„(3a) Az üzletszabályzat és a szabályzatok rendelkezéseinek tervezetét a központi szerződő fél véleményezteti azzal a tőzsdével, amelynek szerződés alapján elszámolást végez.”
224. § (1) A Tpt. 358. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.”
(2) A Tpt. 358. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól, hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi szerződő féltől, valamint központi értéktártól és a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.”
225. § A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezetése között a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.”
226. § A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.”
227. § A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„363. § (1) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló a 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi szerződő félnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szmt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
228. § A Tpt. 368. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.”
229. § (1) A Tpt. 380. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabályozott piac, a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”
(2) A Tpt. 380. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szorzószám)
„a) szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél esetén: négy,
b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, valamint a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint nyilvántartásba vett, Európai Unió tagállamában székhellyel nem rendelkező központi szerződő fél magyarországi fióktelepe esetén: négy,”
230. § A Tpt. 381. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, szabályozott piac, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.”
231. § A Tpt. 391. § (1) bekezdés a)–i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
„a) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;
b) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;
c) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;
d) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
e) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;
f) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyei;
g) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;
h) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
i) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;”
232. § (1) A Tpt. 394. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„a) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;”
(2) A Tpt. 394. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során, a Felügyelet ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár természetes személy ügyfelének természetes személyazonosító adatait, jogi személy ügyfelének azonosító adatait illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartást vagy adatbázist; az ügyfél vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozó adatokat;”
(3) A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
3. az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,
4. az ügynök
természetes személyazonosító adatait;”
233. § (1) A Tpt. 395. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését;
d) a 356. §-ban és a Kbftv. 19. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;
f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;
g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;
h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult.”
(2) A Tpt. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.”
(3) A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
234. § (1) A Tpt. 400. § (1) bekezdés d)–g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„d) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e) kötelezheti a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f) a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g) a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;”
(2) A Tpt. 400. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„j) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;”
(3) A Tpt. 400. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„l) felügyeleti biztost rendelhet ki a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, központi szerződő félhez illetve a központi értéktárhoz;”
(4) A Tpt. 400. § (1) bekezdés q)–r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
1. osztalékának kifizetését,
2. vezető állású személyének történő kifizetést,
3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
5. hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;
r) kötelezheti a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat
1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,
2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3. a működési költségek csökkentésére,
4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;”
235. § (1) A Tpt. 401. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve központi értéktár
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.”
(2) A Tpt. 401. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha]
„a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;”
236. § (1) A Tpt. 402. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”
(2) A Tpt. 402. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a szabályozott piacot, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d) a szükséges mértékben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.”
237. § A Tpt. 404. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, központi szerződő fél, illetve központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”
238. § A Tpt. 405. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”
239. § A Tpt.
a) 5. § (1) bekezdés 99. pontjában a „Batv.” szövegrész helyébe a „Kbftv.” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés 10., 12., 15., 76., és 77. pontjában a „Batv.-ben” szövegrészek helyébe a „Kbftv.-ben” szöveg
lép.
240. § A Tpt. 1. számú melléklet 21. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. Kbftv.: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény.”
241. § A Tpt. – egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított – 346. § (1) bekezdése, 350/C. § (1) bekezdése és 350/F. § (1) bekezdése a „Ptk. 5:95. § (2) és (4) bekezdése” szövegrész helyett a „Ptk. 5:95. §” szöveggel lép hatályba.
242. § (1) Az MNBtv. 13. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke írja alá.
(10) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjét maga határozza meg.”
(2) Az MNBtv. 13. §-a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az ügyrendjében meghatározottak szerint a (2) bekezdés k) pontjában meghatározott döntések tekintetében – egyes döntések vonatkozásában vagy teljes körűen – a kiadmányozási jogot az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhatja át.
(12) A Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontját az elnök vagy az erre a Pénzügyi Stabilitási Tanács által felhatalmazott tagja jogosult nyilvánosságra hozni.”
243. § Az MNBtv. 39. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja]
„m) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Kbftv.),”
(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.)
244. § Az MNBtv. 40. §-a a következő (11)–(14) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
(12) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i 346/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
(13) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását.
(14) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását.”
245. § Az MNBtv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB engedélyezési, ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,
a) akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
b) akit az MNB ellenőrzése alá von,
c) aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
d) akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
246. § Az MNBtv. a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § (1) A természetes személy ügyfél lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy a természetes személy ügyfél meghatalmazottja címére, illetve a nem természetes személy ügyfél cégjegyzékbe vagy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett székhelyére vagy meghatalmazottja címére, valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési megbízottja címére postai úton feladott hivatalos iratot
a) ha e címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja vagy szándékosan megakadályozza vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy a postai szolgáltatónak bejelentett elköltözése, elhalálozása (megszűnése) miatt meghiúsul, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon – ellenkező bizonyításig –
kézbesítettnek kell tekinteni.
(2) Ha az MNB a hatósági döntését postai kézbesítés mellőzésével saját kézbesítés keretében kézbesíti, azt a személyes átadás megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a nem természetes személy ügyfél cégjegyzékbe vagy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett székhelyén a hivatalos irat átvételére jogosult személy az átvételt megtagadja.
(3) Ha az ügyfélnek több meghatalmazott képviselője van, az MNB az iratot az ügyfél által az iratok átvételére írásban kijelölt képviselővel közli, ilyen kijelölés hiányában az MNB az iratot az ügyfél általa választott meghatalmazott képviselőjével közli.
(4) Egyebekben a Ket. kézbesítési vélelemre és annak megdöntésére vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
247. § Az MNBtv. 53. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettség a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott döntések közül kizárólag a hivatalból indított fogyasztóvédelmi eljárásokban hozott, intézkedést tartalmazó határozatokra, a piacfelügyeleti eljárásban hozott döntések közül kizárólag az intézkedést tartalmazó határozatokra terjed ki.”
248. § Az MNBtv. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MNB által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságot, valamint a meg nem fizetett vagy késedelmesen megfizetett bírság miatt felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. Az MNB az állami adóhatóság megkereséséhez a jogerős határozat egy példányát köteles csatolni.”
249. § Az MNBtv. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.”
250. § Az MNBtv. 75. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:)
„g) az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre és az elkerült vagyoni hátrányra,”
251. § Az MNBtv. 81. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.”
252. § Az MNBtv. „29. Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás” alcíme a következő 89/A. és 89/B. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) Az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat.
(2) Az MNB a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizheti.
(3) Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. A vizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
(4) A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell
a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,
b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
c) a tényállás értékelését.
(5) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított húsz napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő előírását az MNB-nek a (4) bekezdés szerinti vizsgálati jelentésében meg kell indokolnia.
(6) Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított negyvenöt napon belül hozza meg a döntését. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(7) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra megfelelően alkalmazni kell a 81–89. § rendelkezéseit azzal, hogy a 81. § (2) bekezdését és a 83. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni.
89/B. § (1) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 82. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 88. és 89. §-okban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
(3) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult, akkor az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 75. és a 76. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.”
253. § Az MNBtv. 93. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontját és (4) és (5) bekezdését, a 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait – a 64. § (1) és (3)–(8) bekezdése, a 65. §, a 67. § (1) és (2) bekezdése, a 69–71. § és a 76. § kivételével – alkalmazni kell.”
254. § Az MNBtv. 159. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az MNB jogosult munkavállalói részére forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni azzal, hogy ezen bankszámla terhére a munkavállaló kizárólag fizetési számláról történő készpénzkifizetésről rendelkezhet.”
255. § Az MNBtv. 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB által jogerősen megállapított és meg nem fizetett felügyeleti díjat, valamint a felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén felszámított késedelmi pótlékot az MNB megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. Az MNB az állami adóhatóság megkereséséhez a jogerős határozat egy példányát köteles csatolni.”
256. § Az MNBtv. a következő 183/D. §-sal egészül ki:
„183/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank térítésmentesen megszerzi a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. – állam tulajdonában álló – üzletrésze feletti tulajdonosi jogokat, amely részesedés a Magyar Nemzeti Bank eredménytartalékát növeli.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésének a napja a Kbftv. hatálybalépésének a napja.”
257. § Az MNBtv. 185. §-a a következő s)–v) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„s) az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról,
t) az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról,
u) a Bizottság 447/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 15.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról,
v) a Bizottság 448/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 15.) a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról.”
258. § Az MNBtv.
a) 1. melléklete a) pontja ac) alpontjának 6. alpontjában a „Batv. 118. § (4) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe a „Kbftv. 143. § (4) bekezdésének b) pontja” szöveg,
b) 1. melléklete a) pontja ac) alpontjának 6. alpontjában a „Batv. 118. § (6) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „Kbftv. 143. § (6) bekezdésének c) pontja” szöveg,
c) 1. melléklete a) pontja ad) alpontjának 6. alpontjában a „Batv. 78. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Kbftv. 82. § (7) bekezdésében” szöveg
lép.
259. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtását, annak részletes szabályait, az ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz kezelésére, letétbe helyezésére és őrzésére vonatkozó részletes szabályokat, a bírság kiszabására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjét.”
260. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 168. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik, amely tizenöt tagból áll. A Tanács tagjai az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket képviselik.
(2) A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:
a) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;
b) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;
c) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara elnöke által közösen kijelölt személy;
d) az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
e) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által kijelölt személy;
f) az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;
g) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
h) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
i) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa kijelölt személy;
j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy az általa kijelölt személy;
k) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
l) a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt három személy.”
261. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 13/A. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„g) az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásait igénybe vevő vagy kérő, álláskeresőként nem nyilvántartott személyek nyilvántartásának szabályait.”
(2) Az Flt. 13/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A munkaerő-piaci programot és munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók szakmai támogatása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított közhasznú szervezet kedvezményezett részére továbbadási kötelezettséggel átadott szakmai támogatás nyújtásával is megvalósulhat. A szakmai támogatás továbbadásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított közhasznú szervezet a munkaerő-piaci programot és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtóval szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a kedvezményezettet jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés alapján terhelő kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket.”
(3) Az Flt. 14. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és]
„a) a gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint
b) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.”
(4) Az Flt. 40. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható)
„c) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére – foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása érdekében – támogatás nyújtására;”
(5) Az Flt. 57/D. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatbázis tartalmazza a résztvevők alábbi adatait, amelyet a kedvezményezettek szolgáltatnak:)
„g) intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:
ga) intézkedésbe történő belépés dátuma,
gb) munkaerő-piaci státusza,
gc) annak ténye, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,
gd) annak ténye, hogy a gc) ponton belül fogyatékkal élőnek minősül-e,
ge) a résztvevő önkéntes nyilatkozata alapján, nemzetiségének megjelölése,
gf) annak ténye, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,
gg) annak ténye, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,
gh) annak ténye, hogy 18 éven aluli gyermeket nevel-e saját háztartásában,
gi) annak ténye, hogy egyetlen felnőttből álló háztartásban él-e,
gj) annak ténye, hogy munkanélküli háztartásban él-e,
gk) annak ténye, hogy hajléktalan-e.”
