„(1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás vagy hallgatói szerződés alapján, gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, 2012. január 1. napjától az együttműködési megállapodásban vagy a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben szabályozott hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre hozzájárulási kötelezettségét a 8. § (1) bekezdése alapján teljesíti.”
(2) Az Szht. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén alkalmazható.”
423. § Az Szht. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § Az alaprész és jogelődjei központi keretéből, valamint az alaprész decentralizált keretéből nyújtott támogatásból, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint fogadott fejlesztési támogatásból megvalósuló fejlesztések esetén a támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ingatlan esetén 10 évig - költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati képzés céljaira használni.”
424. § Az Szht. 30. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentesül a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól]
„b) a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát a szakképzésről szóló törvényben meghatározott állami fenntartású, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek térítésmentesen átadja.”
425. § Az Szht. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdés c) pontját és 9. § (5) bekezdését első alkalommal a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakra vonatkozóan kell alkalmazni.”
426. § Az Szht.
a) 8. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)-(2b) bekezdés” szöveg,
b) 8. § (8) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
c) 15. §-ában az „általa kötött tanulószerződés alapján folytatott” szövegrész helyébe az „általa kötött tanulószerződés alapján, az általa folytatott” szöveg
lép.
427. § Hatályát veszti az Szht.
a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézményrészesedést szerzett,” szövegrész,
b) 19. § (10) bekezdésében az „akkreditált” szövegrész.
428. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg köteles teljesíteni. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (4) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede.”
429. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § Az egészségügy többletforráshoz jutása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvény 16. §-ával megállapított 4. § (1) bekezdését a 2012-ben kezdődő adóévben is lehet alkalmazni.”
430. § (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A 162. §, 164. § 2012. december 1-jén lép hatályba.
(3) A 69. § 2012. december 31-én lép hatályba.
(4) Az 1. §-6. §, 8. §-19. §, 21. §-37. §, 38. § (2) bekezdés, 39. §-40. §, 41. § a)-g) és i) pont, 42. §-45. §, 54. §, 66. §-68. §, 70. §-73. §, 77. §, 79. §-88. §, 90. §-109. §, 110. § (1) és (3) bekezdése, 111. §-127. §, 128. § (1) bekezdés, 129. §-139. §, 141. §-145. §, 147. §-148. §, 152. § a) pont, 153. §-161. §, 163. §, 165. §-176. §, 178. §-209. §, 228. §-255. §, 257. §-262. §, 263. § (1)-(2) bekezdése, 264. §-287. §, 288. §, 290. §, 292. §, 293. § 1-11., 13-33., 36. pontjai, 294. §-301. §, 303. §-309. §, 311. §-321. §, 322. § (1) bekezdés, 323. §-324. §, 355. §-357. §, 362. §, 366. §, 368. §, 370. §-373. §, 377. §, 385. §, 387. §-406. §, 408. §-427. §, az 1. melléklet 1., 3-5., 7-12., 14., 15., 17. és 18. pontja, 2-5. és 9. melléklet, 10. melléklet 1. és 3. pontja, valamint a 11-13. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.
(5) 128. § (2)-(3) bekezdései, 140. §, 146. §, 151. §, 152. § b) és c) pontjai, 256. §, 6. és 7. melléklet 2013. április 1-jén lép hatályba.
(6) A 110. § (2) bekezdése, 149. §, 150. §, 152. § d) pontja, 263. § (4) bekezdése, 293. § 12. pontja és a 8. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 89. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(8) A 219. §-224. § az európai uniós szinten harmonizált pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó irányelv-javaslat elfogadását követő naptári év első napján lép hatályba.
431. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 1992. október 19-i 92/83/EGK tanács irányelv,
b) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló 1992. október 19-i 92/84/EGK tanács irányelv,
c) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv,
d) a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról szóló 2008. február 12-i 2008/8/EK tanácsi irányelv,
e) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv,
f) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010. június 13-i 2010/45/EU tanácsi irányelv,
g) a 2008/118/EK tanácsi irányelv ellenőrzési és szállítási rendelkezéseinek a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével egyes adalékokra történő alkalmazásáról szóló 2012. április 20-i 2012/209/EU bizottsági végrehajtási határozat.
432. § A 91. § (2) bekezdésében meghatározott, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adómérték a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 25. cikke alapján környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 1. pontja a következő 1.10. alponttal egészül ki:
(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.10. a menedékjogról szóló törvény végrehajtásról szóló kormányrendeletben felsorolt támogatások: az étkezési hozzájárulás, a higiénés hozzájárulás, a szabad felhasználású költőpénz, az oktatási, nevelési költségek megtérítése, a beiskolázási támogatás, a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás, a rendszeres létfenntartási támogatás, lakhatási támogatás, lakáscélú támogatás.”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.2.6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közcélú juttatások körében adómentes:
3.2. az az összeg, amelyet
3.2.6. oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló részére szociális segély, valamint szociális ösztöndíj címén, illetve - alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben - a diák- és szabadidősport résztvevőjének)
„3.2.6.1. a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által kijelölt költségvetési szerv, alapítvány, közalapítvány, az állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján közvetve, vagy”
(nyújt;)
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közcélú juttatások körében adómentes:)
„3.3. a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj;”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.5. és 4.6. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.5. a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt ösztöndíj, továbbá a Nobel-díjhoz, az Abel-díjhoz, a „The Brain Prize”-díjhoz, valamint az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó, a díj tulajdonosának a díjat adományozó szervezet által adott pénzjutalom, továbbá a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bolyai János Alkotói Díjat);
4.6. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere díj tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj tárgyiasult formája, az életmentő emlékérem tárgyiasult formája, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketlimpia, Speciális Olimpia, Szervátültetettek Világjátéka) szerzett 1-6. helyezéshez kapcsolódó érem, trófea tárgyiasult formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a büntetés-végrehajtásért, az adópolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, az Országgyűlés elnöke és az egyházak központi szerve által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész;”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontja a következő e) alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
4.7.)
„e) az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan juttatás, amelyet az Európai Unió finanszíroz, melynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el,”
(bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;)
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.25. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.25. a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ide értve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy
a) a támogatás felhasználása megfelel a pályázat, programterv szerinti feltételeknek,
b) a munkáltató a szolgáltatást bármely, vagy - ha a pályázat a jogosultak körét meghatározza - bármely jogosult munkavállalója számára hozzáférhetővé teszi,
c) a szolgáltatás igénybevétele nem minősül a tevékenység ellenértékének,
azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, az előbbiek és/vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, a nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló, valamint az utóbbi magánszemély közeli hozzátartozói.”
7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)
„b) tartásdíjként jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeget is,”
8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.3. a kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt; nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha az engedményre a díjat fizető más személy jogosult azzal, hogy ha utóbb a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá, akkor a korábban más személy által fizetett kockázati biztosítás díjának egésze adóköteles biztosítási díjnak minősül a szerződés módosításának időpontjában;”
9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.5. az az összeg, amelyet
a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár
aa) nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj) címén vagy
ab) a kedvezményezett részére,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
ba) nyugdíjszolgáltatás címén vagy
bb) a kedvezményezett részére,
c) a magánszemélynek a nyugdíj-előtakarékossági számlájáról a számlavezető, a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés címén,
d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat) törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás, illetve törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás címén,
fizet (juttat), nyugdíjszolgáltatás esetén feltéve, hogy a szolgáltatásra jogosult
1. tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy
2. jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett;”
10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.6. és 6.7. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása, kivéve
a) a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést,
b) a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást (figyelemmel a 6.7. alpont c) pontjának rendelkezésére), feltéve, hogy a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában adómentes bevételnek minősült azzal, hogy a biztosító adóköteles szolgáltatása utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni,
c) a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatást, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak,
d) az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta.
6.7. a 6.1. és a 6.6. pont b) alpontjának rendelkezésétől függetlenül
a) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, ideértve, ha azok a költségek a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel,
b) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék, vagy annak egyösszegű megváltása esetén a költségtérítő rész,
c) a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelem-kiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész;”
11. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pontja a következő 6.9. alponttal egészül ki:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett - rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.”
12. Az Szja tv. 1. számú melléklet 1. pont 7.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.7. a donornak juttatott vagyoni érték, költségtérítés (költségátalány), a szerv-, szövetadományozással kapcsolatos jövedelemkiesés megtérítése, az egészségügyi intézmény által nyújtott donorétkeztetés (ideértve az étkezési utalvány formájában biztosított donorétkeztetést is) és a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére juttatott vagyoni érték, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták; e rendelkezés alkalmazásában donor az, aki saját vért, anyatejet, bőrt, szervet, sejtet ad, vagy enged át;”
13. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja 7.19. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.19. a szociálisan rászorult magánszemély hiteladós vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezett lakhatásának biztosítása érdekében
a) a Magyar Állam által a hiteladós vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezett lakása megvásárlásával összefüggésben törvény rendelkezése alapján elengedett, megszűnt kötelezettség, valamint az előbbi ügyletben keletkezett, a magánszemélyt megillető, ingatlan értékesítéséből származó jövedelem;
b) az a) pontban említett hiteladósnak vagy zálogkötelezettnek (illetve vele közös háztartásban élő hozzátartozójának) lakás bérletéhez helyi önkormányzat vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megállapított kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel;
c) az a) pontban említett hiteladósnak vagy zálogkötelezettnek - mint volt tulajdonosnak - törvény alapján a lakás visszavásárlására biztosított vételi opciós jog formájában juttatott bevétel;
d) a c) pontban említett opciós jog érvényesítésekor a magánszemély által megszerzett jövedelem;”
14. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, hogy
a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének négyszeresét,
b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le vagy
c) a követelést a hitelintézet hagyatéki hitelezőként engedi el
azzal, hogy az a)-b) pont szerinti rendelkezés nem alkalmazható, ha az elengedés nem független felek között történik;”
15. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.23. és 7.24. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.23. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére járó egyenruházati ellátmány terhére, az egyenruházati ellátmány éves összegének legfeljebb 15 százalékáig terjedő összegben adott pénzbeli juttatás;
7.24. a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti lakhatási támogatás.”
16. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.27. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.27. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek a települési önkormányzat jegyzője által fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható, az Erzsébet-programról szóló törvény szerinti Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatás;”
17. Az Szja tv. 1. melléklet 8. pont 8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen
a) a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti) sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;
b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást;”
18. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.6. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.)
„9.6. A kifizető az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdése szerinti rendben, magánszemélyenkénti elkülönítésben adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, a biztosító nevéről és székhelyéről.”
1. Az Szja tv. 6. számú melléklet I. pontjának nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is.”
2. Az Szja tv. 6. számú melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek pontjában szereplő táblázat 19. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
| (Sor- szám | Megnevezés | Vámtarifaszám) | ||
| „19. | Szőlőbor | 220421-ből, kivéve a 22042199 | ||
| 220429-ből, kivéve a 22042999” |
1. A Tao. tv. 3. számú melléklet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások)
„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;”
2. A Tao. tv. 5. számú melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek)
„8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók;”
3. A Tao. tv. 5. számú melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:
„15. az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya.”
4. A Tao. tv. 6. számú melléklet E fejezetének címe a következők szerint módosul:
„Közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége”
5. A Tao. tv. 6. számú melléklet F fejezetének helyébe a következő rendelkezés lép:
„F
Európai területi együttműködési csoportosulás és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató kedvezményezett tevékenysége
Az európai területi együttműködési csoportosulás és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;
2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.”
A Rega tv. Melléklet I. RÉSZ 8. és 9. sora helyébe az alábbi rendelkezés lép:
| „8. | A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti elektromos meghajtású, kizárólag elektromos úton tölthető személygépkocsi | 0 Ft/db | |
| 9. | A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti hibrid (elektromos és Ottó-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású, illetőleg az 1-8. kategória alá nem tartozó egyéb személygépkocsi | 76 000 Ft/db” |
Az Áfa tv. 4. számú melléklet 43. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
(A 42. pontban foglaltakon túl, egyszerűsített adóraktározási eljárás alkalmazásának esetében)
„e) a vámhatóság engedélye alapján a Vámvégrehajtási-rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező beraktározó, illetve kiraktározó a 18/b alpont szerinti esetben okirat-bemutatási kötelezettségének legkésőbb a termék adójogi helyzete rendezésének igazolására megállapított határidőn (38. pont) belül, pótlólag is eleget tehet, feltéve, hogy a beraktározási okmány a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító okirat sorszáma helyett az ügylet beazonosítását szolgáló adatokat tartalmazza. A pótlásra rendelkezésre álló határidőt az egyszerűsített adóraktározási eljárás engedélyében rögzíteni kell.”
„6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 142. § (1) bekezdése j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
| Sorszám | Megnevezés | Vtsz. | |
| 1. | Fajtiszta tenyészsertés | 0103 1000 | |
| 2. | Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) | 0103 9110 | |
| 3. | Élő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) | 0103 9211 | |
| 4. | Élő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével) | 0103 9219 | |
| 5. | Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve | 0203 1110 | |
| 6. | Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva | 0203 2110” |
„6/C. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 142. § (1) bekezdése k) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
| Sorszám | Megnevezés | Vtsz. | |
| 1. | Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából | 1103 | |
| 2. | Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy más megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is | 2302 | |
| 3. | Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is | 2304 | |
| 4. | Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is, a 2304 vagy 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével | 2306 | |
| 5. | Állatok etetésére szolgáló készítmény a kutya- vagy macskaeledel kivételével | 2309 90” |
Az Áfa tv. 9. számú melléklete a következő 11/A. ponttal egészül ki:
(Az „adó” kifejezés jelentése a Közösség egyes tagállamaiban)
„11/A. a Horvát Köztársaság esetében: Porez na dodanu vrijednost (PDV);”
1. Az Itv. Mellékletének IV. címe a következő 2. ponttal egészül ki:
„2. Illetékmentes - az elektronikus úton benyújtott adóbevallások kivételével - az adóbevallás másolata.”
2. Az Itv. Melléklete a következő XIV. címmel egészül ki:
„XIV. A felszámolói névjegyzékbe vétel illetéke
A felszámolói névjegyzékbe vétel illetéke 8000 Ft.”
3. Az Itv. Melléklete XV. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke
I. Az építésügyi hatóságnál indított
1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5000 forint, melyen felül az illeték
a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint,
2. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,
3. összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül
a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint,
b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,
4. összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül
a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint,
b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,
5. az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50 000 forint,
6. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint,
7. a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint,
8. a fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén az illeték az 1. pont, a 3-5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese,
9. a használatbavételi engedélyezés esetében az illeték az 1-5. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű,
10. a használatbavétel tudomásul vétele 10 000 forint,
11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint,
12. az építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése 15 000 forint,
13. az 1-12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás 10 000 forint.
II. Az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke
1. bontás tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint,
2. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint,
3. az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése esetén 15 000 forint.
III. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint.
IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.
V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni.
VI. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint.”
4. Az Itv. Melléklete XXI. Címének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A felszámolói névjegyzékben vezetett adatokról kiállított hatósági bizonyítvány illetéke 5000 Ft.”
1. Az Art. 2. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések Általános rendelkezések pontja a következő 2a. alponttal egészül ki:
„2a. Az adózó a 33. § (12) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettség teljesítésének határidejéig az adót is köteles megfizetni.”
2. Az Art. 2. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések Határidők 2. Az általános forgalmi adó pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül:
a kérelem benyújtását megelőző két éven belül
- az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,
- az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,
- szerepel(t) az 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán,
- 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene.
A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.
Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével.”
3. Az Art. 2. számú melléklet III. Költségvetési támogatások pont 4. alpontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gyakoribb igénybevétel, egyszeri támogatási előleg)
„b) Ha az adóhatóság az adózó kérelmére gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételt engedélyez, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra igényelhető tényleges támogatás különbözetét
a tárgyhót követő hó 20. napjától
lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni. Az adóhatóság a gyakoribb igénybevételt engedélyező határozatát visszavonja, ha a határozat alapján igényelt előleg összege rendszeresen - egymást követő hat hónapon belül legalább három hónapban - legalább 10%-kal meghaladja a ténylegesen járó támogatás összegét.”
Az Art. 3. számú melléklet G) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően, elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával - megküldi az állami adóhatóság részére azon személyek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu-azonosítóját, akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg, továbbá az ügyfélkapu-létesítés, illetve -megszüntetés időpontját.”
Az Szt. 7. számú mellékletében az „A „22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)” soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész névértékét.” szövegrész helyébe az „A „22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)” soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét.” szöveg lép.
Az Eat. 18. számú melléklet II. pontja a következő sorokkal egészül ki:
| „61.10.51-ből | pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére | |
| 61.10.52-ből | pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére | |
| 61.10.53-ból | pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére | |
| 61.20.50-ből | pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére | |
| 61.30.20-ból | pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére” |
