a) a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerint mező-, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi földnek minősülő földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,
b) a termőföldet,
c) a tanyát,
d) a közút területét,
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet;
g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét;
17. termőföld: a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő földterület;”
(2) A Htv. 52. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„23. egyházi személy, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyházi személy;”
166. § A Htv.
1. 8. § (1) bekezdésében a „fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló jogszabály” szövegrész;
2. V. fejezetének címében a „megállapítása” szövegrész helyébe a „megállapítása, az adó bevallása” szöveg;
3. 43. § (1) bekezdésében a „(2)-(3) bekezdésben” szövegrész helyébe „(2)-(4) bekezdésben” szöveg;
4. 52. § 22. pontjának b) alpontjában az „a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal,” szövegrész helyébe az „a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal és a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékével, azzal, hogy e beszerzési értékre tekintettel az adóalap nem csökkenthető,” szöveg
lép.
167. § Hatályát veszti a Htv.
1. 39/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „az adóévet megelőző” szövegrészek, és az „illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg,” szövegrész,
2. 39/A. § (4) bekezdésében a „, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el” szövegrész,
3. 52. § 25. pontjában a „, figyelemmel a Tao tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra” szövegrész.
168. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/D. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
„g) amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet.”
169. § (1) A Gjt. 18. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„12. súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,”
(2) A Gjt. 18. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerinti forgalomból való kivonás,”
(3) A Gjt. 18. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„26. lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet alapján speciális rendszámtáblával - fehér alapon (3-3) piros betű- és számjellel, Y kezdő betűjellel - és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből (vagy vontatója által) 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,”
(4) A Gjt. 18. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„29. környezetvédelmi osztály-jelzés: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, 2012. augusztus 15-én hatályos 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály jelzés (kód). Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztály jelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: „6”. Ha a személygépkocsi osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2012. augusztus 15-ét követő módosítása miatt „15”-nél nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztály-jelzés „15”.”
170. § A Gjt. 2. § (4) bekezdésben az „a külön jogszabály alapján - de legkésőbb a változás évének végéig - bejelentette” szövegrész helyébe az „a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette” szövegrész lép.
171. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 2. § a) és b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
„a) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó - energiaitalnak nem minősülő - termék, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital);
b) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és
ba) taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza, feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm taurin/100 milliliter mennyiséget, vagy
bb) metil-xantin-tartalma meghaladja a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget,
(a továbbiakban: energiaital);”
172. § A Neta tv. 6. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
„b) a 2. § b) pontjának
ba) ba) alpontja szerinti energiaital esetében 250 forint/liter,
bb) bb) alpontja szerinti energiaital esetében 40 forint/liter,”
173. § A Neta tv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.”
174. § A Neta tv. az alábbi 10/A. §-sal egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
10/A. § (1) E törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó népegészségügyi termékadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.
(2) 2013. február 14-ét követően a népegészségügyi termékadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
(3) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni.”
175. § A Neta tv.
1. 7. § (3) bekezdésében „a vámhatóság” szövegrész helyébe „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
2. 10. § (1) bekezdésében a „vámszerve” szövegrész helyébe az „adóztatási szerve” szöveg
lép.
176. § Hatályát veszti a Neta tv. 10. § (7) bekezdése.
177. § Az egészségügy többletforráshoz jutása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvény 10. §-a nem lép hatályba.
178. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.”
179. § Az Itv. 12. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
(2) A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%.”
180. § Az Itv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).”
181. § Az Itv. 16. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
„c) az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;”
182. § Az Itv. 16. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
„i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.”
183. § Az Itv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik. A tulajdonszerző ilyenkor az (1) bekezdés szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.”
184. § Az Itv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét - a (2)-(5) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.
(2) Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
(3) Ha az elcserélt, eladott lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, e jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.
(4) Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
(5) A (2) bekezdésben említett cserénél, adásvételnél a vagyonszerző a másik lakástulajdona cseréjét, eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas csere- vagy adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolja. Ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.”
185. § Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„p) termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokbaadástól számítva 5 évig nem idegeníti el - ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét -, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja.”
186. § Az Itv. 26. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„r) - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sportcélú ingatlant hoz létre és vállalja, hogy az így létrehozott sportcélú ingatlant az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportcélú ingatlannal beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel.”
187. § Az Itv. 26. § (1) bekezdése a következő x)-z) pontokkal egészül ki:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„x) az ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, ha az ingatlan a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra;
y) a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;
z) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonátruházás esetén az egyenes ági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagyonszerzése.”
188. § Az Itv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.”
189. § Az Itv. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés r) pontjában említett feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportcélú ingatlannal beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel. Az (1) bekezdés r) pontjában említett sportcélú ingatlan felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket abban az esetben törli, ha
a) az építésügyi hatóság igazolta, hogy a vagyonszerző nevére sportcélú ingatlanra adott ki használatbavételi engedélyt, és
b) a vagyonszerző az ingatlant 15 évig nem idegenítette el, vagyoni értékű jogának gyakorlását másnak nem engedte át, vagyoni értékű jogáról nem mondott le, és
c) a vagyonszerző a létrehozott sportcélú ingatlant sport célra használta vagy hasznosította. Az (1) bekezdés r) pontjának alkalmazásában sportcélú használatnak vagy hasznosításnak minősül, ha a vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkőzés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidősport esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sportesemény megtartására használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja.”
