1. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„4. § E törvény alkalmazásában
1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt köznevelési feladat, amely
a) óvodai nevelés,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
c) általános iskolai nevelés-oktatás,
d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
e) kollégiumi ellátás,
f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,
g) gimnáziumi nevelés-oktatás,
h) szakközépiskolai nevelés-oktatás,
i) szakiskolai nevelés-oktatás,
j) nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása,
k) nemzetiség szakközépiskolai nevelés-oktatása,
l) nemzetiség szakiskolai nevelés-oktatása,
m) Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás,
n) felnőttoktatás,
o) alapfokú művészetoktatás,
p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás,
q) pedagógiai szakszolgálati feladat,
r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt,
t) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás
lehet,
2. aránytalan teher: ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest – a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve – lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek,
3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,
4. egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályban határozza meg,
5. egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja,
6. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy kerettanterv szerinti magasabb követelményekkel történő tanítása,
7. feladatellátási hely: az a cím, ahol a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátása történik,
8. felmenő rendszer: a tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésének fokozatos ütemezése, amelynek értelmében a változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni,
9. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és – e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen – a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik,
10. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt,
11. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat 21. § (3) bekezdés c)–k) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,
12. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el,
13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,
14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,
15. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása,
16. magánintézmény: nem állami, nem önkormányzati és nem egyházi fenntartású intézmény,
17. minősítési eljárás: a pedagógus teljesítményét értékelő eljárás, amely a magasabb fokozatba lépéséhez szükséges,
18. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti,
19. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak,
20. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,
21. óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató,
22. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó köznevelési intézményből legfeljebb három működik az országban; továbbá, ha nemzetiségi nevelés, oktatás feladatait látja el, vagy vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban egy kerületben működik,
23. óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport: az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból,
24. összevont osztály: az általános iskola alsó tagozatán, az alapfokú művészeti iskolában, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben legalább kettő, legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóiból alkotott osztály, az alternatív program alapján működő iskolák – a kiadott engedélyben meghatározottak szerint – szervezhetnek összevont osztályokat,
25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
26. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége,
27. székhely: az alapító okiratban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található,
28. tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el,
29. tagozat: az általános iskola első–negyedik, valamint az ötödik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelő-oktató munka szakaszára létrehozott szervezeti egység,
30. tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak,
31. tanítási év: ha e törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak, az érettségi és a szakmai vizsga évét kivéve; a szakközépiskola és a szakiskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, a tanítási év – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – februárban is megkezdhető,
32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat,
33. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés folytatójának felügyelete alatt áll, ide értve az intézményen kívüli gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet is,
34. telephely: a székhelyen kívül működő feladatellátási hely,
35. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban – az intézmény székhelyét leszámítva – kettőnél több megyében, vagy a főváros határain kívül élők veszik igénybe.”
2. § Az Nkt. 7. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Köznevelési alapfeladatot csak a 7. § (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami intézményfenntartó központ hozzájárulását ki kell kérni.”
3. § (1) Az Nkt. 8. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét.”
(2) Az Nkt. 8. §-a az következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető.”
4. § Az Nkt. 14. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon – szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) jelöli ki.”
5. § Az Nkt. 15. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában
a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,
b) otthoni ellátás keretében,
c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.”
6. § Az Nkt. 16. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.”
7. § Az Nkt. 20. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(10) Ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthetővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.”
8. § (1) Az Nkt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.”
(2) Az Nkt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalánál (a továbbiakban: hivatal), más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) kell teljesíteni. A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal.”
(3) Az Nkt. 21. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza]
„e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,”
(4) Az Nkt. 21. § (3) bekezdés j)–k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza]
„j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,
k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.”
(5) Az Nkt. 21. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A nyilvántartás tartalmazza]
„ab) nevét, alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését és valamennyi feladatellátási helyét,”
(6) Az Nkt. 21. § (5) bekezdés a) pont ad)–ae) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A nyilvántartás tartalmazza]
„ad) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében adószámát,
ae) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében valamennyi pénzforgalmi számlaszámát,”
(7) Az Nkt. 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján az önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény képviselője köteles nyolc napon belül megkérni az intézmény adószámát és pénzforgalmi számlát nyitni. Az adószámot és a pénzforgalmi számlaszámot, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a (2) bekezdés szerint.”
