67. § (1) Az előterjesztő legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az általa benyújtott törvényjavaslat általános vitájának a lezárása, írásbeli indítványával kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés az általános vita lezárását követően, ugyanazon az ülésnapon döntsön a törvényjavaslat elfogadásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti indítványról az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz.
(3) Ha az Országgyűlés az indítványt elfogadta, és az indítványban megjelölt törvényjavaslat általános vitájának megkezdéséig nem nyújtanak be módosító javaslatot, az Országgyűlés az általános vita lezárását követően a törvényjavaslat elfogadásáról határoz. Módosító javaslat benyújtása esetén a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni.
68. § (1) Ha a részletesvita-szakasz megnyíltát követően a tárgyaló bizottság kellő időn belül nem nyújtja be a részletes vitáról szóló bizottsági jelentést, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára határidőt állapíthat meg annak benyújtására. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(2) Ha a vitához kapcsolódó bizottság a benyújtott módosító javaslatot az (1) bekezdés alapján meghatározott határidőn belül nem tárgyalta meg, és arról a kijelölt bizottság sem folytatott részletes vitát, a kijelölt bizottság azt a határidő lejártát követő ülésén napirendjére tűzi és megtárgyalja.
(3) Ha a kijelölt bizottság mulasztja el az (1) bekezdésben meghatározott határidőt, vagy nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a házelnök – a korábbi kijelölés visszavonásával egyidejűleg – új bizottságot jelöl ki.
(4) A (3) bekezdés szerint kijelölt bizottság legkésőbb a kijelölést követő ülésén a részletes vitát lefolytatja, és az eljárás további szakaszaiban ellátja a kijelölt bizottság feladatait.
(5) A részletesvita-szakasz akkor zárul le, amikor a kijelölt bizottság vagy a (3) bekezdés szerint kijelölt bizottság benyújtotta a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését.
(6) Nem gyakorolhatja a vitához kapcsolódó bizottságot megillető jogokat az a bizottság, amely az (1) bekezdés szerint megállapított határidőben nem nyújtotta be a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését.
69. § (1) Ha a törvényalkotási bizottság a 46. § szerinti eljárásában azt állapítja meg, hogy
a) valamely részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatban vagy
b) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok között
olyan ellentmondás van, amely a saját eljárásában nem tisztázható, a vitás kérdés megjelölésével felkéri az érintett tárgyaló bizottságot vagy tárgyaló bizottságokat, hogy az ellentmondás feloldása érdekében ismételten folytassanak részletes vitát és nyújtsanak be megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot.
(2) A törvényalkotási bizottság a megismételt részletes vita lefolytatására határidőt szabhat, a felkérésről és az esetlegesen megállapított határidőről értesíti a házelnököt.
(3) A megismételt részletes vita és az azt lezáró bizottsági módosító javaslat a törvényalkotási bizottság által megjelölt ellentmondásra vagy az azzal szorosan összefüggő kérdésekre terjedhet ki.
(4) A megismételt részletes vita a tárgyaló bizottságnak a megismételt részletes vitát lezáró döntésével ér véget. Ezt követően a tárgyaló bizottság jelentést nyújt be, amelyben tájékoztatást ad a megismételt részletes vita lezárásának tényéről, valamint a törvényalkotási bizottság által tett észrevételekkel kapcsolatos álláspontjáról. A jelentéssel egyidejűleg benyújtja a megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát.
(5) A törvényalkotási bizottság ezt követően a 46. §-ban foglaltak alkalmazásával folytatja az eljárását.
70. § (1) Ha a tárgyaló bizottság a 45. § (3) bekezdése szerinti eljárása során túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot fogalmaz meg, illetve ilyen módosító javaslatot támogat vagy az általa szükségesnek tartott módosítással fenntart, azt a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslattól elkülönítve, azzal azonos időpontban nyújtja be. A benyújtással egyidejűleg a tárgyaló bizottság a 72. § szerinti javaslatot tehet.
(2) Az Országgyűlés a részletesvita-szakasz lezárultát követően vita nélkül dönt arról, hogy az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges-e. A döntést megelőzően a túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat.
(3) Ha az Országgyűlés azt állapítja meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat megfelel a (2) bekezdésben foglalt valamely feltételnek, akkor e módosító javaslatra (a továbbiakban: szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat) az általános vita újra megnyílik. Több szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat esetén az Országgyűlés az általános vitát valamennyi szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatra együttesen folytatja le. Az így lefolytatott általános vita kizárólag a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat megvitatásából áll. A vita lezárásáig a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz képviselő módosító javaslatot nyújthat be.
(4) A szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalását a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy
a) a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni,
b) a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat kiegészítő részletes vitáját az azt benyújtó tárgyaló bizottság és – külön kijelölés nélkül – a kijelölt bizottság folytatja le,
c) más bizottság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti döntést követő napon jelentheti be, hogy a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról kiegészítő részletes vitát kíván lefolytatni. E bejelentés megtétele érdekében a bizottság az Országgyűlés ülésének időtartama alatt is ülésezhet.
(5) A szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatról a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti tárgyaló bizottság a 45. §-ban meghatározott eljárás alkalmazásával
a) kiegészítő részletes vitát folytat le,
b) dönt a kiegészítő részletes vita lezárásáról,
c) kiegészítő részletes vitáról szóló bizottsági jelentést nyújt be, továbbá
d) kiegészítő részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújthat be.
(6) A kiegészítő részletesvita-szakasz akkor zárul le, amikor a tárgyaló bizottságok közül valamennyi állandó bizottság benyújtotta a (5) bekezdés c) pontja szerinti jelentést.
(7) Szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtása esetén a további eljárásra a 46. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a 46. § (1) bekezdése szerinti előterjesztői tájékoztatás benyújtásának határidejét a kiegészítő részletesvita-szakasz lezárultától kell számítani, és
b) a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslata és az összegző jelentése elfogadásakor a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatot és a kiegészítő részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot is tárgyalás alá vonja.
(8) Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti eljárásában azt állapítja meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat nem felel meg az ott meghatározott valamely feltételnek, a módosító javaslat lezártnak minősül.
71. § (1) Ha a törvényalkotási bizottság a 70. § szerinti eljárásban szabályszerűnek minősített módosító javaslatot támogat, azt az összegző módosító javaslatában szerepelteti.
(2) Ha a törvényalkotási bizottság
a) túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot fogalmaz meg, vagy
b) a 70. § szerinti eljárásban szabályszerűnek nem minősített módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal fenntart,
azt az összegző módosító javaslatától elkülönítve, azzal azonos időpontban nyújtja be. A benyújtással egyidejűleg a törvényalkotási bizottság a 72. § szerinti javaslatot tehet.
(3) Az Országgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a (2) bekezdés szerinti módosító javaslat megfelel-e a 70. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltételnek. A döntést megelőzően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat.
(4) Ha az Országgyűlés azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti módosító javaslat szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat, akkor e módosító javaslatra az általános vita újra megnyílik.
(5) A törvényalkotási bizottság által benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalására a 70. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényalkotási bizottság
a) mint a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtója – a 70. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően – nem folytat kiegészítő részletes vitát, továbbá
b) a 46. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kiegészítő összegző módosító javaslatot és a 46. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kiegészítő összegző jelentést nyújt be. A kiegészítő összegző módosító javaslat tartalmazza a törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító javaslatot és az általa benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatot is.
(6) Az előterjesztő a kiegészítő összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és a kiegészítő összegző módosító javaslat egybeszerkesztett – ellenjegyzésével ellátott – szövegét, ezt követően a törvényalkotási bizottság elnöke a 46. § (11)–(12) bekezdésének alkalmazásával kiegészítő egységes javaslatot nyújt be. A további eljárásra a 47–57. §-t kell alkalmazni azzal, hogy összegző jelentésen kiegészítő összegző jelentést, összegző módosító javaslaton kiegészítő összegző módosító javaslatot, egységes javaslaton kiegészítő egységes javaslatot kell érteni.
72. § A túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság javaslatára a 70. § (3)–(7) bekezdését, a törvényalkotási bizottság javaslatára a 71. § (4)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni, ha ahhoz az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával hozzájárul. Az Országgyűlés a hozzájárulást akkor adja meg, ha a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat a törvényjavaslat céljára és tartalmára tekintettel kizárólag arra irányul, hogy a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezését a törvényjavaslattal összhangba hozza.
73. § (1) A törvényjavaslat zárószavazásának megkezdéséig az előterjesztő, – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány, a törvényalkotási bizottság vagy az európai ügyekkel foglalkozó bizottság írásban az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetést (a továbbiakban: egyeztetési eljárás) kezdeményezhet (a továbbiakban: egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés). A házelnök az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezést a plenáris ülésen bejelenti.
