c) pontjában és 188. § 11. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
o) 188. § 6/A. pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg
lép.
241. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 3. §-a, 10. § (1) bekezdés l) pontjában az „a piacfelügyelettel,” szövegrész, 30. §-ában az „, a 150/A. §-ban foglalt ügyek kivételével” szövegrész, 54. § (3) bekezdése, 72-73. §-a, 77. § (2) bekezdése, 80. § (5) bekezdésében a „piacfelügyeleti eljárás keretében” szövegrész, 131. § (2) bekezdésében az „a piacfelügyelet keretében” szövegrész, 137. § (3) bekezdése, 138. § (10) bekezdése, 142. § (3) bekezdése, 150/A. §-a, 156. § (17) bekezdése, 182. § (2) bekezdés d) pontja.
242. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény
a) 2. § (1) bekezdésében az „A törvény hatálya a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „E törvény hatálya a Magyarország” szöveg,
b) 3. § 15. pontjában az „Alkotmány” szövegrész helyébe az „Alaptörvény” szöveg,
c) 3. § 37. pontjában az „alkotmányos” szövegrész helyébe a „törvényes” szöveg,
d) 6. § (2) bekezdés b) pontjában, 43. § b) pontjában és 44. § d) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 14. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről” szöveg
lép.
243. § Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 107. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg lép.
244. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény a Választójog alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az Európai Parlament tagjainak választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.”
(2) Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény Az Európai Közösségek jogára utaló rendelkezés alcímét megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
50/A. § A 2/A. § az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
245. § Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény
a) preambulumában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) preambulumában, 1. §-ában, 2. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 4. § nyitó szövegrészében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
d) 4. § b) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg
lép.
246. § Hatályát veszti az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 11. §-át megelőző alcíme, 11-14. §-a, 16. §-a, 18-23. §-a, 24. §-át megelőző alcíme, 32-35. §-a, 43. § (4) és (5) bekezdése, 46-50. §-a és melléklete.
247. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
a) preambulumában az „Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára” szövegrész helyébe az „Alaptörvény II. és XV. cikkére” szöveg,
b) 1. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 17/C. § (2) bekezdésében a „választójoggal rendelkező” szövegrész helyébe a „választható” szöveg
lép.
248. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény
a) 9. §-ában, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, 11. § (2) és (4) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
b) 13. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságnak” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéknek” szöveg,
c) 13. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
d) 16. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
e) 18. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságra” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékre” szöveg,
f) 18. § (2) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (4) bekezdésében, 22. § (1)-(3) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében és 63. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
g) 67/L. § (2) és (6) bekezdésében, 67/P. § (7) bekezdésében, 68. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
h) 69. §-ában a „megyei bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg,
i) 71. § (7) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg
lép.
249. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. § (1) és (8) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról” szöveg lép.
250. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 68/A. § (1) bekezdésében az „Országos Igazságügyi Tanács Hivatala” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg lép.
251. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
a) 23. § (6) és (9) bekezdésében, 24/A. § (1) bekezdésében és 57. § (1) bekezdés m) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 24/A. § (3) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 58. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg
lép.
252. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
a) 1. § (2) bekezdésében és 18/B. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 6. § (3) bekezdésében az „illetőleg a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe az „illetve Magyarország” szöveg
lép.
253. § Hatályát veszti az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény.
254. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. § (1) bekezdésében és 140/E. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
255. § Hatályát veszti a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény preambulumában az „összhangban az Alkotmány 2/A. §-ának (2) bekezdésével” szövegrész.
256. § (1) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„d) helyközi (távolsági) személyszállítás: a települések között belföldön menetrend szerint végzett személyszállítás, ideértve az annak részeként egyes települések közigazgatási határán belül - helyközi (távolsági) díjszabás alapján - végzett személyszállítást is, ezen belül:
1. országos személyszállítási szolgáltatás: regionális, elővárosi, vagy helyi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatás;
2. regionális személyszállítási szolgáltatás: a megye határain belül, vagy a megyehatár átlépése esetén 100 km-t meg nem haladó, elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő belföldi személyszállítási szolgáltatás;
3. elővárosi személyszállítási szolgáltatás: a főváros, vagy megyei város és annak legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás;”
(2) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„i) meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti meghatározó befolyás.”