(8) Az Nkt. 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a kormányhivatal kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. Az intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről szóló jogerős határozatot a kormányhivatal megküldi az állami intézményfenntartó központnak, települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A határozat tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a gyermek, tanuló felvételét nem tagadhatja meg.”
9. § (1) Az Nkt. 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[22. § (1) A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A köznevelési intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha]
„c) a jogszabályban meghatározott eszközökkel, dokumentumokkal, szabályzatokkal és önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a működéséhez szükséges pénzeszközökkel”
[rendelkezik.]
(2) Az Nkt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állandó saját székhellyel, telephellyel akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek a 23. § (10) bekezdésben meghatározott kivétellel – határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. Többcélú intézmény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglétét szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységenként kell vizsgálni. A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó, a működtető az intézmény rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A köznevelési intézmények fenntartási költségeit a fenntartó, működési költségeit a működtető által évente megállapított költségvetésben kell előirányozni.”
10. § Az Nkt. 23. § (8) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(8) Pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében a kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha]
„b) munkaterve nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak, továbbá pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében nincs összhangban az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménynek a miniszter által jóváhagyott szakmai irányelvében foglaltakkal.”
11. § Az Nkt. 25. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.”
12. § Az Nkt. 27. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.”
13. § (1) Az Nkt. 31. § (2) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat tartja fenn:]
„e) a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó, óvoda esetében a települési önkormányzattal, más köznevelési intézmény esetében az oktatásért felelős miniszterrel kötött írásbeli szerződés (a továbbiakban: köznevelési szerződés) alapján – részt vehet az e törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában.”
(2) Az Nkt. 31. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A köznevelési szerződés az alábbiakat tartalmazza:
a) a köznevelési alapfeladatokat,
b) a felvehető, ellátandó gyermekek, tanulók számát,
c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel-oktatással, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásával összefüggő feladatokban való részvételt,
d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére térítésmentessé válnak, továbbá amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe.
e) pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetén az állami közfeladat-ellátásban történő részvétel keretében ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat és az ellátási körzetet.”
14. § Az Nkt. 33. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„33. § (1) Ha az egyházi és magánintézmény fenntartója a települési önkormányzattal, az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. Az egyházi és magánintézmény fenntartója óvoda esetében a települési önkormányzattal, egyéb alapfeladat esetében a kormányhivatallal közösen a hivatal és az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda, az általános iskola nem tagadhatja meg. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában – az adott feladatellátási helyre – meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka.”
15. § (1) Az Nkt. 45. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.”
(2) Az Nkt. 45. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára. A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.”
(3) Az Nkt. 45. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának.”
16. § Az Nkt. 46. § (13) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR működtetőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR működtetője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR működtetőjével. A KIR működtetője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A KIR működtetője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.”
17. § Az Nkt. 56. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.
(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.”
18. § Az Nkt. 60. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”
19. § Az Nkt. 62. § (14) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(14) A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálat vezetője a teljes munkaidő 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerinti tanórai foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.”
20. § Az Nkt. 66. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézményben vezetőpedagógusi megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája vagy a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozata vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címe, valamint a nevelő-oktató munkában, pedagógiai szakszolgálatban eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.”
21. § Az Nkt. 67. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.”
22. § (1) Az Nkt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét – nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat, szakképző iskolában a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének kikérésével – az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.”
(2) Az Nkt. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmények, továbbá az egyházi és magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.”
23. § (1) Az Nkt. 74. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„74. § (1) Az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról.”
(2) Az Nkt. 74. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a köznevelési közfeladat ellátása vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján történik, a szerződés megkötése nem mentesít a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett óvodába, iskolába járatni gyermeküket. Az állami intézményfenntartó központ, óvoda átadása esetében a települési önkormányzat, gondoskodik arról, hogy ezekre a szülőkre, gyermekekre, tanulókra a köznevelési szerződés miatt a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelésben, nevelésben-oktatásban való részvételhez fűződő joguk érvényesítésében aránytalan teher nem hárulhat. Akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja.”
(3) Az Nkt. 74. § (4)–(6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik – a szakképzésről szóló törvény 5. § (1)–(4) bekezdései szerinti szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettsége alól gazdasági és jövedelemtermelő képességgel összefüggő feltételek hiányában külön jogszabályban meghatározott módon mentesül.
(5) A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja – a szakképzésről szóló törvény 5. § (1)–(4) bekezdései szerinti szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást.