(2) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezésről az Országgyűlés a törvényjavaslat zárószavazását megelőzően vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a kezdeményező és – ha nem a Kormány a kezdeményező – a Kormány képviselője legfeljebb öt-ötperces időtartamban felszólalhat.
(3) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezésről szóló határozathozatalt követően a házelnök a határozathozatal eredményéről tájékoztatja a Kormányt, és a kezdeményezés elfogadása esetén az egységes javaslatot, a második egységes javaslatot, az átdolgozott egységes javaslatot vagy az átdolgozott második egységes javaslatot – elfogadott összegző módosító javaslat vagy második összegző módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatot – megküldi a Kormánynak az egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében.
(4) Az előterjesztő
a) a (3) bekezdés szerinti indítványok zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított szövegét,
b) ha az Országgyűlés a 48. § (2) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegét, vagy
c) ha az Országgyűlés a 49. § (3) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során a második összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegét
három napon belül nyújtja be, azt a házelnök továbbítja a Kormánynak az egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében.
(5) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés elfogadását követően módosító javaslat csak a 74. §-ban meghatározottak szerint nyújtható be.
74. § (1) Az egyeztetési eljárás befejezését követően annak eredményéről a Kormány tájékoztatja a házelnököt. Ha az egyeztetési eljárás eredményeként a 73. § (3)–(4) bekezdése szerinti indítvány módosítása szükséges, a Kormány az egyeztetési eljárás eredményének megfelelő tartalommal módosító javaslatot nyújthat be.
(2) A törvényalkotási bizottság megtárgyalja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és módosító javaslatot, majd a kialakított álláspontjáról egyeztetési eljárást követő összegző jelentést nyújt be.
(3) A törvényalkotási bizottság az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatról állást foglal, valamint további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. A törvényalkotási bizottság az általa támogatott módosító javaslatot, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja a 46. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával (a továbbiakban: egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat).
(4) Ha a törvényalkotási bizottság egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslatot fogadott el, megállapítja a 73. § (3)–(4) bekezdése szerinti indítvány és az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: egyeztetési eljárást követő egységes javaslat). A törvényalkotási bizottság az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslatot és az egyeztetési eljárást követő egységes javaslatot az egyeztetési eljárást követő összegző jelentéssel egyidejűleg nyújtja be. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további módosító javaslatot nem nyújthat be. Az eljárásra a továbbiakban a 47–48. §-t és az 50. §-t kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.
(5) A vita a Kormány (1) bekezdés szerinti tájékoztatásáról, az egyeztetési eljárást követő összegző jelentésről és az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslatról folyik.
(6) Az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy napirendi pont keretében kerül sor.
75. § (1) Az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményező eljárás arra irányul, hogy az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése szerinti indítványozó (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: indítványozó) által benyújtott normakontroll-javaslat alapján az Országgyűlés kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
(2) A normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványnak az Alkotmánybíróságról szóló törvény előírásainak megfelelő határozott kérelmet kell tartalmaznia, továbbá meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló törvényben előírt követelményeknek.
76. § (1) Ha az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban az indítványozó kezdeményezi az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló eljárást, ennek tényét az ülést vezető elnök a zárószavazás előtt bejelenti. Ilyen kezdeményezés esetén a tárgyalási szünet elrendelésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles a tárgyalási szünetet a zárószavazást megelőzően elrendelni, ha azt a 21. § szerinti jogosult vagy az indítványozó kéri.
(2) A kezdeményezés akkor érvényes, ha az indítványozó a normakontroll-javaslatot a 75. § (2) bekezdése szerinti tartalommal legkésőbb a zárószavazás megkezdéséig benyújtja.
(3) Az indítványozónak – amennyiben a normakontroll-javaslat tárgyalása miatt az ülés napirendjének módosítása is szükséges – egyúttal meg kell jelölnie – a (9) bekezdés figyelembevételével –, hogy melyik ülésnapon kéri a normakontroll-javaslat tárgyalását. A napirend kiegészítéséről az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz, és a napirend az Országgyűlés döntésének megfelelően módosul. A napirend módosult részét az ülést vezető elnök ismerteti és kezdeményezi a 15. § (2) bekezdése szerint szükséges intézkedéseket.
(4) A házelnök a normakontroll-javaslatot kiadja a törvényalkotási bizottságnak és a módosító javaslatok benyújtására határidőt állapít meg.
(5) A normakontroll-javaslat 75. § (2) bekezdése szerinti bármely részéhez a törvényjavaslat előterjesztője vagy bármely képviselő módosító javaslatot nyújthat be.
(6) A törvényalkotási bizottság véleményezi a normakontroll-javaslatot és a 46. § szerinti eljárásában megvitatja a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat. A normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról állást foglal, valamint dönthet további módosításra irányuló szándék megfogalmazásáról.
(7) A törvényalkotási bizottság a normakontroll-javaslat és a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről, valamint a (6) bekezdés szerinti megállapításairól jelentést nyújt be (a továbbiakban: normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés). A törvényalkotási bizottság a támogatott módosító javaslatokat, valamint a (6) bekezdés szerinti módosító javaslatát egy indítványba foglalva a normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentéssel egyidejűleg nyújtja be (a továbbiakban: normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat).
(8) Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság a normakontroll-javaslatról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak a normakontroll-javaslatot és a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat tárgyaló ülésén ismertetheti.
(9) Az Országgyűlés az elfogadott törvénnyel kapcsolatos normakontroll-javaslatról a zárószavazást követő öt napon belül határoz.
(10) A normakontroll-javaslat plenáris ülésen való tárgyalása a normakontroll-javaslat, a normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés, valamint a normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat megvitatásából áll. A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót, majd – ha azt nem a Kormány terjesztette elő – a Kormány képviselője tíz-tízperces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tíz perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, öt percet annak kifejtésére kell biztosítani.
(11) A vitában
a) a képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő,
b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló, majd
c) a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő
ismertetheti.
(12) A normakontroll-javaslat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszonválaszra van joga. A felszólalások időtartama a viszonválasz és a (11) bekezdés a) és b) pontja esetében nem haladhatja meg a tíz-tíz, a (11) bekezdés c) pontja esetében az öt percet.
(13) A felszólalásokat követően az Országgyűlés egy szavazással dönt a normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslatról, majd a normakontroll-javaslatról határoz.
(14) A normakontroll-javaslat előterjesztője az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt – kézjegyével ellátva – az elfogadását követő napon megküldi a házelnöknek.
(15) A házelnök az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt az elfogadott törvénnyel együtt megküldi az Alkotmánybíróságnak.
77. § Az 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával megszavazott törvény normakontrolljának kezdeményezése esetén az előterjesztő az elfogadott törvény szövegét – kézjegyével ellátva – a kezdeményezés benyújtását követő napon megküldi a házelnöknek.
78. § (1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb a törvény visszaküldésétől számított hatvan napon belül napirendjére tűzi. A hatvannapos határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet, valamint – a rendkívüli ülés vagy a rendkívüli ülésszak ülésének napirendjén nem szereplő indítványok tekintetében – a rendkívüli ülés vagy ülésszak időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A köztársasági elnök átiratát a házelnök kiadja a törvényalkotási bizottságnak.
(3) A megfontolásra visszaküldött törvényhez csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be módosító javaslatot. Ez a módosító javaslat csak a köztársasági elnök által kifogásolt vagy azzal összefüggő részekre vonatkozhat. A módosító javaslat kiterjedhet továbbá a hatálybalépés időpontját megállapító rendelkezésekre is.
(4) A törvényalkotási bizottság a köztársasági elnök átiratáról kialakított álláspontjáról jelentést nyújt be. Ha a törvényalkotási bizottság módosító javaslatot fogadott el, azt jelentésével egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további módosító javaslatot nem nyújthat be. Az eljárásra ezt követően a 47–48. §-t és az 50. §-t kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.
(5) Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság a köztársasági elnök átiratáról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak a köztársasági elnök átiratát tárgyaló ülésén ismertetheti.
(6) A megfontolásra visszaküldött törvény vitájára a köztársasági elnököt legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt 48 órával meg kell hívni, amely ülés tervezett napirendjén a tárgyalás szerepel.
(7) A vita a törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslatáról folyik.
(8) A (3) bekezdés szerinti módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy napirendi pont keretében kerül sor.
79. § (1) Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, vagy ha az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során alaptörvény-ellenességet állapított meg, a házelnök felkéri a törvényalkotási bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére.