(3) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/B. § (1) A rögzített kép-, illetve hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 16. napon meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra kerül.
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a rögzítésétől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép-, illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg, vagy ne törölje.
(3) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha megkeresésre attól számított hetvenkét órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a (2) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor és az (1) bekezdés szerinti határidő letelt, a rögzített kép-, illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell.”
(4) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a következő 2/C. §-sal egészül ki:
„2/C. § (1) A szolgáltató vagy megbízottja jogosult a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat megismerésére.
(2) A szolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben - a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adat kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel.
(3) A szolgáltató a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő - elektronikus adathordozón rögzített utazási jogosultság igénybevételével történő - utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben az utazásra jogosultság azonosítása céljából és az (1) bekezdés szerinti célból jogosult a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatnak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.
(4) A szolgáltató adat-megismerési jogosultsága és adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő személyes adatra terjed ki:
a) az érintett természetes személyazonosító adata,
b) az utazási kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége és kibocsátója,
c) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az érintett lakcíme, meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség időpontja vagy időszaka.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatot a polgári jogi igények elévüléséig tarthatja nyilván.”
(5) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 4. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az önkormányzat, illetve a miniszter (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) feladatkörébe tartozik:]
„d) az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára - a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek keretei között - összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakítása.”
(6) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a következő 5/A-5/D. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az önkormányzat a 3. § (3) és (4) bekezdésében, a 4. § (1) bekezdésében, az 5/E-5/F. §-ban, a 6-11. §-ban, valamint a 14. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt - az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervként működő - közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja.
(2) Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása során hozott döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.
(3) Ha a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül, az (1) bekezdés szerinti feladatot kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti.
5/B. § (1) Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki.
(2) A kijelölő rendeletben meg kell határozni
a) a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet,
b) a közlekedésszervező működésének területi határait,
c) a feladatátadás célját,
d) az átadott feladatok körét,
e) azon feladatokat, amelyeket a közlekedésszervező az átadott feladatokon túl önként elláthat,
f) az átadott feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, az azok gyakorlásának módját, valamint az azokhoz kapcsolódó eljárási szabályokat,
g) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint
h) az átadott feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források rendelkezésre bocsátásának módját,
i) a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját,
j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint
k) az átadott feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket.
(3) A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait - a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján - szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani.
(4) A kijelölő rendelet - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.
(5) Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett.
(6) A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni.
(7) A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el.
5/C. § (1) A Kormány országos jelentőséggel bíró esetben a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, különösen az utastájékoztatási rendszer, az elektronikus jegy- és bérletrendszer, a jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszer, valamint a járművek és infrastruktúra elemek üzemeltetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem minősülő beruházására egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg.
(2) Közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni és lebonyolítani.
5/D. § A szolgáltatók, a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomás, megállóhely, valamint egyéb utasforgalmi létesítmény üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenység hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében, az egyenlő bánásmód elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével hozzáférést biztosít
a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, az utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és
b) a közforgalmú közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges állomásokhoz, megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez
más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára.”
(7) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a „Szolgáltató kiválasztása” alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A személyszállítási közszolgáltatás díjai jegy- és bérletrendszerrel kapcsolatos szabályok
5/E. § (1) Az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kerülnek meghatározásra.
(2) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és az díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kerülnek meghatározásra.
(3) Az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és a kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott díjak, a kedvezményes díjak és a díjmentes utazások igénybevételéhez szükséges utazási okmányok alkalmazását - a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott kereteken belül - a közlekedési szolgáltató az üzletszabályzat részét képező díjszabásban köteles rögzíteni.
(5) Az ellátásért felelős a díjat meghatározhatja tételesen vagy a díj kiszámítására vonatkozó módszer meghatározásával. A díjat úgy kell meghatározni, hogy a hatékonyan működő közlekedési szolgáltató közlekedési közszolgáltatásokkal felmerülő indokolt költségeire és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, valamint biztosítsa a személyszállítási közszolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességét.
(6) A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak a díjszabásban, annak hatálybalépését 30 nappal megelőzően közzé kell tennie.
