Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.20.)

2013. évi LXXXVII. törvény

az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről * 

Az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtése és az országgyűlési képviselők választása tisztaságának megóvása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. A választási kampánytevékenység állami támogatása

1. § (1) Az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult.

(2) A támogatás összegét az országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő általános választását követő évtől kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre megállapított fogyasztói árindexszel évente növelni kell.

(3) A támogatás kizárólag a választási kampányidőszak alatt, a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására fordítható.

2. § (1) Az 1. § szerinti támogatást a kincstár bocsátja a jelölt rendelkezésére.

(2) A kincstár a jelölttel – a (3) bekezdés szerinti értesítés alapján, a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül – az 1. § szerinti támogatás folyósítására vonatkozó megállapodást köt, kincstári számlát nyit, valamint jogszabályban meghatározott kincstári kártya kibocsátása iránt intézkedik.

(3) A jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedéséről a Nemzeti Választási Iroda a jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt.

(4) A jelölt a (2) bekezdés szerinti kincstári számláról kifizetést a kincstári kártyával vagy átutalással teljesíthet.

(5) Készpénz a kincstári kártyáról nem vehető fel.

(6) Az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület számát.

(7) A kincstári kártya előállításával és használatával kapcsolatos valamennyi költséget az állam viseli.

3. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg

a) 15%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább huszonhét,

b) 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább ötvennégy,

c) 45%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan,

d) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden

egyéni választókerületben jelöltet állított.

(2) A közös pártlistát állító pártok az (1) bekezdés vonatkozásában egy pártnak tekintendők.

4. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok együttesen a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosultak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásból az egyes, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó összeget a Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló törvényben az országos lista bejelentésére meghatározott határidő letelte után, valamennyi bejelentett nemzetiségi lista nyilvántartásba-vétele tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, az 1. mellékletben meghatározott eljárás szerint határozza meg, és erről a Nemzeti Választási Iroda útján értesíti a kincstárt.

(3) Az összes, a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár számát a választási eljárásról szóló törvényben az országos lista bejelentésére meghatározott határidő leteltét követő napon állapítja meg a Nemzeti Választási Bizottság.

5. § (1) A 3. § és a 4. § szerinti támogatás alapja az országgyűlési képviselők általános választásán megszerezhető összes mandátum és ötmillió forintnak a szorzata.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeget az országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő általános választását követő évtől kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre megállapított fogyasztói árindexszel évente növelni kell.

6. § (1) A 3. § és a 4. § szerinti támogatás kizárólag a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására fordítható.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság a pártlista nyilvántartásba vételére vonatkozó határozatában megállapítja a 3. § szerinti támogatásra vonatkozó jogosultságot.

(3) A 3. § szerinti támogatás

a) első részletét az (5) bekezdés szerinti értesítés alapján, a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül,

b) második részletét az (5) bekezdés szerinti értesítés alapján, a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül

a kincstár folyósítja a párt részére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti összeget a pártnak a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedése napján jogerősen nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelöltjeinek a száma alapján a 3. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. A (3) bekezdés b) pontja szerinti összeg megegyezik a párt 3. § szerinti támogatásának és a (3) bekezdés a) pontja szerinti összegnek a különbözetével.

(5) A Nemzeti Választási Iroda a 3. § szerinti támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról

a) a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon,

b) a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon

értesíti a kincstárt. A Nemzeti Választási Iroda a (7) bekezdés szerinti megállapodást a közös pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon továbbítja a kincstár részére.

(6) A 4. § szerinti támogatást – a választási eljárásról szóló törvényben az országos lista bejelentésére meghatározott határidő letelte után, valamennyi bejelentett nemzetiségi lista nyilvántartásba-vétele tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően 5 munkanapon belül – a kincstár folyósítja az országos nemzetiségi önkormányzat részére.

(7) A közös pártlistát állító pártok 3. § szerinti támogatását a közös pártlistát állító pártok megállapodása alapján kell a pártok részére folyósítani. A 3. § szerinti támogatás elosztásáról szóló megállapodást a közös pártlista bejelentésével egyidejűleg kell a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtani.

(8) A kincstár a 3. § és a 4. § szerinti támogatás folyósításáról nem hoz határozatot.

2. A választási kampány költségeinek korlátozása

7. § (1) A választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására

a) a független jelölt,

b) a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként,

c) az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat jelöltenként

legfeljebb ötmillió forintot fordíthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeget az országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő általános választását követő évtől kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre megállapított fogyasztói árindexszel évente növelni kell.

