Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.14.)

2013. évi LXXXIV. törvény

egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról * 

A közigazgatási hatósági eljárások racionalizálása és fejlesztése, a hatósági nyilvántartások közhitelességének megteremtése, valamint a szolgáltató közigazgatás kiterjesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

1. § A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyezmény 7. cikke szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani, amely nyilvántartás a képzésre engedéllyel rendelkező szerv neve, fantázianeve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, a tárgyi feltételek biztosításának helyére, valamint a személyi feltételekre vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.”

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 18. § a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezőkről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,

f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,

g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.

(9a) A (9) bekezdés szerinti névjegyzék a (9) bekezdés c)-g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közlekedési hatóság a közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a közúti ellenőr

a) természetes személyazonosító adatait,

b) azonosítóját,

c) foglalkoztató szervezetének megnevezését, székhelyét, telephelyét,

d) lakcímét, értesítési címét,

e) telefonszámát,

f) elektronikus elérhetőségét, valamint

g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.

(3) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a közúti ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A közlekedési hatóság a közúti ellenőr közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő adatait a honlapján közzéteszi.”

(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közigazgatási bírságnyilvántartás az (1) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a j) pont ja) alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(6) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. § (6) bekezdésében az „a személyről nyilvántartást vezet,” szövegrész helyébe az „a személyről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet,” szöveg lép.

3. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

4. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

4. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az állami adóhatóság az engedélyesekről - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az állami adóhatóság a (3) bekezdés alapján bejelentett játékautomatákról - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”

5. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

5. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2) és a (4) bekezdés szerinti névjegyzék - a (2) bekezdés a), d) és e) pontjában foglalt adatok kivételével -, valamint az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás - az (5) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 122. § (5) bekezdés f) pont fc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellenőrzés céljából a közjegyző a nyilvántartásokból a fél alábbi adatait ellenőrizheti:

az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tényeket:)

fc) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,”

6. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

6. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:

a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),

b) a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelőbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,

c) a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,

d) a felszámoló minden közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező tagjának (részvényesének) nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), amennyiben a felszámoló külföldi székhelyű felszámoló magyarországi fióktelepe, akkor a külföldi székhelyű felszámoló nevét (cégnevét) székhelyét, nyilvántartási számát, a felszámolói tevékenység végzésére jogosító okirat számát és az okirat kibocsátóját, az okirat érvényességének időtartamát,

e) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a felszámoló gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,

f) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők, ezenkívül a közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálók nevét, lakcímét.”

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés szerinti állami felszámolót, továbbá azt a felszámolót, amelyet külön törvények pénzügyi szervezetek felszámolására vagy végelszámolására kijelölnek, nem kell felvenni a felszámolói névjegyzékbe, de a felszámolónak, a felszámolóbiztosnak, továbbá a 27/C. §-ban meghatározott személyeknek az ott meghatározott adatait és azok változását a felszámolók névjegyzékét vezető közigazgatási szerv nyilvántartja. Ezek az adatok közérdekből nyilvánosak. A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás. Az állami felszámolónak az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységére vonatkozóan a felszámolók névjegyzékét vezető közigazgatási szerv hatósági ellenőrzést végez, súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés vagy mulasztás esetén az állami felszámolónál kezdeményezi a felszámolóbiztos vagy az állami felszámoló foglalkoztatottjai, vezető tisztségviselői felelősségre vonását, felmentését, továbbá a felszámolóbiztost 300 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja. A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe veszi a mulasztás vagy jogszabálysértés jellegét, súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét.”

7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

7. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 18. §-ban szabályozott nyilvántartás a 18. § f) pont szerinti adatkör tekintetében, a 18/A. § szerinti nyilvántartás a 18/A. § f) pont szerinti adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/C. § (3) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza)

h) a támogatás jogcímét (alanyi, normatív, méltányossági),

i) a közgyógyellátásra jogosult által a közgyógyellátás terhére igénybe vett gyógyszert és gyógyászati segédeszközt.”