190. § Az Itv. 26. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az (1) bekezdés p) pontjában említett feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet vagy a birtokösszevonási célú önkéntes földcserével szerzett termőföldet az - eredetileg vállalt - 5 év letelte előtt elidegeníti - ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést -, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának esetét. Ha a vagyonszerző által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, melyre a feltételek nem teljesültek.”
191. § Az Itv. 26. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.”
192. § Az Itv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni.”
193. § Az Itv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint.”
194. § Az Itv. 29. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint.”
195. § Az Itv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80 000 forint, csődeljárásának illetéke 50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30 000 forint, a csődeljárás illetéke 30 000 forint.”
196. § Az Itv. 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adóhatóságnál és vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás - ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is - illetékét - a másolat, kivonat illetékének kivételével -, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni. A 73/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel, azzal, hogy az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja be.
(3a) Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét illetékbélyeggel kell megfizetni, ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le.”
197. § Az Itv. 73. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, szakhatósági eljárások illetékét az eljárás megindítását megelőzően átutalási megbízással, vagy ha erre lehetőség van, az eljárás megindításával bankkártyával kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni.”
198. § Az Itv. 74/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eljáró bíróság vagy hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton az állami adóhatóság a 73. § (7) bekezdése, illetve a 74. § (1) bekezdése szerint igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét.”
199. § Az Itv. 79. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az adózás rendjéről szóló törvény elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni
a) a meg nem fizetett illeték törlésére, és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem benyújtásának, vagy
b) a meg nem fizetett illeték hivatalból történő törlésének, és a megfizetett illeték hivatalból történő visszafizetésének
határideje tekintetében.
(3) Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték törlésére, visszatérítésére a (2) bekezdés szerinti határidőn túl is, legfeljebb azonban a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van lehetőség.”
200. § Az Itv. 80. § (1) bekezdés b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)
„b) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy a jogügylet érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték nem jár;
c) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbontják, továbbá ha a szerződés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szűnik meg, és ingatlan esetén a szerződés megszűnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, más esetben a jogügylet megszűnését a kérelmező okirattal igazolja;”
201. § Az Itv. 80. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)
„k) ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy ha az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye.”
202. § Az Itv. 89. §-a és a 89. §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép
„A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése a közjegyző és a bíróság által
89. § (1) Ha a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, az illetékkiszabás végett
a) a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést,
b) a bíróság az öröklési jogcímen tulajdonszerzést megállapító határozatát
annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak. A végzéshez és a határozathoz csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.
(2) Az (1) bekezdést a póthagyatéki eljárásra is alkalmazni kell.”
203. § Az Itv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul, kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.
(2) Az ingatlanügyi hatóság (1) bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.”
204. § Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 99/F. §-sal egészül ki:
„99/F. § (1) E törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdését, a 10. § (1) és (2) bekezdését, a 11. § (2) bekezdését, a 12. § (1)-(3) és (5) bekezdését, a 13. § (5) bekezdését, a 16. § (1) bekezdés b) és f) pontját, a 17. § (1) bekezdés g) és n) pontját, valamint (4) bekezdését, a 17/A. §-át, a 17/B. §-át, a 19. § (3) bekezdését, a 20. § (2) bekezdését, a 21. §-át, a 22. §-át, a 23. §-át, a 23/A. § (3), (4) és (6) bekezdését, a 23/B. § (1) és (2) bekezdését, a 23/C. §-át, a 23/D. §-át, a 26. § (1) bekezdés f), i), p), r), x), y) és z) pontját, a 26. § (4)-(8), (12), (16)-(19) bekezdését, a 26/A. § (3) bekezdését, a 27. § (1) bekezdését, a 28. § (2) bekezdés a) és b) pontjait, a 29. § (2), (3) és (8) bekezdését, a 33. § (2) bekezdés 23. pontját, a 44. § (1) bekezdését, a 68. § (1) bekezdését, a 73. § (3), (3a) és (4a) bekezdését, a 74. § (5)-(8) bekezdését, a 76. § (2) és (3) bekezdését, a 74/A. § (5) bekezdését, a 77/A. §-át, a 78. § (1) és (3)-(5) bekezdését, a 79. § (2) és (3) bekezdését, a 80. § (1) bekezdését, a 87. § (5) bekezdését, a 89. §-át, a 90. § (4) bekezdését, a 92. §-át, a 102. § (1) bekezdés h), k) és m) pontját, valamint (4) bekezdését, továbbá a Melléklet IV. Címe 2. pontját, XIV. Címét, XV. Címét és XXI. Címe 1. pontját 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.
