Időállapot: közlönyállapot (2014.II.24.)

2014. évi XVI. törvény - a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 3/8. oldal

b) a beolvadó ÁÉKBV nettó eszközértékét az átvevő ÁÉKBV értékelési elveivel azonos módon kell megállapítani;

c) a beolvadó ÁÉKBV adott kollektív befektetési értékpapír sorozatának átváltási aránya az adott sorozat fentiek szerint megállapított egy értékpapírra jutó nettó eszközértékének és az átváltás során adandó átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapír sorozat egy értékpapírra jutó nettó eszközértékének a hányadosa.

98. § (1) ÁÉKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol az átvevő ÁÉKBV magyarországi székhelyű ÁÉKBV, az egyesülés hatálybalépéséről szóló tájékoztatást e törvény szerint kell közzétenni.

(2) A már hatályba lépett egyesülést utólag nem lehet semmissé nyilvánítani.

99. § (1) A 84. § (1) bekezdés a) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében

a) a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az átvevő ÁÉKBV-re;

b) a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak tulajdonosaivá válnak; ezenkívül a beolvadó ÁÉKBV-ben lévő kollektív befektetési értékpapírjaik nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig készpénzkifizetésre jogosultak;

c) a beolvadó ÁÉKBV az egyesülés hatálybalépésekor megszűnik.

(2) A 84. § (1) bekezdés b) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében

a) a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV-re;

b) a beolvadó ÁÉKBV befektetői az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV befektetőivé válnak; ezen kívül a beolvadó ÁÉKBV-ben lévő kollektív befektetési értékpapírjaik nettó eszközértékének legfeljebb 10%-áig készpénzkifizetésre jogosultak;

c) a beolvadó ÁÉKBV az egyesülés hatálybalépésekor megszűnik.

(3) A 84. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései szerint lezajlott egyesülés esetében

a) a beolvadó ÁÉKBV nettó eszközértéknek megfelelő értékű eszközei átszállnak az átvevő ÁÉKBV-re;

b) a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a tulajdonosaivá válnak;

c) a beolvadó ÁÉKBV kötelezettségei teljesítéséig továbbra is fennmarad.

(4) Az átvevő ÁÉKBV alapkezelője az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan az alap egyesülést követő vagyonáról egyesülési jelentést készít, amelyet egyeztet az alap letétkezelőjével. A jelentést az egyesülést követő 8 munkanapon belül tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyeletnek, valamint kérésre a befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Az egyesülési jelentésnek tartalmaznia kell

a) a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k eszközeinek és kötelezettségeinek tételes felsorolását és értékét az egyesülés előtt és azt követően;

b) kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként az összesített nettó eszközértékeket;

c) a kollektív befektetési értékpapírok darabszámát,

d) az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértéket, és

e) az egyesülés során alkalmazott átváltási arányt.

(5) Az egyesülési jelentést mind a beolvadó ÁÉKBV, mind az átvevő ÁÉKBV alapkezelője és letétkezelője is aláírja, és ezzel felelősséget vállal az abban foglaltak valódiságáért.

XV. Fejezet

A szétválás szabályai

100. § (1) Szétválásnak minősül az olyan művelet:

a) amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét kettő vagy több újonnan létrehozott vagy már működő kollektív befektetési formára vagy részalapra ruházza át (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak, vagy

b) amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja, anélkül, hogy megszűnne, eszközeinek egy részét átruházza egy vagy több újonnan létrehozott, vagy már működő kollektív befektetési formára, vagy részalapra (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak.

(2) A kollektív befektetési formák szétválására az egyesülés szabályai megfelelően irányadók.

(3) A szétválás következtében létrejövő minden új kollektív befektetési forma esetében az alapítás szabályai irányadók.

XVI. Fejezet

A befektetési jegy

101. § (1) A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.

(2) A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:

a) a befektetési alap megnevezése;

b) a befektetési jegy sorozat megjelölése;

c) a befektetési alap székhelye, működési formája, lehetséges befektetők köre, fajtája, futamideje, elsődleges eszközkategóriája és harmonizációja szerinti típusa;

d) a befektetési jegy névértéke, értékpapírkódja;

e) a tulajdonos neve;

f) a befektetőnek a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;

g) a befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;

h) a befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő cégneve és székhelye.

(3) A dematerializált befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a Tpt. 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(4) A kockázati, illetve magántőkealap befektetési jegyei összevont címletű befektetési jegyként is előállíthatóak, továbbá a kibocsátást követően – a befektetési jegy tulajdonos kérésére és költségére – összevont címletű befektetési jeggyé alakíthatóak át. A kockázati, illetve magántőkealap összevont címletű befektetési jegye – befektetési jegy tulajdonos kérésére és költségére – utóbb kisebb címletű összevont befektetési jegyekre, illetve az eredeti névértékű befektetési jegyekre bontható.

(5) A kockázati, illetve magántőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a befektetési jegy, illetve az ideiglenes befektetési jegy átruházásához a kockázati illetve magántőkealap-kezelő beleegyezése, illetve a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges. A kockázati, illetve magántőkealap kezelési szabályzata az átruházáshoz egyéb feltételeket is meghatározhat.

102. § A dematerializált befektetési jegyeket a központi értéktár a befektetési alapkezelő kezdeményezésére, a befektetési alapkezelő által megállapított értéknappal keletkezteti, illetve törli. Nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a központi értéktár a forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelő gyakorisággal állítja elő, illetve törli a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő, illetve megbízottja utasítása alapján.

XVII. Fejezet

A befektetési jegyek forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása

103. § (1) A befektetési jegy forgalomba hozatalának általános feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a befektetési alap kezelési szabályzatát elfogadja.

(2) A nyílt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően a Felügyelet által jóváhagyott, a 3. melléklet I. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot, az 5. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal összeállított tájékoztatót, a 130. § szerinti kiemelt befektetői információt, a 104. § szerinti hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha – a 105. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – a befektetési jegyet a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató, kezelési szabályzat, kiemelt befektetői információ vagy hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan forgalomba.

(3) A zárt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalára a Tpt. Második Részének rendelkezései irányadók.

(4) A befektetési jegyek zárt körben történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a 3. melléklet II. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A hozzáférhetővé tétel zártkörű befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a befektetők részére való közlést jelenti.

(5) Tilos a befektetési jegyek forgalomba hozatalához kapcsolódóan a befektetési jegyeket lejegyző befektetők közötti sorsolás, így a (2) és (4) bekezdés szerinti dokumentumokban és a befektetési alap kereskedelmi kommunikációjában erre vonatkozó információ közzététele.

104. § A nyilvános nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalát megelőzően hirdetményt kell közzétenni, amely tartalmazza

a) a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját,

b) a forgalomba hozandó befektetési jegy és a kibocsátó befektetési alap megnevezését,

c) a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját,

d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket,

e) a forgalomba hozatal és a befektetési jegyek ellenértéke szolgáltatásának módját és

f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.

105. § (1) A már nyilvántartásba bejegyzett, nyílt végű befektetési alap újabb befektetési jegy sorozatának forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező.

(2) A zárt végű befektetési alap a futamideje alatt forgalomba hozatal útján újabb befektetési jegyeket bocsáthat ki.

(3) Befektetési jegyek zárt végű befektetési alapra történő forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében egymást követően, akár több alkalommal, értékpapír forgalomba hozatallal kerülnek a befektetési jegyek kibocsátásra úgy, hogy a kibocsátási program alapfeltételeit a befektetési alapkezelő a kibocsátási program indításakor a program feltételeit tartalmazó dokumentumban rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátási program keretében végleges feltételekben határozza meg az adott forgalomba hozatal egyedi adatait. Nyilvános alapok esetében a kibocsátási program keretében történő egyes kibocsátások végleges feltételeihez a Felügyelet engedélye nem szükséges, a befektetési alapkezelő köteles azonban a végleges feltételeket az adott forgalomba hozatalt megelőzően legalább 10 nappal a Felügyelet részére tájékoztatásul megküldeni.

106. § (1) A forgalmazó köteles – a kezelési szabályzatban meghatározott határidő figyelembevételével – tájékoztatni a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt a befektetési jegyekre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások összegéről vagy darabszámáról, valamint – amennyiben ezt a tájékoztató vagy a kezelési szabályzat lehetővé teszi és a forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről megállapodott –, a befektetési alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. A befektetési alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.

(2) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalomba hozatali maximum), annak elérésekor a jegyzést a forgalmazó lezárja.

107. § (1) A nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetők részére történő folyamatos forgalmazására a befektetési alapkezelő, illetve az általa megbízott egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a forgalmazást végző felel.

(2) A 106. § (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók a befektetési jegyek folyamatos forgalmazására is.

108. § (1) Nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében – a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve – a befektetési alap futamideje alatt a forgalmazó, illetve – amennyiben a befektetési alapkezelő végez a befektetők felé közvetlen forgalmazási tevékenységet – a befektetési alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat.

(2) A befektetők által leadott és a kezelési szabályzatban meghatározott adott időpontig beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a szabályzatban meghatározott forgalmazás-teljesítési napig kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni.

(3) Nyilvános nyílt végű értékpapíralap esetében legalább heti egy, ezen belül a nyilvános nyílt végű származtatott alapok és alapok alapja esetében legalább havonta egy, zártkörű nyílt végű alap esetében legalább negyedévente egy forgalmazás-elszámolási napot kell biztosítani. A nyilvános nyílt végű alapok esetében a forgalmazás-teljesítési nap nem lehet későbbi, mint a forgalmazás-elszámolási napot követő 10. nap. Ha egy befektetési alap befektetési politikája szerint eszközeinek több mint húsz százalékát egy adott másik alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai egyezzenek meg a portfóliójában több mint 20%-ot képviselő alap forgalmazási szabályaival.

