Időállapot: közlönyállapot (2012.XI.29.)

2012. évi CLXXVIII. törvény - egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 4/6. oldal

263. § (1) Az Art. 52. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság)

b) elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által benyújtott, 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban szereplő adatok közül

ba) a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálatához szükséges adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére;

bb) az egészségbiztosítási ellátások, valamint a rehabilitációs hatóság által folyósított ellátások utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosítási szerv, és a rehabilitációs hatóság részére;

bc) az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére, a munkaügyi ellenőrzés elősegítéséhez és a munkajogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges adatokat a munkaügyi hatóság részére.”

(2) Az Art. 52. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Az állami adóhatóság

d) a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából elektronikus úton hivatalból átadja a vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjjárulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.”

(3) Az Art. 52. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresésére adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő adatokról, amennyiben az az ellenőrzés lefolytatásához szükséges.”

(4) Az Art. 52. §-a a következő (19)-(21) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozóhatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részére, a megkeresést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban köteles teljesíteni.

(20) A (19) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

(21) A (19) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatóak. Az állami adó- és vámhatóság az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével. A küldeményt a feladónak el kell látnia legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell.”

264. § (1) Az Art. 54. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)

c) azon adózók nevét, elnevezését és adószámát (csoportazonosító számát) az adószám (csoportazonosító szám) törlésére utalással, amely adózók adószámát az állami adóhatóság a 24/A. §, 24/B. §, vagy 174/A. § (1) bekezdés alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig, valamint”

(2) Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

j) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének ellenőrzésével, továbbá a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek nyilvántartásával összefüggésben.”

265. § Az Art. 55/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„55/B. § (1) Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a százezer - magánszemélyek esetében az ötvenezer - forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását követő naptól, az adóhatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában tekinthető fennállónak.”

266. § Az Art. „Adóhatósági igazolás kiállítása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Adóhatósági igazolás kiállítása

85/A. § (1) Az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban együtt: adóhatósági igazolás) az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

(2) Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.

(3) Az adóhatóság az adó-, az együttes adó-, és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar vagy az adózó kérelmére magyar és angol nyelven állítja ki.

(4) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs.

(5) Az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozását és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, valamint ha jogszabály előírja vagy az adózó kéri, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat, illetőleg azok hiányát.

(6) A 36/A. § szerinti, a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát is.

(7) Ha jogszabály adóigazolás, együttes adóigazolás benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az állami adóhatóság az adózót az adóigazolás vagy az együttes adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja.

(8) A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás tartalmazza az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon a 178. § 32. pontjában szereplő feltételeknek való megfelelést. A kiadott igazolás a (5) bekezdés szerinti együttes adóigazolásnak minősül.

(9) A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho-fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás az adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. Ha az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetve soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.

(10) Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát. Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.”

267. § Az Art. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja. A vámhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. A vámhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése nélkül végzi az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos egyes adókötelezettségek ellenőrzését és adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést. Az ellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárást a vámhatóság e törvény rendelkezései alapján folytatja le. A jogellenesen szabad forgalomba helyezett nem közösségi áru után fizetendő adót a vámhatóság utólagos adómegállapítás keretében határozattal állapítja meg.”

268. § Az Art. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, illetve az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.”

269. § Az Art. 91/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Felhívás önellenőrzésre

91/B. § (1) Az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót - önellenőrzésre történő felhívás útján - önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg.

(2) Az elektronikus vagy postai úton megküldött felhívás tartalmazza

a) az adózó nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

b) az önellenőrzésre felhívással érintett időszakot és adónem megjelölését,

c) a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján számított adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, a befizetendő adót, valamint az adatok alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokat, továbbá az eltérés összegét.

(3) Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.

(4) Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

(5) Ha az önellenőrzésre felhívásra a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidőn belül kerül sor, a felhívás kiadmányozásától az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlését követő 30. napig, a kiutalás határideje szünetel.”

270. § (1) Az Art. 92. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdéstől eltérően az ellenőrzés határideje:]

d) költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés esetében a kiutalásra nyitva álló határidő. Általános forgalmi adó kiutalását megelőző ellenőrzés esetében az ellenőrzési határidő szempontjából a bevallásban szereplő, a 37. § (4a) bekezdés szerinti nyilatkozat vagy annak hiánya szerint megállapított kiutalási határidőt kell figyelembe venni.”

(2) Az Art. 92. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzés esetén a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.”

271. § Az Art. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor.”

272. § Az Art. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha fennáll annak a veszélye, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, azokat az azonosításukra alkalmas módon felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni, az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.”

273. § (1) Az Art. 98. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adóellenőr az ellenőrzés során)

j) mintavételre jogosult.”

(2) Az Art. 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. A mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok költsége - ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg - az adózót terheli.”

274. § Az Art. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével vagy ennek során beszerzett adatokkal, bizonyítékokkal támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell.”

275. § Az Art. 119. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság]

g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket”

(vizsgálja.)

276. § Az Art. 120. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha az adózó a hatósági eljárás során költségmentesség iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemről az elsőfokú adóhatóság dönt azzal, hogy a kérelem elbírálása a folyamatban lévő eljárás lefolytatását nem érinti.”

277. § Az Art. 124. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adóhatósági irat - a meghatalmazott képviselő mellett - a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó részére is kézbesíthető. Ilyen esetben az iratot az adózó, valamint a meghatalmazott részére ugyanazon a napon kell postára adni, illetve az ügyfélkapu tárhelyén elhelyezni. Ha az irat az adózó és a meghatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai az első kézbesítés időpontjában, elektronikus kézbesítés esetén az első visszaigazolás időpontjával állnak be.”

278. § Az Art. 131. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható. Több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni. Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság határozattal törli az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.”

