Időállapot: közlönyállapot (2015.IV.24.)

2015. évi XLII. törvény - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról 4/6. oldal

c) a panasz vagy a kereset visszavonásának napján, ha a benyújtott panaszt vagy a keresetet visszavonták,

d) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a másodfokú határozat vagy a miniszter határozata ellen benyújtott keresetet a bíróság jogerősen elbírálta.

(3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő - a szolgálati viszony megszüntetés alkalmazását kivéve - a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.

103. A fenyítés hatálya

217. § A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi időtartamig áll a fenyítés hatálya alatt:

a) a 185. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott fenyítés esetén hat hónapig,

b) a 185. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott fenyítés esetén egy évig,

c) a 185. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott fenyítés esetén két évig,

d) a 185. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott fenyítés esetén öt évig.

218. § A fenyítés hatálya alól a fenyítést kiszabó elöljáró - tábornok elleni eljárás esetén a miniszter - a 217. § a)-c) pontjában meghatározott, a végrehajtás befejezését követő időtartam eltelte előtt kivételesen mentesítheti a megfenyített személyt, ha a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott és példamutató magatartást tanúsított.

XVI. FEJEZET

ELJÁRÁS A SZOLGÁLATTAL ÖSSZE NEM FÜGGŐ BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN

219. § (1) A hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárójának köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

(2) A hivatásos állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén a hivatásos állomány tagja igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelemsértésnek minősül, ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója tudomására jut, hogy a hivatásos állomány tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

220. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a Be. 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 219. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a 219. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

221. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásából - a 165. § (1) bekezdésének alkalmazásával - az eljárás befejezéséig, de legfeljebb tizennyolc hónapra felfüggeszthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztásból történő felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagjának terhére rótt bűncselekmény a rendvédelmi szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.

(3) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a szolgálati helytől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más szolgálati beosztásban foglalkoztatható vagy más szolgálatteljesítési helyre vezényelhető, átrendelhető.

XVII. FEJEZET

MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁS

222. § (1) A 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válást az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter méltatlansági eljárás keretében állapíthatja meg.

(2) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja elleni eljárás esetében a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter értesíti a köztársasági elnököt.

(3) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelemsértésnek minősül.

(4) A cselekmény elévülésére a fegyelmi eljárás elévülési szabályait kell alkalmazni.

223. § (1) A méltatlansági eljárás elrendeléséről az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, az arra okot adó cselekményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul intézkedik.

(2) A méltatlansági eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, vizsgálót bíz meg. A vizsgáló tizenöt napon belül lefolytatja a vizsgálatot, ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A vizsgálatra a 195-198. §, a 204. és 205. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, a vizsgálat befejezésétől számított tizenöt napon belül - a vizsgáló javaslata alapján - dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. A méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az eljárást megszünteti.

(4) A méltatlansági eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a hivatásos állomány eljárás alá vont tagja a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,

b) a 222. § (3) bekezdésében szabályozott ok áll fenn,

c) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalom súlyos veszélyeztetését, valamint

d) az eljárás alá vont meghalt vagy szolgálati viszonya megszűnt.

224. § (1) Az eljárás megszüntetéséről vagy a méltatlanság megállapításáról az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, határozattal dönt. A határozat tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait, valamint a jogorvoslati lehetőséget.

(2) Ha az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, döntése alapján a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, öt napon belül köteles a szolgálati viszony 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése érdekében intézkedni.

(3) A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a hivatásos állomány tagja az annak végrehajtásáról rendelkező állományparanccsal vagy határozattal szemben a 267. § alapján benyújtott - nem halasztó hatályú - szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

(4) A méltatlansági eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

XVIII. FEJEZET

A BECSÜLETBÍRÓSÁG

225. § (1) A hivatásos állomány tagja kérheti a Becsületbíróság összehívását, ha

a) szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján azért szüntették meg, mert a minősítés alapján a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszát elutasították, vagy a felmentés ellen a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét e törvény kizárja,

b) szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján méltatlanság miatt szüntették meg és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszát elutasították, vagy a felmentés ellen a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét e törvény kizárja, vagy

c) fegyelmi ügyben vele szemben szolgálati viszony megszüntetés fenyítést szabtak ki, és a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen benyújtott panaszt elutasították, vagy a panasz benyújtásának lehetőségét e törvény kizárja.

(2) A hivatásos állomány tagja a Becsületbíróság összehívását a sérelmezett döntést hozó elöljárónál kezdeményezheti a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül.

(3) A Becsületbíróság eljárásában a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának fenntarthatóságáról dönt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések esetében a bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének meghozatalától számított harminc napon belül lehet. A keresetet a 270. § (3) bekezdésének alkalmazásával a rendvédelmi szerv szervezeti egysége ellen kell benyújtani.

226. § (1) A Becsületbíróság az ülése tárgyává tett ügyben eljárt személyeket, az érintettet és jogi képviselőjét, az érintett szolgálati elöljáróját és állományilletékes parancsnokát meghallgathatja. Az ügy iratai és a meghallgatott személyek nyilatkozatai alapján az ügy átvételét követő tizenöt napon belül döntést hoz.

(2) A Becsületbíróság a 225. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben megállapított tényállást nem bírálhatja felül, a megállapított tényállás alapján kizárólag arról hoz döntést, hogy

a) a szolgálati viszony megszüntetése jogkövetkezményként alkalmazandó, vagy

b) a szolgálati viszony megszüntetését a feltételek hiányában nem tartja indokoltnak.

(3) A Becsületbíróság

a) a 225. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben a felmentést helybenhagyja vagy hatályon kívül helyezi,

b) a 225. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a fenyítést kiszabó határozatot helybenhagyja vagy hatályon kívül helyezi.

(4) Ha a Becsületbíróság a fenyítést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezi, a döntésről a fegyelmi jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti. A fegyelmi jogkör gyakorlója a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés helyett a 185. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti fenyítést szab ki vagy az eljárást megszünteti. A fegyelmi jogkör gyakorlójának ezen határozata ellen panasznak nincs helye, a határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.

227. § (1) Az országos parancsnok névjegyzéket vezet a hivatás állomány azon tagjairól, akik a Becsületbíróság tagjaként eljárhatnak. A névjegyzék rendfokozati állománycsoportonként legalább tíz, legfeljebb ötven főt tartalmaz, akik példamutató magatartásuk, szolgálatellátásuk alapján méltóak a Becsületbíróság munkájában való közreműködésre. A névjegyzékre vételhez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) A Becsületbíróság három főből áll.

(3) A Becsületbíróság elnökét - az MRK Etikai Bizottságától bekért javaslat alapján - az MRK Elnöksége jelöli ki a hivatásos állománynak a rendvédelmi szervnél összeállított névjegyzéken szereplő tagjai közül.

(4) A Becsületbíróság további két tagját a Becsületbíróságot összehívó elöljáró jelöli ki, a hivatásos állomány névjegyzéken szereplő, az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjai közül.

(5) Nem lehet tagja a Becsületbíróságnak, aki

a) az ügyben eljárt, a döntéshozatalban részt vett vagy szolgálati beosztása alapján részt fog venni,

b) az érintettel szemben személyében elfogult, továbbá

c) ellen fegyelmi eljárás folyik vagy aki fenyítés hatálya alatt áll.

(6) Az állományilletékes parancsok, az MRK Etikai Bizottságának elnöke, valamint az érintett a tagok jelölésével szemben az (5) bekezdésre hivatkozva kifogással élhet. A kifogásolt tag helyett a jelölő három napon belül új jelöltet ad vagy a jelölést fenntartja. Ez esetben a tag kizárásáról a Becsületbíróság többi tagja dönt.

(7) A Becsületbíróság működési feltételeit az országos parancsnok biztosítja.

(8) A Becsületbíróság működésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

XIX. FEJEZET

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

104. A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége

228. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a rendvédelmi szervnek kell bizonyítania.

(3) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható vagy amelyet a rendvédelmi szerv vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a rendvédelmi szerv kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

229. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó egyhavi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A károkozó a háromhavi alapilletménye erejéig felel, ha gondatlanságából eredően

a) a rendvédelmi szerv gazdálkodására vagy az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével okozta a kárt,

b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta a kárt,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy

d) a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított károkozó előzőleg felhívta a figyelmet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szempontjából a hivatásos állomány tagjának a kártérítésre kötelezésről szóló határozat meghozatalakor érvényes alapilletményét kell alapul venni.

230. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

231. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a rendvédelmi szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár, hiány bekövetkeztét és mértékét a rendvédelmi szervnek kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

232. § (1) A leltárhiányért való megtérítési felelősséget - a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni és átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak vagy akadályoztatása esetén a képviselőjének jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, az ügyben érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárást befejező érdemi határozatának vagy a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.

233. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban, leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért a raktárvezető és a raktárvezető-helyettes hathavi, a beosztott raktáros, anyagkezelő négyhavi alapilletménye erejéig felel.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat, raktári készleteket állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

234. § A leltárhiányért a megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,

b) az anyagokat, raktári készleteket kezelésre szabályszerűen átadták, és azokat a raktáros átvette.

235. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük arányában, a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

(3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a rendvédelmi szerv közrehatása következtében állt elő.

236. § (1) Kártérítés címén a hivatásos állomány kárért felelős tagja - a 229. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével - köteles megtéríteni

a) a rendvédelmi szerv vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt és

c) a rendvédelmi szervet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(3) A kár összegének meghatározásánál

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét,

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, valamint, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat

kell - a számvitelről szóló törvény szerinti értékcsökkenésre is tekintettel - figyelembe venni.

(4) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a megrongálódott dolog értékesítéséből vagy biztosítási jogviszonyból eredően megtérült.

237. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást (a továbbiakban: a kártérítési eljárás megindítása). Ha a károkozó magatartás miatt fegyelmi eljárás indult, a kárfelelősség vétkességi alapú megállapításával meg kell várni a fegyelmi eljárás jogerős befejezését, kivéve, ha a fegyelmi eljárás alá vont a károkozás tekintetében a vétkességét az eljárás alá vonti meghallgatása során elismerte.

(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, az ügyben érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a kártérítési eljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni.

(4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárás során a kár mértékét vitatja, és emiatt a kár összegének vizsgálatára szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértői vizsgálat időtartamára az eljárás felfüggeszthető.

(6) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdek-képviseleti szervét, valamint ügyvédet hatalmazhat meg.

238. § (1) A kártérítési eljárás megindítását követő hatvan napon belül az állományilletékes parancsnok indokolt határozattal dönt a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről. A határidőbe a kártérítési eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidő az eljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárás megindításának mellőzésével kiadott határozatban rendelkezhet a kár megtérítéséről, ha a keletkezett kár összege a rendvédelmi illetményalap kétszeresét nem haladta meg, a károkozó a felelősségét írásban elismerte és kötelezettséget vállalt a kár harminc napon belüli megtérítésére.

239. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárásban hozott határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben tizenöt napon belül panasszal élhet. Ha a károkozó nem él panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

(2) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt nyolc napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt harminc napon belül elbírálja. A határidő további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A kártérítési eljárásban hozott másodfokú határozattal szemben a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a határozata ellen panasznak nincs helye, a határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

240. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, valamint részletfizetést engedélyezhet.

105. A rendvédelmi szerv kártérítési felelőssége

241. § (1) A rendvédelmi szerv - az e Fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett kárért.

(2) A rendvédelmi szerv mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

242. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania a kárát és azt, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a rendvédelmi szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

243. § (1) A rendvédelmi szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely

a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.

(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a rendvédelmi szerv csak vétkessége esetén felel.

(4) A rendvédelmi szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

244. § A rendvédelmi szerv a kárfelelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, valamint ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

245. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a távolléti díjat kell figyelembe venni, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével elismerhető keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

246. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

247. § (1) A rendvédelmi szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott közeli hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja a tényleges, valamint az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve.

248. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

a) az elmaradt illetményre eső társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot,

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét,

c) azt a pénzösszeget, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

d) azt a pénzösszeget, amelyhez a hivatásos állomány tagja vagy annak közeli hozzátartozója a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) azt a pénzösszeget, amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá, valamint

f) azt a pénzösszeget, amely biztosítási jogviszony keretében megtérült.

249. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult közeli hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a rendvédelmi szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a rendvédelmi szerv, valamint - a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

250. § A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A rendvédelmi szerv a kárigény bejelentésétől számított tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.

251. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:

a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátása

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, valamint

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának időpontjától

kezdődik.

(4) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, vagy a rendvédelmi szerv a 250. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

252. § (1) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától vagy annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A rendvédelmi szerv a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A rendvédelmi szerv hivatalból módosítja a járadék összegét.

253. § (1) A károsult a kártérítési igényét annak a szolgálati helynek az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be, ahol a kár keletkezett.

(2) A rendvédelmi szerven belüli vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

254. § (1) A kártérítési igény megalapozottságának és indokolt mértékének megállapítása után a kártérítést a rendvédelmi szerv szervezeti egysége fizeti ki, ha

a) a kárfelelősségét az igény egésze tekintetében elismerte,

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű,

c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

255. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül, a 253. §-ban, vagy a 254. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény vagy annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, az elbíráló szerv erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat.

(2) A károsult a határozat ellen harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

XX. FEJEZET

SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI

256. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak a szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyv

a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, valamint

b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány egykori tagjának sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

XXI. FEJEZET

SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ BALESET, BETEGSÉG MINŐSÍTÉSE

257. § (1) A hivatásos állomány tagja balesetének, a (2) bekezdés szerinti betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének vizsgálatát a hivatásos állomány tagja is kezdeményezheti.

(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, szolgálatképtelenséget okozó olyan balesetéről, amely szolgálatellátása során vagy azzal összefüggésben érte, továbbá olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, és vélelmezhetően a szolgálati tevékenységgel összefüggésben keletkezett vagy jelentősen súlyosbodott, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3) A jogszabályban meghatározott eljárás keretében az állományilletékes parancsnok a balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről indokolt határozatban dönt (a továbbiakban: minősítő határozat). A minősítő határozatot a hivatásos állomány tagja - halála esetén közeli hozzátartozója - részére meg kell küldeni.

(4) A minősítő határozat ellen a hivatásos állomány tagja a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a miniszter által meghatározott szervhez fellebbezéssel élhet. A hivatásos állomány tagja halálának vagy nyilatkozat tételére képtelen egészségi állapottal járó balesetének, megbetegedésének a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.

(5) A fellebbezést a miniszter által meghatározott szerv harminc napon belül bírálja el. E határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. A másodfokú eljárásban hozott határozattal szemben a bírósághoz keresetet lehet benyújtani.

(6) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetében a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

XXII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI, SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI ELLÁTÁSOK

106. Társadalombiztosítási ellátások

258. § (1) A hivatásos állomány tagjának és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátására a Tny., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, továbbá a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti ellátásra a hivatásos állomány tagja nem jogosult, ha ugyanazon jogi tény alapján e törvény szerinti ellátást vett igénybe.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határozza meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz, önkéntes nyugdíjpénztárhoz vagy önkéntes egészségpénztárhoz csatlakozhat.

107. Szociális gondoskodás

259. § (1) A rendvédelmi szerv szociális gondoskodásának körébe tartozik

a) a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja és közeli hozzátartozója,

b) a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója,

c) a hivatásos állomány elhunyt tagjának és a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjasnak az özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, továbbá az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap, valamint

d) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.

(2) A szociális gondoskodási körbe vonható a hivatásos állomány azon korábbi tagja is, akinek a szolgálati viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett és egészségi állapota miatt szociális gondozásra szorul.

260. § A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a rendvédelmi szerv saját költségvetése terhére pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít.

261. § (1) A hősi halott közeli hozzátartozója a Tny. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult, amelynek emeléséről a Tny. 62. §-a szerint kell intézkedni.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 262. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok - különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény - alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.

108. A kegyeleti gondoskodás

262. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt a miniszter hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A miniszter, az országos parancsnok, valamint az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány elhunyt tagját, valamint az elhunyt szolgálati nyugdíjast - a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel - a rendvédelmi szerv, fegyvernem, helyőrség vagy szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.

263. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként a 262. § szerinti elhunytat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként - az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó hozzájárulása esetén - katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérésének megfelelően polgári szertartással vagy vallási közösség által végzett vallásos szertartással kell eltemetni.

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, vagy akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.

264. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat vagy a rendvédelmi szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a rendvédelmi szerv viseli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó elhunyt esetében a rendvédelmi szerv a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, legfeljebb 50%-ban viseli a temetés költségeit, míg a 263. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.

XXIII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI NYUGDÍJASOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

265. § (1) A szolgálati nyugdíjas a nyugállományba helyezését követően is köteles a rendvédelmi szervhez, korábbi beosztásához és rendfokozatához méltó magatartást tanúsítani.

(2) A szolgálati nyugdíjas - a 266. §-ban meghatározott esetek kivételével - egyenruháját viselheti, az utolsó megállapított rendfokozatát „nyugállományú” jelzővel használhatja.

(3) A szolgálati nyugdíjas megtartja a minisztérium, valamint a rendvédelmi szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát vagy más bérlemény kiutalását kérheti.

(4) A szolgálati nyugdíjas rendfokozatban egy alkalommal előléptethető vagy kinevezhető, ha a rendvédelmi szerv célja érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységével arra érdemesült.

(5) A (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jog nem illeti meg a szolgálati nyugdíjast, ha a szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés b) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnt meg.

(6) A szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója a XXII. Fejezet rendelkezései szerint jogosult szociális gondoskodásra és kegyeleti ellátásra.

266. § (1) A szolgálati nyugdíjas egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a szolgálati nyugdíjas egyenruhát a rendvédelmi szerv lakóhely szerint illetékes területi szerve vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(3) Az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától a szolgálati nyugdíjas eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik. Az eltiltásról az utolsó szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter rendelkezik.

(4) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,

a) akinek szolgálati viszonyát a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, a 80. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szüntették meg,

b) aki nyugállományba helyezését követően egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít,

c) aki nyugállományba helyezését követően a rendvédelmi szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat, továbbá

d) akit nyugállományba helyezését követően szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

XXIV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI PANASZ ÉS A SZOLGÁLATI JOGVITA

109. Szolgálati panasz

267. § (1) A hivatásos állomány tagja, továbbá meghatalmazás alapján nevében az érdek-képviseleti szerv vagy a jogi képviselő elévülési időn belül - ha e törvény nem zárja ki - szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó munkáltatói intézkedést vagy annak elmulasztását sérelmesnek tartja.

(2) A fegyelmi vagy kártérítési eljárásban hozott határozat, valamint a baleset vagy betegség szolgálattal összefüggését minősítő határozat ellen szolgálati panasz benyújtásának nincs helye, ezen határozatokkal szemben a 212-214. §, a 239. és 255. §, valamint a 257. § (4)-(6) bekezdése szerint lehet jogorvoslattal élni.

(3) A szolgálati panaszt a hivatásos állomány tagja a munkáltatói intézkedés közlésétől számított tizenöt napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a szolgálati beosztását érintően a szolgálati viszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet a szolgálati panaszt előterjeszteni.

(4) A panaszt a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó elöljárónál lehet benyújtani, aki azt harminc napon belül megvizsgálja, és ha annak nem ad helyt, az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Az elöljáró parancsnok azt harminc napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben harminc nappal meghosszabbítható.

268. § (1) Az elöljáró parancsnok a döntésében

a) a szolgálati panaszt elutasítja,

b) a szolgálati panasznak részben vagy egészben helyt ad, vagy

c) a döntést hozó vagy mulasztó elöljárót új eljárásra utasítja.

(2) Az elöljáró parancsnok a szolgálati panasz elbírálását felfüggesztheti, ha nem állnak rendelkezésére az ügy érdemi elbírálásához szükséges adatok, iratok, azok beérkezéséig, valamint, ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik a hatáskörébe. Ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik az elöljáró parancsnok hatáskörébe, az elöljáró parancsnok kezdeményezi az előzetes kérdés elbírálását.

(3) A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevőt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg. A korábban már elbírált szolgálati panasszal azonos tartalmú panaszt vagy a panasznak a már elbírált részét az elöljáró indokolás nélkül elutasítja.

(4) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.

(5) A hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja által a védőoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott szolgálati panasz benyújtásának a védőoltás beadására halasztó hatálya van. A szolgálati panasz elbírálásáig az egészséget veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető olyan feladat ellátására, amelyre tekintettel a védőoltás beadását elrendelték.

269. § A 225. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a felmentés ellen benyújtott szolgálati panasz elbírálását követően a XVIII. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. A bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül lehet.

110. A bíróság előtti jogvita

270. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz

a) ha - a d) pontban meghatározott kivétellel - a szolgálati panaszát, az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították, vagy

b) ha - a d) pontban meghatározott kivétellel - a sérelmezett intézkedést a miniszter hozta,

c) a 212. § (5) bekezdésében, a 239. § (4) bekezdésében vagy a 257. § (6) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá

d) ha a Becsületbíróság a 225. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a felmentést vagy a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabását helybenhagyta.

(2) A rendvédelmi szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a rendvédelmi szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.

(3) A keresetet a hivatásos állomány tagja

a) a rendvédelmi szervnek azzal a szervezeti egységével, vagy ha a szolgálatát máshol látja el, a vezénylés helye szerinti szervvel szemben indíthatja meg, amelynek elöljárója az (1) bekezdés a) pontja esetében a sérelmezett, jogvitára okot adó intézkedést hozta,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a szolgálatteljesítési hely szerinti szervezeti egységgel szemben indíthatja meg.

(4) A keresetlevél benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

271. § (1) A bíróság a szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.

(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti szolgálati beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. A hivatásos állomány tagja sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.

(5) A rendvédelmi szerv kérelmére a bíróság mellőzheti a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztásába történő visszahelyezését, ha a hivatásos állomány tagjának továbbfoglalkoztatása a rendvédelmi szervtől méltányolható okból nem várható el.

(6) Ha a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezést, a bíróság a rendvédelmi szervet - az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.

(7) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe vagy felmentési tilalomba ütközik.

(8) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

XXV. FEJEZET

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

272. § (1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartás) kell vezetni.

(2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, a központi személyügyi nyilvántartást az országos parancsnok, valamint az országos főigazgató által vezetett szervezeti egységnél kell vezetni.

(3) A személyügyi nyilvántartásban kezelhető adatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A személyügyi nyilvántartásban történő adatkezelés célja

a) a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása,

b) a szolgálati viszonnyal összefüggő jogok gyakorolhatóságának és kötelezettségek teljesíthetőségének biztosítása,

c) a közeli hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás megállapításának és folyósításának biztosítása.

273. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely tartalmazza a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos alapvető előkészítő, valamint az 1. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó iratokat, munkáltatói intézkedéseket, beleértve a szolgálati viszony megszűnését követően keletkezett iratokat is, valamint a személyi nyilvántartó adatlapot.

(2) A személyi anyaggyűjtőből iratot selejtezni vagy adatot módosítani csak a jogszabályban meghatározott rendben lehet. A személyi anyaggyűjtőben elhelyezett és az onnan selejtezett iratról a személyi anyagban nyilvántartást kell vezetni. A személyi anyaggyűjtőt a szerv egyéb nyilvántartásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(3) A szolgálati viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további ötven évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.

274. § (1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók.

(2) A személyügyi alapnyilvántartás valamennyi adatáról és az adatok változásáról a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szervezeti egység folyamatos adatszolgáltatást nyújt a központi személyügyi nyilvántartásnak.

275. § A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek, és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek a szolgálati viszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:

a) a szolgálati elöljáró,

b) az állományilletékes parancsnok,

c) az országos parancsnok és helyettese, az országos főigazgató és helyettese,

d) a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár,

e) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy,

f) a teljesítményértékelést vagy minősítést végző személy,

g) a törvényességi ellenőrzéssel megbízott személy,

h) a feladatkörében eljárva az ügyész és a nyomozó hatóság tagja, valamint

i) az illetmény-számfejtést végző szerv az illetményszámfejtéshez szükséges mértékig.

276. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy köteles adatot szolgáltatni, és a változást nyolc napon belül bejelenteni az illetékes személyügyi szervnek.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl közérdekből nyilvános adat a hivatásos állomány tagjának rendfokozata, állampolgársága, szolgálati helye, valamint a részére adományozott kitüntető cím és a kitüntető cím adományozásának időpontja is.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában, illetve a 318. § szerinti állomány esetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig nemzetbiztonsági érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.

(5) A 275. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásokban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

(6) A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. Áthelyezést vagy vezénylést megelőzően az új munkáltatói szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.

111. Utánpótlási és vezetői adatbank

277. § A rendvédelmi szerv a központi személyügyi nyilvántartás részeként utánpótlási és vezetői adatbankot vezet, amely a hivatásos állomány tagjának - érdemeken és teljesítményen alapuló - tervezett előmenetelét szolgálja, egyben elősegíti a rendvédelmi szerveknél rendszeresített vezetői beosztások arra alkalmas személyekkel való betöltését.

278. § (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank az utánpótlási nyilvántartásból és a vezetői nyilvántartásból áll.

(2) Az utánpótlási nyilvántartás a hivatásos állománynak a jogszabályban meghatározott vezetőkiválasztási eljárás eredményeként vezetői beosztás ellátására alkalmas, nem vezetői beosztást betöltő tagjainak adatait tartalmazza.

(3) A vezetői nyilvántartás az osztályvezetői vagy annál magasabb besorolású vezetői beosztást betöltő személyeket tartalmazza.

279. § (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank a hivatásos állomány tagjának következő adatait tartalmazhatja:

a) név, születési név, születési hely és idő,

b) iskolai végzettség, több végzettség esetén valamennyi,

c) szakképzettségek,

d) államilag elismert szakképesítések,

e) tudományos fokozat,

f) idegennyelv-ismeret és annak foka,

g) a rendvédelmi szervnél betöltött szolgálati beosztások,

h) szakmai előéletre vonatkozó adatok,

i) vezetőképzésre és vezetői előmenetelre vonatkozó adatok, valamint

j) vezetőkiválasztási eljárások során a vezetői beosztások betöltésére vonatkozó alkalmasság felmérésére vonatkozó adatok.

(2) Az utánpótlási nyilvántartásba történő felvételhez a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása szükséges. A hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagját a rendvédelmi szerv köteles a vezetői nyilvántartásba felvenni.

(3) A vezetői kinevezés visszavonása és a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén, vagy ha a hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagjának szolgálati viszonya megszűnt, a hivatásos állomány tagjának adatait a vezetői nyilvántartásból törölni kell.

(4) Az utánpótlási nyilvántartásból törölni kell a hivatásos állomány tagjának adatait, ha

a) a hivatásos állomány tagja kéri,

b) az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, vagy

c) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnt.

XXVI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI IDŐ SZÁMÍTÁSA

280. § (1) Ahol e törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni:

a) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött időt,

b) a rendvédelmi szervnél kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt,

c) e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött időt,

d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állományában töltött időt,

e) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,

f) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi jogviszonyban eltöltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,

g) e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XLIII. törvény) rendelkezései alapján elismert és beszámított időt, valamint

h) a sor- és tartalékos katonai szolgálatban eltöltött időt.

(2) Ahol e törvény tényleges szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a valamely rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban eltöltött - naptári napban meghatározandó - időt, valamint

b) az e törvény hatálybalépése előtt az 1996. évi XLIII. törvény rendelkezései alapján tényleges hivatásos szolgálatban eltöltött szolgálati időt.

(3) A szolgálati viszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításakor fizetési várakozási időben eltöltött időként kell figyelembe venni az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott időket.

(4) Akinek a szolgálati ideje az 1996. évi XLIII. törvény 341/D. §-a alapján rögzítésre került,

a) a felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából az (1) bekezdés szerinti hivatásos szolgálati idejét,

b) a nyugdíj előtti rendelkezési állomány és a könnyített szolgálat szempontjából a (2) bekezdés szerinti tényleges szolgálati idejét

a rögzítéskor meghatározott szolgálati időre figyelemmel kell megállapítani, feltéve, hogy az kedvezőbb, mint az (1) vagy (2) bekezdés alapján megállapított hivatásos szolgálati idő, illetve tényleges szolgálati idő.

281. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, a házi őrizet, az ideiglenes kényszergyógykezelés, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés - a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés esetét kivéve - nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól utóbb jogerősen felmentették, a büntetőeljárást megszüntették, vagy a fegyelmi eljárást a 210. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján megszüntették.

282. § (1) Az illetmény nélküli szabadság tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számítható be a hivatásos szolgálati időbe és a tényleges szolgálati időbe. A szolgálati viszony tartama alatt gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság ideje a tényleges szolgálati időbe és a hivatásos szolgálati időbe beszámít.

(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama hivatásos szolgálati időnek számít, ha a járulékfizetési kötelezettségnek eleget tettek.

283. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 280. § (1) bekezdése szerint számított hivatásos szolgálati idejét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszony, bírósági vagy ügyészségi szolgálati viszony vagy közigazgatási szervnél munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.

XXVII. FEJEZET

A TISZTJELÖLT

284. § (1) A tisztjelölt tisztjelölti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szervet a jogszabályban és az ösztöndíj szerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.

(2) A tisztjelöltre e törvénynek a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

(3) A tisztjelölti jogviszonyra nem alkalmazható a 15. §, az 52-72. §, a 78. és 79. §, a 86-95. §, a 96-98. §, a 114-133. §, valamint a 154-178. §.

112. A tisztjelölti jogviszony létesítése és megszüntetése

285. § (1) A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy az ösztöndíj szerződés megkötésével a rendvédelmi szerv tisztjelölti állományába kerül. Személyügyi nyilvántartását, tisztjelölti jogviszonyával kapcsolatos ügyei intézését a rendvédelmi szerv végzi. A munkáltatói jogkör gyakorlója az ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szerv vezetője. Rendészeti alapképzésben ösztöndíj szerződés megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn.

(2) A tisztjelölti jogviszony létesítésének további feltétele, hogy a tisztjelölttel szemben hallgatói jogviszonyt kizáró körülmény nem áll fenn. Nem köthető ösztöndíj szerződés azzal, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya vagy tisztjelölti jogviszonya kizárás fenyítés jogerős kiszabásával, lemondással, tanulmányi kötelezettség önhibából történő elmulasztása miatt vagy méltatlanság jogerős megállapításával szűnt meg.

(3) Az ösztöndíj szerződést és annak módosítását írásba kell foglalni. A tisztjelölt az ösztöndíj szerződés megkötésével vállalja, hogy rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, és hivatásos állományba vételét követően, legalább a rendészeti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a vele ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesít. A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozzájárulásával ezt a kötelezettségét másik rendvédelmi szervnél is teljesítheti. A rendvédelmi szerv azt vállalja, hogy a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően hivatásos állományba veszi, és a végzettségének megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.

(4) A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt. A rendészeti alapfelkészítés befejezése után a tisztjelölt a rendvédelmi szerv hivatásos tagja számára előírt esküt tesz.

(5) Az ösztöndíj szerződésben a rendészeti alapfelkészítést tartalmazó hat hónap idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti jogviszonyát annak, aki a rendészeti alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti vagy a kifogástalan életvitel követelményeinek nem felel meg. A korábban folytatott rendészeti tanulmányok elismerésével megkötött ösztöndíj szerződésben - amennyiben a tisztjelölt ismételt rendészeti alapfelkészítésére nem kerül sor - hat hónap próbaidőt kell kikötni.

286. § (1) A tisztjelölti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének minősül, ha a tisztjelölt kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdekre vagy a tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezi a hivatásos állományba vételt.

(2) Ha az engedélyt a munkáltatói jogkört gyakorló megadja, vagy ha az érintett a tisztjelölti jogviszonyát nem kívánja fenntartani, a tisztjelölti jogviszony a neki felróható okból kerül megszüntetésre. A tisztjelölt tisztjelölti jogviszonyát egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti. Ha a tisztjelölt kérelmére a felek rövidebb határidőben nem állapodnak meg, a tisztjelölti jogviszony a jognyilatkozat közléstől számított harminc nap elteltével - a munkáltatói jogkört gyakorló külön intézkedése nélkül - megszűnik.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a tisztjelölti jogviszonyt egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti, ha a tisztjelölt határidőn belül önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíj szerződésben előírt kötelezettségeinek, vagy ha nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölti jogviszony a jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik.

(4) A tisztjelölti jogviszony e törvény erejénél fogva szűnik meg

a) a kizárás fenyítés jogerőre emelkedésével,

b) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve, ha a hallgatói jogviszony a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg, vagy

c) a tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezéssel.

(5) A tisztjelölti jogviszony megszűnésének napján - a munkáltatói jogkört gyakorló külön intézkedése nélkül - az ösztöndíj szerződés hatályát veszti. A tisztjelölti jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor a tisztjelölt köteles a vele ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szervnél elszámolni.

(6) Ha a tisztjelölti jogviszony neki felróható okból szűnik meg, a tisztjelölt a képzés költségeit miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.

(7) A tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti jogviszonyának fennállását nem érinti. A tisztjelölt a munkáltatói jogkört gyakorlótól kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetésével egyidejűleg különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel a tisztjelölti jogviszony szünetelését engedélyezze.

113. A tisztjelölti szolgálat

287. § (1) A tisztjelölt a vele ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szerv rendelkezési állományában, tisztjelölti szolgálati beosztásban, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. Szolgálati helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Hallgatói Tagozat (a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat) állományában kerül kijelölésre. A tisztjelöltek szolgálati feladatait a Rendvédelmi Tagozat szolgálati szabályzata tartalmazza. A Rendvédelmi Tagozaton megalakított egységek a képzési szakok és szakirányok szerint kerülnek megalakításra, amelyek egyben az állományilletékes rendvédelmi szerv tartalékát is képezik. Kötelékben és különleges jogrendi helyzetekben történő alkalmazásuk és gyakoroltatásuk rendjét az országos parancsnok és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza.

(2) A szolgálati érintkezés során a tisztjelöltet az alapfelkészítést követően az első évfolyamon őrmesteri, a másodikon törzsőrmesteri, a harmadikon főtörzsőrmesteri, rendfokozathoz kapcsolódó, a szolgálati szabályzatban rögzített kötelességek terhelik, és - ide nem értve a járandóságokat - jogok illetik meg.

(3) A tisztjelölt esetében a szolgálati érintkezés során szóban „hallgató” megszólítást kell alkalmazni, amelyet írásban a jövendő hivatásának megfelelő rendvédelmi szervnél alkalmazott jelzővel is ki lehet egészíteni.

(4) A tisztjelölt szolgálatteljesítése során önálló intézkedésre nem jogosult. Az alapképzést követően - az eskütétel után - szakmai gyakorlaton vagy elrendelt szolgálati tevékenység során szolgálati fegyvert, felszerelést a rendvédelmi szerv számára meghatározott szabályok szerint viselhet és a jogszabályok előírásainak megfelelően, a számára előírt módon használhat.

(5) A tisztjelölt szolgálatteljesítése képzési időnek minősül, amelyet úgy kell megállapítani, hogy az a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse.

(6) A tisztjelölt kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá a Rendvédelmi Tagozat állományában raj parancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására jelölhető ki.

114. A tisztjelölt járandóságai

288. § (1) A tisztjelöltet az e törvényben a hivatásos állomány tagját megillető járandóságok - a (2) bekezdésben megállapított korlátozások figyelembevételével - illetik meg.

(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölt havonta ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj a 11. mellékletben meghatározottak szerint alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, a tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll.

(3) Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíjelemekre megállapított szorzószámok és a rendvédelmi illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni. Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás és a visszatartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az egyes ösztöndíjelemek megállapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kialakított rendben történik, amelyről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem illetékes szerve havonta tájékoztatja az állományilletékes rendvédelmi szervet. A tájékoztatás és adatszolgáltatás rendjét az együttműködési megállapításban kell rögzíteni.

(5) Nem jogosult ösztöndíjra a tisztjelölt, ha a tisztjelölti jogviszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.

(6) A tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.

(7) A tisztjelölt pénzbeli járandóságait a rendvédelmi szerv havonta egy összegben a tisztjelölt által megnevezett fizetési számlára átutalja.

115. A tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelőssége

289. § (1) Ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A tisztjelölttel szemben fenyítésként a 185. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 55. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti fegyelmi büntetés szabható ki azzal, hogy az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ösztöndíj legfeljebb öt hónapra 10-50%-kal csökkenthető. Az elévülésre az Nftv. 55. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A tisztjelölt beosztásából - tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül - legfeljebb a büntető-, a fegyelmi és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor függeszthető fel, ha a szolgálati helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya vagy jellege miatt indokolt.

(3) A tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is.

(4) A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói önkormányzat is eljárhat.

XXVIII. FEJEZET

A RENDVÉDELMI SZERVNÉL FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓ

290. § (1) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendvédelmi szerv munkaviszonyt büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, valamint biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthet. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, a munkavégzés a nyilatkozattételt követően kezdhető meg.

(3) A rendvédelmi szerv működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.

(4) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a rendvédelmi szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult, valamint

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.

(5) A rendvédelmi szerv munkavállalója tekintetében alkalmazni kell a 109. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat.

(6) A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.

XXIX. FEJEZET

A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR

116. Az MRK jogállása, feladat- és hatásköre

291. § (1) Az MRK a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai köztestülete.

(2) Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a közalkalmazott az MRK tagjává válik.

(3) Az MRK tagozata

a) a rendőrség,

b) a büntetés-végrehajtási szervezet,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint

f) az Országgyűlési Őrség

hivatásos állománya tagjainak és közalkalmazottainak a)-f) pont szerint elkülönülő résztestülete.

292. § (1) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.

(2) Az MRK tagjai az e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, valamint a 293. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.

(3) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral közös szervezetek létrehozásáról és az együttműködés rendjéről.

(4) Az MRK

1. javaslattételi joggal rendelkezik a rendvédelmi szervek tevékenysége minőségének jobbítása érdekében,

2. a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, módosítását,

3. konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában,

4. véleményét ki kell kérni a szolgálati viszonnyal valamint a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,

5. kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal vagy közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását,

6. feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,

7. megalkotja működési szabályait,

8. megalkotja éves költségvetését és elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,

9. megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,

10. tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,

11. a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,

12. a Kormánynál - a miniszter útján -, a miniszternél, az országos parancsnoknál és az országos főigazgatónál kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,

13. szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet,

14. pályázatokat írhat ki és bírálhat el, továbbá kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására,

15. tagjai számára kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,

16. megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményezhet,

17. tagot delegál a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság elnökségébe, továbbá

18. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.

(5) A rendvédelmi szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a hivatásos vagy közalkalmazotti állomány szolgálatteljesítésére vagy munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére vagy munkaidejére, pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.

(6) Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést, döntést vagy annak tervezetét, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

117. Az MRK szervezete, működése

293. § Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll.

294. § (1) Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés.

(2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés működésének rendjét az Alapszabály állapítja meg.

(3) A Közgyűlés

a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit,

b) megválasztja saját tagjai közül a Felügyelőbizottság elnökét és tagjait,

c) megválasztja saját tagjai közül az Etikai Bizottság elnökét és tagjait,

d) megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot, továbbá

e) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét.

(4) A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását - ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire.

(5) A miniszter, az országos parancsnok, valamint az országos főigazgató a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

295. § (1) Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség.

(2) Az Elnökség tagjai az elnök és az alelnökök.

(3) A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja.

(4) Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen hat alelnök segíti.

(5) Az MRK elnöke a megbízatása idejére rendelkezési állományba kerül. Az elnök illetményének megállapítására - a megbízatás ideje alatt - az országos parancsnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

296. § A Felügyelőbizottság a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen hat tagból áll. A Felügyelőbizottság elnökét a Közgyűlés választja meg.

297. § (1) Az Etikai Bizottság a Közgyűlés által megválasztott, a 291. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként négy, valamint a 291. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében egy, összesen huszonegy tagból áll.

(2) Az Etikai Bizottság elnökét a Közgyűlés választja meg. Az Etikai Bizottság az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.

(3) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le.

(4) Etikai vétséget követ el az, aki a 14. § rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a rendvédelmi szerv hivatásos vagy közalkalmazotti állományára vonatkozó előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.

(5) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK a hivatásos állomány tagjával szemben

a) fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál,

b) javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére, vagy

c) megszünteti az etikai eljárást.

(6) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK a közalkalmazottal szemben az (5) bekezdés a) vagy c) pontjában foglaltakat alkalmazhatja.

298. § Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a Felügyelőbizottság és az Etikai Bizottság feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.

299. § (1) A főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A főtitkár az MRK-val munkajogviszonyban áll. A munkáltatói jogkört a főtitkár felett az elnök gyakorolja.

(3) A főtitkárra nem alkalmazható a 303. § (1) és (2) bekezdése.

300. § (1) Az MRK és a 291. § (3) bekezdése szerinti tagozat részére feladatai ellátása céljából - az MRK és a rendvédelmi szerv vagy a miniszter közötti megállapodás alapján - a rendvédelmi szerv vagy a miniszter helyiségeket és a tevékenysége ellátásához szükséges egyéb eszközöket térítésmentesen biztosíthat.

(2) A miniszter - az MRK és a miniszter közötti megállapodás alapján - az MRK részére pénzbeli támogatást nyújthat.

(3) A rendvédelmi szerv - az MRK és a rendvédelmi szerv közötti megállapodás alapján - az MRK-n keresztül pénzbeli támogatást nyújthat a 291. § (3) bekezdése szerinti azon tagozatnak, amelybe a rendvédelmi szerv hivatásos és közalkalmazotti állományának tagjai tartoznak.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt megállapodások nyilvánosak, azokat az MRK és a támogatást nyújtó miniszter által vezetett minisztérium vagy rendvédelmi szerv honlapján közzé kell tenni.

118. A Közgyűlés tagjainak megválasztása

301. § (1) Az MRK Közgyűlésének tagjait a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai és közalkalmazottai közül választják meg öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint.

(2) Nem jelölhető közgyűlési tagnak az, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(3) A Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a tagsági viszony szünetel.

(4) A Közgyűlés a 291. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként tíz, a 291. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében három, összesen ötvenhárom tagból áll.

119. Tagsági viszony és az MRK tagjainak nyilvántartása

302. § (1) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja és közalkalmazottja az MRK tagja.

(2) Az MRK-tagsági viszony a szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létrejöttével keletkezik.

(3) Az MRK-tag fennálló tagsági viszonyát a szolgálati igazolvány, közalkalmazottak esetében a munkáltatói igazolvány igazolja. Az Iroda az MRK tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából - a tag kérésére - az MRK-tagság fennállásáról igazolást állít ki.

(4) Az Iroda a rendvédelmi szervet megkeresheti a szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony fennállása tényének ellenőrzése vagy a 304. § (2) bekezdésében meghatározott adatok bekérése céljából. A rendvédelmi szerv a megkeresésre öt munkanapon belül köteles írásban tájékoztatást adni az Iroda részére.

(5) Megszűnik a tagsági viszony a szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnésével.

303. § (1) Az MRK-tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.

(2) Az MRK tagja - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Alapszabályban meghatározottak szerint

a) a Közgyűlés tagjának, tisztségviselőjének megválasztható,

b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában részt vehet, és

c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogokat kizárólag a főigazgató engedélyével gyakorolhatja.

(4) Az MRK tagja köteles az MRK működésére vonatkozó szabályokat megtartani.

304. § (1) Az Iroda kérelmére az MRK tagjáról a tagság igazolása és a tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából a rendvédelmi szervtől a következő adatokat adja át:

a) a tag neve, születési helye, ideje, anyja születési neve,

b) a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, a hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata,

c) a foglalkoztató szerv megnevezése, valamint a szolgálatteljesítési hely.

(2) Az Iroda az MRK tevékenységével összefüggésben a rendvédelmi szervtől a következő adatok átadását is kérheti tagról vagy azok meghatározott csoportjáról:

a) a tag lakóhelye, tartózkodási helye, e-mail címe,

b) a tag fényképe, önéletrajza, legmagasabb iskolai végzettsége,

c) a tag eltartott gyermekeinek neve, születési helye, ideje,

d) a rendvédelmi szervnél fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony kezdete, és

  Vissza az oldal tetejére