(4) Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési nap, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel.

(5) Nyilvános nyílt végű befektetési alap esetében az alapkezelő a visszaváltási feltételeket a befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a kezelési szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja.

109. § (1) A befektetési jegyek vételekor és visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke pénzben, illetve – amennyiben a kezelési szabályzat kifejezetten lehetőséget biztosít rá, és meghatározza feltételeit – részben vagy egészben egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő eszközök formájában is szolgáltatható. Ez utóbbi esetben visszaváltáskor a befektetési jegyek ellenértékét képező eszközök összetételét az adott eszközöknek az alap portfóliójában meglévő arányának megfelelően kell megállapítani.

(2) A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére forgalmazási (vételi, illetve visszaváltási) díj, jutalék számítható fel, amely – részben vagy egészben, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint – a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban közreműködő forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha a befektetési alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.

110. § (1) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.

(2) A tájékoztatóban és a kiemelt befektetetői információban közölni kell az értékesítés újraindításának pontos feltételeit. A forgalmazási maximum elérését, a befektetési jegyek forgalomba hozatalának (1) bekezdés szerinti szünetelését, illetve újraindítását közzé kell tenni.

111. § A zártkörű nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazására vonatkozó szabályokat a befektetési alap kezelési szabályzata határozza meg.

36. Közvetítő igénybevétele a folyamatos forgalmazás során

112. § A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111–116. §-ában, a 123. § (1) bekezdés e) pontjában, a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint a sajátjáért felel.

37. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok

113. § (1) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a forgalmazó vagy a központi értéktár működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet.

(2) A befektetési jegyek forgalomba hozatala szünetel a 110. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

114. § (1) A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást – az értékesítést és a visszaváltást egyaránt –, akkor függesztheti fel, ha

a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10%-ára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ;

b) a befektetési jegyek értékesítése vagy visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a forgalmazó vagy a központi értéktár – működési körében felmerülő okokból nem végezhető és ezen akadály fennálltának időtartama alatt várhatóan meghaladja vagy már meghaladta a folyamatos forgalmazás szüneteltetésének a 113. § (1) bekezdésben meghatározott leghosszabb időtartamát;

c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.

(2) A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását felfüggesztheti, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása – figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – veszélybe kerül.

(3) A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák.

115. § (1) A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:

a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy

b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.

(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a 114. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 114. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

116. § (1) A felfüggesztés időtartama ingatlanalap esetében legfeljebb 1 év, minden egyéb befektetési alap esetében legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit a kezelési szabályzatában meghatározott befektetési politikája szerint legalább 20%-ban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további, legfeljebb 1 évig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

(3) A befektetési alap nettó eszközértékét – a 114. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset kivételével – a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

XVIII. Fejezet

Kollektív befektetési értékpapírok határon átnyúló forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása

38. ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok más EGT-államban történő forgalomba hozatala

117. § A magyarországi székhelyű ÁÉKBV befektetési jegye más EGT-államban is forgalomba hozható, valamint folyamatosan forgalmazható, amennyiben

a) a másik EGT-államban megfelelő forgalmazó helyek állnak rendelkezésre a befektetési jegy eladására, visszaváltására, a befektetők számára történő kifizetések lebonyolítására, és

b) az ÁÉKBV kezelési szabályzata, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információ, valamint az éves és féléves jelentés az adott ország bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott ország felügyeleti hatóságai által elismert nyelven, legalább az ÁÉKBV alapkezelő honlapján a befektetők rendelkezésére áll.

118. § (1) A befektetési alapkezelő a más EGT-államban történő befektetési jegy forgalmazási szándékáról bejelentő levelet küld a Felügyeletnek. Az 584/2010/EU rendeletben meghatározottaknak megfelelően elkészített bejelentő levél tartalmazza az ÁÉKBV befektetési jegyének a fogadó tagállamban történő forgalmazásának tervezett módozatait – beleértve a részvényosztályokról szóló tájékoztatást is – és a forgalmazó megnevezését. A bejelentéshez elektronikus formában mellékelni kell a 117. § b) pontjában meghatározott iratokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat – az ÁÉKBV értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet 10 munkanapon belül eljuttatja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ÁÉKBV befektetési jegyét forgalmazni tervezik. A dokumentációhoz az 584/2010/EU rendelet által előírt formátumú és tartalmú igazolást csatol arról, hogy az ÁÉKBV teljesíti az ÁÉKBV-irányelv szabályainak a magyar jogrendbe történő átvétele alapján előírt feltételeket. Az ÁÉKBV által forgalomba hozott befektetési jegyek az értesítés kézhezvételének időpontjától hozhatók forgalomba, illetve forgalmazhatók a fogadó tagállamban. A bejelentési eljárás egyéb részleteivel kapcsolatban a Felügyelet és az ÁÉKBV az 584/2010/EU rendeletben előírtak figyelembevételével jár el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentő levelet és igazolást – a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatósága közötti eltérő megállapodás kivételével – a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

(4) Az ÁÉKBV az (1) bekezdés szerint a bejelentéshez mellékelt dokumentumokat köteles naprakészen tartani és azok módosulásáról, illetve elektronikus elérési módjáról, a (3) bekezdésben meghatározott nyelven haladéktalanul tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát. A forgalmazással kapcsolatos rendelkezések vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályok változása esetén az ÁÉKBV a változások hatálybalépése előtt 10 nappal köteles értesíteni a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.

39. Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatala

119. § (1) Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos forgalmazásához az ÁÉKBV-nek a nyilvántartásba vételi helye szerinti előírásoknak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania. A kiemelt befektetői információt magyar nyelven, az egyéb információkat és dokumentumokat az ÁÉKBV választása szerint magyar nyelven, a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. A kiemelt befektetői információt a befektető erre irányuló kérése esetén a szerződés megkötésekor díjmentesen, írásbeli formában át kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az ott meghatározott információk és dokumentumok módosítása esetén is megfelelően alkalmazandók.

(3) Az ÁÉKBV székhely szerinti tagállama által lefolytatott bejelentési eljárást követően a forgalmazásra vonatkozó előkészületek megfelelőségének ellenőrzése céljából az ÁÉKBV a forgalmazás megkezdése előtt köteles megküldeni a Felügyelet részére az ÁÉKBV és a forgalmazó között létrejött forgalmazási szerződést, amennyiben a forgalmazást nem a befektetési alapkezelő látja el. Amennyiben magyarországi székhelyű közvetítő igénybevételére is sor kerül, úgy a közvetítővel kötött szerződés benyújtása is kötelező. Magyarországi székhelyű forgalmazó hiányában magyarországi székhelyű közvetítő igénybevétele kötelező.

(4) A forgalmazással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információ változása vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályokkal kapcsolatos változás esetén a változás végrehajtása előtt az ÁÉKBV írásban értesíti a Felügyeletet. Az ÁÉKBV szintén értesíti a Felügyeletet a 117. § b) pontjában meghatározott dokumentumok módosításairól, és közli, hogy e dokumentumok hol érhetők el elektronikusan.

(5) A Felügyelet honlapján magyarázó leírás és forrásdokumentumokra mutató hivatkozások vagy linkek kombinálásával magyar és a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven közzéteszi a más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatalához szükséges lényeges jogszabályokat és rendelkezéseket.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezések közül legalább az alábbiakat teszi közzé:

a) a folyamatos forgalmazás definíciója;

b) a kereskedelmi kommunikáció tartalmára, formájára és megjelenítési módjára vonatkozó követelmények;

c) a befektetők számára közzéteendő információk;

d) a forgalmazásra vonatkozó szabályok;

e) a Felügyeletnek megküldött jelentésekre vagy információk továbbítására vonatkozó követelmények, és az előírt dokumentumok frissített verziónak benyújtási eljárása;

f) a Felügyelet részére a forgalmazással kapcsolatban fizetendő díjak;

g) a befektetők részére történő kifizetésekkel, a kollektív befektetési értékpapír visszaváltásával, és az ÁÉKBV által kötelezően nyújtandó tájékoztatás elérhetőségével kapcsolatos követelmények;

h) az ÁÉKBV által folytatott forgalmazás megszüntetésének feltételei;

i) az 584/2010/EU bizottsági rendelet 1. cikkében említett bejelentő levélben feltüntetendő információk részletes tartalma;

j) a (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló e-mail cím.

40. ABAK által kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazása

120. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon szakmai befektetők számára forgalmazhatja, amint az e §-ban megállapított feltételek teljesülnek.

(2) Amennyiben az ABAK által kezelt uniós ABA gyűjtő-ABA, az (1) bekezdés szerinti forgalmazási jog feltétele, hogy a cél-ABA is olyan uniós ABA legyen, amelyet egy engedélyezett uniós ABAK kezel.

(3) Az ABAK minden általa forgalmazni kívánt uniós ABA-ról a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e a (3) bekezdés szerinti értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását, ha az ABAK nem e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli az ABA-t, vagy ha az ABAK nem felel meg e törvény rendelkezéseinek. Az ABAK a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazását. A Felügyelet az ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(5) A (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a Felügyelet engedélyezi az ABAK által kezelt más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon lakossági befektetők számára is, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) az uniós ABA-t a Felügyelet a lakossági befektetőknek forgalmazható Magyarországon bejegyzett ABA típussal egyenértékűnek minősíti,

b) az uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazása során betartja a XVII. fejezet rendelkezéseit.

41. ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak más EGT-államban történő forgalmazása

121. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-állam szakmai befektetői számára forgalmazhatja, amint az e §-ban megállapított feltételek teljesülnek.