(2) E törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés c) és i) pontját az állami adóhatóság által 2013. január 1-jén jogerősen még el nem bírált illetékügyben kell alkalmazni.
(3) A 2012. december 31-én hatályos 16. § (1) bekezdés e) pontját a 2013. január 1-jén az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben nem kell alkalmazni.”
205. § Az Itv. 102. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„k) sportcélú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízi-sporttelep - vagy a széljegy szerint ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve, ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek megindítását a széljegy tanúsítja, bejegyzéssel zárul -, ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek stb.), akkor is, ha az a sportcélú ingatlannal egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;”
206. § Az Itv. 102. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„m) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet;”
207. § Az Itv. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
208. § Az Itv.
1. 10. § (1) bekezdésében a „hagyaték tárgyalása” szövegrész helyébe a „hagyatéki eljárás” szöveg,
2. 10. § (2) bekezdésében az „ingatlan” szövegrész helyébe az „ingatlan és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó” szöveg,
3. 11. § (2) bekezdésében a „17. § (1) bekezdés c), k), l), m), r), s) és t) pontja” szövegrész helyébe a „17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) és t) pontja” szöveg,
4. 17/A. §-ában az „igazolnia” szövegrész helyébe az „igazolnia az állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig” szöveg,
5. 17/B. § (1) és (6) bekezdésében a „(3)-(5)” szövegrész helyébe a „(4)-(5)” szöveg,
6. 20. §-át megelőző alcímben az „esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja” szövegrész helyébe a „visszterhes vagyonátruházási illetéke” szöveg,
7. 21. §-át megelőző alcímben az „illetékének mértéke” szövegrész helyébe az „illetéke” szöveg,
8. 23/B. § (1) bekezdésében az „a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor” szövegrész helyébe a „legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig” szöveg,
9. 26. § (1) bekezdés i) pontjában a „sporttelep” szövegrész helyébe a „sportcélú ingatlan”, a „sportteleppel” szövegrész helyébe a „sportcélú ingatlannal”, a „sporttelepnek” szövegrész helyébe a „sportcélú ingatlannak” szöveg,
10. 26. § (4) bekezdésében az „igazolni” szövegrész helyébe az „igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig” szöveg,
11. 26. § (8) bekezdésében a „sporttelep” szövegrészek helyébe a „sportcélú ingatlan”, a „sporttelepnek” szövegrész helyébe a „sportcélú ingatlannak” szöveg,
12. 26. § (12) bekezdésében az „igazolnia” szövegrész helyébe az „igazolnia az állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig” szöveg,
13. 26. § (16) bekezdésében a „sporttelepet” szövegrész helyébe a „sportcélú ingatlant” szöveg,
14. 26. § (17) bekezdésében a „sporttelep” szövegrész helyébe a „sportcélú ingatlan” szöveg,
15. 26/A. § (3) bekezdésében az „a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor” szövegrész helyébe a „legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig” szöveg,
16. 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy azt elutasítja;” szövegrész helyébe a „vagy azt elutasítja, ide nem értve az érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítást;” szöveg,
17. 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „megszünteti” szövegrész helyébe a „megszünteti, ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történő megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye.” szöveg,
18. 29. § (3) bekezdésében az „az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter” szöveg,
19. 68. § (1) bekezdésében a „közjegyző” szövegrész helyébe a „közjegyző vagy bíróság” szöveg,
20. 74. § (5)-(7) bekezdésében az „elnöke” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága” szöveg,
21. 74. § (8) bekezdésében az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szövegrész helyébe az „az állami adóhatóság vezetője” szöveg,
22. 76. § (2) bekezdésében a „lakóhelyét (székhelyét)” szövegrész helyébe a „lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát” szöveg, a „lakóhelyének (székhelyének)” szövegrész helyébe a „lakóhelyének (székhelyét), adóazonosító számának” szöveg,
23. 76. § (3) bekezdésében a „késedelmes bejelentését” szövegrész helyébe a „késedelmes bejelentését, továbbá a bejelentés elmulasztását” szöveg,
24. 78. § (1) bekezdésében a „16. § (1) bekezdésének i) pontja vagy a 17. § (1) bekezdésének p) pontja” szövegrész helyébe a „16. § (1) bekezdés i) pontja, 17. § (1) bekezdés p) pontja és a 26. § (1) bekezdés z) pontja” szöveg,
25. 80. § (1) bekezdésében az „e törvény egyéb” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
26. 87. § (5) bekezdésében a „sporttelep” szövegrészek helyébe a „sportcélú ingatlan” szöveg,
27. 102. § (4) bekezdésében a „23/A. § (1) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „23/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében” szöveg
lép.
209. § (1) Hatályát veszti az Itv.