5/F. § (1) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy
a) a magasabb komfortfokozat és a kiegészítő szolgáltatás által nyújtott többlet arányban álljon a felszámított pótjegyek és egyéb díjak nagyságával,
b) kizárólag magasabb komfortfokozat és kiegészítő szolgáltatás nyújtása esetén legyen felszámítható pótjegy és egyéb díj,
c) az egyes közlekedési módok tekintetében ne alakulhasson ki versenyhátrány a pótjegyek és egyéb díjak eltérő rendszere miatt,
d) az országos személyszállítási közszolgáltatáson és a regionális személyszállítási közszolgáltatáson belül egységes díjképzés kerüljön alkalmazásra,
e) helyi személyszállítási közszolgáltatás és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén időalapú hozzáférést biztosító jegyrendszer is működhessen,
f) az egyes szolgáltatók között átjárhatóság valósulhasson meg az utazási okmányok, valamint a bérletek kölcsönös elfogadása és a felek közötti tételes pénzügyi elszámolás révén.
(2) Az országos személyszállítási közszolgáltatást, regionális személyszállítási közszolgáltatást vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató köteles más közlekedési szolgáltatók által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a társaság járataira szóló jegyet, bérletet elfogadni és ennek elszámolásáról, illetve ellentételezéséről írásban megállapodni.
(3) Az országos, regionális vagy elővárosi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók kötelesek sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetén a jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit előre írásban rögzíteni.
(4) Az autóbuszos közlekedési szolgáltató a bevételeket időponthoz, járathoz, menetjegyhez, árkategóriához, valamint indulási és érkezési állomáshoz rendelhető adatstruktúrában köteles nyilvántartani.
(5) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a (3)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek a közlekedésszervezőt terheli.”
(8) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 5/F. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy)
„f) az egyes szolgáltatók között átjárhatóság valósulhasson meg az utazási okmányok, valamint a bérletek kölcsönös elfogadása és a felek közötti tételes pénzügyi elszámolás révén, valamint
g) az egyes utazások járathoz kötötten díjövezeti, indulási és érkezési állomási - meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött utazások esetén az érvényesítés dátuma, illetve az érvényességi időszak szerinti -, kedvezménykategóriánkénti, vonali bontásban kerüljenek rögzítésre mind a jeggyel, mind a bérlettel történő utazás esetén.”
(9) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 5/F. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ellátásért felelős a főváros és elővárosa tekintetében a fővárosi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszert működtet, a megyei város tekintetében a helyi személyszállítási közszolgáltatások és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó egységes jegy- és bérletrendszert működtethet.
(7) Az autóbuszos közlekedési szolgáltató - illetve abban az esetben, ha a bevételeket a közlekedésszervező szedi be, a közlekedésszervező - olyan elektronikus alapú jegy és bérlet ellenőrzési rendszert alakít ki és működtet, amely lehetővé teszi az ellenőrzött jegyek és bérletek számának járat és vonali, valamint indulási- és érkezési állomás szerinti kimutatását.”
(10) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Még elégséges szolgáltatás az autóbuszos közforgalmú közlekedésben
11/A. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott, még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben érintett időszakra vetítve vonalanként
a) a helyi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66%-a,
b) az országos személyszállítási közszolgáltatás és a regionális személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányokat vonalankénti bontásban, járatonként számolva, tört szám esetén felfelé kerekítve kell meghatározni. A még elégséges szolgáltatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget a munkabeszüntetés szervezői és a munkáltató közös megállapodásával meghaladhatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékeket a munkabeszüntetés első 24 órája során óránként, ezt követően napi bontásban kell érvényesíteni oly módon, hogy ha a munkabeszüntetés munkanapon 6:00-9:00 és 15:00-18:00 közötti időszakot is érint, az (1) bekezdésben meghatározott mértékeknek ezen időszakokra vetítve önállóan, óránkénti bontásban is teljesülniük kell.
(4) A sztrájkkal érintett autóbuszos közlekedési szolgáltató az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő és eleget tevő menetrend-tervezetet dolgoz ki és azt legkésőbb a sztrájk megkezdésének időpontját két nappal megelőzően a lakosság egyidejű tájékoztatásával hirdeti meg.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékű szolgáltatás nyújtása csak abban az esetben tekinthető a még elégséges szolgáltatás teljesítésének, ha az a menetrendben előre meghirdetett útvonalon és időpontban megvalósul.