(2) Amennyiben az ABAK által kezelt uniós ABA gyűjtő-ABA, az (1) bekezdés szerinti forgalmazási jog feltétele, hogy a cél-ABA is olyan uniós ABA legyen, amelyet egy engedélyezett uniós ABAK kezel.

(3) Az ABAK minden általa forgalmazni kívánt uniós ABA-ról a 15. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott iratokat – az ABAK értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet legkésőbb a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül továbbítja azt azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(5) Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban. Amennyiben azok különbözőek, a Felügyelet az ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamában.

(6) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.

(7) A (3) bekezdés szerinti értesítést és a (4) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus formában fogadja és továbbítja a (4) bekezdésben említett dokumentumokat.

(8) A (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy hogy az ABAK megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait.

42. ABAK által kezelt nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazása

122. § (1) Magyarország területén az ABAK az általa kezelt nem uniós ABA vagy a 120. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha:

a) az ABAK a 64. § kivételével, de annak biztosításával, hogy egy vagy több az ABAK-tól eltérő intézmény kerüljön kijelölésre a 64. § (7)–(9) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésére – teljesíti az e törvényben megállapított valamennyi követelményt;

b) a rendszerkockázat felügyelete céljából és a nemzetközi standardokkal összhangban a Felügyelet, valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően végezze a feladatát;

c) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem együttműködő országok és területek listáján.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a 64. § (7)–(9) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzésére kijelölt intézményt bejelenti a Felügyelet részére.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.

43. Nem uniós ABAK által kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazása

123. § (1) Magyarország területén a nem uniós ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők részére forgalmazhatja, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) a nem uniós ABAK az általa e § és 189–192. § szerint forgalmazott minden egyes ABA tekintetében teljesíti a kezelési szabályzatra, az éves jelentésre, és a felügyeleti adatszolgáltatásra (külön jogszabályban) előírt követelményeket, amennyiben valamely általa e § alapján forgalmazott ABA az 189. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik;

b) a rendszerkockázat felügyelete céljából és a nemzetközi standardokkal összhangban a Felügyelet, valamint

ba) azon EGT-államok felügyeleti hatóságai, amelyekben az ABA-kat forgalmazzák,

bb) adott esetben az érintett uniós ABA felügyeleti hatóságai,

bc) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai, továbbá

bd) adott esetben a nem uniós ABA letelepedésének helye szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai

között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően végezze a feladatát;

c) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti vagy a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem együttműködő országok és területek listáján.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett rendelkezésekben szereplő felügyeleti hatóságoknak és az ABA-k befektetőinek azokat kell tekinteni, amelyek azokban az EGT-államokban találhatók, amelyekben az ABA-kat forgalmazzák.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés b) pont szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.

XIX. Fejezet

A nettó eszközérték, a befektetőknek történő kifizetések általános szabályai, az illikvid eszközök elkülönítése

44. A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai

124. § (1) A befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazása vagy bevonása során a befektetési jegyek vételi és visszaváltási árfolyamát a befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell megállapítani.

(2) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, illetve illikvid eszközök esetén szakértői becslés alapján a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.

(3) A befektetési alap nettó eszközértékét a kezelési szabályzatban foglaltak alapján a letétkezelő, az értékbecslő vagy az ABAK állapítja meg.

(4) A befektetési alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva, késedelem nélkül megküldeni a letétkezelőnek, illetve az értékbecslőnek.

125. § (1) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani.

(2) A nyilvános zárt végű értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább hetente egyszer meg kell állapítani.

(3) A tőzsdére bevezetett értékpapír-befektetési alapok nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdei kereskedési napra meg kell állapítani.

(4) Minden egyéb értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább havonta egyszer meg kell állapítani.

45. Eljárás a nettó eszközérték-számításban bekövetkezett hiba esetén

126. § (1) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során.

(3) Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel a hiba feltárásától számított 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve – ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – a kezelési szabályzatban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, illetve – ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy

c) a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára.

46. A befektetők részére történő kifizetések

127. § (1) A befektetési alap futamideje alatt a befektetési alapkezelő a befektetési alap eszközeiből a befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből történő hozamkifizetés formájában, vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére. Utóbbi esetben a kifizetés történhet a befektetési jegyek névértékének leszállításával is.

(2) A kifizetés feltételeiről és eljárásáról a kezelési szabályzat rendelkezik. A kifizetéseket befektetési jegy sorozaton belül azonos feltétellel kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kifizetés befektetők felé történő teljesítése a forgalmazó feladata és felelőssége.

47. A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése

128. § (1) Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5%-át meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.

(2) Jelen szakasz vonatkozásában illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.

(3) Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték-számítás során a befektetési alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni.

(4) Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg a befektetési alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint.

(5) Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a befektetési alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse.

(6) Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.

(7) Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A befektetési alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.

(8) A befektetési alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig felfüggeszti.

XX. Fejezet

Tájékoztatási kötelezettség

48. A tájékoztató

129. § (1) Befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala esetén a tájékoztatónak az 5. melléklet szerinti tartalmon túl tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia a befektetési alap kockázati tényezőiről.

(2) A tájékoztatónak meg kell jelölnie azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a befektetési alap befektethet. Külön ki kell térni arra, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása.

(3) Származtatott ügyletek alkalmazása esetén a tájékoztatónak arra vonatkozó információt is tartalmaznia kell, hogy a származtatott ügyletek engedélyezésére fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség és jelezni kell a származtatott ügyletek alkalmazásának lehetséges hatását a kockázati tényezők alakulására.

(4) Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, e tényre a tájékoztatóban – és a kereskedelmi kommunikációban – kifejezetten fel kell hívni a figyelmet.

(5) Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a vagyon lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, a tájékoztatónak – és a kereskedelmi kommunikációnak – kifejezetten fel kell hívnia a figyelmet a befektetési alap ezen sajátosságára.

(6) A tájékoztatóban közölni kell a forgalomba hozatali maximum elérését követő allokáció módját, lezárásának időpontját, az allokációról való értesítés módját.

(7) A tájékoztatót a befektetők számára tartós adathordozón vagy a befektetési alap közzétételi helyén folyamatosan elérhetővé kell tenni, és a tájékoztató egy nyomtatott példányát kérésre díjmentesen át kell adni.

(8) A tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig hatályos.

49. A kiemelt befektetői információ

130. § (1) A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik meghozatalát. A kiemelt befektetői információ közzététele során kifejezetten utalni kell arra, hogy az információ kiemelt befektetői információnak minősül. A kiemelt befektetői információ tömören és közérthetően tartalmazza

a) a befektetési alap meghatározását,

b) a befektetési alap befektetési célkitűzéseinek és befektetési politikájának rövid leírását,

c) a befektetési alap múltbeli teljesítményének bemutatását, vagy amennyiben az adott alap befektetési célkitűzései alapján releváns, a célkitűzésekben előre jelzett várható teljesítmény bekövetkezését bemutató esetek leírását,

d) a befektetési alap terhére elszámolható költségeket és kapcsolódó díjakat,

e) a befektetési alap kockázat- és nyereségprofilját, beleértve a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott befektetési alapba történő befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra.

(2) A kiemelt befektetői információ hivatkozást nem tartalmazhat, azzal a kivétellel, hogy a kiemelt befektetői információban egyértelműen meg kell határozni, hol lehet további információt kapni a befektetési alapról, hol lehet térítésmentesen hozzájutni a tájékoztatóhoz, az éves és féléves jelentéshez, és ezek milyen nyelven állnak a befektetők rendelkezésére.

(3) A kiemelt befektetői információnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra, hogy kizárólag a kiemelt befektetői információ alapján igény nem érvényesíthető, kivéve, ha az információ félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más részeivel.

(4) Minden országban, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák, a kiemelt befektetői információt – a fordítástól eltekintve – azonos tartalommal, módosítások és kiegészítések nélkül kell alkalmazni.

(5) A kiemelt befektetői információt a jegyzési időszak kezdete előtt legalább 7 nappal megelőzően tartós adathordozón vagy honlapon a befektetők rendelkezésére kell bocsátani, kérésre nyomtatott példányát díjmentesen szerződéskötéskor át kell adni a befektetőknek, és a folyamatos forgalmazás alatt közzé kell tenni. A kiemelt befektetői információnak naprakésznek kell lennie.

(6) A kiemelt befektetői információ részletes tartalma, formája, közzététele tekintetében a Bizottság 583/2010/EU rendeletének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

50. A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei

131. § (1) A befektetési alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól.

(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti.

(3) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés,

b) a pénzügyi év első 6 hónapjáról féléves jelentés,

c) havi portfóliójelentés

formájában teljesíti.

(4) A (3) bekezdés szerinti éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfóliójelentést a tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontokig kell közzétenni:

a) az éves jelentést 4 hónapon belül,

b) a féléves jelentést 2 hónapon belül,

c) a havi portfóliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig,

és gondoskodni kell arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek.

132. § (1) A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves jelentése tartalmazza a befektetési alap eredmény-kimutatását, jelentést az adott időszakban végzett tevékenységekről és a 6. mellékletben, ingatlanalap esetében továbbá a 7. mellékletben meghatározott egyéb adatokat, valamint az összes egyéb olyan lényeges információt, amelynek alapján a befektetők véleményt tudnak alkotni a befektetési alap tevékenységeinek fejlesztéséről és eredményeiről.

