i) az irodai papír.”
395. § (1) A Ktdt. 2. § 6. pontja a következő g)–i) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben)
„g) 2 kg egyéb műanyag terméket,
h) 200 kg egyéb vegyipari terméket,
i) 200 kg irodai papírt”
(meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket – kizárólag végfelhasználó vevő részére – belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett;)
(2) A Ktdt. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van,
ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;”
(3) A Ktdt. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„18a. irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra;”
396. § (1) A Ktdt. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Nem minősül a (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak, ha az újrahasználható raklapot a tulajdonos a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára – az engedélyezett bérleti rendszer keretén belül történő használat céljából – rendelkezésre bocsátja.”
(2) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése a következő e)–f) ponttal egészül ki:
[A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy]
„e) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként – a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából – vásárolja meg,
f) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja.”
397. § A Ktdt. 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A termékdíjköteles termék tulajdonjogának)
„e) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása”
(nem minősül forgalomba hozatalnak.)
398. § A Ktdt. 3. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség azt a kis- vagy mikrovállalkozást, amely a kézműipari szakmák jegyzékébe felvett – ideértve a művészi kézművességet is – tevékenységet (a továbbiakban: kézműipari tevékenység) végez, feltéve, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezését megelőző évben az éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 000 forintot, és a kézműipari tevékenység keretében előállított áru csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagot használ.
(2) E § alkalmazásában nettó árbevétel az olyan adóalany esetében, aki
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozik, az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozik, az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
c) nem tartozik az a) és b) pont alá, az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel.”
399. § A Ktdt. 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A termékdíj-kötelezettség – ha e törvény másként nem rendelkezik – saját célú felhasználás esetén)
„c) ha a külföldről behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható meg az időpont, a csomagolás végleges lebontásának napján”
(keletkezik.)
400. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől)
„e) a csomagolószer
ea) első belföldi vevője vagy
eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,”
(átvállalhatja.)
401. § (1) A Ktdt. 15. § (3) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:)
„f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8000 Ft/év;”
(2) Ktdt. 15. § (3) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki:
(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:)
„g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
i) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.”
402. § A Ktdt. 40/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3. § (3a) bekezdésének rendelkezése 2014. január 1-jétől alkalmazandó.”
403. § A Ktdt. a következő 40/F. §-sal egészül ki:
„40/F. § Az állami adóhatósághoz csekély mennyiségű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek, ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított termékdíj köteles termék esetében is csekély mennyiségű kibocsátónak minősül, a bejelentkezést nem kell újra megtennie.”
404. § A Ktdt.
a) 1. melléklete helyébe a 15. melléklet,
b) 2. melléklete helyébe a 16. melléklet,
c) 3. melléklete helyébe a 17. melléklet
lép.
405. § A Ktdt.
1. 2. § 19. pontjában a „fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska” szövegrész helyébe a „kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása” szöveg,
2. 2. § 20. pontjában az „olyan csomagolószer” szövegrész helyébe az „olyan kizárólag fémből készült csomagolószer” szöveg,
3. 3. § (2a) bekezdésében a „termékdíj raktárból belföldre történő kiszállítása” szövegrész helyébe a „termékdíj raktárból belföldre – a tulajdonjog átruházásával – történő kiszállítása” szöveg,
4. 16/A. § (1) bekezdésében a „kereskedelmi egységgel ténylegesen” szövegrész helyébe a „kereskedelmi egységgel, hajléktalan ellátó szervezettel, intézménnyel ténylegesen” szöveg,
5. 16/A. § (4) bekezdésében a „telephelyén magánszemély vevőtől” szövegrész helyébe a „telephelyén végfelhasználó vevőtől” szöveg
lép.
406. § Hatályát veszti a Ktdt.
1. 3. § (6) bekezdés „belföldi” szövegrésze,
2. 5. § (5) bekezdése.
407. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 172. § 2014. december 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §–7. §, 9. § (2) bekezdése, 10. §–28. §, 29. § 1. és 2. pontja, 30. § (2)–(5) bekezdése, 31. § (3) bekezdése, 33. §–39. §, 40. § (2) bekezdése, 43. §, 44. § (1) bekezdése, 45. §, 46. §, 47. § 3–4., 17–18. és 20–22. pontja, 48. § 1. pontja, 49. §–74. §, 75. § (1), (3)–(4) bekezdése, 76. §–96. §, 98. §, 100. §, 101. §, 103. §, 105. §–107. §, 108. § 1., 3., 5–8., 10–12., 14–16. pontja, 109. §, 112. §, 115. §, 116. §, 118. §–125. §, 129. §–132. §, 135. § 2–3. pontja, 136. § 4–6. pontja, 139. §–144. §, 146. §–155. §, 157. § (1)–(5) bekezdése, 158. § (1) bekezdése, 160. § (2) bekezdése, 162. §–171. §, 173. §–192. §, 194. §–196. §, 198. §–216. §, 217. § (1) bekezdése, 219. §, 220. §, 222. §–225. §, 226. § (1) bekezdés, 227. §–253. §, 255. §, 256. § 1–3. pontja, 257. §–283. §, 285. §, 287. §–289. §, 291. §–296. §, 304. § 9. és 17. pontja, 305. § 2. pontja, 312. §, 315. § 5. pontja, 320. §–327. §, 329. §–330. §, 332. § a)–h) és j)–k) pontja, 333. §–406. §, 409. §, 1–5. melléklet, 7–8. melléklet, 10–17. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 111. §, 133. §, 136. § 1. pontja, 254. § (2) bekezdése, 256. § 4. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 9. § (1) bekezdés, 110. §, 134. §, 136. § 2. pontja és a 137. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 8. §, a 29. § 3. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 226. § (2) bekezdése az adópolitikáért felelős miniszternek, az Európai Bizottság elutasító határozata meghozatalának napját magában foglaló egyedi határozata Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15. napon lép hatályba.
408. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról;
b) a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról;
c) A Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról,
d) a Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
409. § E törvény 377. §-a, 383. § 49–53. pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
410. § E törvény
a) 162–164. §, 394–406. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke, és
b) 394–406. § tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése
szerinti bejelentése megtörtént.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.23. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.23. a Kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj;”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett – rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díj mentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj;”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.25. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.25. a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás azzal, hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó a mezőgazdasági termelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak, a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet 1. § 2. pont b)–c) alpont szerinti kérelmező esetében általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. pont 9.3.1. alpontja a következő e) alponttal egészül ki:
(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
9.3.1. Lakáscélú felhasználás:)
„e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott akadálymentesítés.”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok)
„9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem
a) összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
b) összege, ha az átruházás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
c) összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja,
azzal, hogy az a)–c) pont alkalmazásában az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja;
d) az a)–c) pontban nem említett esetben, ha az átruházás
da) magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vagy
db) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagy
dc) a Nemzeti Földalap javára
történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát.
A jövedelem megállapítására értelemszerűen e törvénynek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
1. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 1. pont a) alpont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. Fogalmak:
a) A tárgyi eszköz fogalma
Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl – közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve – szolgálja a vállalkozás tevékenységét)]
„ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert.”
2. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)
„c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók – az áfa kivételével –, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.
Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.”
3. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)
„p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
pa) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
pb) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,
pc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,
pd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;”
Az Szja tv. 13. számú melléklet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
a) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
b) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,
c) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,
d) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”
1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pont a) alpontja az alábbiak szerint módosul:
(5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető)
„a) immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál,”
2. A Tao. törvény 1. számú melléklete a következő új 5/b. ponttal egészül ki:
„5/b. A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.”
3. A Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontja az alábbiak szerint módosul:
„14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és – a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,
b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
c) minden más esetben az adózó választása szerint,az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;”
2. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„16. a reklámadóról szóló törvény (a továbbiakban e pont alkalmazásában: Rtv.) szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és
a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és
b) az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek az Rtv. 3. § (2) bekezdés szerinti megrendelője kérte és
c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.”
3. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész a következő 23. ponttal egészül ki:
(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„23. felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;”
Az Áfa tv. 1. számú melléklet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik:)
„c) Francia Köztársaság:
– az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek;”
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a következő 25–48. pontokkal egészül ki:
(I. rész: termékek
| Sor- szám | Megnevezés | vtsz.) | |
| „25. | Fajtatiszta tenyész szarvasmarha | 0102 10 10 0102 10 30 0102 10 90 | |
| 26. | Más, élő háziasított szarvasmarha | 0102 90 05 0102 90 21 0102 90 29 0102 90 41 0102 90 49 0102 90 51 0102 90 59 0102 90 61 0102 90 69 0102 90 71 0102 90 79 | |
| 27. | Fajtatiszta tenyészjuh | 0104 10 10 | |
| 28. | Más, élő háziasított juh | 0104 10 30-ból 0104 10 80-ból | |
| 29. | Fajtatiszta tenyészkecske | 0104 20 10 | |
| 30. | Más, élő háziasított kecske | 0104 20 90-ből | |
| 31. | Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, egész vagy fél | 0201 10 00-ból | |
| 32. | Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek | 0201 20 20-ból | |
| 33. | Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva – elülső testnegyed | 0201 20 30-ból | |
| 34. | Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva – hátulsó testnegyed | 0201 20 50-ből | |
| 35. | Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész vagy fél | 0202 10 00-ból | |
| 36. | Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek | 0202 20 10-ből | |
| 37. | Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, elülső negyedek egyben vagy darabolva | 0202 20 30-ból | |
| 38. | Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, hátulsó negyedek egyben vagy darabolva | 0202 20 50-ből | |
| 39. | Egész vagy fél háziasított bárány, frissen vagy hűtve | 0204 10 00-ból | |
| 40. | Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, egész vagy fél | 0204 21 00-ból | |
| 41. | Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed | 0204 22 10-ből | |
| 42. | Egész vagy fél háziasított bárány fagyasztva | 0204 30 00-ból | |
| 43. | Más háziasított juhhús fagyasztva, egész vagy fél | 0204 41 00-ból | |
| 44. | Más háziasított juhhús fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed | 0204 42 10-ből | |
| 45. | Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, egész vagy fél | 0204 50 11-ből | |
| 46. | Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, rövid elülső negyed | 0204 50 13-ból | |
| 47. | Háziasított kecskehús, fagyasztva, egész vagy fél | 0204 50 51-ből | |
| 48. | Háziasított kecskehús, fagyasztva, rövid elülső negyed | 0204 50 53-ból” |
1. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot. Abban az esetben, ha a kiraktározó az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg a 89/A. § szerint, a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője nyújtja a saját nevében az adóbiztosítékot. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illetve az a pénzügyi képviselő, aki (amely) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is.”
2. Az Áfa tv. 4. számú melléklete a következő 22/A. ponttal egészül ki:
„22/A. Amennyiben a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője jár el a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében a kiraktározási okmányon a kiraktározó adószáma alatt a 258. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adószámot kell érteni, valamint ezt a tényt a kiraktározási okmányon fel kell tüntetni.”
3. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. A vámhatóság a 19., illetve a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó, vagy – ha az adóbiztosítékot az adóraktár üzemeltetője nyújtotta – az adóraktár üzemeltetője a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül igazolja. Ellenkező esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi, megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti.”
„3. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez
„6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 142. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
| Sor- szám | Megnevezés | Vtsz. | |
| 1. | Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül | 7208 | |
| 2. | Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül | 7209 | |
| 3. | Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva | 7210 | |
| 4. | Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül | 7211 | |
| 5. | Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva | 7212 | |
| 6. | Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben | 7213 | |
| 7. | Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is | 7214 | |
| 8. | Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból | 7215 | |
| 9. | Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból | 7216 | |
| 10. | Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból | 7217 | |
| 11. | Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (az öntöttvas cső kivételével) | 7304-ből | |
| 12. | Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) | 7306-ból | |
| 13 | Rács, sodronyfonat és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból és lyukmérete legalább 100 cm2 | 7314 20” | |
| ” |
1. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)
„ac) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben
aca) az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és
acb) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,”
2. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pontja a következő an) alponttal egészül ki:
(Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)
„an) havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult.”
3. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.”
Az Art. 3. számú melléklet O) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„O) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása
1. A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000 m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek építményadóról, telekadóról szóló bevallásában feltüntetett adatok alapján.
2. A jegyző az 1. pontban meghatározott határidőn belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelméről.”
Az Art. 8. számú melléklet 1./C) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„C) A rá irányadó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha
a) az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés vagy
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés
tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.”
Az Art. 11. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez
A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályai
I. Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén a 22/E. § (8) bekezdés b)–k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a címzett jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor. Amennyiben nem a címzett veszi át a terméket, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.
2. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)–k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket átvevő jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.
3. Az 1–2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
4. A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.
5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
II. MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)–e), g)–k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a feladó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. Amennyiben a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a terméket felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
2. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)–e), g)–k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket felrakodó jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
3. Az 1–2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
4. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.
5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
III. BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítés esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)–k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzettjelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.
2. Az 1. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
3. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja Az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.
4. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
IV. AZ EKAER-hez KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATOS TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1. Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely
a) a kockázatos élelmiszerek tekintetében
aa) az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként – ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette,
ab) az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
ac) ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,
b) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.
2. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve az első belföldi adóköteles – nem közvetlen végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.
3. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I–III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó – szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján – kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre.
4. Amennyiben az adózó a 2. pont alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag a 3. pont szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles.
5. Az állami adóhatóság az I–III. alcímek szerinti bejelentések megtételére szolgáló elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték összege változásának folyamatos nyomon követését.
6. Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, amennyiben megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.
7. A biztosíték összege teljesíthető
a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel,
b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.
8. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki
a) az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
b) legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az I–III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
9. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében a 3–4. pontok szerint köteles eljárni.
10. A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a 3. pont szerinti mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.
11. A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja,
a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,
b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,
c) a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott,
d) amennyiben az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a 8. pont szerinti mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.
12. A 11. pont szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami adóhatóság megvizsgálja. A biztosíték visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.
13. A biztosíték összegét az e törvény 167. § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell figyelembe venni.”
„7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | Sorszám | A hatáskör területe | Munkáltatói jogkör megnevezése | A jogkör gyakorlója | ||
| 2 | a kijelölt miniszter | NAV elnöke | ||||
| 3 | 1. | Hivatásos szolgálati | Hivatásos állományba vétel | |||
| 4 | jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | |||
| 5 | főtiszt, tiszt esetében | X | ||||
| 6 | Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése | |||||
| 7 | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||||
| 8 | főtiszt, tiszt esetében | X | ||||
| 9 | Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése | |||||
| 10 | tábornok esetében | X | X | |||
| 11 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 12 | Hivatásos állományba visszavétel | |||||
| 13 | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||||
| 14 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 15 | 2. | Rendfokozatot | Első tiszti kinevezés | X | ||
| 16 | érintő döntések | Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés | ||||
| 17 | tábornoki kinevezés előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||||
| 18 | ezredesi előléptetés | X | ||||
| 19 | főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése | X | X | |||
| 20 | 3. | Hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyéb döntések | Tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése | X | ||
| 21 | Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése | X | ||||
| 22 | 4. | Fegyelmi hatáskörök | Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||
| 23 | Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében | X | ||||
| 24 | Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása | |||||
| 25 | tábornok esetében | A NAV elnöke, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács | ||||
| 26 | 5. | Vezényléssel kapcsolatos intézkedések | Külszolgálatra történő vezénylés | |||
| 27 | tábornok esetében | X | ||||
| 28 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 29 | Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés | |||||
| 30 | tábornok esetében | X | ||||
| 31 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 32 | Vezénylés más szervhez | |||||
| 33 | tábornok esetében | X | ||||
| 34 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 35 | Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés | |||||
| 36 | tábornok esetében | X | ||||
| 37 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 38 | 6. | Egyéb döntések | Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása | X | ||
| 39 | Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése | X | X | |||
| 40 | Elhunytak minősítése | |||||
| 41 | hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás | X | ||||
| 42 | fegyveres szerv halottjává nyilvánítás | X | ||||
| 43 | Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés | X” | ||||
„1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez
Termékdíjköteles termékek, anyagok köre
Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel.
Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.
a) akkumulátorok
| A | B | C | |
| ssz. | Megnevezés | Vámtarifaszám és HR, KN alszám | |
| 1. | Elektromos akkumulátorok kivéve: a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés | ex. 8507 |
b) csomagolószerek
| A | B | C | |
| ssz. | Megnevezés | Vámtarifaszám és HR, KN alszám | |
| 1. | Növényi anyag | ||
| 2. | Elsősorban fonatkészítésre használatos növényi anyag (nád, gyékény, rafia, gabonaszalma stb.) csomagolási célra | ex. 1401 90 | |
| 3. | Másutt nem említett növényi eredetű anyag csomagolási célra | ex. 1404 90 | |
| 4. | Műanyag | ||
| 5. | Élvédő profil csomagolási segédanyag | ex. 3916 | |
| 6. | Rugalmas tömlő csomagolószer | ex. 3917 32 ex. 3917 39 | |
| 7. | Öntapadó műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag, csík és más sík formában, tekercsben is kivéve: az építési termék; a villamosszigetelési, elektrotechnikai áru | ex. 3919 | |
| 8. | Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík, amely nem porózus, és nem erősített, nem laminált, nem alátámasztott vagy más anyagokkal hasonlóan nem kombinált kivéve: az építési termék, a bútoripari áru; a villamos szigetelési áru; a kordonszalag; | ex. 3920 | |
| 9. | Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík kivéve: az építési termék; a villamos szigetelési áru | ex. 3921 | |
| 10. | Műanyag eszközök termék szállítására vagy csomagolására legfeljebb 300 liter űrtartalommal; műanyag dugó, fedő, kupak és más lezáró; műanyag bevásárló reklámtáska kivéve: az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák*; a megújuló forrásból készült, biológiai úton lebomló műanyag szemeteszsák**; a hulladékgyűjtő edény | ex. 3923 | |
| 11. | Egyszer használatos műanyag edények | ex. 3924 | |
| 12. | Gumi | ||
| 13. | Vulkanizált lágygumiból készült lezáró termékek (dugó, gyűrű stb.) | ex. 4016 | |
| 14. | Fa | ||
| 15. | Furnérlap tűlevelű fából kivéve: építési termék, bútoripari áru | ex. 4408 10 | |
| 16. | Furnérlap más fából kivéve: építési termék, bútoripari áru | ex. 4408 90 | |
| 17. | Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is kivéve: építési termék, bútoripari áru | ex. 4410 | |
| 18. | Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is kivéve: építési termék, bútoripari áru | ex. 4411 | |
| 19. | Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóeszköz; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólap keret fából | 4415 | |
| 20. | Parafa | ||
| 21. | Természetes parafából készült dugó és lezáró termékek | 4503 10 | |
| 22. | Agglomerált parafából (kötőanyaggal is) készült dugó és lezáró termékek | ex. 4504 10 ex. 4504 90 | |
| 23. | Kosáráru, fonásáru | ||
| 24. | Kosáráru, fonásáru és fonásanyagból közvetlenül kész alakban előállított más termék vagy a 4601 vtsz. alá tartozó anyagokból készült termék kivéve: nem egyszer használatos termékek | ex. 4602 | |
| 25. | Papír, karton | ||
| 26. | Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével kivéve: a kézi merítésű papír és karton (4802 10); a tapéta alappapír; a képeslappapír és könyvnyomó papír; az irodai papír (fénymásolópapír); iskolafüzet; jegyzettömb; pénztárgéppapír; biztonsági papír | ex. 4802 | |
| 27. | Selyem alappapír, kreppelt, ráncolt, domborított, perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék, tekercsben vagy ívben kivéve: háztartási, egészségügyi alappapír; bútoripari, ruhaipari áru | ex. 4803 | |
| 28. | Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy ívben, a 4802 vagy4803 vtsz. alá tartozók kivételével | 4804 | |
| 29. | Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben a termékcsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában megengedettnél nem nagyobb mértékben megmunkálva vagy feldolgozva kivéve: szűrőpapír és karton (4805 40 HR kód) | ex. 4805 | |
| 30. | Növényi pergamen, zsírpapír, pergamenpapír és más fényezett, átlátszó vagy áttetsző papír, tekercsben vagy ívben kivéve: átmásolópapír; sütőpapír | ex. 4806 | |
| 31. | Többrétegű papír és karton (ragasztóval összeragasztott papír- vagy kartonlapból összeállítva) felületi impregnálás vagy bevonás nélkül, belső erősítéssel is, tekercsben vagy ívben | 4807 | |
| 32. | Hullámpapír és -karton (ragasztott, sima felületű lapokkal is), kreppelt, redőzött, domborított vagy perforált papír és karton tekercsben vagy ívben, a4803 vtsz. alá tartozók kivételével | 4808 | |
| 33. | Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben kivéve: nyomtató-, fénymásolópapír | ex. 4810 | |
| 34. | Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4803,4809 vagy 4810 vtsz. alá tartozók kivételével kivéve: háztartási áru, ruhaipari áru | ex. 4811 | |
| 35. | Doboz, láda, tok, zsák és más csomagolóeszköz papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből kivéve: iratgyűjtő doboz; levéltartó doboz és hasonló cikk irodai, üzleti célra (4819 60 HR kód) | ex. 4819 | |
| 36. | Mindenféle címke papírból vagy kartonból, nyomtatott is kivéve: tanszerek; dokumentumok, árut nem tartalmazó levélküldemények azonosító címkéi | ex. 4821 | |
| 37. | Orsó, cséve, kopsz és hasonló tartó papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból (perforálva vagy merítve is) | 4822 | |
| 38. | Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más terméké papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből kivéve: a szűrőpapír és karton (4823 20 HR kód); az előre nyomtatott regisztrálóhengerek, -ívek és számlapok önfeljegyző készülékekhez; pénztárgép szalag | ex. 4823 | |
| 39. | Szövet, nem szőtt textília | ||
| 40. | Jutaszövet vagy az 5303 vtsz. alá tartozó más textil háncsrostból készült szövet kivéve: építési termék, erózió- és rézsüvédelmi áru | ex. 5310 | |
| 41. | Nem szőtt textília | ||
| 42. | Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is kivéve: háztartási áru; textil- és ruhaipari áru; járműipari áru; építési termék, bútoripari, erózió- és rézsüvédelmi célokra szolgáló áru; geotextil | ex. 5603 | |
| 43. | Zsinór, kötél | ||
| 44. | Zsineg, kötél fonva vagy sodorva, és gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva is kivéve: hajókötél és kábel; bálázózsineg; 5 mm-nél nagyobb átmérőjű áruk; háztartási áru; textil- és ruhaipari áru; építési termék; bútoripari áru | ex. 5607 | |
| 45. | Zsák, zacskó | ||
| 46. | Zsák és zacskó termék csomagolására kivéve: árvízvédelmi homokzsák | ex. 6305 | |
| 47. | Üveg, kerámia | ||
| 48. | Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály termék szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből | 7010 | |
| 49. | Kerámiából készült termék áru csomagolására | ex. 6909 90 | |
| 50. | Vas, acél | ||
| 51. | Vasból vagy acélból készült csomagolási segédanyag (pántolószalag) | ex. 7211 | |
| 52. | Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonló edény bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgyűjtő edény | ex. 7310 | |
| 53. | Tartály vasból vagy acélból, sűrített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok | ex. 7311 | |
| 54. | Alumínium | ||
| 55. | Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm kivéve: elektrotechnikai áru | ex. 7607 | |
| 56. | Alumíniumhordó, -dob, -kanna, -doboz és hasonló edény (a merev vagy összenyomható cső alakú tartály is) bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgyűjtő edény | ex. 7612 | |
| 57. | Alumíniumtartály sűrített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok | ex. 7613 | |
| 58. | Asztali, konyhai vagy más háztartási cikk, valamint ezek részei alumíniumból kivéve: nem egyszer használatos áruk | ex. 7615 | |
| 59. | Máshol nem említett áruk nem nemesfémből | ||
| 60. | Dugó, kupak és fedő (beleértve a korona-, csavar- és kiöntődugót is), palackfedél vagy kupak, és más csomagolási segédanyag nem nemesfémből kivéve: csavarmenetes hordódugó; hordódugóvédő, pecsét | ex. 8309 | |
| 61. | Páralekötő anyag | ||
| 62. | Páralekötő csomagolási segédanyag | ex. 3802 | |
| * a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő „ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉK” felirattal ellátva. | |||
| ** a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő „BIOLÓGIAI ÚTON LEBOMLÓ SZEMETESZSÁK” felirattal ellátva. | |||
c) egyéb kőolajtermékek
| A | B | C | |
| ssz. | Megnevezés | Vámtarifaszám és HR, KN alszám | |
| 1. | Kenőolaj | ||
| 2. | Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj | 2710 19 81 | |
| 3. | Hidraulikus célú folyadék | 2710 19 83 | |
| 4. | Fehérolaj, folyékony paraffin | 2710 19 85 | |
| 5. | Differenciálolaj és reduktorolaj | 2710 19 87 | |
| 6. | Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj | 2710 19 91 | |
| 7. | Villamosszigetelési olaj | 2710 19 93 | |
| 8. | Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok | ex. 2710 19 99 | |
| 9. | Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények | 3403 11 00 | |
| 10. | Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként | 3403 19 10 | |
| 11. | Más, kivéve kenőzsírok | ex. 3403 19 90 | |
| 12. | Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz | ex. 3819 00 00 |
d) egyéb műanyag termékek
| A | B | C | |
| ssz. | Megnevezés | Vámtarifaszám és HR, KN alszám | |
| 1. | Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru | 6702 10 |
e) egyéb vegyipari termékek
| A | B | C | |
| ssz. | Megnevezés | Vámtarifaszám és HR, KN alszám | |
| 1. | Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek | ||
| 2. | Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek | ex. 3401 | |
| 3. | Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív készítmény, mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), és tisztítókészítmények, szappantartalommal is, a 3401 vtsz. alá tartozók kivételével kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek | ex. 3402 | |
| 4. | Súrolókrémek és –porok és más súrolókészítmények kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek | ex. 3405 40 | |
| 5. | Szépség- vagy testápoló készítmények | ||
| 6. | Hajápoló szerek | 3305 | |
| 7. | Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépség- vagy testápolószerek; helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítő tulajdonságúak is | 3307 |
f) elektromos, elektronikai berendezések
| A | B | C | |
| ssz. | Megnevezés | Vámtarifaszám és HR, KN alszám | |
| 1. | Nagygépek, az alkatrészek kivételével | ||
| 2. | Központi fűtés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazán | ex. 8403 10* | |
| 3. | Segédberendezés a 8403 vtsz. alá tartozó kazánhoz | ex. 8404 10* | |
| 4. | Folyadékszivattyú mérőszerkezettel vagy anélkül | ex. 8413* | |
| 5. | Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel is | ex. 8414* | |
| 6. | Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható | ex. 8415* | |
| 7. | Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével | ex. 8418* | |
| 8. | Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is; folyadék vagy gáz szűrésére vagy tisztítására szolgáló gép és készülék | ex. 8421* | |
| 9. | Mosogatógép; palack vagy más tartály tisztítására vagy szárítására szolgáló gép; palack, kanna, doboz, zsák vagy más tartály töltésére, zárására vagy címkézésére szolgáló gép; palack, befőttesüveg, kémcső és hasonló tartály dugaszolására szolgáló gép; más csomagoló- vagy bálázógép (beleértve a zsugorfóliázó bálázógépet is); ital szénsavazására szolgáló gép | ex. 8422* | |
| 10. | Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó; gépjárműemelő | ex. 8425* | |
| 11. | Szövőgép | ex. 8446* | |
| 12. | Háztartásban vagy mosodában használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is | ex. 8450* | |
| 13. | Textilfonal, szövet, vagy kész textilárú fehérítésére, festésére, appertálására, végkikészítésére, bevonására vagy impregnálására szolgáló mosó-, tisztító-, csavaró-, szárítógép, vasaló-, sajtológép | ex. 8451* | |
| 14. | Elektromotor és elektromos generátor [az áramfejlesztő egység (aggregát)kivételével] | 8501* | |
| 15. | Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító | 8502* | |
| 16. | Elektromos transzformátor, statikus áramátalakító (pl. egyenirányító) és induktor | 8504* | |
| 17. | Elektromágnes; állandó mágnes és olyan áru, amely mágnesezés után állandó mágnessé válik | 8505* | |
| 18. | Elektromos gyújtó- vagy indítókészülék szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású, belső égésű motorhoz (pl. gyújtómágnes, mágnesdinamó, gyújtótekercs, gyújtógyertya és izzófej, indítómotor); generátor (pl. dinamó, alternátor) és az ilyen motorhoz használt árammegszakító | 8511* | |
| 19. | Napozóágyak, napozólámpák és hasonló, napozáshoz használt felszerelések: ultraibolya A sugarat felhasználó fénycsővel, más, napozóágyak, – lámpák, hasonló felszerelések napozáshoz | 8543 70 518543 70 55 | |
| 20. | Kisgépek, az alkatrészek kivételével | ||
| 21. | Mérleg (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) | ex. 8423* | |
| 22. | Kötőgép, hurkológép | ex. 8447* | |
| 23. | Varrógép | ex. 8452* | |
| 24. | Porszívó | 8508* | |
| 25. | Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével | 8509* | |
| 26. | Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék | 8510 | |
| 27. | Elektromos jelzőkészülék, ablaktörlő, jegesedés gátló és páramentesítőkészülék gépjárműhez | ex. 8512 | |
| 28. | Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló; helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég- és talajmelegítő készülék; elektrotermikus fodrászati készülék (pl. hajszárító, sütővas, sütővas-melegítő) és kézszárító készülék; villanyvasaló; más elektrotermikus háztartási készülék; elektromos fűtőellenállás a 8545 vtsz. alá tartozó kivételével | 8516* | |
| 29. | Legfeljebb 1000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére, vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülék, (például kapcsolók, relék, olvadóbiztosítékok, túlfeszültség-csökkentők, dugaszok, foglalatok, lámpafoglalatok és más csatlakozók, csatlakozódobozok) optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók | 8536 | |
| 30. | Szerelt piezoelektromos kristály | 8541 60 00 | |
| 31. | Elektromos vibrációs masszírozó készülék | 9019 10 10 | |
| 32. | Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal | ex. 9101 | |
| 33. | Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével | ex. 9102 | |
| 34. | Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 alá tartozó kivételével | ex. 9103 | |
| 35. | Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi, űr- és vízi járműhöz | ex. 9104 | |
| 36. | Más óra | ex. 9105 | |
| 37. | Időpont-regisztráló készülék és időtartam mérésére, regisztrálására vagy más módon történő jelzésére szolgáló készülék, óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral (pl. időszámláló, időregisztráló) | ex. 9106 | |
| 38. | Óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral működő időkapcsoló | ex. 9107 | |
| 39. | Kisóraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt | ex. 9108 | |
| 40. | Óraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt | ex. 9109 | |
| 41. | Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon-készülék) | ||
| 42. | Nyomtatók, másológépek és faxgépek, kombinálva is; kivéve: alkatrészek | ex. 8443* |
