„(2) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a támogatási igazolás kiadására vonatkozó kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják.”

(3) A Mozgókép tv. 31/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti esetekben, a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget, továbbá a 31/D. § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történő kiegészítését, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek.”

(4) A Mozgókép tv. 31/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hivatal a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban vagy a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban meghatározott összegből levonja.”

(5) A Mozgókép tv. 31/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben a 31/D. § (2) bekezdése szerint kiadott támogatási igazolásokat vagy a költségellenőrzési eljárásokat lezáró határozatokat az addig összesen elszámolt és igazolt filmgyártási költségek egészére tekintettel állítja ki a 12. § (10) bekezdésében foglalt arány, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekciója, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költség érvényesíthetősége, továbbá a 31/D. § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történő kiegészítése érdekében, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.”

(6) A Mozgókép tv. 31/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a közvetett támogatás forrását a letéti számlára. A Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget, mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül

a) a 2013. évben a 9700,0 millió forintot,

b) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot,

c) a 2015. évben a 12 000,0 millió forintot

nem haladhatja meg.”

331. § A Mozgókép tv. a következő 36/E. §-sal egészül ki:

„36/E. § (1) A Hivatal a 13. §-ban meghatározott támogatási arányoknak a 31/B. § (5) bekezdés c) pontja és a 31/D. § (5) bekezdése alapján történő ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett filmalkotás támogatásra jogosultságának megállapítására irányuló kérelme Hivatalhoz érkezésének időpontjában hatályban lévő támogatási arányok betartását ellenőrzi.

(2) E törvénynek a Módtv.-nyel módosított 13. § (3) bekezdését a mozgóképszakmai hatósághoz 2014. március 15-ét követően benyújtott kérelemre induló, MNF által támogatott filmalkotások támogatására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is kell alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 31/D. § (3) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő költségellenőrzési eljárásokban és támogatási igazolási eljárásokban is kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 31/D. § (4) bekezdését és 31/D. § (6) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő záró elszámolásokban is alkalmazni kell.”

332. § A Mozgókép tv.

a) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás” szövegrész helyébe a „meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás” szöveg;

b) 19/E. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg;

c) 31/B. § (2a) bekezdés d) pontjában „a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg;

d) 31/B. § (2a) bekezdés e) pontjában a „támogatási igazolás kiállítását” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró határozat kiállítását” szöveg;

e) 31/C. § (1) bekezdésében az „adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét” szövegrész helyébe az „adókedvezményre jogosító, valamint a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint felajánlható közvetett támogatás összegét” szöveg;

f) 31/C. § (6) bekezdés d) pontjában a „Tao. tv. 22. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tao. tv. 22. § (3) bekezdése és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja” szöveg;

g) 31/C. § (8) bekezdésében a „támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető” szövegrész helyébe a „támogatási igazoláson és a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban a filmelőállító is feltüntethető” szöveg;

h) 31/C. § (9) bekezdésében a „kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben” szövegrész helyébe a „kiadott támogatási igazolásokkal és a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatokkal összefüggésben” szöveg;

i) 31/D. § (3) bekezdésében a „20%-áig” szövegrész helyébe a „25%-áig” szöveg;

j) 31/G. § (1) bekezdésében a „támogatási igazolás tárgyában” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás, valamint költségellenőrzési eljárás tárgyában” szöveg;

k) 31/H. §-ban a „támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárást” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás kiállítására vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást” szöveg

lép.

X. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

37. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

333. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)

a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá

b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(2) Ha a foglalkoztatott jogviszonya megszűnik, a munkáltató a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatott a munkáltató sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.”

334. § (1) A NAV tv. 16/I. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.

(3) A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.”

(2) A NAV tv. 16/I. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

(3b) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.

(3c) A (3a) és (3b) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.”

(3) A NAV tv. 16/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.”

(4) A NAV tv. 16/I. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.”

335. § (1) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény 5 év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.”

(2) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes.”

336. § A NAV tv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hszt. 49/H. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőrt – tábornok kivételével – a NAV elnöke vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.”

337. § (1) A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.”

(2) A NAV tv. 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló vagy annak megfelelő minősítésű oklevéllel végzett pályakezdő – a kinevezésre jogosult döntése esetén – eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető, amennyiben az érintettnek a tanulmányai során elért tanulmányi eredménye a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelel.”

338. § A NAV tv. 17/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a vezénylés helye szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama alatt a vezénylés helye és az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.”

339. § A NAV tv. 17/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelősség, illetve a munkáltató által fizetendő sérelemdíj tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés, illetve a nyilatkozat elmulasztása ellen.”

340. § A NAV tv. 17/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hszt. 36. § (4)–(5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett fegyelmi fenyítéseken a rendfokozatban való visszavetés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a lefokozás fenyítést kell érteni.”

341. § A NAV tv. 18. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kttv.-ben meghatározottakon túl határozott időre létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony

a) nem hivatásos munkakört betöltő tartósan távol levő pénzügyőr helyettesítése céljából,

b) hivatásos munkakört betöltő tartósan távol levő pénzügyőr nem szolgálati jellegű munkaköri feladatainak ellátására.

(5) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.”

342. § A NAV tv. 18/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 1 munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.”

343. § A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben az érintett az eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a besorolási fokozatának megfelelő pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.”

344. § A NAV tv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász szakképzettséget, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.”

345. § A NAV tv. 20/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.”

346. § (1) A NAV tv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyidejűleg csak egy fizetési számlát jelölhet meg választott fizetési számlaként, illetve csak egy kézbesítési címre kérheti az illetmény kifizetését.”

(2) A NAV tv. 28. § (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.

(7) Az illetményt a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elhalálozása esetén az illetményt a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örökös (örökösök) részére kell kifizetni.”

347. § (1) A NAV tv. 28/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az illetményből való levonásnak – a levonásmentes illetményrészig – jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.”

(2) A NAV tv. 28/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.”

(3) A NAV tv. 28/D. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő nem vállalhat át.

(11) A kormánytisztviselő és a munkáltató, a pénzügyőr és a munkáltató, illetve az ügykezelő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, feltéve, hogy annak mértéke nem haladja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.”

348. § A NAV tv. 32/R. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött időre megilletné, a kormánytisztviselő, az ügykezelő a különbözetre kifizetett illetményt, illetve a pénzügyőr a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni.”

349. § A NAV tv. 32/Y. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ötévente esedékes minősítésre akkor kerülhet sor, ha az érintett már legalább 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik. Ennek hiányában a minősítést el kell halasztani addig, amíg az érintett már 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik.”

350. § A NAV tv. 33/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdek-képviseleti szervben betöltött tisztség.”

351. § (1) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (2a)–(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a fegyelmi vétség elkövetése előtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2b) A (4)–(5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi büntetés nem szabható ki, illetve ha több fegyelmi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés szabható ki.”

(2) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) a besorolásban való előmeneteli rendszerben a várakozási idő legfeljebb 2 évvel való meghosszabbítása,

c) kizárólag pénzügyőr esetében a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,

d) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre,

e) személyi illetménnyel rendelkező esetében a személyi illetmény visszavonása,

f) kizárólag pénzügyőr esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,

g) címtől való megfosztás,

h) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre,

i) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre,

j) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés,

k) kizárólag kormánytisztviselő, illetve ügykezelő esetében hivatalvesztés,

l) kizárólag pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése,

m) kizárólag pénzügyőr esetében lefokozás.”

(3) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A visszavetés egy besorolási fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét

a) a (3) bekezdés h) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legmagasabb, a (3) bekezdés i) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatában

aa) a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani, illetve

ab) ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésekor a 25. § alapján megemelt volt, az aa) pontnak megfelelően, az eltérítés nélkül, ha a 25. § alapján csökkentett volt, az aa) pontnak megfelelően, de a tárgyév még hátralévő részére az eltérítéssel kell megállapítani;

b) a visszavetés időtartamának letelte után a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.”

352. § A NAV tv. 33/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyőr felett a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül –15 napon belül dönt az ügyben akkor is, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül a NAV elnökéhez terjeszti fel az ügyet, aki a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően jár el.”

353. § A NAV tv. 33/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására – ide nem értve, ha a fegyelmi tanács a NAV elnökének vezetésével jár el – a 33/J. § alapján eljáró vagy a 33/L. § (1) bekezdése esetén a főigazgató vezetésével eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára, a NAV elnöke jogosult. Ha a NAV elnöke szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, a (6) bekezdés szerinti eset kivételével az ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a felterjesztő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője vezetésével eljáró fegyelmi tanács, a NAV elnöke a 33/J. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően jár el.”

354. § A NAV tv. 33/P. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A 33/U. § (7) bekezdését azzal szemben is alkalmazni kell, aki az (5) bekezdés szerinti eljárásban állásból felfüggesztés hatálya alatt áll.”

355. § A NAV tv. 33/S. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az eljárás alá vont egyidejűleg több képviselővel jár el, az eljárás alá vontat a képviselők bármelyike képviselheti. Ha a képviselők nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt úgy kell elbírálni, mintha magának az eljárás alá vontnak a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.”

356. § A NAV tv. 33/U. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha az eljárás alá vont képviselővel, vagy jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, az (1) és a (6) bekezdés alkalmazásában a közlés időpontja tekintetében az eljárás alá vonttal, illetve képviselőjével, képviselőivel való közlés időpontjai közül a legkorábbi közlés időpontja az irányadó.”

357. § A NAV tv. 33/Y. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.”

358. § A NAV tv. 34/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselője előtt – rövid indokolással – kihirdeti. A fegyelmi tanács a döntést a kihirdetést, vagy ha a kihirdetés az eljárás alá vont és képviselője távolléte miatt nem volt lehetséges, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül megindokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet – kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt – az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlése időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.”

359. § A NAV tv. 34/C. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést a NAV elnöke, a jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezető kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselője részére. A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5) bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetőjének, illetve ha a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben a NAV elnöke hozta meg az érdemi döntést, úgy az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának is.

(6) Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésének megfelelően, illetve a NAV elnöke a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül érdemi döntést hoz az ügyben, illetve a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalás keretében hoz érdemi döntést az ügyben, de az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a fegyelmi tanács ez esetben sem szabhat ki a törvény szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést.”

360. § A NAV tv. 34/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a (4)–(5) bekezdés alkalmazásában a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.”

361. § A NAV tv. 34/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kártérítés címén a károkozó foglalkoztatott – a 34/F. § figyelembevételével – köteles megtéríteni

a) a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt, és

c) a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.”

362. § A NAV tv. 34/T. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A foglalkoztatott írásban bejelentett sérelemdíj iránti igényére a munkáltató 15 napon belül – indokai közlése mellett – írásban nyilatkozik.”

363. § (1) A NAV tv. 34/W. § (4) bekezdés j)–k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani)

„j) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben, továbbá

k) ha a pénzügyőr szolgálati panaszát elutasították;

l) ha a pénzügyőr ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta. A kijelölt miniszter fegyelmi ügyben hozott határozata az f) pont alapján támadható meg a bíróságnál.”

(2) A NAV tv. 34/W. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A munkáltatói kártérítési felelősség tárgyában a pénzügyőr kártérítési igényére adott, illetve a pénzügyőr sérelemdíj igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen, továbbá a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény, illetve a sérelemdíj érvényesítése érdekében a pénzügyőr az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.”

(3) A NAV tv. 34/W. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A munkavállaló a határozat közlésétől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz)

„c) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyben.”

364. § (1) A NAV tv. 34/Y. § (8) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a rendszeres pótlékok, valamint – pénzügyőr esetén – a rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni)

„i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére”

(vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.)

(2) A NAV tv. 34/Y. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (8) bekezdés alkalmazásában rendszeres pótlék alatt a vezetői pótlékot, továbbá amennyiben megállapításának feltételei egyébként fennállnak, az idegennyelv-tudási pótlékot és a veszélyességi pótlékot kell érteni.”

365. § A NAV tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

(2) A pénzügyőr az (1) bekezdés szerinti feladatának (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati feladat) teljesítése során – a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl – jogosult a 36–37/B. §-ban meghatározott pénzügyőri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni.

(3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – azzal összefüggésben gyakorolható.

(4) A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszerű intézkedés biztosítása.”

366. § A NAV tv. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35/A. § (1) A pénzügyőrt az intézkedés során

a) az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosító száma, vagy

b) ha nem visel egyenruhát, szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye igazolja.

(2) A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, továbbá kérésre köteles a nevét, rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bemutatni.

(3) Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni. Ha a pénzügyőr szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak irányadók.”

367. § A NAV tv. a következő 35/B–35/G. §-sal egészül ki:

„35/B. § (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.

(2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(3) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, élő állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja; az ezzel okozott kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.

35/C. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.

(2) A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.

35/D. § (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.

(2) A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter – a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg. A NAV-nál csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.

35/E. § (1) Az intézkedés során és a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén a pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

(2) A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni.

35/F. § (1) Akinek az e fejezetben – a 36/J. §, 36/M. §, a 37/A–37/B. § kivételével – meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában az intézkedés és a kényszerítő eszköz a továbbiakban együtt: intézkedés) jogát vagy jogos érdekét sértette – a 36/C. § (3) bekezdés, a 36/F. § (3) bekezdés, a 36/G. § (3) bekezdés és a 36/L. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N. § (4) bekezdés szerinti korlátozással –, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító vámszervéhez, illetve nyomozó szervéhez. A panasznak nincs halasztó hatálya.

(2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél, illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni.

(4) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél, illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni.

(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó vámszervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja.

(7) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.

(8) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

35/G. § E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület minősül.”

368. § A NAV tv. III. Fejezet „Intézkedések” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Felvilágosításkérés

36. § A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.”

369. § A NAV tv. III. Fejezete a következő alcímmel és 36/A–36/P. §-sal egészül ki:

„Igazoltatás

36/A. § (1) A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr

a) az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására,

b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre

kérheti fel.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A pénzügyőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint – kivéve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét – az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében az idegenrendészeti hatósághoz előállítható.

(5) Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(6) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása

36/B. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak – ideértve a 36/D. § (7) bekezdés szerinti esetet is –, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

(2) A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.

(3) A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja teszi szükségessé.

(4) A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetve az intézkedés helyszínén nála lévő vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy.

(6) A jármű átvizsgálása során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. A vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.

36/C. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából

a) a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének felderítése érdekében átvizsgálhatja a 36/J. § alapján megállított járművet,

b) átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, miután a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.

(3) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr ruházat, csomag és jármű átvizsgálást a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerint alkalmazhat. Az átvizsgálás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.

Elfogás és előállítás

36/D. § (1) A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt,

a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek,

b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki,

c) akinek őrizetbe vételét rendelték el,

d) aki az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött.

(2) A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt,

a) aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja,

b) aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.

(3) A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságra előállítani. Az előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik.

(4) Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani.

(5) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

(6) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetve előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.

(7) Az (1) és (3) bekezdésen alapuló elfogást, előállítást a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy az elfogás, előállítás feltételei olyan személlyel szemben állnak fenn, akivel szemben az elfogás, előállítás nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt szükséges.

(8) Ha az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé történik, a NAV nyomozó hatóságának kell biztosítania azt a lehetőséget, hogy az előállított egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha az előállított nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a NAV nyomozó hatóságát terheli. Ha az előállított fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. Ha az elfogást követően az előállítás a rendőrséghez történik, a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint jár el.

Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen

36/E. § (1) A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve

a) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;

b) a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében;

c) ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában pénzügyőr alatt a Be.-n alapuló elővezetés végrehajtása körébe a NAV nyomozó hatósága állományában álló, a 34/Y. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi nyomozót, a Szabs. tv.-en alapuló elővezetés végrehajtása körében a NAV vámszerve állományában álló pénzügyőrt kell érteni.

(3) A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügyőr az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására – a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felkérése alapján – más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is jogosult.

36/F. § (1) A pénzügyőr a NAV illetékes vámszerve vezetőjének hatósági döntése alapján – a jogsértés felderítése és a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatása érdekében – beléphet, illetve az ott tartózkodók akarata ellenére behatolhat olyan magánlakásba, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsértő tevékenységet folytatnak.

(2) A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével, lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Ha a jelen §-on alapuló intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a magánlakásba való belépés (behatolás) ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.

36/G. § (1) A pénzügyőr a 36/E. § és 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe is beléphet, illetve – az ott tartózkodók akarata ellenére, továbbá a birtokos távollétében is – behatolhat.

(2) Ha a pénzügyőr a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból lép be vagy hatol be, az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, ha pedig a birtokos távollétében hatol be, az intézkedésnél két hatósági tanúnak is jelen kell lennie.

(3) Ha a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe való belépésre, illetve behatolásra a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból került sor, és az intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a belépés, behatolás ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.

36/H. § (1) A 36/E. §-on vagy a 36/G. §-on alapuló, a birtokos távollétében történt behatolást követően a NAV köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.

(2) A 36/E–36/G. §-on alapuló magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.

A helyszín biztosítása

36/I. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák.

(2) Az (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekményt, illetve nem a NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el, továbbá akkor is, ha baleset helyszínének biztosítása szükséges. E bekezdés alkalmazásakor a helyszín biztosítására a pénzügyőr a rendőrség megérkezéséig jogosult.

Egyéb pénzügyőri intézkedések

36/J. § A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat.

36/K. § (1) A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti.

(2) Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

36/L. § (1) Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére.

(2) A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észleli.

(3) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az (1) bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van.

(4) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr lefoglalást a Szabs. tv. szerint alkalmazhat. A lefoglalás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.

36/M. § (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalás ellen az Art. szerinti végrehajtási kifogásnak van helye, amelyet az áru tulajdonosának székhelye szerint illetékes adóztatási szervhez kell benyújtani.

(3) Ingófoglalás céljából, továbbá – ha azt jogszabály lehetővé teszi – a végrehajtásban való pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyőr magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre beléphet.

36/N. § (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére.

(2) A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el.

(3) A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg.

(4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát meghaladta.

Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése

36/O. § (1) A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés, illetve az ellátott szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.

(2) A jelen § alkalmazásában intézkedés alatt az e fejezet szerinti intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok szerinti intézkedéseket, helyszíni eljárásokat is érteni kell.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat kizárólag

a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy

b) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából, vagy

c) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy

d) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

használható fel.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell.

(5) Ha a felvétel felhasználására a (3) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

36/P. § (1) A 36/O. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/O. § (1) bekezdése szerint rögzített felvételből – jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából – a nyomozó hatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.

(2) A NAV a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 36/O. § (3) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb 30 napig ne törölje.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 36/O. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti 30 napon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.

(5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell.”

370. § A NAV tv. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.”

371. § A NAV tv. III. Fejezet „Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Bilincs alkalmazása

41. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy:

a) támadásának megakadályozására,

b) ellenszegülésének megtörésére,

c) szökésének megakadályozására,

d) önkárosításának megakadályozására.

(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.”

372. § A NAV tv. III. Fejezet „Szolgálati kutya alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása

42. § (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi eszközt, sokkoló eszközt, illetve rendőrbotot alkalmazhat:

a) a mások vagy a saját életét, testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,

b) a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.

(2) A pénzügyőr rendszeresített pirotechnikai eszközt alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása alkalmával, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak.”

373. § A NAV tv. III. Fejezet „Útzár telepítése, megállásra kényszerítés” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Szolgálati kutya alkalmazása

43. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedés elleni tevőleges ellenállás leküzdéséhez.

(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat

a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,

b) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó, súlyos bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogására,

c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában súlyos bűncselekmény az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.”

374. § A NAV tv. III. Fejezet „Bilincs alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Útzár telepítése, megállásra kényszerítés

44. § (1) A NAV – autópálya és autóút kivételével – közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során – a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – útzárat telepíthet.

(2) Útzár alkalmazása során a NAV járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel az intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.

(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán és autóúton útzár telepítését az illetékes rendőrhatóságtól kérheti.

(4) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és – a NAV-nál rendszeresített technikai eszköz felhasználásával is – megállásra kényszerítheti.”

375. § (1) A NAV tv. 45. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell.”

(2) A NAV tv. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg, kivéve

a) NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogásakor,

b) a 36/E. § (3) bekezdés szerinti esetben.”

376. § A NAV tv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A pénzügyőr – szolgálatának jogszerű teljesítése közben – lőfegyverhasználatra jogosult:

a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,

b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására,

c) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására,

d) lőfegyver, illetve robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,

e) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására,

f) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló pénzügyőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más, az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal,

g) a NAV által elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben,

h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

(2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó pénzügyőr nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.

(3) Pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat lőfegyvert.”

377. § A NAV tv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) – e törvény keretei között – a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, megakadályozására, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, büntetőeljárás alól magát kivonni kívánó terhelt büntetőeljárásban történő részvételének biztosítására, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, a fedett nyomozók és fedőintézmények, a titkosan együttműködő személyek védelme, valamint a titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése érdekében titokban információt gyűjthetnek. A titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése céljából bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés végezhető.”

378. § A NAV tv. 82. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„a) a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer szabályait,”

379. § A NAV tv. 98/O. §-a a következő (12c) bekezdéssel egészül ki:

„(12c) A (12a) bekezdéstől eltérően, amennyiben az érintett vezetői munkakörbe, pénzügyi nyomozói munkakörbe történő kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történő átsorolását, illetve a 31/A. § szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megelőző illetmény) meghaladja a (12a) bekezdés alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbaikban: megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külön illetményelemként, mint illetménykülönbözet kell nyilvántartani. Az így megállapított illetménykülönbözetre egyebekben jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

380. § A NAV tv. 98/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98/P. § Az a 2015. január 1-jén a NAV állományába tartozó pénzügyőr, aki

a) a Vám- és Pénzügyőrség állományából került a NAV állományába, és

b) olyan munkakört tölt be, amelynek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie, és

c) a középfokú szaktanfolyamot elvégezte, vagy annak elvégzése alól jogszabály alapján mentesült, és

d) legalább 3 évet töltött vezetői munkakörben, illetve vezetői beosztásban,

mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól.”

381. § A NAV tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

98/Q. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

382. § A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 14. melléklete lép.

383. § A NAV tv.

1. 13. § (7) bekezdésében a „bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását” szövegrész helyébe a „bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását” szöveg,

2. 16/A. § (5) bekezdésében az „a NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe az „a NAV foglalkoztatási szabályzata (a továbbiakban: foglalkoztatási szabályzat)” szöveg,

3. 17. § (1) bekezdésében a „Hszt. 2. § a)–b), e)–f), h), j), m) s) és v) pontja” szövegrész helyébe a „Hszt. 2. § a)–b), e)–f), h), j), m) és v) pontja” szöveg, a „49. § (1)–(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „49. §-a” szöveg, a „150–178. §-a” szövegrész helyébe a „150–178/A. §-a” szöveg,

4. 17/E. § (2) bekezdésében a „szolgálati viszonyát” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonyát” szöveg, a (4) bekezdésében a „hivatásos jogviszonya” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonya” szöveg,

5. 17/G. § (1) bekezdésében az „a fizetési felszólítással,” szövegrész helyébe az „a fizetési felszólítással, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal,” szöveg,

6. 18. § (1) bekezdésében a „Kttv. 14–25. §-a” szövegrész helyébe a „Kttv. 6. § 20a. pontja, 11. § (4)–(6) bekezdése, 14–25. §-a, 41/A–41/B. §-a,” szöveg, a „145–149. §-a” szövegrész helyébe a „145–149/A. §-a” szöveg,

7. 18/A. § (6) bekezdésében az „a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens,” szövegrész helyébe az „a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, az alkalmassági vizsgálatot végző szerv vezetője,” szöveg,

8. 18/B. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés c) és e)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) és e)–g) pontjában” szöveg, az (5) bekezdésében a „(2) bekezdés d)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés d)–g) pontjában” szöveg, a (6)–(7) bekezdésében a „(2) bekezdés c)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c)–g) pontjában” szöveg,

9. 18/D. § (4) bekezdésében, a 31/A. § (1) bekezdésében a „NAV foglalkoztatási szabályzatában” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási szabályzatban” szöveg, a 33/E. § (5) bekezdésében a „NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási szabályzat” szöveg,

10. 19/A. § (2) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében a „fizetés nélküli szabadság” szövegrész helyébe az „illetmény nélküli szabadság” szöveg,

11. 19/G. §-ában az „az e törvényben foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „a munkaköre betöltéséhez szükséges” szöveg,

12. 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező” szöveg, a (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „középiskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő” szöveg,

13. 21. § (1) bekezdésében az „a kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap)” szövegrész helyébe az „az illetményalap” szöveg,

14. 28/F. §-ában a „28/D. § (5)–(6) és” szövegrész helyébe a „28/D. § (5) és” szöveg, a „28. § (1)–(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „28. § (1), (2a) és (7) bekezdése”, a „28/D. § (1)–(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „28/D. § (1)–(3) és (6) bekezdése” szöveg,

15. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása, illetve a pénzügyőr nyugdíjazása” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő, pénzügyőr nyugdíjba vonulása, illetve elhalálozása” szöveg, a (3) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjazás” szövegrész helyébe a „nyugdíjazás, illetve az elhalálozás” szöveg,

16. 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „Kttv. 42. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „Kttv. 39. § (4) bekezdése, 42. § (8) bekezdése” szöveg, b) pontjában az „az 59. § (1) bekezdés b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése” szöveg,

17. 32/K. § (4) bekezdés b)–c) pontjában a „jogviszonytól” szövegrész helyébe a „jogviszony esetén” szöveg,

18. 32/Q. § (1) bekezdésében a „32/K. §” szövegrész helyébe a „32/K–32/M. §” szöveg,

19. 32/T. § (4) bekezdésében az „illetmény kifizetése” szövegrész helyébe az „illetmény, távolléti díj kifizetése” szöveg,

20. 32/Z. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „59. § (1) bekezdésének b) és f) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „59. § (1) bekezdésének f) pontja, illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése” szöveg,

21. 33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

22. 33/C. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál” szöveg,

23. 33/C. § (2a) bekezdés a) pontjában az „érdekképviseleti szervezetben” szövegrész helyébe az „a 33/B. § (8) bekezdésben említett szervezetek kivételével érdek-képviseleti szervezetben” szöveg,

24. 33/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „tevékenység folytatása, ha” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatása, különösen ha” szöveg,

25. 33/G. § (1) bekezdésében a „ha kormányzati szolgálati jogviszonyából” szövegrész helyébe a „ha a kormányzati, illetve hivatásos szolgálati tevékenysége során a kormányzati szolgálati jogviszonyából” szöveg,

26. 33/G. § (4) bekezdésében az „az i)–k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k)–m) pont szerinti” szöveg, (5) bekezdésében a „(3) bekezdés h) pont szerinti” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés j) pont szerinti”, az „az i)–k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k)–m) pont szerinti” szöveg,

27. 33/I. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdés d) és f) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés d),f) és h)–i) pontjában” szöveg, c) pontjában a „(3) bekezdés e) és g)–h) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés e), g) és j) pontjában” szöveg, a d) pontjában a „(4)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdésben” szöveg, az e) pontjában a „(3) bekezdés i) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés k) pontjában” szöveg, az f) pontjában a „(3) bekezdés j)–k) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés l)–m) pontjában” szöveg,

28. 33/J. § (6) bekezdés d) pontjában az „a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szövegrész helyébe az „ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szöveg,

29. 33/J. § (7) bekezdésében az „együttesen valósították meg” szövegrész helyébe a „követték el” szöveg,

30. 33/K. § (1)–(3) bekezdésében a „rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő” szövegrész helyébe a „rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás” szöveg,

31. 33/T. § (1) bekezdésében a „ha a vizsgálóbiztos pénzügyőr” szövegrész helyébe a „ha a vizsgálóbiztos nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr” szöveg,

32. 33/U. § (1) bekezdésében az „az erről szóló határozat végrehajtásáig” szövegrész helyébe az „az erről szóló határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig” szöveg,

33. 33/W. § (9a) bekezdésében a „tanú esetében” szövegrész helyébe a „tanú kérésére” szöveg,

34. 33/W. § (9d) bekezdésében a „képviselője” szövegrész helyébe a „képviselője, illetve a szakértő” szöveg,

35. 33/Y. § (3) bekezdés a) pontjában a „(3) bekezdés a)–h) pontjai” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a)–j) pontjai” szöveg,

36. 33/Z. § (4) bekezdésében a „ha a fegyelmi tanács tagja pénzügyőr” szövegrész helyébe a „ha a fegyelmi tanács tagja nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr” szöveg,

37. 34/C. § (1) bekezdésében a „34/A. § (2)–(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/G. § (2a)–(2b) bekezdés” szöveg,

38. 34/D. § (3) bekezdésében a „33/G. § (3) bekezdés b)–h) pontjában” szövegrész helyébe a „33/G. § (3) bekezdés b)–j) pontjában” szöveg,

39. 34/D. § (5) bekezdésében a „33/N. § (3) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség” szövegrész helyébe a „33/N. § (3) bekezdés szerinti, NAV-ot terhelő megtérítési kötelezettség” szöveg,

40. 34/E. § (5) bekezdésében a „33/P. § (7)–(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/P. § (7)–(8a) bekezdés” szöveg,

41. 34/K. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdésben foglaltak” szövegrész helyébe a „(2)–(4) bekezdésben foglaltak” szöveg,

42. 34/M. §-ában a „34/L. § rendelkezései” szövegrész helyébe a „34/F–34/L. § rendelkezései” szöveg,

43. 34/N. § (5) bekezdésében a „bizonyítania, hogy” szövegrész helyébe a „bizonyítania a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint azt, hogy” szöveg,

44. 34/P. § (4) bekezdésében a „kapott” szövegrész helyébe a „juttatható” szöveg,

45. 34/W. § (1)–(2) bekezdésében a „(4) bekezdés a)–i) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a)–j) pontjaiban” szöveg, (2) bekezdésében a „(4) bekezdés j)–k) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés k)–l) pontjaiban” szöveg, (10) bekezdésében a „(4) bekezdés b)–g) és j)–k) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés b)–g) és j)–l) pontjában” szöveg, (11) bekezdésében a „(7) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés a) és c) pontjában” szöveg,

46. 37/B. § (1) bekezdésében a „36. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „36/A–36/H. §-ban, illetve a 36/N. §-ban” szöveg,

47. 39. § (1) bekezdésében a „kényszer kivételével” szövegrész helyébe a „kényszer és bilincs kivételével” szöveg,

48. 48. § (1) bekezdés a) pontjában a „személy a támadással hagyjon fel,” szövegrész helyébe a „felhívott az intézkedésnek engedelmeskedjen,” szöveg,

49. 53. § (7) bekezdésben az „anyakönyvi nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „anyakönyvben” szöveg,

50. 53. § (8) bekezdésben a „kár megtérítésére az” szövegrész helyébe a „kár megtérítésére, valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére az” szöveg,

51. 57. § (2) bekezdésében „kárt megtéríti, az” szövegrész helyébe a „kárt megtéríti, illetve személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az” szöveg,

52. 57. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében az „olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta” szövegrész helyébe a „más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható” szöveg,

53. 58. § (2) bekezdésében a „kár megtérítésére, az” szövegrész helyébe a „kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az” szöveg,

54. 71. § (1) bekezdésben a „feladatok ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátásához” szöveg,

55. 71. § (2) bekezdésében a „feladatok ellátása” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása” szöveg,

56. 82. § c) pontjában az „egyetértésben a kényszerítő eszközök” szövegrész helyébe az „egyetértésben az e törvény szerinti pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök” szöveg,

57. 82/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „kizárólag pénzügyőr tölthet be;” szövegrész helyébe a „kizárólag pénzügyőr tölthet be, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie;” szöveg,

58. 82/A. § (1) bekezdés h) pontjában a „kell tekinteni” szövegrész helyébe a „kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn” szöveg

lép.

384. § Hatályát veszti a NAV tv.

1. 18/B. § (3) bekezdésében a „képzettségének és” szövegrész,

2. 31. § (3a) bekezdése,

3. 32/Y. § (9) bekezdése,

4. 34/A. § (2)–(3) bekezdése,

5. 34/P. § (3) bekezdésében a „valamint a foglalkoztatott nem vagyoni kárát,” szövegrész,

6. 37. §-a,

7. 38. § (1) bekezdése és (3)–(4) bekezdése,

8. 39. § (5)–(6) bekezdése,

9. 45. § (3) bekezdése,

10. 98/P. §-t megelőző alcím címe.

XI. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

38. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

385. § A közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény (a továbbiakban: Közúti tv.) az alábbi 22/B. §-sal egészül ki:

„22/B. § (1) A közlekedési hatóság a 44. § (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési jogosultság igazolása érdekében a közlekedési hatósági közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet (a továbbiakban: közúti ellenőri névjegyzék). A közúti ellenőri névjegyzék tartalmazza a közúti ellenőr

a) azonosítóját,

b) nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) anyja nevét,

e) igazolványképét,

f) igazolványának számát.

(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a közúti ellenőr a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(3) A közúti ellenőri névjegyzék az (1) bekezdés a), b) és f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a közúti ellenőr ellenőrzési jogosultságának megszűnésének évét követő ötödik naptári év végéig kezeli.”

386. § (1) A Közúti tv. 33/C. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

(A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:)

„e) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyvnek az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet részére történő átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.”

(2) A Közúti tv. 33/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából – egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján – jogosult átvenni a gépjármű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel, valamint a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő, továbbá a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti ellenőrzésére jogosult hatóság, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt. Az állami adó- és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti.”

387. § A Közúti tv. 44. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához a Kormány rendeletében meghatározott módon jogosult átvenni a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt.”

39. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

388. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élelmiszer tv.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátása céljából.”

389. § Az Élelmiszer tv. 38/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésre az adó- és vámhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából elektronikus úton átadja az adó- és vámhatóság részére a FELIR-ben regisztrált élelmiszer vállalkozókkal kapcsolatban nyilvántartott, a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a bejelentett első magyarországi tárolási helyekre vonatkozó adatokat, illetve ezen adatok tekintetében hozzáférést biztosít az adó- és vámhatóság részére a FELIR-hez.”

390. § (1) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.”

(2) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felügyeleti díj mértéke – a (3a)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított

a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy

b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének 0,1%-a.

(3a) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének

– 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

– az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

– az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,

– a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%,

– a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,

– a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%,

– a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%,

– a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%.”

(3) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3)–(3a) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.”

(4) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (10)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható.

(11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig.”

40. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

391. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 17. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 17. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult átvenni]

„f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából,

g) a közlekedési hatóság törvényben meghatározott ellenőrzési tevékenysége céljából.”

392. § (1) Az Útdíjtv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettséggel érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az úthasználók, üzemben tartók, és a szerződött díjfizetők alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében a díj, illetve a bírság megfizetésére irányuló követelés elévüléséig:

a) a természetes személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát, valamint a személyazonosításra szolgáló okmány adatait,

b) jogi személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy az azt bejegyző hatóság által kiadott más hasonló azonosítóját, továbbá elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát,

c) a megfizetendő útdíj és bírság mértékét,

d) az úthasználat helyét és idejét,

e) az útdíj fizetés helyét és időpontját,

f) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény forgalmi rendszámát,

g) a gépjárműnek vagy gépjárműszerelvénynek a díjkategória meghatározásához szükséges jellemzőit,

h) a nyilvántartott fedélzeti eszközök azonosító adatait,

i) a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,

j) az útdíjköteles elemi útszakaszok viszonylati jegy alapján történő használata esetén az útvonalat, az annak megtételéhez engedélyezett időszakot, valamint a bizonylatszámot.

k) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény össztömegét, tengelyterhelését, valamint méretét.”

(2) Az Útdíjtv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatás teljesítése érdekében az (1) bekezdés c)–k) pontjában meghatározott adatokat jogosult kezelni az adat keletkezését követő 7 évig.”

393. § Az Útdíjtv. 14. alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontok működtetésének részletszabályait rendeletben határozza meg.”

XII. FEJEZET

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

41. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

394. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. § (3) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék)

„g) az egyéb műanyag termék;

h) az egyéb vegyipari termék;