(6) A (4)–(5) bekezdésben meghatározott működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, az intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Amennyiben ezen adatszolgáltatás nem támasztja alá a működtetési képesség hiányát, úgy az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezheti. A települési önkormányzat a hozzájárulás összegének ismeretében, annak közlésétől számított nyolc napon belül a kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavonhatja.”
24. § (1) Az Nkt. 75. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„75. § (1) Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét.”
(2) Az Nkt. 75. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az állami fenntartású gyakorló nevelési-oktatási intézmény, gyakorló szakszolgálati intézmény köznevelés-fejlesztési tervbe való felvételéről az oktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmény javaslata alapján dönt.”
25. § Az Nkt. 76. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„76. § (1) A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket.
(2) A köznevelési intézmény alapító okiratának az intézmény működtetését érintő módosítása vagy az ezzel összefüggő infrastruktúra-fejlesztés az állam és a működtető közötti egyedi megállapodásban foglaltak szerint történik.
(3) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A taneszközök beszerzését az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet.
(4) A települési önkormányzat május utolsó munkanapjáig nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következő naptári évben kezdődő tanévtől a működtetést az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni.
(5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlant a települési önkormányzat működteti. Az állami intézményfenntartó központ vagyonkezelői jogának fennállása alatt vagy mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik, a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlant a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha az a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti.”
26. § (1) Az Nkt. 83. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni:
a) az intézmény alkalmazotti közössége,
b) az óvodaszék, az iskolaszék,
c) a szülői szervezet,
d) az iskolai diákönkormányzat,
e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat,
f) szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara,
g) az állami fenntartású szakképző iskola esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter,
h) a működtető önkormányzat
véleményét.”
(2) Az Nkt. 83. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) A magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, az állami intézményfenntartó központ évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.”
27. § (1) Az Nkt. 84. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A működtető, ennek hiányában a fenntartó – önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolaszék, az óvodaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.”
(2) Az Nkt. 84. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A kormányhivatal engedélyezi a működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói számára a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a kormányhivatalnak le kell folytatnia a 34. § (2) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést.”
28. § Az Nkt. 88. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az egyházi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelési-oktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állami, önkormányzati fenntartású intézményekkel azonos mértékben történik.”
29. § (1) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]
„a) a köznevelési intézmények működésének szakmai szabályait, a köznevelési intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást; a köznevelési intézmények névhasználatával, a tanulók felvételével kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgabizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat végzésének megszervezésére vonatkozó részletes szabályokat, a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait, a diákkörök, diákönkormányzatok működésére vonatkozó részletes szabályokat, diáksport-egyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, szülői szervezet, intézményi tanács működésének részletes szabályait, a köznevelési intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]
„g) a nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény működése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának részletes szabályait és az azzal kapcsolatos mellékleteket,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]
„h) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos kormányhivatali eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a kormányhivatalnak a nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények működési engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés j) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]
„j) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét, a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, nevelési-oktatási program jóváhagyásának rendjét, a digitális tananyaggá nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a digitális tananyagok jegyzéke elkészítésének és kiadásának szabályait, a digitális tananyagok jegyzékére való felkerülés feltételeit és eljárását, a digitális tananyagok jegyzékére kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a digitális tananyagok jegyzékéről való törlés rendjét és eljárását, valamint az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés o) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]
„o) a hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc – évfolyammal működő gimnáziumban folyó nevelés-oktatás emelt szintű követelményeit,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(6) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés q) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]
„q) a nyelvi előkészítő évfolyammal működő iskola nevelés-oktatás megszervezésére vonatkozó szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
(7) Az Nkt. 94. § (1) bekezdése t) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]
„t) a Köznevelési Hídprogram megszervezésének feltételeit, a Köznevelési Hídprogramban folytatott képzéshez szükséges nevelési-oktatási programokat, a Köznevelési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(8) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés a következő u) ponttal egészül ki:
[94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy]
„u) az elektronikus és a papírformátumú nyomtatványok előállításához és forgalmazásához, a tanügyi nyilvántartások elektronikus alkalmazásához szükséges engedély kiadásának szabályait, valamint az engedélyezési eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(9) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]
„g) a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket, a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit, a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt, valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellékletben meghatározott keretek között az illetménypótlék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint az ezért kérhető díj mértékét, befizetésének szabályait, a nevelési-oktatási intézményekben elrendelhető rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályait, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(10) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés j) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]
„j) az egyházi és magánintézményeket valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeket megillető – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – állami hozzájárulások megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást, továbbá az ellenőrzés rendjét, valamint az egyházi és az országos nemzetiségi önkormányzati fenntartót megillető kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető kiegészítő támogatás megállapításának rendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerülő kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészítő támogatás folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő ellenőrzés rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges kormányhivatal általi adatszolgáltatást,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(11) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés l) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]
„l) a kormányhivatalok hatósági ellenőrzésének tárgyköreit, a köznevelés-fejlesztési terv részletes tartalmát és elkészítésének eljárásrendjét,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(12) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés o) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]
„o) az állami köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan működtetési kötelezettsége alóli mentesülés, továbbá annak vállalása részletes szabályait, a 74. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatás tartalmát és a működtetési képesség hiányának vizsgálata során figyelembe vételre kerülő szempontokat, valamint a vizsgálathoz kapcsolódó eljárás részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(13) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés q) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]
„q) az állami intézményfenntartó központtal a köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan működtetése céljából köthető szerződés részletes tartalmát,”
[rendeletben állapítsa meg.]