(6) Ha a munkabeszüntetésben résztvevők az (1)-(3) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a közlekedési szolgáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani.”
(11) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 14. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az önkormányzat - a főváros esetében a fővárosi önkormányzat - rendeletében e törvény keretei között az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatatóra vonatkozó járati engedély kiadását - ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is - a (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.
(4) Az önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek mellett az autóbusz környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a település közútjain történő közlekedésére, a menetrend szerinti közszolgáltatás céljára kialakított megállóhelyek igénybevételére feltételeket állapíthat meg.
(5) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását a jegyző abban az esetben is megtagadhatja, vagy az általa kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a szolgáltató az önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy azokat nem tartja be. Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek megtartását - ha a településen közlekedésszervező működik - a közlekedésszervező is ellenőrizheti.”
(12) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a 2/C. §-ban, a 4. § (1) bekezdés d) pontjában, az 5/F. § (1) bekezdés e)-g) pontjában, az 5/F. § (4), (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokat, a központi adatbázisok és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, továbbá a központi adatbázisok működtetésére és a központi koordinációs feladatok ellátását végző szervezet kijelölését,
b) az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló 2011. február 16-i 181/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, valamint annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat
rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölje és a 14. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeket rendeletben meghatározza.”
257. § Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 3. §-ában a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.
258. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány a megküldést követően - az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel - megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek
a) olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy
b) hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak.”
(2) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió - a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult - intézményének a Kormány tesz javaslatot.”
(3) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről.
(2) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.
(3) Az Országgyűlés - az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül - kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány - az EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül - keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet.
(4) Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához, a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.”
(4) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény „A szubszidiaritás vizsgálata” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az Országgyűlés kifogása
9/A. § Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt.”
259. § Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény
a) preambulumában az „Az Alkotmány 35/A. §-a alapján az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének előmozdítása, valamint a Magyar Köztársaság érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében - összhangban az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvvel, valamint” szövegrész helyébe az „Az Alaptörvény 19. cikkének végrehajtására, az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének előmozdítása, valamint Magyarország érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében - összhangban” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,
c) 2. § (4) bekezdésében és 7. § (5) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 4. § (3) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe az „európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező” szöveg,
e) 4. § (5) bekezdésében és 6. § (2) bekezdésében az „Alkotmány” szövegrész helyébe az „Alaptörvény” szöveg
lép.
260. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az európai parlamenti képviselő nem lehet
a) az Európai Bizottság tagja,
b) az Európai Unió Bíróságának bírája, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,
c) az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja,
d) a Számvevőszék tagja,
e) az Európai Unió ombudsmanja,
f) a Gazdasági és Szociális Bizottság tagja,
g) a Régiók Bizottságának tagja,
h) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján az Európai Unió pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,
i) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja,
j) az Európai Unió intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja.”
261. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény
a) preambulumában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „a Magyar Köztársaság képviselői” szövegrész helyébe a „Magyarország képviselői” szöveg, az „a Magyar Köztársaság Európai” szövegrész helyébe a „Magyarország Európai” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 3. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 4. § b) pontjában a „választójoga elvesztésével” szövegrész helyébe a „ha az európai parlamenti választáson már nem választható” szöveg,
e) 13. § (1) bekezdésében az „Az európai parlamenti képviselő” szövegrész helyébe az „A 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett európai parlamenti képviselő” szöveg
lép.
262. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökére és alelnökeire” szövegrész helyébe az „az önálló szabályozó szerv vezetőjére és helyetteseire” szöveg lép.
263. § (1) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) műsorszámhoz kapcsolódó dokumentum: a műsorszám előállításához, bemutatásához szükséges dokumentum (1. melléklet), és a műsorszámnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) elnökének rendelete szerinti azonosító adatait rögzítő dokumentum;”
(2) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„d) audiovizuális kötelespéldány: a közszolgálati médiaszolgáltatók és - az NMHH elnökének rendelete szerinti műsorszámok esetében - az országos földfelszíni terjesztésű televíziós médiaszolgáltatók által nyilvánossághoz közvetített, az e törvény hatálya alá tartozó műsorszám.”