(2) A nyilvános nyílt végű befektetési alap féléves jelentése tartalmazza a 6. melléklet I–IV. szakaszában, továbbá ingatlanalap esetében a 7. melléklet 2–3. szakaszában meghatározott adatokat. Amennyiben a befektetési alap év közben hozamot fizet, a mérlegnek tartalmaznia kell az adózott féléves eredményt és a kifizetett vagy felkínált közbenső hozamot.

133. § A havi portfóliójelentés tartalmazza a hónap utolsó nettó eszközértéke alapján:

a) a portfólió bemutatását a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célok és limitek szerinti főbb kategóriáknak megfelelően (főbb eszközfajták, földrajzi diverzifikáció, devizális megoszlás) illetve, ha a befektetési politikában ilyen limitek nincsenek megállapítva, a főbb eszközfajták szerint (részvény, kötvény, befektetési jegy, betét, egyéb eszközök),

b) a származtatott ügyletek figyelembevételével számított, a befektetési eszközökben meglévő nettó összesített kockázati kitettség (tőkeáttétel) mértékét,

c) a portfólióban 10%-nál magasabb részarányt képviselő eszközök (kibocsátók) felsorolását,

d) a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét.

134. § A nyilvános nyílt végű befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást a Felügyelet, valamint kérésre a befektetési alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni.

135. § (1) Az éves jelentésben közölt számviteli információkat a befektetési alap könyvvizsgálójának felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatnak az alábbiakat kell magába foglalnia:

a) az eszközök és kötelezettségek időszak végi leltárának vizsgálatát,

b) az adott időszakban elszámolt kezelési költségek ellenőrzését a letétkezelő által adott értékelés alapján.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést, ideértve bármely esetleges minősítést, az éves jelentésben teljes egészében közölni kell.

51. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok

136. § (1) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül.

(2) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli működési időszakra vonatkozó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. Amennyiben a befektetési alap több mint 5 éve működik, elegendő az utolsó 5 évre vonatkozó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adat elérhetőségének biztosítása.

(3) A befektetési alapkezelő a befektető kérésére átadja az ÁÉKBV kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokra, a kiválasztott módszerekre és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak alakulására vonatkozó információt.

137. § (1) A kereskedelmi kommunikáció csak tisztességes, világos és egyértelmű lehet, és ennek során nem lehet olyan kijelentést tenni, amely cáfolja vagy csökkenti a tájékoztatóban és a kiemelt befektetői információban foglaltak jelentőségét. A kereskedelmi kommunikációban meg kell jelölni, hogy a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalával, illetve folyamatos forgalmazásával kapcsolatosan tájékoztató és kiemelt befektetői információ közzétételére került vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató és a kereskedelmi kommunikáció hol, milyen módon, és más EGT-államban székhellyel rendelkező kollektív befektetési forma esetében milyen nyelven hozzáférhető.

(2) A Felügyelet a kereskedelmi kommunikációt betilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.

138. § A befektetési alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok kezelési szabályzatai és tájékoztatói összevont kezelési szabályzatként, illetve összevont tájékoztatóként is elkészíthetőek a 3. melléklet I. Fejezetében és az 5. mellékletben foglaltak megfelelő alkalmazásával, akként, hogy ilyen esetben a kezelési szabályzat, illetve a tájékoztató azon tartalmi elemeit, amelyek több vagy valamennyi befektetési alap esetében azonosak, elegendő egy ízben a dokumentum részévé tenni, azokat – az esettől függően – több vagy valamennyi befektetési alapra vonatkoztatva, míg a kezelési szabályzat, illetve a tájékoztató egyes alapokra vonatkozó részeiben csak az adott alapra speciálisan jellemző elemeket kell feltüntetni.

52. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

139. § (1) A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat:

a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt;

b) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;

c) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;

d) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek befektetőkre nézve hátrányos változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal;

e) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségének korlátozását jelenti – ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit –, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására;

f) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján;

g) a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;

h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt;

i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;

j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul;

k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;

l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;

m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20%-ot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül;

n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal;

o) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon;

p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül, legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül;

q) amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg;

r) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül.

(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdés szerinti rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti.

(3) A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő hatálybalépésre a Felügyelet engedélyének kézhezvételét követő 60 napon belül nem kerül sor, a hatálybalépésre csak ismételt engedélyezési eljárást követően kerülhet sor.

53. A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések

140. § (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres tájékoztatási kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára – a kezelési szabályzatban meghatározott módon történő – rendelkezésre bocsátásával teljesíti, azzal hogy az éves jelentésben közölt számviteli információkra a 135. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg az éves jelentést a Felügyelet, valamint kérésre a zártkörű ABA letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni. A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt zártkörű befektetési alap esetében az éves és féléves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, amely tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.

(2) A zártkörű befektetési alap befektetési politikájával kapcsolatos tájékoztatásra a nyilvános alapokra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a tájékoztató helyett a kezelési szabályban kell feltüntetni az információt.

(3) A zártkörű befektetési alap nyilvános módon nem kereshet befektetőket, a befektetési jegyek forgalomba hozatalát, forgalmazását nyilvánosan vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető módon nem reklámozhatja. E korlátozás nem vonatkozik a nettó eszközérték adatok közzétételére.

54. A közzétételi kötelezettség teljesítésének módja

141. § (1) A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik,

a) a befektetési alapkezelő és az érintett befektetési alap honlapján, és

b) ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti, a nettó eszközérték adatok kivételével.

(2) A letétkezelő és a forgalmazó az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit az információnak a saját honlapján, és ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével teljesíti.

NEGYEDIK RÉSZ

A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

XXI. Fejezet

A cél- és gyűjtő-ÁÉKBV-k speciális szabályai

55. A cél- és gyűjtő-ÁÉKBV engedélyezése

142. § (1) A Felügyelet előzetes engedélye szükséges a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetéséhez.

(2) A Felügyelet az engedély megadásáról a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelőjét.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt megadja, ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak letétkezelője és könyvvizsgálója, valamint a cél-ÁÉKBV az e részben meghatározott követelményeknek megfelel. Az engedélyhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

a) a gyűjtő- és a cél-ÁKBV kezelési szabályzata;

b) a gyűjtő- és a cél-ÁKBV tájékoztatója és a 130. § szerinti kiemelt befektetői információk;

c) a gyűjtő- és a cél-ÁKBV közötti, a 143. § (1) bekezdés szerinti megállapodás vagy belső szabályzat;

d) a 147. § szerinti, a befektetőknek szóló információ;

e) ha a cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a 144. § (1) és (2) bekezdés szerinti, a letétkezelőik közötti információmegosztási megállapodás;

f) ha a cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, a 145. § (1) bekezdés szerinti, a könyvvizsgálóik közötti információmegosztási megállapodás.

(4) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV más EGT-államban letelepedett cél-ÁÉKBV-be kíván befektetni, akkor az engedélykérelemhez be kell nyújtani a cél-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által arra vonatkozóan kiadott igazolást is, hogy a cél-ÁÉKBV olyan ÁÉKBV vagy olyan ÁÉKBV részalapja, amely teljesíti az ÁÉKBV-irányelv 58. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek adott EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseket. A dokumentumokat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell benyújtani.

56. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó közös rendelkezések

143. § (1) A cél-ÁÉKBV minden olyan dokumentumot és információt köteles megadni a gyűjtő-ÁÉKBV számára, amelyre az utóbbinak az e törvényben meghatározott követelmények teljesítéséhez szüksége van. E célból a gyűjtő-ÁÉKBV megállapodást köt a cél-ÁÉKBV-vel. A gyűjtő-ÁÉKBV ezen megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV-be – figyelemmel a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakra – 20%-ot meghaladó mértékben. Ha a cél- és gyűjtő-ÁÉKBV-t ugyanazon ÁÉKBV-alapkezelő kezeli, a megállapodás helyettesíthető olyan belső szabályzattal, amely biztosítja a jelen bekezdésben meghatározott követelmények érvényesülését. A megállapodás, illetve a szabályzat kötelező tartalmi elemeit a 10. melléklet tartalmazza. A megállapodást, illetve a vonatkozó szabályzatot kérésre és díjmentesen minden befektető számára elérhetővé kell tenni.

(2) A cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV a nettó eszközérték számítását és közzétételét köteles időben úgy összehangolni, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazásánál elkerülhető legyen az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés.

(3) Ha a cél-ÁÉKBV felfüggeszti kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását, a gyűjtő-ÁÉKBV is jogosult felfüggeszteni kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását a cél-ÁÉKBV által alkalmazott időszakkal megegyező időszakra.

(4) A cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy

a) a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát; vagy

b) a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább.

(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ÁÉKBV-alapkezelő a gyűjtő-ÁÉKBV tervezett megszüntetésről a megszűnési eljárás megindítását 3 hónappal megelőzően köteles tájékoztatni a befektetőket és a Felügyeletet, illetve más EGT-államban székhellyel rendelkező gyűjtő-ÁÉKBV esetében az adott EGT-állam felügyeleti hatóságát.

(6) A cél-ÁÉKBV szétválása, vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV

a) továbbra is a cél-ÁÉKBV vagy az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

b) eszközeinek legalább 85%-át egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti, vagy

c) módosítsa a kezelési szabályzatát, amely révén nem gyűjtő-ÁÉKBV-vé alakul.

(7) A cél-ÁÉKBV a tervezett egyesüléséről, szétválásáról az egyesülés, szétválás hatálybalépése előtt legkésőbb 60 nappal tájékoztatja a befektetőket és a gyűjtő-ÁÉKBV illetékes felügyeleti hatóságát. A cél-ÁÉKBV egyesülésének, szétválásának hatálybalépése előtt a gyűjtő-ÁÉKBV jogosult visszaváltani a cél-ÁÉKBV-ben kollektív befektetési értékpapírjait, kivéve, ha a Felügyelet megadta a (6) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt.

57. A letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok

144. § (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a letétkezelők információ-megosztási megállapodást kötelesek kötni letétkezelői feladataik megfelelő ellátása érdekében. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 11. melléklet tartalmazza. A gyűjtő-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV befektetési jegyeibe.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV befektetési alapkezelője köteles a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője részére a cél-ÁÉKBV-vel kapcsolatosan mindazt az információt átadni, amely a letétkezelő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(3) A cél-ÁÉKBV letétkezelője haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, a gyűjtő-ÁÉKBV befektetési alapkezelőjét vagy letétkezelőjét a cél-ÁÉKBV tekintetében észlelt (4) bekezdés szerinti olyan szabálytalanságról, amely megítélése szerint negatív hatást gyakorol a gyűjtő-ÁÉKBV-re.

(4) A (3) bekezdés szempontjából szabálytalanságnak minősülnek:

a) a cél-ÁÉKBV nettó eszközértékének számítása során elkövetett hibák;

b) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a gyűjtő-ÁÉKBV általi vásárlásával, jegyzésével, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésével kapcsolatos ügyletek vagy azok elszámolása során elkövetett hibák;

c) a cél-ÁÉKBV-től eredő jövedelmek kifizetése vagy tőkésítése során, vagy a kapcsolódó forrásadó kiszámítása során elkövetett hibák;

d) a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzatában, tájékoztatójában vagy kiemelt befektetői információiban leírt befektetési célkitűzések, politika vagy stratégia megsértése;

e) jogszabályban vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, tájékoztatójában vagy kiemelt befektetői információiban meghatározott befektetési és hitelfelvételi korlátok megszegése.

(5) A letétkezelőkre vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat- és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.

145. § (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, e könyvvizsgálók információmegosztási megállapodást kötelesek kötni feladataik összehangolása érdekében. A gyűjtő-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 12. melléklet tartalmazza.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója a független könyvvizsgálói jelentésében figyelembe veszi a cél-ÁÉKBV független könyvvizsgálói jelentését, és jelentést tesz a cél-ÁÉKBV független könyvvizsgálói jelentésében feltárt szabálytalanságokról és azoknak a gyűjtő-ÁÉKBV-re gyakorolt hatásáról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező határidővel ad hoc jelentést készít.

(3) A könyvvizsgálókra vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat-és titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.

146. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV tájékoztatója az 5. mellékletben található információkon kívül a következő információkat is tartalmazza:

a) nyilatkozatot arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az adott cél-ÁÉKBV befektetője és e minőségében eszközeinek legalább 85%-át tartósan az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti,

b) a gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV befektetési célkitűzését és politikáját, köztük kockázati profilját, valamint azt, hogy teljesítményük azonos-e, vagy milyen mértékben és milyen okokból tér el, beleértve a nem a cél-ÁÉKBV-ben lévő befektetések ismertetését,

c) a cél-ÁÉKBV, annak szervezete, befektetési célkitűzése és politikája, valamint kockázati profilja rövid leírását, valamint azt, hogy milyen módon lehet beszerezni a cél-ÁÉKBV tájékoztatóját,

d) a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV között létrejött megállapodás vagy a vonatkozó szabályzat összefoglalását;

e) azt, hogy a befektetők hogyan szerezhetnek bővebb információt a cél-ÁÉKBV-ről és a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV között létrejött megállapodásról,

f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetése alapján a gyűjtő-ÁÉKBV által fizetendő díjazás vagy költségtérítés, valamint a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV összesített díjainak leírását; és

g) a cél-ÁÉKBV-be való befektetés gyűjtő-ÁÉKBV-t érintő adózási következményeinek leírását.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV éves jelentése a 6. mellékletben megadott információkon kívül a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV aggregált díjairól szóló nyilatkozatot is tartalmazza. A gyűjtő-ÁÉKBV éves és féléves jelentésében meg kell jelölni, hogy honnan szerezhető be a cél-ÁÉKBV éves, illetve féléves jelentése.

(3) A gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV tájékoztatóját, a kiemelt befektetői információt és ezek módosításait, valamint éves és féléves jelentéseit is megküldi a Felügyeletnek, valamint kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek ezek nyomtatott példányát.

(4) A gyűjtő-ÁÉKBV minden folyamatos forgalmazással kapcsolatos közleményében közzéteszi, hogy eszközeinek legalább 85%-át tartósan az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti.

58. ÁÉKBV átalakítása gyűjtő-ÁÉKBV-vé, cél-ÁÉKBV-váltás

147. § (1) Ha egy ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-vé kíván alakulni, vagy egy gyűjtő-ÁÉKBV meg kívánja változtatni a cél-ÁÉKBV-jét, az alábbi információkat kell a befektetők rendelkezésére bocsátani:

a) nyilatkozatot, miszerint a Felügyelet jóváhagyta, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az említett cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektessen;

b) a gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV vonatkozásában a kiemelt befektetői információkat,

c) az időpontot, amikor a gyűjtő-ÁÉKBV elkezd befektetni a cél-ÁÉKBV-be vagy ha már befektetett abba, azt az időpontot, amikor a befektetése várhatóan meghaladja a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt 20%-os korlátot;

d) nyilatkozatot arról, hogy a befektetőknek jogukban áll kollektív befektetési értékpapírjaik visszaváltását kérni 30 napon belül attól kezdve, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésre bocsátott minden, e bekezdésben említett információt, anélkül, hogy a visszaváltási költségek fedezése céljából visszatartottaktól eltérő egyéb díjakat számítanának fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelője legalább 30 nappal az (1) bekezdés c) pontjában említett időpont előtt köteles a befektetők rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁÉKBV a 97. §-ban előírtak szerinti bejelentő levelet küldött a Felügyeletnek, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 97. §-ban említett fogadó tagállam hivatalos nyelvén vagy a Felügyelet által elfogadott nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A fordítás elvégzéséről a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelője köteles gondoskodni és a fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.

(3) A (2) bekezdésben említett 30 napos időtartam lejárta előtt a gyűjtő-ÁÉKBV nem fektethet be az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott 20%-os korlátot meghaladó mértékben.

(4) A tájékoztatás nyújtásának módjára vonatkozóan a 72. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

59. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó egyéb kötelezettségek

148. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV köteles ellenőrizni a cél-ÁÉKBV tevékenységét. E kötelezettség teljesítése során a gyűjtő-ÁÉKBV támaszkodhat a cél-ÁÉKBV-től, annak ÁÉKBV alapkezelőjétől, letétkezelőjétől és könyvvizsgálójától kapott információra és dokumentumokra, kivéve azok nyilvánvaló pontatlansága esetén.

(2) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak alapkezelője vagy bármely, a gyűjtő-ÁÉKBV vagy alapkezelője nevében eljáró személy értékesítési díjat, jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást kap a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetéssel kapcsolatban, a díjat, a jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást a gyűjtő-ÁÉKBV javára kell befizetni.

149. § (1) A cél-ÁÉKBV haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet minden, a kollektív befektetési értékpapírjaiba befektető gyűjtő-ÁÉKBV-ról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatóságát az ilyen befektetésről.

(2) A cél-ÁÉKBV a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetésért vagy azok visszaváltásáért jegyzési vagy visszaváltási díjat nem számíthat fel.

(3) A cél-ÁÉKBV alapkezelője köteles biztosítani azt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV vagy annak alapkezelője, a gyűjtő-ÁÉKBV felügyeleti hatósága, letétkezelője és könyvvizsgálója hozzáférjenek minden olyan információhoz, amelyet a jogszabályok, a gyűjtő-ÁÉKBV kezelési szabályzata előír.

150. § (1) A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV-t a cél-ÁÉKBV vagy annak befektetési alapkezelője, letétkezelője vagy könyvvizsgálója tekintetében hozott minden döntésről, intézkedésről, e rész feltételei be nem tartásának megállapításáról vagy a Tpt. 360. § (1) bekezdése alapján bejelentett bármely információról.

(2) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága felé teljesíti. Más EGT-államban székhellyel rendelkező cél-ÁÉKBV esetén a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságától kapott tájékoztatást a Felügyelet haladéktalanul továbbítja a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁÉKBV részére.

60. A cél-ÁÉKBV megszűnése

151. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV – a cél-ÁÉKBV általi megszűnési döntésről szóló értesítéstől számított 2 hónapon belül – benyújtja a Felügyeletnek a következő dokumentumokat:

a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (4) bekezdés a) pontja szerint az eszközeinek legalább 85%-át egy másik cél-ÁÉKBV-be kívánja befektetni:

aa) a 143. § (4) bekezdés a) pont szerinti befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;

ab) a kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására irányuló kérelmet;

ac) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;

ad) a 142. § (3) és (4) bekezdésben előírt egyéb dokumentumokat;

b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (4) bekezdés b) pontja szerint olyan ÁÉKBV-vé kíván átalakulni, amely nem gyűjtő-ÁÉKBV:

ba) a kezelési szabályzata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;

bb) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítása, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;

c) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésre vonatkozó bejelentést.

(2) Ha a cél-ÁÉKBV több mint 5 hónappal a megszűnési eljárás megindításának napja előtt értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésről, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnési eljárás megindításának napja előtt legalább 3 hónappal köteles benyújtani a Felügyelet számára az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat.

(3) A gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnésre irányuló szándékáról haladéktalanul értesíti befektetőit.

152. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 151. § (1) bekezdés a) illetve b) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül értesíteni kell arról, hogy a Felügyelet megadta-e a jóváhagyást.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról értesíti a cél-ÁÉKBV-t a jóváhagyás kézhezvételének időpontjában.

(3) A Felügyelet a 151. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre vonatkozó jóváhagyását követően, a gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul megteszi a 147. § (1) és (2) bekezdésében foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(4) Ha a cél-ÁÉKBV megszűnéséből származó bevételek kifizetését még azelőtt teljesíteni kell, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV – a 151. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban – egy másik cél-ÁÉKBV-ba a befektetést megkezdi, illetve ha a 151. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben új befektetési célkitűzéseivel és politikájával összhangban kezdi meg a befektetéseket, akkor a Felügyelet a jóváhagyást csak akkor adja meg, ha

a) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnéséből származó bevételeket

aa) készpénzben, vagy

ab) a bevételek egészét vagy egy részét természetbeni eszközátruházásként kapja meg; valamint

b) azt megelőzően, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV-nek új befektetés megkezdésére kötelezettsége keletkezik, a gyűjtő-ÁÉKBV az e bekezdésben meghatározott készpénzt csak hatékony készpénzgazdálkodás céljával fekteti be.

(5) A (4) bekezdés a) pont ab) alpontjának alkalmazása akkor lehetséges, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván ezzel a lehetőséggel, és ezzel egyidejűleg a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás vagy a belső üzletviteli szabályzat valamint a megszűnésre vonatkozó döntés ezt lehetővé teszi. A gyűjtő-ÁÉKBV a természetbeni eszközátruházással kapott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.

61. A cél-ÁÉKBV egyesülése, szétválása

153. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 1 hónapon belül benyújtja a Felügyeletnek az alábbi dokumentumokat:

a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is ugyanazon cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je kíván maradni:

aa) az ennek jóváhagyására irányuló kérelmet;

ab) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;

ac) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;

b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV tervezett egyesülése vagy szétválása következtében létrejövő másik cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je kíván lenni, vagy ha a gyűjtő-ÁÉKBV eszközei legalább 85%-át egy másik, nem az egyesülésből vagy szétválásból származó cél-ÁÉKBV befektetési jegyében történő elhelyezésére fordítja,

ba) az ezen befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;

bb) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;

bc) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;

bd) a 142. § (3) és (4) bekezdésében előírt egyéb dokumentumokat;

c) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 143. § (4) bekezdés b) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább

ca) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;

cb) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 129. §-ban és a 130. §-ban előírtak figyelembevételével;

d) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására vonatkozó döntést tartalmazó dokumentumot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, ha

a) a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je;

b) a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működik tovább.

(3) Az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, ha

a) a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő-ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik;

b) a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től.

(4) Ha a cél-ÁÉKBV az egyesülés vagy szétválás hatálybalépésének tervezett napja előtt legalább 4 hónappal bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére a 68. §-ban és a 69. §-ban meghatározott információkat, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV legalább 3 hónappal a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása hatálybalépésének tervezett napja előtt benyújtja a Felügyelet részére az (1) bekezdés szerinti megfelelő dokumentumokat.

(5) A gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul értesíti befektetőit, valamint a cél-ÁÉKBV-t a megszűnésre irányuló szándékáról.

154. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 153. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül a Felügyelet értesíti, hogy megadta-e a kért jóváhagyást.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról szóló értesítés kézhezvételét követően értesíti a cél-ÁÉKBV-t.

(3) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti értesítést követően, haladéktalanul megteszi a 147. § (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(4) A 153. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a gyűjtő-ÁÉKBV jogosult arra, hogy a 143. § (5) bekezdés harmadik albekezdésében és 95. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyei visszavásárlását vagy visszaváltását kérje, amennyiben a Felügyelet az azt megelőző utolsó munkanapig nem adta meg a 153. § (1) bekezdésében meghatározott jóváhagyást, amelyen a gyűjtő ÁÉKBV az egyesülés vagy a szétválás hatálybalépése előtt kérheti a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek visszavásárlását vagy visszaváltását.

(5) A gyűjtő-ÁÉKBV a (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jogot saját befektetőinek a 147. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a gyűjtő-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeik visszavásárlására vagy visszaváltására irányuló jogának biztosítása érdekében is gyakorolhatja.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jog gyakorlása előtt a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell vizsgálni azon alternatív megoldási lehetőségeket, amelyek segíthetnék az ügyleti költségek és más kedvezőtlen következmények elkerülését vagy csökkentését.

(7) Amennyiben a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek (4) bekezdés szerinti visszaváltását kéri, a visszaváltás ellenértékét készpénzben, vagy részben vagy egészben természetbeni eszközátruházásként kapja meg, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván az utóbbi lehetőséggel, és ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás ezt megengedi. A természetbeni visszaváltás esetén a gyűjtő-ÁÉKBV az átruházott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.

(8) A Felügyelet azzal a feltétellel adhatja meg a jóváhagyást, hogy a (7) bekezdéssel összhangban tartott vagy kapott készpénz csak a hatékony készpénzgazdálkodás céljával fektethető be újra azt a dátumot megelőzően, amelyen a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell kezdenie a befektetést vagy az új cél-ÁÉKBV-be, vagy az új befektetési célkitűzésekkel és politikával összhangban.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ABAK ÉS AZ ABA HARMADIK ORSZÁGOKAT ÉRINTŐ SZABÁLYAI

XXII. Fejezet

ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásával kapcsolatos szabályai

155. § (1) Az ABAK a kezelésében lévő nem uniós ABA és a 120. § (2) bekezdés szerinti követelményeket nem teljesítő uniós gyűjtő-ABA kollektív befektetési értékpapírjait szakmai befektetők számára akkor forgalmazhatja Magyarországon, ha – az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § kivételével – teljesíti az e törvényben megállapított valamennyi követelményt, valamint a (2)–(10) bekezdésben és a 61. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírások is teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti forgalmazás további feltétele, hogy

a) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem együttműködő országok és területek listáján,

b) Magyarországnak a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országgal és a nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának helyszínéül javasolt EGT-államokkal olyan megállapodása van hatályban, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét is.

(3) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon szándékozik forgalmazni, az ABAK a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.

(4) A Felügyelet legkésőbb a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e Magyarországon az értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását, ha az ABAK nem e törvénynek megfelelő módon kezeli, vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felel meg e törvénynek. Az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (a továbbiakban: EÉPH) is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(5) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-államban szándékozik forgalmazni, az ABAK a 15. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelynek kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott iratokat – az ABAK értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet legkésőbb az (5) bekezdésben említett hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül továbbítja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(7) Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK adott fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.

(8) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.

(9) Az (5) bekezdés szerinti értesítést és a (6) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus formában fogadja és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.

(10) A (3) vagy (5) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.

(11) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.

XXIII. Fejezet

Nem uniós ABAK-ra vonatkozó szabályok

62. A referencia-tagállam meghatározása

156. § (1) A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország a (2) bekezdésben foglalt esetekben. A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország akkor lehet a (3) bekezdésben foglalt esetekben, ha az (5) bekezdésben foglaltak szerint Magyarországra esik a választás. Amennyiben a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország, a nem uniós ABAK engedélyezési eljárása és felügyelete tekintetében a Felügyelet jár el.

(2) A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország, ha

a) a nem uniós ABAK egy vagy több, Magyarországon nyilvántartásba vett ABA-t szándékozik kezelni és nem tervezi ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az Unióban a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban;

b) a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását tervezi egy EGT-államban, és az ABA Magyarországon nincs nyilvántartásba véve, és nincs bejegyezve vagy nyilvántartásba véve semelyik másik EGT-államban, de az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon kívánja forgalmazni;

c) a nem uniós ABAK csak egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait tervezi kizárólag Magyarországon forgalmazni;

d) a nem uniós ABAK több uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait tervezi forgalmazni az Unióban, és ezen ABA-k nem mindegyike van ugyanazon EGT-államban engedélyezve vagy nyilvántartásba véve, de az ABAK a legtöbb ABA hatékony forgalmazását Magyarországon tervezi;

e) ha a nem uniós ABAK több uniós és nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait, vagy több nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait tervezi az Unióban forgalmazni, de a legtöbb ABA hatékony forgalmazását Magyarországon tervezi.

(3) A nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország lehet, ha

a) a nem uniós ABAK több különböző EGT-államban letelepedett uniós ABA-t szándékozik kezelni és nem tervezi ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az Unióban a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban,

aa) és a legtöbb kezelt ABA Magyarországon letelepedett ABA; vagy

ab) a legnagyobb összegű eszközt Magyarországon kezeli;

b) a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását tervezi kizárólag egy EGT-államban, és az ABA vagy Magyarországon lett nyilvántartásba véve, vagy valamely más EGT-államban van bejegyezve vagy nyilvántartásba véve, de az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon tervezi forgalmazni;

c) a nem uniós ABAK csak egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak különböző EGT-államokban történő forgalmazását tervezi:

ca) ha az ABA be van jegyezve vagy nyilvántartásba van véve valamely EGT-államban, és az ABA letelepedés szerinti tagállama Magyarország vagy azon EGT-államok egyike Magyarország, ahol az ABAK hatékony forgalmazást tervez;

cb) ha nincs nyilvántartásba véve vagy bejegyezve az ABA valamely EGT-államban, Magyarország azon EGT-államok egyike, ahol az ABAK hatékony forgalmazást tervez;

d) ha a nem uniós ABAK csak egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását tervezi különböző EGT-államokban, köztük Magyarországon;

e) ha a nem uniós ABAK több uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását tervezi az Unióban, és ha ezen ABA-k mindegyike ugyanazon EGT-államban van bejegyezve vagy nyilvántartásba véve, és ezen ABA-k letelepedés szerinti tagállama Magyarország, vagy ha Magyarország az az EGT-állam, ahol az ABAK a legtöbb ABA hatékony forgalmazását tervezi.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett hatékony forgalmazásra vonatkozó szándékot a nem uniós ABAK-nak igazolnia kell azáltal, hogy forgalmazási stratégiáját a Felügyelet által előírt formában feltárja.

(5) A (3) bekezdésben foglalt esetekben Magyarországon kívül más referencia-tagállam is lehetséges. Ilyen esetben az uniós ABA kezelését, illetve az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK-nak a 158. vagy 159. §-sal összhangban kérelmet kell benyújtania a Felügyelethez és minden olyan EGT-állam felügyeleti hatóságaihoz, amelyek a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel összhangban referencia-tagállamok lehetnek, abból a célból, hogy a felügyeleti hatóságok egymás között megállapítsák a referencia-tagállamot. A Felügyelet a többi felügyeleti hatósággal közösen dönt e kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül, hogy melyik legyen a nem uniós ABAK referencia-tagállama. Abban az esetben, ha Magyarország a kijelölt referencia-tagállam, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja e kijelölésről a nem uniós ABAK-ot. Ha a Felügyelet nem tájékoztatja a döntésről az azt követő hét napon belül a nem uniós ABAK-ot, vagy ha a felügyeleti hatóságok nem döntöttek az egy hónapos időtartamon belül, a nem uniós ABAK maga választhatja meg referencia-tagállamát a (3) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a 448/2012/EU rendelet 1. cikkének figyelembevételével kell eljárni.

63. Nem uniós ABAK engedélyezése

157. § (1) Uniós ABA kezelését illetve az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK-nak a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban előzetes engedélyt kell beszereznie a Felügyelettől, ha a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország.

(2) Az (1) bekezdésben említett előzetes engedély megszerzését szándékozó nem uniós ABAK-nak meg kell felelnie e törvénynek az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § kivételével. Amennyiben e megfelelés összeegyeztethetetlen azzal a joggal, amely a nem uniós ABAK, illetve az Unióban forgalmazott nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai tekintetében irányadó, a nem uniós ABAK nem köteles e törvénynek megfelelni, ha igazolni tudja, hogy

a) lehetetlen e megfelelést összeegyeztetni azon jog kötelező erejű rendelkezéseivel, amely a nem uniós ABAK, illetve az Unióban forgalmazott nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai tekintetében irányadó;

b) a nem uniós ABAK, illetve a nem uniós ABA tekintetében irányadó jog biztosítja az azonos szabályozási célt szolgáló és az érintett ABA befektetői védelmének azonos szintjét kínáló egyenértékű szabályozást; és

c) a nem uniós ABAK, illetve a nem uniós ABA eleget tesz a b) pontban említett egyenértékű szabályozásnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett előzetes engedély megszerzését szándékozó nem uniós ABAK-nak Magyarországon letelepedett jogi képviselővel kell rendelkeznie. A jogi képviselő az ABAK kapcsolattartó pontja az Unióban, illetve a felügyeleti hatóságok és az ABAK, illetve az adott ABA uniós befektetői és az ABAK közötti e törvényben meghatározott minden hivatalos levelezése jogi képviselőjén keresztül folyik. A jogi képviselő az ABAK-kal együtt eleget tesz az ABAK által az e törvény alapján végzett alapkezelési és forgalmazási tevékenységekkel kapcsolatos megfelelési funkciónak.

(4) Az uniós ABA-k kezelését, illetve az általa kezelt ABA-k Unióban való forgalmazását tervező nem uniós ABAK-nak a 158. §-sal vagy a 159. §-sal összhangban engedélykérelmet kell benyújtania a Felügyelethez, ha a nem uniós ABAK referencia-tagállama Magyarország.

(5) Az engedélykérelem beérkezését követően a Felügyelet felméri, hogy az ABAK referencia-tagállamra vonatkozó döntése megfelel-e a 156. §-ban és a 157. §-ban megállapított előírásoknak. Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy nem ez a helyzet, indokolással ellátva megtagadja a nem uniós ABAK engedélykérelmét. Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a 156. §-ban és a 157. §-ban megállapított előírásokat betartották, tájékoztatja erről az EÉPH-t és felkéri, hogy adjon útmutatást az általa kialakított álláspontról. Az EÉPH-nak küldött értesítésben a Felügyelet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az ABAK referencia-tagállamra vonatkozó megállapításához fűzött indokolását, valamint az ABAK forgalmazási stratégiájára vonatkozó információkat. A Felügyelet az MNBtv. 61. §-ában meghatározott ügyintézési határidőt az EÉPH-val folytatott konzultáció időtartamára felfüggeszti.

(6) Ha az EÉPH útmutatásával ellentétben a Felügyelet az engedély megadását javasolja, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és – amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén szándékozik forgalmazni – ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait valamint adott esetben az ABAK által kezelt ABA-k letelepedése szerinti tagállamok felügyeleti hatóságait is.

(7) A (9) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül engedély nem adható ki, kivéve, ha az alábbi kiegészítő feltételek teljesülnek:

a) Magyarországot, mint referencia-tagállamot az ABAK a 156. §-sal és a 157. §-sal összhangban feltünteti, amit alátámaszt a forgalmazási stratégia közzététele, valamint az, hogy a (4)–(6) bekezdésben megállapított eljárást követték az érintett felügyeleti hatóságok;

b) az ABAK Magyarországon bejegyzett jogi képviselőt jelölt ki;

c) a jogi képviselő az ABAK-kal együtt a nem uniós ABAK kapcsolattartója az adott ABA-k befektetői, az EÉPH és a felügyeleti hatóságok felé azon tevékenységek tekintetében, amelyekre az ABAK engedélyt kapott az Unióban, és legalább kielégítő módon el tudja látni az e törvény szerinti megfelelési funkciót;

d) a Felügyelet, az érintett uniós ABA-k letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságai és a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően végezze feladatait;

e) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem együttműködő országok és területek listáján;

f) a nem uniós ABAK letelepedése szerinti harmadik ország olyan megállapodást kötött Magyarországgal, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét is;

g) a Felügyelet e törvény szerinti felügyeleti jogkörének hatékony gyakorlását nem akadályozzák az ABAK-ot felügyelő harmadik ország jogszabályai, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései, sem pedig e harmadik ország felügyeleti hatóságai felügyeleti és vizsgálati hatásköreinek korlátai.

(8) Amennyiben egy uniós ABA felügyeleti hatósága ésszerű időtartam elteltével sem vesz részt a (7) bekezdés d) pontjában meghatározott együttműködésben, a Felügyelet az ügyet az EÉPH-hoz utalhatja, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben járhat el.

(9) Az engedélyt az ABAK engedélyezésére vonatkozó 10–12. § rendelkezéseinek megfelelően kell megadni, amelyeket az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni:

a) a 10. § (1) bekezdésében említett információkat ki kell egészíteni:

aa) az ABAK a 156. §-ban és a 157. §-ban foglalt kritériumoknak megfelelő, Magyarországra mint referencia-tagállamra vonatkozó álláspontjának indokolásával, a forgalmazási stratégiával együtt;

ab) e törvény azon rendelkezéseinek jegyzékével, amelyeknek ABAK általi teljesítése lehetetlen, miután az ABAK említett rendelkezéseknek való megfelelése – a (2) bekezdéssel összhangban – összeegyeztethetetlen a nem uniós ABAK-ra vagy adott esetben az Unióban forgalmazott nem uniós ABA-ra vonatkozó valamely kötelező jogszabályi rendelkezéssel;

ac) az EÉPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardokon alapuló írásos bizonyítékkal, amely igazolja, hogy a harmadik ország vonatkozó jogszabályai tartalmaznak olyan szabályokat, amelyek egyenértékűek a teljesíthetetlen rendelkezésekkel, ugyanazon szabályozási célt szolgálnak, és a védelem ugyanazon szintjét biztosítják az adott ABA-k befektetőinek, továbbá hogy az ABAK eleget tesz az egyenértékű szabálynak (ezen írásos bizonyítékot a harmadik ország jogszabályainak vonatkozó összeegyeztethetetlen rendelkezésének létezéséről szóló jogi szakvélemény támasztja alá, amely tartalmazza a szabályozási célt és az általa elérni kívánt befektetővédelem jellegét is); valamint

ad) az ABAK jogi képviselőjének nevével és címével;

b) a 10. § (2) bekezdésében említett információk az ABAK által kezelni szándékozott uniós ABA-kra vagy az ABAK által az Unióban útlevéllel forgalmazni szándékozott ABA-kra korlátozódhatnak;

c) az ABAK főirodájának és létesítő okirat szerinti székhelyének nem szükséges ugyanabban az EGT-államban lennie;

d) a 10. § (3) bekezdés rendelkezése akkor minősül teljesítettnek, ha az a) pontban foglalt információk is benyújtásra kerültek.

(10) Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy az ABAK a (2) bekezdésre hivatkozhat annak érdekében, hogy mentesüljön ezen törvény egyes rendelkezéseinek teljesítése alól, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t. A Felügyelet értékelését alátámasztja a (9) bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontjával összhangban benyújtott információkkal. A Felügyelet az MNBtv. 61. §-ában meghatározott ügyintézési határidőt az EÉPH-val folytatott konzultáció időtartamára felfüggeszti.

(11) Ha az EÉPH útmutatásával ellentétben a Felügyelet az engedély megadását javasolja, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és – amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén szándékozik forgalmazni – ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait is.

(12) A Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t az engedélyezési eljárás kimeneteléről, az ABAK engedélyében bekövetkező valamennyi változásról és az engedély visszavonásáról. A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t az általa elutasított engedélykérelmekről, és egyúttal adatokat szolgáltat az engedélyt kérő ABAK-ról, valamint közli az elutasítás indokait.

(13) Az ABAK további uniós üzleti fejlődése nem érinti a referencia-tagállam meghatározását. Ha azonban az ABAK az eredeti engedélyezéstől számított két éven belül megváltoztatja forgalmazási stratégiáját, és e változás következtében nem Magyarországot kellene referencia-tagállamként meghatározni, az ABAK e változást annak végrehajtását megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatóságának, és az új stratégia alapján megjelöli a referencia-tagállamot. Az ABAK az új forgalmazási stratégiának az eredeti referencia-tagállammal történő közlésével indokolja értékelését. Az ABAK ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad jogi képviselője kilétéről, ideértve annak nevét és letelepedésének helyét. Az új jogi képviselő letelepedése helyének az új referencia-tagállamban kell lennie.

(14) A Felügyelet mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága megvizsgálja, hogy az ABAK szerinti meghatározás a (13) bekezdéssel összhangban helyes-e, és értékeléséről tájékoztatja az EÉPH-t. A Felügyelet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az ABAK referencia-tagállamra vonatkozó értékeléséhez adott indokolását, valamint az ABAK új forgalmazási stratégiájára vonatkozó információkat. Az EÉPH vizsgálata után elküldött útmutatásának kézhezvételét követően a Felügyelet mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja a döntésről a nem uniós ABAK-ot, annak eredeti jogi képviselőjét, valamint az EÉPH-t.

(15) Ha a Felügyelet mint az eredeti referencia-tagállam felügyeleti hatósága egyetért az ABAK értékelésével, a változásról tájékoztatja az új referencia-tagállam felügyeleti hatóságait is és átadja nekik az ABAK engedélyezési és felügyeleti iratainak másolatát. Az iratok átadásának időpontjától már nem a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel az ABAK engedélyezésére és felügyeletére.

(16) Ha a Felügyelet végső értékelése ellentétes az EÉPH útmutatásával, indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t, és – amennyiben az ABAK az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországtól eltérő EGT-államok területén forgalmazza – ezen EGT-államok felügyeleti hatóságait, valamint adott esetben az ABAK által kezelt ABA-k letelepedése szerinti tagállamok felügyeleti hatóságait is.

(17) Ha az engedélyezéstől számított két éven belül az ABAK Unión belüli üzleti fejlődésének tényleges alakulása alapján úgy tűnik, hogy az ABAK által az engedélyezéskor benyújtott forgalmazási stratégia hibás volt, azzal kapcsolatban az ABAK hamis állításokat tett, vagy az ABAK a forgalmazási stratégiájának megváltoztatásakor nem tartotta be a (13) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, a Felügyelet felszólítja az ABAK-ot, hogy a tényleges forgalmazási stratégiája alapján jelölje meg a megfelelő referencia-tagállamot. Ha az ABAK nem tesz eleget a Felügyelet felszólításának, engedélyét visszavonják. Ha az ABAK a (13) bekezdésben említett időtartamot követően változtatja meg forgalmazási stratégiáját, és az új forgalmazási stratégia alapján meg kívánja változtatni referencia-tagállamát, az ABAK a referencia-tagállam megváltoztatására irányuló kérelmet nyújthat be a Felügyeletnek. E bekezdés alapján történő eljárás során a (13)–(16) bekezdésben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

(18) Az ABAK és az ABAK referencia-tagállamának felügyeleti hatóságai közötti esetleges jogvitákat a referencia-tagállam jogszabályainak megfelelően és annak joghatósága alapján kell rendezni. Az ABAK vagy az ABA és az érintett ABA uniós befektetői közötti esetleges jogvitákat valamely EGT-állam jogszabályainak megfelelően és annak joghatósága alapján kell rendezni.

(19) A Felügyelet a (7) bekezdés d) pont szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.

158. § (1) A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK az általa kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait a szakmai befektetők számára e §-ban meghatározott feltételek mellett útlevéllel forgalmazhatja az Unióban.

(2) Amennyiben az ABAK Magyarországon mint referencia-tagállamában uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait szándékozik forgalmazni, az ABAK értesíti a Felügyeletet minden egyes olyan uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik. Ezen értesítés tartalmazza a 14. mellékletben meghatározott információkat.

(3) A Felügyelet legkésőbb a (2) bekezdésnek megfelelő hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e a Magyarországon a (2) bekezdésben említett értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben akadályozhatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását, ha az ABAK nem e törvény előírásainak megfelelően kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK e törvény előírásainak más tekintetben nem felel meg vagy nem fog megfelelni. Az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását a Felügyelet értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet tájékoztatja az EÉPH-t és az ABA letelepedése szerinti felügyeleti hatóságokat arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(4) Amennyiben az ABAK Magyarországtól eltérő EGT-államokban szándékozik uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni, az ABAK értesíti a Felügyeletet minden egyes olyan uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik. Ezen értesítés tartalmazza a 15. mellékletben meghatározott információkat.

(5) A Felügyelet legkésőbb a hiánytalan értesítési akta kézhezvételét követő húsz munkanapon belül továbbítja az értesítési aktát azon EGT-államok felügyeleti hatóságainak, amelyekben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékoznak. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, illetve más tekintetben megfelel e törvénynek. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezték az ABA-k adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(6) Az értesítési akta továbbítását követően a Felügyelet késedelem nélkül értesíti az ABAK-ot a továbbítás tényéről. Az ABAK ezen értesítés időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t és az ABA felügyeleti hatóságait is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.

(7) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamai jogszabályainak hatálya és felügyelete alá tartoznak.

(8) A (4) bekezdés szerinti értesítés és az (5) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus formában fogadja és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.

(9) A (2) vagy (4) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK ezen törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e ezen törvénynek, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.

159. § (1) A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK az általa kezelt nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait a szakmai befektetők számára e §-ban meghatározott feltételek mellett útlevéllel forgalmazhatja az Unióban.

(2) A nem uniós ABAK – az uniós ABAK-ra vonatkozóan e törvényben megállapított követelményeken túlmenően – a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) a Felügyelet valamint a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodás van hatályban legalább a hatékony információcsere biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy e törvény előírásainak megfelelően végezze feladatait;

b) a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik ország nem szerepel a FATF-fal nem együttműködő országok és területek listáján;

c) Magyarországnak a nem uniós ABA letelepedése szerinti harmadik országgal és a nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának helyszínéül javasolt EGT-államokkal olyan megállapodása van hatályban, amely teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk, beleértve adott esetben a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét is.

(3) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait Magyarországon mint referencia-tagállamában szándékozik forgalmazni, az ABAK a 14. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.

(4) A Felügyelet legkésőbb a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy megkezdheti-e Magyarországon az értesítésben megnevezett ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tilthatja meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását, ha az ABAK nem e törvénynek megfelelő módon kezeli, vagy fogja kezelni az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felel meg e törvénynek. Az ABAK az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon mint referencia-tagállamában a Felügyelet erre vonatkozó értesítésének napjától kezdheti meg. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását Magyarországon.

(5) Amennyiben az ABAK nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait más EGT-államban is szándékozik forgalmazni, az ABAK a 15. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Felügyeletnek minden olyan nem uniós ABA vonatkozásában, amelyet forgalmazni szándékozik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott iratokat – az ABAK értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet legkésőbb az (5) bekezdésben említett hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül továbbítja azon EGT-állam felügyeleti hatóságainak, amelyben az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazni szándékozzák. Erre a továbbításra csak akkor kerül sor, ha az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli az ABA-t, illetve minden tekintetben megfelel e törvény előírásainak. A Felügyelet csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy az érintett ABAK számára engedélyezte az ABA adott befektetési stratégiával történő kezelését.

(7) Az ABAK a Felügyelet értesítése időpontjától kezdheti meg az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazását az ABAK adott fogadó tagállamaiban. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy az ABAK megkezdheti az ABA kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását az ABAK fogadó tagállamaiban.

(8) A 15. melléklet h) pontjában említett intézkedések az ABAK fogadó tagállamainak jogszabályai és felügyelete alá tartoznak.

(9) Az (5) bekezdés szerinti értesítést és a (6) bekezdés szerinti igazolást a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A Felügyelet elektronikus formában fogadja és továbbítja a (6) bekezdésben említett dokumentumokat.

(10) A (3) vagy (5) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is. Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvény előírásainak megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvény előírásainak, a Felügyelet ezekről a változásokról késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és az ABAK fogadó tagállamai felügyeleti hatóságait, amennyiben a módosítások egyes ABA-k forgalmazásának megszüntetését vagy további ABA-k forgalmazását érintik.

Cookie-k (sütik) testreszabása

Kérjük, adja meg, hogy ez a weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat. Mi az a cookie?

Ezek a cookie-k elsősorban az oldal megfelelő működéséhez szükségesek. Ezen túl analitikai mérésekre, illetve az oldalon futó hirdetések megjelenítésére szolgálnak.

Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket jelenítsünk meg Önnek.

Ajánlott beállítás. Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oldal használatát elemezve személyre szóló tartalmakat és hirdetéseket jelenítsünk meg, vagy küldjünk Önnek, illetve az elemzéseket felhasználva továbbfejlesszük szolgáltatásainkat.


Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Az oldal teljes körű, minden kényelmi funkciót biztosító használatához a „Kényelmi cookie” beállítását javasoljuk. A cookie beállításokat bármikor megváltoztathatja a böngészőjében (Firefox, Chrome, Safari, Internet Explorer, Microsoft Edge) is.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. adatkezelési tájékoztatóját itt olvashatja.