30. § (1) Az Nkt. 95. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 7. § (1) bekezdés i) pont, 18. §, a 45. § (2) és (4) bekezdés, az 50. § (7) bekezdés, a 67. § (2) bekezdés, a 74–76. §, 95. § (7) bekezdés 2013. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Az Nkt. 95. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A 4. § 13. pont b) alpont, a 8. § (3) bekezdés, a 12–14. §, a 17. § (2) bekezdés második mondata, a 25. § (7) bekezdés, a 27. § (1)–(10) bekezdés, 27. § (12)–(13) bekezdés, 28–29. §, a 35. §, a 46. § (1) bekezdés a) pont, a 46. § (5) bekezdés, a 47. § (7) bekezdés, az 55. § (1) bekezdés, a 60. § (2) bekezdés, a 61. § (3) és (5) bekezdés, a 62. § (3) és (5)–(14) bekezdés, a 64–65. §, a 69. § (5)–(6) bekezdés, a 88. § (4)–(5) bekezdés, a 89. § (1)–(2) bekezdés, 95. § (8) bekezdés, az 1. melléklet, a 2. melléklet, a 4. melléklet, az 5. melléklet, a 6. melléklet, a 7. melléklet, a 8. melléklet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.”
(3) Az Nkt. 95. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1–3. §-a, 4. § (1)–(3) bekezdése, 4. § (5)–(7) bekezdése, 4/A–5. §-a, 6. § (1) és (3)–(6) bekezdése, 7–11. §-a, 12. § (1) bekezdés b)–h) pontja, (2)–(6) bekezdése, 13–14. §-a, 15. § (1)–(2) és (5)–(6) bekezdése, 16. § (2)–(3) és (5)–(7) bekezdése, 17. §-a, 18–20. §-a, 22–23. §-a, 24. § (1) bekezdése, 25–26. §-a, 28. §-a, 30–33. §, 36–38. §-a, 39. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 40–51. §-a, 52. § (15)–(16) bekezdése, 54. §-a, 55. § (1)–(4) bekezdése, 56–65. §-a, 66. § (1)–(8) bekezdése és (10)–(11) bekezdése, 67–68. §-a, 69. § (3)–(5) bekezdése, 70–73. §-a, 75–77. §-a, 78. § (1) bekezdése, 78. § (3)–(7) bekezdése, 79–84. §-a, 92–93. §-a, 94. § (1)–(2) bekezdése, 94. § (3) bekezdés a)–e), g)–k) pontja, m)–p) pontjai, 94. § (4)–(7) bekezdése, 95–117. §, 118. § (1)–(2) bekezdése és (7)–(11) bekezdése, 119–120. §-a, 121. § (1) bekezdés 1–13. pontja, 15–46. pontja, (2)–(10) bekezdése, 122. § (2)–(15) bekezdése, 122/A–127. §-a, 128. § (1)–(7), (9)–(23), 129–133. §-a és 2. számú melléklete.”
(4) Az Nkt. 95. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Hatályát veszti a Kt. 6. § (2) bekezdése, 21. §-a, 24. § (5) bekezdése, 34–35. §-a, 55. § (5) bekezdése, 66. § (9) bekezdése, 85–91. §-a, 94. § (3) bekezdés f) pontja.”
