d) Járásszékhely települési önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatása
| Előirányzat: | 66,0 millió forint |
Az előirányzatból a járásszékhely települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott múzeum modellértékű jó gyakorlatainak kidolgozására.
A b)–d) alpontok szerinti támogatásokról a kultúráért felelős miniszter dönt.
Az a)–d) alpontok szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje a b) alpont szerinti támogatás esetében tárgyév december 31-e, az a), c) és d) alpontok szerinti támogatások esetében a tárgyévet követő év december 31-e.
A b)–d) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
| Előirányzat: | 300,0 millió forint |
A központi költségvetés az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére biztosít támogatást a települési önkormányzatokon keresztül.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.
| Előirányzat: | 1 000,0 millió forint |
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló
− új konyhák és kiszolgáló létesítmények létrehozására,
− az önkormányzat tulajdonában álló konyhák és kiszolgáló létesítmények kapacitásbővítésére, fejlesztésére,
valamint a feladat ellátásához szükséges eszközök beszerzésére.
A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
| Előirányzat: | 38 173,7 millió forint |
1. Az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatot növeli
a) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt,
b) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben visszafizetett támogatások összege,
c) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,
d) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamat összege,
e) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott előirányzatának összege,
f) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló törvény 83. § (6) bekezdésében felsorolt kötelezettségek költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege.
2. Az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatot csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben – a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével – pótigényelt előirányzat összege.
3. Az önkormányzati fejezeti tartalék terhére a következő kifizetések teljesíthetők
a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,
b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,
c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető igénybevételi, késedelmi és kiegészítő kamat összege,
d) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló törvény 83. § (6) bekezdésében felsorolt, költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege.
4. A tartalék előirányzat szolgál a rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatások forrásául.
A települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter – tárcaközi bizottság javaslata alapján – a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb 2015. december 20-áig együttesen dönt.
A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelynek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel,
b) visszatérítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a miniszterek döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a.
5. A tartalék előirányzat szolgál a következő költségvetési támogatások 2015. évi ütemének forrásául:
a) legfeljebb 500,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros Önkormányzatát az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartása támogatásának 2015. évi ütemére,
b) legfeljebb 150,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatát a békásmegyeri vásárcsarnok rekonstrukciójához,
c) legfeljebb 620,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatát a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Normafa Park kiemelt beruházás megvalósításához,
d) legfeljebb 1 800,0 millió forint illeti meg Csurgó Város Önkormányzatát a Sótonyi László Sport és Szabadidőcentrum felújítása és bővítése céljára,
e) legfeljebb 1 200,0 millió forint illeti meg Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatát a hódmezővásárhelyi ingatlanokkal kapcsolatos beruházások támogatásához szükséges forrás biztosításáról szóló 1507/2014. (IX. 10.) Korm. határozat 4. pontja alapján az ingatlanokkal kapcsolatos beruházások megvalósításához,
f) legfeljebb 500,0 millió forint illeti meg Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát a 2012. évi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok egy részének felhasználásáról és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet címrendi módosításáról szóló 1729/2013. (X. 11.) Korm. határozat 3. pontja alapján a Miskolctapolcai Strandfürdő és környezetének fejlesztéséhez, a korábbi strand területének rehabilitációjához, nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas úszómedence és kiszolgáló épületek, valamint élményfürdő kialakításához,
g) legfeljebb 500,0 millió forint illeti meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát – a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft.-n keresztül – a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ üzemeltetéséhez és programjainak megvalósításához,
h) legfeljebb 22,0 millió forint illeti meg Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatát a „Szombathely a segítés városa” program megvalósítása érdekében. Az újraélesztési program célja a hirtelen szívhalál, mint halálok csökkentésének elősegítése, a korai és elkerülhető halálozás életmódbeli tényezőinek javítása az újraélesztés oktatásán, a lakosság képzésén keresztül,
i) legfeljebb 605,8 millió forint illeti meg Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát a Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattartozás átvállalásáról szóló 1056/2014. (II. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke és kamattörlesztő-részletek átvállalásához.
A támogatások felhasználásának részletes szabályairól az érintett önkormányzattal
– az a) pont szerinti támogatás esetében a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben,
– a b)–e) pontok szerinti támogatások esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter,
– az f) pont szerinti támogatás esetében a turizmusért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben,
– az g) pont szerinti támogatás esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben,
– a h) pont szerinti támogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,
– az i) pont szerinti támogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
köt támogatási szerződést.
A támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása – a g)–i) pontok kivételével – a szerződéskötést követő 30 napon belül történik. A további részletek 2015. évi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleggel legkésőbb 2015. november 30-áig elszámol. A további részletek folyósítására ez esetben a szerződésben rögzítettek szerint, de legkésőbb 2015. december 31-éig kerülhet sor. A támogatások felhasználási határideje – ideértve az előleget is – 2016. december 31.
A g)–i) pontok szerinti támogatások teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje 2015. december 31.
6. A tartalék előirányzat szolgál a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, és a pénzügyi gondnok díjára.
a) Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.
b) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához költségvetési támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint.
A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.
7. A tartalék előirányzat szolgál a 2012. évi költségvetési törvény 76/C. §-a szerinti, a 2013. évi költségvetési törvény 72–74/A. §-ai, és a 2014. évi költségvetési törvény 67–68. §-ai szerinti önkormányzati adósságátvállalásban részt nem vett vagy törlesztési célú támogatásban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek 2015. évi 12 500,0 millió forintos támogatásának részleges forrásául, amennyiben a támogatások egy része más költségvetési forrásból – így különösen európai uniós forrásból – nem biztosítható.
| Előirányzat: | 7 700,0 millió forint |
A támogatás szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a Rendelet rögzíti.
Kiegészítő szabályok:
1. A pályázatot
a) az I.1. pont szerinti jogcím esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és a szociálpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,
b) az I.2. és I.9. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
c) az I.3. pont szerinti jogcím esetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
d) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
e) az I.6. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével,
f) az I.7., II.4.aa), II.4.ac), II.4.ad) és III.4. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen,
g) a II.3. pont szerinti jogcím esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértésével,
h) a II.4.ab) és a II.9. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a szociálpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,
i) a II.5. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egyetértésével,
j) a II.6. és II.7. pontok szerinti jogcímek esetében a kultúrpolitikáért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével
írja ki.
2. Az államháztartásról szóló törvény szerinti támogató
a) az I.3. pont szerinti jogcím esetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter,
b) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter,
c) az I.6., II.4.ab), II.5. és a II.9. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter,
d) a II.6. és II.7. pontok szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter.
3. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az államháztartásról szóló törvény szerinti szabályozás alkalmazandó.
4. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.
| A | B | C | D | ||
| 1 | 1. | A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól: | |||
| 2 | X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 3 | A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport) | ||||
| 4 | Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcímcsoport) | ||||
| 5 | Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport) | ||||
| 6 | XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben | ||||
| 7 | Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja (34. cím, 1. alcím) | ||||
| 8 | Különféle kifizetések (34. cím, 2. alcím) | ||||
| 9 | XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 10 | Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím) | ||||
| 11 | Uniós programok árfolyam-különbözete (20. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 12 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 13 | Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 14 | Szervezetátalakítási alap (25. cím, 7. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 15 | XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 16 | Peres ügyek (25. cím) | ||||
| 17 | XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben | ||||
| 18 | Uniós programok árfolyam-különbözete (2. cím, 14. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 19 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 20 | Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 17. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 21 | GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 22 | Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 55. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 23 | Családi támogatások (21. cím, 1. alcím) | ||||
| 24 | Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím) | ||||
| 25 | Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím) | ||||
| 26 | Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 27 | XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 28 | Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím) | ||||
| 29 | A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím) | ||||
| 30 | Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím) | ||||
| 31 | Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím) | ||||
| 32 | XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben | ||||
| 33 | Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása (28. cím) | ||||
| 34 | Lakástámogatások (29. cím) | ||||
| 35 | Egyéb vállalati támogatások (30. cím, 2. alcím) | ||||
| 36 | Normatív támogatások (30. cím, 3. alcím) | ||||
| 37 | Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím) | ||||
| 38 | Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 39 | Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 40 | Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 41 | Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport) | ||||
| 42 | 1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport) | ||||
| 43 | Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport) | ||||
| 44 | Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21. jogcímcsoport) | ||||
| 45 | Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport) | ||||
| 46 | Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím) | ||||
| 47 | Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 48 | Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 49 | Rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére átadott pénzeszköz (35. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 50 | Nemzetközi elszámolások kiadásai (36. cím) | ||||
| 51 | Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím) | ||||
| 52 | Követeléskezelés költségei (41. cím) | ||||
| 53 | Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím) | ||||
| 54 | XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 55 | Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 56 | Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 57 | Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 58 | Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 59 | Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 60 | Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcímcsoport) | ||||
| 61 | Átváltoztatható kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 62 | ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím) | ||||
| 63 | XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 64 | Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 65 | LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 66 | Álláskeresési ellátások (4. cím, 1. alcím) | ||||
| 67 | Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás (4. cím, 4. alcím) | ||||
| 68 | Bérgarancia kifizetések (5. cím) | ||||
| 69 | LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 70 | Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése (7. cím) | ||||
| 71 | LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 72 | Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 73 | Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 74 | Szolgálatfüggő nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 75 | Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím) | ||||
| 76 | Vagyongazdálkodás (3. cím) | ||||
| 77 | LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 78 | Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 79 | Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 80 | Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 81 | Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 82 | Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 83 | Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 84 | Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 85 | Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 86 | Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 87 | Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 88 | Sürgősségi ellátás EGT-n kívül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. jogcím) | ||||
| 89 | Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 4. jogcím) | ||||
| 90 | Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 5. jogcím) | ||||
| 91 | Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 92 | Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím) | ||||
| 93 | Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 94 | Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 5. jogcím) | ||||
| 95 | Vagyongazdálkodás (3. cím) | ||||
| 96 | 2. | Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető: | |||
| 97 | VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben | ||||
| 98 | Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím) | ||||
| 99 | XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben | ||||
| 100 | Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím) | ||||
| 101 | XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 102 | Peres ügyek (20. cím, 13. alcím) | ||||
| 103 | XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 104 | NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 105 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 106 | Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) | ||||
| 107 | XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 108 | Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 109 | A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 110 | Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 111 | Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, | ||||
| 1. alcím, 7. jogcímcsoport) | |||||
| 112 | XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 113 | Beruházás ösztönzési célelőirányzat (7. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 114 | Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 115 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 116 | Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 117 | Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 118 | Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 119 | XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben | ||||
| 120 | Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 25. jogcímcsoport) | ||||
| 121 | LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 122 | Start-munkaprogram (8. cím) | ||||
| 123 | 3. | Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve e támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási szabályokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető: | |||
| 124 | XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 125 | Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím) | ||||
| 126 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 127 | Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím) | ||||
| 128 | Belügyi Alapok (20. cím, 20. alcím) | ||||
| 129 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 130 | Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (25. cím, 8. alcím) | ||||
| 131 | XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 132 | TEN-T projektek (20. cím, 32. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 133 | CEF projektek (20. cím, 32. alcím, 27. jogcímcsoport) | ||||
| 134 | XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben | ||||
| 135 | Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím) | ||||
| 136 | Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím) | ||||
| 137 | Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím) | ||||
| 138 | Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcímcsoport) | ||||
| 139 | Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport) | ||||
| 140 | 2014–2020 közötti kohéziós politikai operatív programok (2. cím, 9. alcím) | ||||
| 141 | Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (2. cím, 10. alcím) | ||||
| 142 | Vidékfejlesztési és halászati programok (2. cím, 11. alcím) | ||||
| 143 | Vidékfejlesztési és halászati programok 2014–2020 (2. cím, 12. alcím) | ||||
| 144 | Uniós Programok ÁFA fedezete (2. cím, 13. alcím) | ||||
| 145 | 4. | A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető: | |||
| 146 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 147 | Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 148 | 5. | A pénzügyi tranzakciós illeték megfizetéséhez kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető a Dologi kiadások kiemelt előirányzat: | |||
| 149 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 150 | Magyar Államkincstár (8. cím) | ||||
| 151 | 6. | A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető: | |||
| 152 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 153 | Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása (26. cím) | ||||
| millió forint | |||||||||
| Megnevezés | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Összesen | |
| Indikatív EU forrás | |||||||||
| Gazdaságfejlesztés Operatív Program | 0,0 | 99 918,5 | 119 740,5 | 133 922,0 | 146 717,4 | 151 817,0 | 165 223,7 | 817 339,3 | |
| Közlekedés Operatív Program | 0,0 | 161 292,2 | 243 876,2 | 280 706,1 | 293 405,8 | 360 070,9 | 396 191,0 | 1 735 542,2 | |
| Társadalmi megújulás Operatív Program | 0,0 | 154 743,4 | 158 081,2 | 153 739,4 | 158 801,5 | 174 245,2 | 190 261,0 | 989 871,8 | |
| Államreform Operatív Program | 0,0 | 7 618,9 | 7 405,1 | 6 646,5 | 6 164,9 | 6 491,8 | 7 065,6 | 41 392,8 | |
| Elektronikus közigazgatás Operatív Program | 0,0 | 17 463,4 | 17 386,2 | 16 239,5 | 15 927,6 | 16 475,4 | 17 980,4 | 101 472,5 | |
| Társadalmi infrastruktúra Operatív Program | 0,0 | 78 304,9 | 71 258,0 | 74 531,7 | 90 192,5 | 92 000,5 | 100 875,4 | 507 162,9 | |
| Környezet és energia Operatív Program | 0,0 | 104 543,7 | 171 170,1 | 207 955,0 | 218 336,9 | 238 754,7 | 261 839,7 | 1 202 600,2 | |
| Nyugat-dunántúli Operatív Program | 0,0 | 18 632,9 | 19 972,2 | 20 787,6 | 23 183,2 | 23 640,0 | 25 936,2 | 132 152,0 | |
| Közép-dunántúli Operatív Program | 0,0 | 20 407,5 | 21 874,3 | 22 767,4 | 25 391,1 | 25 891,4 | 28 406,3 | 144 738,0 | |
| Dél-dunántúli Operatív Program | 0,0 | 28 331,4 | 30 367,7 | 31 607,6 | 35 250,1 | 35 944,6 | 39 436,0 | 200 937,4 | |
| Dél-alföldi Operatív Program | 0,0 | 30 082,3 | 32 244,5 | 33 561,0 | 37 428,6 | 38 166,0 | 41 873,1 | 213 355,4 | |
| Észak-alföldi Operatív Program | 0,0 | 39 176,9 | 41 992,8 | 43 707,3 | 48 744,2 | 49 704,6 | 54 532,4 | 277 858,2 | |
| Észak-magyarországi Operatív Program | 0,0 | 36 310,3 | 38 920,1 | 40 509,2 | 45 177,5 | 46 067,7 | 50 542,3 | 257 527,1 | |
| Közép-magyarországi Operatív Program | 0,0 | 118 567,6 | 101 557,0 | 70 073,4 | 36 208,4 | 38 209,0 | 40 201,6 | 404 816,9 | |
| Végrehajtás Operatív Program | 0,0 | 7 761,1 | 13 259,2 | 16 077,7 | 16 491,6 | 17 838,9 | 19 220,9 | 90 649,3 | |
| Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keret-előirányzatai összesen | 2008–2013. évekre felosz- tásra került | 923 154,8 | 1 089 105,1 | 1 152 831,4 | 1 197 421,2 | 1 315 317,7 | 1 439 585,6 | 7 117 415,8 | |
| Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap keret- előirányzatai | 143 450,7 | 135 053,3 | 147 897,4 | 149 964,1 | 155 190,9 | 167 245,1 | 181 287,5 | 1 080 089,0 | |
| A Halászati Operatív Program keret-előirányzatai | 0,0 | 1 594,5 | 1 679,5 | 1 732,6 | 1 930,7 | 1 853,1 | 2 028,2 | 10 818,5 | |
| Európai Menekültügyi Alap | 0,0 | 179,0 | 253,9 | 260,1 | 336,6 | 354,5 | 327,5 | 1 711,6 | |
| Integrációs Alap | 267,3 | 309,2 | 308,9 | 391,7 | 455,1 | 580,5 | 461,6 | 2 774,3 | |
| Visszatérési Alap | 0,0 | 279,5 | 153,7 | 198,6 | 253,0 | 371,8 | 618,1 | 1 874,7 | |
| Külső Határok Alap | 1 328,5 | 1 514,8 | 1 594,9 | 1 551,5 | 2 106,6 | 3 046,5 | 4 425,8 | 15 568,6 | |
| Szolidaritási programok keret-előirányzatai összesen: | 1 595,8 | 2 282,5 | 2 311,4 | 2 401,9 | 3 151,3 | 4 353,3 | 5 833,0 | 21 929,2 | |
| adatok euróban | ||
| Megnevezés | Indikatív EU forráskeret a teljes időszakban | |
| Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program | 7 733 969 530 | |
| Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program | 463 703 439 | |
| Terület- és Településfejlesztési Operatív Program | 3 389 963 001 | |
| Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program | 3 331 808 225 | |
| Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program | 3 217 105 883 | |
| Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program | 2 612 789 000 | |
| Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program | 794 773 905 | |
| Vidékfejlesztési Program | 3 455 336 493 | |
| Magyar Halgazdálkodási Operatív Program | 39 096 293 | |
| Partnerségi Megállapodás keret-előirányzatai összesen | 25 038 545 769 | |
| Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keret-előirányzata | 93 882 921 | |
| Belső Biztonsági Alap | 71 557 716 | |
| Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 23 067 735 | |
| Belügyi Alapok keret-előirányzatai összesen: | 94 625 451 |
A kötelezettségvállalások megtételéhez a törvényben rögzített forint/euró árfolyam az irányadó.
| Fizetési | Fizetési osztályok | ||||||||||
| fokozatok | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | |
| 1. | 69 000 | 77 000 | 78 000 | 79 000 | 89 000 | 122 000 | 127 000 | 129 500 | 142 000 | 154 500 | |
| 2. | 1,0175 | 1,0175 | 1,0200 | 1,0250 | 1,0275 | 1,0350 | 1,0350 | 1,0500 | 1,0450 | 1,0600 | |
| 3. | 1,0350 | 1,0350 | 1,0400 | 1,0500 | 1,0550 | 1,0725 | 1,0725 | 1,1000 | 1,1025 | 1,1350 | |
| 4. | 1,0525 | 1,0525 | 1,0650 | 1,0750 | 1,0900 | 1,1100 | 1,1100 | 1,1500 | 1,1675 | 1,2100 | |
| 5. | 1,0700 | 1,0700 | 1,0900 | 1,1000 | 1,1250 | 1,1475 | 1,1475 | 1,2000 | 1,2425 | 1,2850 | |
| 6. | 1,0875 | 1,0875 | 1,1125 | 1,1250 | 1,1600 | 1,1850 | 1,1850 | 1,2600 | 1,3175 | 1,3600 | |
| 7. | 1,1075 | 1,1075 | 1,1375 | 1,1525 | 1,1975 | 1,2225 | 1,2225 | 1,3350 | 1,3925 | 1,4200 | |
| 8. | 1,1275 | 1,1400 | 1,1625 | 1,1875 | 1,2350 | 1,2650 | 1,2725 | 1,4100 | 1,4675 | 1,4825 | |
| 9. | 1,1500 | 1,1725 | 1,1950 | 1,2250 | 1,2725 | 1,3075 | 1,3325 | 1,4850 | 1,5275 | 1,5450 | |
| 10. | 1,1725 | 1,2075 | 1,2300 | 1,2625 | 1,3100 | 1,3675 | 1,3950 | 1,5600 | 1,5875 | 1,6075 | |
| 11. | 1,1950 | 1,2425 | 1,2675 | 1,3000 | 1,3475 | 1,4275 | 1,4575 | 1,6250 | 1,6475 | 1,6700 | |
| 12. | 1,2175 | 1,2775 | 1,3050 | 1,3375 | 1,3775 | 1,4875 | 1,5200 | 1,6900 | 1,7075 | 1,7325 | |
| 13. | 1,2400 | 1,3125 | 1,3425 | 1,3750 | 1,4075 | 1,5475 | 1,5825 | 1,7550 | 1,7775 | 1,8025 | |
| 14. | 1,2625 | 1,3500 | 1,3800 | 1,4125 | 1,4425 | 1,6075 | 1,6450 | 1,8200 | 1,8475 | 1,8725 | |
1. Az átlagbéralapú támogatás alapja
a) Az e törvény 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde kivételével – az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott általános iskolában, középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
b) Az e törvény 42. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
2. Az átlagbér alapú támogatás megállapítása
Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint,
b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény kivételével – jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) pont szerinti gyermek és tanulólétszámra
kell az átlagbéralapú támogatást megállapítani a 3–5. alpontban foglaltak alkalmazásával.
Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az annak megfelelő létszámnak a hányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézmény nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a 3–5. alpontban foglaltak alkalmazásával a pedagógus-munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.
3. A pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert együttes összegének meghatározása
a) A pedagógusok és 2015. szeptember 1-jétől a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege
aa) általános iskolára 4 295 000 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 37 300 forint/számított létszám/3 hónap,
ab) gimnáziumra 4 436 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ac) szakiskolára 4 436 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ad) speciális szakiskolára (készségfejlesztő speciális szakiskolára, előkészítő szakiskolára) 4 436 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ae) szakközépiskolára, nem szakképzési évfolyamon 4 436 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
af) szakközépiskolára szakképzési évfolyamon 4 436 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ag) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 184 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ah) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 184 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ai) művészeti szakközépiskolára 4 436 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
aj) kollégiumra 4 352 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 39 000 forint/számított létszám/3 hónap,
ak) pedagógiai szakszolgálati intézményre 4 142 500 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 36 200 forint/számított létszám/3 hónap,
al) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre 4 436 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
am) köznevelési intézményben működő utazó gyógypedagógusi hálózatra 4 436 700 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2015/2016. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap.
b) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege 2 190 700 forint/számított létszám/év.
c) Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartók köznevelési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege a 2015/2016. tanítási évre – 2015. szeptember 1-jétől – az a) és b) alpontban meghatározottak 30%-a a köznevelést alapfeladatként végző, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.
d) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a tárgyév első napján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti fokozatba besorolt, 2015. január 1-jén – 2015/2016-os tanévben 2015. október 1-jén – pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekmény és az ahhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó elismert összege
da) Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és
daa) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 352 000 forint/fő/11 hónap,
dab) mesterfokozatú végzettség esetén 386 000 forint/fő/11 hónap,
db) Pedagógus I. fokozatból Mesterpedagógus fokozatba lépés és
dba) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 286 000 forint/fő/11 hónap,
dbb) mesterfokozatú végzettség esetén 1 415 000 forint/fő/11 hónap.
4. A finanszírozott pedagóguslétszám megállapításához szükséges – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde kivételével – a nevelési-oktatási intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának meghatározása
a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – a nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.
b) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbér alapú támogatásra akkor jogosult, ha
ba) a pedagógus végzettsége és szakképzettsége megfelel az Nkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak,
bb) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez.
c) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.
d) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.
e) Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali munkarend szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha a köznevelési intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával, hanem utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevételével láttatja el, az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.
f) A gyermek- és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként két tizedesre történik.
5. A finanszírozott pedagógus létszám meghatározása
A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásához az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak és a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya köznevelési intézménytípusonként:
a) általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
b) gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
c) szakiskolában – beleértve a Köznevelési Hídprogramokat is – 12 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
d) szakközépiskolában, nem szakképzési évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
e) szakközépiskolában, szakképzési évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
f) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
g) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
h) művészeti szakközépiskola
ha) párhuzamos oktatásában részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
hb) szakképzési évfolyamán az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulóként 1 pedagógus,
hc) szakképzési évfolyamán legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
i) kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
j) pedagógiai szakszolgálati intézménynél
ja) logopédiai ellátás esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jb) nevelési tanácsadás esetén 87 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jc) gyógytestnevelés esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jd) szakértői bizottság esetén 180 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 180 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
je) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, és a fejlesztő nevelés együtt:
| A | B | ||
| 1. | Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) | Pedagóguslétszám (fő) | |
| 2. | 1 | 1 | |
| 3. | 2–10 | 2 | |
| 4. | 11–20 | 4 | |
| 5. | 21–50 | 5 | |
| 6. | 51–100 | 6 | |
| 7. | 100 felett | 10 |
jf) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:
| A | B | ||
| 1. | Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) | Pedagóguslétszám (fő) | |
| 2. | 1–100 | 2 | |
| 3. | 101–500 | 5 | |
| 4. | 501–1000 | 7 | |
| 5. | 1001–2000 | 9 | |
| 6. | 2000 felett | 12 |
k) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény
ka) óvodája esetében 4 fő gyermekként 1 fő pedagógus,
kb) általános iskolája esetében 3,7 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
kc) középiskolája esetében 6,2 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
kd) speciális szakiskolája és előkészítő szakiskolája esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő speciális szakiskolája esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
ke) kollégiuma esetében 7,8 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
l) fejlesztő nevelést, oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
m) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
n) utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus
után igényelhető az átlagbér alapú támogatás.
Ha az a)–e) és i) alpont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.
A pedagóguslétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján két tizedesre történik.
1. Az e törvény 42. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege: 160 000 forint/gyermek, tanuló/év.
2. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál
a) óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetén a gyermeket egy főként,
b) kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás kivételével – az I. pont 4. alpont a) alpontban leírtak szerint,
c) pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevőket az I. pont 4. alpont c) alpontban leírtak szerint kell figyelembe venni.
3. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál megadott tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.
4. A nemzetiségi önkormányzat a 2. alpont a) alpont szerinti gyermek- és tanulólétszám esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőt veheti figyelembe.
5. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) két tizedesre kerekítve kell kiszámítani.
6. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatás nem igényelhető.
1. Az e törvény 42. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fenntartó
a) az Nkt. szerinti ingyenes tankönyvek biztosítása érdekében a nappali rendszerű általános iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó általános iskola (a továbbiakban együtt: általános iskola)
aa) harmadik évfolyamán 2015. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján 12 000 forint/fő/év,
ab) első és második évfolyamán, amennyiben a tanulók 2015. október 1-jei létszáma meghaladja a 2014/2015-ös tanév első és második évfolyamára beiratkozott tanulók 2014. október 1-jei létszámát, a többletlétszám alapján 12 000 forint/fő/év,
b) az a) pont szerinti tanulók kivételével, az általános iskolával vagy középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban és a külön jogszabályban meghatározott normatív kedvezményekben részesülő tanulók 2015. október 1-jei létszáma alapján 12 000 forint/fő/év
összegű tankönyvtámogatásra jogosult.
2. A tankönyvtámogatásokkal összefüggésben egy tanulót csak egy jogcímen lehet figyelembe venni.
3. A tankönyvtámogatásokat az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2015. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.
1. Az e törvény 42. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.
2. A tankönyvtámogatás fajlagos összege
a) az 1–3. évfolyamon 980 forint/tanuló,
b) az 5–7. évfolyamon 1 270 forint/tanuló,
c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7–8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló.
A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2015. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.
3. Az e törvény 42. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot két tizedesjegyre kell megállapítani a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.
4. A támogatás összege
a) január-szeptember hónapokra 332 200 forint/hónap,
b) október-december hónapokra 344 000 forint/hónap,
amely a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbérének és járulékának megfelelő összeg.
1. Az átlagbér alapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel.
2. A fenntartó az I. és III. pontban meghatározott támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, pedagógiai szakszolgálati intézmény kiegyensúlyozott működését biztosítsa.
3. A 2. alpontban meghatározott átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.
4. Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen – közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhetők. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
5. Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult támogatásra.
6. A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.
7. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a támogatás, ha az intézmény alapító okirata, jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására.
8. Nem igényelhető támogatás – függetlenül attól, hogy a fenntartó és a köznevelési intézmény részt vesz az állami feladatellátásban vagy sem – az olyan tanuló után, aki
a) tandíjfizetésre kötelezett,
b) szülői vagy saját kérésre magántanuló vagy a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,
c) a szakképzésről szóló törvény 29. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy
d) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó intézmény vendégtanulóját,
e) akinek szünetel a tanulói jogviszonya,
f) aki externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel.
9. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, aki tandíj fizetés mellett veszi igénybe az óvodai ellátást, vagy akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
10. A tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha
a) a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,
b) a nemzetiségi iskolai nevelésben és oktatásban a gyermek szülőjének, gondviselőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme alapján vesz részt és
c) a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti átcsoportosítása esetén is – a romani és beás nemzetiségi nyelvoktatás kivételével – csak azok után a tanulók után vehetők figyelembe, akik az adott tanévben legalább heti három órában tanulják a nemzetiségi nyelvet,
d) az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.
11. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha a 10. alpont a)–c) alpontjában foglalt feltételek teljesülnek és nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal. A felnőttoktatásban tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.
12. A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.
13. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési intézmény, valamint fenntartója állami feladatellátásban részt vesz az vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a külön jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási intézmény a külön jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.
14. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket – 1–12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.
15. A támogatásokat, a működési támogatás kivételével, a folyósítás évében kell felhasználni.
16. Elszámolási szabályok:
a) A támogatások gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására – kivéve a működési támogatást – a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.
b) Az átlagbér alapú támogatás, a működési támogatás és az e törvény 42. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy
ba) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell
baa) az Áht. 6. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti, továbbá a közszolgáltatás ellátása során nyújtott ellenérték, az általános forgalmi adóból származó állami és települési önkormányzati, a köznevelési ágazatban realizált bevételekkel és
bab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és
bb) a ba) alpontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből az a) alpont szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét.
17. Óvoda, egységes-óvoda esetén alkalmazni kell az I. pont 3. alpont c) alpontjában, valamint a Kiegészítő szabályok 2–3., 6–7., 12., 15–16. alpontban foglaltakat.
18. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén az óvodás gyermekek létszámának meghatározásakor alkalmazni kell a 2. melléklet II. pont 1. alpont a) alpontjában leírtakat.
19. Az I. pont 3. alpont d) alpont szerinti támogatás megállapításához az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartásának 2014. december 31-ei állapota szerint a KIR működtetéséért és adatkezeléséért felelős szerv 2015. január 6-ig megküldi a Magyar Államkincstár részére fenntartó székhelye szerinti megyei bontásban a minősítési eljárásban eredményesen végzett pedagógus oktatási azonosítóját, a minősítési eljárás eredménye szerinti fokozatát, végzettségét, köznevelési intézménye nevét, címét, OM azonosítóját, az intézményfenntartó nevét, típusát, székhelyének címét.
A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága a 42. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást, első alkalommal február 7-ig.
A központi költségvetés a nem állami szociális fenntartónak a következő támogatásokat biztosítja.
SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT ÖSSZEGE: 2 606 040 Ft/év/foglalkoztatott
A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. Az átlagbér alapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.
A támogatás éves összegének meghatározása
a) Az intézményekben ellátottak számának meghatározása
A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-nál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 365-tel kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 365-tel kell osztani.
b) A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása
Gsz = L1/4
ahol:
