1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/E. § (1) bekezdésében a „2012. június 30.” szövegrész helyébe a „2013. július 31.” szöveg lép.
2. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Elismerést és hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, konzuli tisztviselőnél, integrált ügyfélszolgálaton kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzőnél közjegyzői okiratba foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni.”
(2) A Csjt. 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az elismerés és a hozzájárulás során az érintetteknek nyilatkozniuk kell a gyermek családi nevéről.”
3. § (1) A Csjt. az 53. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„3/A. A származás megismeréséhez fűződő jog”
(2) A Csjt. 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53/A. § (1) Az örökbefogadott e törvényben meghatározottak szerint jogosult származásának megismerésére. A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek a kérelmet törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.
(2) A gyámhatóság a származás megismerése érdekében
a) kérelemre tájékoztatást ad arról, hogy a kérelmezőt örökbefogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e testvére, féltestvére,
b) a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott kérelmére tájékoztatást adhat a kérelmező vér szerinti szülőjének, testvérének, féltestvérének természetes személyazonosító adatairól.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok megadásához a vér szerinti szülő, valamint a testvér, féltestvér meghallgatása szükséges. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadót vagy más törvényes képviselőt is meg kell hallgatni. A kiskorú testvér és féltestvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a vér szerinti szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, törvényes képviselőjének meghallgatása is szükséges.
(4) Nincs szükség a vér szerinti szülő, a testvér, a féltestvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) A vér szerinti szülő, a testvér, illetve a féltestvér természetes személyazonosító adatai az örökbefogadottal nem közölhetők, ha
a) a vér szerinti szülő, a testvér, a féltestvér, az örökbefogadó, illetve más törvényes képviselő meghallgatása a (4) bekezdésben megjelölt okokból nem volt lehetséges,
b) a vér szerinti szülő, a testvér, illetve a féltestvér úgy nyilatkozik, hogy a természetes személyazonosító adatai nem közölhetők, vagy
c) a vér szerinti szülő felügyeleti jogának a 88. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti megszüntetésére tekintettel az a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétes.
(6) Ha a vér szerinti szülő a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének időpontjában már nem él, természetes személyazonosító adatai az örökbefogadott gyermekkel közölhetőek, kivéve, ha korábbi eljárás során már úgy nyilatkozott, hogy adatai közléséhez nem járul hozzá.
(7) A gyámhatóság
a) a tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője,
b) a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek, illetve törvényes képviselője, vagy
c) a nagykorú örökbefogadott
kérelmére - a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül - tájékoztatást ad az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős, a vér szerinti szülőre vonatkozó - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatokról. A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek által kérelmezett egészségügyi adatokról a törvényes képviselőt is tájékoztatni kell.
(8) A gyámhatóság a (7) bekezdés szerinti adatokra vonatkozóan az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől igényelhet adatszolgáltatást, az adatszolgáltatás nem tagadható meg. A gyámhatóság az adatot csak a (7) bekezdésben meghatározott célból, a tájékoztatás megtörténtéig kezelheti, azt követően az adatot meg kell semmisíteni.”
4. § A Csjt. 56. §-a és 57. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„56. § (1) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. Ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadás csak a kiskorú érdekében bontható fel.
(2) Kiskorú örökbefogadott esetén a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit akkor hallgathatja meg, ha a meghallgatásnak nincs elháríthatatlan akadálya.
(3) A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. Az örökbefogadás felbontása mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontása esetén a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza.
(4) Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetében - a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
57. § (1) Az örökbefogadást a bíróság egyoldalú kérelemre felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadás az örökbefogadó kérelmére kivételesen indokolt esetben bontható fel.
(2) Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje.
(3) Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(4) Az eljárás során a bíróság a kiskorú örökbefogadott vér szerinti szüleit akkor hallgathatja meg, ha a meghallgatásnak nincs elháríthatatlan akadálya.
(5) Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - felbontás esetében - a keresetlevél beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
(6) A felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontása esetén a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza.”
