Időállapot: közlönyállapot (2012.XI.29.)

2012. évi CLXXVIII. törvény - egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 5/6. oldal

l) OÉTI által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása.”

(3) Az Öpt. 51/B. §-ának (1) bekezdése az alábbi m) ponttal egészül ki:

[(1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:]

m) szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése.”

352. § (1) Az Öpt. 20/A. § (1) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „15” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Öpt.

1. 21. § (2) bekezdésében a „legalább kétszer” szövegrész,

2. 40/A. § (7) bekezdés c) pontja,

3. 41. § (2) bekezdés b) pontjában a „három példányban” szöveg.

26. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

353. § A magánnyugdíjról és a magányugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.) 89. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) az egyes magánnyugdíjpénztárak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2012. március 31-ig visszalépő és a vissza nem lépő magánnyugdíjpénztár tagjainak számáról 2012. november 30-áig értesíti a Pénztárak Garanciaalapját. A Pénztárak Garanciaalapja a PSZÁF értesítése alapján megállapítja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek összegét, és annak eszközfedezetét az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig a portfólión belüli eszközaránynak megfelelően adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak. A Pénztárak Garanciaalapja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott, garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek egy tagra jutó összegét az eszközátadást követő 15 napon belül közli a magánnyugdíjpénztárakkal.”

354. § (1) Hatályát veszti az Mpt.

1. 10. §-a, 22. § (7) bekezdése,

2. 119. § (3) bekezdése,

3. 120-120/A-B. §-a, 134. § (1) bekezdés c) pontja,

(2) Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja.

27. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

355. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdése a következő 97. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„97. Közérdeklődésre számot tartó biztosító: a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító és az a biztosító, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot.”

(2) A Bit. Hatodik Rész IV. fejezete a következő alcímmel és a 152/A-152/B. §-sokkal egészül ki:

„Audit bizottságra vonatkozó eltérő szabályok

152/A. § (1) A közérdeklődésre számot tartó biztosítónál - a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító kivételével - legalább háromtagú audit bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait az igazgatótanács (igazgatóság), vagy ahol felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság tagjai közül választja a legfőbb szerv.

(2) Az audit bizottság legalább egy tagjának függetlennek kell lennie és számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.

(3) Az audit bizottság ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglalt feladatokat.

(4) Függetlennek minősül az audit bizottság tagja, ha a biztosítóval az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagságán kívül más jogviszonyban nem áll, és a tagságért járó díjazáson felül a biztosítótól más javadalmazásban nem részesül, továbbá nem közeli hozzátartozója a biztosító vezető állású személyének vagy egyéb vezetőjének.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételeknek, és a testület ellátja a (3) bekezdésében foglalt feladatokat.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a (3) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

152/B. § (1) A nyilvános részvénytársasági formában működő biztosítónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie.

(2) A nyilvános részvénytársasági formában működő biztosítónak nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.”

28. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

356. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjftv.) 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:

a) adóbevallás, adónyilatkozat esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel,

b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján,

c) adóbevallás, adónyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása esetén az elektronikus űrlapon tünteti fel - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott -,

d) egyszerűsített bevallás esetén az egyszerűsített bevallási lehetőség választására vonatkozó bejelentéssel egyidőben, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton, vagy

e) az a)-d) ponttól eltérően a bevallástól elkülönítve, önállóan, lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton.

(4) Ha a magánszemély a (3) bekezdés a)-d) és e) pontjában meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát, azt a rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon érkezett.”

29. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

357. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó):)

c) adóazonosító számát,”

30. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

358. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 12. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az országos gazdasási kamara látja el a következő feladatokat:)

j) közreműködik a külkereskedelem fejlesztésében, részt vesz a külkereskedelem fellendítését elősegítő gazdálkodó szervezetek rendszerének kialakításában és működtetésében.”

359. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közfeladatokat az országos gazdasági kamara az állam és az országos gazdasági kamara által - 50 százalékot meghaladó állami tulajdonrésszel - alapított zártkörűen működő részvénytársaság közreműködésével látja el. Az államnak az alapítással kapcsolatos jogait a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Az állam az (1) bekezdés szerinti társaságban fennálló társasági részesedése feletti tulajdonosi jogait a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi döntéseket az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel való egyeztetést követően hozza meg.”

360. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény a következő 13/B. §-sal egészül ki:

„13/B. § (1) A 12. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott közfeladatokat az országos gazdasági kamara az állam és az országos gazdasági kamara által - 50 százalékot meghaladó állami tulajdonrésszel - alapított zártkörűen működő részvénytársaság közreműködésével látja el.

(2) Az állam az (1) bekezdés szerinti társaság alapításával és a társaságban fennálló társasági részesedésével kapcsolatos tulajdonosi jogait a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.”

361. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. A kamarai hozzájárulás behajtása érdekében a gazdasági kamara akkor is megkeresheti az állami adóhatóságot, ha a tartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, de eléri az 5 000 forintot.”

31. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosításáról

362. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. §-a a következő 8/A. ponttal egészül ki:

„8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.”

(2) A Gfbt. 32/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az (1) bekezdés szerinti nettó összeget téríti meg. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén, vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.”

32. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

363. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés g) pontjának nyitó szövegrészében az „ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat” szövegrész helyébe az „ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat.

33. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

364. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 296. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) Az Art. Adóbevallás alcíme a következő 31/B. §-sal egészül ki:

„31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(3) Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó bevallásában nyilatkozik:

a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és

b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.

(4) Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmiadó alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

(5) Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított számlát is - áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

(6) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)-(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során - nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

(7) A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.””

365. § Az Eat. 353. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„353. § Az Art. 175. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint a 31/B. § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését, továbbá adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti. Az 5/A. § (6) bekezdésében meghatározott, sürgősségi eljárást kérő adózó fizetési könnyítési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.””

366. § Az Eat. 455. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a kifizető a természetes személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya alapján ugyanazon adó-megállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is kifizet (juttat), az adóalap megállapításánál az (1) bekezdés a)-b) és e) pontját együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.”

367. § Az Eat. - a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 4. §-ával beiktatott - 462/D. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(6) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítését - az (1)-(4) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek fennállása esetén - nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy azt követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét megelőzően kezdődött.”

368. § Az Eat. a 462/D. §-t követően a következő alcímekkel és 462/E. §-sal és 462/F. §-sal egészül ki:

„A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye

462/E. § (1) A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető

a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és

b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.

(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló, kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

(4) Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül található.

(5) Az e §-ban meghatározott kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.

(6) A (3) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

(7) E § alkalmazásában új munkavállaló az, akivel a kifizető a (2) bekezdés b) pontja szerinti létszámát növeli.

Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény

462/F. § (1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával.

(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

(4) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti.

(5) E § alkalmazásában

a) kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely,

b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő.”

369. § (1) Az Eat. 463. §-ának - a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 5. § (1) bekezdésével beiktatott - (2a) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BONUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze

a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,

b) a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után,

c) a tartósan álláskereső személyek után,

d) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után,

e) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók után,

f) a kutatók foglalkoztatása esetén

érvényesíthető adókedvezmény.”

(2) Az Eat. 463. §-ának - a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 5. § (2) bekezdésével beiktatott - (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a 461. §-ban, 462/B-462/E. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak, a 462/F. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”

370. § Az Eat. a következő 465/B. §-sal egészül ki:

„465/B. § E törvény 462/E. §-a a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.”

371. § Az Eat. a következő 467/A. §-sal egészül ki:

„467/A. § E törvény - egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított - 455. § (2) bekezdés h) pontja és 466. § 7. pont m) alpontja visszamenőlegesen 2012. január 1-jétől alkalmazható.”

372. § (1) Az Eat.