(3) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) az e törvény hatálya alá tartozó műsorszámok gyűjtését, nyilvántartását, archiválását és a nyilvánosság számára az NMHH elnökének rendeletében meghatározott módon történő hozzáférhetővé tételét biztosító, állami tulajdonban lévő országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősülő audiovizuális archívum.”
(4) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény a következő 4-4/C. §-sal egészül ki:
„4. § (1) A NAVA-t az NMHH a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) keretei között működteti, a NAVA feletti törvényességi és szakmai felügyeletet az NMHH Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) gyakorolja.
(2) A NAVA kezelésének, fenntartásának, működtetésének és az Alap a médiaszóigáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 100. § (3) bekezdése szerinti archívumával való integrációjának részletes szabályait - a Médiatanács jóváhagyásával - az Alap vezérigazgatója határozza meg a NAVA működési szabályzatában. Az Alap vezérigazgatója a NAVA működési szabályzatát az Alap honlapján közzéteszi.
(3) A NAVÁ-t érintő jogok gyakorlása, érvényesítése és kötelezettségek teljesítése során harmadik személy felé az Alap vagy a keretei között működő szervezet jár el a NAVA működési szabályzata szerint.
4/A. § (1) A NAVA-val összefüggő tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - a NAVA Alap részére történt átadását követően - az Alap gyakorolja az Alap tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Mttv. 136. § (17) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(2) Az Alap az Mttv. 100. § (3) bekezdése szerinti archívuma keretei között gondoskodik a NAVA tárolásáról, megőrzéséről és jogszerű felhasználásáról.
(3) A NAVA tekintetében alkalmazni kell az Mttv. 100. § (2), (5) és (7)-(10) bekezdését.
4/B. § Ha az Alapban nem áll rendelkezéshez a működtetéshez szükséges forrás, a NAVA az audiovizuális kötelespéldányok gyűjtése és archiválása körébe nem tartozó - e törvény és az NMHH elnökének rendelete által meghatározott - feladatokat a Médiatanács 14. §-a szerinti határozatában megállapított módon látja el. A rendelkezésre álló forrást az Alap vezérigazgatója az Alap keretei között működő szervezet részére a feladatellátással arányosan átadhatja.
4/C. § (1) Az Alap a NAVA-t érintő és az e törvényben nem szabályozott feladatok ellátására - ideértve a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel való együttműködésből eredő feladatokat is - a Médiatanács jóváhagyásával megállapodást köthet.
(2) Az e törvényben nem szabályozott feladatellátás kizárólag a Médiatanács által jóváhagyott megállapodás szerint valósulhat meg. A megállapodásban rendelkezni kell más költségvetési szerv szerződő fél esetén a költségtérítésről, egyéb szerződő fél esetén megfelelő szolgáltatási díjról. Az így befolyó bevételeket az Alap köteles a NAVA feladataira fordítani.”
(5) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAVA alapszolgáltatásai körében biztosítja)
„a) az általa nyilvántartásba vett műsorszámoknak az NMHH elnökének rendeletében meghatározott azonosító adatairól történő folyamatos, mindenki számára hozzáférhető tájékoztatást;”
(6) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A NAVA a médiaszolgáltatók adataira is kiterjedő módon az NMHH elnökének rendeletében meghatározottak szerinti országos nyilvántartást vezet az egyes műsorszámok azonosító adatairól.”
(7) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A NAVA - a kötelespéldány-szolgáltatás körén kívül eső műsorszámok nyilvántartásának, megőrzésének és felújításának megvalósítása érdekében - az Szjt.-nek megfelelően az NMHH elnökének rendelete szerint gyűjti és egyedi döntés alapján archiválja a rendelkezésére bocsátott, kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó műsorszámokat.”
(8) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NAVA az NMHH elnökének rendelete szerint rendszeresen és folyamatosan felújítja az általa archivált műsorszámokat.”
(9) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A NAVA 5-7. §-ban nem szabályozott egyéb feladatait az NMHH elnökének rendelete határozza meg.”
(10) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Az e törvényben foglalt célok hatékony megvalósítása érdekében a NAVA - a kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó feladatokon túl - együttműködést kezdeményezhet a kötelespéldány-szolgáltatásra kötelezett médiaszolgáltatókkal, valamint más médiaszolgáltatókkal és archívumokkal, könyvtárakkal.”