1. 17. § (1) bekezdés n) pontjában „a számvitelről szóló törvény szerinti” szövegrész,
2. 17/B. § (2) bekezdés a) pontjában az „a túlélő házastárs, illetve túlélő házastárs hiányában vagy annak egyetértésével” szövegrész,
3. 17/B. § (4) bekezdésében az „- a (3) bekezdésben nem említett - más”
4. 19. § (3) bekezdésében az „, az illeték mértéke pedig az illetékalap 10%-a” szövegrész,
5. a 22. §-ban az „Az illeték mértékére a 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.” szövegrész,
6. 23/A. § (3) bekezdésében az „, illetve a 21. § (1) bekezdés” és az „, illetve a 21. § (1) bekezdése” szövegrészek,
7. 23/A. § (4) bekezdésében „, illetve a 21. § (1) bekezdése” szövegrészek,
8. 23/A. § (6) bekezdésében „, illetve a 21. § (1) bekezdése” szövegrész,
9. 23/B. § (2) bekezdésében az „, illetve a 21. § (1) bekezdés” szövegrész,
10. 23/D. § (3) bekezdésében „, illetve a 21. § (1) bekezdése” szövegrész,
11. 26. § (1) bekezdés f) pontjában a „21. § (1) bekezdés szerint” szövegrész,
12. 26. § (5) bekezdésében az „, illetve a 21. § (1) bekezdése” szövegrész,
13. 33. § (2) bekezdés 23. pontjában az „a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárást, továbbá” szövegrész,
14. 78. § (3) bekezdésében az „a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel,” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Itv.
1. 12. § (3) bekezdése,
2. 12. § (5) bekezdése,
3. 16. § (1) bekezdés b) pontja,
4. 16. § (1) bekezdés e) és f) pontja,
5. 17. § (1) bekezdés g) pontja,
6. 17. § (4) bekezdése,
7. 17/B. § (3) bekezdése,
8. 23. §-a,
9. 23/C. §-a és a 23/C. §-t megelőző alcíme,
10. 77/A. §-a és a 77/A. §-t megelőző alcíme,
11. 78. § (4) és (5) bekezdése,
12. 90. § (4) bekezdése,
13. 102. § (1) bekezdés h) pontja.
210. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti.) 1. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB).”
211. § A Pti. 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„2. § E törvény alkalmazásában
1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, ideértve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást is;
2. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a szerinti szolgáltatások;
3. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti vállalkozás;
4. beszedés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 2. pontja szerinti fizetési művelet;
5. jutalék- és díjbevételek: az illetékmegállapítási időszakban levont - a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti - jutalék és díj összege, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli vagy amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására, használatára tekintettel számít fel;
6. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely Pft. 63. §-ban szabályozott fizetési mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól;
7. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla, azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató fióktelepét úgy kell tekinteni, mint amely önálló fizetési számlával rendelkezik;
8. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany;
9. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontja szerinti jogalany;
10. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. alcím 16. pontja szerinti fizetési mód;
11. kiemelt közvetítői tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott kiemelt közvetítői tevékenység;
12. korlátozott rendeltetésű fizetési számla: a Pft. 21. § (2) bekezdése, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § alapján lekötött pénzösszeg, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény és a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó számlák, valamint a letéti típusú számlák;
13. kölcsöntörlesztés: az a művelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele nála vezetett fizetési számláját kölcsönszerződés alapján fennálló követelése részbeni vagy teljes kielégítése céljából megterheli;
14. nemzetgazdasági számlák: a központi költségvetés központi kezelésű előirányzataihoz kapcsolódó bevételi, kiadási, lebonyolítási és egyéb pénzforgalmi számlák, valamint a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos kincstári számlák;
15. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. szerint meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;
16. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany;
17. pénzváltási tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott pénzváltási tevékenység;
18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő által fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;
19. ügyfél: a Pft. 2. § 28. pontjában meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatótól eltérő jogalany, a pénzváltási tevékenységet igénybe vevő személy, a kölcsöntörlesztés esetén a kölcsöntörlesztés kötelezettje;
20. ügyfélszámla: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § 130. pontja szerinti számla.”
212. § A Pti. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„3. § (1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, a kölcsöntörlesztés, valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.
(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.
(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
a) az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik, vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos,
b) az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató - az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott - kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja és a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,
c) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet,
d) a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. e) pontjában meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti,
e) a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet, ideértve a kölcsön törlesztését is,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési művelet, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által végrehajtott fizetési művelet,
g) a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is, [és]
h) a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelet,
i) a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet,
j) az éves költségvetési törvényben foglaltak szerint mentesített központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos fizetési művelet,
k) a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet.”
213. § A Pti. törvény 4. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„4. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet és a fizetési műveletnek nem minősülő művelet teljesítésének napján keletkezik.”
214. § A Pti. törvény 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„5. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
a) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,
b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,
c) készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató,
d) okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató,
e) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója,
f) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,
g) kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató,
h) készpénzkifizetés esetén a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató,
i) pénzváltási tevékenység esetén a fizetőeszköz útján történő eladást kezdeményező pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő,
j) jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj felszámítására jogosult pénzforgalmi szolgáltató
köteles teljesíteni.”
215. § A Pti. törvény 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„6. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték alapja
a) a b)-g) pontok szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját - a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján - megterheli,
b) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg,
c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg,
d) kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli,
e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén a kifizetett összeg,
f) a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézet, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján történő pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege,
g) jutalék- és díjbevételek esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre tekintettel felszámít.
(2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés és pénzváltási tevékenység esetén az (1) bekezdés szerinti összeget a teljesítési napon érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”
216. § A Pti. törvény 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„7. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke
a) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint,
b) a d) pont szerinti kivétellel pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett,
c) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint,
d) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveletek esetében, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a csoportos átutalás egyes átutalási megbízásai és a csoportos beszedési megbízás egyes beszedési megbízásai önálló fizetési műveletnek minősülnek.
(3) Az illeték megfizetésére kötelezett - ide nem értve a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőt - a számlakivonaton legalább évente egyszer tájékoztatja ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott - illetékköteles - műveletek után megállapított illeték összegéről.
(4) A kincstár, mint az illeték megfizetésére kötelezett, jogosult az illetékfizetési kötelezettség összegével az általa vezetett fizetési számlákat szabályzatában meghatározott módon megterhelni.
(5) A nemzetgazdasági számlák vonatkozásában a kincstár, mint az illeték megfizetésére kötelezett, jogosult
a) jogszabályi felhatalmazás esetén a kifizetendő összegből az illetékfizetési kötelezettség összegét levonni, vagy
b) az államháztartásért felelős miniszter engedélye alapján központi kezelésű előirányzatra terhelni.”
217. § A Pti. törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a bevallás benyújtását követően tárja fel, hogy valamely művelet nem illetékköteles, akkor az ezen művelettel kapcsolatos, a fizetendő illetéket csökkentő tételt jogosult a feltárás napját magában foglaló hónapról szóló bevallásban figyelembe venni.
(2) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő az egyes műveletek utáni pénzügyi tranzakciós illeték összegét a számviteli elszámolási elvekkel összhangban, a belső szabályzataiban meghatározott módon állapítja meg, 1000 forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.”
218. § A Pti. törvény 11. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„11. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett fizetési műveletre és fizetési műveletnek nem minősülő műveletre e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a művelet teljesítési napja 2013. január 1-jére vagy ezt követő napra esik.”
219. § (1) A Pti. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő által fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, értékpapír-ügylet esetén az értékpapírszámlán való jóváírás vagy terhelés napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;”
(2) A Pti. törvény 2. §-a a következő 21-22. pontokkal egészül ki:
„21. származtatott ügylet: a Tpt. szerinti származtatott (derivatív) ügylet,
22. értékpapírszámla: a Tpt. szerinti értékpapírszámla.”
220. § (1) A Pti. törvény 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Illetékköteles az értékpapírszámlán lebonyolított értékpapírügylet (értékpapír átruházása, szerzése), ide értve az értékpapírra vonatkozó származtatott ügyletet is.”
(2) A Pti. törvény 3. §-ának (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget]
„b) a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszközeként kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügylet.”
221. § A Pti. törvény 5. §-a a következő h)-i) pontokkal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget)
„h) értékpapírszámlán lebonyolított értékpapírügylet esetén az értékpapírszámla vezetője (befektetési vállalkozás, hitelintézet),
i) ügyfélszámlán vagy értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán lebonyolított fizetési művelet esetén az ügyfélszámla, egyéb számla vezetője”
(köteles teljesíteni)
222. § (1) A Pti. törvény 6. §-ának (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
„a) a b)-h) pontok szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját - a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján - megterheli,”
(2) A Pti. törvény 6. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
„h) értékpapírügylet ellenértéke, annak hiányában a piaci ár, az értékpapírra vonatkozó származtatott ügylet esetén az ügylet időpontjában fennálló fiktív érték (egy adott származékos megállapodásra kifizetett összegek kiszámítására használt, mögöttes névleges érték vagy névérték).”
223. § A Pti. törvény 7. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
„e) értékpapírra vonatkozó származtatott ügylet esetén a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,01%-a, egyéb értékpapírügylet esetén a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1%-a.”
224. § Hatályát veszti a Pti. törvény 3. § (4) bekezdésének b) pontja.
225. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (biztosítási adó tv.) 1. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatálya:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. biztosítási díj: a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ide értve a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket, de ide nem értve a mezőgazdasági biztosítás bruttó díját, valamint a más biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott - bruttó díjbevételként elszámolt - díjbevételt. Amennyiben a biztosító egy biztosítási jogviszony keretében több, 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatást nyújt vagy a 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatást és más biztosítási szolgáltatást együttesen nyújt, akkor a biztosítási díj a 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatásonként elkülönítetten megállapított díj;”
226. § A biztosítási adó tv. 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„5. § (1) Az adó mértéke
a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,
b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek adóalapja a 8 milliárd forintot nem éri el, az adó mértéke az adóalap
- 1 milliárd forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti adómérték 25%-a,
- 1 milliárd forintot meghaladó, de 8 milliárd forintot el nem érő része után az (1) bekezdés szerinti adómérték 50%-a.”