(2) A törvényalkotási bizottság által előterjesztett módosító javaslat az Alkotmánybíróság által az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezésre vagy azzal szorosan összefüggő részekre vonatkozhat. A módosító javaslat – szükség esetén – kiterjedhet a hatálybalépés időpontját megállapító rendelkezésekre is.
(3) A törvényalkotási bizottság az Alkotmánybíróság határozatáról kialakított álláspontjáról jelentést nyújt be. A törvényalkotási bizottság a (2) bekezdés szerinti módosító javaslatát a jelentésével egyidejűleg nyújtja be. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további módosító javaslatot nem nyújthat be. Az eljárásra ezt követően a 47–48. §-t és az 50. §-t kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.
(4) Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság az Alkotmánybíróság határozatáról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak az Alkotmánybíróság határozatát tárgyaló ülésén ismertetheti.
(5) A vita a törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslatáról folyik.
(6) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy napirendi pont keretében kerül sor.
80. § (1) A határozati javaslat tárgyalására a 31–58. §-t, a 60–64. §-t és a 66–72. §-t az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az Országgyűlés határozatait a házelnök és a soros jegyzők írják alá.
(3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételéről az Országgyűlés esetenként, vita nélkül dönt.
(4) Az Országgyűlés egyedi határozatának közzétételéről az Országgyűlés esetenként, vita nélkül dönt.
(5) A határozat hivatalos lapban való közzétételéről a házelnök gondoskodik.
81. § (1) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő határozati javaslathoz a képviselőkre vonatkozó feltételek szerint a szószóló is benyújthat módosító javaslatot.
(2) A szószóló által benyújtott határozati javaslat és módosító javaslat tárgyalására – a határozati házszabályi rendelkezésekben foglalt kivételekkel – a képviselő által benyújtott határozati javaslat és módosító javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A szószóló által benyújtott határozati javaslat tárgysorozatba vételéről szóló döntés meghozatala során a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság vizsgálja azt is, hogy a határozati javaslat érinti-e a nemzetiségek érdekeit, jogait.
(4) A szószóló által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság kérheti.
(5) Ha a nemzetiségi képviselő a határozati javaslatában jelzi, hogy az a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti, a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság kérheti.
(6) A (4)–(5) bekezdés szerinti tárgysorozatba vétel iránti kérelmet a nemzetiségeket képviselő bizottság ülésszakonként legfeljebb három alkalommal, kizárólag azon a rendes ülésszakon nyújthat be, amelyen a határozati javaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította.
82. § (1) Politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot a Kormány, országgyűlési bizottság vagy képviselő terjeszthet elő.
(2) A politikai nyilatkozat elfogadásához a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat tárgyalására a 31–58. §-t, a 60–64. §-t és a 66–72. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(4) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az Országgyűlés esetenként, vita nélkül dönt.
83. § (1) A házelnök a beszámoló tárgyalására egy állandó bizottságot jelöl ki (a továbbiakban: beszámolót tárgyaló bizottság).
(2) A beszámolóhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(3) A választással kapcsolatos beszámolók tárgyalása és határozathozatala során az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
84. § (1) Az Országgyűlés
a) az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, országgyűlési bizottság, a nemzetiségek helyzetéről a Kormány, továbbá
b) – a 85. §-ban meghatározottakra is figyelemmel – az egyéb beszámolásra kötelezett
által benyújtott beszámolóban foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról általános vitát tart.
(2) Az Országgyűlés a beszámoló és a beszámolót tárgyaló bizottság által előterjesztett – a beszámoló elfogadására vonatkozó – határozati javaslat általános vitáját együttesen folytatja le a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályok szerint.
(3) A beszámolót tárgyaló bizottság az általa benyújtott határozati javaslat tekintetében – külön kijelölés nélkül – kijelölt bizottságnak minősül.
(4) A nemzetiségeket képviselő bizottság a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolója esetében – az Országgyűlésről szóló törvény szerinti állásfoglalásának kialakítása érdekében – vitához kapcsolódó bizottságnak minősül.
(5) A Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolója általános vitájában a nemzetiségeket képviselő bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a nemzetiségeket képviselő bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója az előterjesztő, illetve a Kormány képviselőjének felszólalását követően felszólalhat. E felszólalásokra összesen tizenöt-tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani.
(6) A beszámolót tárgyaló bizottság által benyújtott határozati javaslatot tárgyaló, vitához kapcsolódó bizottság a részletes vita során a beszámolót is megvitatja. A vitához kapcsolódó bizottság részletes vitáról szóló bizottsági jelentése a 45. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazhatja a bizottságnak a beszámolóban foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról kialakított álláspontját is.
(7) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határozati javaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság és nem került sor módosító javaslat benyújtásra sem, az Országgyűlés az együttes általános vita lezárását követően a határozati javaslat elfogadásáról határoz, kivéve, ha a beszámolót tárgyaló bizottság – legkésőbb azon ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a határozati javaslat zárószavazása szerepel – úgy nyilatkozik, hogy kijelölt bizottságként részletes vitát kíván lefolytatni.
(8) Az Országgyűlés a beszámolóról a beszámolót tárgyaló bizottság által előterjesztett határozati javaslat elfogadásával dönt.
85. § (1) A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés – a 84. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak által benyújtott beszámoló kivételével – a beszámolóról történő határozathozatalra a beszámolót tárgyaló bizottságot felkérheti. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(2) A beszámolót tárgyaló bizottság – az (1) bekezdés szerinti felkérést követően – a beszámolót megtárgyalja, majd
a) elfogadja a beszámolót vagy
b) határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi, hogy az Országgyűlés döntsön a beszámoló elfogadásáról.
(3) A beszámolót tárgyaló bizottság a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntéséről tájékoztatja a házelnököt, valamint a beszámoló benyújtóját.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti határozati javaslat benyújtása esetén az Országgyűlés a 84. §-ban foglaltak alkalmazásával dönt.
86. § (1) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.
(2) A politikai vitát az Országgyűlés az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A politikai vita tárgyalására a 37. § alkalmazásával időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány képviselőjének negyvenperces nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány képviselőjének húszperces viszonválaszával zárul.
87. § (1) Az Országgyűlés személyi döntésére vonatkozó határozati javaslat tárgyalására a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozati javaslat tárgyalása során a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni, továbbá ilyen határozati javaslathoz
a) – törvény eltérő rendelkezése hiányában – módosító javaslatot, valamint
b) bizottsági jelentést
nem lehet benyújtani.
(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozati javaslatról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – vita nélkül dönt.
88. § (1) A jogszabályi követelményeknek megfelelő országos népszavazási kezdeményezés a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatásával az Országgyűlés tárgysorozatára kerül.
(2) A házelnök az Országgyűlés tárgysorozatára került országos népszavazási kezdeményezéssel összefüggő, az országos népszavazás elrendelésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat benyújtására egy állandó bizottságot jelöl ki.
(3) Az országos népszavazás elrendeléséről szóló határozati javaslat tárgyalására a 80. §-t és a 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a (2) bekezdés szerint kijelölt bizottság az általa benyújtott határozati javaslat tekintetében – külön kijelölés nélkül – kijelölt bizottságnak minősül.
(4) Az Országgyűlés tárgyalására az ezen alcímben foglalt szabályok alkalmazandóak abban az esetben is, amikor törvény az országos népszavazás szabályait rendeli alkalmazni.
89. § A tájékoztató az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat alapján tájékoztatás adására kötelezett által – e kötelezettség teljesítésére – az Országgyűléshez benyújtott, beszámolónak nem minősülő, az önálló indítvánnyal azonos módon iktatott iromány, amely nem igényel tárgyalást és döntést.
90. § A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
91. § (1) A költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék véleményével és – ha arra a Költségvetési Tanács a Gst. 24. § (5) bekezdése alapján észrevételt tett – a Költségvetési Tanács észrevételével együtt tárgyalja meg.
(2) A költségvetési törvényjavaslat sürgős eljárásban való tárgyalását nem lehet kérni.
(3) A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a törvényalkotási bizottság feladatait a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság látja el. A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság összegző jelentése benyújtásáig felkérheti a törvényalkotási bizottságot, hogy a költségvetési törvényjavaslat 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelését vizsgálja meg és azzal kapcsolatos véleményét a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsággal közölje.
(4) A központi költségvetés és a költségvetési fejezetek bevételi és kiadási főösszegére és egyenlegére – a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat kivételével – kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság nyújthat be módosító javaslatot.
(5) Ha a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság megismételt részletes vitára kéri fel a tárgyaló bizottságot vagy a tárgyaló bizottságokat, a megismételt részletes vita lefolytatására határidőt szab és erről értesíti a házelnököt.
