[Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után,]
„c) a 3. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint megállapított adó esetében a bevallott adót”
(igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.)
72. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
1. 2. § 15. pontjában a „100” szövegrész helyébe az „50” szöveg,
2. 4. § (6) bekezdésében a „külföldön” szövegrész helyébe a „Közösség területén kívül” szöveg
3. 16/A. § (2) bekezdésében a „személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság” szövegrész helyébe a „személygépkocsik” szöveg
lép.
73. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, kivéve a 64. § (6) bekezdésében meghatározott adóból származó bevételt, amely a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele.”
74. § A Jöt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság jár el.”
75. § (1) A Jöt. 7. § 1. pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termékfelhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]
„p) nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak (a továbbiakban: bioüzemanyag) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történő bekeverését, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban: kísérleti célú előállítás),”
(2) A Jöt. 7. § 1. pontja a következő r) alponttal egészül ki:
[jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]
„r) az ásványolajtermékeknek az adómentes felhasználó telephelyén bekövetkező keveredését;”
(3) A Jöt. 7. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„50. csoportmentességi rendelet: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet;”
(4) A Jöt. 7. § 53–55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„53. motorfejlesztés: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés keretében a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés;
54. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás;
55. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás;”
76. § A Jöt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A jövedéki termék – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek.
(3) Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok
a) – a b) pontban foglalt eltéréssel – az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – az e-TKO, illetve – a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt – az üzemszüneti TKO,
b) az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat [a továbbiakban a)–b) pontok együtt: termékkísérő okmány]”
77. § (1) A Jöt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Adóraktárból a jövedéki termék – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt –
a) adófelfüggesztés mellett (ideértve a 13. § (1) bekezdés e)–g) pont szerinti célra történő kitárolást is)
aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),
ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki,
b) szabad forgalomba – kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet – az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.”
(2) A Jöt. 40. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Adóraktárból a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint – jogszabályban foglalt eltéréssel – szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet.”
78. § A Jöt. 48. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékre nem kell adóbevallást benyújtani.”
79. § (1) A Jöt. 52. § (1) bekezdés e)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az adó mértéke – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is –:]
„e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4 655 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is –116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 725 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 28 Ft/nm3,”
(2) A Jöt. 52. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti adómérték a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.
(6) Az E85 bioüzemanyag kedvezményes jövedéki adója az Európai Bizottság SA.35676. számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(7) Az adó mértéke az E85 esetében – a (2) bekezdés b) pontjától eltérően – az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, amennyiben az E85-öt olyan adóraktár-engedélyes bocsátja szabadforgalomba, aki állami támogatásban részesült és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, valamint a (2) bekezdés b) pont szerinti adómérték különbségének és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték alkalmazásával szabadforgalomba bocsátott E85 mennyiségének szorzata nem éri el a kapott állami támogatás összegét.
(8) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes külön jogszabály szerint nyilatkozik arról, hogy részesült-e állami támogatásban.”
80. § A Jöt. 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi közlekedésében üzemeltető személy az e tevékenységéhez felhasznált, adózottan beszerzett 52. § (1) bekezdés g) pontja szerinti termék beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.”
81. § A Jöt. 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.”
82. § A Jöt. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztés (4) bekezdés szerinti időszakban ténylegesen felmerült költsége 25%-ának megfelelő összegéig érvényesíthető, feltéve, hogy ez a költség a csoportmentességi rendelet 25. cikk (3) bekezdése szerint elszámolható költség.”
83. § A Jöt. 57/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57/B. § Az 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.”
84. § (1) A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból
a) az üzemanyagtöltő állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,
b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített – a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő – üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után literenként 11 Ft visszaigényelhető.”
(2) A Jöt. 57/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.”
85. § A Jöt. 63. § (2) bekezdés 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 50 liter mennyiségig;
12. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.”
86. § (1) A Jöt. 64. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az adó alapja – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal (a továbbiakban: tiszta szesz) hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége.
(2) Az adó mértéke – a (3) és a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 333 385 forint.
(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente
a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint,
b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.”
(2) A Jöt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg.”
87. § A Jöt. 67/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67/A. § (1) A magánfőző a 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.
(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
(4) A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.