(11) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A nyilvánossághoz közvetített audiovizuális kötelespéldányt és az NMHH elnökének rendeletében meghatározott azonosító adatokat archiválási célra - az NMHH elnökének rendelete meghatározott formában - a NAVA rendelkezésére kell bocsátani.
(2) Az audiovizuális kötelespéldányt a NAVA jogosult közvetlenül a műsorszórásból rögzíteni. Ha a NAVA a közvetlen rögzítés jogával nem élt, a médiaszolgáltató az Alap vagy a keretei között működő szervezet - a műsor vetítésétől számított 60 napon belül közölt - felhívására legkésőbb 60 napon belül a műsorszámot a az NMHH Elnökének rendelete szerinti hordozón és módon rendelkezésre bocsátja.
(3) A műsorszámok NMHH elnökének rendelete szerinti azonosító adatait a médiaszolgáltató a műsorszám nyilvánossághoz közvetítését követő három napon belül a NAVA rendelkezésére bocsátja. Változatlan formában történő ismételt nyilvánossághoz közvetítés esetén csak az azonosító adatokban bekövetkezett változásokat kell a kötelespéldány archívummal közölni.”
(12) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § A NAVA az Alap Mttv. 100. § (3) bekezdése szerinti archívumával az Alap vezérigazgatója által meghatározott, a Médiatanács által jóváhagyott integrált rendszerben működik.”
(13) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény III. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A Médiatanács feladatai”
(14) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A Médiatanács törvényességi és szakmai felügyeletet gyakorol a NAVA működtetése felett.
(2) Az Mttv. 136. § (6) bekezdésére tekintettel, ha az Alap nem rendelkezik a NAVA működtetéséhez szükséges megfelelő forrással a Médiatanács határozatában - kizárólag a korlátozásra okot adó körülmény megszűnéséig - ideiglenesen korlátozhatja a NAVA működését a 4/B. § szerint. Az Alap vezérigazgatója jogosult e körben a Médiatanács döntését kezdeményezni, illetve előterjesztést tenni.
(3) A Médiatanács
a) dönt az audiovizuális kulturális örökség megőrzését, így különösen a műsorszámok védelmét szolgáló szakmai programokról, továbbá - a kötelespéldányok körén kívül - a műsorszámok gyűjtendő körének meghatározásáról (bővítéséről, szűkítéséről);
b) közreműködik az audiovizuális kulturális örökség védelmére irányuló nemzetközi együttműködésben;
c) évente jelentést tesz közzé az audiovizuális kulturális örökség védelmének helyzetéről;
d) véleményt nyilvánít a NAVA gyűjteményének nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét érintő kérdésben.”
(15) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Felhatalmazást kap az NMHH Elnöke, hogy rendeletben határozza meg
a) az országos földfelszíni terjesztésű televíziós médiaszolgáltatók által nyilvánossághoz közvetített, az e törvény hatálya alá tartozó műsorszámok közül az audiovizuális kötelespéldányok körét, valamint az audiovizuális kötelespéldányok szolgáltatásának részletes szabályait;
b) a műsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának műszaki, minőségi és egyéb követelményeit;
c) a NAVA részére történő kötelező adatszolgáltatás körét, módját, az adatok nyilvánosságra hozatalának szabályait;
d) a NAVA-hoz kapcsolódó országos nyilvántartás adattartalmát, vezetésének, nyilvánosságának szabályait;
e) a kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó műsorszámok gyűjtésének és archiválásának módját és szabályait;
f) a NAVA által ellátandó egyéb közszolgáltatásokat, feladatokat.”
(16) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény IV. Fejezete a 18. §-át követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
19. § (1) A NAVA-t mint országos közgyűjteményt - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti vagyont - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nemzeti vagyonként nyilvántartásba veszi, és a tulajdonosi jogok gyakorlását a NAVA-hoz mint országos közgyűjteményhez tartozó vagyonelemek tételes nyilvántartásával e bekezdés hatálybalépését követő 60 napon belül átadja az Alapnak azzal, hogy az Alap az e bekezdés hatálybalépésétől jogosult a NAVA-hoz mint országos közgyűjteményhez kapcsolódó tulajdonosi jogokat gyakorolni, illetve az Mttv.-ben és az e törvényben foglalt célok keretében és érdekében működtetni a NAVA-t. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az átadással egyidejűleg, az törvényhelyre való hivatkozással kivezeti a NAVA-t mint országos közgyűjteményt a nyilvántartásából.
(2) A NAVA működtetés céljára nyújtott állami támogatásból a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft.-nél (a továbbiakban: Társaság) keletkezett, a NAVA megfelelő színvonalon történő működtetését szolgáló, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyon, ideértve a NAVA működtetéséhez kapcsolódó vagyoni jogokat és követeléseket is, az e bekezdés hatálybalépésével teljes egészében és térítésmentesen állami tulajdonba kerül. E vagyon tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az e bekezdés hatálybalépésétől az Alap gyakorolja az Alap tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó jogszabályok, így különösen az Mttv. 136. § (17) bekezdés szerint.
(3) Nem minősül a (2) bekezdés szerinti vagyonátadásnak az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítés.
(4) A (2) bekezdés alapján vagyonnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megegyezik a vagyonnak az átadás időpontjában a Társaság által vezetett könyv szerinti értékével.
(5) A (2) bekezdés szerint átadott vagyon kizárólag a NAVA e törvény és az NMHH elnökének rendelete szerinti feladatainak, illetve az Alap Mttv. 100. § szerinti Archívumával összefüggő feladatok teljesítéséhez használható fel.
(6) A (2) bekezdés szerint átadott vagyont, vagy annak egy részét, az ahhoz fűződő egyes jogosultságokat illetve kötelezettségeket az Alap vezérigazgatója az Alap keretei között működő, a NAVA működtetését végző szervezet részére a (4) szerinti feltételekkel átadhatja. E törvény alkalmazásában az Alap keretei között működő szervezetnek minősül az Alap kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.
(7) A (2) bekezdés szerinti vagyonátadás adómentes.
20. § (1) Az Alap jogosult a NAVA működtetését az Alap keretei között működő szervezet útján ellátni. Az Alap vagy az Alap keretei között a NAVA működtetését végző szervezet a NAVA fenntartásával, működtetésével közvetlenül összefüggő polgári jogi és munkajogi jogviszonyokban a Társaság jogutódjának minősül. A jogutód személyéről az Alap vezérigazgatója írásban értesíti az érintetteket.
(2) A Társaság e rendelkezés hatálybalépése előtt létrejött, a NAVA működtetésével összefüggő szerződéses jogviszonyaiból eredő jogok és kötelezettségek a maguk egészében és változatlan feltételekkel szállnak át a (3) bekezdés szerinti jogutódra. Az alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás tekintetében a közbeszerzésekről szóló törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.
(3) A vagyonátadás során a Társaságot terhelő, már teljesített szerződésekhez, a Társaságot terhelő, már teljesített kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó, el nem évült mellékkövetelések továbbra is a Társaságot terhelik. Ilyen jellegű igények az Alappal, illetve az NAVA működtetését végző, az Alap keretei között működő szervezettel szemben nem érvényesíthetők.
21. § Az NMHH elnökének e törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendelete hatálybalépéséig az azonos tárgykörben alkotott miniszteri rendeletet kell alkalmazni.
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
22. § E törvény III. Fejezetének A Médiatanács feladatai alcíme az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
264. § A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 13. § nyitó szövegrészében a „kezdeményez” szövegrész helyébe a „kezdeményezhet” szöveg lép.
265. § Hatályát veszti a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 15. §-a, 16. §-a és 2. melléklete.
266. § Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény
a) 1. §-át megelőző alcímének címében, 1. §-ában, 2. §-át megelőző alcímének címében és 2. § (1) bekezdésében az „A törvény” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg, 2. § (2) bekezdésében az „a törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg,
b) 1. §-ában, 2. § (1) bekezdés a) pontjában és 18. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. számú melléklet 1. pont a) alpontjában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg
lép.
267. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. § (1) bekezdésében és 3. § (1) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.
268. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.””
(2) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 29. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértői testületi tag.”
269. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről 2005. évi XLVII. törvény
a) 3. § (3) bekezdés e) pontjában a „választójoggal rendelkezik” szövegrész helyébe a „cselekvőképes, és nem áll közügyektől való eltiltás hatálya alatt” szöveg,
b) 24/A. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
270. § (1) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„e) felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére: az Országgyűlésnek az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti, valamint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormánynak azon belső jogi cselekménye, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a köztársasági elnököt, illetve amellyel a Kormány felhatalmazza a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt vagy a külpolitikáért felelős minisztert arra, hogy a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismerje el;”
(2) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„f) nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése: a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel az e) pont szerinti felhatalmazás alapján nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismeri el;”
(3) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 2. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„h) nemzetközi szerződés melléklete: az a nemzetközi szerződéshez kapcsolódó, annak főszövegétől elkülöníthető dokumentum, amely az elnevezésétől függetlenül a nemzetközi szerződés szerves részét képezi.”
(4) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 4. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A miniszternek és a központi államigazgatási szervnek az általa külföldi állami szervvel vagy nemzetközi szervezettel kötött, a 2. § a) pontja értelmében nemzetközi szerződésnek nem minősülő, megállapodás tervezetét a megállapodás tárgyalásának megkezdése és aláírása előtt a külpolitikáért felelős miniszter részére meg kell küldenie. Ha a megállapodás tervezete alapján a külpolitikáért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy a megállapodás nemzetközi szerződésnek minősül, a továbbiakban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást kell követni.
(3) A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően folyamatosan vizsgálni kell, hogy a szerződés az Alaptörvénnyel, a jogszabályokkal, az európai uniós jogi, és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban áll-e. Az összhang megteremtését a szerződés tartalmának megfelelő alakításával, a jogszabályok módosításával vagy hatályon kívül helyezésével, illetve az európai uniós jogi és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségek lehetőség szerinti módosításával vagy megszüntetésével biztosítani kell.
(4) A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően - a szerződésből fakadó közvetlen jogi és politikai következmények értékelésén túl - figyelembe kell venni azokat a hatásokat, amelyeket a jogszabályok előzetes hatásvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint vizsgálni kell.”
(5) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány - kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök - a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján, a létrehozott nemzetközi szerződés szövegének vagy ennek hiányában a szerződés részletes tartalmi elemeinek ismeretében ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítására, továbbá az ennek során eljáró személy kijelölésére, valamint határoz a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges feladatokról.”
(6) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 4. § (4) bekezdés szerinti előzetes hatásvizsgálat eredményéről az (1) és (2) bekezdés szerinti előterjesztésben tájékoztatni kell a miniszterelnököt, illetve a Kormányt.”
(7) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást, az Országgyűlés a szerződés tárgya szerint feladatkörrel rendelkező bizottságának a miniszter megküldi a szerződés szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló határozatot, valamint a szerződés rendelkezésre álló szövegét.”
(8) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetközi szerződés létrehozása, illetve a szerződés szövegének végleges megállapítása során eljáró személy meghatalmazását a külpolitikáért felelős miniszter okirattal tanúsítja.”
(9) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ha
a) az az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés,
b) olyan tárgykört szabályoz, amelyről törvény rendelkezik, vagy amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy
c) egyéb, az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)-c) és e)-k) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érint.”
(10) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a 9. § (2) bekezdése szerinti esetben a nemzetközi szerződést kihirdető törvény felhatalmazása alapján a szerződés mellékletét kormányrendelet hirdeti ki, a külpolitikáért felelős miniszter - az (1) bekezdés szerinti előterjesztéssel egyidejűleg - megküldi a köztársasági elnöknek a szerződés mellékletét.”
(11) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti előterjesztés kézhezvételétől számított öt napon belül, illetve ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismeréséről okiratot állít ki, amelynek kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről a külpolitikáért felelős miniszter útján haladéktalanul gondoskodik. Ha a nemzetközi szerződés értelmében a kötelező hatály elismerése nem az okirat kicserélése vagy letétbe helyezése útján történik, a köztársasági elnök a kötelező hatály elismeréséről kiállított okiratban foglaltakról a külpolitikáért felelős miniszter útján tájékoztatja a másik (többi) részes felet.
(3) Ha a köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti okirat kiállítását megelőzően - az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint - kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát, akkor a (2) bekezdés szerinti okiratot az Alkotmánybíróság - a nemzetközi szerződés alaptörvény-ellenességét meg nem állapító - határozatának kézhezvételétől számított öt napon belül, illetve ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg állítja ki.”