(6) Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„x) munkanélküli háztartás: az a háztartás, amelynek egyik tagja sem foglalkoztatott.”
(7) Az Flt.
a) 58. § (5) bekezdés a) pontjában az „a hivatásos nevelő szülői jogviszony,” szövegrész helyébe az „a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,”
b) 58. § (5) bekezdés e) pont 4. alpontjában a „nevelőszülői jogviszony” szövegrész helyébe „a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony”
szöveg lép.
262. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 81. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza:)
„b) a lakáscélú munkáltatói támogatás
ba) igazolására szolgáló bizonylatokat,
bb) folyósításáról a hitelintézet, a kincstár által kiállított igazolás tartalmát, kiállításának feltételeit és rendjét,
bc) folyósításáról a hitelintézet, a kincstár, a munkáltató által teljesítendő adatszolgáltatás rendjét,
bd) adómentessége feltételeinek vizsgálatára köteles személyek körét és módját.”
(2) Az Szja tv. a következő 84/Z. §-sal egészül ki:
„84/Z. § E törvénynek a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja – ha az a magánszemély számára kedvezőbb – a 2014. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.”
(3) Az Szja tv. 84/Y. § (9) bekezdésében a „13. § (1) bekezdés a) alpontja” szövegrész helyébe a „13. § (1) bekezdés a) alpontja, 28. § (2) bekezdése” szöveg lép.
(4) Az Szja tv. 1. számú melléklete a 16. melléklet szerint módosul.
263. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 32. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
[A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult]
„t) a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetéséhez belső azonosítóként, törvényben meghatározottak szerint a polgár azonosításához.”
(2) A Szaztv. 36. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
[A személyi azonosító továbbítására jogosult:]
„v) a 32. § e) és t) pontjában felsorolt szervek egymás között, az ott meghatározott feladataik ellátásához.”
264. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 5. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában:)
„i) térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a megye, a kiemelt térség, a járás, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése,”
(2) A Tftv. 5. §-a következő z) ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:)
„z) regionális támogatási térkép: a versenyszférába tartozó tevékenységekhez beruházási támogatás formájában nyújtható állami támogatásokat meghatározó szabályozás az ország területeire és térségeire, mely az Európai Bizottságnak a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatása alapján kerül összeállításra.”
(3) A Tftv. 7. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„f) meghatározza a régiók területi lehatárolását,”
(4) A Tftv. 7. § n) és o) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő p) ponttal egészül ki:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„n) meghatározza a kedvezményezett járások és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét;
o) az európai uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felülvizsgálja a kedvezményezett járások és települések körét.
p) dönt a regionális támogatási térkép koncepciójáról.”
(5) A Tftv. 9/B. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„i) javaslatot tesz a kedvezményezett járások besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével;”
(6) A Tftv. 9/B. § a következő l) ponttal egészül ki:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„l) kidolgozza a regionális támogatási térkép koncepcióját.”
(7) A Tftv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 11. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.”
(8) A Tftv. 15. § (13) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét, működési rendjét – a 16. §-ban foglaltak figyelembevételével – maga alakítja ki.”
(9) A Tftv. 15. §-a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a Tokaji Borvidék térségében a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács látja el. A Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját,
c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, és
d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában.
(16) A Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke, az érintett megyei közgyűlés egy képviselője, Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke továbbá a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár egy-egy képviselője.”
(10) A Tftv. 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a kedvezményezett járások és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását,”
(11) A Tftv. 27. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„n) a kormányhivatal és a kincstár, a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét,”
(12) Hatályát veszti a Tftv.
1. 5. § g) és h) pontja,
2. 9/B. § e) pontja,
3. területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény 16. §-ával megállapított 17. § (2) bekezdése,
4. „Területfejlesztési-statisztikai kistérség” alcíme és 22/A–22/D. §-a,
5. 1. melléklete.
265. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„245/I. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja havonta 24 000 Ft kiegészítő juttatásra jogosult.”
(2) A Hszt. a következő 337. §-sal egészül ki:
„337. § A 245/I. §-ban meghatározott kiegészítő juttatásnak a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel megállapított szabályait 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.”
266. § Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-ának a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVIII. törvény 3. § (6) bekezdésével beiktatott, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 51. § (9) bekezdés e) pontjával módosított (6a) bekezdése.
267. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 15. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott és az ott előírt módon közölt belső egyedi azonosítóval rendelkező személyek és szervezetek azonosítására a személyi azonosító, a cégjegyzékszám, illetve a statisztikai azonosító helyett a belső egyedi azonosítót kell használni.
(5) Ahol e törvény a kérelemben, a megkeresésben, a bejelentésben, illetve az ezek alapjául szolgáló okiratban, vagy hatósági, bírósági határozatban személyi azonosító, cégjegyzékszám, illetve statisztikai azonosító feltüntetését írja elő, a (4) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a belső egyedi azonosítójukat kötelesek az ingatlanügyi hatósággal közölni.
(6) A belső egyedi azonosítót a tulajdoni lapon, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad, továbbá a 70. § (1) bekezdésében, 77. § (1) bekezdésében, valamint a 81. § (1) bekezdésében foglaltak a belső egyedi azonosítóra is irányadók.”
268. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 8. § (1) és (2) bekezdésében, 18. § (6) és (9) bekezdésében, 19. § (9) bekezdés a)–c) pontjában, 20. § (4) bekezdésében és 22. § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”, szövegrész helyébe a „betéti társaság, közkereseti társaság” szöveg lép.
269. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.)
a) 3. § (1) bekezdés 67. pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „hitelintézet által vállalt garancia”,
b) 91/S. §-ában a „85. §-ban felsorolt egyéb vezetők mellett” szövegrész helyébe a „85. §-ban felsoroltak mellett – egyéb vezetőként –,
c) 135. § (1) bekezdés b) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „hitelintézet által vállalt garancia”,
d) 137. § (3) bekezdésében a „Bankgaranciával” szövegrész helyébe a „Hitelintézet által vállalt garanciával”,
e) 12. számú melléklet 22. pontjában a „biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről” szövegrész helyébe a „biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről”
szöveg lép.
270. § A Bit.
a) – egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított – 161/C. § (1) bekezdése a „161/A. §-ban meghatározott biztosítási ágazatokat művelő” szövegrész helyett a „161/B. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő”,
b) – egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított – 39. § (1) bekezdése az „1 241 500” szövegrész helyett az „1 251 000”
szöveggel lép hatályba.
271. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. számú melléklet 1. pont d) pont dc) alpontjában „a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvényben (Batv.) meghatározott ÁÉKBV,” szövegrész helyébe „a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben meghatározott ÁÉKBV,” szöveg lép.
272. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete helyébe e törvény 17. melléklete lép.
273. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 38. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A kamara)
„n) kormányrendeletben meghatározott eljárásrendben részt vesz a rendészetért felelős miniszternek a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékét meghatározó rendeletének az előkészítésében.”
(2) Az Szvmt. a következő VI/B. Fejezettel egészül ki:
„VI/B. Fejezet
A VAGYONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
72/B. § (1) Ha az
a) 1. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott, valamint
b) 1. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tevékenységek szervezésével és irányításával összefüggő
tevékenységre (a továbbiakban együtt: vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenység) irányuló közbeszerzési eljárásban a rezsióradíj mértéke a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, és köteles az ajánlatkérő a Kbt. 69. §-a szerint indokolást kérni, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb a rendészetért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékénél.
(2) Az (1) bekezdésen kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Az ajánlatkérő az ajánlattevő által nyújtott indokolás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe veszi a rendészetért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékét, és ha az ajánlatban alkalmazott rezsióradíj annál alacsonyabb, különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 69. § (6) bekezdése szerinti körülmény fennállását.”
(3) Az Szvmt. a következő 76. és 77. §-sal egészül ki:
„76. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenységre irányuló közbeszerzés esetén alkalmazandó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj elemeit, a rendészetért felelős miniszternek a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékét meghatározó rendeletének az előkészítésére vonatkozó eljárás szabályait rendelettel állapítsa meg.
77. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter arra, hogy a tárgyévre vonatkozó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékét rendelettel állapítsa meg.”
274. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vasúti tv.) 2. § (5) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:
(Egyéb fogalmak:)
„23. Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközök: a vasúti pálya és tartozékai, vasúti pályahálózat, vasúti üzemi létesítmények e törvény szerint meghatározott eszközein felül azon vasúti összeköttetést biztosító eszközök és kiszolgáló létesítmények is, amelyek vonatkozásában a vállalkozó vasúti társaságok számára a pályaműködtető diszkriminációmentes hozzáférést köteles biztosítani, illetve amelyek a diszkriminációmentesen nyújtandó pályavasúti szolgáltatásokhoz elengedhetetlenek.”
(2) A Vasúti tv. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 85/A. § alkalmazásában az átadás-átvétel fordulónapja: a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési eszközök vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének, az egyéb eszközök vonatkozásában a műszaki átadás-átvételek dátuma, ide értve a rész műszaki átadás-átvételeket is. Abban az esetben, ha a műszaki átadás-átvételi eljárás nem záródik le sikeresen 60 nap alatt, akkor az első műszaki átadás-átvételi eljárás kezdő napját követő 60. napot kell a rendeltetésszerű használat kezdőnapjának tekinteni azon eszközök esetében, amelyek műszaki átadása nem ütközött akadályba.”
(3) A Vasúti tv. 26. § (1)–(1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos és az állam tulajdonában lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság vagy az integrált vasúti társaság, központi költségvetési szerv vagy az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályaműködtető vagyonkezelő gazdasági társaság (a továbbiakban: nem pályaműködtető vagyonkezelő) a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a vonatkozó jogszabályok alapján – az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg. A nem pályaműködtető vagyonkezelő vagyonkezelési tevékenysége közfeladatnak minősül.
(1a) Az állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak a vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.
(1b) Az állam tulajdonába kerülő és a már állam tulajdonában lévő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.
(1c) Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Ezen ingatlanokra korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.
(1d) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a vasúti pályahálózat működtetőjének – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében – ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a vasúti pályahálózat működtetőjére átháríthatja.”
(4) A Vasúti tv. 85/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85/A. § (1) A fejlesztési közreműködőként eljáró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.), mint építtető a vasúti pályahálózaton, valamint az ahhoz kapcsolódó ingatlanokon központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység közcélú tevékenységnek minősül.
(2) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül az (1) bekezdés szerinti közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt vagy kisajátított földrészlet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi az MNV Zrt. részére. A NIF Zrt. vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése valamint törlése igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól mentes.
(3) A NIF Zrt. a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A NIF Zrt. ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést és a régészeti feltárást), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A NIF Zrt. építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. A NIF Zrt.-re, mint építtetőre egyebekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.
(4) A NIF Zrt. az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel az átadás-átvétel fordulónapját és a projekt pénzügyi zárását követően elszámol a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel.
(5) A NIF Zrt. által megszerzett, az állam tulajdonában álló egyes földterületek, valamint a NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen, a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek, a NIF Zrt. vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnése mellett azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. Az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül a NIF Zrt. elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és jelen bekezdés szerinti új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
(6) Azon, vasúti pályahálózat részét képező és akár az ingatlan-nyilvántartás, akár a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésében, kezelésében, használatában (értve ez utóbbi alatt a használat jogát), vagy tulajdonában lévő eszközök vonatkozásában, amelyek tulajdonjogi vagy vagyonkezelési helyzete nem rendezett – azaz az érintett eszköz nem áll az előbbiek szerinti valamennyi nyilvántartás alapján állami tulajdonban és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének vagyonkezelésében – a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a vagyonrendezést az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény vonatkozó rendelkezése szerint el kell végezni. Jelen bekezdésben foglaltak végrehajtása során a vasúti pályahálózat vagyonkezelője, a NIF Zrt. és az MNV Zrt. köteles kölcsönösen együttműködni.
(7) A vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésében lévő, rendezett vagyonkezelői státuszú állami vagyonon végzett, vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen adja át azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. A NIF Zrt. az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít az MNV Zrt. egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vasúti pályahálózat vagyonkezelője, azokat könyveiben nyilvántartásba vegye.
(8) A NIF Zrt.-n és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjén kívül más vagyonkezelésében álló (a továbbiakban: más vagyonkezelésében álló) állami vagyonon végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások, tekintetében a NIF Zrt. az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít az MNV Zrt. egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett, vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére adja át azzal, hogy az MNV Zrt., a NIF Zrt., az érintett ingatlan vagyonkezelője, valamint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles együttműködni annak érdekében, hogy az érintett ingatlan vagyonkezelőjévé a vasúti pályahálózat vagyonkezelője váljon. A jelen bekezdésben meghatározott eljárások ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen történnek azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.
(9) A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon, az állami beruházás keretében, a tulajdonos érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások tekintetében a NIF Zrt. az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít és az érintett, nem állami tulajdonban lévő ingatlan tulajdonosával az átadásról szerződést köt annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonos könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. A tulajdonos érdekében végzett nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások NIF Zrt.-től történő átvételéről a tulajdonos köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül.
(10) A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon végzett, vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások tekintetében a létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen adja át azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. Az érintett ingatlanok, állami tulajdonba vételéről a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles gondoskodni abban az esetben, ha az érintett (harmadik személy tulajdonában álló) ingatlan részben, vagy egészben már a beruházás (fejlesztés) megkezdésének időpontja előtt is vasútüzemi használat alatt állt. A beruházás előkészítésének és lebonyolításának időszakában szükségessé vált területszerzéseknél az elmaradt, vagy elkezdett, de be nem fejezett állami tulajdonba vétel utólagos végrehajtása érdekében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépését követően megkezdett fejlesztések érdekében szükségessé váló területszerzések során – a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének szakmai véleménye alapján – a NIF Zrt. köteles eljárni. Az állami tulajdonba vételt követően az MNV Zrt. az érintett ingatlanokat a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére vagyonkezelésébe adja.
(11) Az (5)–(10) bekezdések szerinti elszámolási kimutatásnak tartalmaznia kell az átadott létesítményeknek, eszközöknek, berendezéseknek a tulajdonos és vagyonkezelő eszköz-nyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számviteli törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, az Európai Unió és a költségvetési forrásokkal történő eszközönkénti elszámolást, a kimutatásoknak meg kell továbbá felelnie a vasúti pályaműködtetésére vonatkozó, ezen belül a vasúti pályakapacitás elosztására, a hálózat-hozzáférési díj megállapítására vonatkozó feltételeknek is. A vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság köteles a NIF Zrt. adatszolgáltatáshoz szükséges információkat megadni.
(12) A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás jogerős használatba vételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.
(13) A jelen §-ban szabályozott, vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárásokban nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.”
(5) A Vasúti tv. 85/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett – 30 napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy – fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek megfizetni, vagy az építtető által létrehozott közművet, közműrészt ingyenesen az üzemeltetőnek átadni. A közműkiváltás vagy fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.”
(6) A Vasúti tv. 87/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogutód pályavasúti társaságnak az átmeneti engedély időszak alatt is meg kell felelnie a működési engedélyek és a biztonsági engedélyek kiadásának feltételeire vonatkozó előírásoknak. A jogutód pályavasúti társaság az átmeneti működési engedély időszak végéig működési engedélyt, az átmeneti biztonsági engedély időszak végéig biztonsági engedélyt köteles szerezni. Az átmeneti működési engedély és átmeneti biztonsági engedély időszakában a jogelőd pályavasúti társaság és a jogutód pályavasúti társaság a működtetés feltételeinek együttesen is megfelelhet.”
(7) A Vasúti tv. a következő 87/B. §-sal egészül ki:
„87/B. § A Módtv. hatályba lépése előtt megvalósított (átadás-átvétellel érintett) beruházás, fejlesztés tekintetében a Módtv.-vel módosított 85/A. § vonatkozásában a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének vagyonkezelői joga a törvény erejénél fogva, a Módtv. hatályba lépése napján jön létre, a Módtv.-vel módosított 85/A. § (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel és a NIF Zrt. vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett. A NIF Zrt. a Módtv. hatályba lépését követő hat hónapon belül készíti el elszámolási kimutatását azzal, hogy a könyv szerinti értékmeghatározás napjának a Módtv. hatályba lépésének napját kell tekinteni.”
(8) A Vasúti tv. 88. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„h) a vasúti vagyon átadásával és működtetésével kapcsolatos egyes részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
275. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 12. pontjában „a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelő;” szövegrész helyébe „a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti kockázati tőkealap-kezelő;” szöveg lép.
276. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 21. § (3) bekezdésének harmadik mondata.
277. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány – a miniszter előterjesztése alapján – a 19. § b) pontja szerinti ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerésről normatív kormányhatározatot hoz.”
(2) A Met. 19. § b) pontjában, 24. § (1) bekezdésében és 25. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Országgyűlés” szövegrész helyébe az „a Kormány” szöveg lép.
(3) A Met. 24. § (1) és (2) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe a „normatív kormányhatározatában” szöveg lép.
(4) A Met. 24. § (2) bekezdésében az „az Országgyűlés” szövegrészek helyébe az „a Kormány” szöveg lép.
278. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 57. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az értékpapíron kívüli óvadék alapítható a befektetési vállalkozás által nyilvántartott más pénzügyi eszközön is azzal, hogy az óvadék tárgya a fogyasztónak minősülő zálogkötelezett tulajdonába a zálogszerződés megkötését követően kerülő, körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet, és az óvadék tárgyából való közvetlen kielégítési jog az ilyen óvadékkal biztosított követelés tekintetében is gyakorolható. Ennek során az ügyfélszámla követelést annak névértékén, az egyéb pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni.
(8) Ha az óvadék alapítására irányuló szerződés fogyasztói zálogszerződésnek minősül és az óvadéktárgya ügyfélszámla-követelés, fizetésiszámla-követelés vagy olyan pénzügyi eszköz, amely tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkezik, azt a zálogjogosult a kielégítési jogának gyakorlása során a szerződésben meghatározott eljárással a zálogkötelezett nevében értékesítheti. Egyéb pénzügyi eszköz esetében a zálogjogosult az értékesítés jogát akkor gyakorolhatja, ha a pénzügyi eszköz értékelési és értékesítési módjáról, továbbá az elszámolás szabályairól az ügyféllel a zálogszerződésben megállapodott, ilyen esetben a pénzügyi eszköz az elszámolás során nem vehető figyelembe a felek által a zálogszerződésben rögzített értékelési módon meghatározott árnál alacsonyabb értéken.”
(2) Bszt. 180. § (1) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„c) a pénzügyi eszközök, továbbá egyes értékpapírok körében a zálogjog érvényesítésének a kielégítési jog közvetlen gyakorlására, továbbá bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre vonatkozó eljárás részletes szabályait,”
(3) A Bszt.
a) 3. § (3) bekezdésében a „Batv.” szövegrész helyébe a „Kbftv.” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében, valamint a 4. § (2) bekezdés 2. és 36. pontjában a „Batv.-ben” szövegrész helyébe a „Kbftv.-ben” szöveg,
c) 117. § (3) bekezdés b) pontjában a „felszámolási eljárás” szövegrész helyébe a „felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás” szöveg
lép.
(4) A Bszt. 1. melléklet 23. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. Kbftv.: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény”.
279. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény
a) 3. § (1) bekezdés 53. pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „hitelintézet által vállalt garancia”,
b) 75. § (1) bekezdés b) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „hitelintézet által vállalt garancia”,
c) 77. §-ában a „Bankgaranciával” szövegrész helyébe a „Hitelintézet által vállalt garanciával”,
d) 156. § a) pontjában a „biztosítási vagy viszontbiztosítási csoportok biztosítóinak, illetve viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről” szövegrész helyébe a „biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről”
szöveg lép.
280. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 89. §-a a következő (6a)–(6g) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság döntésével szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincsen helye.
(6b) A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság az eljárása során, a műszaki-biztonsági felülvizsgálat szakszerűségének és a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági megfelelőségének megállapítására, az eljáró hatóságot irányító területi szerv által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő szakértőt, vagy ha nem áll rendelkezésre elegendő szakértő, igazságügyi szakértőt rendel ki.
(6c) Nem rendelhető ki szakértőként az, aki a műszaki-biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság eljárásával érintett felhasználási helyen, az e törvény szerinti gáz csatlakozóvezeték- és felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységet végzett a kirendelést megelőző 3 éven belül.
(6d) A hatósági nyilvántartásban az a gázszerelő szerepelhet, aki:
a) a nyilvántartásba való felvételi kérelmét a hatóság részére benyújtja,
b) a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló jogszabály szerinti, a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatára jogosító engedéllyel rendelkezik,
c) az engedély megszerzésétől számított legalább egy éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és
d) a b)–c) pont szerinti feltételek meglétét igazolja.
(6e) A hatóság által vezetett hatósági nyilvántartás tartalmazza a szakértő nevét, születésének helyét és időpontját, a szakértő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenység meghatározását. A nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6f) A nyilvántartást vezető hatóság a szakértők jegyzékét honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a szakértő nevét, és hozzájárulása esetén értesítési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus postacímét.
(6g) A nyilvántartást vezető hatóság a szakértőt a nyilvántartásból törli, ha
a) ezt a szakértő kéri, vagy
b) a 88. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból a gázszerelő törlésre kerül.”
(2) A Get. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálata során feltárt hibák kijavítására kötelezésre, a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének kezelésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint az eljárás során kirendelt szakértő tevékenysége folytatásának részletes feltételeit.”
281. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény rendelkezései a 62/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásra a 62/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás kezelése tekintetében terjednek ki.”
(2) A Pft. 10. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:
a) a szolgáltatóra vonatkozóan:)
„ad) a szolgáltató cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyilvántartásba vételi számáról, és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott tevékenységi engedély számáról, vagy törzskönyvi nyilvántartási számáról;”
(3) A Pft. 36/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A nyilatkozat a fogyasztó által a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiségében leadott írásbeli vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül megtett
a) visszavonó rendelkezéssel vagy
b) a korábbi nyilatkozatában megjelölttől eltérő fizetési számlát megjelölő nyilatkozatával
vonható vissza.”
(4) A Pft. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:
„XII/A. Fejezet
EGYES FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ TETT NYILATKOZATOK KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERE
1. Általános rendelkezések
62/A. § E fejezet alkalmazásában:
a) nyilatkozattevő: az a fogyasztó, aki a nyilatkozatot, illetve visszavonó rendelkezést tett, akkor is, ha nevében meghatalmazott járt el,
b) nyilatkozat: a nyilatkozattevő által tett, a 36/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat,
c) visszavonó rendelkezés: a 36/A. § (9) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés,
d) nyilatkozatadat-szolgáltató: az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a nyilatkozattevőnek azt a fizetési számláját vezeti, amelynek tekintetében a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett,
e) nyilatkozatadat: a 62/F. § (3) bekezdése szerinti adatok.
62/B. § (1) A nyilatkozat megtételének tényét, valamint a nyilatkozatadatokat az egyes fizetési számlákhoz tett nyilatkozatok központi nyilvántartása (a továbbiakban: Központi Nyilvántartás) rögzíti.
(2) A Központi Nyilvántartás célja, hogy az ingyenes készpénzfelvételi jog jogszerű gyakorlásának biztosítása érdekében megállapítható legyen az, hogy a nyilatkozattevő tett-e nyilatkozatot, eltérő időkben és nyilatkozatadat-szolgáltatóknál tett nyilatkozatok esetében pedig annak megállapíthatósága, hogy mely nyilatkozata jogosítja őt a 36/A. § (1) bekezdése szerinti díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra.
62/C. § (1) A Központi Nyilvántartást a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás működteti.
(2) A Központi Nyilvántartást működtető pénzügyi vállalkozás működtetésének engedélyezésére, felügyeletére, engedélyének visszavonására a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
62/D. § (1) A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyt a Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálatát követően adja ki.
(2) A Felügyelet a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonja.
(3) A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles a Központi Nyilvántartás kezelésére másik pénzügyi vállalkozást kijelölni, és az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő lejártáig terjedő időtartamra felügyeleti biztost kirendelni.
(4) Felügyeleti biztos kirendelése esetén a felügyeleti biztosra a Hpt. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Felügyelet a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedély visszavonásakor olyan pénzügyi vállalkozást jelölheti ki a Központi Nyilvántartás kezelőjeként, amely kötelezettséget vállal arra, hogy az alábbi feltételeknek százhúsz napon belül megfelel:
a) részvénytársasági forma,
b) legalább kétszázmillió forint saját tőke, és
c) részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy hitelintézetek érdek-képviseleti szerve.
(6) Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, köteles az engedély visszavonására vonatkozó határozatban megjelölt időpontig kezelt nyilatkozatadatokat a megjelölt határnapig átadni annak a pénzügyi vállalkozásnak, amelyet a Felügyelet a Központi Nyilvántartás új kezelőjeként kijelöl.
(7) Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, az engedély visszavonására vonatkozó határozatban megjelölt időponttól nyilatkozatadatot nem kezelhet.
62/E. § A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó üzletszabályzat elfogadásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
2. A nyilatkozatok központi nyilvántartásában történő adatkezelés szabályai
62/F. § (1) A Központi Nyilvántartás olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag az e törvényben meghatározott adatok kezelhetők.
(2) A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozat vagy a visszavonó rendelkezés megtételét és a saját belső rendje szerinti ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül elektronikus eszköz útján adatot ad át a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak arról, hogy nála a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza
a) a nyilatkozatadat-szolgáltató nevét, rövidített nevét és a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély számát,
b) a nyilatkozattevőnek a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott természetes személyazonosító adatait,
c) a nyilatkozattevő által megjelölt fizetési számla pénzforgalmi jelzőszámát,
d) azt a naptári napot, amelyen a nyilatkozattevő a nyilatkozatot vagy a visszavonó rendelkezést megtette,
e) azt, hogy a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett.
(4) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a nyilatkozatadat-szolgáltatók nevét, székhelyét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét, beosztását, munkahelyi címét, telefonszámát és e-mail címét.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás továbbítása egyedileg és kötegelve is történhet.
(6) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadatokat – a nyilatkozatadat-szolgáltató kérésére – kizárólag annak a nyilatkozatadat-szolgáltatónak adhatja át, amely a kért nyilatkozatadatokat a (2) bekezdés szerint felé továbbította.
(7) A nyilatkozatadat-szolgáltató a (6) bekezdés szerinti esetben sem értesülhet a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatról, amennyiben az egy tőle különböző nyilatkozatadat-szolgáltatóra vonatkozik.
(8) A Központi Nyilvántartás adatkezelése automatizált módon történik. A nyilatkozatadat-szolgáltatók által átadott, az azonos nyilatkozattevőkre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartásban összekapcsolhatók.
62/G. § (1) Ha a nyilatkozattevő nem szerepel a Központi Nyilvántartásban, vagy ha szerepel a Központi Nyilvántartásban, de a nyilatkozatához visszavonó rendelkezés is tartozik, akkor a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a nyilatkozatadat-szolgáltató részére az 1. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal visszaigazolja a nyilvántartásba vételt.
(2) Ha a nyilatkozattevő korábban tett hatályos nyilatkozata szerepel a Központi Nyilvántartásban, a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a Központi Nyilvántartásban szereplő nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató nyilatkozatadat-szolgáltatót az 1. melléklet 2. pontja szerinti adattartalommal értesíti a nyilatkozattevő nyilatkozatának a 36/A. § (9) bekezdés b) pontja alapján történő hatályvesztéséről. Ezzel egyidejűleg a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás az új nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató nyilatkozatadat-szolgáltató részére visszaigazolja az 1. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal a nyilatkozat nyilvántartásba vételét.
(3) A nyilatkozatadat-szolgáltató a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás 1. melléklet 2. pontja szerinti adattartalmú értesítése kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül értesíti a nyilatkozattevőt arról, hogy az értesítésben megjelölt fizetési számláról a 36/A. § (1) bekezdése szerinti díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra a továbbiakban már nem jogosult.
(4) A Központi Nyilvántartásban a nyilatkozattevőnek egy időben csak egy olyan nyilatkozata szerepelhet, amely a 36/A. § (1) bekezdése szerinti díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra jogosítja.
(5) A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozatot elutasítja, amennyiben a nyilatkozattevő tekintetében nem teljesülnek a 36/A. §-ban meghatározott feltételek. A nyilatkozattevő a nyilatkozata elutasításáról és annak okáról a nyilatkozatadat-szolgáltatótól írásos értesítést kap.
62/H. § (1) A nyilatkozatadat-szolgáltató a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül, az új adatok egyidejű közlése mellett, értesíti a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozást, ha a 62/F. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatokban változás történt.
(2) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a Felügyelet részére statisztikai célból adatot szolgáltathat, ezen adatszolgáltatás esetén az adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi.
62/I. § (1) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadatokat azok törléséig kezeli.
(2) A nyilatkozatadatokat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás törli
a) a fizetési számla megszűnéséről való tudomásszerzést követően,
b) a visszavonó rendelkezést követően, amennyiben a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot, a nyilatkozattevő kérésére,
c) a nyilatkozattevő elhalálozása esetén – ide nem értve a közös tulajdonban lévő fizetési számlát – az arról való tudomásszerzést követően
haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül.
(3) A nyilatkozatadat-szolgáltató a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esemény bekövetkezéséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozást írásban értesíti.
(4) A nyilatkozatadatokat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a visszavonó rendelkezés dátumától számított öt év elteltével automatikusan törli, ha a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot.
(5) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat-szolgáltató kilétének vizsgálatát követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül törli a nyilatkozatadatokat, ha a nyilatkozatadat-szolgáltató kiléte nem állapítható meg.
3. Ügyfélvédelem és jogorvoslat
62/J. § (1) A nyilatkozatadat-szolgáltató az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikusan is elérhetővé teszi a Központi Nyilvántartás céljának, az abban kezelt adatok tartalmának, a Központi Nyilvántartás működésének és szabályainak ismertetését, ideértve a nyilatkozattevőt megillető jogokról, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy a Központi Nyilvántartásban szereplő adatokat csak a 62/B. § (2) bekezdésében meghatározott célra lehet felhasználni.
(2) A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozat, illetve a visszavonó rendelkezés megtételekor írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül tájékoztatja a fogyasztót, hogy nyilatkozatadatai átadásra kerülnek.
(3) A nyilatkozatadat-szolgáltatónál a nyilatkozattevő személyesen vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen nyilatkozatai szerepelnek a Központi Nyilvántartásban. A nyilatkozattevő a saját adatait korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.
(4) A nyilatkozatadat-szolgáltató a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat írásban, zárt módon megküldi a nyilatkozatadat-szolgáltatónak. A nyilatkozatadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak írásban, zárt módon, haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek.
(5) A nyilatkozattevő írásban (postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozástól is tájékoztatást igényelhet a róla kezelt nyilatkozatadatokról.
(6) A nyilatkozattevő a nyilatkozatadat-szolgáltatónál a (3) bekezdés szerint, vagy a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnál az (5) bekezdés szerint kérheti a nyilatkozatadatok helyesbítését, valamint – ha azok kezelésének jogalapja nem áll fenn – a törlését.”
(5) A Pft. 66/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 36/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetésre az a fogyasztó jogosult, aki a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően nem rendelkezett a fizetési számlához tartozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel. Ez a jogosultság addig áll fenn, amíg a fogyasztó az utóbb a fizetési számlájához igényelt készpénz-helyettesítő fizetési eszközt birtokba nem veszi.”
(6) A Pft. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 66/C. §-sal egészül ki:
„66/C. § (1) Legkésőbb 2014. november 30-áig minden nyilatkozatadat-szolgáltató adatot szolgáltat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak a 2013. december 1-jét követően a nyilatkozattevők által tett, az adatátadás napján hatályos nyilatkozatokról és visszavonó rendelkezésekről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás azok beérkezésének sorrendjében dolgozza fel a 62/G. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával.