148. § (1) A képviselők fegyelmi és rendészeti ügyeinek intézése során a határozati házszabályi rendelkezéseket ezen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről, illetve – az Országgyűlésről szóló törvény 51/A. § (9) bekezdése szerinti kérelem benyújtása esetén – esedékes tiszteletdíja csökkentéséről a házelnök határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
(3) A Mentelmi bizottság a rendészeti intézkedéssel szembeni képviselői kifogásról annak kézhezvételételétől számított nyolc napon belül jelentést nyújt be az Országgyűlésnek.
(4) A rendészeti ügyben benyújtott jelentéshez más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést, továbbá módosító javaslatot nem lehet hozzá fűzni.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke a fegyelmi és rendészeti ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.
(6) A Mentelmi bizottság a fegyelmi és rendészeti ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(7) A rendészeti ügyben benyújtott jelentésről az Országgyűlés vita nélkül határoz.
149. § (1) A képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során a határozati házszabályi rendelkezéseket a 149–152. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A házelnök
a) a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítványt,
b) a bűntett miatti jogerős elítélésről vagy állammal szemben fennálló köztartozásról szóló jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást (a továbbiakban: méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás),
c) a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezést, valamint
d) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést
haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak, és erről – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az Országgyűlést, valamint az érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, a házelnök dönt arról, hogy az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az ülést vezető elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a törvényben foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt és a Mentelmi bizottság tagjait.
(4) Méltatlansági összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatás esetén a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli határozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.
(6) Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a 150. § (1)–(3) bekezdését és a 151. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(7) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja a házelnököt, valamint a Mentelmi bizottságot.
(8) Ha a Mentelmi bizottság elnöke a (7) bekezdésben foglalt kezdeményezésről és az érintett képviselőtől kapott válaszból azt állapítja meg, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, erről haladéktalanul tájékoztatja a Mentelmi bizottságot. Ha a Mentelmi bizottság nem emel kifogást, az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről tájékoztatja a házelnököt. Ha a Mentelmi bizottság kifogást emel, az elnök haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(9) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy azt megszüntette vagy kezdeményezte annak megszüntetését, vagy ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(10) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a törvényben meghatározott alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a (7)–(9) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(11) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, a határozati javaslat csak az összeférhetetlenség megállapítására irányulhat. Az eljárásra a 150. § (1)–(3) bekezdését, valamint a 151. §-t kell megfelelően alkalmazni.
150. § (1) A vizsgálati testület létrehozásának részletes szabályait a Mentelmi bizottság ügyrendjében állapítja meg. Az adott ügyben érintett képviselő a vizsgálati testület egy tagja ellen egy esetben kifogással élhet.
(2) A vizsgálati testület az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.
(3) A vizsgálati testület elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálati testület ülésén egyébként nem lehet jelen.
(4) A vizsgálati testület határozatijavaslat-tervezetet készít a Mentelmi bizottság részére.
151. § (1) A Mentelmi bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(2) A Mentelmi bizottság az Országgyűlés döntését igénylő, 149. § (4)–(5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ügyekben részletes vitáról szóló bizottsági jelentést nyújt be az Országgyűlésnek.
(3) A Mentelmi bizottság dönt a vizsgálati testület által előterjesztett határozatijavaslat-tervezet elfogadásáról. A Mentelmi bizottság a tervezet elfogadása esetén annak megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
(4) Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálati testületet további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.
152. § (1) Az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslatot a benyújtását követő ülésén tárgyalja.
(2) Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a Mentelmi bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be részletes vitáról szóló bizottsági jelentést.
(3) Módosító javaslatot a határozati javaslathoz nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a Mentelmi bizottság előadója és az érintett képviselő öt-ötperces időtartamban felszólalhat.
(4) Azokban az esetekben, amelyekben törvény szerint az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor, az Országgyűlés az összeférhetetlenség megállapításának tényét nyilvánosságra hozza.
153. § (1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén a Mentelmi bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja a házelnököt és a kezdeményezőt.
(2) Az érintett képviselő (1) bekezdés szerinti nyilatkozata kézhezvétele után a Mentelmi bizottság elnöke a 149. § (8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.
(3) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget vagy a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására egyebekben a 151. § (1) és (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(5) A képviselő nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül a Mentelmi bizottság az ellenőrzés eredményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést.
154. § (1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága a képviselő megbízatásának megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat-tételre előírt határidő lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.
(2) A házelnök az (1) bekezdés szerinti listát nyilvánosságra hozza.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a volt képviselőket záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt képviselő figyelmét mulasztása következményeire.
155. § (1) Az Országgyűlésről szóló törvény 29/A. § (1) és (6) bekezdése alapján a Kilencedik Rész képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a szószólóra is alkalmazni kell.
(2) A Kilencedik Részben meghatározott eljárásokban a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni.
(3) A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör alkalmazása során tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó egyedi országgyűlési határozati javaslathoz sem módosító javaslatot, sem bizottsági jelentést nem lehet benyújtani.
156. § Ahol a határozati házszabályi rendelkezések a törvényjavaslat tárgyalásával összefüggésben egy adott eljárás vagy eljárási cselekmény elrendelését, vagy annak kérelmezését meghatározott alkalommal teszik lehetővé, azokban az esetekben a törvényjavaslattal és a határozati javaslattal összefüggésben az azonos tárgyú kérelmeket egybe kell számítani.
157. § (1) Az Országgyűlés megalakulását követően – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az Országgyűlés tárgysorozatán marad az az előterjesztés, amely olyan előterjesztőtől érkezett, akinek jogállása a képviselők választásától független.
(2) Az Országgyűlés – a Házbizottság javaslatára – dönthet arról, hogy az előző Országgyűléshez benyújtott beszámolót tárgyalás nélkül lezártnak minősíti. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. A lezártnak minősített beszámoló az Országgyűlés tárgysorozatáról lekerül.
(3) Az előző Országgyűlés alakuló ülését megelőzően benyújtott beszámoló külön döntés nélkül lekerül az Országgyűlés tárgysorozatáról.
(4) A megalakuló Kormány erre vonatkozó nyilatkozatáig az előző ciklusban a Kormány által benyújtott indítványok az Országgyűlés tárgysorozatán maradnak.
158. § A határozati házszabályi rendelkezések alkalmazásában:
1. Azonnali kérdés: a képviselőnek az Alaptörvény 7. cikk (1) és (2) bekezdésén alapuló, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon benyújtott és tárgyalt, az Országgyűlés döntését nem igénylő, közvetlen felvilágosításkérés céljából feltett kérdése.
2. Beszámoló: az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat alapján beszámolásra vagy jelentéstételre kötelezett által – e kötelezettség teljesítésére – benyújtott önálló indítvány.
3. Döntési javaslat: az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, a törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat.
4. Döntési javaslat tárgysorozatba vétele: a tárgysorozatra nem a határozati házszabályi rendelkezések erejénél fogva kerülő ügyek tárgysorozatba vételére vonatkozó döntés.
5. Ellenzéki képviselő: az a képviselő, aki nem tartozik kormánypárti képviselőcsoporthoz és nem nemzetiségi képviselő.
6. Európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont: olyan napirendi pont, amelyet a Házbizottság az Országgyűlésről szóló törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján ekként határozott meg.
7. Félévente: a január 1.–június 30. és július 1.–december 31. közötti rendes és rendkívüli ülések vagy ülésnapok időtartama.
8. Határozati javaslat: az Országgyűlés döntését kezdeményező, jogszabályi formát nem igénylő, szövegszerű indítvány.
9. Interpelláció: a képviselőnek az Alaptörvény 7. cikk (2) bekezdésén alapuló, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon benyújtott és tárgyalt, a képviselő által el nem fogadott válasz esetében az Országgyűlés döntését igénylő, magyarázat kérése céljából feltett kérdése.
10. Iromány: az önálló és nem önálló indítvány, továbbá olyan, az Országgyűléshez vagy a házelnökhöz érkezett beadvány, amelynek iromány-nyilvántartásba vételét a házelnök elrendelte.
11. Jegyzőkönyv közszemlére tétele: az ülésről készült hitelesített jegyzőkönyvnek – az ülés résztvevői számára történő – határozott idejű hozzáférhetővé tétele.
12. Kérdés: a képviselőnek az Alaptörvény 7. cikk (1) és (2) bekezdésén, a szószólónak az Országgyűlésről szóló törvény 29. § (4) bekezdésén alapuló, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon benyújtott és tárgyalt, az Országgyűlés döntését nem igénylő, felvilágosításkérés céljából feltett kérdése.
13. Kötött tárgyalási rendű vita: az időkeretes, valamint minden olyan további vita, amelyben a képviselői felszólalási jog nem gyakorolható korlátlanul.
14. Módosító javaslat: az Országgyűlés által módosítható indítványok szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező – írásbeli indítvány.
15. Munkaidő: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő.
16. Munkanap: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkanap.
17. Napirend: a tárgysorozaton lévő önálló indítványok közül egy adott ülésen tárgyalt önálló indítványok összessége.
18. Napirendi pont: egy önálló indítványnak a napirend önálló részét képező tárgyalási vagy döntéshozatali szakasza.
19. Nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont: olyan napirendi pont, amelyet a Házbizottság az Országgyűlésről szóló törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján ekként határozott meg.
20. Nemzetiségi képviselő: az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény alapján nemzetiségi listán mandátumot szerzett független képviselő.
21. Országgyűlési Napló: az Országgyűlés nyilvános üléséről készült, a jegyzők által hitelesített és az Országgyűlés honlapján közzétett jegyzőkönyv.
22. Politikai nyilatkozat: az Országgyűlés önálló döntését igénylő – törvényjavaslattól vagy határozati javaslattól eltérő formában elfogadott – politikai kérdésben történő állásfoglalása.
23. Soros jegyző: az Országgyűlés ülésén szolgálatot teljesítő jegyző.
24. Tárgysorozat: a határozati házszabályi rendelkezések erejénél fogva tárgysorozaton lévő vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott eljárást követően tárgysorozatba vett, az Országgyűlés ülésének napirendjére vehető önálló indítványok összessége.
25. Törvényjavaslat: az Alaptörvény elfogadására, az Alaptörvény módosítására, valamint törvény megalkotására irányuló javaslat.
26. Ügyrendi javaslat: a plenáris vagy bizottsági ülés tárgyalási rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
27. Ülésnap napirendje: egy adott ülésnapon tárgyalt napirendi pontok összessége.
159. § E határozat az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.
160. § Az olyan országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgyalására és döntéshozatalára, amelyről az Országgyűlés e határozat hatálybalépésének időpontjában nem döntött, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat e határozat hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezését kell alkalmazni.
161. § (1) A Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 26/1991. (IV. 23.) OGY határozat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A Kormány a jelen határozatban foglaltak végrehajtásáról havonta tájékoztatja az Országgyűlés környezetvédelemért felelős bizottságát.”
(2) A Szamos és a Tisza folyót ért cianid és nehézfém szennyezés okozta ökológiai szükséghelyzet orvoslására tárgyú 59/2000. (VI. 16.) OGY határozat 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1–8. pontokban meghatározottak végrehajtása érdekében tett intézkedéseiről évente tájékoztassa az Országgyűlést.”
(3) A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fentiekre tekintettel az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy)
„4. kétévente tájékoztassa az Országgyűlést a Nemzeti Tehetség Program helyzetéről, a fejlesztés feladatairól.”
(4) Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 36/2009. (V. 12.) OGY határozat 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy évente tájékoztassa az Országgyűlést az építési ágazatot és a közvetlenül kapcsolódó nemzetgazdasági területeket sújtó recesszió kezelése érdekében megtett és szükséges intézkedésekről és az 5–8. pontokban meghatározott feladatok teljesítéséről.”
(5) A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló 49/2009. (V. 27.) OGY határozat harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tanyák és tanyás térségek védelme és fejlesztése, a tanyavilágban meglévő nemzeti értékeink megőrzése érdekében, valamint az itt élők iránti társadalmi szolidaritás kifejezése érdekében az Országgyűlés:”
(6) A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló 49/2009. (V. 27.) OGY határozat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanyák és tanyás térségek védelme és fejlesztése, a tanyavilágban meglévő nemzeti értékeink megőrzése érdekében, valamint az itt élők iránti társadalmi szolidaritás kifejezése érdekében a Magyar Országgyűlés:)
„4. Felkéri a Kormányt, hogy – e határozat hatálybalépésének időpontjától számítva – kétévente tájékoztassa az Országgyűlést a 3. pontban rögzített cselekvési terv megvalósításáról.”
(7) A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat 4. pont v) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés az 1–3. pontokban foglaltak végrehajtása érdekében felkéri a Kormányt, hogy az Energiastratégia alapján:)
„v) legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról és annak a 2. pont b) alpontjában meghatározott szakterületekkel történő összhangjáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága részére, és amennyiben az energiapolitika feltételrendszerében bekövetkezett változások indokolják, egyidejűleg tegyen javaslatokat az Energiastratégia kiigazítására.”
162. § Hatályát veszti az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat.
1. A szavazás előkészítése
1.1. A titkos szavazások lebonyolítása során a jegyzőket választási munkacsoport segíti, amely az Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársaiból áll.
A munkacsoport feladata a titkos szavazás során a technikai feltételek biztosítása, az e melléklet függeléke szerinti hivatalos szavazólapok, valamint a névjegyzék jegyzői felügyelet melletti elkészítése, továbbá az iratkezelés.
1.2. A munkacsoport a szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján betűszektoronként leszámolt és bélyegzővel felülbélyegzett zárt borítékokban helyezi el a szavazólapokat, valamint a képviselői névjegyzékeket és az üres borítékokat. Ugyancsak lezárt külön borítékban helyezi el a szavazás során esetlegesen elrontott szavazólapok helyett használható tartalék szavazólapokat. A zárt borítékokat egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző aláírásával látja el, és azokat a szavazás megkezdéséig az Országgyűlés Hivatalának erre kijelölt szervezeti egysége lemezszekrényében helyezik el.
1.3. A szavazólapok jelöltenként különböző színűek, A/5-ös méretűek. A színválasztásnál kerülni kell az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártokra jellemző színek alkalmazását.
2. A szavazás menete
2.1. A titkos szavazás megkezdése előtt a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait. A titkos szavazás elrendelésére csak ezt követően kerülhet sor.
2.2. A titkos szavazás megkezdését és befejezését az üléstermi csengő jelzi.
2.3. A képviselőknek legalább húsz perc áll rendelkezésükre, hogy leadják szavazatukat.
2.4. Egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző az urnák lezárása előtt megállapítja, hogy azokban nincs szavazólap. Ezt a szavazásról készült jegyzőkönyv első oldalán rögzíteni kell.
Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
2.5. A szavazási eljárás során legalább két jegyző az urna mellett tartózkodik, míg a többi jegyző kiadja a névjegyzék szerint a szavazólapokat.
2.6. A szavazólapok kiadása a Duna-parti folyosón történik és az ezt keresztező folyosók lezárásával kell biztosítani, hogy illetéktelenek a titkos szavazás alatt ne tartózkodhassanak ott. A szavazólapokat a képviselők a nevük kezdőbetűjének megfelelő csoportból vehetik át. A jegyzők a szavazást megelőzően betűcsoportokat alakítanak ki.
2.7. Ha a képviselő valamelyik szavazólapot visszautasítja vagy visszaadja, az akként minősül, hogy az adott jelöltre nem adott le szavazatot. Ilyenkor a következő eljárást kell követni:
A jegyzők érvénytelenítik a szavazólapot oly módon, hogy rávezetik a képviselő nevét. Ezt az eseményt rögzíteni kell az eredmény megállapítását tartalmazó jegyzőkönyvben is. A szavazólap visszaadásának, visszautasításának tényét közérdekű adatként kell kezelni.
2.8. A szavazás során a folyosó végén elhelyezett szavazófülkét lehet igénybe venni.
2.9. Ha a borítéknak az urnába történő helyezése előtt a képviselő arról tájékoztatja valamely jegyzőt vagy a munkacsoport valamely tagját, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló testület bevonja. Ennek helyébe új lapot ad ki és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti.
2.10. A titkos szavazás során a képviselők szavazatát senki, semmilyen módon nem ellenőrizheti. A képviselő szavazatát semmilyen technikai eszközön rögzíteni nem lehet, és erre a képviselő sem teremthet lehetőséget.
2.11. A szavazás végét jelző csengetés után szavazatot nem lehet elfogadni.
3. A szavazatok értékelése és az eredmény kihirdetése
3.1. A szavazás lezárása után az urnákat az Országgyűlés Hivatala erre kijelölt szervezeti egységének helyiségébe viszik. Az értékelés időtartama alatt a jegyzőkön kívül a helyiségbe kizárólag a munkacsoport tagjai, továbbá a Hivatal erre kijelölt munkatársai léphetnek be.
3.2. A jegyzők az urna felbontása előtt ellenőrzik az urna pecsétjének érintetlenségét, majd felbontják az urnát. Ezután az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítják a szavazók számával (névjegyzék szerint). A szavazás érvényességének megállapításához az urnában lévő szavazólapokat számba veszik. Az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyják.
3.3. A jegyzők ezt követően külön-külön csoportba helyezik, majd összeszámlálják az érvényes és érvénytelen szavazatokat. Az érvényes és érvénytelen szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalják, és a köteget úgy pecsételik le, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni vagy abba berakni.
3.4. Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet.
3.5. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet. A jelöltre szavazni a neve melletti igen □, nem □ vagy tartózkodom □ négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet.
3.6. Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. Az érvénytelen szavazatot a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.
3.7. Semmis a szavazat, ha
– azt nem a hivatalos szavazólapon adták le,
– azt bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le, vagy
– a képviselő a szavazólapot nem dobja be az urnába.
A határozatképesség számításánál a semmis szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
3.8. A jegyzők a szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet készítenek, és azt aláírásukkal hitelesítik.
3.9. Érvényes a szavazás, ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő az urnában elhelyezte szavazólapját és a szavazási eljárás során további érvénytelenségi ok nem merült fel.
3.10. Az ülést vezető elnök ezek figyelembevételével megállapítja a titkos szavazás eredményét, és az Országgyűlés határozatát szóban kihirdeti.
4. A szavazólapok és névjegyzék szavazás utáni kezelése
4.1. A szavazólapokat és a névjegyzék eredeti példányát az Országgyűlés Hivatala erre kijelölt szervezeti egységének páncélszekrényében kell elhelyezni és harminc napig megőrizni úgy, hogy az illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. Harminc nap után a szavazólapokat a munkacsoport megsemmisíti, a névjegyzéket pedig az iratkezelési szabályoknak megfelelően továbbítja.
4.2. A névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosak.
| Szavazólap | |||||||||
| .......................................................... TITKOS SZAVAZÁSÁHOZ | |||||||||
| 20.... ................. .... | |||||||||
| JELÖLT NEVE: ................................ (.........) | IGEN | ||||||||
| (P. H.) | NEM | ||||||||
| TARTÓZKODOM | |||||||||
| TÁJÉKOZTATÁS: ÉRVÉNYESEN SZAVAZNI A JELÖLT NEVE MELLETTI NÉGYZETEK EGYIKÉBE TETT KÉT EGYMÁST METSZŐ VONALLAL LEHET. | |||||||||
1. Alkotmánybíróság visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt /79. § (1) bekezdése/
2. Állami Számvevőszék véleménye /91. § (1) bekezdése/
3. Átdolgozott egységes javaslat /48. § (3) bekezdése/
4. Átdolgozott második egységes javaslat /49. § (4) bekezdése/
5. Bizottság állásfoglalása /76. § (8) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 79. § (4) bekezdése, az Országgyűlésről szóló törvény 22. § (2) bekezdése és 50. § (3) bekezdése/
6. Bizottság kijelölése beszámoló tárgyalására /83. § (1) bekezdése/
7. Bizottság kijelölése kijelölt bizottság mulasztása miatt /68. § (3) bekezdése/
8. Bizottság kijelölése országos népszavazás elrendelésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat benyújtására /88. § (2) bekezdése/
9. Bizottság kijelölése részletes vita lefolytatására /32. § (1) bekezdése/
10. Bizottság kijelölése tárgysorozatba vételre /58. § (1) bekezdése/
11. Bizottsági bejelentés kiegészítő részletes vita lefolytatásáról /70. § (4) bekezdés c) pontja/
12. Bizottsági bejelentés részletes vita lefolytatásáról /32. § (2) bekezdése, 92. § (4) bekezdése/
13. Bizottsági döntés a beszámoló elfogadásáról /85. § (2) bekezdés a) pontja/
14. Bizottsági értesítés tárgysorozatba vételre vonatkozó döntésről /58. § (4) bekezdése/
15. Bizottsági javaslat túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalására vonatkozóan /72. §/
16. Bizottsági jelentés interpellációra adott válaszról /123. § (5) bekezdése, Országgyűlésről szóló törvény 42. § (7) bekezdése/
17. Bizottsági jelentés kiegészítő részletes vitáról /70. § (5) bekezdés c) pontja/
18. Bizottsági jelentés megismételt részletes vitáról /69. § (4) bekezdése/
19. Bizottsági jelentés részletes vitáról /45. § (6) bekezdése, 68. § (5) bekezdése/
20. Bizottsági nyilatkozat részletes vita lefolytatásáról /84. § (7) bekezdése, 102. § (6) bekezdése/
21. Bizottsági vélemény közjogi tisztségviselőre tett személyi javaslatról /az Országgyűlésről szóló törvény 44. § (2) bekezdése/
22. Egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés /73. § (1) bekezdése, 73. § (3) bekezdése/
23. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/
24. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott második egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/
25. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/
26. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított második egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/
27. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított törvényjavaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/
28. Egyeztetési eljárást követő egységes javaslat /74. § (4) bekezdése/
29. Egyeztetési eljárást követő összegző jelentés /74. § (2) bekezdése/
30. Egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat /74. § (3) bekezdése/
31. Egységes javaslat /46. § (11) bekezdése/
32. Egységes költségvetési törvényjavaslat /93. § (2) bekezdése/
33. Egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/
34. Elfogadott és Alkotmánybírósághoz megküldött normakontroll-javaslat /76. § (15) bekezdése/
35. Előterjesztő nyilatkozata a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtásáról /96. § (2) bekezdése/
36. Előterjesztői tájékoztató /46. § (1) bekezdése, 92. § (6) bekezdése/
37. Felkérés megismételt részletes vita lefolytatására /69. § (1)–(2) bekezdése/
38. Házbizottság javaslata a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésre /65. § (1) bekezdése/
39. Házbizottság javaslata beszámolóról történő határozathozatalra felkérésről /85. § (1) bekezdése/
40. Házbizottság javaslata részletes vitáról szóló bizottsági jelentés benyújtására irányuló határidő megállapítására /68. § (1) bekezdése/
41. Házbizottság javaslata részletesvita-szakasz lezárására irányuló határidő megállapítására /92. § (2) bekezdése/
42. Házelnöki döntés iromány visszautasításáról /29. § (3) bekezdése, 121. § (4) bekezdése, 125. § (4) bekezdése/
43. Írásbeli válasz interpellációra/kérdésre /az Országgyűlésről szóló törvény 42. § (4) bekezdése és 42. § (8) bekezdése/
44. Javaslat vita lezárására /39. § (1) bekezdése/
45. Javaslat zárószavazás elhalasztásáról /48. § (3) bekezdése, 49. § (4) bekezdése, 51. § (1) bekezdése/
46. Kezdeményezés a törvényjavaslat elfogadásáról módosító javaslat hiányában /67. § (1) bekezdése/
47. Kiegészítő egységes javaslat /71. § (6) bekezdése/
48. Kiegészítő összegző jelentés /71. § (5) bekezdés b) pontja/
49. Kiegészítő összegző módosító javaslat /71. § (5) bekezdés b) pontja/
50. Kiegészítő részletes vitát lezáró módosító javaslat /70. § (5) bekezdés d) pontja/
51. Kiigazítás /102. § (2) bekezdése/
52. Kivételességi javaslat /61. § (1) bekezdése/
53. Kormány tájékoztatása az egyeztetési eljárás eredményéről /74. § (1) bekezdése/
54. Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása /98. § (2) bekezdése/
55. Költségvetési Tanács észrevétele /91. § (1) bekezdése/
56. Költségvetési Tanács véleménye költségvetési törvényjavaslatról vagy egységes költségvetési törvényjavaslatról /96. § (1) bekezdés a) pontja/
57. Költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/
58. Költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /95. § (2) bekezdés b) pontja/
59. Költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/
60. Költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /95. § (2) bekezdés a) pontja/
61. Költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/
62. Köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele /78. § (1) bekezdése/
63. Köztársasági elnök visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt /79. § (1) bekezdése/
64. Köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege /Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése/
65. Külön szavazás kérése az összegző módosító javaslat, a második összegző módosító javaslat valamely pontjáról /48. § (2) bekezdése, 49. § (3) bekezdése/
66. Második egységes javaslat /48. § (7) bekezdése/
67. Második egységes költségvetési törvényjavaslat /93. § (3) bekezdése/
68. Második egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/
69. Második összegző jelentés /48. § (7) bekezdése/
70. Második összegző módosító javaslat /48. § (7) bekezdése/
71. Megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat /69. § (4) bekezdése/
72. Módosító javaslat /40. §/
73. Módosító javaslat a Gst. 25. § (5) bekezdése alapján /97. § (4) bekezdése/
74. Módosító javaslat alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében /79. § (2) bekezdése/
75. Módosító javaslat az egyeztetési eljárás eredményének megfelelően /74. § (1) bekezdése/
76. Módosító javaslat az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényhez /78. § (3) bekezdése/
77. Módosító javaslat benyújtási határidejének megállapítása normakontroll-javaslat esetén /76. § (4) bekezdése/
78. Módosító javaslat fenntartásának kérése /48. § (4) bekezdése/
79. Módosító javaslat normakontroll-javaslathoz /76. § (5) bekezdése/
80. Módosító javaslat szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz /70. § (3) bekezdése/
81. Napirendi pont további tárgyalásának kérése /22. § (2) bekezdése/
82. Normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés /76. § (7) bekezdése/
83. Normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat /76. § (7) bekezdése/
84. Normakontroll-javaslat /75. §/
85. Összegző jelentés /46. § (7) bekezdése, 93. § (1) bekezdése/
86. Összegző módosító javaslat /46. § (5) bekezdése, 93. § (1) bekezdése/
87. Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat /45. § (5) bekezdése, 92. § (6) bekezdése, 105. § (10) bekezdése, 105. § (12) bekezdése/
88. Sürgősségi javaslat /60. § (1) bekezdése/
89. Tárgysorozatba-vételi kérelem /58. § (5) bekezdése/
90. Törvényalkotási bizottság eljárásának kezdeményezése /46. § (4) bekezdése/
91. Törvényalkotási bizottság felkérése az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére /79. § (1) bekezdése/
92. Törvényalkotási bizottság jelentése a köztársasági elnök – az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényről szóló – átiratáról kialakított álláspontjáról /78. § (4) bekezdése/
93. Törvényalkotási bizottság jelentése az Alkotmánybíróság határozatáról kialakított álláspontjáról /79. § (3) bekezdése/
94. Törvényalkotási bizottság kijelölése /76. § (4) bekezdése, 78. § (2) bekezdése/
95. Törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege /73. § (4) bekezdés c) pontja/
96. Törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege /73. § (4) bekezdés b) pontja/
97. Túlterjeszkedő módosító javaslat /70. § (1) bekezdése, 71. § (2) bekezdése/
98. Zárószavazás előtti módosító javaslat /53. § (2)–(3) bekezdése/
99. Zárószavazást előkészítő módosító javaslat /52. §/
„Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 20. § (2) bekezdése és a határozati házszabályi rendelkezések 113. § (2) bekezdése szerint .................................. képviselőnek/szószólónak a/az ..................................... bizottság tagjának* a/az ......................................... bizottság .........................................-i ülésére – távollétem miatt – eseti megbízást adok.
Budapest, 20..................................
| .................................... megbízó | .................................... megbízott | ||
| a ........................................ bizottság tagja* | a ........................................ bizottság tagja* | ||
| * Az Országgyűlésről szóló törvény 20. § (2) bekezdése szerint a bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának adható képviseleti megbízás.” | |||
1. A jelölési eljárás
1.1. A köztársasági elnök jelölésének érvényességéhez a képviselők legalább egyötödének az 1. függelék tartalmi elemeinek megfelelő írásbeli ajánlása szükséges.
1.2. Minden képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
1.3. A köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítása – a Házbizottság ajánlása alapján – az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
1.4. A jelölést a házelnöknél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. A házelnök a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlások benyújtásának határidejéről az elnökválasztás időpontjának kitűzésekor tájékoztatja az Országgyűlést.
2. A választási eljárás
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A választásra a titkos szavazás rendjéről szóló szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
2.1. A szavazatok leadására negyven perc, az értékelésre egy jelölt esetében húsz perc, két vagy több jelölt esetében negyven perc áll rendelkezésre.
2.2. Több jelölt esetén is egy szavazólap készül. A szavazólapok mintáját e melléklet 2. és 3. számú függeléke tartalmazza.
2.3. Egy jelölt esetén érvényesen szavazni a neve melletti igen □, nem □ vagy tartózkodom □ négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet.
2.4. Több jelölt esetén a jelöltre érvényesen szavazni a neve melletti négyzetbe tett két egymást metsző vonallal lehet.
2.5. Az Országgyűlés határozatát – a 4. függelékben szabályozott, a korábbi köztársasági elnöki megbízatás megszűnésének módjától függő tartalommal – a házelnök szóban kihirdeti, és gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről.
2.6. A megválasztott köztársasági elnök hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel.
„AJÁNLÓÍV
az ..... évi köztársaságielnök-választáshoz
Az Alaptörvény 11. cikk (2) bekezdése alapján az .... év ... .... napra kitűzött választásra ................................-t ajánljuk köztársaságielnök-jelöltnek.
| Képviselő neve | Aláírás | |
| 1. ........................................... | .................................... | |
| 2. ........................................... | .................................... | |
| 3. ........................................... | .................................... | |
| 4. ........................................... | .................................... | |
| 5. ........................................... | .................................... | |
| 6. ........................................... | .................................... | |
| 7. ........................................... | .................................... | |
| 8. ........................................... | .................................... | |
| 9. ........................................... | .................................... | |
| 10. ......................................... | .................................... | |
| 11. ......................................... | .................................... | |
| 12. ......................................... | .................................... | |
| 13. ......................................... | .................................... | |
| 14. ......................................... | .................................... | |
| . | ||
| . | ||
| Legalább a képviselők 1/5-e.” |
„SZAVAZÓLAP *
az .... évi köztársaságielnök-választáshoz
| Jelölt neve | Igen | Nem | Tartózkodom | ||
| ................................. | □ | □ | □ | ||
| TÁJÉKOZTATÁS Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet. | |||||
| ” | |||||
„SZAVAZÓLAP *
az .... évi köztársaságielnök-választáshoz
| Jelölt neve | |||
| 1. | .......................................................................... | □ | |
| 2. | .......................................................................... | □ | |
| . | |||
| . | |||
| . | |||
| TÁJÉKOZTATÁS Érvényesen szavazni a kiválasztott jelölt neve melletti négyzetbe tett két egymást metsző vonallal lehet. | |||
| ” | |||
„Az Országgyűlés
....../..... ( ) OGY
határozata
köztársasági elnök megválasztásáról *
Az Országgyűlés az Alaptörvény 10. cikk (1) bekezdése alapján
.............................................. -t
köztársasági elnökké megválasztja.
Az Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdése alapján a megválasztott köztársasági elnök 20........ év ......... hó ........... napján lép hivatalba.
| az Országgyűlés elnöke | ||
| az Országgyűlés jegyzője | az Országgyűlés jegyzője” | |