(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére.
(6) A 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
(7) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető.
(8) A (7) bekezdés szerinti értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét.
(9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el.”
88. § A Jöt. 72. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A magánfőzőnek nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie.”
89. § A Jöt. 73. § (14) és (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(14) A bérfőzető a zárjegy megrendelését e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5) bekezdés szerinti adót megfizették.
(15) Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.”
90. § A Jöt. 76. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható.”
91. § A Jöt. 79. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. borkísérő okmány: a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő szállításához alkalmazandó, a vámhatóság által kiadott vagy a vámhatóság engedélyével formanyomtatványként, illetve számítógéppel előállított, szigorú számadású bizonylat;”
92. § A Jöt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – 9870 forint.
(2a) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keverékére, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot – a pezsgő kivételével – 0 forint.”
93. § (1) A Jöt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort vagy a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki (amely) – a 91. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz.”
(2) A Jöt. 82. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni.
(8) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb termék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.”
94. § (1) A Jöt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.”
(2) A Jöt. 83. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki és a § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 80. § (2a) szerinti termékről az (5) bekezdés szerinti mennyiségi elszámolást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania.
(6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.”
95. § A Jöt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A boradóraktárban a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék és az annak előállításához betárolt szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egyszerűsített adóraktár alatt boradóraktárat kell érteni.”
96. § A Jöt. 96. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány)
„b) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd,
c) a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket – adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével – teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege – füstszűrő vagy szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert [a továbbiakban a b)–c) pont együtt: szivar, szivarka],”
97. § A Jöt. 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység,)
„b) az 52. § (1) bekezdés a), – a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével – b), d), – a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével – f), g) és h) pontja szerinti jövedéki termékeknek, a biodízelnek, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyagnak, az E85-nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolajnak (a továbbiakban: üzemanyag) nem üzemanyagtöltő állomáson, továbbá az 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gázolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése, a (6) bekezdésében foglalt eltéréssel;”
98. § (1) A Jöt. 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,)
„a) aki – az (5) és (8)–(11) bekezdésben foglalt eltéréssel – az ásványolajtermékek esetében 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 150 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,”
(2) A Jöt. 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat, dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt vagy ezekből többet forgalmaz, exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot az ásványolajra, dohánygyártmányra és az egyéb jövedéki termékre külön-külön kell teljesíteni.”
(3) A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő g)–h) ponttal egészül ki:
(Jövedéki engedélyes tevékenységet)
„g) kizárólag a b) és f) pont szerinti termékekkel folytató személynek 6 millió Ft összegben kell,
h) kizárólag az 52. § (1) bekezdés f)–g) és – a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kivételével – i) pontja szerinti ásványolajjal, valamint az 50. § (4) bekezdés szerinti megfigyelt termékkel és repülőgép üzemanyaggal – akár külön akár egyszerre többel – folytató személynek 120 millió Ft összegben kell”
(jövedéki biztosítékot nyújtania.)
99. § A Jöt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.”
100. § (1) A Jöt. 110/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett)
„g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.”
(2) A Jöt. 110/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében köteles részletesen leírni a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelmet a vámhatóság 30 napon belül bírálja el és az abban foglaltakat szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.”
101. § A Jöt. 114. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke
...a) az adózás alól elvont
...ac) – az aa) és ab) pontban nem említett – terméknek az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben meghatározott mennyisége és]
„d) a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék esetében 10 000 forint”
(szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.)
102. § A Jöt. 122. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„o) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról.”
103. § A Jöt. a következő 122/B. §-sal egészül ki:
„122/B. § E törvény
a) 52. § (5) bekezdése, 57. §-a, 57/A. §-a és 57/C. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1.o.),
b) 52. § (6)–(8) bekezdése az Európai Bizottság SA.35676. számú határozata,
c) 76. § (3) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24. 1.o.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
104. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/J. §-sal egészül ki:
„128/J. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
105. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/K. §-sal egészül ki:
„128/K. § (1) Ha 2015. január 1-jét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentést.
(2) A 2015. január 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatra 2014. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
106. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/L. §-sal egészül ki:
„128/L. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedéki biztosítékokat 2015. február 1-ig kell az ott meghatározott mértékre kiegészíteni a jövedéki biztosítékot nyújtónak, erre vonatkozó külön felhívás nélkül.”
107. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/M. §-sal egészül ki:
„128/M. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, mindazon dohánygyártmányokat, amelyeket legkésőbb 2014. december 31. napján éjfélig – az akkor hatályos szabályoknak megfelelően – szabadforgalomba bocsátottak, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet mindazon 2014. december 31-ig legyártott – az akkor hatályos szabályozás szerint szivarkának minősülő – dohánygyártmányokat is, amelyek ezen időpontig Magyarországon adóraktárban kerültek előállításra, vagy ide kerültek betárolásra – feltéve, hogy azokat később szabadforgalomba bocsátják – azzal, hogy a készletekről (a legyártott szivarkák számáról) 2015. január 15. napjáig a vámhatóságot értesíteni kell. Az e bekezdés szerint – a vámhatóság felé lejelentett – termékeket az adózás szempontjából szivarkának kell tekinteni. A vámhatóság a lejelentett és a meglévő szivarkák számát jogosult bármikor az adóraktárban ellenőrizni, és a vámhatóság az adóraktár engedélyesének – az igénylésre vonatkozó általános szabályok szerint, mely igénylést legkésőbb 2015. április 15-ig kell a vámhatósággal közölni – szivarka adójegyet bocsát rendelkezésre a lejelentett készlet erejéig. Az e bekezdés szerint lejelentett szivarka dohánytermékek az adóraktárat csak szabadforgalomba bocsátás jogcímén hagyhatják el.
(3) A (2) bekezdés szerinti különös szabályok nem érintik az adójegy igénylőjének azon jogát, hogy a 2015. január 1-től hatályos szabályoknak megfelelő termékek szabadforgalomba bocsátásához – az általános szabályok szerint – szivarka adójegyet igényeljen.”
108. § A Jöt.
1. 5. § (1) bekezdésében a „(7)–(8)” szövegrész helyébe a „(7)–(9)” szöveg,
2. 7. § 3. pont a) pont ab) alpontjában az „a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi” szövegrész helyébe a „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek” szöveg,
3. 37. § (6) bekezdés a) pontjában a „b), d), e) és f)” szövegrész helyébe a „b)–f)” szöveg,
4. 48/B. § (3) bekezdésében a „c)” szövegrész helyébe a „d)” szöveg,
5. 56. § (2) bekezdésében az „a gázolaj, a repülőgép-üzemanyag, illetve a biodízel” szövegrész helyébe a „az ásványolaj” szöveg,
6. 72. § (12) bekezdésében és 91. § (8) bekezdésében a „szőlőbor” szövegrész helyébe a „szőlőbor, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék” szöveg,
7. 96. § (5) bekezdésében a „b)–e)” szövegrész helyébe a „b)–c)” szöveg,
8. 100. § (1) bekezdés d) pontjában a „szivar” szövegrész helyébe a „szivar, szivarka” szöveg,
9. 103. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontjában a „(3)–(6)” szövegrész helyébe a „(3)–(5) és (7)” szöveg,
10. 104. § (10) bekezdés a) pontjában a „szőlőborral” szövegrész helyébe a „szőlőborral, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékkel” szöveg,
11. 114. § (2) bekezdés k) pontjában a „magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának” szövegrész helyébe a „magánfőző a 67/A. § (7) bekezdés” szöveg,
12. 114. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a 3. számú melléklet” szövegrész helyébe az „a 3. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszám” szöveg,
13. 115. § (1) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,
14. 119. § (2) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „az adó” szövegrész helyébe az „a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása” szöveg,
15. 119. § (2) bekezdés h) pont hd) alpontjában a „67. § (2) bekezdés b) pontját” szövegrész helyébe a „67/A. § (7) bekezdését” szöveg,
16. 129. § (2) bekezdés h) pontjában az „a 67/A. § (1) és (5) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány” szövegrész helyébe a „valamint a 67/A. § (8) bekezdés szerinti igazolás” szöveg
lép.
109. § Hatályát veszti a Jöt.
1. 9. § (3) bekezdése,
2. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a „, kivéve a párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont] 63. § (2) bekezdésének 11. pontja szerinti előállítását” szövegrész,
3. 52. § (2) bekezdés c) pontjában, 59. § (6) bekezdés b) pontjában, 66. § (7) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében és a 114. § (5) bekezdés a) pontjában az „alacsonyabb” szövegrész,
4. 64. § (8) bekezdésében az „a 9. § (3) bekezdésében,” szövegrész,
5. 73. § (1) bekezdés d) pontjában az „és a magánfőző” szövegrész,
6. 96. § (1) bekezdés d)–e) pontja,
7. 111. § (3) bekezdése,
8. 115. § (7) bekezdésében a „, valamint a 67/A. § (2) bekezdés szerint tett valótlan nyilatkozat megtétele” szövegrész,
9. 119. § (2) bekezdés h) pont hb) alpontja.
110. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az 58. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.”
111. § Az Áfa tv. a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § (1) Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.”
112. § Az Áfa tv. 59. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.
(2) A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.”
113. § Az Áfa tv. 61. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely)]
„b) nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget,”
(a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.)
114. § Az Áfa tv. 85. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában közszolgáltató:)
„a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve az önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében;”
115. § (1) Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés;”
(2) Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
„m) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.”
(3) Az Áfa tv. 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés d) és f) pontja nem alkalmazható a portfólió-kezelésre.”
116. § Az Áfa tv. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) Abban az esetben, ha a 113. § (1) bekezdésében említett eljárás hatálya alatt álló terméket a 89. § (1) bekezdése szerint értékesítik, az adófizetésre kötelezett adóalany írásos meghatalmazása alapján azon adóraktár üzemeltetője is eljárhat a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében, aki (amely) által üzemeltetett adóraktárból a terméket a Közösség másik tagállamába történő feladás, elfuvarozás előtt kiraktározták. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy
1. az adófizetésre kötelezett adóalany belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany legyen, és
2. az adóraktár üzemeltetője közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen.
(2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék kiraktározásának indítványozásakor a kiraktározási okmánnyal együtt kell az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtani.
(3) Érvényes meghatalmazás alapján a 89. § (1) bekezdés szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket az adóraktár üzemeltetője teljesíti azzal, hogy az e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy
1. az ügylet teljesítését tanúsító számlát, mint az adófizetésre kötelezett meghatalmazottja bocsátja ki;
2. arról adófizetésre kötelezett adóalanyonként, ezen belül meghatalmazásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;
3. bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli.
(4) Az adófizetésre kötelezett adóalany és az adóraktár üzemeltetője közötti meghatalmazás visszavonása nem érinti az adóraktár üzemeltetőjének a 4. számú melléklet 19. pontja szerinti adóbiztosíték-nyújtási kötelezettségét, ha a megszűnés azt követően következik be, hogy a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtották.”
117. § Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül)
„j) a 124. § (1) bekezdés a) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be.”
118. § Az Áfa tv. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Elenyészik az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli.”
119. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)
„c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében;”
120. § Az Áfa tv. 146. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 4. számú melléklet 38. pontjában meghatározott esetben az adóraktár üzemeltetője az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adófizetésre kötelezettel együtt egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért, feltéve, hogy a 89/A. § szerinti meghatalmazottként jár el.”
121. § Az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő]
„b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,”
(számlakibocsátási kötelezettséget jelent.)
122. § Az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó-és vámhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.”
123. § Az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen minőségében)
„a) a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez – ideértve ezek Közösségen belüli beszerzését is –, importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;”
124. § Az Áfa tv. 259. §-a a 8. pontját követően a következő 8/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„8/A. kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából;”
125. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;”
126. § Az Áfa tv. 268. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról.”
127. § Az Áfa tv. a következő 290. §-sal egészül ki:
„290. § Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Mód5 törvény) kihirdetését követő napig az állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy a 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjában említett valamennyi termékértékesítését adókötelessé teszi, nyilatkozatát 2015. február 28-ig a lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan – a 88. § (4) bekezdésére tekintettel – megváltoztathatja. A lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat 2015. január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.”
128. § Az Áfa tv. a következő 291. §-sal egészül ki:
„291. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontját azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az adólevonási jog keletkezésének időpontja az e törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontja hatálybalépésének időpontját megelőzi.”
129. § Az Áfa tv. a következő 292. §-sal egészül ki:
„292. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 86. § (3) bekezdését a 2014. december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, feltéve, hogy az ügyletre e törvény 58. §-a vonatkozik.”
130. § Az Áfa tv. a következő 293. §-sal egészül ki:
„293. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2 000 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza az e törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 169. § d) pont dc) alpontja szerinti adatot.”
131. § Az Áfa tv. a következő 294. §-sal egészül ki:
„294. § (1) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik.
(2) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatás nyújtása esetén, ha a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, de a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a 60. § (1)–(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.
(3) Amennyiben a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatásnyújtáshoz fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a szolgáltatás igénybevevőjének adófizetési kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”
132. § Az Áfa tv. a következő 295. §-sal egészül ki:
„295. § A 3. számú melléklet I. részének a Mód5 törvénnyel megállapított 25–48. pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik.”
133. § Az Áfa tv. a következő 296. §-sal egészül ki:
„296. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58/A. §-át az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.”
134. § Az Áfa tv. a következő 297. §-sal egészül ki:
„297. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58. § (1) és (1a) bekezdését az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont.”
135. § Az Áfa tv.
1. 1. számú melléklete az 6. melléklet szerint módosul,
2. 3. számú melléklet I. része a 7. melléklet szerint módosul,
3. 4. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
136. § Az Áfa tv.
1. 58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstől” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdéstől és az 58/A. §-tól” szöveg;
2. 58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstől és az 58/A. §-tól” szövegrész helyébe az „az (1) és (1a) bekezdéstől” szöveg;
3. 125. § (2) bekezdés d) pontjában a „feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette;” szövegrész helyébe az „azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdés l) pontja alá tartozik, a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette” szöveg;
4. 125. § (2) bekezdés i) pontjában az „– a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008. 8. 9.) 30. cikkének 4. pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés keretében –” szövegrész helyébe a „kísérleti fejlesztés keretében” szöveg;
5. 139. §-ában a „ha a termék értékesítése teljesítési helyének megállapítására a 32., 34. és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „ha a termék értékesítésére a 10. § d) pont, 32., 34. és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni” szöveg;
6. 169. § d) pont dc) alpontjában az „a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „az 1 000 000 forintot” szöveg
lép.
137. § Hatályát veszti az Áfa tv.
1. 58/A. §-a
2. 296. §-a.
138. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 3. melléklete a 9. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
139. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be.”
140. § A Htv. a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont].
(2) Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag az 1. § (1) bekezdését, a 42/B. §-t és a 43. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.
(4) A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat települési adót önadózással megállapítandó adóként is bevezethet.
(5) A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele.”
141. § A Htv. 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek,”
142. § A Htv. 39. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni.”
143. § A Htv. a 39/E. §-t követően a következő alcímmel és 39/F. §-sal egészül ki:
„A beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége
39/F. § (1) Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”
144. § A Htv. 42/B. §-át megelőző alcím és a Htv. 42/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Tájékoztatás a bevezetett helyi adók és települési adók szabályairól
42/B. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatályba lépését megelőző hónap ötödik napjáig – a kincstár elektronikus rendszerén keresztül – adatot szolgáltat a kincstár számára:
a) a helyi adónem, a települési adónem bevezetésének napjáról,
b) az önkormányzat által megállapított adóalap, adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről,
c) a b) pontban említett rendelkezések hatályba lépésének napjáról,
d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információs telefonszámról, elektronikus levélcímről, és az önkormányzati adóhatóság levelezési címéről (a továbbiakban: elérhetőségi információk),
e) a helyi adónem, a települési adónem pénzforgalmi jelzőszámáról.”
145. § A Htv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani.
(2) Ha az önkormányzat 2014. június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezést csak 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.”
146. § (1) A Htv. 52. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. nem lakáscélú épület: az az épület, épületrész, amely nem minősül a 8. pont szerinti lakásnak;”
(2) A Htv. 52. §-a a következő 34. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„34. beszerző, értékesítő szövetkezet: az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik;”
147. § A Htv. az 52. §-t követően a következő VIII. fejezettel egészül ki:
„VIII. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS
53. § E törvény 39/F. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
148. § A Htv.