(3) A választási kampánytevékenységre összesen fordított összegbe be kell számítani az 1. §, a 3. § és a 4. § szerinti támogatás felhasználását is.

(4) Egy párt által a választási kampánytevékenységre összesen fordítható összeg meghatározásakor

a) az egyéni választókerületi jelöltjei számát, valamint

b) az országos listán indított jelöltjei számát, de legfeljebb az országos listán megszerezhető mandátumok számát

kell alapul venni.

(5) Egy párt által a választási kampánytevékenységre összesen fordítható összeg meghatározásakor az egyéni választókerületben és az országos listán is jelölt személyt a jelölések számának megfelelően kell figyelembe venni. A közös jelölteket vagy közös pártlistát állító pártokat e § vonatkozásában egy pártnak kell tekinteni.

(6) Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat által a választási kampánytevékenységre összesen fordítható összeg meghatározásakor az országos listán indított jelöltjei számát, de legfeljebb az országos listán megszerezhető mandátumok számát kell alapul venni.

(7) Ha a jelöltet vagy pártlistát állító párt vagy az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat által az (1) bekezdés szerinti, a választási kampánytevékenységre összesen fordítható összeg kevesebb, mint a 3. § vagy a 4. § szerinti támogatás, akkor az (1) bekezdés szerinti, a választási kampánytevékenységre összesen fordítható összeg megegyezik a 3. § vagy a 4. § szerinti támogatás összegével.

3. A választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése

8. § (1) A jelöltnek az országgyűlési képviselők választása választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül végső elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.

(2) A kincstár a végső elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

a) a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik,

b) a kiadás bizonylatolása megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak,

c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt kincstári kártyával vagy átutalással történt.

(3) Az a jelölt, aki az 1. § szerinti támogatással az (1) bekezdés szerinti határidőben

a) nem számol el, az 1. § szerinti támogatás kétszeresét,

b) elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, akkor a kincstár által megállapított – a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményeként, az 1. § szerinti támogatásra vonatkozó valamely feltétel nemteljesítésével összefüggő jogsértésekkel arányban álló – összeget, de legfeljebb az 1. § szerinti támogatás kétszeresét

köteles a kincstár által meghatározott kincstári számlára befizetni.

(4) Ha a jelölt nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át, az 1. § szerinti támogatást köteles a kincstárnak visszafizetni.

(5) A Nemzeti Választási Iroda a (4) bekezdés szerinti adatokról a választás választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt. A kincstár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(6) Ha a jelölt a befizetési kötelezettségét az (5) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.

(7) Az 1. § szerinti támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül, az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek tekintetében kötelezően, hivatalból ellenőrzi a kincstárnál, szükség esetén a jelöltnél. Az Állami Számvevőszék, ha az ellenőrzése során állapítja meg az 1. §-ban, illetve a 2. §-ban szabályozottól eltérő felhasználást, akkor a jelölt az Állami Számvevőszék által megállapított – az 1. § szerinti támogatásra vonatkozó valamely feltétel nemteljesítésével összefüggő jogsértésekkel arányban álló – összeget, de legfeljebb az 1. § szerinti támogatás kétszeresét köteles befizetni a kincstár részére, és a befizetés tényét az Állami Számvevőszék felé igazolni.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kötelezettség fennállását az Állami Számvevőszék megállapítja.

(9) Ha a jelölt a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (8) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor az Állami Számvevőszék a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Állami Számvevőszék kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.

9. § (1) Minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.

(2) A választásra fordított állami és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényben meghatározott más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében hivatalból, egyéb jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében más jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés iránti kérelmet az országgyűlési képviselők választását követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.

(4) A 7. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 7. §-ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni.

(5) Ha a jelölt, illetve jelölő szervezet a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az Állami Számvevőszék a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Állami Számvevőszék kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.

4. Záró rendelkezések

10. § (1) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az e törvény szerinti támogatások rendelkezésre bocsátásának módját és a 2. § (2) bekezdése szerinti megállapodásra vonatkozó szabályokat,

b) a kincstári számla és a kincstári kártya forgalmával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat,

c) a kincstári kártya használatával kapcsolatos szabályokat, és

d) az 1. § szerinti támogatás elszámolásával és a visszafizetési kötelezettséggel összefüggő szabályokat, illetve annak ellenőrzésével kapcsolatos eljárási szabályokat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján legkésőbb 2013. szeptember 15-ig rendeletet alkot.

11. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–9. §, a 13. §, a 14. §, az 1. és 2. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.

12. § E törvény

a) 1–11. §-a és 1. melléklete az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján,

b) 13. §-a és 2. melléklete az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján,

c) 15. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

13. § (1) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetve a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

(2) A párt részére – az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira.

(4) Az a párt, amely a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

(5) Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.”

(2) A Ptv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat – a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével – külön kell feltüntetni.”

(3) A Ptv. a következő 17. §-sal egészül ki:

„17. § E törvénynek az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.”

(4) A Ptv. 1. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(5) A Ptv.

a) 5. § (1) bekezdésében az „az állam tulajdonából – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – költségvetési támogatásra jogosult pártok tulajdonába kerülnek ingyenesen” szövegrész helyébe az „az állam tulajdonából ingyenesen a központi költségvetésből támogatásra jogosult pártok tulajdonába kerülnek – a (2) bekezdésben foglaltak szerint –” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében a „költségvetési támogatásra” szövegrészek helyébe a „támogatásra” szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében a „költségvetési támogatás” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,

d) 5. § (4) bekezdésében a „költségvetési támogatások” szövegrész helyébe a „támogatások” szöveg,

e) 10. § (3) bekezdésében a „rendszeres költségvetési” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésből rendszeres” szöveg

lép.

14. § A Ptv.

a) 9/A. § (1) bekezdésében az „az e §-ban meghatározott költségvetési” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésből az e §-ban meghatározott” szöveg,

b) 9/A. § (2), (5) és (6) bekezdésében a „költségvetési támogatás” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,

c) 9/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 9/A. § (3) bekezdés a) pontjában, 9/A. § (4) bekezdésében a „költségvetési támogatásra” szövegrész helyébe a „támogatásra” szöveg,

d) 9/A. § (8) bekezdésében a „költségvetési támogatásban” szövegrész helyébe a „támogatásban” szöveg,

e) 12. §-ában a „16. § és” szövegrész helyébe a „16. §, 17. § és” szöveg

lép.

15. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 128. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 126. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatok ellátása kiadásainak fedezete.

(2) A feladatfinanszírozási rendszer keretében a központi költségvetésből nyújtott működési költségvetési és feladatalapú költségvetési támogatást a nemzetiségi önkormányzat kizárólag nemzetiségi közfeladatai ellátására használhatja fel.”

1. melléklet a 2013. évi LXXXVII. törvényhez

A 4. § (1) bekezdése szerinti támogatás felosztása

Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása összegét a következő eljárás szerint kell kiosztani:

a) A nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben névjegyzékbe vett választópolgárok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes nemzetiségi választópolgár).

b) A 4. § (1) bekezdése szerinti összeg kétharmadát el kell osztani az összes nemzetiségi választópolgár számával. Az így kapott hányados egész része az egy nemzetiségi választópolgárra jutó támogatás összege (a továbbiakban: kvóta).

c) A nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgárok számát az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatonként meg kell szorozni a kvótával. Az így kapott összeg az országos nemzetiségre jutó támogatás elsődleges összege.

d) A 4. § (1) bekezdése szerinti összeg egyharmadát egyenlő arányban kell felosztani az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok között. Az így kapott összeg az országos nemzetiségre jutó támogatás másodlagos összege.

e) Ha az eljárás során fel nem használt összeg marad, azt az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok között egyenlő arányban kell felosztani. Az így kapott összeg az országos nemzetiségre jutó támogatás harmadlagos összege.

f) Az a)–e) pont szerint kapott összeg az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó támogatás összege.

2. melléklet a 2013. évi LXXXVII. törvényhez

1. számú melléklet a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényhez

A pártok beszámolója

Bevételek:
1. Tagdíjak
Ft
2. Központi költségvetésből származó támogatás
Ft
3. A párt országgyűlési képviselőcsoportjának
nyújtott állami támogatás
Ft
4. Egyéb hozzájárulások, adományok
(az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)
Ft
5. A párt által alapított vállalat és korlátolt
felelősségű társaság nyereségéből származó bevétel
Ft
6. Egyéb bevétel
Ft
Összes bevétel a gazdasági évben
Ft
Kiadások:
1. Támogatás a párt országgyűlési képviselőcsoportja számára
Ft
2. Támogatás egyéb szervezeteknek
Ft
3. Vállalkozások alapítására fordított összegek
Ft
4. Működési kiadások
Ft
5. Eszközbeszerzés
Ft
6. Politikai tevékenység kiadása
Ft
7. Egyéb kiadások
Ft
Összes kiadás a gazdasági évben
Ft”