(3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés c)-i) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

8. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

8. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 26/B. § a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bányatelek megállapítására vagy módosítására (bővítésére, csökkentésére, egyesítésére vagy megosztására) irányuló kérelem elbírálási eljárásában a bányafelügyelet a kutatási (készletszámítási) adatok alapján megállapítja a bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét, haszonanyagként vagy meddőanyagként történő besorolását.

(3a) A kutatási területről és a bányatelekről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a kutatási terület esetében

aa) a kutatást engedélyező határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, kutatási jogadomány esetén a koncessziós szerződés iktatási számát és hatálybalépésének időpontját,

ab) a kutatási terület közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével, valamint az egységes országos vetületi rendszer (a továbbiakban: EOV rendszer) szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási blokkok EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási terület alap- és fedőlapját,

ac) a kutatásra engedélyezett ásványi nyersanyag megnevezését,

ad) a kutatási jog jogosítottjának nevét és lakóhelyét, illetve megnevezését és székhelyét,

ae) a kutatásra engedélyezett időtartamot,

af) a kutatási jog visszavonása esetén, a kutatási jog megszűnésének napját,

b) a bányatelek esetében

ba) a bányatelket megállapító határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,

bb) a bányatelek védnevét, jogosítottjának nevét és lakóhelyét, illetve megnevezését és székhelyét, határvonal töréspontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, területét (felszíni vetületét), alap- és fedőlapját,

bc) a bányatelekben található ásványi nyersanyagok megnevezését, mennyiségét (földtani és kitermelhető vagyon),

bd) az ásványi nyersanyag kitermelésének módját,

be) a bányatelket törlő határozat számát, jogerőre emelkedésének napját.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti nyilvántartás - a jogosítottjának neve és lakóhelye, illetve megnevezése és székhelye kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 44. § a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését a bányafelügyelet annak a gazdálkodó szervezetnek, valamint e tevékenységet végző, irányító, felügyelő személynek engedélyezi, aki megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.

(2a) A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az engedélyes megnevezését, székhelyét (telephelyét, fióktelepét), az engedély fajtáját és hatályát, a felelős személy nevét és lakcímét, valamint a forgalmazásra vagy felhasználásra engedélyezett robbanóanyag mennyiségét és a robbanóanyag kereskedelmi megnevezését.

(2b) A tevékenységet végző, irányító, felügyelő személyekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személyazonosító adatait, az engedély típusát, nyilvántartási számát, kiadójának nevét, érvényességi körét, hatályát, az engedélyező határozat számát.

(2c) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a forgalmazásra vagy felhasználásra engedélyezett robbanóanyag mennyiségére vonatkozó adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 44. § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenység folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát, engedélyének sorszámát, az engedélyezett tevékenység megnevezését, valamint a nyilvántartásból törlés időpontját és iktatási számát.

(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyek jegyzékét, amely tartalmazza az engedéllyel rendelkező személy nevét és címét, engedélyének számát, és az engedélyezett tevékenység betűkódját.”

(5) Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 24. pontjában a „hatósági” szövegrész.

9. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

9. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott közhiteles adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

10. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

10. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47/A. § (4) bekezdés f) pont fc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:

az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:)

fc) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,”

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamara a tagjairól az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást. A nyilvántartás - a (2) bekezdés a), d-f) pontjában, a (3) bekezdés d), f), valamint a (4) bekezdés d) pontjában megjelölt adatok, továbbá a végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontjára és a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésére vonatkozó adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A végrehajtói irodák nyilvántartása - a 254/G. § (1) bekezdés a), b), e) pontjában foglalt adatok, valamint a 254/G. § (1) bekezdés c) pontjában a végrehajtói iroda tagjainak természetes személyazonosító, valamint lakcímazonosító adatainak kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

11. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

11. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földhasználati nyilvántartás az érintett földrészlet használatával kapcsolatban bejegyzett adatokra vonatkozóan - a természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

12. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

12. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott hatósági határozatairól, szakhatósági állásfoglalásairól közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 81/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben részt vevő környezethasználókról nyilvántartást vezet.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az abban szereplő hatósági határozat vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

13. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

13. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

14. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

14. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 19. §-a a következő (7) és (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A légiközlekedési hatóság a kiadott üzemben tartási engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza:

a) az üzemben tartó nevét, címét, székhelyét és bázishelyét,

b) az engedélyezett légiközlekedési tevékenység megnevezését,

c) az engedélyezett légijármű-típus megnevezését,

d) az engedélyezett légijármű lajstromjelét, ha az üzemben tartás légiszállítás céljából történik,

e) annak a földrajzi területnek a megjelölését, ahol az üzemben tartás végezhető,

f) a repülés végrehajtásának kiegészítő feltételeit,

g) az üzemben tartási engedély érvényességi idejét.

(7a) Az üzemben tartási engedélyekről vezetett nyilvántartás a (7) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában - a (7) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a kiadott szakszolgálati engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

15. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

15. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

16. Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása

16. § (1) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) és a területi igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: területi kamara) (a továbbiakban együtt: kamara) önkormányzati elven alapuló, az igazságügyi szakértők (a továbbiakban: szakértő) érdekeit képviselő köztestület. A kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik. Köztestületként a szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. A kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(2) A MISZK-et a területi kamarák alkotják, székhelye Budapest.

(3) A MISZK

a) a szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,

b) képviseli a szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,

c) megalkotja az Alapszabályát,

d) megalkotja a szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, továbbá a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,

e) a szakértői tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,

f) véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál,

g) véleményezési jogot gyakorol a szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában,

h) szervezi a szakértők szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, társadalmi szervekkel, más szakmai kamarákkal,

i) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

(4) A MISZK feladatellátásának érdekében jogosult kezelni a területi kamarák által kezelt személyes adatokat.

(5) A területi kamara

a) törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértőnek az igazságügyi szakértők névjegyzékéből (a továbbiakban: névjegyzék) való törlését,

b) tagjairól nyilvántartást vezet,

c) ha törvény kivételt nem tesz, ellenőrzi a szakértő tevékenységét,

d) a működési területén az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,

e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

(6) Magyarországon a következő területi kamarák működnek:

a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,

b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,

d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,

e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,

f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,

g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,

h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye

területén.

(7) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely.

(8) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a kamarai tagok tagsági jogviszonya vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartás.”

(2) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a szakértő a kamarai tagdíjat nem fizeti meg, kamarai tagsága megszűnik. A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait - ide nem értve a kamarai tagdíj legalacsonyabb mértékét - a területi kamara alapszabálya állapítja meg.”

(3) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 7. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A területi kamara közgyűlése)

j) a MISZK által megállapított legalacsonyabb mértéknek megfelelően meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét.”

(4) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede kezdeményezheti. A területi kamara tisztségviselőjének visszahívását a területi kamara tisztségviselője, a MISZK tisztségviselője visszahívását a MISZK tisztségviselője is kezdeményezheti.”

(5) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Etikai vétséget követ el az a szakértő, aki vétkesen megszegi a szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét, vagy a szakértők etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat. Etikai vétséget követ el az a szakértő is, aki szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértői kar tekintélyét csorbítja. Az etikai eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a bíróság jogerős ítéletének meghozatala során elfogadott.”

(6) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kamara etikai tanácsa - az (5a) bekezdésben foglaltak kivételével - az etikai büntetést az etikai vétség súlyára és ismétlődésére, valamint az etikai vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy a gondatlanság fokának megfelelően, az összes súlyosbító és enyhítő körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében szabja ki.”