5. § A Csjt. a következő 113. §-sal egészül ki:
„113. § Az e törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
6. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 70. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kizárólagos magyar joghatóság ellenére el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn. Az örökbefogadott kiskorúságának megállapítására az örökbefogadás külföldi engedélyezése idején hatályos magyar jog az irányadó, kivéve, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásakor hatályos magyar jog a kiskorúság megítélésére az örökbefogadott számára kedvezőbb szabályt tartalmaz.”
7. § Az Nmjt. a következő 70/A. §-sal egészül ki:
„70/A. § (1) A 43. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltétel hiányában is el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.
(2) Az örökbefogadott kiskorúságának megállapítására az örökbefogadás külföldi engedélyezése idején hatályos magyar jog az irányadó, kivéve, ha az elismerés iránti kérelem benyújtásakor hatályos magyar jog a kiskorúság megítélésére az örökbefogadott számára kedvezőbb szabályt tartalmaz.”
8. § Az Nmjt. 75. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 70/A. §-át az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
9. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) 2013. január 1-jétől a bíróság és a fél egymással a kapcsolatot a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.”
10. § A Cstv. 7. § (5) bekezdésében a „2012. június 30-ától” szövegrész helyébe a „2013. január 1-jétől” szöveg lép.
11. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a következő 123/A. §-sal egészül ki:
„123/A. § (1) Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog). Előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.
(2) Az előárverezésre jogosult az árverésről az árverési hirdetmény közzétételével, ha pedig részére e törvény a hirdetmény kézbesítését írja elő, annak kézbesítésével szerezhet tudomást.
(3) Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja az (1) bekezdés szerinti jog fennállását és teljesíti e törvénynek az árverezőre vonatkozó feltételeit. Az előárverezésre jogosult ebben az esetben - amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet - valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő) befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.
(4) Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.
(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az előárverezési jog a jogutódra átszáll. Az előárverezési jog átruházása semmis.
(6) Az elővásárlási jog bírósági végrehajtás során az előárverezési jog alkalmazási körén kívül nem gyakorolható.”
12. § A Vht. 253/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253/E. § (1) A kamara - a végrehajtók feletti szakmai felügyelet gyakorlásának elősegítése, a végrehajtási eljárás folyamatban létének és az abban érvényesített igénynek az igazolása, az adattal érintett jogalany joggyakorlásának elősegítése, valamint mások jogainak védelme céljából - az önálló bírósági végrehajtók adatszolgáltatása és a kamarához megküldött végrehajtható okiratok adatai alapján elektronikus közhiteles nyilvántartást vezet az önálló bírósági végrehajtók által intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről a következő tartalommal:
a) az eljáró végrehajtó neve, székhelye,
b) a végrehajtható okiratot kiállító szerv neve és a végrehajtható okirat száma, végrehajtói kézbesítési ügy esetében a kézbesítendő határozatot hozó szerv neve és a határozat száma, a végrehajtóhoz történő megküldésének és érkezésének időpontja,
c) a végrehajtási ügy száma, a végrehajtási ügy típusa,
d) az adós, kötelezett (végrehajtói kézbesítési ügy esetében címzett) neve, azonosító adatai,
e) a végrehajtást kérő (végrehajtói kézbesítési ügy esetében kérelmező) vagy behajtást kérő neve és azonosító adatai,
f) a végrehajtandó követelés [pénzkövetelés (főkövetelés) jogcíme, összege, meghatározott cselekmény jellege],
g) az ügyben más végrehajtó megkeresésének időpontja, a megkeresett végrehajtó neve és székhelye; az eljárás újraindításának időpontja,
h) a végrehajtási ügy befejezésének módja és időpontja, az eljárás újraindításának időpontja,
i) a befejezett végrehajtási ügyek irataival kapcsolatban az őrzési idő leteltét követően tett intézkedés (selejtezve, levéltárnak átadva).
(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - az azokról történt tudomásszerzést követő munkanapon - elektronikus kapcsolattartás útján adja át a kamarának; a kamara a végrehajtási ügy befejezésétől számítva 10 évig kezeli a nyilvántartásban szereplő adatokat, ezt követően gondoskodik az adatok törléséről.
