Időállapot: közlönyállapot (2015.IV.24.)

2015. évi XLII. törvény - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról 2/6. oldal

(4) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez történő vezénylés esetében a 62. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően

a) a vezénylés időtartamára vonatkozó ötéves korlátozás nem alkalmazandó, továbbá

b) a vezénylésre a rendvédelmi szervnél történő ismételt szolgálatteljesítés hiányában vagy a 62. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelte előtt is sor kerülhet.

(5) A miniszter a vezénylés fenntartásával a hivatásos állomány tagját meghatározott szolgálati feladat ellátására az irányítása alatt álló más szervhez továbbvezényelheti.

66. § (1) A hivatásos állománynak az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztás betöltésére vezényelt tagja

a) esetében a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket, fegyelmi felelősségre vonását - a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kivételével - az 51. § (2) bekezdése szerinti szerv vezetője gyakorolja,

b) illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni,

c) foglalkoztatásával kapcsolatos költségek - ha jogszabály vagy a miniszter eltérően nem rendelkezik - a vezényeltet foglalkoztató rendvédelmi szervet terhelik.

(2) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztás betöltésére történő vezénylés megszüntetését az 51. § (2) bekezdése szerinti szerv indokolás nélkül kezdeményezheti.

(3) A hivatásos állomány tagja a vezénylés ideje alatt a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viseli.

(4) A szolgálati beosztásba történő vezénylés esetében a meghatározott szolgálati beosztás besorolása - a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül - nem lehet alacsonyabb a vezénylés előtt betöltött szolgálati beosztás besorolásánál. A vezénylés megszüntetésekor a szolgálati beosztás felajánláskor a vezénylés helye szerinti utolsó szolgálati beosztást kell figyelembe venni.

39. Vezénylés ügyészi szervezethez

67. § (1) A hivatásos állomány tagja - a szolgálati beosztása meghagyása mellett - a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével, meghatározott feladat ellátására, határozott időtartamra az ügyészi szervezethez vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának az ügyészi szervezethez vezénylésére a 62-64. §-ban foglalt szabályokat kell - az e §-ban foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni.

(2) A hivatásos állománynak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vezényelt tagját a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a vezénylés megszüntetése nélkül - a legfőbb ügyész kezdeményezésére - az ügyészi szervezethez meghatározott feladat ellátására ideiglenesen vezényelheti.

(3) A hivatásos állomány tagjának az ügyészi szervezethez, meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylésére alkalmazni kell a 64. § (1) bekezdését azzal, hogy a vezénylés megszüntetésére jogosult a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője is.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervtől meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogokat az ügyészi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetője. A hivatásos állomány tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, ruházati ellátmányának és a 63. § (3) bekezdésében nem említett járandóságainak biztosítása a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez történt vezénylésre irányadó szabályok szerint történik.

40. Vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre

68. § (1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időtartamra szolgálati beosztásba vagy közalkalmazotti oktatói, nevelői munkakör vagy feladat ellátására a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelhető. A vezénylésre a 63. § (1)-(5) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített szolgálati beosztásokat és azok besorolását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testület (a továbbiakban: Fenntartói Testület) véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter határozza meg. A szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.

(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat a vezénylő rendvédelmi szerv folyósítja. A vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult vagy azokban részesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet terheli azzal, hogy annak összegét átadja a rendvédelmi szerv részére és azt a rendvédelmi szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyósítja, és azzal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.

(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismereteinek fejlesztése érdekében vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatai keretében - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának kezdeményezésére - külföldi szolgálatra ideiglenesen vezényelhető. A külföldi szolgálatra történő ideiglenes vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, a vezénylő rendvédelmi szerv költségvetését terhelő költségtérítést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját költségvetéséből kiegészítheti.

41. Külföldre vezénylés

69. § (1) A hivatásos állomány tagját beleegyezésével

a) a nemzetközi szervezetek által béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén,

b) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti misszióban való részvételre önkéntes jelentkezés alapján,

c) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján vagy gyakornokként a miniszter támogatásával,

d) egyéb, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok ellátására

- rendelkezési állományba helyezés mellett - a miniszter külföldre vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára, de legfeljebb három évre. A külföldre vezénylés egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.

(2) Magyarországi szolgálatteljesítési hely esetén is a külföldre vezénylés szabályai szerint kell eljárni, ha a vezénylés az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szervezethez vagy az Európai Unió intézményéhez, az ott meghatározott célból történik, és a nemzetközi szerv vagy az Európai Unió intézményének székhelye vagy telephelye Magyarországon van.

(3) A hivatásos állomány tagját nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján három hónapot meg nem haladó időtartamra - a szolgálati beosztása meghagyásával - az országos parancsnok vagy az országos főigazgató vezényli a külföldi szolgálatra.

(4) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról és egyéb jogosultságairól tájékoztatni kell.

(5) A hivatásos állomány külföldre vezényelt tagjának juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

(6) A rendelkezési állományba helyezés mellett külföldre vezényeltek esetében a külföldre vezénylés megszüntetésekor a 64. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(7) Ha a hivatásos állomány tagjának külföldre vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a külföldre vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb hat hónapig részére a külföldre vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.

42. Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel

70. § (1) A rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja megállapodhatnak abban, hogy a hivatásos állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A hivatásos állomány tagja és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.

(2) A hivatásos állomány tagjának kinevezését az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a hivatásos állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött szolgálati beosztásba.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony a 86. § (1) bekezdésében foglalt okok alapján nem szüntethető meg felmentéssel.

(4) A hivatásos állománynak az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó tagjára a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

43. Megbízás helyettesítésre

71. § (1) A hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható

a) az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával,

b) a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, vagy

c) a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A helyettesítés az egy évet nem haladhatja meg. Az illetmény nélküli szabadságon távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat. Az egyhavi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

(3) A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a (2) bekezdés szerinti időkorlátozás alá.

(4) Ha a megbízott személyt az eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött szolgálati beosztás figyelembevételével megállapított illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. A helyettesítés a viselt rendfokozatot nem érinti.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a szolgálati elöljárója helyettesítéséért díjazás csak az egybefüggő három hónapot meghaladó helyettesítést követő időtartamra jár.

(6) A (4) bekezdés szerinti illetmény és az (5) bekezdés szerinti díjazás a harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

(7) E § alkalmazásában:

a) tartósan akadályozott személy az, aki keresőképtelenség, átrendelés, szolgálati feladatra vezénylés miatt, vagy más okból - ide nem értve a harminc napot meg nem haladó szabadság idejét - harminc napnál hosszabb ideje nem tudja ellátni a szolgálati beosztását vagy abból adódó feladatait, vagy előre láthatóan harminc napnál hosszabb ideig nem fogja azt ellátni,

b) szervezetszerű helyettes a hivatásos állománynak az a vezetői beosztást betöltő tagja, akinek a szolgálati beosztását elsődlegesen arra rendszeresítették, hogy távolléte esetén szolgálati elöljáróját általános jelleggel helyettesítse.

72. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

44. A szolgálati viszony szünetelése

73. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány azon tagjának, akit az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vettek.

(2) A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(3) Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

74. § (1) Szünetel a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a miniszter által vezetett minisztériumba állami vezetővé nevezik ki.

(2) A szünetelés az állami vezetővé való kinevezéstől vagy megválasztástól az állami vezetői megbízatás megszűnéséig tart.

(3) A szünetelés megszűnését követően az 59. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

75. § Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány 54. § (2) bekezdése alapján szolgálati beosztásából felmentett tagjának a kifogásolható életvitelt megalapozó feltételek fennállásának megállapításáig, vagy ha kifogásolható életvitel megállapítására nem kerül sor, a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséig.

76. § A 73-75. § szerinti szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, egyenruhát és szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. A hivatásos állomány tagja a választással kapcsolatos tevékenysége során vagy azzal összefüggésben a rendvédelmi szerv állományába tartozását nem használhatja fel. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

45. Rendelkezési állomány

77. § (1) A rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozó, de a rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a rendvédelmi szerv rendelkezési állományába tartozik:

a) aki szolgálatát az 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervnél teljesíti vagy akit külföldre vezényeltek,

b) akinek a szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, de más szolgálati beosztásba tervezett, legfeljebb egy évig,

c) aki rendvédelmi szerv által elrendelt iskolarendszerű képzésen vesz részt, a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb a képzés befejezését követő hat hónapig,

d) aki felsőoktatási intézményben nappali tanrendben tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb a tanulmányok befejezését követő hat hónapig,

e) aki egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását tartósan képtelen ellátni, de felgyógyulása várható, az általa ellátható más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig,

f) aki szolgálati feladatait gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt vagy más, önhibáján kívüli okból nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig,

g) a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) elnöke, az elnöki megbízatás megszűnéséig,

h) akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezésének visszavonásakor vagy vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az 59. § (2) és (6) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlására nincs lehetőség, legfeljebb egy évig,

i) akinek a részére az 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés megszüntetését követően a 62-69. §-ban meghatározott szabályok szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig,

j) akinek a szolgálati viszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de a felmentésére a 88. §-ban meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig,

k) akit a szolgálati beosztásából a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt fel kellett menteni, de az 54. § (4) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlására nincs lehetőség, az 54. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szolgálati beosztás felajánlásáig, de legfeljebb egy évig.

(2) Az

a) (1) bekezdés a) pontja alá tartozók jogaira és kötelezettségeire a 62-69. § rendelkezései irányadók,

b) (1) bekezdés b), e), g), h), i), j) és k) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel,

c) (1) bekezdés c) és d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a tanulmányi szerződés határozza meg,

d) (1) bekezdés f) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés c)-i) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen szolgálati beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a részére ilyen szolgálati beosztás hiányában felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, - a hivatásos állomány (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tagja kivételével - szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a hivatásos állomány tagja részére a (3) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztást kell biztosítani vagy felajánlani. Ha a hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(6) Az (1) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettek kivételével a hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

(7) A hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának illetményére és a részére adható juttatásokra vonatkozó szabályokat e törvény keretei között a miniszter állapítja meg.

46. Nyugdíj előtti rendelkezési állomány

78. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy - a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, váratlan támadás vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, olyan mértékű illetményre jogosult, amelynek összege a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, vagy választása szerint a Knytv.-ben foglaltak szerint rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel,

c) szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult, továbbá

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíj-megállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(4) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét a központi költségvetés a rendvédelmi szervnek megtéríti.

47. Könnyített szolgálat

79. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, kérelmére - valamely, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumban könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásban - könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti harmincöt óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatban foglalkoztatott beleegyezése nélkül éjszakai szolgálatteljesítés nem rendelhető el.

(3) A hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetménye a könnyített szolgálatban betöltött szolgálati beosztás szerinti besorolása és szolgálati ideje alapján megállapítható illetményének 90%-a.

(4) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

48. A szolgálati viszony megszűnésének esetei

80. § (1) A szolgálati viszony megszűnik:

a) a szolgálat felső korhatárának elérésével,

b) a hivatásos állomány tagjának halálával,

c) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben,

d) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha az érvénytelen jognyilatkozat alapján jött létre,

e) a határozott időre létesített szolgálati viszony esetében a határozott időtartam leteltével,

f) a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,

g) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával.

(2) A szolgálati viszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) azonnali hatályú lemondással,

d) felmentéssel,

e) kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel,

f) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel,

g) a Magyar Honvédséghez történő áthelyezéssel,

h) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

49. A szolgálat felső korhatárának elérése

81. § (1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár.

(2) A szolgálati viszony annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hivatásos állomány tagja eléri a rá irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárt.

50. A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

82. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha

a) az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a szolgálati viszony fenntartásához szükséges, és az állományilletékes parancsnok által a hivatásos állomány tagjának előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta,

b) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati képviselővé megválasztották,

c) az összeférhetetlenség megszüntetését elmulasztotta, vagy

d) - a miniszter által vezetett minisztériumba kinevezett állami vezető kivételével - állami vezetővé nevezték ki.

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

51. Közös megegyezés

83. § (1) A szolgálati viszony az állományilletékes parancsnok és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti és azt indokolni nem kell.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszony megszűnésének napját, a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi szervnek a szolgálati viszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit, továbbá - ha fennáll - a megtérítési kötelezettség és a lakásbérleti jog alakulását is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A felek a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.

52. Lemondás

84. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról - a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát kivéve - lemondhat.

(2) A lemondási idő két hónap, a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. Határozott idejű szolgálati viszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott határozott időtartamon.

(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a hivatásos állomány volt tagja részére a hivatásos szolgálat alapján a szolgálati viszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.

53. Azonnali hatályú lemondás

85. § (1) Ha a szolgálati elöljárója részéről a hivatásos állomány tagját a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szolgálati viszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet. A szolgálati viszony megszűnése az azonnali hatályú lemondás bejelentését követő napon hatályba lép.

(2) Az azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a hivatásos állomány tagjának kell bizonyítani. Az ok megalapozatlansága esetén a hivatásos állomány tagja köteles a 84. § (2) bekezdése szerinti lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget a rendvédelmi szervnek megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a rendvédelmi szerv azt nem vitatja, a hivatásos állomány tagja részére a 87. § (2) bekezdése szerinti felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést kell fizetni.

54. Felmentés

86. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel megszüntethető, ha

a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az országos parancsnok döntése alapján a rendvédelmi szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség,

b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati beosztást nem fogadta el.

(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát - az (5) és (6) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján

aa) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy

ab) szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,

és részére a rendvédelmi szervnél megfelelő szolgálati beosztás, munkakör nem biztosítható,

b) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,

c) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg - kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta -, és

ca) a hivatásos állomány tagja a részére az eredeti szolgálati beosztásból való felmentését követően vagy a rendelkezési állomány ideje alatt az 54. §-ban foglaltak szerint felajánlott szolgálati beosztást nem fogadta el, vagy

cb) a rendelkezési állomány ideje úgy telik el, hogy részére az 54. §-ban foglaltaknak megfelelő, felajánlható szolgálati beosztás nem volt,

d) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert szolgálaton kívül olyan cselekményt követett el, amely a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti és emiatt nem várható el, hogy a rendvédelmi szerv a szolgálati viszonyát fenntartsa,

e) a vezetői kinevezés visszavonását követően az 59. § (4) bekezdése szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható vagy az 59. § (4) bekezdése szerinti felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el,

f) a 77. § (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott esetben részére a rendelkezési állomány megszűnésekor megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható,

g) az 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés, valamint külföldre vezénylés megszűnése után részére a 64. § (2) bekezdése szerinti végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető, vagy a részére a 64. § (3) bekezdése alapján felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el.

(3) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a szolgálati viszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem önhibából bekövetkezett egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a rendvédelmi szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani.

(6) A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha

a) a nem önhibából bekövetkezett egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén

aa) állapotának megfelelő betöltetlen szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél nincs,

ab) állapotának megfelelő betöltetlen szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör a rendvédelmi szervnél - az 57. § (2) bekezdés b) pontjára is figyelemmel - nincs,

ac) a felajánlott másik, állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja méltányolható okból nem fogadta el, vagy

ad) a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett,

b) a hivatásos állomány átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztást betöltő tagja a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati beosztást méltányolható okból nem fogadta el.

(7) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja az (5) és (6) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztást vagy a nem hivatásos munkakört nem méltányolható okból nem fogadja el.

(8) A (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válásról az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az e törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint dönt.

(9) A (2) bekezdés b) pont szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 42. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

(10) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően nem befolyásolja hátrányosan.

87. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal,

b) tíz év után két hónappal,

c) tizenöt év után három hónappal,

d) húsz év után négy hónappal,

e) huszonöt év után öt hónappal,

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. E tekintetben a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3) Ha a felmentés oka a minősítés alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idő - a szolgálati viszonyban töltött időre való tekintet nélkül - harminc nap.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyát

a) a 86. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,

b) a 86. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, valamint

c) a 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált

személynek.

(5) A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

88. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett egészségi alkalmassági felülvizsgálat ideje,

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,

c) a várandósság ideje, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, továbbá illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig,

d) a házastárs tartós hivatalos külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,

e) a törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén a hivatásos állomány örökbe fogadni szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, vagy ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje,

f) a hivatásos állomány nő tagjának jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha

a) a 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált,

b) a 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján méltatlanná vált,

c) nyugdíjasnak minősül, vagy

d) a 86. § (3) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. A felmentés közlésének az tekintendő, amikor a felmentésről szóló írásba foglalt munkáltatói intézkedést a hivatásos állomány tagjának a 6. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kézbesítették.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

89. § Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző öt évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya a 86. § (1) bekezdése alapján felmentéssel.

55. Végkielégítés

90. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a felmentési időre járó távolléti díjon túl végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi,

h) huszonöt év: kilenchavi,

i) harminc év: tízhavi

távolléti díjnak megfelelő összeg. E tekintetben a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3) A hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) azért mentették fel, mert a 86. § (6) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal - így különösen a közeli hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatt - tagadta meg,

b) a 91. § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy

c) a 91. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott álláshelyet nem fogadja el.

(5) A hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést - a 91. § (8) és (9) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) a szolgálati viszony megszűnésekor a (8) bekezdés alapján nyugdíjasnak minősül vagy szolgálati járandóságra jogosult,

b) a 86. § (3) bekezdése alapján a felmentését maga kérte,

c) alkalmatlansága vagy méltatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre,

d) a 91. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő időre távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett szolgálati viszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

(8) A (6) bekezdés a) pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik,

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben vagy nyugdíjban részesül,

d) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

f) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

g) rokkantsági ellátásban részesül.

56. A tartalékállomány

91. § (1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha

a) a 86. § (1) bekezdése vagy a 86. § (2) bekezdés a), e), f) vagy g) pontja alapján mentették fel és

b) a 86. § (6) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a felajánlott szolgálati beosztást, munkakört nem fogadta el.

(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnése után is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha

a) a 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt mentették fel,

b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a rendvédelmi szervnél, más rendvédelmi vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és

c) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel.

(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban - ide nem értve a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat - nem részesül. A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll.

(4) A (2) bekezdés szerinti tartalékállomány idejére járó ideiglenes szolgálati járandóságot a hivatásos állomány tagját korábban foglalkoztató rendvédelmi szerv költségvetéséből kell biztosítani.

(5) Ha a tartalékállományban tartottnak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott munkakörben történő továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdőnapjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni, és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróható okból meghiúsult.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző, jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a rendvédelmi szerv országos parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik

a) a tartalékállományra vonatkozó jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás,

b) a megjelenés

ba) az állásközvetítő egyeztetésen,

bb) a felvételi beszélgetésen, valamint

bc) a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,

c) az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen való részvétel,

d) a felajánlott - végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő - állás elfogadása.

(7) Nem minősül a (6) bekezdés d) pontja szerinti együttműködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás első hat hónapjában a tartalékállományban tartott nem fogadja el a neki felajánlott állást.

(8) Aki a (2) bekezdésben foglaltak szerint kéri a tartalékállományban tartását, az végkielégítésre - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállomány a tartalékállományban tartott végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a tartalékállományban tartott a végkielégítés teljes összegére jogosult.

(9) Ha a tartalékállományba helyezett vagy a tartalékállományban tartott a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a tartalékállomány megszüntetését, arra tekintettel, hogy további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végző szerv közreműködése nélkül új álláshelyen kezdődik meg, a tartalékállományba helyezést vagy tartalékállományban tartást - és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását - meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott a tartalékállomány megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.

(10) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja, részére a felmentési idő hátralévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a rendvédelmi szerv megfizeti.

92. § (1) A tartalékállományba helyezésről az állományilletékes parancsnok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetén a főigazgató tájékoztatja a tartalékállományt kezelő szervet. Az adatszolgáltató és a tartalékállományt kezelő szerv adatkezelésére az e törvényben meghatározottakon kívül a tartalékállományra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tartalékállomány kezelését végző szervnek a 4. melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellőzhető.

93. § (1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelő szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtől számított egy évig. A nyilvántartásba vételről a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja csak a főigazgató hozzájárulásával vehető nyilvántartásba.

(2) A tartalékállományt kezelő szervnél egy év időtartamra a nyilvántartásba vételét kérheti az is, akinek a 91. § (1) bekezdésében felsorolt okból szűnt meg a szolgálati viszonya, és nem került sor a 91. § (2) bekezdése szerinti tartalékállományban tartására.

94. § Ha törvény a tartalékállományba helyezettek vagy tartalékállományban tartottak foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 91-93. § szerint tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

95. § A rendvédelmi szervek hivatásos állományából tartalékállományba helyezetteket és a tartalékállományban tartottakat a közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatásuk érdekében a kormányzati szolgálati jogviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztató költségvetési szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél a megüresedő munkakörök betöltésénél előnyben kell részesíteni.

57. Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés

96. § A hivatásos állomány tagja, valamint

a) az állományilletékes parancsnok,

b) az állományilletékes parancsnok és a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységének munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója, vagy

c) az állományilletékes parancsnok és a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszony létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője

megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.

58. Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés

97. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételekkel - más rendvédelmi szervhez áthelyezhető.

(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának szolgálati viszonya a rendvédelmi szervnél megszűnik, a szolgálati viszonyát azonban az új rendvédelmi szervnél folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezettnek meg kell felelni a rendvédelmi szervnél tervezett szolgálati beosztásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek. A szolgálati beosztás ellátásához szükséges szakirányú képzettség megszerzését határidő tűzésével elő kell írni.

59. Áthelyezés a Magyar Honvédséghez

98. § A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter vagy az országos parancsnok és a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján - a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

60. Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén

99. § (1) A szolgálati viszony megszűnése esetén a szolgálatteljesítés utolsó napján vagy legkésőbb az attól számított tizenöt napon belül a hivatásos állomány tagjával el kell számolni, ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat.

(2) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés szerint igazolást kell kiadni, amely tartalmazza

a) szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét,

b) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét,

c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, vagy azt, hogy ilyen tartozása nincs,

d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát, valamint

e) a kifizetett végkielégítés összegét.

61. Megtérítési kötelezettség

100. § (1) Ha a szolgálati viszony a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés b) vagy f) pontja, a 82. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a rendvédelmi szerv a szolgálati beosztáshoz és előmenetelhez szükséges iskolarendszerű képzéshez térítésmentesen nyújtott támogatást időarányosan visszakövetelheti, ideértve a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát is, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezményekkel is meg kellett volna fizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a 132. § szerint megkötött tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg, a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét köteles

a) teljes mértékben megtéríteni, ha a szolgálati viszonya a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam megkezdése előtt szűnt meg,

b) időarányos mértékben megtéríteni, ha a szolgálati viszonya a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam megkezdése után, de annak letelte előtt szűnt meg.

X. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

62. A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

101. § (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles

a) a hivatásos állomány tagjának feladatait munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok és az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani, annak követelményeiről őt tájékoztatni,

b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkáltatói intézkedés a hivatásos állomány tagja jogainak korlátozásával jár, a munkáltatói jogkör gyakorlójának a több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választania, amely az eredmény biztosítása mellett a hivatásos állomány érintett tagjára a legkisebb sérelemmel jár.

102. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles

a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni, ezt az állapotot a szolgálat teljes ideje alatt fenntartani és feladatát teljesíteni, valamint e célból rendelkezésre állni,

b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,

c) a munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő,

d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni,

e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, valamint gyógyulása érdekében az előírt orvosi utasításokat betartani,

f) a jogszabályban foglalt esetben magát kötelező védőoltásnak - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - alávetni,

g) a rábízott, a szolgálat ellátásához biztosított eszközt, felszerelést megóvni, rendeltetésszerűen használni,

h) a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából az alkohol, a kábítószer vagy pszichotróp anyag fogyasztásának ellenőrzését célzó, műtétnek nem minősülő vizsgálatnak magát alávetni a miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint,

i) munkatársaival az emberi méltóság és a függelmi viszonyok tiszteletben tartásával érintkezni.

(2) A hivatásos állomány tagja köteles a szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szereplésért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz vagy egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a rendvédelmi szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az országos parancsnok vagy az országos főigazgató rendeli el. Az országos parancsnok vagy az országos főigazgató által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője vagy kezelőorvosa a rendvédelmi szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős főorvosnál kezdeményezheti.

(5) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti vizsgálat során keletkezett adatok kizárólag fegyelmi, büntető-, méltatlansági vagy kártérítési eljárás során használhatóak fel. Abban az esetben, ha a vizsgálat befejezését követő kilencven napon belül fegyelmi, büntető-, méltatlansági vagy kártérítési eljárás nem indul, a vizsgálat során keletkezett adatokat törölni kell.

103. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles a szolgálati elöljáró figyelmét felhívni. Ha a szolgálati elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

104. § (1) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítését az e törvényben meghatározott feltételekkel, az erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizheti (a továbbiakban: technikai ellenőrzés). Technikai ellenőrzésre képrögzítő, hangrögzítő, valamint kép- és hangrögzítő eszköz, továbbá a tartózkodási hely megállapítására és nyomon követésére alkalmas technikai berendezés alkalmazható.

(2) A technikai ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. A rendvédelmi szerv köteles gondoskodni arról, hogy a technikai eszközzel végzett ellenőrzés során rögzített adathoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

(3) A rendvédelmi szerv technikai ellenőrzést kizárólag a szolgálatteljesítés ideje alatt, a szolgálatteljesítésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából végezhet. Technikai ellenőrzéssel a hivatásos állomány tagjának magánélete nem ellenőrizhető.

(4) A rendvédelmi szerv előzetesen írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját annak a technikai eszköznek az alkalmazásáról, amely az ellenőrzésére szolgál.

(5) A technikai ellenőrzés során rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárás, egyéb jogsértés miatt indult közigazgatási eljárás, a kényszerítő eszköz alkalmazása vagy rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata, a fegyelmi eljárás vagy a kártérítési eljárás lefolytatása céljából, valamint a hivatásos állomány tagja jogainak gyakorlása érdekében használható fel, és azt a rendvédelmi szerv kizárólag az ezen eljárás lefolytatására jogosult bíróságnak vagy hatóságnak adhatja át.

(6) A technikai ellenőrzés során rögzített adatok legfeljebb a rögzítést követő harminc napig kezelhetőek, ezt követően - ha nem indul azok felhasználásával az (5) bekezdésben meghatározott eljárás - azokat törölni kell. Ha a rögzített adatok alapján az (5) bekezdésben meghatározott eljárás indul, úgy azok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (6) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel - az adatkezelő rendvédelmi szerv a rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan eljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

105. § (1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt,

b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként két munkanapra,

c) a kötelező orvosi vizsgálat, valamint a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat teljes időtartamára,

d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy óra - időtartamra,

e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára,

f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra,

g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálatteljesítési helyén megjelenni,

h) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy az állományilletékes parancsnok engedélye alapján.

(2) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli (1) bekezdés szerinti mentesülés esetében a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

63. Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

106. § (1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a szolgálati beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(2) Az alkalmassági feltételeket a hivatásos állomány tagjának tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz ír elő, és a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus, illetve - a fizikai alkalmasság vizsgálatakor - a felmérést végző szakmailag indokoltnak tart.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, a 86. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

107. § (1) Az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(2) Az (1) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, valamint az alkalmasság minősítését tartalmazó adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, az kizárólag részükre továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, valamint az orvosi bizottság kezelheti.

(4) A hivatásos állomány tagja jogosult az egészségi vagy pszichikai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani.

(5) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek kizárólag az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőügyben az eljáró bíróság, ügyész, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig - továbbítható.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot vagy a szolgálati viszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szolgálati viszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.

(8) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy orvosi bizottság a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról - kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével - az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.

64. Összeférhetetlenség

108. § (1) A rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehet tagja, ilyen célú alapítvánnyal nem létesíthet jogviszonyt, munkájában nem vehet részt, politikai tartalmú közszereplést szolgálaton kívül - az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve - sem vállalhat.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat, a szolgálati helyen vagy a szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

(3) E § alkalmazásában politikai tevékenységnek kell tekinteni minden olyan, mások előtti megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

109. § (1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást

a) amelyben - az országos parancsnok és az országos főigazgató által engedélyezett kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,

b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a közeli hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget, munkakört lát el.

(2) A hivatásos állomány tagja - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Vezetői beosztást betöltő személy - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni

a) a szolgálati időn kívüli sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelőbizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony létesítését.

(4) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a gazdasági társaságban fennálló tagságát, ide nem értve, ha kisebbségi üzletrésztulajdonnal vagy a gazdasági társaság részvényeinek kevesebb mint húsz százalékával rendelkezik.

(5) Nem kell engedélyeztetni vagy bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

(6) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét.

110. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles - kivéve, ha a hivatásos állomány tagja a 109. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyt kapott - írásban felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

65. A hivatásos állomány tagjának teljesítményértékelése és minősítése

111. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését évente egy alkalommal értékelni kell (a továbbiakban: egyéni teljesítményértékelés).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása év közben megváltozik, vagy szolgálatra alkalmatlansága merült fel.

(3) Az egyéni teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(4) Az egyéni teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szolgálati hely szervezeti teljesítményének - a miniszter által meghatározott rendben és szempontok alapján végrehajtott - tárgyévi értékelését. A teljesítményfokozat a teljesítményértékelés szintjéhez kapcsolódóan lehet kivételes, jó, megfelelő, átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítmény.

112. § (1) A tárgyévet lezáró egyéni teljesítményértékelés - az értékelt képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a szolgálati beosztás ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó - szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését. A minősítés értékelési szintje megegyezik az egyéni teljesítményértékelés szintjével.

(2) A 111. § (2) bekezdésében foglalt, a szolgálatra alkalmatlanság felmerülése miatt elvégzett egyéni teljesítményértékelés esetén soron kívüli minősítést kell készíteni.

(3) Az értékelő vezető a minősítésben

a) kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvételére vagy az abból való törlésére irányuló eljárást,

b) kezdeményezheti a szolgálati viszony módosítását,

c) megállapíthatja a szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanságot,

d) megállapíthatja a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanságot, vagy

e) jogszabályban meghatározott egyéb intézkedéseket javasolhat.

(4) A minősítést az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá.

(5) A (3) bekezdés d) pontja szerinti, az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott megállapítás esetén a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

113. § (1) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(2) A minősítés megállapításai ellen, a teljesítményértékelés egyes elemeire is kiterjedően, a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. A minősítéssel szemben benyújtott szolgálati panasz a minősítésen alapuló munkáltatói döntés meghozatalára halasztó hatállyal bír.

(3) Ha a szolgálati panaszt elbíráló elöljáró azt állapítja meg, hogy a teljesítményértékelés egyes értékei vagy a minősítés megállapításai tényekkel nem támaszthatók alá, vagy a mérlegelési jogkör kereteit meghaladó mértékben jelentősen eltér az értékelt által valósnak tartott értékektől, a teljesítményértékelés, a minősítés vagy a teljesítményértékelés és minősítés újbóli elvégzését rendeli el. A megismételt teljesítményértékelés, minősítés megállapításaival szemben az értékelt közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

(4) Ha a megismételt minősítés alapján a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 112. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel felmentéssel meg kell szüntetni, a megismételt minősítéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye. A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának megszüntetéséről rendelkező állományparanccsal vagy határozattal szemben a 267. § alapján benyújtott - nem halasztó hatályú - szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

XI. FEJEZET

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJÁNAK BESOROLÁSA ÉS ELŐMENETELE

66. A szolgálati beosztások besorolása

114. § (1) A szolgálati beosztások

a) vezetői,

b) tiszti vagy

c) tiszthelyettesi

besorolási osztályba tartoznak.

(2) A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői, középvezetői vagy beosztott vezetői beosztás, ezen belül a besorolási kategóriák:

a) kiemelt vezetői beosztás esetén

aa) a központi szerv vezetője,

ab) a központi szerv vezetőjének helyettese vagy

ac) a területi szerv vezetője,

b) középvezetői beosztás esetén

ba) szakirányító 1,

bb) szakirányító 2,

bc) főosztályvezető 1 vagy

bd) főosztályvezető 2,

c) beosztott vezetői beosztás esetén

ca) főosztályvezető-helyettes 1,

cb) főosztályvezető-helyettes 2,

cc) osztályvezető 1 vagy

cd) osztályvezető 2.

(3) A tiszti besorolási osztályba és a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó,

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat öt-öt, „A”, „B”, „C”, „D”, „E” jelölésű,

b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál rendszeresített szolgálati beosztásokat négy-négy, „A”, „B”, „C”, „D” jelölésű

besorolási kategóriába kell besorolni.

(4) Az egyes szolgálati beosztások besorolását a miniszter - a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján - rendeletben állapítja meg. A munkakör értékelése során a szolgálati beosztás szervezeti szintjét is figyelembe kell venni.

(5) A szolgálati beosztás (4) bekezdés szerinti értékelésének felülvizsgálatát a miniszter elrendelheti.

(6) A szolgálati beosztások besorolási kategóriáihoz rendelt rendfokozatokat és fizetési fokozatokat, valamint a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószámokat

a) a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban az 5. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 6. melléklet,

b) a (3) bekezdés b) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban a 7. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 8. melléklet,

c) a vezetői besorolási osztályban a 9. melléklet tartalmazza.

(7) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakirányító 1 és szakirányító 2 vezetői beosztásba - a szervezeti szint és irányítói jogkör figyelembevételével - azt a vezetői beosztást betöltőt lehet besorolni, aki központi szervnél vagy az országos főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységnél több szervezeti elemet irányít vagy szervezeti egységet vezet, de nem minősül kiemelt vezetőnek, vagy a területi szerv vezetőjének helyettese.

67. A hivatásos állomány tagjának besorolása

115. § (1) A tervezett szolgálati beosztásba történő kinevezés előtt az állományilletékes parancsok megvizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja rendelkezik-e a szolgálati beosztás ellátásához szükséges képzettséggel, megfelel-e az alkalmassági követelményeknek, és megállapítja a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idejét, valamint a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. A szolgálati beosztásba kinevezni - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak azt lehet, aki megfelel a szolgálati beosztás betöltésére előírt feltételeknek és a szolgálati beosztás besorolási osztályához rendelt követelményeknek.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati beosztásba kinevezéskor az (1) bekezdésben meghatározottak alapján besorolja a hivatásos állomány tagját, megállapítja a fizetési fokozatát és rendfokozatát. Ha a hivatásos állomány tagjának viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a hivatásos állomány tagját rendfokozatban kinevezi vagy előlépteti, vagy kinevezésre, előléptetésre terjeszti elő az arra jogosult elöljáróhoz.

116. § A hivatásos állomány tagját a fizetési fokozatba a fizetési várakozási idő alapján kell besorolni.

117. § (1) Nem vezetői szolgálati beosztás esetében a fizetési várakozási idő négy év.

(2) A fizetési fokozatban történő soros előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a fizetési várakozási idő újraindul.

(3) A fizetési fokozatban történő soron kívüli előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a hivatásos állomány tagjának a korábbi fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(4) A hivatásos állomány tagjának másik szolgálati beosztásba helyezése esetén - a vezetői beosztásba történő kinevezés kivételével - fizetési fokozata nem változik és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(5) A hivatásos állomány vezetői beosztásból nem vezetői beosztásba helyezett tagjának fizetési fokozatát úgy kell megállapítani, hogy a vezetői beosztásba történő kinevezése előtt elért utolsó fizetési fokozatban a vezetői beosztásba helyezéséig a fizetési várakozási időből már eltelt időtartamhoz a vezetői beosztásban eltöltött időtartamot hozzá kell adni. Ha az így számításba vehető időtartam a négy évet meghaladja, a hivatásos állomány tagját magasabb fizetési fokozatba kell sorolni, úgy, hogy minden eltelt négy év után egy fizetési fokozatot kell emelni. Az ezt követően fennmaradt időtartamot az elért fizetési fokozatban már eltelt időtartamként kell figyelembe venni.

(6) A rendelkezési állomány ideje

a) a hivatásos állomány 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe akkor számít be, ha a szolgálatteljesítés során a fizetési fokozatban előresoroláshoz szükséges egyéb feltételeket teljesíti,

b) a hivatásos állomány 77. § (1) bekezdés b) vagy h)-k) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe akkor számít be, ha a 77. § (6) bekezdése alapján szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró gondoskodott,

c) a hivatásos állomány 77. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe nem számít bele.

118. § (1) Vezetői szolgálati beosztás esetében a fizetési várakozási idő szempontjából a vezetői beosztásban eltöltött idő vehető figyelembe, a fizetési várakozási idő a vezetői beosztás esetében öt év.

(2) A fizetési fokozatban történő soros előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a fizetési várakozási idő újraindul.

(3) A nem vezetői beosztásból vezetői beosztásba első alkalommal történő kinevezéskor a hivatásos állomány tagját a vezetői besorolási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni.

(4) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagjának másik, alacsonyabb vagy azonos besorolású vezetői beosztásba helyezésekor fizetési fokozata nem változik, és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(5) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagját másik, magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezésekor az első fizetési fokozatba kell besorolni, és fizetési várakozási ideje újraindul.

(6) Ha a hivatásos állomány korábban vezetői beosztást betöltő tagját nem vezetői beosztásba helyezését követően ismételten vezetői beosztásba nevezik ki, fizetési fokozatának megállapításakor figyelembe kell venni a korábban ezzel azonos vagy magasabb besorolású vezetői beosztásban töltött valamennyi időt.

119. § (1) A hivatásos állomány azon tagja, aki pályakezdőként létesít szolgálati viszonyt, a szolgálati viszony fennállása alatt nem helyezhető olyan besorolási kategóriájú szolgálati beosztásba, amelyhez a hivatásos állomány tagja részére megállapított fizetési fokozatban nincs hozzárendelve a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószám.

(2) A hivatásos állomány nem pályakezdő tagját a szolgálati viszony létesítésekor az általa betöltendő, végzettségének és képzettségének megfelelő szolgálati beosztás besorolási kategóriájába kell besorolni. Fizetési fokozatát a fizetési várakozási időben eltöltött szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. Ha az így megállapított fizetési fokozatához az adott besorolási kategóriában nincs szorzószám rendelve, az illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani. A fizetési fokozatban való előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosításakor a megállapított fizetési fokozat irányadó.

68. Az előmenetel

120. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és rendfokozatban, továbbá a magasabb szolgálati beosztás eléréséhez.

(2) Az előmenetel általános feltételei:

a) az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,

b) a jogszabályban meghatározott, elvárt teljesítményszint,

c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság,

d) az előírt fizetési várakozási idő kitöltése,

e) a magasabb szolgálati beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák,

f) a pályázat útján betölthető szolgálati beosztás esetén pályázat benyújtása.

121. § (1) A besorolás szerinti besorolási kategóriához tarozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a várakozási idő éves egyéni teljesítményértékeléseinek átlaga legalább megfelelő teljesítményfokozatú.

(2) A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette, akkor magasabb fizetési fokozatba vagy rendfokozatba nem sorolható vagy léptethető elő. Az előmenetelhez szükséges feltételek meglétét a munkáltatói jogkör gyakorlója az esedékességet követően évenként felülvizsgálja, és a feltételek teljesülésekor a hivatásos állomány tagját előresorolja vagy előlépteti.

122. § Magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba a hivatásos állomány tagja akkor nevezhető ki, ha teljesíti az annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételeket, és az utolsó négy év egyéni teljesítményértékelésének átlaga legalább jó teljesítményfokozatú. Ha a magasabb szolgálati beosztásba kerülés rendfokozati előmenetellel is jár, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéshez a 121. § (2) bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

123. § (1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja a 121. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén sem,

a) a rendfokozatot érintő fegyelmi fenyítés vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, vagy

b) ha ellene büntető-, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.

(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés, fenyítés kiszabásával vagy a szolgálati viszony megszüntetésével, a hivatásos állomány tagja az eljárás jogerős befejezésekor léptethető elő, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal.

124. § (1) Az állományilletékes parancsnok a szervezeti egységénél betölthető szolgálati beosztás esetén kiválasztási eljárás vagy pályáztatás keretében köteles megvizsgálni, hogy a szervezeti egységnél a szolgálati beosztás betöltésére van-e alkalmas személy.

(2) Ha a szervezeti egységnél nincs a feltételeknek megfelelő személy, az állományilletékes parancsnok elsődlegesen a rendvédelmi szerv személyi állományából kiválasztási eljárással vagy pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak alapján a rendvédelmi szerv személyi állományában sincs a feltételeknek megfelelő személy, a miniszter engedélyével az állományilletékes parancsnok a tartalékállományból vagy az e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szerv, vagy a Magyar Honvédség és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek személyi állományából pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárástól rendkívüli esetben a miniszter engedélyével az állományilletékes parancsnok eltérhet.

125. § (1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik, és meglévő rendfokozatában legalább négy évet eltöltött.

(2) Az (1) bekezdés szerinti soron kívüli fizetési fokozatban előresorolásra viselt rendfokozatonként legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(3) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető, előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges képzettséggel, továbbá az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagjának a rendfokozati vizsgát utólag teljesítenie kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatba kinevezésére, előléptetésre a besorolási kategórián belül legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(5) A miniszter az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba vagy rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(6) A soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előresoroláskor és a soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezéskor, előléptetéskor a hivatásos állomány tagjának új fizetési fokozatában a fizetési várakozási idő újraindul.

126. § Ha a hivatásos állomány tagját alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezik, akkor az új szolgálati beosztás besorolási kategóriájához rendelt, - a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata szerinti - rendfokozatot kell részére megállapítani.

127. § (1) A szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet kinevezni, előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére

a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével került sor vagy

b) szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás miatt került sor, és nyugállományba helyezésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett,

és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt. Hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni a hősi halottá nyilvánított, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt.

(3) A szolgálati halott eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.

69. Képesítési követelmények

128. § (1) A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez felsőfokú végzettség, a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez pedig középiskolai végzettség szükséges.

(2) A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettséggel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai alapképzettséggel kell rendelkezni. A rendvédelmi szerv nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába a hivatásos állomány tagja szakképzettség, szakmai alapképzettség hiányában is kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

129. § A miniszter rendeletben állapítja meg a rendvédelmi szerv vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásainak betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket, az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket.

130. § (1) A szolgálati beosztás betöltéséhez a 128. és 129. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.

(2) A hivatásos állomány azon tagjának, aki a rendészeti alapvizsga teljesítésére irányuló kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

(3) A hivatásos állomány tagja a rendészeti szakvizsga teljesítéséig rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztást nem tölthet be.

(4) Vezetői beosztásba történő kinevezéshez a jogszabályban meghatározott vezetővé képzés vagy magasabb vezetővé képzés teljesítése szükséges.

131. § (1) A rendvédelmi szerv a tehetségen és teljesítményen alapuló tervszerű előmenetel biztosítása érdekében a magasabb szolgálati beosztás vagy vezetői beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételét - a szolgálati érdek figyelembevételével - támogatja.

(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából jogszabályban meghatározott továbbképzésben vagy átképzésben kell részesíteni. A képzési, továbbképzési kötelezettség önhibából történt elmulasztása az e törvényben meghatározott jogkövetkezményekkel jár.

70. Tanulmányi szerződés

132. § (1) Szolgálati érdekből a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával vagy a hivatásos szolgálatot vállaló személlyel tanulmányi szerződést köthet a betöltött vagy tervezett szolgálati beosztás, vagy a szolgálati viszony létesítéséhez vagy fenntartásához szükséges iskolai végzettség, szakképzettség vagy rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség iskolarendszerű vagy felnőttképzés keretében történő megszerzésére. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte.

(2) A tanulmányi szerződést, valamint a kötelezést - a lényeges tartalmi elemek: a képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek rögzítésével - írásba kell foglalni.

(3) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját vagy a hivatásos szolgálatot vállalót megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a rendvédelmi szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettséget, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt időtartamot önhibából nem tölti le.

71. Szolgálati beosztás betöltése pályázattal

133. § (1) Az állományilletékes parancsnok, valamint a kinevezésre jogosult elöljáró parancsnok az általa irányított szervnél, szervezeti egységnél rendszeresített szolgálati beosztás betöltésére a 124. § rendelkezéseire figyelemmel pályázatot írhat ki. Jogszabály a szolgálati beosztás betöltésére pályázat kiírását előírhatja.

(2) A pályázati kiírásának tartalmaznia kell a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét.

(3) A pályázat benyújtásának ténye, valamint a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában részt vevőkön, valamint a 275. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

(4) Pályázatra kiírt szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(5) Pályázatot csak betölthető szolgálati beosztásra lehet kiírni. A pályázatot betöltött szolgálati beosztásra is ki lehet írni azzal a feltétellel, hogy annak legalább a pályázatban megjelölt határidőre betölthetőnek kell lennie.

XII. FEJEZET

SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI ÉS PIHENŐIDŐ

72. Szolgálatteljesítési idő

134. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti negyven óra (a továbbiakban: általános heti szolgálatteljesítési idő). A részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásban (a továbbiakban: készenléti jellegű szolgálati beosztás) ennél hosszabb, de heti negyvennyolc órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(2) A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - többheti, de legfeljebb négyhavi vagy tizenhat heti keretben is meghatározható. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési időt a heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.

(3) Készenléti jellegű szolgálati beosztás az a szolgálati beosztás, amelyben

a) a hivatásos állomány tagja szolgálati feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a heti szolgálatteljesítési idejének legalább egyharmadában fizikai vagy szellemi erőkifejtéssel járó, vagy fokozott figyelmet igénylő szolgálatteljesítés nélkül áll a rendvédelmi szerv rendelkezésére, vagy

b) a szolgálatteljesítés - különösen a szolgálati beosztás sajátosságára, a szolgálatteljesítés feltételeire tekintettel - a hivatásos állomány tagja számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár,

  Vissza az oldal tetejére