(7) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A kamara etikai tanácsa a (2) bekezdés e) pontja szerinti büntetést szabja ki azzal a szakértővel szemben, akiről a kamara nyolc éven belül harmadik alkalommal állapítja meg, hogy etikai vétséget követett el.”

(8) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 33. § (1) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:

(Az etikai bizottság elnöke a kezdeményezést - etikai tanács kijelölése nélkül - határozattal elutasítja, ha)

d) a kezdeményezés és mellékletei alapján az etikai vétség elkövetése egyértelműen kizárható,

e) a cselekmény elévült,

f) a kezdeményezésben foglaltak vizsgálatát jogszabály kizárja.”

(9) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az etikai vizsgálatot 45 nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt az etikai tanács elnöke indokolt esetben, egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbíthatja. Az etikai tanács az etikai vizsgálat lezárását követő 60 napon belül tárgyalást tart.”

(10) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény a következő alcímmel és 46/A. §-sal egészül ki:

Az etikai eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása

46/A. § (1) Ha az etikai bizottság elnöke, vagy az etikai tanács megállapítja, hogy

a) a bíróság,

b) az első fokon eljáró etikai bizottság elnöke határozata esetében a másodfokú etikai bizottság elnöke vagy

c) az elsőfokú etikai tanács határozata esetében a másodfokú etikai tanács

által el nem bírált határozata jogszabályt, alapszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az etikai bizottság elnöke vagy az etikai tanács csak egy ízben, és a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata van folyamatban, az etikai bizottság elnöke vagy az etikai tanács az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.”

(11) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 48/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/I. § (1) Az etikai eljárást befejező határozatot a jogerőre emelkedését követően, továbbá az e határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot, valamint a bírósági felülvizsgálat folytán hozott bírósági határozatot az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága megküldi a kezdeményezőnek és a tagság szerinti kamarának, ha az etikai eljárást nem ez a területi kamara folytatta le.

(2) Az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága a 26. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti büntetéseket tartalmazó jogerős döntésről a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül értesíti az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot.

(3) Az első fokon eljáró területi kamara a tárgyévben jogerőre emelkedett etikai büntetésekről a tárgyévet követő év január 15-ig értesíti az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot.”

(12) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény V. Fejezete a következő alcímmel és 48/K. §-sal egészül ki:

Etikai büntetések nyilvántartása

48/K. § (1) A területi kamara a tagjaival szemben hozott jogerős etikai büntetésekről nyilvántartást vezet.

(2) A kamara a tagjával szemben hozott jogerős etikai büntetésre vonatkozó adatot a nyilvántartásából az etikai büntetés végrehajtásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől számított nyolc év elteltével törli.”

(13) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény

a) 3/B. § (1) bekezdésében az „egy évvel” szövegrész helyébe az „évente” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogi és szakmai” szövegrész helyébe a „szakmai” szöveg,

c) 16. § (2) bekezdés e) pontjában az „a kamarai hozzájárulás mértékét” szövegrész helyébe az „az éves kamarai hozzájárulás legalacsonyabb mértékét és a MISZK által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő egyéb hozzájárulások mértékét, a kamarai hozzájárulás alóli részleges vagy teljes mentesülés szabályait” szöveg,

d) 16. § (4) bekezdésében a „fele” szövegrész helyébe a „több, mint a fele” szöveg,

e) 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, valamint 23/A. § (1) bekezdésében a „tagjai” szövegrész helyébe az „a szakértők” szöveg,

f) 29. § (4) bekezdésében a „panaszolt szakértő” szövegrész helyébe a „panaszolt szakértő és a területi kamara elnöke” szöveg,

g) 34. § (2) bekezdés d) pontjában az „(1) bekezdés a) vagy b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés” szöveg,

h) a 37. § (1) bekezdésében az „azonnal tárgyalást tűz ki” szövegrész helyébe az „azonnal - legkésőbb 60 napon belüli határnapra - tárgyalást tűz ki” szöveg,

i) a 40. § (7) bekezdésében az „elhalaszthatja” szövegrész helyébe a „legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja” szöveg,

j) a 47. § (1) bekezdésében az „igazolt költségei” szövegrész helyébe a „szükséges és igazolt költségei” szöveg,

k) 49/A. § (1) bekezdésében a „szabályzatai” szövegrész helyébe a „határozatai, szabályzatai” szöveg

lép.

(14) Hatályát veszti az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény „A területi kamara” alcíme és 14. §-a.

17. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

17. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 77/C. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:

„(19a) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokról e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon nyilvántartást vezet, amely közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el. A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta adatot szolgáltat az adóhatóságnak, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál.”

18. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

18. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az állami főépítész a területrendezési hatósági eljárásban kiadott térségi területfelhasználási engedélyekről közhiteles hatósági nyilvántartás vezet.

(11) A (10) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) a területrendezési terv megnevezése, amelyre a térségi területfelhasználási engedély vonatkozik,

b) a térségi területfelhasználási engedély által érintett települések megnevezése, valamint

c) a térségi területfelhasználási engedély kiadásának dátuma, iktató száma, érvényesség dátuma, valamint az engedélyezés típusa.”

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 25/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 25/A. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentés tartalmát a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelet tartalmazza.

(3) A kamara a területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) állampolgárságát,

c) lakóhelyét, székhelyét,

d) elérhetőségét (levelezési cím, telefon- és/vagy telefaxszám, elektronikus levelezési cím),

e) szakirányú végzettségét igazoló okirat számát, keltét, kiállító intézmény nevét,

f) szakmai gyakorlatának helyét, idejét,

g) szakmagyakorlási jogosultságának megnevezését, jelét és

h) nyilvántartási számát.

(4) A kamara által vezetett nyilvántartás a (3) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

19. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

19. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámának, elektronikus levélcímének kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 46/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

20. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

20. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 6. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés a) pontja szerinti, a tevékenységi engedéllyel rendelkezőkről szóló jegyzék - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

21. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

21. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 89/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

22. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

22. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 42/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vizsgáló

a) pályakezdő köztisztviselőként vizsgáló gyakornoki besorolást kap;

b) vizsgálói besorolást kap, ha a Gazdasági Versenyhivatalban vizsgáló gyakornokként legalább két évet eltöltött és legalább alkalmas minősítésű, vagy a szakterületén legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

23. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

23. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

24. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

24. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében az adóhatóság vezetője - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”

(3) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”

25. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

25. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/C. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hazai termékek oltalom alatt álló földrajzi árujelzőiről a miniszter nyilvántartást vezet, amelyet az általa vezetett minisztérium honlapján tesz közzé.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt,

b) a 116/A. § (10) bekezdése szerinti átmeneti oltalom keletkezésének napját,

c) az oltalom alatt álló földrajzi árujelző összefoglaló lapja, illetve egységes dokumentuma vagy termékleírása közzétételének napját,

d) az elnevezés uniós nyilvántartásba való bejegyzésének napját, valamint

e) a c) és a d) pont esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő utalást.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

26. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

26. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 103/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés e)-g) és i) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 138. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti - a 140. § (1) bekezdés a) pontjába tartozó ellátások tekintetében vezetett - nyilvántartás az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

27. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

27. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59. § (4) bekezdés b) pontjában a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásból” szövegrész helyébe a „polgárok személyi, lakcím- és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból” szöveg lép.

28. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

28. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 41. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 40. § szerinti nyilvántartások az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásoknak minősülnek.”

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmények alapján egészségbiztosítási jogosultságokat igazoló nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 56/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az állami adóhatóság által a külföldi vállalkozásokról vezetett (2) bekezdés szerinti nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

29. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

29. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (3) bekezdés szerinti névjegyzék az alábbi adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül:

a) szakterület, részszakterület, szakág,

b) nyilvántartásba vétel száma,

c) nyilvántartásba vétel időpontja.