(3) A kamara az adatkezelés során köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, így különösen védeni azokat a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, sérülés, megsemmisülés ellen.
(4) A kamara a végrehajtási ügyek nyilvántartásából az adatigénylésre jogosult részére szolgáltathat adatokat.
(5) A végrehajtási ügyek nyilvántartásából annak a közigazgatási hatóságnak, közigazgatási szervnek, bíróságnak, bírósági végrehajtónak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, terrorizmust elhárító szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a végrehajtó tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.
(6) A kamara írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki
a) a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplő kérelmező számára annak igazolására, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel,
b) a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatainak igazolása céljából,
c) a célját és az adatkéréshez fűződő jogi érdekét megjelölő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő gazdálkodó szervezetnek a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatai igazolása céljából, továbbá annak igazolására, hogy a gazdálkodó szervezet a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel; gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni e bekezdés alkalmazásában a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott szervezeteket.
(7) A kamara a (6) bekezdés keretein belül annak igazolására is tanúsítványt állít ki, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában a kérelemben megjelölt időszakban nem szerepel az adatigényléssel érintett személy, mint adós (kötelezett) ellen folyamatban lévő vagy a követelés behajthatatlansága, a meghatározott cselekmény nemteljesítése miatt szüneteléssel befejezett bírósági végrehajtási ügy.
(8) A kamara a tanúsítványt költségtérítés fejében, a kérelem szerint papíralapú vagy elektronikus közokiratként, a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül állítja ki; a tanúsítvány tartalmazza a végrehajtási ügy (1) bekezdésben meghatározott adatait, a tanúsítvány kiállításának helyét és időpontját, a kiállító megnevezését, bélyegzőlenyomatát, valamint a kiadmányozásra jogosult aláírását.
(9) A végrehajtási ügyek nyilvántartása a nyilvántartott tényadatok fennállását hitelesen tanúsítja (közhitelesség), az ellenkező bizonyításáig a végrehajtási ügyek nyilvántartásába feljegyzett tényadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az adat törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A végrehajtási ügyek nyilvántartásában feltüntetett tényadatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki a tényadatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
(10) A végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít
a) az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről,
b) a végrehajtási ügyek nyilvántartásába történő bejegyzésről a bejegyzett adat, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével,
c) a végrehajtási ügyek nyilvántartásából történő adatigénylés teljesítéséről az adatigénylő, az adattovábbítás időpontja, az ahhoz megadott adatok és a szolgáltatott adatok megjelölésével,
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(11) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, a kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.
(12) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatait a kamara az (5) bekezdés szerint eljárva továbbíthatja.”
13. § (1) A Vht. 305. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvénynek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXIX. törvénnyel és a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a 2009. január 1-je előtt lefoglalt ingatlanokra vezetett végrehajtás során is alkalmazni kell. Az ezen ingatlanok árverésének kitűzéséről szóló, 2012. július 1-jétől 2012. augusztus 31-éig terjedő időszakban elkészített árverési hirdetményeket az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is közzé kell tenni legalább 15 napon át azzal, hogy az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények a bírósági hirdetőtáblán történő közzétételhez fűződnek; a hirdetményt az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.”
(2) A Vht. 305. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő, 123. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személy és szervezet 2012. július 31-éig köteles bejelenteni az árverezők elektronikus nyilvántartásába annak a tényét, hogy a 123. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személynek vagy szervezetnek minősül. Az e bejelentés alapján történő bejegyzés díjmentes.”
14. § A Vht. 307. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„d) a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek igazolványára és nyilvántartására, a kamara által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére, a kamara igazgatási jellegű feladatainak ellátására, továbbá - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításért járó költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,”
15. § A Vht.
a) 47. § (2) bekezdésében az „az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba” szövegrész helyébe az „a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásba” szöveg,
b) 124. § (3) bekezdésében az „egynegyedéig” szövegrész helyébe a „35%-áig” szöveg,
c) 126. § (1) bekezdésében az „az elsőbbségi igényt bejelentő” szövegrész helyébe az „a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosult” szöveg,
d) 134. § (2) bekezdésében az „elsőbbségi igényt jelentettek be” szövegrész helyébe az „a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódását a bíróság engedélyezte” szöveg, az „egynegyedének” szövegrész helyébe a „35%-ának” szöveg,
e) 150. § (1) bekezdésében a „vonatkozólag a végrehajtási jog az elárverezett ingatlanra be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „vonatkozóan a végrehajtást elrendelték” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
f) 162. § (1) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(5) bekezdésben” szöveg,
g) 282. § (2) bekezdésében a „végrehajtók közül választott fegyelmi” szövegrész helyébe a „fegyelmi tanács elnöke által kijelölt” szöveg,
h) 305. § (6) bekezdésében a „2012. szeptember 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. január 1-jétől” szöveg, a „2012. szeptember 1-jét” szövegrész helyébe a „2013. január 1-jét” szöveg,
i) 305. § (7) bekezdésében a „2012. június 30-áig” szövegrész helyébe a „2012. augusztus 30-áig” szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti a Vht. 123/A. §-a.
17. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 37. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha cégjegyzékbe bejegyzett cég a nevét és cégjegyzékszámát tartalmazó bejegyzési kérelemhez nem csatolja a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okirat valamelyikét és az (5) bekezdés szerint nem hivatkozik az adatok változatlanságára sem, az ingatlanügyi hatóság a cégkivonatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton szerzi meg.
(3b) Ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintája a cégbírósághoz benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott okiratot az ingatlanügyi hatóság a cégbíróságtól elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, ha azt a cég a bejegyzési kérelméhez nem csatolta és az adatok változatlanságára az (5) bekezdés szerint nem hivatkozott.
(3c) Az ingatlanügyi hatóság az elektronikus úton lekérdezett okiratokat - a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint - hiteles papír alapú irattá alakítja és azokat a továbbiakban ebben a formában őrzi meg.”
(2) Az Inytv. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti okirat valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, vagy azokat az ingatlanügyi hatóság - a (3a) vagy (3b) bekezdés alapján - korábban már beszerezte, az újabb kérelemben - az iktatószámra való hivatkozással - elegendő a korábbi benyújtásra, beszerzésre és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratok a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.”
18. § Az Inytv. 91. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 37. § (3a)-(3c) és (5) bekezdését a 2013. február 1-jén és az azt követően benyújtott bejegyzési kérelmekre kell alkalmazni.”
19. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésének az „Okirat ellenjegyzése során az ügyvéd” szövegrész helyébe az „Okirat ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az ügyvéd” szöveg lép.
20. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és a (3) bekezdésnek megfelelően készített ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta egyaránt bizonyítja, hogy a cégjegyzésre jogosult a céget miként és milyen formában jegyzi.”
21. § (1) A Ctv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett kért céginformációt - az (1) bekezdésben nem említett cégadatokra és a (3 a) bekezdésben foglaltakra is kiterjedően - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. ”
(2) A Ctv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a közigazgatási szerv előtti, kérelemre induló hatósági eljárásban a kérelem elbírálásához annak hatóság általi megismerése szükséges, a közigazgatási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, a céginformációs szolgálaton keresztül, elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be a cég - közokirati vagy nem közokirati formában rendelkezésre bocsátott - cégkivonatát, valamint a cégjegyzésre jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, ha az a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza. A közigazgatási szerv hatósági eljárásában a céget ezen iratok csatolására nem kötelezheti. E bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha a közigazgatási szerv a kérelem tárgyában azonnal dönt.”
22. § A Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)
„h) a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került,”
23. § A Ctv. 29. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza:)
„i) a telephely képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, továbbá azt a tényt, ha a képviseletre jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került,”
24. § A Ctv. III. Fejezet 2. címe a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez - jogszabályban meghatározott módon - csatolták a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a cégbíróság a cég képviselőjére vonatkozó cégjegyzék adatok bejegyzésével egyidejűleg azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el és intézkedik annak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről.
(2) E § alkalmazásában változásbejegyzési kérelemnek minősül az is, ha a változásbejegyzési kérelemben a cég kizárólag arról nyilatkozik, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett képviselő cégjegyzésének módját igazoló okiratot a cégiratokhoz csatolja annak közvetlen elérése érdekében. Ebben az esetben a cég a kérelem mellékleteként kizárólag közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldányt csatolhat.”
25. § A Ctv. 128. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„c) a céginformációs szolgálat működésére, a fizetendő költségtérítésre, a közfeladatot ellátó szervek részére nyújtott ingyenes céginformáció szolgáltatás biztosítására,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)
26. § A Ctv. a következő 131/B. §-sal és 131/C. §-sal egészül ki:
„131/B. § E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépését követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni.
131/C. § Ha a cég képviseletére jogosult adatainak bejegyzésére a Módtv2. hatálybalépése napját megelőzően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapján került sor, a kizárólag a cégjegyzés módját igazoló okirat utólagos benyújtása iránti változásbejegyzési eljárásban - a 31/A. § (2) bekezdésétől eltérően - ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta is csatolható, ha azt a korábbi bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásban a 9. § (3) bekezdésének alkalmazásával már csatolták. Ebben az esetben a korábbi eljárásban már csatolt okiratot kell ismételten benyújtani.”
27. § A Ctv. 132. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény - végrehajtási rendeleteivel, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„a) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK irányelve az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról;”
28. § A Ctv. 2. számú melléklet I. pontja a következő 2. ponttal egészül ki:
(Azok a mellékletek, amelyeknek a csatolását a cégbíróság kizárólag a hiánypótlásra felhívó végzésben írhatja elő)
„2. a cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozata (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya) vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája, ha a csatolás tényét a kérelmen feltüntették;”
29. § A Ctv. 3. számú melléklet II. pont 2. pontja a következő c) alponttal egészül ki:
(Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb benyújtandó okiratok:)
„c) a cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozata (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya) vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája, ha a csatolás tényét a kérelmen feltüntették;”
30. § A Ctv. 17. § (1) bekezdésében a „minősített elektronikus aláírással és” szövegrész helyébe a „minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírással és” szöveg lép.
31. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyforgtv.) 49. § (7) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati kiírás tartalmazza a pályázathoz csatolandó dokumentumok körét:)
„ec) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) esetén a cég nevét, cégjegyzékszámát, a képviselő elérhetőségét, a - (7a) bekezdés kivételével - közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányának másolatát, még létre nem jött gazdasági társaság esetén társasági szerződésének (alapszabályának, alapító okiratának) tervezetét, a képviselő elérhetőségét és kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a létesítési engedély megszerzése esetén a gazdasági társaság - pályázat során benyújtott tervezetnek megfelelő - bejegyzését a létesítési engedély kiadásától számított 15 napon belül kezdeményezik, amelyben a személyi jogos gyógyszerész vagy személyi jogra jogosult gyógyszerész és a gyógyszertárban alkalmazott valamennyi gyógyszerész együttes tulajdonhányada meghaladja az 50%-ot,”
(2) A Gyforgtv. 49. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha a cég a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az egészségügyi államigazgatási szerv az iratot és a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.”
32. § A Gyforgtv. a következő 87/C. §-sal egészül ki:
„87/C. § E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 49. § (7) bekezdés e) pont ec) alpontját és (7a) bekezdését a 2013. február 1-jén és az azt követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.”
33. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a számlatulajdonos szervezet cégjegyzékben nyilvántartott cég, a vezető aláírását a cégbírósághoz benyújtott ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta és a hiteles cégaláírási nyilatkozat (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) egyaránt bizonyítja.”
34. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait a bíróság részére a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kézbesíti, a megkeresett bíróság pedig a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton válaszol a megkeresésre.”
(2) A Hetv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait a cégbíróság részére a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kézbesíti, a megkeresett cégbíróság pedig a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton válaszol a megkeresésre.”
35. § A Hetv. 120. § (5) bekezdésében a „2012. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2014. január 1-jén” szöveg lép.
36. § Hatályát veszti a Hetv. 11. § (3) bekezdése.
37. § Nem lép hatályba a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXV. törvény 46. §-a.
38. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Médiatv.) 42. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. Az a bejelentő, aki lineáris médiaszolgáltatását nem állami tulajdonban lévő analóg korlátos erőforrás igénybevételével kívánja végezni, médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább negyvenöt nappal köteles a Hivatalnak bejelenteni:)
„b) a bejelentő hatályos létesítő okiratát és képviselőjének - a (2a) bekezdés kivételével -közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, ha a bejelentő nem természetes személy,”
(2) A Médiatv. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.”
39. § A Médiatv. HATODIK RÉSZ IV. Fejezete az A műsorszolgáltatási szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok alcímet megelőzően a következő 206/A. §-sal egészül ki:
„206/A. § E törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 42. § (1) bekezdés b) pontját és (2a) bekezdését a 2013. február 1-jén és az azt követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.”
40. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 74. § (4) bekezdésében a „2012. június 30.” szövegrész helyébe a „2013. január 1.” szöveg lép.
41. § (1) A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Vhtmódtv.) 119. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 79. § c) és e) pontja 2012. július 1-jén lép hatályba.
(3b) A 29. § 2012. július 16-án lép hatályba.”
(2) A Vhtmódtv. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 6. §, a 8. §, a 16. §, a 20. §, a 21. §, a 24. §, a 27. §, a 28. §, a 30-51. §, a 68. §, a 77. § (3) bekezdése, a 78. § i)-n) és p) pontja, a 79. § d) és f)-k) pontja, a 90. §, a 91. §, a 106. § és a 107. § 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.”
42. § A Vhtmódtv.
a) 51. § (1) bekezdése a „140. § megfelelő” szövegrész helyett a „140. § (8) bekezdésének” szöveggel,
b) 51. § (2) bekezdése a „140. §” szövegrész helyett a „140. § (8) bekezdése” szöveggel
lép hatályba.
43. § Nem lép hatályba a Vhtmódtv. 67. §-a, 77. § (1) bekezdése és 78. § e) és o) pontja.
44. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
a) 98. § (3) bekezdésében a „2012. május 30-án” szövegrész helyébe a „2012. november 30-án” szöveg,
b) 98. § (4) bekezdésében a „2012. június 30-án” szövegrész helyébe a „2013. január 1-jén” szöveg,
c) 99. § (1) bekezdésében a „2012. június 30-áig” szövegrész helyébe a „2013. január 1. napjáig” szöveg,
d) 105. § (1) bekezdésében a „2012. június 30-a” szövegrész helyébe a „2013. január 1-je”, a „2012. június 30.” szövegrész helyébe „2013. január 1.” szöveg,
e) 105. § (2) bekezdésében a „2012. június 30.” szövegrész helyébe a „2013. január 1.” szöveg,
f) 106. §-ában a „2012. május 30.” szövegrész helyébe a „2012. november 30.” szöveg
lép.
45. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 25. §-t 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. A 2013. január 1-je előtt folytatott foglalkoztatás tekintetében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjával, ellenőrzésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, azok visszakövetelésével kapcsolatban az Flt. 2011. december 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
46. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény 167. § második (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A 6. § (3) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.”
47. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2014. január 2-án hatályát veszti.
(2) A 2. §, az 5. §, a 20. §, a 21. § (1) bekezdése, a 22. §-30. §, a 7. alcím és a 10. alcím 2012. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 11. § és a 15. § b)-f) pontja 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.
(4) A 3. §, a 4. §, a 3. alcím, a 12. §, a 14. § és a 15. § a) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 21. § (2) bekezdése, a 6. alcím, a 9. alcím és a 13. alcím 2013. február 1-jén lép hatályba.
(6) A 34. § (1) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
48. § A 38. § és a 39. § az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
49. § (1) A 22. § az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) A 23. § az európai gazdasági egyesülésről szóló 1985. július 25-i 2137/85/EGK tanácsi rendelet 8. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