279. § (1) Az Art. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adópolitikáért felelős miniszter kétfokú eljárásban az adózó (kérelmező) kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt, adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó (kérelmező) és - jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelem esetén - az általa megvalósítandó jövőbeni ügylettel közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettségét vagy annak hiányát. Feltételes adómegállapítás iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem. Jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem egy kérelemben nem terjeszthető elő.”

(2) Az Art. 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kérelem benyújtásakor jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában feltételes adómegállapítás csak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati adóval és a helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető és a kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye.”

(3) Az Art. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adózó (kérelmező) a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli, a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két adóévben való alkalmazhatóságának megállapítását (a továbbiakban: tartós feltételes adómegállapítás), ha:

a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, vagy

b) az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd forint.”

(4) Az Art. 132. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az adózó a kérelem benyújtásakor nem felelt meg a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek, vagy az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás - a kiadmányozásának időpontjától kezdődően - csak a jogszabályváltozás(ok) figyelembevételével alkalmazható. Ez esetben a tartós feltételes adómegállapítás kezdeményezésekor megfizetett díj visszatérítésének nincs helye.”

(5) Az Art. 132. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát - a (2a) bekezdés kivételével - a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti.

(4) A határozathozatalra nyitva álló határidő az elsőfokú eljárásban a kérelem benyújtásától számított 60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap. A határidő 60 nappal meghosszabbítható. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Az adózó (kérelmező) a kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálását, amelynek során az elsőfokú eljárás ügyintézési határideje 30 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 30 nap. A sürgősségi eljárás határideje 30 nappal meghosszabbítható.

(5) A kérelem jogszabályban előírt nyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nincs és korábban sem volt folyamatban tudomása szerint ellenőrzés, hatósági eljárás vagy bírósági eljárás.”

(6) Az Art. 132. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.”

(7) Az Art. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kérelem díjköteles, a díj mértéke:

a) az ügylet értékének 1%-a, de legalább 1 millió, legfeljebb 8 millió forint, vagy

b) szerződéscsomag esetén 10 millió forint, vagy

c) szerződéstípus esetén 10 millió forint, vagy

d) tartós feltételes adómegállapítási kérelem esetén az a)-c) pont alapján a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint, vagy

e) jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem esetén az a)-c) pont alapján a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint, vagy

f) a feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén az a)-c) pont alapján a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint, a d)-e) pont alapján a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 20 millió forint.”

(8) Az Art. 132. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(9) Az Art. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kérelmet el kell utasítani, ha

a) az adózó nem teljesíti az (1)-(5a) és a (14) bekezdésben meghatározott feltételeket;

b) alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;

c) a kérelemmel érintett ügyletre vonatkozóan közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban;

d) a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem állapíthatóak meg az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;

e) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli.”

(10) Az Art. 132. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az eljárás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj 85%-át a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul visszatéríti az adózó (kérelmező) részére. A sürgősségi eljárás határidejének túllépése esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj és a kérelemre a sürgősségi eljárás hiányában fizetendő díj különbözetét a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul visszatéríti az adózó (kérelmező) részére.”

(11) Az Art. 132. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A díjat a kérelem, a fellebbezés díját a kérelem alapján induló eljárás során hozott döntés elleni fellebbezés benyújtásáig hiánytalanul meg kell fizetni. Ennek elmulasztása esetén az adópolitikáért felelős miniszter - 8 napos határidő tűzésével - a díj hiánytalan megfizetésére hívja fel az adózót (kérelmezőt). Ha az adózó a felhívás ellenére az abban foglalt határidőig a díjat hiánytalanul nem fizeti meg, az adópolitikáért felelős miniszter az eljárást megszünteti.”

(12) Az Art. 132. § (10) és (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(10) A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett ügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. nap elteltéig. A korlátozás a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás esetén csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában alkalmazandó. A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában benyújtott bevallásban igényelt költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidő kezdő napja nem lehet korábbi, mint a feltételes adómegállapításról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 16. nap.

(11) Ha a kérelem elbírálásához az állami adóhatóság megkeresése szükséges, az állami adóhatóság a megkeresést 15 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele. Az adópolitikáért felelős miniszter a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelmet a benyújtást követő 8 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem alapján indult eljárást lezáró döntést a döntés jogerőre emelkedésének napjáról történő értesítéssel együtt a döntés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak.”

(13) Az Art. 132. §-a a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján adja ki. Ha a kérelem benyújtását követően, a határozat kiadmányozásának időpontjáig a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, - a tartós feltételes adómegállapítás esetén a társasági adót érintő megállapítás kivételével - a határozat tartalmazza mind a kérelem benyújtásakor, mind a határozat kiadmányozásakor hatályos jogszabályoknak megfelelő adómegállapítást. Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is kiadhatja. E § vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került.

(13) A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés díja 100 ezer forint. A feltételes adómegállapítási határozat ellen benyújtott kiegészítés, kijavítás iránti kérelem díja 15 ezer forint.

(14) Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő.”

280. § Az Art. 132/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítása

132/A. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat az adóhatóságra kötelező.

(3) Az adópolitikáért felelős miniszter eljárására - ha e § másként nem rendelkezik - a feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az eljárás díja a kérelemmel érintett feltételes adómegállapítás díjának 50 százaléka. Ha a feltételes adómegállapítási határozat meghozatalára sürgősségi eljárásban került sor, az eljárás díjának számítása során a sürgősségi eljárásért fizetendő kétszeres szorzó alkalmazását figyelmen kívül kell hagyni.”

281. § (1) Az Art. 136. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)

j) az eljárási költség viselésével kapcsolatos, a költségmentességi kérelmet elutasító, valamint”

(végzés ellen)

(2) Art. 136. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

282. § Az Art. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre abban az esetben jár el, ha a NAV elnöke felettes szervként az ügyben már döntést hozott.”

283. § Az Art. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„144. § Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

284. § (1) Az Art. 160. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az eljáró adóhatóság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban a 172. § (1) bekezdés 1) pontja alapján nem sújtották mulasztási bírsággal.”