1. 39/D. § (4) bekezdésében, valamint 41. §-ának (3) bekezdésében az „átalakulással létrejött” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött” szöveg,
2. 40/A. §-át megelőző „A települési adó csökkentése” alcím helyébe „Az adó csökkentése” alcím,
3. 41. §-ának (3) bekezdésében az „átalakulás,” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás,” szöveg
lép.
149. § Hatályát veszti a Htv.
1. 8. § (1) bekezdése,
2. 46. § b) pontja.
150. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/B. § (1) Az adó alanya a – (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
(2) Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő.
(3) A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja.
(4) Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.”
151. § A Gjt. 17/D. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
„h) amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.”
152. § A Gjt. 17/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/G. § (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.
(2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni.”
153. § (1) A Gjt. 18. § 29. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„29. környezetvédelmi osztályjelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzés. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján – a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel – kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: „6”. Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt „16”-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés „16”,”
(2) A Gjt. 18. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„31. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízing.”
154. § A Gjt.
1. 8. § (1) bekezdésében az „(e § alkalmazásában KöHÉM rendelet)” szövegrész helyébe a „(a továbbiakban: KöHÉM rendelet)” szöveg,
2. 18. § 12. pontjában a „kedvezményeinek rendszeréről” szövegrész helyébe a „kedvezményeiről” szöveg
lép.
155. § Hatályát veszti a Gjt. 18. § 9. pontja.
156. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 5. § (5) bekezdésében az „átalakulás” szövegrészek helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg lép.
157. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. tv.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Növelő tételek:)
„b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség egyéb vagy rendkívüli ráfordításként az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve a helyi önkormányzat részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást,”
(2) A Távhő. tv. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Növelő tételek:)
„c) az adóalany jogutódlással (átalakulással, egyesüléssel, szétválással) történő megszűnése esetén a jogelődnél utolsó adóévében, az adóalanyból történő kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felértékelésével növelt, valamint korábban az adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett céltartalék leértékelésével csökkentett összege, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel,”
(3) A Távhő. tv. 6. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Növelő tételek:)
„h) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás.”
(4) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Csökkentő tételek:)
„b) az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értéke, ide nem értve a helyi önkormányzat által adott, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást,”
(5) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Csökkentő tételek:)
„h) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés c) vagy h) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,”
(6) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Csökkentő tételek:)
„i) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol.”
158. § (1) A Távhő. tv. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adóalanynak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.”
(2) A Távhő. tv. 8. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.”
159. § A Távhő. tv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19).”
160. § (1) A Távhő. tv. 18. §-a a következő (2)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 8. § (7a) bekezdését a 2014. adóévi előleg-kiegészítési kötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés i) pontját az adózó a 2014. adóévi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.
(4) Az adózás előtti eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző adóévekben a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg. E rendelkezést az adózó a 2014-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.”
(2) A Távhő. tv. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontját, c) pontját, h) pontját és 6. § (3) bekezdés b) és h) pontját az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.”
161. § A Távhő. tv.
1. 6. § (2) bekezdés c) pontjában az „(átalakulással)” szövegrész helyébe az „(átalakulással, egyesüléssel, szétválással)” szöveg;
2. 6. § (3) bekezdés d) pontjában, 6. § (6) és (7) bekezdésében az „az átalakulás” szövegrész helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás”, 8. § (5) bekezdésében „az átalakulás” szövegrészek helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg;
3. 6. § (6) bekezdésben az „átalakulást” szövegrészek helyébe az „átalakulást, egyesülést, szétválást” szöveg;
4. 6. § (7) bekezdésben az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg;
5. 7. § (2) bekezdésében a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3–47. o.)” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.)” szöveg;
6. 8. § (5) bekezdésében az „Az átalakulás” szövegrészek helyébe az „Az átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg;
7. 8. § (8) bekezdésben a „(2)–(7)” szövegrész helyébe a „(2)–(7a)” szöveg
lép.
162. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-a a következő 15–18. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„15. adalékanyag: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalékanyag és aroma, ide nem értve a színezőanyagként használt karamellt,
16. gyógynövény: az a növény, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy bármely más részét a benne lévő hatóanyaga miatt a gyógyászatban alkalmazzák,
17. méz: az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élőnövényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek,
18. gyümölcspárlat: a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) II. számú melléklete 6. vagy 9. kategóriája szerint készített, EK rendelet szerinti szeszes ital.”
163. § (1) A Neta tv. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
„c) a hozzáadott cukrot tartalmazó
ca) 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,
cb) 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb
[a ca) és cb) alpont a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény];”
(2) A Neta tv. 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
„i) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve a gyümölcspárlatot, a Jöt. 68. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó italokat, továbbá az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával előállított italokat (a továbbiakban: alkoholos ital).”
164. § A Neta tv. 6. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Az adó mértéke)
„h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma
ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter,
hb) 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter,
hc) 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter,
hd) 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter,
he) 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter,
hf) 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter.”
165. § A Neta tv. 10/A. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az alkoholos ital első belföldi teljesítési helyű értékesítése 2014-ben, a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátása pedig 2014. december 31-ét követően valósul meg, akkor – a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – az adókötelezettség az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátását terheli. Az adó alanya – a 4. § a) pontjában foglaltaktól eltérően – az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátója.
(6) Az (5) bekezdés szerinti adókötelezettség utáni adót – a 8. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az alkoholos ital szabad forgalomba bocsátásának napját magában foglaló, 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerinti bevallási időszakra kell megállapítani és a 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerint bevallani.”
166. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel, függetlenül attól, hogy a reklám közzétételére irányuló szerződés meghatározza-e a reklám megjelenésének a helyét, az idejét vagy a módját,”
167. § (1) Az Rtv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha
a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,
b) a reklám közzétételének megrendelője
ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,
c) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, a 7/A. § szerinti nyilvántartásban.”
(2) Az Rtv. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem adóköteles a reklám (1) bekezdés szerinti közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti
a) országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: sportszövetség)
aa) a nemzeti válogatott keret működtetésével,
ab) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával,
ac) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy
b) sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány
ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy
bb) az amatőr versenyrendszerben való részvétellel
összefüggésben végzi.”
168. § Az Rtv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége nem áll fenn, ha a megrendelés időpontjában szerepel a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.”
169. § (1) Az Rtv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén
– az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
– az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
– az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
– az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,
– az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,
– az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%.”
(2) Az Rtv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része.”
170. § (1) Az Rtv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, az (1)–(2) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – a 4. § (1) bekezdése szerint megállapított adóalapot kell figyelembe venni.”
(2) Az Rtv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti számításnál a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelmen kívül kell hagyni.”
171. § Az Rtv. 7. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóelőleg összege)
„d) átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.”
172. § Az Rtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról a (2)–(5) bekezdés szerinti külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz.
(2) A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt – annak kérelmére – az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha
a) adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy
b) nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.
(3) Az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megalapozottságát.
(4) Az állami adóhatóság törli az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti, honlapján közzétett nyilvántartásból
a) az adóalany kérelmére,
b) ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti,
c) ha az adóalanyt a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét e törvény rendelkezésének megfelelően teljesíti,
d) a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végével,
e) ha az adóalany megszűnik,
f) ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult,
g) ha az adóalany adótartozása a – naptári hónap 1. napján – 100 000 forintot meghaladja.
(5) Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi.”
173. § Az Rtv. 9. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó, 2015. január 1-jét megelőzően létrejött adóalany esetén a 2014. évben kezdődő üzleti éve 2015. január 1-jétől az üzleti éve utolsó napjáig tartó időszakra (a továbbiakban: átmeneti adóév) eső adójának összege az adóalany átmeneti adóévben elért 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg.
(6) Az átmeneti adóévre jutó adóelőleg összege az (5) bekezdés szerinti adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, a 2. § (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a különbözete alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg.
(7) Az (5) bekezdés szerinti adóalany az átmeneti adóév adóelőlegét – a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2015. január 15-ig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2015. január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig köteles megfizetni.
(8) Az (5)–(7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni annak az adóalanynak, amely 2014. augusztus 15. és 2014. december 31. között jött létre és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott.”
