Időállapot: közlönyállapot (2012.XI.29.)

2012. évi CLXXVIII. törvény - egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2/6. oldal

83. § A Jöt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magánszemély által nem a 29. § szerint adómentes jövedéki termék birtokolása minősül. Nem minősül kereskedelmi célú birtokolásnak a más tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba nem magánszemély által EKO-val vagy magánszemély által - a 29. § értelmében - saját felhasználásra szállított jövedéki termék birtokolása a belföldi szállítás során, valamint a két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén lévő azon jövedéki termékek birtokolása, amelyeket nem hoznak forgalomba mialatt a hajó vagy a repülőgép belföldön tartózkodik, továbbá a légiutas-ellátási tevékenység keretében más tagállamból behozott jövedéki termék birtokolása.”

84. § A Jöt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti mennyiségen felül az adó - kérelemre - visszaigényelhető a szállítás során a 28/A. § (2) bekezdése szerinti, más tagállamban keletkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termékre, ha e tagállam szabályai szerint felszámított adó megfizetését a tagállam illetékes hatósága igazolja.”

85. § A Jöt. 39. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben)

b) az adóraktár engedélyes

ba) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,

bb) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az adóraktári engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy

bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (1) bekezdése kizárja;”

86. § A Jöt. 40. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termék, valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

87. § A Jöt. 43. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben)

b) az adómentes felhasználó

ba) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,

bb) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az adómentes felhasználó az engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy

bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (1) bekezdése kizárja;”

88. § A Jöt. 48. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az adó-visszaigénylést a vámhatóság az adó-visszaigénylésre jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti elbírálása után teljesíti. Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést (adó-visszatérítést) havonta - a tárgyhó 1. napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra - igényelheti. Az adó-visszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.”

89. § A Jöt. 48/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a jogszabályban meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz

a) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő, az adóügyi képviselő,

b) az adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő,

c) a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelő,

d) választása szerint az a)-c) pont alá nem tartozó adóalany, adó-visszaigénylő.”

90. § (1) A Jöt. 50. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában ellenőrzött ásványolajterméknek)

f) a 3811 11 10, 3811 11 90, 3811 19 00 és a 3811 90 00 vámtarifaszám alatti termék”

(minősül.)

(2) A Jöt. 50. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű]

c) 3811 21 00 és 3811 29 00 vámtarifaszám alatti termék,”

(minősül.)

91. § (1) A Jöt. 52. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]

h) az 50. § (3) bekezdés f) pontja szerinti termékek közül az ólmozatlan benzin adalékanyagára, hígítóanyagára az a) pont szerinti adómérték, az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagára, hígítóanyagára a d) pont szerinti adómérték, egyébként 0 Ft/ezer liter,”

(2) A Jöt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra

a) - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - a biodízel esetében az (1) bekezdés d) pont szerinti adómérték,

b) - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzatának, valamint a termék bioetanol tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya és 70 000 Ft/ezer liter szorzatának együttes összege,

c) az a) és b) pontban nem említett bioüzemanyag esetében az üzemanyagkénti felhasználásnak megfelelően az (1) bekezdés a), d), f) vagy g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, illetve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék bioüzemanyag esetében a 64. § (2) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték,

d) a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban előállított és a 129. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mennyiségben és célra felhasznált ásványolaj esetében az (1) bekezdés d) pont szerinti adómérték 18%-a,

e) benzin, illetve gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az (1) bekezdés a), illetve d) pont szerinti adómérték,

f) az a)-e) pont alá nem eső ásványolaj esetében - az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fütőanyagkénti előállításnak, beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően - az (1) bekezdés a)-d) vagy f), g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is.”

92. § (1) A Jöt. 57/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - a 7. § 51. pontjában meghatározott gépjármű vagy nyerges járműszerelvény (a továbbiakban együtt: kereskedelmi jármű) vámhatóság által e célból nyilvántartásba vett üzembentartója, illetve - bérelt kereskedelmi jármű esetében - bérbe vevője jogosult. A jogosult a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az adóvisszaigénylési jogosultság első ízben történő érvényesítése előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani a vámhatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogosult adószámát, valamint képviselője természetes személyazonosító adatait, személyazonosításra alkalmas okmányának számát. A jogosult a vámhatóság által nyilvántartásba vett adatok változását legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 10 napon belül köteles a vámhatósághoz bejelenteni.”

(2) A Jöt. 57/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést - a 48. § (13) bekezdésében foglaltaktól eltérően - választása szerint az adott évre vonatkozóan

a) évente, legkorábban a tárgyévet követő év január hónapjának 20. napjától,

b) negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától vagy

c) havonta, legkorábban a tárgyhót követő hónap 20. napjától

igényelheti.”

93. § (1) A Jöt. 58. § (1) bekezdés g) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

(Ásványolaj-adóraktári engedély)

g) a bioüzemanyagot vagy - a k) pontban foglalt eltéréssel - tiszta növényi olajat előállító üzemre (a továbbiakban: bioüzemanyag-adóraktár);”

i) az egyéb ellenőrzött ásványolajat, az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket, valamint az olajterméket nem az a) pontban meghatározott módon, illetve az 52. § (1) bekezdés a)-e) pont alá tartozó ásványolajat jogszabályban meghatározott hulladékból hulladékkezelés során előállító üzemre, ideértve azt az esetet is, amikor az egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy más ásványolaj az üzemben végzett vegyipari tevékenység vagy kőszénkokszolás melléktermékeként jön létre, de nem értve ide a h) pont szerinti esetet (a továbbiakban: egyébásványolaj-gyártó adóraktár);”

k) tiszta növényi olajat a mezőgazdasági termelő által - kizárólag saját célú felhasználásra - termelt alapanyagból előállító üzemre (a továbbiakban: tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár)”

(adható.)

(2) A Jöt. 58. § (4) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként)

e) az ásványolaj-regeneráló üzemben és az egyébásványolaj-gyártó adóraktárban - a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel - legalább 500 m3,”

[- a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyósítottgáz-töltő és a kőszén eredetű benzol és homológjainak kőszénkokszolás keretében történő előállítását végző egyéb ásványolajgyártó-adóraktár kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre.]

(3) A Jöt. 58. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki biztosítékot adóraktáranként)

g) egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén - a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel - legalább 50, legfeljebb 150 millió forint,”

(értékben kell nyújtani.)

(4) A Jöt. 58. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a jövedéki biztosítékot a 38. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kell meghatározni azzal, hogy ha az így számított jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától el kell tekinteni.”

(5) A Jöt. 58. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a 35-41. §-t, így az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére - a jövedékibiztosíték-nyújtáson kívül - jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(6) A Jöt. 58. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely kizárólag az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket állít elő, az adóraktári engedélyhez legalább 10, legfeljebb 60 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték szükséges.”

94. § A Jöt. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Egyéb ellenőrzött ásványolajat más tagállamból bejegyzett kereskedő is behozhat, figyelemmel a 25. § (1) bekezdésre. A termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenteni a vámhatósághoz, kivéve, ha a behozatal közösségi adófelfüggesztési eljárásban, adóraktárba, e-TKO-val történt.”

95. § A Jöt. 62/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség

62/A. § (1) A 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti, ömlesztetten szállított ásványolaj beszerzését és szállítását a terméket beszerző, szállító személy köteles a vámhatóságnak legkésőbb a beszerzést, szállítást megelőző napon bejelenteni.

(2) A nemzetközi légi forgalomban részt vevő légi jármű karbantartását végző gazdálkodó a karbantartási céllal eltávolított repülőgép üzemanyagról jogszabály szerinti nyilvántartást köteles vezetni.

(3) Ásványolaj kinyerését eredményező rekultivációt végző gazdálkodó a tevékenység megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját köteles a vámhatóságnak bejelenteni.”

96. § A Jöt. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Teljesen denaturált alkoholterméknek kell tekinteni - az (1) bekezdésben foglaltakon túl -:

a) a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben kihirdetett teljes denaturálási eljárással más tagállamban előállított denaturált alkoholt, ha annak szállítása EKO-val történik, valamint

b) a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben kihirdetett, nem Magyarország által bejelentett teljes denaturálási eljárással Magyarországon előállított, EKO-val szállított alkoholt az alkohol - alkalmazott teljes denaturálási eljárást bejelentő tagállami - címzett általi átvételét igazoló EKO példány alapján.”

97. § (1) A Jöt. 72. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az alkoholtermék - kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó terméket - adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély adható

a) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területére (a továbbiakban: tranzitadóraktár),

b) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a harmadik országba közvetlenül repülő repülőgépek fedélzetén az utasoknak felszolgált termékek tárolására (a továbbiakban: utasellátó adóraktár).

(3) A tranzitadóraktárban és az utasellátó adóraktárban alkoholtermék mellett adózatlan sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány a (2) bekezdés szerinti céllal történő adómentes tárolása is megengedett.”

(2) A Jöt. 72. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A jövedéki biztosítékot a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére 200 ezer forint, az etanolüzemre legalább 1 millió forint, az évi legfeljebb 20 hektoliter tiszta szesz tartalmú alkoholterméket előállító kereskedelmi szeszfőzdére 2 millió forint, más szeszfőzdére és az egyéb alkoholtermék-adóraktárra legalább 10 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben a szeszüzem éves etilalkohol-gyártó kapacitása nem haladja meg az évi 50 ezer hektolitert, és a szeszüzemben kizárólag legalább 80, legfeljebb 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú, finomítatlan, élelmiszer-ipari alapanyagkénti felhasználásra alkalmatlan etilalkoholt állítanak elő egy desztillációs lépésben, a jövedéki biztosítékot legfeljebb 25 millió forint értékben kell nyújtani.”

98. § A Jöt. 73. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Amennyiben a szabad forgalomba bocsátott alkoholtermék zárjegye tárolás, szállítás, forgalmazás során megsérült vagy a termékről levált, a jövedéki engedélyes vagy nem jövedéki engedélyes kereskedő az alkoholtermékre vonatkozó továbbforgalmazási szándéka esetén köteles az érintett alkoholterméket leltárba venni és a leltárba vett adatokat e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott tartalommal a vámhatósághoz bejelentem. A vámhatóság a bejelentéstől számított 30 napon belül új zárjegyet helyez fel a termékre, amennyiben a levált, sérült zárjegy egyedi azonosításra alkalmas és az alkoholtermék származása e törvénynek megfelelő bizonylattal igazolt. Az új zárjegy felhelyezéséig a levált, sérült zárjegyű alkoholtermék az üzlethelyiség raktárában vagy más, kiszolgálásra nem szolgáló részében tárolható és a tárolás jogszerűségét, valamint a leltárba vételt a vámhatósághoz tett bejelentés igazolja.”

99. § A Jöt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki (amely) - a 91. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz.”

100. § (1) A Jöt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.”

(2) A Jöt. 83. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.”

(3) A Jöt. 83. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 82. § (1) bekezdése szerint előállított, tárolt, raktározott, értékesített pezsgőről az (5) bekezdés szerinti mennyiségi elszámolást, valamint a két tárgyidőszakra vonatkozóan a második tárgyidőszakot követő december 15-ig adóbevallást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania. Az adót az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie.

(8) Az egyszerűsített adóraktárban a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő előállítása, tárolása, raktározása, értékesítése esetén, ha a 38. § (2) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától el kell tekinteni.”

101. § (1) A Jöt. 104. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben az importáló az importált jövedéki termékét jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében értékesíti, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékét exportálja, vagy ha a jövedéki engedélyes kereskedő a légiutas-ellátási tevékenység keretében jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet és importtevékenységet is folytat, a (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot csak az egyik tevékenysége után kell nyújtania.”

(2) A Jöt. 104. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedéki engedélyes tevékenységet)

b) kizárólag 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti termékkel folytató személynek 1 millió Ft összegben kell,”

(jövedéki biztosítékot nyújtania.)

(3) A Jöt. 104. § (15) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság a jövedéki engedélyt visszavonja)

b) a jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló

ba) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,

bb) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha a jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló a jövedéki engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy

bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (1) bekezdése kizárja,”

102. § (1) A Jöt. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket - a 62. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel - nem forgalmazhat.”

(2) A Jöt. 105. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Légiutas-ellátási tevékenység keretében a jövedéki engedélyes kereskedő a 3. § (2) bekezdés b)-g) pontja szerinti jövedéki terméket a készleteitől elkülönítve tárolhat. Az elkülönítve tárolt jövedéki termékeket nem kell a 106. § (2) bekezdés szerinti jövedéki nyilvántartásban szerepeltetni. A 106. § (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az alkoholtermék zárjegy, a dohánygyártmány adójegy nélkül is tárolható.”

103. § (1) A Jöt. 110. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a Kertv. 2. § 30. pontja szerinti vendéglátást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: vendéglátó-ipari üzlet) és a Kertv. 2. § 23. pontja szerinti szálláshelyszolgáltatást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely) kivételével - az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, - a 73. § (16) bekezdésben foglalt tárolás kivételével - zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében az 1 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, az 1 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani. A kannás, hordós kiszerelésű bor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított (használt) kimérőedényből (eszközből) vagy közvetlenül a kannából, 25 litert meghaladó edényzetből történő kimérése esetén italadagoló szerkezeten keresztül vagy a vámhatóság által engedélyezett átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján történhet.”

(2) A Jöt. 110. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket nem forgalmazhat.”

104. § (1) A Jöt. 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Art. 170. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány vagy jogosulatlanul igényelt összeg 100%-a, kivéve, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.”

(2) A Jöt. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság alapja az adómentes célra beszerzett jövedéki termék nem adómentes célra történő, a keletkezett adófizetési kötelezettség bevallása nélküli felhasználása esetében a jövedéki termék mennyisége után a termék adómértékével számított adó.”

105. § A Jöt. 116/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve kiszabása mellőzhető. A mellőzés abban az esetben alkalmazható, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adózás alól elvont termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett adójegy, zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát.”

106. § (1) A Jöt. 120. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkobzott ásványolajtermékek)

b) közül az a) pont szerinti átadásra nem került ásványolajtermékeket az adóhatóság és a vámhatóság - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - üzemanyagként vagy fűtési, tüzelési célra felhasználhatja;”

(2) A Jöt. 120. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt)

c) ásványolajtermék előzetes, (8) bekezdés a) pontja szerinti célra történő átadására, valamint a (8) bekezdés b) pontja szerinti felhasználására, ha annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna.”

107. § A Jöt. 122. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.)

n) a Bizottság 2012/209/EU számú végrehajtási határozata (2012. április 20.) a 2008/118/EK tanácsi irányelv ellenőrzési és szállítási rendelkezéseinek a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével egyes adalékokra történő alkalmazásáról.”

108. § A Jöt. 129. § (2) bekezdése a következő y) és z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

y) a tiszta növényi olaj tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban történő előállítása engedélyezésének feltételeit, a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyesére vonatkozó bizonylatolás, nyilvántartás és elszámolás, valamint az előállított tiszta növényi olaj felhasználásának részletes szabályait;

z) a légiutas-ellátási tevékenység vonatkozásában a jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó bizonylatolás, nyilvántartás és elszámolás részletes szabályait.”

109. § A Jöt.

1. 5. § (8) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,

2. 7. § 9. a) pontjában a „d)-f)” szövegrész helyébe a „d)-e)” szöveg,

3. 31. § (2) bekezdésében a „csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt vámszerv” szöveg,

4. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt vámszerv” szöveg,

5. 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szőlőbor” szövegrész helyébe az „a szőlőbort, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt” szöveg,

6. 40. § (14) bekezdésében a „szőlőbor” szövegrész helyébe a „szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő” szöveg,

7. 41. § (1) bekezdésében a „tranzitadóraktár” szövegrész helyébe a „tranzitadóraktár, valamint az utasellátó adóraktár” szöveg,

8. 45. § (3) bekezdésében a „vegyipari és a gyógyszeripari” szövegrész helyébe a „vegyipari, élelmiszeripari és a gyógyszeripari” szöveg,

9. 50. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „megfigyelt terméknek - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az” szövegrész helyébe a „megfigyelt terméknek az” szöveg,

10. 52. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) és d) pontja” szöveg,

11. 65. § (1) bekezdés b) pontjában az „az 500” szövegrész helyébe az „a 200” szöveg,

12. 66. § (3) bekezdésében az „az 500” szövegrész helyébe az „a 200” szöveg,

13. 73. § (11) bekezdésében a „tranzitadóraktárba” szövegrész helyébe a „tranzitadóraktárba, valamint utasellátó adóraktárba” szöveg, a „tranzitadóraktárból” szövegrész helyébe a „tranzitadóraktárból, valamint utasellátó adóraktárból” szöveg,

14. 78. § (4) bekezdésében a „tranzitadóraktárra” szövegrész helyébe a „tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra” szöveg,

15. 79. § (2) bekezdés 4. pontjában a „szőlőbor” szövegrész helyébe a „szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő” szöveg,

16. 82. § (7) és (8) bekezdésében a „szőlőbort” szövegrész helyébe a „szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti pezsgőt” szöveg,

17. 82. § (8) bekezdésében a „szőlőbor” szövegrész helyébe a „szőlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti pezsgő” szöveg,

18. 84. § (5) bekezdésében a „tranzitadóraktárra” szövegrész helyébe a „tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra” szöveg,

19. 91. § (2) bekezdésében a „tranzitadóraktárra” szövegrész helyébe a „tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra” szöveg,

20. 100. § (2) bekezdésében a „tranzitadóraktárra” szövegrész helyébe a „tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra” szöveg,

21. 103. § (1) bekezdésében a „2207 vámtarifaszám” szövegrész helyébe a „biodízellel, a 2207 vámtarifaszám” szöveg és „az 50. § (4)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe „az 50. § (4) bekezdése” szöveg,

22. 103. § (2) bekezdés b) pontjában az „f), g) pontja” szövegrész helyébe az „f), g) és h) pontja” szöveg,

23. 113. § (2) bekezdés c) pontjában a „bejelentési kötelezettségét” szövegrész helyébe a „bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét” szöveg,

24. 129. § (1) bekezdés c) pontjában a „csomagküldő kereskedő” szövegrész helyébe a „csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője” szöveg

25. 129. § (2) bekezdés x) pontjában a „bejelentési kötelezettségre” szövegrész helyébe a „bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségre” szöveg

lép.

110. § (1) Hatályát veszti a Jöt.

1. 15. § (2) bekezdés d) pontjában a „12 hónap forgalma alapján kimutatott” szövegrész,

2. 30. §-ában a „(belföldön a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv)” szövegrész,

3. 59. § (1) bekezdés b) pontjában a „(kivéve: biodízel)” szövegrész,

4. 81. § (1) bekezdésében a „- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -” szövegrész,

5. 114. § (5) bekezdésében a „(kivéve biodízel és üzemanyag-adalék)” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Jöt. 109. § (5) bekezdésében az „a dohánygyártmány kivételével, illetve” szövegrész.

(3) Hatályát veszti a Jöt.

1. 47. § (10) és (11) bekezdése,

2. 50. § (4) bekezdés f) pontja és (5) bekezdése,

3. 56. § (3) bekezdése.

10. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

111. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 12. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha]

f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany - mint a szolgáltatás igénybevevője - termékén szakértői értékelést vagy munkát végeznek, majd annak befejezését követően a terméket - az (1) bekezdésben említett adóalany nevére szóló rendeltetéssel - belföldre továbbítják;”

112. § Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]

i) a köztestületek jogszabályon alapuló átalakulását, ha az tartalmában jogutódlásnak tekintendő.”

113. § Az Áfa tv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző az üzletágat a további működtetés céljából szerzi meg.”

114. § (1) Az Áfa tv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdése], a jogutódlás [17. § (2) bekezdése], továbbá az üzletág-átruházás útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;

b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;

c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.”

(2) Az Áfa tv. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Üzletág-átruházás esetében a 17. § (4) bekezdése alkalmazásának további feltétele, hogy

a) az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, és

b) ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmaz

ba) amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával, vagy

bb) amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna,

az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell bejelentést tennie az állami adóhatóságnak, amelyen a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás beállna, ha a 17. § (4) bekezdése nem lenne alkalmazható.”

(3) Az Áfa tv. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli

a) az apportálót,

b) a jogelődöt a jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg,

c) azt a volt egyéni vállalkozót, akinek (amelynek) egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég alapítására tekintettel megszűnt,

d) az egyéni cég tagját az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása esetén,

e) azt a 17. § (3) bekezdés g) pontja szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásban részesülő természetes személyt, aki (amely) gazdaságát a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont] minősülő természetes személy részére átadja, valamint

f) az üzletágat átruházó adóalanyt,

azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, az azok közül értelemszerűen alkalmazandó feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, a jogutódlásra, valamint az üzletág-átruházásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.”

115. § (1) Az Áfa tv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közlekedési eszközök nem adóalany részére történő bérbeadása esetében - a rövid időtartamú bérbeadás kivételével - a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, ennek hiányában ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.”

(2) Az Áfa tv. 44. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdéstől eltérően a kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő bérbeadása esetében - a rövid időtartamú bérbeadás kivételével - a teljesítés helye az a hely, ahol a kedvtelési célú hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyéről vagy állandó telephelyéről nyújtja.

(4) E § alkalmazásában a rövid időtartam a közlekedési eszköz folyamatos,

a) víziközlekedési eszközök esetében 90,

b) egyéb, az a) pontban nem említett közlekedési eszközök esetében pedig 30

napot meg nem haladó használatát jelenti.”

116. § (1) Az Áfa tv. 58. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. § alkalmazandó.

(3) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként

- teljesítés történik

a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy

b) egyéb, a (2) bekezdés és az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is.”

(2) Az Áfa tv. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.”

117. § Az Áfa tv. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E § nem alkalmazható a 89. §-ban meghatározott feltételekkel adómentes termékértékesítésre.”

118. § Az Áfa tv. 80. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs - a (2) bekezdés a) pontja szerint - jegyzése, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB vagy az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) az (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.”

119. § Az Áfa tv. a következő 80/A. §-sal egészül ki:

„80/A. § (1) A 80. § (2) bekezdésétől eltérően az adó alapjának forintra történő átszámításához választható az EKB által a 80. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban hivatalosan közzétett legutolsó árfolyam is.

(2) Az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell végezni.

(3) Az EKB által közzétett árfolyam választására az MNB által közzétett árfolyam választására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

120. § Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

g) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;”

121. § Az Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható:]

a) az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül;”

122. § Az Áfa tv. 95. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló, vagy pénzügyi képviselője a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül

a) igazolja, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és

b) eleget tesz az (1) bekezdés a) pontjához fűződő,

ba) Art. szerinti összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, vagy

bb) bevallási kötelezettségnek [184. §], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé, vagy

bc) fizetendőadó-megállapítási kötelezettségnek [60. § (4) bekezdése] az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy - számla hiányában - a kötelezettség teljesítését igazoló egyéb okirat bemutatásával, ha a bb) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé.”

123. § Az Áfa tv. 99. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az adó-visszaigénylő lap rovatait legalább magyar, angol, német, francia és orosz nyelveken kell feltüntetni, és azokat magyar, angol, német vagy francia nyelven kell kitölteni.”

124. § Az Áfa tv. 121. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást)

a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne;”

125. § Az Áfa tv. 124. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”

126. § (1) Az Áfa tv. 125. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha)

f) a 124. § (4) bekezdésében felsorolt esetben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.”

(2) Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül)

c) a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (4) bekezdésében említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;”

127. § (1) Az Áfa tv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözet rendezésére a (2)-(5) bekezdést kell alkalmazni.”

(2) Az Áfa tv. 132. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Abban az esetben, ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó a 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja vagy e) pontja alapján keletkezett, az adóalany a levonható adó összegét érintő különbözetet - a (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni.”

128. § (1) Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

f) az adós és a hitelező, valamint az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul;”

(2) Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése a következő j) illetve k) ponttal egészül ki:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

j) a 6/B. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében;

k) a 6/C. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében.”

(3) Az Áfa tv. 142. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) bekezdés j) illetve k) pontja nem alkalmazható a XIV. Fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére.”

129. § (1) Az Áfa tv. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 155. § (1) bekezdésétől eltérően - ide nem értve azokat az eseteket, amikor a vámtartozás a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 201. cikkében meghatározottaktól eltérően keletkezik - az adót önadózással állapítja meg az az adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) azt kérelmére a vámhatóság engedélyezi.”

(2) Az Áfa tv. 156. § (2) bekezdés c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek teljesülése szükséges:]

c) a kérelmező a Vámkódex végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikke (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik; vagy”

130. § Az Áfa tv. a X. Fejezet Számlázás címe a következő alcímmel és 158/A. §-sal egészül ki:

„A számlakibocsátásra irányadó szabályok

158/A. § (1) A számlára vonatkozó kötelezettségekre - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik.

(2) A számlára vonatkozó kötelezettségekre - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, vagy ezek hiányában, amelyben állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, és

a) a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le gazdasági céllal a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, és az adó fizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett, vagy

b) a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a számlázási kötelezettségekre a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállam rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a számlát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybevevő bocsátja ki.

(4) A e §-ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki a számla megőrzésére vonatkozó kötelezettségekre.”

131. § Az Áfa tv. 159. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A számlakibocsátási kötelezettség nem vonatkozik a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetre, feltéve, hogy az előleget a 89. § szerint adómentes termékértékesítéshez nyújtják.”

132. § Az Áfa tv. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

b) az a) pont alá nem tartózó olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli

számlakibocsátási kötelezettséget jelent.”

133. § Az Áfa tv. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„164. § (1) A 163. §-tól eltérően, ha az adóalany

a) a teljesítés napján egyidejűleg vagy

b) az adott naptári hónapban

ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az adóalany a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban is kibocsáthatja ugyanannak a személynek, szervezetnek több általa teljesített ügyletről, feltéve, hogy ezen gyűjtőszámlában nem tüntet fel a 89. § szerint adómentes termékértékesítést vagy olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti esetben a 163. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a naptári hónap, a (2) bekezdés szerinti esetben a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a gyűjtőszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

134. § Az Áfa tv. Számla fogalma alcíme a következő 168/A. §-sal egészül ki:

„168/A. § (1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.”

135. § Az Áfa tv. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„169. § A számla kötelező adattartalma a következő:

a) a számla kibocsátásának kelte;

b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének

da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy

dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;

e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;

i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

j) az alkalmazott adó mértéke;

k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;

m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;

o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

p) a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;

q) a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;

r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.”

136. § Az Áfa tv. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A számla lehet elektronikus vagy papíralapú számla.”

137. § Az Áfa tv. 175. §-t megelőző alcím helyébe a következő szöveg lép:

„Elektronikus számlára vonatkozó szabályok”

138. § (1) Az Áfa tv. 175. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elektronikus számla 168/A. § (1) bekezdésében említett eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelése úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát

a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti minősített elektronikus aláírással látják el; vagy

b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják.

(3) Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele

a) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról;

b) egyéb esetben a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.”

(2) Az Áfa tv. 175. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Külön jogszabály a 168/A. § (1) bekezdésében említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.”

(3) Az Áfa tv. 175. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha ugyanannak a számlabefogadónak több elektronikus számlát tartalmazó számlaköteget küldenek vagy ilyet bocsátanak a rendelkezésére, akkor a különböző számlák azonos adatait elegendő csak egyszer feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ hozzáférhető.”

139. § (1) Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha)

d) a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor.”

(2) Az Áfa tv. 176. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy

a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint a j) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)-f) pontban megjelöltek kitöltése, továbbá az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező.”

140. § Az Áfa tv. 178. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - külön jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Külön jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás - külön jogszabály szerint - az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható.”

141. § Az Áfa tv. 179. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okiratot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség papír alapú okirat esetében a kibocsátásra kötelezett részéről a másodlati példányra, a befogadó részéről az okirat eredeti példányára, vagy - ha azt e törvény nem zárja ki - eredeti példány hiányában annak hiteles másolatára vonatkozik. A megőrzési kötelezettség teljesíthető a papír alapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzésével is. Elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg. A kötelezettség teljesítését nem befolyásolja az elektronikus okirat formátumának a 168/A. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő megváltoztatása. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell megőriznie a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is.”

142. § Az Áfa tv. 225. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a határnapot követően az (1) bekezdésben említett megfelelő időtartammal meghosszabbodik.”

143. § Az Áfa tv. 249. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adó-visszatérítettési kérelemben közölt információkat és az azzal egyidejűleg vagy később megteendő egyéb írásos információkat és nyilatkozatokat magyar, angol, német vagy francia nyelven lehet megadni.”

144. § Az Áfa tv. 251/A. §-a a következők szerint módosul:

„251/A. § (1) Az adó-visszatéríttetési kérelem az adóvisszatérítési időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót tartalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdésen kívül az adó-visszatéríttetési kérelem azt az előzetesen felszámított adót is tartalmazhatja, amely az adóvisszatérítési időszakot megelőzően keletkezett, de amelynek érvényesítésére korábban nem nyújtottak be adó-visszatéríttetési kérelmet, ha az előzetesen felszámított adó az adott naptári évben keletkezett.

(3) Egy adóvisszatérítési időszakra több adó-visszatéríttetési kérelem is benyújtható. Az ugyanarra az adóvisszatérítési időszakra vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelem azt az előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, amelynek érvényesítésére korábban nem nyújtottak be adó-visszatéríttetési kérelmet.

(4) Egy naptári évre legfeljebb 5 kérelem terjeszthető elő.”

145. § (1) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 1/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1/A. adattartalom sértetlensége: a számlának a törvényben előírt adattartalmát nem változtatták meg.”

(2) Az Áfa tv. 259. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. elektronikus számla: az e törvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.”

(3) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 6/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„6/A. eredet hitelessége: a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vagy a számlát kibocsátó azonosságának biztosítása.”

(4) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 25/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„25/A. üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására;”

146. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

c) a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítását is, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat, valamint a gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló pénztárgéppel rögzített adatok állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adóhatóság által a pénztárgépek működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait.”

147. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gi) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

gi) a Tanács 2010/45/EU irányelve (2010. június 13.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról.”

148. § Az Áfa tv. a következő 281. §-sal egészül ki:

„281. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód3 törvény) megállapított, 2013. január 1. napján hatályba lépő rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.

(2) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 44. § (2)-(3) bekezdését először arra az esetre kell alkalmazni, amelyben az elszámolási időszak 2013. január 1. napján vagy azt követően kezdődik, és az adott elszámolási időszakra vonatkozóan az ellenérték megtérítésének esedékessége 2012. december 31. napját követi, feltéve hogy az adófizetési kötelezettség keletkezésének megállapítására belföldi teljesítés esetén e törvény 58. §-a lenne az irányadó.

(3) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 80/A. §-ában foglaltaknak megfelelő döntéséről az adóalany a Mód3 törvény hatálybalépésének időpontjától kezdődően tehet az állami adóhatóság felé bejelentést, azzal együtt, hogy az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket 2013. január 1. napjától kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 164. §-át először arra a számlára kell alkalmazni, amelyet olyan időszakról állítanak ki, amelynek kezdő időpontja 2013. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(5) Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt - az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - teljesíti az olyan 2012. évben, de 2013. évi teljesítési időponttal kiállított számla is, amely nem tartalmazza az e törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 169. §-a d) pont dc) alpontja szerinti adatot.

(6) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 249. § (4) bekezdése a belföldön nem letelepedett adóalanyok 2012. december 31-ét követően benyújtott adó-visszatéríttetési kérelmeire alkalmazandó először.

(7) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 251/A. §-a a belföldön nem letelepedett adóalanyok 2013. évi adóvisszatérítési időszakaira vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmeire alkalmazandó először.”

149. § Az Áfa tv. a következő 282. §-sal egészül ki:

„282. § (1) E § alkalmazásában

a) Közösség: a Horvát Köztársaság csatlakozása előtti Közösség területe;

b) kibővült Közösség: a Horvát Köztársaság csatlakozása utáni Közösség területe;

c) csatlakozás: a Horvát Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz.

(2) A terméknek teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alá vagy a 111. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások egyikének hatálya alá helyezése időpontjában hatályos rendelkezéseket a Horvát Köztársaság csatlakozását követően továbbra is alkalmazni kell ezen termékeknek az említett eljárások hatálya alóli kikerüléséig, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) a terméket a Közösségbe vagy a Horvát Köztársaságba a csatlakozást megelőzően importálták;

b) a termék a Közösségbe vagy a Horvát Köztársaságba történő importja óta ezen eljárás hatálya alatt áll;

c) a termék a csatlakozást megelőzően nem került ki ezen eljárás hatálya alól.

(3) A terméknek árutovábbítási eljárás hatálya alá történő helyezésekor hatályos rendelkezéseket a Horvát Köztársaság csatlakozását követően továbbra is alkalmazni kell ezen terméknek az említett eljárás hatálya alóli kikerüléséig, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) a termék a csatlakozást megelőzően került az árutovábbítási eljárás hatálya alá;

b) a termék a csatlakozást megelőzően nem került ki ezen eljárás hatálya alól.

(4) Termékimportnak minősül a Horvát Köztársaságban vagy a Közösségben bizonyíthatóan szabad forgalomban lévő terméknek

a) az ideiglenes behozatalra vonatkozó szabályozás vagy a 111. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások egyike alóli vagy ezen eljárások egyikének megfelelő olyan eljárás hatálya alóli kikerülése, amelynek hatálya alá a csatlakozást megelőzően került a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint;

b) az árutovábbítási eljárás hatálya alóli kikerülése, ha ezen eljárás alá a termék a Horvát Köztársaság területén a csatlakozást megelőzően került abból a célból, hogy azt az adóalanykényt eljáró személy ezen időpontot megelőzően ellenérték fejében értékesítse.

(5) Termékimportnak minősül az is, ha a csatlakozást követően az adóalany vagy nem adóalany olyan terméket használ a tagállam területén, amelyet a csatlakozást megelőzően értékesítettek számára a Közösség vagy a Horvát Köztársaság területén, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) ezen termék értékesítésére adómentesség vonatkozik a 98. § értelmében vagy a Horvát Köztársaságban érvényben lévő egyenértékű rendelkezés értelmében;

b) a csatlakozást megelőzően nem történt meg ezen termék importja a Horvát Köztársaság vagy a Közösség területére.

(6) A (4) bekezdésében meghatározott esetekben az importot abban a tagállamban kell teljesítettnek tekinteni, amelynek területén a termék kikerül azon eljárás alól, amelynek hatálya alá a csatlakozást megelőzően került.

(7) Nem keletkezik adófizetési kötelezettség a (4) és (5) bekezdésben meghatározott termékimportnak minősülő esetekben, feltéve, hogy a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) az importált terméket a kibővült Közösségen kívülre adják fel vagy fuvarozzák el;

b) az ideiglenes behozatal következtében a (4) bekezdés a) pontja értelmében importált termék nem közlekedési eszköz és abba a tagállamba adják fel vagy fuvarozzák el, ahonnan azt exportálták azon személy részére, aki (amely) azt exportálta;

c) az ideiglenes behozatal következtében a (4) bekezdés a) pontja értelmében importált termék olyan közlekedési eszköz, amelyet a csatlakozást megelőzően szereztek be vagy importáltak a Horvát Köztársaságba vagy a Közösség valamelyik tagállamába a hazai piacára vonatkozó adózási rendet szabályozó általános szabályok alapján, vagy amely nem részesült export címén Héa-mentességben vagy -visszatérítésben.

(8) Az (7) bekezdés c) pontjában említett feltétel teljesítettnek minősül a következő esetekben:

a) a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja és az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja között több, mint nyolc év telt el;

b) ha az import címén fizetendő adó összege elhanyagolható.”

150. § Az Áfa tv. a következő 283. §-sal egészül ki:

„283. § (1) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 9. számú melléklet 11/A. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. július 1. napján vagy azt követően keletkezik.

(2) A Horvát Köztársaságban gazdasági céllal letelepedett adóalanyokat az Áfa tv. XVIII. Fejezetében szabályozott adó-visszatéríttetési jog az ott meghatározott feltételek fennállása mellett a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása napján vagy azt követően belföldön teljesített ügyletek tekintetében illeti meg. A Horvát Köztársaságban letelepedett adóalanyok esetében a 2013. évi adóvisszatérítési időszakra vonatkozóan benyújtott adó-visszatéríttetési kérelmekre a 251/B. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt összeget időarányosan kell figyelembe venni.”

151. § Az Áfa tv. a következő 284. §-sal egészül ki:

„284. § (1) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) illetve k) pontját - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyeknek a teljesítési időpontja 2013. április 1. napjára esik vagy azt követi.

(2) A Mód3 törvénnyel megállapított 6/B. illetve 6/C. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja 2013. április 1. napjára esik vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdései szerint a fizetendő adót a 2013. április 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód3 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) illetve k) pontja nem alkalmazandó.

(3) Amennyiben a Mód3 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) illetve k) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2013. április 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”

152. § Az Áfa tv.

a) 4. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul,

b) 6/B. számú melléklettel egészül ki a 6. melléklet szerint,

c) 6/C. számú melléklettel egészül ki a 7. melléklet szerint,

d) 9. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

szerint módosul.

153. § Az Áfa tv.

a) 93. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában és 107. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „Európai Központi Bank” szövegrész helyébe az „EKB” szöveg,

b) 141. § b) pontjában a „Héa-irányelv 220-236. cikkeivel” szövegrész helyébe a „Héa-irányelv 3. fejezet 3-5. szakaszában foglaltakkal” szöveg,

c) 171. §-ban a „169. § i) pontja, illetőleg ka) alpontja szerinti csoportosításban” szövegrész helyébe a „169. § j) és m) pontja szerinti csoportosításban” szöveg,

d) 172. §-ban a „[169. § j) pontja]” szövegrész helyébe a „[169. § k) pontja]” szöveg,

e) 196/B. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában és cb) alpontjában a „169. § p) pontja” szövegrész helyébe a „169. § h) pontja” szöveg;

f) 196/B. § (4) bekezdésében a „169. § p) pontja” szövegrész helyébe a „169. § h) pontja” szöveg;

g) 202. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „169. § h) pontjában” szövegrész helyébe a „169. § i) pontjában” szöveg, bb) alpontjában a „169. § i) pontjában” szövegrész helyébe a „169. § j) pontjában” szöveg, bc) alpontjában a „169. § j) pontjában” szövegrész helyébe a „169. § k) pontjában” szöveg;

h) 232. § (1) bekezdés a) pontjában a „169. § h) pontjában” szövegrész helyébe a „169. § i) pontjában” szöveg

lép.

154. § Hatályát veszti az Áfa tv. 124. § (2) bekezdés b) pontja, 175. § (1) bekezdése és (4) bekezdése.

III. Fejezet

A HELYI ADÓZÁST ÉS GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

11. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

155. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adókötelezettség)

a) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek minősülő telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését vagy a telek művelés alól kivett területként való ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján,

b) termőföld esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján”

(keletkezik.)

156. § A Htv. 20. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adókötelezettség)

a) belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,”

157. § A Htv. 31. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:]

e) az egyház tulajdonában lévő épületben, telken vendégéjszakát - kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében való részvétel céljából - eltöltő egyházi személy.”

158. § A Htv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.”

159. § (1) A Htv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen

költségével.”

(2) A Htv. 39. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

- 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,

- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

- 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

- 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

vonható le.

(5) A (4) bekezdésben említett, a sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.

(6) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása [(1) a)-d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.

(7) A (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számviteli törvény szerinti exportértékesítés árbevételét számol el.

(8) Az e § szerinti számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.”

160. § A Htv. 39/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz c. kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.”

161. § A Htv. 42. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A helyi iparűzési adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a helyi iparűzési adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számvitelről szóló törvény rendelkezése nem vonatkozik.

(9) Az idegenforgalmi adót az adó beszedője abban a - Magyar Nemzeti Bank által jegyzett - külföldi pénznemben is beszedheti, amelyben a szállásdíj megfizetését lehetővé teszi. A beszedésre kötelezett az adó összegének külföldi pénznemben való megállapításakor és az adónak az önkormányzati adóhatóság számára forintban való befizetésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóévet megelőző év utolsó napján érvényes - devizaárfolyamát veszi alapul.”

162. § A Htv. a 42/A. §-t követően a következő alcímmel és 42/B. §-sal egészül ki:

„Tájékoztatás a bevezetett helyi adók szabályairól

42/B. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása kihirdetésétől számított 5 napon belül - a kincstár elektronikus rendszerén keresztül - adatot szolgáltat a kincstár számára:

a) a helyi adónem bevezetésének napjáról,

b) az önkormányzat által megállapított adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről,

c) a b) pontban említett rendelkezések hatályba lépésének napjáról,

d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információs telefonszámról, elektronikus levélcímről, és az önkormányzati adóhatóság levelezési címéről (a továbbiakban: elérhetőségi információk).

(2) A kincstár a hozzá beérkezett adatokat és elérhetőségi információkat feldolgozza és a honlapján - települések szerinti bontásban - első alkalommal 2013. január 1-jéig közzéteszi. A kincstár a honlapján közzétett adatokat az önkormányzati adóhatóságoktól az (1) bekezdés szerint beérkezett adatokkal havonta, az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatását követő hónap 5. napjáig módosítja.

(3) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása teljesítésével egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzéteszi az adórendelet szövegét, az adórendelet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, valamint a rendszeresített bevallási, bejelentkezési nyomtatványokat, az elérhetőségi információkat, feltéve, hogy az önkormányzat honlapot üzemeltet.”

163. § (1) A Htv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan - ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ban szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése. Az önkormányzat mentesítheti az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adójának alanyát - a vállalkozónak minősülő adóalany kivételével - a bevallás-benyújtási kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt adófizetési kötelezettség nem terheli.”

(2) A Htv. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosítottja és a 2012. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adóját nem fizette meg és a végrehajtás vele szemben eredménytelenül zárul, az adóhatóság az így előállt adótartozás megfizetésére határozattal kötelezi az építmény, telek tulajdonosát.”

164. § A Htv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) Az önkormányzati adóhatóság a 42/B. § (1) és (3) bekezdése szerinti kötelezettségének első alkalommal 2012. december 20-áig tesz eleget azzal, hogy az adatszolgáltatásnak a 2013. január 1-jén hatályban lévő helyi adónemekre kell vonatkoznia.

(2) A Kincstár a 42/B. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségének első alkalommal 2013. január 1-jéig tesz eleget.”

165. § (1) A Htv. 52. § 16. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve

  Vissza az oldal tetejére