(2) Az Art. 160. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás felfüggesztéséről szóló határozat meghozataláig vagy a végrehajtás szünetelésének kezdő napjáig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a felfüggesztés, szünetelés kezdő napját követően, a felfüggesztés, szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt 8 napon belül visszatéríti.”

285. § Az Art. „A végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése” alcíme a következő 160/A. §-sal egészül ki:

„160/A. § Az adóhatóság, ha az adózó kérelmére fizetési könnyítést vagy adómérséklést engedélyezett, a döntés jogerőre emelkedéséig a kérelemmel érintett adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat.”

286. § Az Art. 168. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.”

287. § (1) Az Art. 172. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha]

f) a 24/F. § (1) bekezdése szerinti kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget,”

(2) Az Art. 172. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség elmulasztása, továbbá az (1) bekezdés f) pontja esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja - bizonylatkiállítási kötelezettség elmulasztása esetén hívhatja - fel. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti mulasztási bírságtól eltekintve a kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. Ha az adózó felszámolás vagy végelszámolás, vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a mulasztási bírság megállapításakor már nincsen lehetősége a teljesítésre, az e bekezdés első mondata szerinti felhívást az adóhatóság mellőzi.”

288. § Az Art. 175. §-a a következő (29) bekezdéssel egészül ki:

„(29) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az egészségbiztosítási szerv,

c) a rehabilitációs hatóság,

d) az állami foglalkoztatási szerv és

e) a munkaügyi hatóság

részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadással érintett adatok körét, az adatátadás részletes szabályait, így különösen az adatátadás határidejét és gyakoriságát.”

289. § Az Art. 177. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a magánszemély hallgatóihitel-törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Zrt. megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A behajtás iránti megkereséshez a Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles csatolni. Amennyiben az állami adóhatósági eljárásban a Diákhitel szervezet teljes követelése nem térült meg, és a követelés polgári jogi érvényesítésének feltételei fennállnak, a Diákhitel szervezet - az állami adóhatóság 161. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatását követően - polgári jogi eljárást indíthat.”

290. § (1) Az Art. 178. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„16. jövőbeni ügylet: a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet, annak gazdasági céljától függetlenül. Jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján az adó feltételes megállapítása vagy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és

a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy

b) amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére, vagy

c) amely az egyik szerződő fél számára folyamatos rendelkezésre állási kötelezettséget ír elő.”

(2) Az Art. 178. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„31. minősített adózó: az a vállalkozási tevékenységet folytató személy, aki (amely) legalább a minősített adózói nyilvántartásba való felvétel iránti kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, illetve az adózó egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett elő. Az állami adóhatóság a minősített adózót, kérelmére az erre a célra létrehozott és közzétett nyilvántartásában tünteti fel. Ha a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli,”

(3) Az Art. 178. §-a a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha más törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„38. szerződéscsomag: a kérelemben megjelölt konkrét gazdasági cél elérését közvetlenül szolgáló, egymással közvetlen kapcsolatban lévő ügyletek (szerződések) összessége,

39. szerződéstípus: az adózó és előre meg nem határozható számú, vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személy(ek) közötti ügylet (szerződés).”

291. § Az Art.

a) 2. számú melléklete a 10. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 11. melléklet

szerint módosul.

292. § Az Art. a következő 195. §-sal egészül ki:

„195. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított:

a) 5/A. § (5) és (6) bekezdését, 7. § (6)-(7) bekezdését, 132/B. § (8) bekezdését, 136. § (6) bekezdését, 141. § (1) és (5) bekezdését, valamint 178. § 16. pontját a hatálybalépését követően indult eljárásokban,

b) 16. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően teljesített bejelentésre vonatkozóan,

c) 24/C. § (2b) bekezdését, 24/F. § (6) bekezdés a) pontját, 43. § (5) bekezdését, 160/A. §-át, valamint 161. § (8) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is,

d) 27/A. §-át, 28/A. § (3), (5) és (7) bekezdését először a 2012. adóévről benyújtott adóbevallások tekintetében,

e) 37. § (4a) bekezdését először a hatálybalépését követően benyújtott bevallások tekintetében,

f) 132. § (2a) és (3) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő, és a már elbírált feltételes adómegállapítás iránti kérelmek vonatkozásában is,

g) 132. § (5)-(7) bekezdését a 2013. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek vonatkozásában,

h) 132. § (7a) és (12) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is,

i) 133/A. § (1) bekezdését először a 2012. évről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásokra vonatkozóan,

j) 168. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően benyújtott önellenőrzések esetén,

k) 172. § (7) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is,

l) 177. § (2) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is

kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv2.-vel hatályon kívül helyezett 42. § (5) bekezdésének a 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2013. január 1-jén folyamatban lévő illetékügyben alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 24/F. § (6) bekezdés a) pontjának hatálybalépését megelőzően hatályos 24/F. § (6) bekezdés a) pontja szerinti adószám törlést a 24/C. § (2) bekezdés ac) pontjának alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni. Ezt a szabályt e bekezdés hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 52. § (7) bekezdés b) és d) pontjai szerinti adatátadást első alkalommal a 2011. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott bevallások adatai tekintetében kell alkalmazni, és első alkalommal 2013. május 31-éig kell az állami adóhatóságnak teljesítenie. A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai tekintetében a 2011. évre vonatkozó bevallásokban szereplő adatok tekintetében az adatszolgáltatást 2013. május 31-ég kell az állami adóhatóságnak teljesítenie.

(5) E törvénynek a 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2013. január 1-jét megelőző időszakban járulékalapot képező jövedelemhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulék megállapítására, bevallására, visszaigénylésére, és az ehhez kapcsolódóan tett nyilatkozatra.

(6) A 2013. január 1-jét megelőzően a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről tett valótlan tartalmú nyilatkozat esetén a 2012. december 31-én hatályos 172. § (1) bekezdés k) pontját alkalmazni kell.