1. 455. § (1) bekezdés d) pontjában a „nevelési díj” szövegrész helyébe a „hivatásos nevelőszülői díj” szöveg,

2. 455. § (1) bekezdés e) pontjában a „személyi alapbér” szövegrészek helyébe az „alapbér” szöveg,

3. 455. § (2) bekezdés h) pontjában az „a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony” szövegrész helyébe az „a)-f) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik” szöveg,

4. 455. § (3) bekezdés a) pontjában az „f)-g) pontjábanszövegrész helyébe az „f) pontjábanszöveg,

5. 455. § (4) bekezdés d) pontjában a „személyi alapbért” szövegrész helyébe az „alapbért” szöveg,

6. 460. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontjában a[z] „az a) pont” szövegrész helyébe az „a ba) alpont” szöveg,

7. 464/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „személyi alapbér” szövegrész helyébe az „alapbér” szöveg,

8. 466. § 7. pontjának c) alpontjában a „jogviszony” szövegrész helyébe a „jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony” szöveg,

9. 466. § 7. pont j) alpontjában a „rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,” szöveg,

10. 466. § 7. pont m) alpontjában a „fennálló jogviszony” szövegrész helyébe a „fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Eat.

1. 455. § (2) bekezdés g) pontja,

2. 457. § (2) bekezdésben az „és a szerzetesrendet” és az „, illetőleg a tagjával” szövegrész,

3. 457. § (5) bekezdésben az „és szerzetesrend” szövegrész.

373. § Az Eat. 18. számú melléklete a 13. mellékletben foglaltak szerint módosul.

374. § Nem lép hatályba az Eat. 275. § (1) bekezdése.

34. Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény módosítása

375. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 27. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„27. § Az Art. 38. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

(3b) Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3a) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.””

376. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 35. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„35. § Az Art. 172. §-a a következő (20f) bekezdéssel egészül ki:

„(20f) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. A 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértésével teljesített kifizetés jogosultja, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.””

377. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 61. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„61. § A Távhő tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A jövedelemadó a pozitív adóalap 31 százaléka.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Tao. tv. 22/B. §-a szerint fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó a számított adót - legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszakban - csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény társasági adóban még nem érvényesített részével. E rendelkezésben meghatározott kedvezmény a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.””

378. § Nem lép hatályba az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 54. §-a, 55. §-a, 56. §-a és 20. alcíme.

35. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

379. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VII. Fejezete a következő 6. címmel egészül ki:

„6. cím

Adószámtörléssel érintett cégek megszüntetésére irányuló eljárás

91. § (1) Ha a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus úton történő értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a cég adószámának jogerős törlésére került sor, a cégbíróság a céget - legkésőbb az állami adóhatóság értesítését követő tizenöt munkanapon belül - megszűntnek nyilvánítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(3) A cégbíróság az e § szerinti eljárását hivatalból megszünteti, ha tudomására jut, hogy az állami adóhatóság az adószám törléséről szóló határozatát visszavonta, megsemmisítette vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.

(4) E cím szerinti eljárásban fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan jár el, azonban olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.”

380. § A Ctv. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg rendelkezik a végelszámoló tisztségének megszűnéséről, azzal, hogy a kényszertörlési eljárás során a volt végelszámoló köteles a cégbírósággal és az adóhatósággal együttműködni, és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot és az adóhatóságot tájékoztatni.”

381. § (1) A Ctv. 116. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha)

a) törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja - ideértve a 87. § (2) bekezdését, a 90. § (3) bekezdését és a 91. § (1) bekezdését is,”

(2) A Ctv. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet. A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, valamint a cég átalakulásáról. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.”

382. § A Ctv. 117. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A cégbíróság a kényszertörlési eljárás kezdő és befejező időpontjáról a kényszertörlési eljárás elrendelését, illetve befejezését követően haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság az értesítést követően haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja a cégbíróságot, ha a cég az adóhatóság nyilvántartása szerint munkavállalót foglalkoztat.”

383. § A Ctv. a következő 117/A. §-sal egészül ki:

„117/A. § (1) A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 20 napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás elrendeléséig esedékes bért kifizetni.

(2) A kényszertörlési eljárás során a Ctv. 117. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.

(3) A (2) bekezdés szerint elkészített számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.”