227. § A biztosítási adó tv. 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„7. § (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat, valamint a 2012. évben kezdődő üzleti évvel összefüggésben teljesítendő tűzvédelmi hozzájárulás 2013-ban esedékes elszámolásával kapcsolatos feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
(3) A biztosító csökkentheti a fizetendő adóját
a) a 2013. január 1-jét követő időszakra elszámolt - 2012. évben befolyt - biztosítási díj után megfizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegével, valamint
b) azzal az összeggel, amellyel a 2012. évben kezdődő üzleti évben ténylegesen megfizetett - az a) pont alapján adócsökkentő tételként figyelembe nem vett - tűzvédelmi hozzájárulás összege meghaladja a 2012. évi beszámoló alapján fizetendő tűzvédelmi hozzájárulás összegét.
(4) A biztosító a 2012-ben kezdődő üzleti év utolsó negyedévére fennálló tűzvédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára 2013. január 30-ig teljesíti.
(5) A biztosító - beszámolójának elfogadását követő hónap 30. napjáig - a 2012-ben kezdődő üzleti évről szóló tűzvédelemi hozzájárulás bevallás-benyújtási kötelezettségét az állami adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon, a tűzvédelmi hozzájárulás elszámolásával összefüggő 2013. adóévben esedékes fizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára, az állami adóhatósághoz teljesíti.”
228. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„3. megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, valamint
a) akinek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása, továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és
b) nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszervégelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt;”
229. § A Vtv. 1. § (3) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„7. utólagos ellenőrzés: az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi - ideértve az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK rendelet (a továbbiakban: 485/2008/EK tanácsi rendelet) szerinti - tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság vizsgálja különösen: az áru vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtét, a vámérték kimunkálásának, az áru tarifális besorolásának, valamint a vámkedvezmények vagy vámmentességek igénybevételének jogszerűségét, és az ezek alkalmazásához előírt feltételek kedvezményezett által történő betartását, a vámtartozás rendezésének megtörténtét, valamint a kötelező felvilágosítás vámkezelések, vámeljárások során történt felhasználásának jogszerűségét. Az utólagos ellenőrzés lefolytatható a külkereskedelmi tevékenységet végző ügyfélnél, továbbá - ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekmények és alakiságok elvégzése során képviselő járt el - a közvetett vámjogi képviselőnél is;”
230. § A Vtv. 1. § (3) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. nem közösségi adók és díjak: valamennyi olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiszabása, beszedése, ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik, így különösen a jövedéki adó, az általános forgalmi adó, az energiaadó, a regisztrációs adó;”
231. § A Vtv. 1. § (3) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17. tartozás: a magyar állami adó-, illetve vámhatóságnál - engedély nélkül - az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett összeg megfizetésére való kötelezettség.”
232. § A Vtv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés 3. pont b) pontjában meghatározott adatot a vámhatóság közvetlenül kéri meg az ügyfél cégjegyzékadatairól nyilvántartást vezető cégbíróságtól. A felsorolt feltételek fennállását - a vámhatósági adatok és adóhatósági adatok, illetve a vámkódex 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével - az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. cikk a) és c) pontjában meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. cikk (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni.”
233. § A Vtv. 7/N. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elrendelt utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen üzleti kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében ezen vizsgálat szükséges (kapcsolódó vizsgálat). Kapcsolódó vizsgálat esetében a vámhatóság a vizsgálat lefolytatásáról szóló előzetes értesítést mellőzi, és a kapcsolódó vizsgálat a megbízólevél átadásával veszi kezdetét. Egyéb tekintetben a kapcsolódó vizsgálatra az utólagos ellenőrzés szabályai alkalmazandók.”
234. § A Vtv. 7/N. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kapcsolódó vizsgálat időtartama az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról a vámhatóság az ellenőrzött személyt értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más személynél folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.”
235. § A Vtv. 7/P. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vétele napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az ellenőrzött ügyfél észrevételei indokolják. Ha a határozat meghozatalához a tényállás további tisztázása válik szükségessé úgy az ellenőrzés tovább folytatható az annak alapjául szolgáló körülmény felmerülésétől számított 15 napig. A kiegészítő ellenőrzésre nyitva álló határidőt a vámhatóság másodfokú szerve az ellenőrzést végző vámszerv indokolt kérelmére egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a határozat meghozatalára nyitva álló határidőbe nem számít bele.”
236. § A Vtv. 14. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetőjének az erre vonatkozó közösségi jog betartása mellett gondoskodnia kell olyan terület létrehozásáról (a továbbiakban: tranzitterület), ahol a megérkezés alkalmával az áruk bejelentése előtt, vagy az induláskor az áruknak a felszállás alkalmával történő bejelentése után az áruk, illetve az érkezés vagy elindulás közötti időszakban az utasok (a továbbiakban: tranzitutasok) tartózkodhatnak.
(7) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren a vámhatóság által engedélyezett tranzitterületen, az üzemidő alatt biztosítani kell a személy- és áruforgalom folyamatos vámellenőrzését a harmadik országba történő kilépés és kivitel, illetve a harmadik országból történő belépés és behozatal szabályai szerint. A tranzitterületen az ott dolgozók az üzemeltető által kiállított, és a tranzitterület felügyeletét ellátó vámhatóság által érvényesített belépési engedéllyel tartózkodhatnak.
(8) Aki a tranzitterületen kiskereskedelmi vagy vendéglátó ipari tevékenységet folytat, köteles azt a vámhatóságnak bejelenteni. Az értékesítést végző személy garanciát vállal arra, hogy az általa végzett kiskereskedelmi értékesítés során az érkező tranzitutas, a közvetlenül harmadik országba, illetve más közösségi tagállamba induló tranzitutas, és az egyéb, a tranzitterületre belépésre jogosult részére történő értékesítést elkülöníti. A tranzitadóraktár engedélyese az egyéb, belépésre jogosult részére adózatlan, illetve zárjegy nélküli jövedéki terméket, valamint nem közösségi árut nem értékesíthet.”
237. § A Vtv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Mentes az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az az adóalany,
a) aki megbízható vámadós, és
b) akinek folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül nem keletkezett az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen tartozása, illetőleg a vámhatóságnál tartozása.”
238. § A Vtv. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül tartozásnak az a fizetési kötelezettség, amely tekintetében a kérelem jogerős elbírálásának napjáig önellenőrzést folytattak le.”
239. § A Vtv. 48. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül tartozásnak, ha
a) az állami adóhatóságnál a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül az adóalany általános forgalmi adó jogcímen nyilvántartott késedelmesen megfizetett tartozása nem haladta meg az ezen időszakban e jogcímen keletkezett kötelezettségeinek három százalékát;
b) a vámhatóságnál a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül az adóalany a vámhatóság hatáskörébe tartozó fizetési kötelezettségek tekintetében nyilvántartott késedelmesen megfizetett tartozásainak összege nem haladta meg az ezen időszakban e jogcímeken mindösszesen keletkezett kötelezettségeinek három százalékát.
(8) A Vtv. 48. § (3) bekezdése alkalmazásában a (7) bekezdés a) és b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálandó időszak a tárgyévet megelőző naptári év.
(9) Mentes továbbá az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó.”
240. § A Vtv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vámügynöki tevékenység szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül különösen, ha
a) tevékenysége illetve mulasztása eredményeként tartozás keletkezik,
b) a tevékenysége gyakorlásához szükséges nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti,
c) a vámügynök az általa lebonyolított vámkezelések, vámeljárások okmányait, adatait az előírt határidőig nem őrzi meg.”
241. § A Vtv. 7/B. § (4) bekezdésében az „a Kormány által központosított utólagos ellenőrzésre kijelölt szerv” szövegrész helyébe az „a NAV alsó fokú vámszerve” szöveg lép.
242. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül kell teljesíteni.”
(2) Az Art. 5/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor minősített adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi eljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet. Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap. A sürgősségi kérelem benyújtásának késedelme esetén igazolási kérelemnek nincs helye.”
243. § Az Art. 7. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet
a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban,
b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban,
c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban,
d) az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban
kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el.
(7) A (6) bekezdés szerinti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a magánszemély vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik vagy adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői minőséget a (6) bekezdésben meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.”
244. § Az Art. 10. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Adóhatóságok)
„d) a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el.”
245. § Az Art. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adózó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit felszámolás esetén - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdésben foglalt feladatok kivételével - a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírság a vezető tisztségviselőt, - ha a felszámolást vagy a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a végelszámolót terheli.”
246. § (1) Az Art. 16. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)
„d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a mindenkor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája szerint, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerinti ÖVTJ-kódok szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;”
(2) Az Art. 16. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)
„g) iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt;”
247. § Az Art. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,
b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,
c) ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdése a)-c), f)-g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is. A bejelentendő adatok körére az e bekezdésben, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontban foglaltak az irányadók.”
248. § (1) Az Art. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó
a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
c) ha civil szervezetnek, avagy civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, és adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri, akkor az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával teljesíti;
d) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik az a), b) és c) pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni.”
(2) Az Art. 17. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:]
„a) iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha az adózó bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt;”
(3) Az Art. 17. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó tevékenységi köreit az ÖVTJ-kód szerint jelenti be az állami adóhatósághoz.”
249. § Az Art. 24/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a 24/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adóhatóság az adószám alkalmazását határozott időtartamra, a határozat jogerőre emelkedését követő 180. napig függeszti fel. Az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó a fenti határidőn belül teljesíti bevallási, adófizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, e határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.
(13) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezéseire -, ha a bevallási kötelezettség teljesítésének e törvény rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés c) pontja és e bekezdés alkalmazásában a bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség tekintetében az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.”
250. § Az Art. 24/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság az adószám törléséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha az állami adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő 15 napon belül dönt. Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében a törlés elrendelésére az (1) bekezdés alapján került sor, az állami adóhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást. Az adószám (1) bekezdés szerinti törlése esetén, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében az állami adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett adózó esetében a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.”
251. § (1) Az Art. 24/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a csődeljárási és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.”
(2) Az Art. 24/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha
a) az adószám megállapítását a (2) bekezdés aa), ab), vagy b) pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy
aa) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetőleg megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, és
ab) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló - illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és
ac) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.
b) az adószám megállapítását a (2) bekezdés aa) vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn.”
252. § (1) Az Art. 24/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását, illetve a 24/D. § szerinti eljárást követően kockázatelemzési eljárást folytat le, amely során az adózót kérdőív kitöltésére, és annak az állami adóhatósághoz - az adózó választása szerint - postai vagy elektronikus úton történő megküldésére kötelezheti. Az állami adóhatóság a kérdőíven - az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából - a következőkre hívja fel az adózót:
a) a tevékenység részletes bemutatása,
b) a foglalkoztatottak számával, az alkalmazás jellegével kapcsolatos információk közlése,
c) a tevékenység folytatásához rendelkezésre álló eszközök bemutatása,
d) a tevékenység végzéséhez szükséges helyiség adataira, valamint a helyiség használatának jogcímére vonatkozó információk közlése,
e) a végezni kívánt tevékenységhez rendelkezésre álló pénzügyi, finanszírozási források részletes bemutatása.”
(2) Az Art. 24/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást az adószám megállapítását, illetve a 24/D. § (1) bekezdés szerinti személyi változásról történt tudomásszerzést követő egy éven belül folytatja le. Éves általános forgalmiadó bevallás benyújtására kötelezett adózó esetében, ha a személyi változásról történt tudomásszerzés évére vonatkozó általános forgalmi adó bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja a fentiek szerinti határidő utolsó napjánál későbbi időpontra esik, az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást ennek a bevallásnak a benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő naptól számított 30. napig folytatja le. A kockázatelemzési eljárás eredményéről az állami adóhatóság az adózót csak abban az esetben értesíti, ha a (2) bekezdésében meghatározott feltételek megállapítására tekintettel az adózó fokozott adóhatósági felügyelet alá vonását rendeli el.”
(3) Az Art. 24/F. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatóság a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha)
„a) az adózó az e § szerinti kérdőívre határidőn belül nem válaszolt, ezért az állami adóhatóság az adózóval szemben jogerősen mulasztási bírságot szabott ki, és a mulasztási bírságról szóló határozatban megállapított teljesítési határidő is eredménytelenül eltelt, vagy”
253. § Az Art. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adónyilatkozat kizárólag a következő adatokat tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet,
b) a magánszemély összevont adóalapjának és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelmének együttes összegét,
c) az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét,
d) a levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összegét.”
254. § (1) Az Art. 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adózó a (2) bekezdés szerint javítja bevallását, a javított bevallást május 20-ig visszaküldi az adóhatóság részére.”
(2) Az Art. 28/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adózónak az adót május 20. napjáig kell megfizetnie, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására. Az adatok javítása esetén az adót az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót május 20-tól, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog.”
(3) Az Art. 28/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adóhatóság által adózó részére küldött egyszerűsített bevallás - ha azt az adózó május 20. napjáig nem küldte vissza, vagy nem javítva küldte vissza az adóhatóság részére - az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül. Ha az adózó az adóhatóság által megküldött egyszerűsített bevallást a (3) bekezdés szerint javítva küldte vissza az adóhatóság részére, a visszaküldött, javított bevallás az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül.”
255. § Az Art. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § A 29-30. § rendelkezéseitől eltérően, ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adóhatósághoz. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adóhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg.”
256. § Az Art. a következő 31/C. §-sal egészül ki:
„31/C. § (1) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés j) illetve k) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6/B. számú illetve 6/C. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.
(2) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában azon, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés j) illetve k) pontja hatálya alá tartozó termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6/B. számú illetve 6/C. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.”
257. § (1) Az Art. 33. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha)
„f) az adózó üzletvezetés helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik,
g) az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/56/EK irányelv alapján egyesül.”
(2) Az Art. 33. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget - törvény eltérő rendelkezése hiányában - e törvény általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.”
258. § Az Art. 37. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót, feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.”
259. § Az Art. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget - a végrehajtási költség elszámolását követően - elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.”
260. § Az Art. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társasági adóról szóló törvény alapján fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozó és a külföldi székhelyű, a társasági adóról szóló törvény alapján belföldi illetékességűnek minősülő adózó az (1) és (2) bekezdésben előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.”
261. § Az Art. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig ad igazolást.”
262. § Az Art. „A bizonylat megőrzése” alcíme a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § Az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.”