(7) E törvény 72. §-ában és 79. §-ában foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj, energiaadó és népegészségügyi termékadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.

(8) 2013. február 14-ét követően a környezetvédelmi termékdíj, energiaadó és népegészségügyi termékadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

(9) A környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult ügyekben a vámhatóság jár el.

(10) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások, továbbá a környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni.”

293. § Az Art.

1. 5. § (2a) bekezdésében a „hatáskörrel rendelkező szakértő intézmény kirendelése” szövegrész helyébe a „hatáskörrel rendelkező szerv szakértői kirendelése” szöveg;

2. 7. § (1) bekezdésében a „tagja, közokiratban” szövegrész helyébe a „tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, közokiratban” szöveg;

3. 7. § (2) bekezdésében a „tagja képviselheti” szövegrész helyébe a „tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti” szöveg;

4. 16. § (6) bekezdésében az „1893/2006/EK rendelet” szövegrész helyébe az „a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ kódok” szöveg;

5. 24. § (2) bekezdésében a „17. § (1) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „17. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg;

6. 24/A. § (8) bekezdésében a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) vagy a (12) bekezdés” szöveg, a „17. § (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „17. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg;

7. 24/B. § (7) bekezdésében a „17. § (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „17. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg;

8. 24/D. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szöveg;

9. 24/F. § (6) bekezdés d) pontjában az „(5) bekezdés” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés c) vagy d) pont” szöveg;

10. 31. § (5) bekezdésében a „csoportosulás, feltéve” szövegrész helyébe a „csoportosulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve” szöveg;

11. 33. § (4) bekezdésében a „c)-e) pontokban” szövegrész helyett „c)-g) pontban” szöveg;

12. 38. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített elektronikus fizetést is” szöveg;

13. 43. § (5) bekezdésében az „az általa nyilvántartott más adótartozásra” szövegrész helyébe az „az adózó által megjelölt adószámlára” szöveg;

14. 54. § (5) bekezdés e) pontjában az „a 1893/2006/EK rendelet szerint” szövegrész helyébe az „a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ szerinti ÖVTJ-kódokon” szöveg;

15. 54. § (7) bekezdés e) pontjában a „Hivatalt (OLAF), ha” szövegrész helyébe a „Hivatalt (OLAF), valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, ha” szöveg;

16. 79. § (1) bekezdés e) pontjában az „az energiaadóval” szövegrész helyébe a „kivetéses adózás esetén az energiaadóval” szöveg;

17. 88/A. § (1) bekezdésében az „a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervek az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhetnek, kezdeményezhetnek, megkezdett ellenőrzéseket magukhoz vonhatnak” szövegrész helyébe az „a NAV alsó fokú adóztatási szerve, illetve alsó fokú vámszerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett ellenőrzéseket magához vonhat” szöveg;

18. 88/A. § (3) bekezdésében az „a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szerv” szövegrész helyébe az „a NAV alsó fokú adóztatási szerve, illetve alsó fokú vámszerve” szöveg;

19. 95. § (2) bekezdésben a „hagyni.” szövegrész helyébe a „hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja.” szöveg;

20. 95. § (4) bekezdésben a „hagyni.” szövegrész helyébe a „hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja.” szöveg;

21. 95. § (5a) bekezdésében a „hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt” szövegrész helyébe a „hatáskörrel rendelkező szervet mint szakértőt” szöveg;

22. 102. § (3) bekezdésében a „Ha az adózó az ellenőrzést az adóellenőr veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza” szövegrész helyébe a „Ha az ellenőrzési eljárás zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható” szöveg;

23. 133/A. § (1) bekezdésében a „100 000 Ft-ot” szövegrész helyébe a „150 000 Ft-ot” szöveg, valamint a „4 hónapon” szövegrész helyébe a „6 hónapon” szöveg;

24. 141. § (5) bekezdésében a „ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti ellenjegyzést nem tartalmazza, vagy ha az adóügyben a NAV elnöke felettes szervként döntést nem hozott” szövegrész helyébe a „ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem fizeti meg az eljárási illetéket” szöveg;

25. 150/A. § (2) bekezdésében az „azt az állami adó- és vámhatóság először” szövegrész helyébe az „azt az állami adó- és vámhatóság - a végrehajtási költség elszámolása után - először” szöveg;

26. 151. § (6) bekezdésében az „Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál a fennmaradó” szövegrész helyébe az „Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál fennmaradó” szöveg;

27. 161. § (1) bekezdésében az „az 10 000 forintot.” szövegrész helyébe az „a 10 000 forintot, ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja esetén az 5 000 forintot.” szöveg;

28. 164. § (6) bekezdésben az „az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik.” szövegrész helyébe az „a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik.” szöveg;

29. 164/A. § (1) bekezdésében az „Áht. 99. §-ában” szövegrész helyébe az „Áht. 99. §-a” szöveg;

30. 172. § (11) bekezdésében a „100%-áig terjedő, de legfeljebb” szövegrész helyébe a „100%-áig terjedő, de legalább 5000 forint és legfeljebb” szöveg;

31. 175. § (11) bekezdésében az „igazolást elektronikus űrlapon állítja ki” szövegrész helyébe az „igazolást az adózó választása szerint papíron vagy elektronikus űrlapon állítja ki” szöveg;

32. 175. § (13) bekezdés c) pontjában a „köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek” szövegrész helyébe a „köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel, valamint másolat kiadása iránti kérelmek” szöveg;

33. 178. § 32. pontjának nyitó szövegrészében az „elnevezését, adószámát” szövegrész helyébe az „elnevezését, adóazonosító számát” szöveg;

34. 189. § (5) bekezdésében az „az okmányiroda” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg, és a „2012. március 31-ig” szövegrész helyébe a „2012. december 31-ig” szöveg;

35. 1. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontja A) Általános rendelkezések 7. pontjában a „fogyasztói árkiegészítésről” szövegrész helyébe a „szociálpolitikai menetdíj-támogatásról” szöveg;

36. 2. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések Határidők pont 6. pontjának 6.1. alpontjában a „6.2.-6.4. alpontokban” szövegrész helyébe a „6.2. alpontban” szöveg

lép.