(6) A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során az Országgyűlésről szóló törvény 72/A. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
92. § (1) A költségvetési törvényjavaslat általános vitája legkorábban a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követő tizenhárom nap elteltével kezdhető meg.
(2) Az Országgyűlés – a Házbizottság javaslatára – vita nélkül határidőt állapíthat meg a részletesvita-szakasz lezárására.
(3) A költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját – a Mentelmi bizottság kivételével – valamennyi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság is lefolytatja. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak, a többi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság vitához kapcsolódó bizottságnak minősül.
(4) A vitához kapcsolódó bizottság a 32. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig írásban bejelenti, hogy a költségvetési törvényjavaslat mely szerkezeti egységei vonatkozásában folytat le részletes vitát.
(5) A 117. § (2) bekezdése szerint bejelentett kisebbségi véleményt függelékként kell csatolni a tárgyaló bizottság részletes vitáról szóló jelentéséhez.
(6) Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat benyújtása esetén az előterjesztő a 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatást legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét második napján adja meg.
93. § (1) A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről a 92. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldésétől számított két napon belül összegző jelentést és összegző módosító javaslatot nyújt be. Ha a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság olyan bizottsági módosító javaslatot támogat, amely miatt a központi költségvetés egyenlegének, továbbá a költségvetési törvényjavaslat költségvetési fejezetei bevételi és kiadási főösszegének megváltoztatása szükséges, összegző módosító javaslatának tartalmaznia kell az ezekre vonatkozó módosításokat is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összegző módosító javaslat és a költségvetési törvényjavaslat egybeszerkesztett szövegét az előterjesztő ellenjegyzéssel ellátva – legkésőbb a 47. § (1) bekezdése szerinti vitát megelőző napon – nyújtja be (a továbbiakban: egységes költségvetési törvényjavaslat).
(3) A második összegző módosító javaslat és a költségvetési törvényjavaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második egységes költségvetési törvényjavaslat) az előterjesztő ellenjegyzéssel ellátva – legkésőbb a 49. § (1) bekezdése szerinti vitát megelőző napon – nyújtja be.
94. § (1) Az Országgyűlés a 93. § (1) bekezdése szerinti összegző jelentés és összegző módosító javaslat vitáját a 47. § szerint folytatja le azzal, hogy a vitában kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságnak az összegző jelentés ismertetésére kijelölt előadója – a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva – és a kisebbségi vélemény ismertetője – a tárgyaló bizottságokban írásban megfogalmazott kisebbségi véleményeket is összefoglalva – szólal fel. E felszólalásokra összesen hatvan perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, harminc percet annak kifejtésére kell biztosítani. A 47. § (4) bekezdése szerinti felszólalásokra nem kerül sor.
(2) Az Országgyűlés a 93. § (3) bekezdése szerinti második összegző módosító javaslat vitáját az (1) bekezdésben foglalt eltéréssel a 49. § (1) bekezdése szerint folytatja le.
95. § (1) A házelnök
a) a költségvetési törvényjavaslatot, ha
aa) részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat nem érkezett, és az előterjesztő a 46. § (4) bekezdésében foglalt határidőig nem indítványozta a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság eljárását, a határidő lejártát,
ab) a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság tárgyalását összegző módosító javaslat benyújtása nélkül fejezte be, az összegző jelentés benyújtását,
ac) az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot nem fogadta el, a döntéshozatalt,
b) az egységes költségvetési törvényjavaslatot, ha az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot elfogadta, a döntéshozatalt,
c) a második egységes költségvetési törvényjavaslatot, ha az Országgyűlés a második összegző módosító javaslatot elfogadta, a döntéshozatalt
követően haladéktalanul megküldi a Költségvetési Tanács elnökének.
(2) A házelnök, ha az Országgyűlés
a) a 48. § (2) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, az előterjesztő által benyújtott szövegét,
b) a 49. § (3) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során a második összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, az előterjesztő által benyújtott szövegét
a benyújtását követően haladéktalanul megküldi a Költségvetési Tanács elnökének.
96. § (1) A zárószavazást legkorábban
a) a Költségvetési Tanács Gst. 25. § (3) bekezdése szerinti véleményének beérkezését, vagy
b) a Gst. 26. §-a szerinti esetben a véleményezésre nyitva álló határidőnek a házelnök által megállapított eredménytelen elteltét
követő három nap után az 50. § alapján kell megtartani.
(2) A zárószavazás az (1) bekezdés szerinti határidőt követő három napon belül megtartható, ha az előterjesztő írásban nyilatkozik, hogy nem kíván a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslatot benyújtani.
(3) A zárószavazás 51. § szerinti elhalasztására a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során nem kerülhet sor.
97. § (1) A 95. § szerinti indítványhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot kizárólag az előterjesztő nyújthat be az 52. §-ban meghatározott okból. Ilyen módosító javaslatot a Költségvetési Tanács Gst. 25. § (3) bekezdése szerinti véleményének beérkezését vagy a Gst. 26. §-a szerinti esetben a véleményezésre nyitva álló határidőnek a házelnök által megállapított eredménytelen elteltét követő három napon belül lehet benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat nem irányulhat a központi költségvetés és a költségvetési fejezetek bevételi vagy kiadási főösszegének és egyenlegének megváltoztatására.
(3) Az (1) bekezdés szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során egy alkalommal kerülhet sor.
(4) Az (1) bekezdés szerinti és a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat vitájára és döntéshozatalára az 54. §-t és az 55. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslaton a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslatot is érteni kell. Az 53. §-t a módosító javaslatok tárgyalására nem kell alkalmazni.
(5) A Költségvetési Tanács elnökét meg kell hívni az Országgyűlés azon ülésére, amelyen a (4) bekezdés szerinti módosító javaslatok vitájára és döntéshozatalára kerül sor. A Költségvetési Tanács elnöke az előterjesztői zárszót megelőzően a Házbizottság által meghatározott, de legalább tízperces időtartamban felszólalhat.
98. § (1) A házelnök
a) a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslat esetén a 95. § szerinti indítványnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, az előterjesztő által benyújtott szövegét, vagy
b) a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat elfogadása hiányában a 95. § szerinti indítványt
a 97. § szerinti módosító javaslatról történő döntéshozatalt követően haladéktalanul megküldi a Költségvetési Tanács elnökének.
(2) A zárószavazást a Gst. 25. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulásnak a házelnökhöz történő beérkezéséig nem lehet megtartani, ha a Költségvetési Tanács a Gst. 25. § (4) bekezdése szerinti véleményt fogalmazott meg.
99. § A központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (2)–(6) bekezdésében és a 92–94. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetési törvényjavaslatot az előterjesztő egységes javaslatként, a 93. § (3) bekezdése szerinti második egységes költségvetési törvényjavaslatot második egységes javaslatként nyújtja be.
100. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó, a Gst. 25/A. §-a szerinti törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (2)–(6) bekezdésében és a 93–98. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztő a 93. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetési törvényjavaslatot egységes javaslatként, a 93. § (3) bekezdése szerinti második egységes költségvetési törvényjavaslatot második egységes javaslatként nyújtja be.
(2) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat tárgysorozatba vételére kijelölt bizottságként a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság jár el.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét nem változtatná meg, vagy a hiány mértékét nem növelné, a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (3) bekezdésében és a 91. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti eljárás során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság olyan bizottsági módosító javaslatot támogat, amely miatt a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszege megváltozna, vagy a hiány mértéke nőne, a további eljárásra a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (4) bekezdésében, a 93–98. §-ban, valamint a 91. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztő a 93. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetési törvényjavaslatot egységes javaslatként, a 93. § (3) bekezdése szerinti második egységes költségvetési törvényjavaslatot második egységes javaslatként nyújtja be.
(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában a tárgyalás és a döntéshozatal során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak minősül, és – ha a törvényjavaslatot nem a Kormány nyújtotta be – az előterjesztő alatt a Kormányt is érteni kell.
101. § A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos eljárásokban a határozati házszabályi rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
102. § (1) A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén a külügyekkel foglalkozó bizottság, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el kijelölt bizottságként.
(2) A törvényjavaslatnak a nemzetközi szerződés véglegesen megállapított hiteles szövegét és annak magyar nyelvű fordítását tartalmazó részéhez, továbbá a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás és nyilatkozat szövegéhez csak fordítási hiba, valamint helyesírási hiba javítását célzó kiigazító javaslat (a továbbiakban: kiigazítás) nyújtható be.
(3) A (2) bekezdés szerinti kiigazítást a törvényjavaslat előterjesztője nyújthatja be, a zárószavazás megkezdéséig.
(4) A (2) bekezdés szerinti kiigazításban nem kell tárgyaló bizottságot megjelölni, bizottság a kiigazítást nem tárgyalja.
(5) A kiigazításról nem kell szavazni. A kiigazítást az ülést vezető elnök – tartalmának összefoglalásával – a zárószavazás megkezdése előtt bejelenti.
(6) Ha a törvényjavaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság, és módosító javaslat benyújtására sem került sor, az általános vitát a zárószavazás követi, kivéve, ha a kijelölt bizottság – legkésőbb azon ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel – úgy nyilatkozik, hogy a törvényjavaslatról kijelölt bizottságként részletes vitát kíván folytatni.
103. § Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti eljárásban hozott határozat közlését követően a vallásügyekkel foglalkozó bizottság
a) a határozatot – véleményezés céljából – megküldi a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságnak és
b) nyilvános ülésén meghallgatja a határozattal érintett vallási tevékenységet végző szervezet képviselőit.
104. § (1) A 103. § a) pontja alapján a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság megállapítja a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben fennálló, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági kockázati tényezőket.
(2) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság a vallási tevékenységet végző szervezettel kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos álláspontját zárt ülésen alakítja ki.
(3) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet a vallásügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés döntésének előkészítése céljából megtekinthesse.
105. § (1) A vallásügyekkel foglalkozó bizottság az általa előkészített törvényjavaslatot az elismerés feltételeinek fennállása és annak hiánya esetén is benyújtja. Ha az elismerés Országgyűlés hatáskörébe tartozó feltételeinek vizsgálata alapján a vallási tevékenységet végző szervezet e feltételek valamelyikének nem felel meg, a meg nem felelés tényét és indokát a bizottság a törvényjavaslat indokolásában feltünteti.
(2) A törvényjavaslat, továbbá – ha a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény alapján a vallásügyekkel foglalkozó bizottság a törvényjavaslathoz kapcsolódóan határozati javaslatot is benyújtott – a határozati javaslat tárgyalása során a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.
(3) Az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat általános vitáját, illetve a részletes vitáról szóló bizottsági jelentés és a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat vitáját összevontan (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: összevont vita) folytatja le a (8) bekezdés szerinti módon.
(4) A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz módosító javaslatot legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával lehet benyújtani, amely ülés napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat, illetve határozati javaslat összevont vitája szerepel.
(5) Nem nyújtható be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter határozatával érintett vallási tevékenységet végző szervezetre vonatkozó döntéssel össze nem függő módosító javaslat.
(6) A törvényjavaslat és a határozati javaslat részletes vitáját a vallásügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le a 44. § (1) és (3)–(4) bekezdése, valamint a 45. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése megfelelő alkalmazásával. A részletes vita lefolytatása érdekében a vallásügyekkel foglalkozó bizottság – a határozathozatali időszak kivételével – az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülésezhet. Módosító javaslat hiányában a vallásügyekkel foglalkozó bizottság nem folytat részletes vitát, és az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat általános vitáját együttesen folytatja le a (8) bekezdés szerinti módon.
(7) A törvényalkotási bizottság a törvényjavaslatot és a határozati javaslatot nem tárgyalja.
(8) Az összevont vitában elsőként a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, majd a Kormány képviselője szólal fel harminc-harmincperces időtartamban. A képviselőcsoportok álláspontjukat a 37. § szerint meghatározott időkeretes tárgyalási rendben fejthetik ki. A vallásügyekkel foglalkozó bizottságnak a határozathozatal előtt tízperces viszonválaszra van joga.
(9) A (8) bekezdés szerint meghatározott időkeret egynél több vallási tevékenységet végző szervezetet érintő törvényjavaslat és határozati javaslat tárgyalása esetén sem lehet hosszabb nyolc óránál.
(10) Az összevont vita lezárását követően az Országgyűlés dönt a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatról, majd zárószavazást tart. A zárószavazás elhalasztására nem kerülhet sor.
(11) Módosító javaslat hiányában az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat együttes általános vitájának lezárását követően a törvényjavaslat és a határozati javaslat elfogadásáról határoz.
(12) A határozati javaslatról és az ahhoz benyújtott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatról az Országgyűlés abban az esetben dönt, ha a törvényjavaslatot nem fogadta el. A törvényjavaslat elfogadása esetén a határozati javaslat határozathozatal nélkül lezártnak minősül.
106. § A bevett egyház törvényben meghatározott okok szerinti megszűnése és – a bevett egyházak törvényben meghatározott jegyzékét érintő – átalakulása esetén a Kormány által ezzel összefüggésben benyújtott törvényjavaslat tárgyalására a 105. § (2)–(12) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ebben az eljárásban országgyűlési határozati javaslat benyújtására nem kerül sor.
107. § (1) A bizottságok működési rendjüket – a házszabályi rendelkezéseket figyelembe véve – maguk határozzák meg.
(2) Ha a házszabályi rendelkezések vagy – amennyiben a bizottság ügyrendet fogad el – a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, a bizottság tárgyalása során az Országgyűlés ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.
108. § (1) Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét.
(2) Az Országgyűlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik.
(3) Az ülésszakok között az országgyűlési bizottságok – az eseti és vizsgálóbizottságokat kivéve – akkor tartanak ülést, ha azt a Házbizottság, a házelnök vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az Európai Unió intézményeinek működési rendjére figyelemmel az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és más állandó bizottság ezen időszak alatt szükség szerint tart ülést.
(4) Az Országgyűlés ülésének időtartama alatt – a határozati házszabályi rendelkezésekben foglalt kivételekkel – a bizottság nem tarthat ülést.
(5) A bizottság elnöke – indokainak megjelölésével – írásban kérheti a házelnök egyetértését a bizottsági ülés Országgyűlés ülésének időtartama alatt történő megtartásához.
109. § (1) A bizottság alelnöke az elnök által rábízott feladatokat látja el.
(2) Több alelnök esetén a bizottság a megalakulását követően meghatározza, hogy az alelnökök milyen sorrendben helyettesítik a bizottság elnökét annak akadályoztatásakor. Az alelnök – akadályoztatása esetén – a bizottság tagjának írásban eseti képviseleti megbízást adhat. Ennek hiányában – az elnök és valamennyi alelnök akadályoztatása esetén – a házelnök jelöli ki az elnököt helyettesítő bizottsági tagot. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.
(3) Amennyiben a bizottság elnökének megbízatása – az Országgyűlésről szóló törvény 19. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet kivéve – megszűnik, az új elnök megválasztásáig az alelnök gyakorolja a bizottsági elnöki jogköröket. Több alelnök esetén a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell ellátni az elnöki feladatokat.
110. § (1) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban hívja össze. A bizottsági ülés összehívása során a 15. § (1)–(2) bekezdését és az Országgyűlésről szóló törvény 34. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.
(2) Ha a bizottság előzetesen állást foglal a bizottsági ülés napirendjéről, a bizottság elnöke feltünteti a napirendi javaslatban a bizottság által meghatározott napirendi pontokat.
111. § (1) A bizottság elnöke meghívja az ülésre azokat a személyeket, akiknek részvétele a napirendi javaslat, valamint az annak módosítására irányuló javaslatban megjelölt új napirendi pont tárgyalásához szükséges.
(2) Az Országgyűlésről szóló törvény 40. § (1) bekezdésében meghatározott állandó meghívottak, valamint – arra a bizottsági ülésre, amelynek javasolt napirendjén szerepel az önálló indítvány részletes vitája – a döntési javaslathoz módosító javaslatot benyújtó képviselő a honlapon közzétett meghívó útján kapnak meghívást a bizottság nyilvános ülésére.
112. § (1) A bizottsági tagok több mint felének írásbeli kérelmére a bizottság ülését össze kell hívni. A kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet. A kérelmet legkésőbb az ülés javasolt időpontját huszonnégy órával megelőzően el kell juttatni a bizottság elnökéhez. Az elnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő két napon belüli időpontra kell az ülést összehívnia.
(2) Ha a bizottság ülésének összehívására a kérelemben javasolt időpontig nem került sor, azt – a kezdeményező bizottsági tagok írásbeli megkeresésére – a bizottság alelnöke hívja össze. A megkeresésben meg kell jelölni az ülés új időpontját és a korábban javasolt napirendet, amelyektől az alelnök nem térhet el. Több alelnök esetén a bizottság összehívása bármelyik alelnöknél kezdeményezhető. Az írásbeli megkeresést az alelnöknek történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatásul el kell juttatni a bizottság elnökéhez is.