(10) A (3) bekezdés szerinti névjegyzék vonatkozásában bizonyítási eszközként

a) végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat,

b) akkreditált szakértői tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány, valamint

c) a szakmai gyakorlatot igazoló irat

vehető figyelembe.”

30. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

30. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlan-nyilvántartás

a) településenként tartalmazza

aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait,

ab) az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket,

b) tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait.”

(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ingatlan-nyilvántartás az e törvényben foglaltak szerint nyilvántartott adatok tekintetében - a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

31. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

31. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrökről - a hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének az ellenőrzése céljából - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”

(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „közhiteles hatósági nyilvántartásba” szöveg lép.

32. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

32. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (5) bekezdés f) pont fc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fél ellenőrzéshez történő írásbeli hozzájárulása esetén az ellenőrzés a fél következő adataira terjed ki:

az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:)

fc) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,”

(2) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § A tárgyalás nem nyilvános.”

(3) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a következő alcímmel, valamint 55/A. és 55/B. §-sal egészül ki:

Fegyelmi eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása, kijavítása és kiegészítése

55/A. § (1) Ha a kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy

a) a bíróság,

b) a kamara elnöke határozata esetében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége, vagy

c) az elsőfokú fegyelmi határozata esetében a másodfokú fegyelmi tanács

által el nem bírált fegyelmi eljárás keretében hozott határozata jogszabályt, alapszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács csak egy ízben, és a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.

55/B. § (1) A kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás keretében hozott határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja.

(2) A kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás keretében hozott határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.

(3) A kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács a kijavításról és a kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre - a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után - hoz határozatot, és azt mindazok számára kézbesíti, akiknek a kijavítással vagy kiegészítéssel érintett határozatot kézbesíteni kellett.”

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 89/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az európai közösségi jogászok névjegyzéke az (1) bekezdésben foglalt adatok vonatkozásában - az (1) bekezdés a)-e), valamint k)-n) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(5) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 89/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az európai közösségi jogász alkalmazott ügyvédi tevékenység végzésére jogosult. Az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételnél a 13. § (3) bekezdésének b)-d) pontja nem alkalmazható. Az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzéke - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(6) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 116. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - az (1) bekezdés a)-d), j), k) és m) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(7) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 116. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a tag természetes személyazonosító, valamint lakcím-azonosító adata kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

33. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

33. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:

a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét,

b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,

c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,

d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),

e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,

f) az úti okmány cseréjére, találására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségére vonatkozó adatokat,

g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,

h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,

i) a külföldre utazás korlátozásának tényét és a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat,

j) a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, a törlés időpontját, valamint a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá

k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

34. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

34. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

35. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

35. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

36. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

36. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés h) pontja szerinti adatkör tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

37. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

37. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. §-a a következő 15. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„15. Parkolási igazolvány nyilvántartása: az igazolvány használatára a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendeletben meghatározott jogosultak, valamint az igazolvány adatait tartalmazó közhiteles hatósági nyilvántartás.”

(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az engedély-nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/A. § (1) A parkolási igazolvány nyilvántartása tartalmazza:

a) a jogosult természetes személyazonosító és lakcímadatát;

b) a jogosult fényképét (arcképmását);

c) a jogosult aláírását;

d) a jogosult törvényes képviselőjének természetes személyazonosító és lakcímadatát;

e) a jogosult írásképtelensége esetén törvényes képviselője aláírását;

f) a kiállító hatóság megnevezését;

g) a parkolási igazolvány sorszámát;

h) az érvényesség időtartamát;

i) a kiállítás dátumát;

j) egyéb, jogszabályban megjelölt személyes adatnak nem minősülő adatokat;

k) a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat.

(2) A parkolási igazolvány nyilvántartása az (1) bekezdés b) és c), valamint e)-k) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(4) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A parkolási igazolvány nyilvántartása tartalmazza

a) a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét;

b) a jogosult természetes személy fényképét (arcképmását), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény működési engedély számát;

c) a jogosult természetes személy aláírását, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetében a képviselő aláírását;

d) a jogosult természetes személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító és lakcímadatát;

e) a jogosult természetes személy írásképtelensége esetén törvényes képviselője aláírását;

f) a kiállító hatóság megnevezését;

g) a parkolási igazolvány sorszámát;

h) az érvényesség időtartamát;

i) a kiállítás dátumát;

j) egyéb, jogszabályban megjelölt személyes adatnak nem minősülő adatokat;

k) a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat.”

(5) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A járműnyilvántartás az (1)-(5) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(6) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A származás-ellenőrzési nyilvántartás az (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(7) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(8) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):

a települési önkormányzat jegyzője]

ea) gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához a 9. §-ban és a 9/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat,”

(9) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

g) a vámhatóság a vámigazgatási eljáráshoz a 9. §-ban és a 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat;”

(10) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 21. § a) pontjában meghatározott kérelmezők részére az engedély- és a parkolási igazolvány nyilvántartásából adatok akkor szolgáltathatók, ha a kérelem a járművezető, illetve a parkolási igazolvány használatára jogosult természetes személy személyazonosító adatát, vagy a parkolási igazolvány használatára jogosult intézmény megnevezését is tartalmazza.

(2) A 21. § a) pontjában meghatározott kérelmezők részére a jármű tulajdonos (üzembentartó) adatai akkor szolgáltathatók, ha a kérelemben megjelölt járműazonosító adatok vagy a gépjármű gyártmánya és rendszáma a nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezik.”

(11) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

a) 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában az „a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, és d) pont da), db) alpontjában,” szövegrész helyébe az „a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, és d) pont da), db) alpontjában, a 9. § (1a) bekezdésében,” szöveg,

b) 19. § (1) bekezdés h) pontjában az „a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, és d) pont da), db) alpontjában,” szövegrész helyébe az „a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, és d) pont da), db) alpontjában, a 9. § (1a) bekezdésében,” szöveg,

c) 24. § (3) bekezdés e) pontjában az „a 9. § (2) bekezdés f) pontjában” szövegrész helyébe az „a 9. § (2) bekezdés g) pontjában” szöveg

lép.

38. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

38. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hajózási hatóság az általa kiadott hajózási képesítő okmányokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsgabizottság tagja (a továbbiakban: vizsgabiztos) az lehet, akit a hajózási hatóság a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe felvett. A Vizsgabiztosok Névjegyzéke a vizsgabiztosi tevékenységre vonatkozó adatok, valamint a vizsgatárgyakra és képesítésekre vonatkozó adatok tekintetében, amelyekre a vizsgabiztos kijelölhető, közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kiadott szolgálati könyvekről a kiadó hajózási hatóság nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás a hajón töltött szolgálati időre, a beosztásra és az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 51. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hajózási hatóság a kiadott hajózási engedélyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a vezető nevét,

b) az engedélyezett hajózási tevékenységet,

c) az üzemeltetett úszólétesítmények lajstromszámát, nevét, illetve jelét,

d) azt a vízterületet (folyó, tó, folyamkilométer stb.), amelyen az engedélyezett hajózási tevékenység végezhető,

e) a hajózási engedély időbeli hatályát,

f) a kérelmező hajózási vállalkozás és a hajózási tevékenységhez használt úszólétesítmény magyar tulajdoni hányadának a megjelölését.

(6) A hajózási engedélyekről vezetett nyilvántartás az (5) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - az (5) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(5) Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 36. § (2) bekezdése, 48/A. § (4) bekezdés h) pontja, Harmadik Része és 88. § (2) bekezdésének 14. pontja.

39. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

39. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása - a (8) bekezdés b) és c) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 152/B. § (1) bekezdésében a „nyilvántartásba veszi.” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba veszi, amely nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, a lakcím és a levelezési cím kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.” szöveg lép.

40. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

40. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

41. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

41. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Hatóság által a (6) bekezdés alapján vezetett jegyzék - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság)

a) nyilvántartásba veszi a 7. § (1) bekezdése, illetve a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatókat, a 7. § (5) bekezdése szerinti személyeket (szervezeteket);”

(3) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(4) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyezett szakértői tevékenység tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(5) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A Hatóság nyilvántartást vezet és tesz közzé

a) a 7. § (1) bekezdése alapján bejelentett szolgáltatókról, amely tartalmazza a szolgáltató nevét, székhelyét (lakóhelyét, telephelyét, működési helyét), az általa végzett szolgáltatás megjelölését, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltató az adott szolgáltatás vonatkozásában minősített szolgáltató, továbbá az általa szolgáltatott aláírás-létrehozó eszköz azonosító jelét és jogszabályban meghatározott egyéb adatokat;

b) a 7. § (5) bekezdése szerinti aláírás-létrehozó eszközökről és egyéb elektronikus aláírási termékekről, amelyeknek a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg azonosító jelet is ad;

c) a fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírás előállításához felhasználható aláírás-létrehozó eszköz és egyéb elektronikus aláírási termék tanúsítására kijelölt szervezetekről, amely tartalmazza a szervezet nevét, elérhetőségét, szakterületét, valamint jogszabályban meghatározott egyéb adatokat;

d) a minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott hitelesítési és időbélyegzési rend megnevezéséről, amelyeknek a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg azonosító jelet is ad;

e) a 16/B. § szerinti önkéntes akkreditációs rendszerekről és az azok működtetéséért felelős szervezetekről, amely tartalmazza az önkéntes akkreditációs rendszer elnevezését, a működtetésért felelős személy vagy szervezet nevét és székhelyét (lakóhelyét, telephelyét vagy működési helyét);

f) a 16/B. § szerinti önkéntes akkreditációs rendszerek keretében tanúsított szolgáltatókról, amely tartalmazza a tanúsított szolgáltató nevét, székhelyét (lakóhelyét, telephelyét, működési helyét), a tanúsító önkéntes akkreditációs rendszer elnevezését és a tanúsítás érvényességi időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés b), c), e) és f) pontjában foglalt nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(6) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 24. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

42. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása

42. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza:

a) az igazolványba bejegyzett adatokat,

b) az igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyét,

c) az igazolványra jogosító családi kapcsolatot,

d) a tartózkodásra jogosító engedélye számát,

e) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat,

f) az igazolvány kiadásának, cseréjének, pótlásának, kiadása megtagadásának, az igazolvány visszavonásának, érvénytelenítésének okát, időpontját, továbbá

g) a talált igazolvány visszaadásának tényét és időpontját.”

(2) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 21. § a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdésben, a (3) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (6) bekezdés a) és d)-g) pontjában foglalt adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6b) Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, illetőleg a tulajdonos haláláig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból - a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban - adat továbbítható a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a büntetőügyben eljáró bíróság, a bűnüldöző szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv részére. Az adatkezelő szerv a (6) bekezdés szerinti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”

(3) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény a 21. §-t követően a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § Az elbíráló hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során az alábbi bizonyítási eszközök használhatóak fel:

a) okirat,

b) az ügyfél nyilatkozata.”

43. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

43. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kultúráért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet:)

f) az ideiglenesen védetté nyilvánított kulturális javakról.”

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 71. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti nyilvántartás a védettség fennállására vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A kulturális örökség védelme érdekében a nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést - az (1a) bekezdésben meghatározott kivételekkel - miniszteri rendelet alapján korlátozhatja.”

(3) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 75/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás, a szakértői tevékenység végzésére való jogosultságra vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(4) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § (1) bekezdés d) pontjában a „műemléki környezetek” szövegrész helyébe a „műemléki környezetek és történeti tájak” szöveg lép.

  Vissza az oldal tetejére