384. § A Ctv. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a (2)-(3) bekezdésben említett szervezetek értesítése vagy a 117. § szerint tett bejelentés alapján a cégbíróság megállapítja, hogy

a) a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket,

b) a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, vagy

c) a cégnek munkavállalója van,

a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.”

36. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

385. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 117. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„117. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (3) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)

q) a civil szervezet esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége elnevezését, és ha azzal rendelkezik, adószámát,

r) a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének adószám kérése esetén a civil szervezet elnevezését, bírósági nyilvántartási számát és ha azzal rendelkezik, adószámát.”

(2) Az Art. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, valamint a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége nyilvántartásba vétele során, illetve a civil szervezet vagy a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége adószám megállapítására irányuló kérelmének előterjesztésekor, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdés j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint a civil szervezet, illetve civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a bírósággal, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, valamint a civil szervezet, illetve civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a bíróság részére.”

(3) Az Art. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A civil szervezet a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatait.”

(4) Az Art. 17. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az állami adóhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti a civil szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő bíróságot az adószám megállapításáról a civil szervezet adatainak közlésével egyidejűleg.”

(5) Az Art. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a civil szervezet esetében a bíróság jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és a 22/C. §-ban felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég, a civil szervezet létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.”

(6) Az Art. 23. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a 17. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, valamint a civil szervezet esetében a bíróságot.

(6) A 17. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adózó a cégbírósághoz, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, a 17. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti adózó a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve a bíróság jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adózó a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint.”

(7) Az Art. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a civil szervezet 16. § (3) bekezdés szerinti adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, a civil szervezet bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.”

(8) Az Art. 128/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetve arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Ha a cégbírósági értesítés alapján az állami adóhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit a civil szervezet hivatalból történő megszüntetése és adóköteles tevékenységének megszüntetése esetén is alkalmazni kell.”

(9) Az Art. 178. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában:)

„37. civil szervezet: e törvény vonatkozásában civil szervezetnek minősül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet, ide nem értve e civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét.””

37. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény módosítása

386. § Nem lép hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 115. §-a.

XIII. Fejezet

SZERENCSEJÁTÉK

38. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról

387. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 12. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírság)

a) 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe, 36/C-E. §-ba,”

388. § (1) Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tárgyévi koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg

a) a 2013. tárgyév esetén az e törvény 2012. január 1. napján hatályos 27. § (5) bekezdésében,

b) ezt követően pedig a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben

meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe vételével. A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak.”

(2) Az Szjtv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente valorizálni kell oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.”

389. § Az Szjtv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30%-a.

(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.”

390. § (1) Az Szjtv. IV. fejezete a 36/B. §-t követően a következő alcímmel és 36/C-36/E. §-sal egészül ki:

„A szerencsejáték felügyeleti díj

36/C. § (1) Az állami adóhatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.

(2) A kötelezett

a) a folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 2 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

b) a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

c) ajándéksorsolás esetén a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

d) a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 4 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

e) a játékkaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5%-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint,

f) kártyaterem üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 5 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint,

g) játékautomata üzemeltetés esetén félévente játékautomatánként 10 ezer forint

felügyeleti díjat fizet.

(3) Ha a játékautomata nyilvántartásba vétele a féléves időtartamot nem éri el, a kötelezett az (1) bekezdés g) pontja szerinti felügyeleti díj arányos részét köteles megfizetni.

36/D. § (1) A felügyeleti díjat a kötelezett

a) a 36/C. § (2) bekezdés a) és d)-f) pontjaiban foglalt esetekben negyedévente, a kötelezettet terhelő időszaki, időközi, folyamatos elszámolással egyidejűleg, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig,

b) a 36/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt esetekben a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül,

c) a 36/C. § (2) bekezdés g) pontja esetén félévente, a 33/A. § (1) bekezdésben meghatározott játékadó bevallási és fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg

fizeti meg az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.

(2) A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.

(3) A díjfizetési kötelezettséget átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, a nyilatkozattételi kötelezettséget az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.

(4) A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett az állami adóhatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti.

(5) A felügyeleti díj számítása, megfizetése, nyilvántartása és elszámolása 1000 forintban történik. A felügyeleti díj 1000 forintra kerekített összegét az általános kerekítési szabályok alkalmazásával kell meghatározni.