294. § (1) Hatályát veszti az Art.

1. 28. § (1) bekezdésében a „vagy elektronikus levélcímének” szövegrész;

2. 28/A. § (1) és (4) bekezdésében az „- ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -” szövegrész;

3. 124. § (5) bekezdésében az „a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy” szövegrész;

4. 132/B. § (8) bekezdésében az „adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével” szövegrész;

5. 161. § (8) bekezdésében „az ingatlanon történő jelzálogjog-alapítás kivételével” szövegrész;

6. 192. § (9) bekezdésében az „Art.” szövegrész;

7. 3. számú melléklet K) alcím 1. pontjában a „, szállítólevéltömbökről” szövegrész;

8. 3. számú melléklet K) alcím 2. pontjában a „, szállítólevéltömbök” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Art.

1. 16. § (11) bekezdés c) pontja;

2. 30. § (2) bekezdése;

3. 36/B. § (5) bekezdése;

4. 42. § (5) bekezdése;

5. 52. § (7) bekezdés c) és k) pontja;

6. 79. § (1) bekezdés i) és j) pontja;

7. 96. § (2) bekezdése;

8. 130. §-a;

9. 172. § (1) bekezdés k) pontja;

10. 2. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések Határidők pont 6. pontjának 6.3. és 6.4. alpontja.

X. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

295. § (1) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.”

(2) Az Eho. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől - de legkorábban 2013. január 1-jétől - számított 10 évet követő időpontra esik.”

296. § (1) Az Eho. 11. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Tbj. szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a 3. § (1) bekezdés szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek.”

(2) Az Eho. 11. § (11) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek)

d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány tekintetében,

e) a biztosító az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében.”

297. § Hatályát veszti az Eho.

a) 3. § (6) bekezdésében a „10 százalékos mértékű” szövegrész,

b) 5. § (1) bekezdés d) pontja,

c) 12. § (4) bekezdése.

21. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

298. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 forint (napi összege 222 forint).”

299. § A Tbj. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o) és s)-v) pontjában meghatározott személyek után havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.”

300. § (1) A Tbj. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

a) az 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy

b) a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.”

(2) A Tbj. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét,

b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet

kívánja szolgálati időként elismertetni.”

301. § A Tbj. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint adatot szolgáltat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és az egészségbiztosítási szerv részére.”

302. § A Tbj. a következő 56/J. §-sal egészül ki:

„56/J. § A 2012. december 31-éig magán-nyugdíjpénztári tagdíj, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék beszedési számlákra teljesített befizetéseket az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára utalja.”

303. § A Tbj. a következő 65/C. §-sal és 65/D. §-sal egészül ki:

„65/C. § A nyugdíjjárulék megállapításakor e törvény 2012. december 31-én hatályos 24., 27., 28., 29., 31., 36., 37. és 56/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012 decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

65/D. § A 43/A. §-ban meghatározott adatátadást első alkalommal a 2011. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott bevallások adatai tekintetében kell alkalmazni, és első alkalommal 2013. május 31-éig kell az állami adóhatóságnak teljesítenie.”

304. § A Tbj.

1. 2. § (1) bekezdésében a „más természetes személyeket” szövegrész helyébe a „Magyarországon munkát végző más természetes személyeket” szöveg,

2. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,” szöveg,

3. 5. § (1) bekezdés h) pontjában a „, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy)” szövegrész helyébe a „(a továbbiakban: egyházi személy)” szöveg

lép.

305. § Hatályát veszti a Tbj.

1. 5. § (1) bekezdés g) pontjában a „bedolgozói,” szövegrész,

2. 24. § (2) és (3) bekezdése,

3. 24. § (4) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdésben” szövegrész,

4. 27. § (2) bekezdésének harmadik mondata,

5. 27. § (3) bekezdése,

6. 28. § (2) bekezdés második mondata,

7. 29. § (3) bekezdés harmadik mondata,

8. 29. § (4) bekezdés e) pontja,

9. 29. § (5) bekezdés második mondata,

10. 31. § (2) bekezdése,

11. 34. § (4) bekezdésében a „legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg,” és a „, vagy a járulékfizetési felső határ” szövegrész,

12. 36. § (3) bekezdése,

13. 37. § (4) bekezdése,

14. 43/A. § a) pontjában az „a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig” szövegrész,

15. 43/A. § b) pontjában az „éves szinten összesítve” és az „a tárgyévet követő augusztus 31-éig” szövegrész,

16. 45. § (1) bekezdése,

17. 46. § (2) bekezdésében a „magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot,” szövegrész,

18. 50. § (1) bekezdésében az „- ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is -” szövegrész,

19. 56/A. § (6) bekezdés d) pontjában a „járulékfizetési felső határig terjedő és az afölötti” szövegrész.

22. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

306. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „Art. 52. § (7) bekezdés b) pont ba) és be) alpontja, d) pont da) és db) alpontja,” szövegrész helyébe az „Art. 52. § (7) bekezdés b) és d) pontja,” szöveg lép.

XI. Fejezet

A SZÁMVITELT ÉS A KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

23. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

307. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;”

308. § Az Szt. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.”

309. § (1) Az Szt. 9. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

(7) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.”

(2) Az Szt. 9. §-a a következő (8)-(10) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a (6) bekezdés szerinti feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.

(9) A (6) bekezdés szerinti mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától - a (8) bekezdés kivételével - leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.

(10) Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor a következő üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záró adataival.”

310. § (1) Az Szt. 11. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját követő naptól a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel - az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak.

(11) A felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.”

(2) Az Szt. 11. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.”