(5) Az Nkt. 95. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) Hatályát veszti a Kt. 4. § (4) bekezdése, 12. § (1) bekezdés a) pontja, 16. § (1) és (4) bekezdése, 17/A. §-a, 24. § (4) bekezdése, 27. §-a, 29. §-a, 39. § (3) bekezdése, 52. § (1)–(14) bekezdése és (17)–(18) bekezdése, 53. §-a, 69. § (2) bekezdése, 78. § (2) bekezdése, 94. § (3) bekezdés l) pontja, 118. § (3)–(4) bekezdése, (6) bekezdése és (12)–(14) bekezdése, 121. § (1) bekezdés 14. pontja 122. § (1) bekezdése, 128. § (8) bekezdése, 1. számú melléklete, 3. számú melléklete.”
31. § (1) Az Nkt. 96. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„96. § (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézmény, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni.”
(2) Az Nkt. 96. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása
szerepel, azon 2013. január 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.
(9) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége
alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell.”
32. § (1) Az Nkt. 97. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„97. § (1) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik.”
(2) Az Nkt. 97. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.”
(3) Az Nkt. 97. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető. A korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés 2013. január 1-jéig bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében is ellátható.”
(4) Az Nkt. 97. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.”
(5) Az Nkt. 97. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(9) Az állami feladatellátásban közreműködő, a fenntartói jogot gyakorló állami intézményfenntartó központ megjelölését a KIR-ben 2013. március 2-áig át kell vezetni.”
(6) Az Nkt. 97. § (18) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(18) A 4. melléklet szerinti osztály-, csoportlétszámokat és a 47. § (7) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.”
(7) Az Nkt. 97. §-a a következő (23)–(26) bekezdéssel egészül ki:
„(23) A 76. § (1) bekezdés szerint a működtető tulajdonát azok a taneszközök képezik, amelyeket a 2013. január 1-jei leltár tartalmaz.
(24) 2012. évben szeptember 30-ig szándékát nyilvánítja az állami intézményfenntartó központnak és 2012. október 30-ig dönt a települési önkormányzat arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következő naptári évben kezdődő tanévtől
a) 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú település esetén a működtetést az államtól képes átvállalni,
b) 3000 fő lakosságszám feletti település esetén a működtetést nem képes vállalni.
(25) A 44. § (6) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolat létrejöttéig, de legkésőbb 2012. december 31-ig a köznevelési intézmény vezetője köteles a gyermek, tanuló, az óraadó és az alkalmazott személyes adatainak megváltozását a KIR adatkezelőjének – a tudomásszerzéstől számított öt napon belül – bejelenteni.
(26) A 21. § (2) bekezdésben előírt, a nem állami szerv által alapított intézmények nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételeket azon nevelési-oktatási intézmények esetében kell alkalmazni, amelyek működésüket 2013. szeptember 1-je után kezdik meg.”
33. § (1) Az Nkt. 98. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki a 3. mellékletében foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.”
(2) Az Nkt. 98. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(10) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, szakiskolában – a szakképzési kerettantervben az adott gyakorlati tantárgyra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazható határozatlan időre az is, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik; továbbá a népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik.”
(3) Az Nkt. 98. § a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Aki az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen maximum öt tanévre szól.
(12) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy az államközi megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet köteles igazolást kiállítani arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik.”
34. § Az Nkt. 99. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) 2012. szeptember 3-án jogutód nélkül megszűnik az Országos Diákjogi Tanács, Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács.”
35. § Az Nkt. 2. melléklet 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28. sora e törvény 1. melléklete szerint lép hatályba.
36. § Az Nkt. 4. melléklet 10., 14. sora e törvény 2. melléklete szerint lép hatályba.
37. § Az Nkt. 5. melléklet „Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)” alcím 6. sora e törvény 3. melléklete szerint hatályba.
38. § Az Nkt.