113. § (1) A bizottság elnöke megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az ülést; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására és az ülés rendjére, valamint kihirdeti a szavazás eredményét.
(2) Az elnök a bizottsági tag helyettesítését – a helyettesítő tag megnevezésével – bejelenti. A 3. melléklet szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor be kell mutatni az elnöknek.
(3) Ha a bizottság elnöke valamely napirendi pont megtárgyalása előtt vagy az alatt az ülés vezetésével felhagy, azt a 109. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a bizottság alelnöke átveheti.
(4) A 112. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az ülést az azt összehívó alelnök vezeti.
114. § (1) A bizottság a napirendjét – a bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz előzetesen írásban eljuttatott javaslata alapján – a bizottsági ülés megnyitása után maga állapítja meg. Az ülést megelőzően a bizottság bármely tagja írásban a napirendi javaslat módosítására vonatkozó javaslatot juttathat el az elnökhöz, amelyet az elnök a bizottsági ülést megelőzően a bizottság többi tagjához eljuttat.
(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelen levő tagjainak több mint kétharmada egyetért.
(3) A bizottság a hozzászólások időtartamát képviselőcsoportonként, illetve bizottsági tagonként azonos időtartamra korlátozhatja.
(4) Ha a bizottsági tagok legalább egyötöde írásban bizottsági meghallgatást kezdeményez, a bizottság a meghallgatás napirendre vételéről a kérést követő harminc napon belül dönt. A határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
115. § (1) A bizottsági ülésen a tárgyalt napirendi pont vitájának lezárására – a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a 39. § szabályait megfelelően kell alkalmazni.
(2) A vita lezárását a bizottság bármely tagja szóban is javasolhatja.
(3) A vita lezárásánál a 39. § (1)–(2) bekezdésének a nemzetiségi képviselő és szószóló hozzászólására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(4) A nemzetiségeket képviselő bizottságban a vita lezárása akkor kezdeményezhető, ha a bizottság valamennyi jelen lévő tagjának lehetősége volt álláspontja kifejtésére. Ha a nemzetiségeket képviselő bizottság a vitát lezárta, a bizottság tagjai a bizottság által meghatározott időtartamban még felszólalhatnak.
(5) Ezen alcím alkalmazása szempontjából a módosító javaslatok megvitatása, a bizottsági módosító javaslat benyújtásáról való döntés és a bizottság jelentésének benyújtásáról való döntés külön napirendi pontnak minősül.
116. § (1) A bizottság elnöke megállapítja a szavazás eredményét, amelyet jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz.
117. § (1) A bizottság tagjai sorából előadót jelölhet ki, aki a bizottság jelentését az Országgyűlés ülésén ismerteti.
(2) Közvetlenül a bizottsági jelentésről való szavazás után a bizottság kisebbségben maradt tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az így bejelentett kisebbségi véleményt az Országgyűlés ülésén a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.
(3) A bizottsági és a kisebbségi vélemény csak olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a bizottsági vitában – bármely részről – elhangzottak.
118. § (1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak.
(2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.
119. § (1) A Bizottsági elnöki értekezlet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: értekezlet) elnöke a házelnök, tagjai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, a törvényalkotási bizottság elnöke, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke.
(2) Az értekezlet
a) áttekinti az Országgyűlés munkarendjét, a Kormány törvényalkotási programját, valamint a bizottságokat érintő feladatokat,
b) egyeztetést folytat a bizottságok működésével kapcsolatos vitás kérdésekben,
c) véleményezi a bizottságok működését érintő javaslatokat.
(3) Az értekezlet ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az értekezlet szükség szerint ülésezik, de rendes ülésszakonként legalább három ülést tart. Az értekezlet bármelyik tagja kezdeményezheti a házelnöknél az értekezlet ülésének összehívását.
(4) Az értekezlet ülésén tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt. A háznagy, a Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet az ülésen.
(5) Az értekezlet döntéseit szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez tagjai több mint felének, tanácskozóképességéhez tagjai több mint egyharmadának jelenléte szükséges.
(6) Az értekezlet ülésén az állandó bizottság, a törvényalkotási bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vagy bizottsági tag – rendelkezik szavazati joggal.
(7) Az értekezlet működési rendjét – az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket figyelembe véve – maga határozza meg.
(8) Ha az értekezlet üléséről a (7) bekezdés alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, arra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(6) bekezdését kell alkalmazni.
120. § Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpellációk és kérdések, illetve az interpellációk vagy kérdések tárgyalására legalább kilencven percet kell biztosítani.
121. § (1) A képviselő az Alaptörvényben meghatározott személyekhez a feladatkörükbe tartozó ügyben intézhet interpellációt.
(2) Az interpellációt a címzett megjelölésével kell benyújtani.
(3) Az interpellációban címszerűen kell megjelölni annak tárgyát. Az interpellációnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló tények és körülmények közlését.
(4) A házelnök – hivatalból vagy az interpellált kérelmére – visszautasítja azt az interpellációt,
a) amelyet nem az (1)–(3) bekezdés szerint nyújtottak be, vagy
b) amelynek elhangzása esetén az Országgyűlésről szóló törvény 48. § (1) bekezdése szerinti rendreutasításnak lenne helye.
Erről a benyújtó képviselőt és az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.
(5) A 16. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés alatt benyújtott interpellációra és kérdésre.
122. § (1) A képviselőcsoport vezetőjének (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján interpellációt első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk csökkenő sorrendjében, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben tehet fel. Az egy ülésnapon elhangzó interpellációk egy napirendi pontot képeznek.
(2) Az interpellációk képviselőcsoporton belüli elhangzási sorrendjét a képviselőcsoport vezetője azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig jelentheti be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén az interpellációk tárgyalása szerepel.
(3) A független képviselő az interpellációját – a Házbizottság döntésére figyelemmel – akkor mondhatja el, ha valamennyi képviselőcsoportból egy felszólaló lehetőséget kapott interpelláció elmondására.
(4) Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet legkésőbb az Országgyűlés ülésének napirendjén feltüntetett – interpellációkat tárgyaló – ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 12 óráig benyújtottak.
(5) A képviselő az interpellációt legkésőbb annak megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.
(6) Az interpelláltnak a hozzá intézett interpelláció megválaszolása érdekében az Országgyűlés ülésén jelen kell lennie. Akihez interpelláció intézhető, csak akkor maradhat távol, ha egyértelműen megállapítható, hogy interpellációt nem intéznek hozzá. A jelenléti kötelezettség kivételesen helyettesítésre jogosult útján is teljesíthető.
(7) Ha az interpellált a hozzá intézett interpelláció sorra kerülésekor nincs jelen, az ülésvezető elnök – az interpelláció egyidejű hátrébb sorolásával – megkísérli az interpellált jelenlétének biztosítását.
(8) Ügyrendi javaslat, valamint – ha azt az ülést vezető elnök indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatti felszólalás az interpelláció napirendi pontjának tárgyalása után hangozhat el.
123. § (1) Az interpelláció elmondására három perc, a válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre.
(2) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált előzetes hozzájárulásával lehet.
(3) Ha az ülést vezető elnök észleli vagy az interpellált jelzi, hogy a benyújtott és az elhangzott interpelláció között tartalmi eltérés van, az ülést vezető elnök az interpelláltat nyilatkozattételre hívja fel, hogy hozzájárult-e az eltéréshez vagy kéri a válasz alóli mentesítését.
(4) Ha az interpellált az eltéréshez hozzájárult, a válaszadásnak akadálya nincs. Ha az interpellált az eltéréshez nem járult hozzá, az ülést vezető elnök az interpelláltat a válaszadás alól mentesíti.
(5) Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor a kijelölt bizottság által kijelölt előadó, a kisebbségi vélemény ismertetője, az interpelláló képviselő, az interpellált, képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő négy-négyperces időtartamban szólalhat fel.
124. § (1) A kérdés benyújtására és megválaszolására a 121–122. § és a 123. § (1)–(4) bekezdése rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet a kérdések napirendi pontját tartalmazó ülésnapot megelőző munkanapon 12 óráig benyújtottak,
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre.
(2) Minden olyan ülésen, amelynek napirendjében feltüntetett időpontban lehetőség van kérdések tárgyalására, biztosítani kell, hogy legalább egy nemzetiségi képviselő vagy szószóló által feltett kérdés tárgyalására is sor kerüljön. A nemzetiségi képviselők vagy szószólók az általuk feltett kérdéseket a benyújtásuk időpontja szerinti sorrendben – egymást váltva – mondhatják el, kivéve, ha az érintett nemzetiségi képviselők vagy szószólók az ettől eltérő sorrendre irányuló megállapodásukat azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig bejelentik, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a kérdések tárgyalása szerepel.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérdés idejét nem kell beszámítani a 120. § szerinti időkeretbe.
(4) A házelnök a 121. § (4) bekezdésében meghatározott jogkörén túl vizsgálja azt is, hogy a kérdés megfelel-e az Országgyűlésről szóló törvény 29. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.
125. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban azonnali kérdések tárgyalására legalább hatvan percet kell biztosítani (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). Az egy ülésnapon elhangzó azonnali kérdések egy napirendi pontot képeznek.
(2) Azon az ülésnapon, amelynek napirendjén vagy tervezett napirendjén az azonnali kérdések órája szerepel, legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy az általa megjelölt képviselők az általa megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessenek fel.
(3) Az azonnali kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni.
(4) A házelnök – hivatalból vagy a kérdezett kérelmére – visszautasítja azt az azonnali kérdést, amelyet nem a (2)–(3) bekezdés szerint nyújtottak be. Erről a képviselőcsoport vezetőjét és az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.
126. § (1) A képviselőcsoport vezetőjének 125. § (2) bekezdése szerinti bejelentése alapján azonnali kérdést első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk csökkenő sorrendjében, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben tehet fel. A (3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket minden olyan kérdés tekintetében alkalmazni kell, amelynek feltétele a napirendben az azonnali kérdések órájára megállapított időtartamon belül megkezdődött.
(2) Amennyiben a képviselőcsoport vezetője által előzetesen leadott sorrendben kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben, a kérdés feltevésétől visszalépett, vagy ha az előzetesen jelzett azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a kérdést feltenni kívánó képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér, akkor az ülést vezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg.
(3) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszonválaszra van joga. Utolsóként a megkérdezettet illeti meg a felszólalás joga.
(4) Amennyiben a képviselő azonnali kérdése az Országgyűlésről szóló törvény 43. § (3) bekezdése alapján azért nem hangzik el, mert személyes válaszadást kért és ezen időszak alatt a válaszadásra kötelezett személyében változás következik be, úgy az azonnali kérdést újra be kell nyújtani és ezzel a személyes válaszadásra nyitva álló határidő is újrakezdődik.
(5) Ügyrendi javaslat, valamint – ha azt az ülést vezető elnök indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatti felszólalás az azonnali kérdések napirendi pontjának tárgyalása után hangozhat el.
127. § A köztársasági elnök megválasztásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.
128. § (1) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni,
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre,
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább öt képviselő – legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon – írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni,
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban értesíti az Országgyűlést, az a)–c) pont szerint kell eljárni, de vitát nem lehet nyitni, és az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(2) Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani,
c) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.
(3) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya merül fel, az eljárásra a képviselők összeférhetetlenségi ügyének intézésére, valamint a megválasztáshoz szükséges feltételek hiányának megállapításával kapcsolatos eljárásra a házszabályi rendelkezésekben foglaltakat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) kijelölt bizottságként az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság jár el,
b) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.
(4) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben indítványozott megfosztási eljárás esetén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(5) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés egyszerre határoz. Az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezést követően az Országgyűlés haladéktalanul határoz.
(6) Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés haladéktalanul határoz.
(7) Ha az Országgyűlés az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezés időpontjában, vagy a (6) bekezdés szerinti esetben a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének időpontjában nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.
129. § (1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a miniszterelnök bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány), a határozati javaslatra és ennek tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) ha a bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást az Alaptörvényben meghatározott határidőn belül nem lehet megtartani, mert az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni,
b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre,
c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(2) Ha a miniszterelnök azt javasolja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is – legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt – elő lehet terjeszteni.
130. § (1) Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a házelnök gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az iromány kivételével a tárgyalás alá vont irat,
b) a felolvasott átirat,
c) az Országgyűlésről szóló törvény 42. § (4) bekezdése szerinti interpelláció és az arra adott írásbeli válasz,
d) a titkos szavazás – 26. § (5) bekezdése szerinti – jegyzőkönyve az aláíróívekkel,
e) az aláírt esküokmány,
f) a téves szavazásról történő – 25. § (7) bekezdése szerinti – bejelentés,
g) a 131. § (4) bekezdés b) pontja szerinti leirat.
(3) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát – a (2) bekezdésében meghatározott mellékletekkel együtt – el kell helyezni az irattárban, az Országgyűlési Naplót az Országgyűlési Könyvtárban is.
131. § (1) A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást – az élőbeszéd ülésen nem észrevételezett hibáinak javításával – fel kell venni, és abban fel kell tüntetni a tetszés és rosszallás hangos kifejezését, valamint egyéb történéseket is.
(2) Az Országgyűlésről szóló törvény 38/B. § (2) bekezdése szerinti felszólalás esetén a jegyzőkönyvbe a felszólalás magyar nyelvű tolmácsolásának szövegét kell felvenni.
(3) A hitelesített jegyzőkönyvet három napra közszemlére kell tenni. A képviselő vagy más felszólaló a közszemlére tétel időtartama alatt kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.
(4) Amennyiben a képviselő vagy a szószóló kéri a (2) bekezdés szerinti felszólalása szövegének anyanyelvén történő jegyzőkönyvbe vételét és a felszólalás hiteles anyanyelvű leiratát
a) a közszemlére tétel időtartama alatt benyújtja, azt a felszólalás magyar nyelvű tolmácsolásának szövegével együtt fel kell venni a jegyzőkönyvbe,
b) a közszemlére tétel időtartamát követően nyújtja be, azt a jegyzőkönyv mellékleteként a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) Az Országgyűlési Naplót a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a képviselőknek, a szószólóknak, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton, elektronikus adathordozón vagy kinyomtatva, valamint a megyei, fővárosi könyvtáraknak, az állami egyetemek könyvtárainak és a nyilvános könyvtári ellátást vállaló felsőoktatási könyvtáraknak – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón.
132. § (1) Az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló törvény 57. §-a alapján zárt ülésen tárgyalt egy vagy több napirendi pontról, illetve napirenden kívüli felszólalásról napirendi pontonként külön jegyzőkönyv készül.
(2) A házelnök az eredeti minősítési jelölés megismétléséről dönt az Országgyűlés zárt üléséről vagy az ülés zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön, ha
a) az Országgyűlés zárt ülésén tárgyalt indítvány minősített adatot tartalmaz, és ez az iraton feltüntetett minősítési jelölésből megállapítható,
b) az Országgyűlés zárt ülésén felszólaló minősített adatot közöl és egyúttal nyilatkozik az adat eredeti minősítéséről.
(3) A házelnök a zárt ülésen elhangzottakat a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján értékeli.
(4) A minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra kiterjed.
(5) A zárt ülésről két példányban kell minősített jegyzőkönyvet készíteni, az első példányt a házelnök, a második példányt a minősített adatok kezelésének központi helye (a továbbiakban: nyilvántartó) kezeli.
(6) A képviselő vagy más felszólaló a minősített jegyzőkönyv közszemlére tételét követő három napon belül a nyilvántartónál megtekintheti a jegyzőkönyvet és kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.
133. § (1) A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvbe történő betekintésre a házelnök engedélye alapján, a nyilvántartónál van lehetőség. A házelnök a minősített jegyzőkönyvbe való betekintést csak a minősítő engedélye alapján engedélyezheti.
(2) Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki az Országgyűlés zárt ülésén részt vehet és írásbeli nyilatkozata szerint a jegyzőkönyv megtekintése állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt.
(3) A betekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A betekintő személy a betekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti és aláírásával igazolja.
(4) Az Országgyűlés zárt üléséről készült minősített jegyzőkönyvről másolat vagy abból kivonat készítését a házelnök engedélyezi. A másolat vagy kivonat készítése az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
(5) A képviselő vagy más felszólaló indítványára a házelnök a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmaz minősített adatot, személyes adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett más adatot. Ha a házelnök a jegyzőkönyvön a minősítési jelölés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat minősített adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot a kivonat jellegének feltüntetésével nyílt iratként kell kezelni.
134. § (1) A bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.
(2) A jegyzőkönyv irattárban elhelyezendő mellékletei:
a) az iromány kivételével minden olyan tárgyalás alá vont vagy ahhoz kapcsolódó irat, amelynek jegyzőkönyvhöz csatolását az ülést vezető elnök vagy a bizottság elrendelte,
b) a képviseleti megbízás,
c) a jelenléti ív.
(3) A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 131. §-t kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe felvett felszólalás téves szövegének kiigazítására vonatkozó kérelemről az elnök dönt. Amennyiben a kiigazítással az elnök nem ért egyet, arról – a közszemlét követő ülésen – a bizottság határoz,
b) a nyilvános ülés szó szerinti jegyzőkönyvének hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, valamint annak nyomtatott példányát az Országgyűlési Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak – kérésükre – a szó szerinti jegyzőkönyvet ki kell adni.
135. § (1) A bizottság elnöke a minősítési jelölés megismétléséről dönt a bizottság zárt üléséről vagy a bizottság nyilvános ülésének zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön
a) a napirend előterjesztőjének minősítése vagy erre irányuló nyilatkozata alapján, ha a jegyzőkönyv írásban vagy szóban közölt, általa vagy a képviselt szerv erre jogosult vezetője által minősített adatot vagy erről folytatott bizottsági vitában elhangzott álláspontokat tartalmaz,
b) a meghallgatott vagy a bizottság előtt nyilatkozatot tevő személy nyilatkozata alapján, ha a bizottság számára minősített adatot is tartalmazó felvilágosítást ad vagy a bizottság előtt ilyen adattartalmú nyilatkozatot tesz,
c) a bizottság tagjának nyilatkozata alapján, ha a vitában minősített adatot közöl.
(2) A bizottsági zárt ülésről készült jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 132–133. §-t kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a házelnök jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladat- és hatásköreit a bizottság elnöke gyakorolja,
b) a bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv a bizottság hivatalos helyiségében is megtekinthető,
c) bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvről kivonat készítését a bizottság tagja, az előterjesztő, illetve a bizottság előtt meghallgatott vagy a meghallgatásban érintett személy indítványozhatja,
d) a bizottság elnöke által kezelt minősített jegyzőkönyvet legkésőbb az országgyűlési ciklus végén a nyilvántartónak kell átadni,
e) megszűnt országgyűlési bizottság bizottsági zárt üléseinek irataival kapcsolatos elnöki hatáskört annak a bizottságnak az elnöke gyakorolja, amely a megszűnt bizottság feladatkörét átvette. A jogutód nélkül megszűnt bizottság bizottsági zárt üléseinek irataival kapcsolatos rendelkezési jog a házelnököt illeti meg.
136. § (1) Az iromány-nyilvántartás tartalmazza
a) az irományokat és
b) az irományokkal összefüggő olyan, a plenáris és bizottsági eseményekre vonatkozó, továbbá a tárgyalást és döntéshozatalt érintő adatokat, amelyek iromány-nyilvántartásba vételét a házelnök elrendelte.
(2) Az irományokról bármely országgyűlési bizottság, képviselő vagy szószóló kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot készít.
137. § (1) Az Országgyűléshez érkezett – irománynak nem minősülő – beadványokat a házelnök a beadvány tárgya szerint feladatkörrel rendelkező bizottságnak vagy a főigazgatónak adja át intézkedésre, vagy azokat a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez továbbítja.
(2) Az országgyűlési bizottságok, a képviselőcsoportok, a képviselők és a szószólók a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel.
138. § (1) Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó ötperces időtartamban ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az egyes képviselői felszólalások időtartama nem haladhatja meg a két percet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felszólásokra az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó legfeljebb két-kétperces időtartamban válaszolhat.
(3) Az Országgyűlés az (1)–(2) bekezdés szerinti felszólalások után dönt az állásfoglalásra vonatkozó kérelemről.
139. § (1) Az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tervezetek, valamint az európai uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumok a képviselők, a képviselőcsoportok, a szószólók, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhetők. Az uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett dokumentumokat az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnál vezetett nyilvántartás tartalmazza.
(2) A Kormány által az Országgyűlésről szóló törvény szerinti, az Országgyűlésnek megküldött álláspontjavaslatot (a továbbiakban: álláspontjavaslat) a házelnök, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság zárt ülésén részvételre jogosult személy, valamint az egyeztetési eljárásban véleményalkotásra kijelölt állandó bizottság tagja ismerheti meg. Az álláspontjavaslatra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(6) bekezdését kell alkalmazni.
140. § (1) Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. A Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozik.
(2) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetést kezdeményezni, továbbá mely európai uniós tervezetekkel kapcsolatban kíván a Kormánytól álláspontjavaslatot vagy bővített álláspontjavaslatot kérni. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottság döntéséről tájékoztatja a házelnököt és az állandó bizottságok elnökeit.
(3) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjai legalább kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményezhet a megjelölt európai uniós tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni.
(4) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság javaslatára a házelnök határidő megjelölésével felkéri az európai uniós tervezet tárgyával kapcsolatban feladatkörrel rendelkező állandó bizottságot az európai uniós tervezetre vonatkozó vélemény kidolgozására. A házelnök az állandó bizottságot vélemény elkészítésére az állandó bizottság saját kezdeményezésére is kijelöli.
(5) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetés keretében a kijelölt állandó bizottság véleményének ismeretében alakítja ki az európai uniós tervezettel kapcsolatos állásfoglalását. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottságnak az állásfoglalás kialakításáról szóló zárt ülésére meghívja a kijelölt állandó bizottság elnökét, valamint képviselőcsoportonként egy szakértőt is.
(6) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezetet és a Kormány arra vonatkozó álláspontjavaslatát. A bizottság az állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a kijelölt más állandó bizottságok véleményét.
(7) Ha az európai uniós tervezet elfogadásához többszöri tanácsi döntés szükséges, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság dönti el, hogy a további olvasatoknál kikéri-e a korábban kijelölt állandó bizottság véleményét.
(8) Ha a kijelölt állandó bizottság határidőre nem ad véleményt, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a kijelölt állandó bizottság véleményének hiányában is állást foglalhat a tervezetről.
(9) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet a bizottság elnöke a bizottsági ülést követő huszonnégy órán belül írásban megküld a házelnöknek és a Kormánynak.
(10) A Kormány által az Országgyűlésről szóló törvény szerint adott, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése utáni írásbeli, valamint – az Európai Tanács üléséről történő tájékoztatás esetét kivéve – szóbeli tájékoztatással összefüggésben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. A bizottság az Országgyűlésről szóló törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról.
(11) Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárására irányuló országgyűlési döntést az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hozza meg.
141. § Ha a Kormány az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tisztség betöltésére tett személyi javaslatot, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és az európai uniós tisztséggel kapcsolatos tevékenységgel összefüggő feladatkörrel rendelkező állandó bizottság meghallgathatja a jelöltet.
142. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározottak szerint megvizsgálhatja az európai uniós jogalkotási aktusok tervezetei esetében a szubszidiaritás elvének érvényesülését.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az európai uniós jogalkotási aktus tervezete sérti a szubszidiaritás elvét, a Jegyzőkönyv szerinti indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.
(3) A jelentést az indokolt vélemény megküldésére vonatkozó, a Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt.
(4) A jelentés elfogadását követően az indokolt véleményt a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.
143. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából megvizsgálhatja az elfogadott európai uniós jogalkotási aktusokat.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az elfogadott európai uniós jogalkotási aktus sérti a szubszidiaritás elvét, az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározottak szerint kezdeményezi, hogy a Kormány nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához. A kezdeményezéssel egyidejűleg, annak megtételéről az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tájékoztatja a házelnököt.
(3) Ha a Kormány a kezdeményezésben foglaltakról az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetést kezdeményez, a Kormánnyal az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le az egyeztetést.
144. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Tanácsnak az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése szerinti kezdeményezését, valamint az Európai Bizottságnak az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése szerinti javaslatát megvizsgálja.
(2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint a kezdeményezéssel, illetve a javaslattal szemben indokolt az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése, illetve az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtétele, a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be.
(3) A jelentést a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSZ-ben, illetve az EUMSZ-ben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés annak benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt.
(4) A jelentés elfogadását követően a kifogást a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Tanács elnökének, illetve a Tanácsnak, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.
145. § Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Bizottságnak megküldött, a bizottsági konzultációs dokumentumról és jogalkotási aktus tervezetéről a politikai párbeszéd keretében kialakított véleményéről tájékoztatja a házelnököt.
146. § (1) A képviselők és a volt képviselők mentelmi ügyeinek intézése során a határozati házszabályi rendelkezéseket ezen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt vagy a volt képviselőt értesíti. Ha a képviselő vagy a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként – kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést – nem lehet jelen.
(4) A Mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(5) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz a házelnöknek,
b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
(6) Az (5) bekezdésben rögzített határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet és az adatbeszerzés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
(7) A mentelmi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést.
147. § (1) Az Országgyűlés a képviselő vagy a volt képviselő mentelmi ügyében benyújtott határozati javaslatot haladéktalanul megtárgyalja.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a Mentelmi bizottság előadója és az érintett képviselő öt-ötperces időtartamban hozzászólhat.