311. § Az Szt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Szellemi termékek közé sorolandók:

a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),

b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek),

c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak,

függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.”

312. § Az Szt. 28. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A készletek között kell kimutatni továbbá)

d) a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett.”

313. § Az Szt. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő a használatbavételkori bekerülési értékhez képest, akkor a halasztott bevétel (2) bekezdés szerinti megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben e mellett az eszköz hasznos élettartama is növekszik, akkor a halasztott bevétel (2) bekezdés szerinti megszüntetésekor a hasznos élettartam növekedését is figyelmen kívül kell hagyni.”

314. § Az Szt. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján - minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az 53-56. §-ok alkalmazásában tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.”

315. § Az Szt. 47. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi]

e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.”

316. § Az Szt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.”

317. § Az Szt. 87. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben - ha a tárgyévi adózott eredmény negatív - az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz.”

318. § Az Szt. 117. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) és (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.”

319. § Az Szt. 177. §-a a következő (28)-(32) bekezdésekkel egészül ki:

„(28) Az a vállalkozó, amely a 45. § (2a) bekezdés hatálybalépése előtt olyan eszköznek a bekerülési értékét növelte meg, amelyhez halasztott bevétel kimutatása is társult, a halasztott bevétel feloldása során a 45. § (2a) bekezdésének alkalmazása helyett a feloldásra korábban választott módszer szerint is eljárhat.

(29) Azon vállalkozónak, amely a 2012. üzleti évre e törvény 2012. december 31-én hatályos 9. § (6) bekezdése szerinti sajátos módon készíti el egyszerűsített éves beszámolóját, a 2012. üzleti évi beszámoló elkészítése során e törvény 2012. december 31-én hatályos 98/A. §-át kell alkalmaznia, míg a 2013. üzleti évi beszámolási kötelezettségét e törvény 2013. január 1-jén hatályos előírásai szerint kell teljesítenie.

(30) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 154. § (5)-(6) bekezdését a 2012-ben feltárt, megbízható, valós összképet lényesen befolyásoló hibákra nem kell alkalmazni.

(31) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel módosított 3. § (3) bekezdés 3. pontját, 25. § (7) bekezdését, 28. § (3) bekezdés d) pontját, 45. § (2a) bekezdését, 46. § (4) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 52. § (2) bekezdését, 87. § (5) bekezdését, 117. § (5) bekezdését, 3. § (1) bekezdés 2. pontját, (7) bekezdés 2. pontját, 6. § (1) bekezdését, 11. § (2) bekezdését, (3) bekezdését, 117. § (4) bekezdését, 178. § (1) bekezdés b) pontját, 72. § (1) bekezdését, (2) bekezdés c) pontját, 79. § (2) bekezdését, (4) bekezdését, 84. § (7) bekezdés o) pontját, 85. § (3) bekezdés o) pontját, 103. § (2) bekezdés c) pontját, 7. számú mellékletét először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(32) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel módosított 3. § (3) bekezdés 3. pontját, 25. § (7) bekezdését, 28. § (3) bekezdés d) pontját, 45. § (2a) bekezdését, 46. § (4) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 52. § (2) bekezdését, 87. § (5) bekezdését, 3. § (1) bekezdés 2. pontját, (7) bekezdés 2. pontját, 6. § (1) bekezdését, 11. § (2) bekezdését, (3) bekezdését, 117. § (4) bekezdését, 178. § (1) bekezdés b) pontját, 72. § (1) bekezdését, (2) bekezdés c) pontját, 79. § (2) bekezdését, (4) bekezdését, 84. § (7) bekezdés o) pontját, 85. § (3) bekezdés o) pontját, 103. § (2) bekezdés c) pontját, 7. számú mellékletét a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.”

320. § Az Szt. 178. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)

h) a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait.”

321. § Az Szt. 7. számú melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

322. § (1) Az Szt.

1. 3. § (1) bekezdés 2. pontjában a „biztosítóintézetet” szövegrész helyébe a „biztosítót” szöveg,

2. 3. § (7) bekezdés 2. pontjában a „biztosító intézeti” szövegrész helyébe a „biztosítási” szöveg,

3. 6. § (1) bekezdésében a „biztosító intézet” szövegrész helyébe a „biztosító” szöveg,

4. 11. § (2) bekezdésében a „biztosítóintézetnek” szövegrész helyébe a „biztosítónak” szöveg,

5. 117. § (4) bekezdésében a „biztosítóintézeti” szövegrész helyébe a „biztosítói” szöveg,

6. 178. § (1) bekezdés b) pontjában a „biztosító intézetek” szövegrész helyébe a „biztosítók” szöveg,

7. 72. § (1) bekezdésében az „árkiegészítéssel” szövegrész helyébe az „ártámogatással” szöveg,

8. 72. § (2) bekezdés c) pontjában az „árkiegészítést” szövegrész helyébe az „ártámogatást” szöveg,

9. 79. § (2) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulékoknak” szövegrész helyébe a „bérjárulékoknak” szöveg,

10. 79. § (4) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék)” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” szöveg,

11. 84. § (7) bekezdés o) pontjában és 85. § (3) bekezdés o) pontjában a „legfeljebb a késedelmi kamattal arányos” szövegrész helyébe az „a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó” szöveg,

12. 103. § (2) bekezdés c) pontjában a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” szöveg,

13. 141. § (3) bekezdésében a „beszámolóját elkészíteni” szövegrész helyébe a „beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni” szöveg

lép.

(2) Az Szt. 86. § (3) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdés c) pontjában az „(a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor)” szövegrész helyébe az „(a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor)” szöveg lép.

323. § Hatályát veszti az Szt.