36/E. § (1) Az állami adóhatóság a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.

(2) A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti ellenőrzési díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(3) Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be az állami adóhatósághoz (túlfizetés), az állami adóhatóság a túlfizetés összegét a kötelezett kérelmére a kötelezett más felügyeleti díjfizetési kötelezettségére számolja el, vagy kérelemre visszatéríti.”

(2) Az Szjtv. IV. fejezete a 36/E. §-t követően a következő alcímmel és 36/F. §-sal egészül ki:

„Elkobzás

36/F. § (1) Az állami adóhatóság elkobozza azt a dolgot

a) amelyet engedély nélküli szerencsejáték szervezés eszközéül használtak,

b) amelyet az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban való részvételhez használtak fel (tét),

c) amely az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban nyereményt képezett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában dolognak minősül a birtokba vehető ingó dolog, valamint a pénz és az értékpapír.

(3) Az állami adóhatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely e törvény értelmében elkobozható. A lefoglalást végzéssel meg kell szüntetni, ha a tiltott szerencsejáték szervezéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság az állami adóhatóságot megkereste.

(4) Az állami adóhatóság az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona. Ha az elkobzott dolog tulajdonosa nem ismert, az elkobzást elrendelő döntést - a tulajdonos megjelölése nélkül - az állami adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

(5) Ha az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az állami adóhatóság vagy a bíróság megállapítja, hogy az elkobzás elrendelése jogszabálysértő volt, az állami adóhatóság az elkobzott dolog tulajdonosa részére visszafizetés elrendeléséről intézkedik. A visszafizetés keretében

a) tőkeösszegként értékesítés esetén az értékesítés során ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén a dolog elkobzását elrendelő határozat meghozatalakor fennálló értéket és

b) késedelmi kamatként az a) pont szerinti összeg után az elkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől a visszatérítést elrendelő határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra, naptári naponként ez utóbbi határozat meghozatala napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő összeget kell visszatéríteni.

(6) Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtási eljárásról szóló 144-163. §-ai értékesítésre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával értékesíti. A lefoglalást elrendelő rendelkezéssel (döntéssel) szemben benyújtott keresetlevélnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(7) Ha az elkobzott dolgot nem sikerült értékesíteni vagy az értéktelen, az állami adóhatóság - jegyzőkönyv felvétele mellett - intézkedik az elkobzott dolog megsemmisítése érdekében.

(8) Az állami adóhatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az értékesítés vagy megsemmisítés költségeiről végzést hoz. A kötelezett az értékesítésért vagy megsemmisítésért 20 000 forint összegű költségátalány fizetésére köteles. E költségátalányon túlmenően az állami adóhatóság végzésben kötelezi az értékesítéshez vagy megsemmisítéshez kapcsolódó számszerűsíthető és számlával igazolt költségek megfizetésére a kötelezettet.

(9) Az állami adóhatóság az (5) bekezdés szerinti esetben végzésben rendeli el a (8) bekezdés szerinti költségek visszatérítését.”

391. § Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

j) a díjfizetés módjának meghatározása kivételével a felügyeleti díj fizetésével és nyilvántartásával”

(kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.)

392. § (1) Az Szjtv. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 35. §-át az e § hatálybalépése napját követő tárgyhónapra kell első alkalommal alkalmazni.”

(2) Az Szjtv. 40. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/C-36/E. §-át a 2012. december 31. napját követően keletkező szerencsejáték felügyeleti díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban kell alkalmazni.”

(3) Az Szjtv. 40. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/F. §-át a 2012. december 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

393. § Az Szjtv.

1. 11. § (1) bekezdésében az „engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért” szövegrész helyébe az „engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért”,

2. 38. § (2) bekezdés g) pontjában az „engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatatási szolgáltatások igénybevételéért” szövegrész helyébe az „engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatatási szolgáltatások igénybevételéért”

szöveg lép.

394. § Hatályát veszti az Szjtv. 11. § (3) és (6) bekezdése és 37. § 2.2. pontja.

395. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés d) pontjában az „igazgatási” és 67. § (1) bekezdésében az „igazgatási” szövegrész.

XIV. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

39. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

396. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Termékdíjjal valamint - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a (2) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve (a továbbiakban: állami adóhatóság) látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) látja el - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat.”

397. § A Ktdt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.”

398. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 14. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől

a) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,

b) a bérgyártó,

c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés,

d) csomagolószer esetében az azt változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő első belföldi vevő,

e) a csomagolószer

ea) első belföldi vevője vagy

eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből,

f) csomagolóanyag esetében az azt anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag előállítására felhasználó

fa) első belföldi vevő vagy

fb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

g) a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag esetében az azt változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő

ga) első belföldi vevő vagy

gb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője

átvállalhatja.

(6) Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor vagy saját célú felhasználáskor keletkezik.”

399. § A Ktdt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését az Art. szerinti ellenőrzés keretében vizsgálja azzal, hogy termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzései során mintát vehet vagy mintavételre felkérheti az ellenőrzött személyt vagy szervezetet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt, eszközt, helyszínt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a mintavétel során közreműködni, az állami adó- és vámhatóság kérésére a mintavételt elvégezni.

(3) A helyszíni ellenőrzés gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy eseti vizsgálattal. Az állami adó- és vámhatóság a folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles az ellenőrzött személyt vagy szervezetet előzetesen értesíteni.”

400. § A Ktdt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - tényleges megvalósulását ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(3) Ha a vámhatóság kérésére elvégzett mintavétel érdekében a hulladék válogatása, osztályozása válik szükségessé, úgy annak költsége, amennyiben az ellenőrzés jogsértést tár fel, az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, egyébként a vámhatóságot terheli.

(4) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.

(5) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát vagy más jelét,

b) a mintát vevő személy megnevezését,

c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,

d) a mintavétel helyét és időpontját,

e) a mintavétel indoklását,

f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,

g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,

h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(6) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.”

401. § A Ktdt. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29/A. § (1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja). Az OHÜ által történő kifizetés költségvetési támogatásnak (továbbiakban: támogatás) minősül.

(2) A vámhatóság az Art. szerinti ellenőrzés szabályai szerint ellenőrzi a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a vámhatóság - a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatok adatai alapján - támogatásonként (kifizetésenként) vagy meghatározott időszak tekintetében is vizsgálhatja.

(5) Az OHÜ az állami adó- és vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szerződés, a szerződéskötés alapjául szolgáló okmányok, bizonylatok, dokumentumok, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű megküldésével.

(6) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

(7) Az ellenőrzött személy az ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot köteles teljeskörűen a vámhatóság rendelkezésére bocsátani, mely bizonyítási eszközöket - tételesen részletezett átvételi elismervény ellenében - a vámhatóság bevonhatja. Az irat, adathordozó, tárgyi bizonyíték a vámhatóság hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonható, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével, végzéssel tartható a vámhatóságnál.

(8) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött személy vagy szervezet saját költségére másolatot készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet kérelmére, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ellenőrzött személy vagy szervezet által készített és általa eredetivel egyezőként elismert másolatot is bevonhatja.

(9) A vámhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőrzést végző - az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve - üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, próbagyártást rendelhet el, a mintavétel szabályainak megfelelő módon mintát vehet, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőrzést végző szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.

(10) Ha az ellenőrzött személy vagy szervezet vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdése előtt a vámhatóságnak tisztázni kell, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ellenőrzött személy vagy szervezet által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött személy vagy szervezet között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(11) A helyszínen tartott ellenőrzést az ellenőrzött személynél vagy szervezetnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől akkor lehet eltérni, ha az ellenőrzött személy vagy szervezet kéri, vagy ha a késedelem az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetheti.

(12) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles különösen a bizonyítékokat - ideértve szükség esetén a magyar nyelvű szakfordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(13) A vámhatóság az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

(14) A nyilatkozattétel megtagadható, ha a személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.