1. 2. § (1) bekezdésében „érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés” szövegrész helyett „az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig” szöveggel,
2. 2. § (3) bekezdésében a „Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy” szövegrész helyett „a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye (továbbiakban együtt: egyházi jogi személy)” szöveggel,
3. 4. § 4. pontjában „a kormány” szövegrész helyett „az oktatásért felelős miniszter” szöveggel,
4. 13. § (2) bekezdésében a „kerettantervben kiadott szakképesítések körében” szövegrész helyett „szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint” szöveggel,
5. 15. § (2) bekezdésében a „fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást” szövegrész helyett a „fejlesztő nevelés-oktatást” szöveggel,
6. 18. § (2) bekezdés c) pontjában „a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység” szövegrész helyett „szakértői bizottsági tevékenység” szöveggel,
7. 21. § (3) bekezdés a) pontjában, 25. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 88. § (1) bekezdésében a „fenntartó” szövegrész helyett a „fenntartó, a működtető” szöveggel,
8. 23. § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyett „az állami intézményfenntartó központ” szöveggel,
9. 24. § (1) bekezdésében, 34. § (3) bekezdésében a „nevelési-oktatási” szövegrész helyett „köznevelési” szöveggel,
10. 25. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében a „fenntartóra” szövegrész helyett a „fenntartóra, a működtetőre” szöveggel,
11. 31. § (4) bekezdésében a „b) pontjában” szövegrész helyett a „c) pontjában” szöveggel,
12. 32. § (2) bekezdésében „a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás” szövegrész helyett a „nemzetközi szerződés” szöveggel,
13. 37. § (4) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyett a „fenntartó vezetője” szöveggel,
14. 38. § (7) bekezdésében „az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához (a továbbiakban: hivatal)” szövegrész helyett „a hivatalhoz”,
15. 39. § (3) bekezdésében az „ellenőrzést” szövegrész helyett „felügyeleti eljárást” szöveggel,
16. 41. § (6) bekezdésében, 41. § (8) bekezdés d) pontjában a „KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője” szövegrész helyett a „KIR adatkezelője” szöveggel,
17. 44. § (1) bekezdésében a „jogszerűségéért az oktatásért felelős miniszter felel” szövegrész helyett a „tekintetében az adatkezelő a hivatal” szöveggel, 44. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés a)–b) és c)–e) pontja szerinti nyilvántartás” szövegrész helyett a „KIR személyi nyilvántartása” szöveggel,
18. 44. § (3), (6), (11) és (12) bekezdésében, 46. § (13) bekezdésében, 63. § (3) és (4) bekezdésében a „KIR működtetője” szövegrész helyett a „KIR adatkezelője” szöveggel,
19. 44. § (6) és (11) bekezdésében a „KIR működtetőjének” szövegrész helyett a „KIR adatkezelőjének”, a „KIR működtetőjét” szövegrész helyett a „KIR adatkezelőjét” szöveggel,
20. 44. § (5) bekezdés l) pontjában az „időpontját” szövegrész helyett a „jogcímét és idejét” szöveggel,
21. 46. § (13) bekezdésében, 63. § (3) és (4) bekezdésében a „KIR működtetőjénél” szövegrész helyett a „KIR adatkezelőjénél”, a „KIR működtetőjével” szövegrész helyett a „KIR adatkezelőjével” szöveggel,
22. 47. § (10) bekezdésében „a kormányhivatal” szövegrész helyett „az állami intézményfenntartó központ” szöveggel,
23. 50. § (7) bekezdésében „a kormányhivatal, települési önkormányzat által működtetett intézmény esetében az önkormányzat” szövegrész helyett „az állami intézményfenntartó központ” szöveggel,
24. 60. § (2) bekezdés a) pontjában a „tizenhatodik” szövegrész helyett a „tizenhetedik” szöveggel,
25. 60. § (7) bekezdésében a „nappali rendszerű iskolai oktatásban” szövegrész helyett a „nem kizárólag felnőttoktatásban” szöveggel,
26. 72. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyett a „kormányhivatal” szöveggel,
27. 73. § (3) bekezdésében „az intézmény székhelye szerinti illetékes kormányhivatal” szövegrész helyett „a fenntartó” szöveggel,
28. 74. § (7) bekezdésében „az államtól” szövegrész helyett „a települési önkormányzattól, az államtól” szöveggel,
29. 75. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyett a „miniszter” szöveggel,
30. 75. § (4) bekezdésében, 97. § (8) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyett a „hivatal” szöveggel,
31. 84. § (9) bekezdésben „Az állami fenntartó” szövegrész helyett „A települési önkormányzat, az állami fenntartó” szöveggel,
32. 85. § (1) bekezdésében a „fenntartónak” szövegrész helyett „fenntartónak, a működtetőnek” szöveggel,
33. 89. § (1) bekezdésében „a kormányhivatal” szövegrész helyett „az állami intézményfenntartó központ a hivatal tájékoztatása mellett” szöveggel,
34. 89. § (4) bekezdésében a „fenntartó” szövegrész helyett a „fenntartó vagy a települési önkormányzat” szöveggel,
35. 94. § (2) bekezdés a) pontjában a „szakképesítésért” szövegrész helyett a „szakképzésért és felnőttképzésért” szöveggel,
36. 94. § (4) bekezdés k) pontjában az „által” szövegrész helyett az „általa” szöveggel,
37. 96. § (4) bekezdésében a „felügyeleti szerven” szövegrész helyett a „felügyeleti és irányító szerven” szöveggel, a „felügyeleten” szövegrész helyett a „felügyeleten és irányításon” szöveggel,
38. 97. § (8) bekezdésében a „március 1-jéig” szövegrész helyett az „április 30-ig” szöveggel,
39. 99. § (10) bekezdésében az „e törvényben meghatározott képesítésnek” szövegrész helyett az „e törvényben meghatározott képesítésnek a megváltozott előírások miatt” szöveggel,
40. 99. § (11) bekezdésben az „e törvény hatálybalépésével egyidejűleg” szövegrész helyett a „2013. szeptember 1-jén” szöveggel,
41. 2. melléklet 20. sorában a „fogyatékosokat” szövegrész helyett a „sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat” szöveggel
lép hatályba.
39. § Az Nkt.
a) 30. § (5) bekezdés a) pontjában a „fenntartó” szövegrész helyébe a „fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b) 30. § (5) bekezdés b) pontjában a „kormányhivatal vezetőjének” szövegrész helyébe a „fenntartó és a járási hivatal” szöveg,
c) 45. § (9) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
d) 69. § (1) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodásért,” szövegrész helyébe a „gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért,” szöveg,
e) 69. § (2) bekezdés d) pontjában „a rendelkezésre álló” szövegrész helyébe az „önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló” szöveg,
f) 91. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg
lép.
40. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 132. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti mindennapos testnevelés megszervezése érdekében a 2012/2013. tanévet megelőzően a pedagógiai program módosítása válik szükségessé, az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem. A szakképző iskolák a szakképzésről szóló törvény 92. § (27) bekezdésében meghatározott szakképzési tantervi ajánlás alapján a pedagógiai programot vagy annak kiegészítését szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem.”
(2) A Kt. 3. melléklet Az osztályok, csoportok szervezése alcím 7–8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot – a fenntartó engedélyével – legfeljebb húsz százalékkal átlépheti.
8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal – a fenntartó engedélyével – túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért.”
41. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 29. § (8) bekezdése, a 31. § (2) bekezdése, a 32. § (7) bekezdése, a 33. § (3) bekezdés és a 34. § 2012. szeptember 2-án lép hatályba.
(3) A 8. §, a 9. §, a 15. § (2)–(3) bekezdése, a 22. § és a 39. § 2013. január 1-jén lépnek hatályba.
42. § Nem lép hatályba az Nkt. 58. § (14) bekezdés második mondata, 77. § (2) bekezdés e) pontja, a 92. § (5) bekezdés második mondata, 2. melléklet 13. sora.
Az Nkt. 2. melléklet 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27. és 28. sora a következő szöveggel lép hatályba:
„20. | ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó kollégiumban | 24 órás ellátásra | 1 | |
21. | ápoló kollégiumban | 1–50 tanulóig | 0,5 | |
22. | ápoló kollégiumban | 51–500 tanuló között | 1 | |
23. | ápoló kollégiumban | 500 tanuló felett | 2 | |
24. | ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban | 1–50 tanuló között | 0,5 | |
25. | ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban | 51–500 tanuló között | 1 | |
26. | ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban | 500 tanuló felett | 2 | |
27. | hangszerkarbantartó vagy jelmez- és viselettáros | alapfokú művészeti iskola 1–200 tanuló között | 0,5 | |
28. | hangszerkarbantartó vagy jelmez- és viselettáros | alapfokú művészeti iskola 200 tanuló felett | 1” |
Az Nkt. 4. melléklet 10., 14. sora a következő szöveggel lép hatályba:
„10. | Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés | 6 | 12 | 10 | |
14. | Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet | 6 | 29 | 10” |
Az Nkt. 5. melléklet „Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)” alcím 6. sora a következő szöveggel lép hatályba:
„6. | Kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda | 15 | 17 | 19 | 20” |