1. 3. § (3) bekezdés 5. pontja,

2. 11. § (3) bekezdés utolsó mondata,

3. 98. §-át követő „Sajátos szabályok” alcíme, és 98/A. §-a,

4. 154. § (5) és (6) bekezdése,

5. 154. § (7) bekezdésében az „- ide érve az ismételt közzétételt is -” szöveg,

6. 154. § (10) bekezdésében az „, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő harmadik hónap utolsó napjáig” szöveg,

7. 167. § (5) bekezdésében az „elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott” szöveg,

8. 170. §-át követő „AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG” címe, „A bizottság létrehozása” alcíme,

9. 171. §-t követő „A bizottság feladata” alcíme,

10. 172. §-át követő „A bizottság működése” alcíme,

11. 171-173. §-a.

24. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

324. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül

a) legalább három éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző (IFRS-minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító) gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább két éves gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy

b) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja, vagy

c) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és sikeresen teljesítette az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.”

(2) A Kkt. 50. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:

„(8) A szakmai minősítő vizsga tartalmi követelményeit, az eljárási és az értékelési szabályokat a kamara külön szabályzatban határozza meg. A szakmai minősítő vizsgának legalább részben írásbeli vizsgának kell lennie.”

325. § A Kkt. 186. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizottság tagjainak megbízatása a miniszter általi felkérés elfogadásával keletkezik. A megbízatás időtartama 5 év. A tagok megbízatását a miniszter egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbíthatja.”

XII. Fejezet

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

25. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

326. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (3) bekezdése a következő h)-k) ponttal egészül ki:

h) elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben foglalt rendelkezéseknek;

i) elektronikus irat használata: a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg részére;

j) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét - a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével - nem korlátozza;

k) zárt pénztár: olyan pénztár, amely munkahely vagy szakmai, érdekképviseleti, illetve más, a pénztár alapításakor már meglévő szerveződési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét alapszabályában meghatározza.”

327. § Az Öpt. 2. § (6) bekezdés g) pont 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek, és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek megvásárlásának támogatása;”

328. § Az Öpt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot az alapszabállyal együtt a pénztártagnak nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként át kell adni.

(3) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár tagdíjat nem fogadhat, az alapító tagokon kívül új tagokat nem vehet fel. Az alapító tagok tagdíjfizetési kötelezettsége és várakozási ideje a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. A pénztár a tevékenységi engedély jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként átadja az alapító tagok részére a pénztár alapszabályát és a tagsági okiratot.”

329. § Az Öpt. 11/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet. A tagszervező alvállalkozót igénybe vehet, azonban az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tevékenységet saját maga végezte volna. A tagszervező által igénybe vett alvállalkozóra a tagszervezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. A tagszervezőnek az alvállalkozóval kötött szerződése a pénztárral kötött szerződés mellékletét képezi. A tagszervező a tevékenysége során a pénztári szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni.

(2) A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a tagszervezéshez kapcsolódó díjazás mértékét, a díjazás nyújtásának és visszaírásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit. A pénztár köteles kidolgozni és szabályzatban rögzíteni a tagszervezők oktatásának és ellenőrzésének rendszerét.

(3) Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat. A díjazás összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét. A tagszervezésért díjazás a tagsági jogviszony létrejöttétől két évig adható, a visszaírásra a tagsági jogviszony létrejöttétől három évig van lehetőség. Tagszervezésért ezen túl díjazás és egyéb juttatás nem nyújtható.”

330. § Az Öpt. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A pénztár a pénztár munkáltatói tagjával kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást (a továbbiakban: célzott szolgáltatás).

(2) Célzott szolgáltatásként a pénztár alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) szereplő szolgáltatások nyújthatók. Ezek közül a munkáltató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást.

(3) A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.

(4) A pénztár és a munkáltatói tag által megkötött szerződésben meg kell határozni a célzott szolgáltatások

a) körét;

b) nyújtására a munkáltató által a pénztár részére fizetendő összeget, ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra, valamint a pénztár működésére felhasználható részt, valamint rendelkezni kell a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról;

c) nyújtásának módját, rendjét, határidejét;

d) eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit;

e) nyújtása elszámolásának rendjét;

f) eredményessége értékelésének módját, rendjét.

(5) A pénztár részére a közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására a munkáltatói tag által fizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékai) kell helyezni, és a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani. Az ezen tartalékban a szerződés teljesítését követően található maradványt a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet.

(6) A célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag által fizetett teljes összeg adománynak minősül.”

331. § Az Öpt. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, ideértve a felügyeleti bírságot is, a pénztártagokat, a munkáltatói tagokat, és a támogatókat évente egyszer - az alapszabályban rögzített közzétételi szabályok szerint - tájékoztatni kell. A pénztártagok tájékoztatásának tartalmaznia kell az egyéni számla alakulását is. A pénztártagokat az egyéni számla állásáról kérésére - írásban történő tájékoztatás esetén a pénztár alapszabályában foglaltak szerint a pénztár tényleges és indokolt költségeinek tag általi előzetes és közvetlen megtérítése mellett - az alapszabály szerinti rendben év közben is tájékoztatni kell. A pénztártagok egyéni számlára vonatkozó tájékoztatása történhet a pénztártag kérésére elektronikus iratban is.”

332. § Az Öpt. 16/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját.”

333. § Az Öpt. 16/A. § (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A 14. § (3) bekezdésben szabályozott költséglevonás alkalmazható abban az esetben is, ha a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontja szerint a rá eső részt tagdíjfizetés nélkül a pénztárban hagyja.”

334. § Öpt. 20/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazgatótanács tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Amennyiben az előzetes igazolásra indokoltan nincs lehetőség, akkor az igazgatótanács, vagy ellenőrző bizottság tagjának választott személy megválasztását követően 30 napon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja a pénztárnak és a felügyeletnek, hogy igazgatótanácsi tag esetén a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tag esetén a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből. Az igazolás időpontjáig a megválasztott igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági tag a testületi döntésekben nem vehet részt. Amennyiben a feltételek fennállásának maradéktalan igazolásra a megválasztást követő 30 napon belül nem kerül sor, akkor az igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági tagság megszűnik.”

335. § Az Öpt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább fele jelen van, vagy képviselete biztosított. A közgyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Küldöttközgyűlés működtetése esetén minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti. Küldöttközgyűlésen a pénztár tagja tanácskozási joggal vehet részt.”

336. § Az Öpt. 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ellenőrző bizottság beszámolójának tartalmaznia kell legalább az előző beszámoló óta lefolytatott ellenőrzéseket, azok megállapításait. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt - a közgyűlést követő harminc napon belül - a pénztáraknak meg kell küldeni a Felügyeletnek. A jelenléti ívre és a jegyzőkönyvre az 5. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.”

337. § Az Öpt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A pénztár köteles pénzforgalmát számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlán bonyolítani. A pénztárnak egy számlája lehet. A pénztárforgalmi számla változása esetén a pénztár az új számla megnyitását követően 6 hónapig megtarthatja a régi pénzforgalmi számláját azzal, hogy annak egyenlegét nap végén át kell utalni a pénztár új számlájára. A befizetések fogadása és az új számlára utalása és a kamatjóváírás kivételével a régi számlán egyéb művelet nem végezhető.”

338. § Az Öpt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénztár az adott évre vonatkozó éves pénzügyi tervét az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. A három évre vonatkozó hosszú távú pénzügyi tervet első ízben az alakuló közgyűlés állapítja meg, és az éves pénzügyi terv elfogadásakor a közgyűlés új hosszú távú tervet határoz meg. A hosszú távú pénzügyi terv naptári évekre készül.”

339. § Az Öpt. 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az éves pénzügyi terv időtávja az éves beszámolót elfogadó közgyűlés negyedévét követő négy negyedév.”

340. § Az Öpt. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a pénztár a vagyonkezelést, részben vagy teljes mértékben önállóan végzi, és a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a százmillió forintot, a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan személy alkalmazható, aki büntetlen előéletű, nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, valamint rendelkezik értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, portfoliókezelési gyakorlattal.”

341. § Az Öpt. 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles közzétenni.”

342. § Az Öpt. 49/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„49/B. § (1) A nyugdíjpénztár pénztártagok által választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjai az egyéni nyugdíjszámlájukon lévő összeget a tag választása szerinti, a pénztár által kialakított portfóliók valamelyikébe fektethetik. Amennyiben a tag a választható portfóliós rendszer (3) bekezdés szerinti szabályzat szerint nem választ portfóliót, akkor az egyéni számláján lévő összeget a szabályzatban erre az esetre rögzített portfólióba kell elhelyezni.”

343. § Az Öpt. 49/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A pénztár a 49/B. § (3) szerinti választható portfóliós rendszer szabályzatában olyan portfóliót is kialakíthat, amelynek eszköz összetétele a szabályzatban előre meghatározott időpontokban, illetve idő elteltével a portfolió befektetési politikájában meghatározottak szerint változik.”

344. § Az Öpt. 50/B. §-a (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;”

345. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

g) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának valamint a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25. életévét be nem töltött természetes személy tekintetében kifizetett, költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése biztosítható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet;”

346. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdése a következő i)-l) ponttal egészül ki:

i) közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása, amely a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. A közüzemi díjak finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;

j) lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a törlesztő részlet mértéke a hitelszerződés aláírásának időpontját követő árfolyamváltozás következtében húsz százalékot meghaladó mértékben nőtt és a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú devizahitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege, legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;

k) otthoni gondozás: amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;

l) idősgondozás támogatása: a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére, gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díjának támogatására.”

347. § Az Öpt. 50/D. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az önsegélyező pénztár az 50/B-50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:

a) az 50/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátások közül]

aa) a magzat (orvos által igazolt) fogantatásának 91. napjától megszületéséig nyújtható szolgáltatás, a várandóssággal összefüggő orvosi ellátás igazolt költségének támogatására, valamint a magzat 91. napos korától a megszületéséig nyújtható, a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása esetén nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás;”

348. § Az Öpt. 50/D. § (2) bekezdése a következő j)-k) ponttal egészül ki:

j) az 50/B. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az otthoni gondozás tartamára, az igazolt gondozási díj, legfeljebb a nyugdíjminimum havi összegének mértékéig;

k) az 50/B. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az intézményi elhelyezés tartamára, az igazolt napi vagy havi díj, de legfeljebb a nyugdíjminimum napi vagy havi összegének mértékéig.”

349. § Az Öpt. 50/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 50/B. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltatás a tanév első napját megelőző 15 napon belül és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül, az 50/B. § (1) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás esetében az év bármely időpontjában kiállított és teljesített, számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható. A számla, egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum tartalmát kormányrendelet határozza meg. A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően igazolnia kell a pénztár részére, hogy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, illetve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint védendő fogyasztónak minősül.”

350. § Az Öpt. 50/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően be kell nyújtania a pénztár részére a lakáscélú deviza alapú jelzáloghitel szerződését, valamint a hitelintézet igazolását az utolsó három havi törlesztő részlet mértékéről, vagy ezen iratok hiteles másolatát.”

351. § (1) Az Öpt. 51/A. §-a a következők szerint módosul:

„51/A. § (1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.

(2) Az 51/B. § (1) bekezdés m) pontjában szereplő szolgáltatás nyújtásakor az egészségbiztosítási szerződés megkötésekor a pénztártag, vagy a javára eljáró pénztár az alábbiak szerint járhat el:

a) az egészségbiztosítás kedvezményezettje a pénztártag, vagy közeli hozzátartozója lehet; valamint

b) a biztosítónak az adott egészségbiztosítással kapcsolatos bármely pénzbeli kifizetését a pénztártag pénztárban vezetett egészségszámlájára, vagy a pénztár erre a célra kijelölt szolgáltatási számlájára kell teljesíteni.”

(2) Az Öpt. 51/B. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[(1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:]

  Vissza az oldal tetejére