(15) Az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. Az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személy nyilatkozattételéről az ellenőrzött személyt vagy szervezetet nem kell értesíteni.

(16) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személy szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza különösen a vámhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(17) Az ellenőrzött személynek vagy szervezetnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(18) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy vagy szervezet

a) a vámhatóság belső levelezésébe,

b) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe,

d) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(19) Amennyiben jelen §-ban meghatározott kötelezettségét az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló vagy kapcsolatban állt személy megszegi, a vámhatóság a 32. § szerinti mulasztási bírságot szab ki.

(20) Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:

a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,

b) az ellenőrzött személy vagy szervezet nevét, székhelyét, adóigazgatási számát, a közreműködő személy nevét, adóigazgatási számát/adóazonosító jelét,

c) az ellenőrzés kezdő időpontját,

d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,

e) az ellenőrzést végzők megállapításait, különös tekintettel a támogatás igénybevételének jogszerűségére, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,

f) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,

g) az ellenőrzést végzők aláírását.

(21) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának napja. Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.

(22) A meghosszabbított ellenőrzési határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(23) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság kapcsolódó vizsgálatot végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll vagy állt, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges. A kapcsolódó ellenőrzés határideje 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja,

(24) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött személyt vagy szervezetet érintő részét az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel részletesen ismertetni kell.

(25) A vámhatóság az ellenőrzésről a jegyzőkönyv alapján határozatot hoz.

(26) Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, úgy a határozatban jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege kétszeresének megfizetését rendeli el. A támogatási összeg kétszeresének megfizetésére a támogatást igénylő a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles.

(27) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.”

402. § A Ktdt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”

403. § A Ktdt. a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § (1) E törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.

(2) 2013. február 14-ét követően a környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

(3) A környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult ügyekben a vámhatóság jár el.

(4) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások, továbbá a környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni.”

404. § A Ktdt.

1. 3. § (6) bekezdése nyitó szövegrészében a „kötelezett első vevője” szövegrész helyébe a „kötelezett belföldi vevője” szöveg,

2. 10. § (1) bekezdésében az „a vámhatóságnál” szövegrész helyébe az „az állami adóhatóságnál” szöveg,

3. 10. § (5) bekezdésében a „bejelenteni” szövegrész helyébe a „bejelenteni az állami adóhatóságnak” szöveg,

4. 11. § (1) bekezdésében az „a vámhatósághoz” szövegrész helyébe az „az állami adóhatósághoz” szöveg,

5. 12. § (2) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adóhatóság” szöveg,

6. 13. § a) pontjában a „számlán történő” szövegrész helyébe a „számlán vagy szerződéssel történő” szöveg,

7. 23. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

8. 24. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

9. 24. § (2) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

10. 24. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

11. 24. § (4) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

12. 27. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

13. 31. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

14. 33. § (1) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

15. 33. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

16. 33. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

17. 33. § (4) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

18. 34. § (1) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

19. 34. § (2) bekezdésében a „vámhatóságnál” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnál” szöveg,

20. 34. § (4) bekezdés d) pontjában az „a vámhatóságot” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságot” szöveg,

21. 35. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

22. 35. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

23. 35. § (4) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

24. 36. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

25. 36. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

26. 36. § (6) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg

lép.

405. § Hatályát veszti a Ktdt.

1. 10. § (3) bekezdése,

2. 28/A. §-a,

3. 30. §-a és az azt megelőző alcím.

XV. Fejezet

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

40. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

406. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja]

a) a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések támogatása, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre,”

407. § Az Szht. 4. §-ának - a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 1. § (1) bekezdésével beiktatott - (1a) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya

a) a pályakezdő munkavállalók után az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése szerint,

b) a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint,

c) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint, vagy

d) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat. 462/E. § (3) bekezdése szerint

a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”

408. § Az Szht. 4. §-a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”

409. § (1) Az Szht. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)

a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre

aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy

ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján

folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,”

(2) Az Szht. 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)

c) az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor,”

(3) Az Szht. 5. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)

d) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket - jogszabályban meghatározott költségeivel,”

(4) Az Szht. 5. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)

e) a d) pont szerinti teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető az 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett

ea) az 5. § ab) pontja szerint, havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és

eb) az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez a 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig teljesítette. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.”

410. § Az Szht. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, részben vagy időszakosan tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, valamint az 5. § d) pontja szerinti saját munkavállalói részére szervezett képzéssel, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti.”

411. § (1) Az Szht. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 5. § a) pontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározottak szerint - a (2a) bekezdés b) pont ba) alpontja kivételével -, a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti eljárás során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.”

(2) Az Szht. 8. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az 5. § a) pont aa) és ab) alpontja alapján számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és

a) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint a bruttó kötelezettség mértéke, akkor kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja szerint számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél;

b) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a bruttó kötelezettség mértéke, és

ba) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint az 5. § a) pont ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételek legfeljebb a bruttó kötelezettség mértékéig vehetők figyelembe;

bb) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint az 5. § a) pont ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege visszaigényelhető.

(2b) Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége nulla, kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél.”

(3) Az Szht. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (7) vagy (8) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén a hozzájárulásra kötelezett az érintett adóévek tekintetében nem élhet az 5. § e) pontjában meghatározott levonás lehetőségével, a levonás teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint az állami adóhatóságnál vezetett számlára kell befizetnie.”

412. § (1) Az Szht. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hozzájárulásra kötelezett

a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,

b) a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti levonás éves összegét,

c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét

maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak.”

(2) Az Szht. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti, pénzügyileg teljesített költségek levonása időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető.”

(3) Az Szht. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.”

(4) Az Szht. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az Art. szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.”

413. § Az Szht. 12. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) éves költségvetési törvényben meghatározott Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű eredeti kiadási előirányzata tartalmazza:]

c) a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeget,”

414. § Az Szht. 14. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntése alapján - erre irányuló kérelem esetén -)

c) támogatás nyújtható a hozzájárulásra kötelezett saját tulajdonában álló tanműhelyében az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.”

415. § Az Szht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Az állam az alaprész pénzeszközeiből a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el.”

416. § Az Szht. 18. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az alaprész központi kerete)

d) a 19/A. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatok finanszírozására”

(használható fel)

417. § (1) Az Szht. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben támogatható a hozzájárulásra kötelezettnél az 5. § a) pont ab) alpontjában foglaltak szerint folyó gyakorlati képzés azon tanulók esetében, akiknek a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti intézményben folyik az elméleti képzése.

(2) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - támogatható

a) az állami fenntartású szakképző intézményben,

b) a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben,

c) az állami fenntartású speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában,

d) a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél,

e) a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében

folytatott, szakképesítést, vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás.”

(2) Az Szht. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)-(3) és a (10) bekezdés, valamint a 17. § szerinti támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.”

418. § Az Szht. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A pályázati eljárás alapján nyújtható támogatások esetén a pályáztatás lebonyolítását az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szervet a pályázati eljárás keretében nyújtott támogatások esetén a pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladatok ellátásáért a pályázati támogatási keretösszeg 1%-a illeti meg.

(3) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,3%-a felhasználható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az alaprészből nyújtott támogatások ellenőrzésével összefüggő, az alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatai ellátására.

(4) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,2%-a felhasználható a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervnek a saját munkavállalók költségeinek elszámolásával kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátására.

(5) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,3%-a felhasználható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények támogatott képzésének indításáról szóló bejelentésén alapuló ellenőrzési feladatok ellátására.

(6) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,5%-a felhasználható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetési, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által megjelentetett szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével és kiadásával összefüggő feladatai ellátására.”

419. § Az Szht. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § A 14. § b) és c) pontja szerinti, valamint a beruházási célú támogatások esetén a támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ingatlan esetén 10 évig - költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati képzés céljaira használni.”

420. § Az Szht. 23. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg)

d) a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályait.”

421. § Az Szht. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hozzájárulási kötelezettséget a 2012. évre vonatkozóan 2013. február 25-ig benyújtandó bevallásban kell teljesíteni, a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.”

422. § (1) Az Szht. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére