Időállapot: közlönyállapot (2015.IV.24.)

2015. évi XLII. törvény - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról 5/6. oldal

e) kizárólag a korábban fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony tekintetében a tag korábbi szolgálati viszonyának vagy közalkalmazotti jogviszonyának kezdő és befejező dátuma.

(3) Az MRK (5) bekezdésben meghatározott tagjai vonatkozásában csak az (1) bekezdésben megjelölt adatokat kell nyilvántartani.

(4) A nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - adatszolgáltatás csak a tag részére, saját adatairól teljesíthető.

(5) A miniszter a rendőrséggel vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati viszonyban álló, a 318. § (1) bekezdése szerinti más foglalkoztatási jogviszony létesítésével vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával megbízott tagjai, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg közjogi szervezetszabályozó eszközben.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (5) bekezdés szerinti állománya tekintetében az Iroda a 302. § (3) és (4) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben az Iroda részére meghatározott feladatokat az (5) bekezdés szerinti közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottak szerint adatkezelésre kijelölt személy útján teljesíti. A rendvédelmi szerv a 302. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 306. §-ban meghatározott kötelezettségének az adatkezelő felé teljesített adatszolgáltatással tesz eleget.

(7) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a nyilvántartást a tagozaton belül polgári nemzetbiztonsági szolgálatonként elkülönítetten kell kezelni. Ezek a nyilvántartások, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói vonatkozásában vezetett nyilvántartások sem egymással, sem az MRK más tagsági nyilvántartásával nem kapcsolhatók össze.

120. Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok

305. § (1) Az MRK tisztségviselője a hivatásos vagy közalkalmazotti állomány legalább ötéves rendészeti vagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező tagja lehet. Az MRK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik

a) az MRK-tagsági viszony megszűnésével,

b) lemondással,

c) összeférhetetlenség kimondásával,

d) a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával, valamint

e) az Alapszabályban meghatározott más okból.

(3) Az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet

a) politikai párt tagja,

b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető,

c) olyan személy, aki más kamara tagja, továbbá

d) olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek megválasztottak.

(4) Az Elnökség, a Felügyelőbizottság és az Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik szolgálati beosztásuk szerint egymás alá-fölérendeltjei.

(5) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, vagy ha az ok később keletkezett, az ok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól vagy a bejelentéstől számított tizenöt napon belül meg kell szüntetni és erről a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, ügyintézői testületi tagsága megszűnik.

121. Az MRK és az állami szervek kapcsolata

306. § (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a 306-308. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint

c) az általa irányított szerv működésével vagy az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb - az MRK tagjainak csoportját érintő - döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni.

307. § (1) Az MRK felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, vagy egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy az MRK

a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata vagy azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, valamint

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) Ha az MRK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A közigazgatási és munkaügyi bíróság

a) megsemmisíti az MRK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést, vagy

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek működését felfüggeszti.

(4) Az ügyészég és a közigazgatási és munkaügyi bíróság a (3) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedések megtételével egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert.

122. A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai

308. § (1) A rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelentőségű szakmai kérdésekben a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet.

(2) Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács részvételével működik.

(3) A konzultatív tanáccsal való együttműködésről a miniszter és az MRK együttműködési megállapodást köt. A konzultatív tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselőjét a rendvédelmi szervekkel és az idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat ellátó szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban állók érdekeinek egyeztetése céljából.

(4) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot a (3) bekezdés szerinti megállapodásban meghatározott rendben és időközönként kell összehívni.

(5) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos és közalkalmazotti állomány tagjainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak, továbbá mindazok a tárgykörök, amelyek e törvény alapján az MRK feladatkörébe tartoznak.

(6) Az ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, valamint javaslattételre jogosult az (5) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.

(7) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelős miniszter és az MRK közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

(8) Az ágazati érdekvédelmi tanácsra vonatkozó rendelkezések nem zárják ki alacsonyabb szinten érdekegyeztető fórum alapítását.

XXX. FEJEZET

A SZAKSZERVEZET

309. § (1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a rendvédelmi szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

(2) E törvény alkalmazásában

a) a szakszervezet olyan érdek-képviseleti szerv, amelynek elsődleges célja a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,

b) a rendvédelmi szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet olyan szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a rendvédelmi szervnél képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik.

310. § (1) A hivatásos állomány tagjai jogosultak a rendvédelmi szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a rendvédelmi szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.

(2) A rendvédelmi szerv és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult személyről, valamint a tisztségviselő személyéről.

311. § (1) E Fejezet alkalmazásában tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon.

(2) A rendvédelmi szerv nem köteles tájékoztatást adni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a rendvédelmi szerv jogos érdekeit vagy működését veszélyeztetné.

(3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a rendvédelmi szerv jogos érdekei vagy működése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.

(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a rendvédelmi szerv jogos érdekeinek, a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

312. § (1) A rendvédelmi szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzon.

(2) A szolgálati viszony létesítését, valamint fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a hivatásos állományba jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a rendvédelmi szerv által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.

(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.

(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

(5) A rendvédelmi szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. A rendvédelmi szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

123. Szakszervezeti érdekegyeztetés a rendvédelmi szervvel

313. § (1) A rendvédelmi szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a rendvédelmi szerv kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. Az állományilletékes parancsnok a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját, valamint a tájékoztatásra adott válaszát legkésőbb harminc napon belül, indokolásával együtt közölni köteles.

(2) A szakszervezet a rendvédelmi szervtől a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.

(3) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói intézkedéssel, döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a rendvédelmi szervvel közölni.

(4) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.

(5) A rendvédelmi szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a rendvédelmi szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(6) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a rendvédelmi szervvel vagy annak érdek-képviseleti szervezetével szemben a szolgálati viszonyt érintő körben, anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

(7) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - szolgálati viszonyát érintő ügyben, valamint gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

314. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a hivatásos állománynak a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt tagjának tizenöt munkanapot elérő átrendeléséhez vagy vezényléséhez, a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a rendvédelmi szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha a felmentés a 86. § (2) bekezdése alapján kötelező. A 86. § (2) bekezdése szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet szervezeti egységenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.

(3) A szakszervezet a hivatásos állomány (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a rendvédelmi szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a rendvédelmi szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről a hivatásos állomány védelemre jogosult tagjának megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a rendvédelmi szervet.

315. § (1) Feladata ellátása érdekében a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz százalékának megfelelő szolgálatteljesítési időkedvezmény illeti meg a rendvédelmi szerv hivatásos állománya legalább tíz százalékának a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a hivatásos állomány 314. § (2) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját. A szolgálatteljesítési időkedvezmény nem vonható össze.

(2) A szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a hivatásos állomány tagjának önhibáján kívül ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A rendvédelmi szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételét.

(3) A szolgálatteljesítési időkedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési időkedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

316. § A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy a rendvédelmi szerv területére hivatali időben beléphet, ha a szakszervezetnek a rendvédelmi szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van. A belépéskor és a rendvédelmi szerv területén tartózkodás ideje alatt a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a rendvédelmi szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat.

317. § Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a szolgálati viszonyban állók érdekegyeztető fóruma is.

XXXI. FEJEZET

EGYES RENDVÉDELMI SZERVEKRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

124. A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok

318. § (1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendőrség hivatásos állományának tagja, szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálati feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével - más foglalkoztatási jogviszony létesítésével vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a hivatásos állomány tagja társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.

(3) A hivatásos állomány (1) bekezdés szerinti tagjának foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályokat a miniszter állapítja meg. A költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében az érintett miniszterek együttesen kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben rendelkeznek.

319. § A hivatásos állomány azon tagja részére, aki nemzetközi kötelezettség teljesítése vagy megállapodás alapján közös határ menti járőrszolgálati tevékenységet lát el, és ennek keretében külföldi szolgálati helyen teljesít szolgálatot, az állományilletékes parancsnok változó szolgálatteljesítési helyet állapít meg, azzal, hogy a szolgálatteljesítési hely külföldi szolgálatteljesítési hely is lehet.

125. Különleges foglalkoztatási állomány

320. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult

a) vállalja, hogy szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot, és

b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, kérelmére - függetlenül attól, hogy melyik rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn korábbi szolgálati viszonya - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szenior állományába kell venni.

(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.

(3) A szenior állományban történő foglalkoztatásra az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregséginyugdíj-korhatár betöltéséig foglalkoztatható.

321. § (1) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye azonos a részére a szenior állományba vétel előtt folyósított szolgálati járandóságnak a Knytv. 5. § (2)-(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított összegével, de el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150%-át. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregséginyugdíj-emelés mértékével.

(2) Szenior állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(3) A szenior állomány tagjának illetményét a központi költségvetés a rendvédelmi szervnek megtéríti.

322. § (1) A szenior állomány tagja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fegyver nélküli szolgálatot lát el.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti harmincöt óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el. A szenior állományban foglalkoztatott beleegyezése nélkül éjszakai szolgálatteljesítés részére nem rendelhető el.

(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.

(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

323. § A szenior állományban foglalkoztatott a szolgálati viszony létesítését követően, a tényleges szolgálat megkezdése előtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelő képzésben részesül.

324. § (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt is megszűnik

a) a szenior állomány tagjának kérelmére,

b) ha a szenior állomány tagjával szemben a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, vagy a 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában foglalt ok áll fenn, vagy

c) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját megelőzően legalább hatvan nappal be kell nyújtani.

(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg, az érintett a szenior állományba egy alkalommal visszavehető.

(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját - ha megfelel a 36. §-ban vagy a 39. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek - előnyben kell részesíteni.

325. § (1) A szenior állomány tagja - beleegyezése nélkül - szolgálatát közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervnél is teljesítheti. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát - ha a vezénylést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot - nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervnél történő szolgálat határozott ideig, de legfeljebb két évig tart, amely időtartam a szenior állomány tagjának beleegyezésével határozatlan időre meghosszabbítható.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vezénylésre a 63. § vagy a 65. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy a szenior állomány vezényelt tagjának illetményére, munkaidejére, foglalkoztatási feltételeire a 320-323. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

326. § A szenior állomány tekintetében a 44. § (2)-(4) bekezdése, a 46. és 47. §, a 49. és 50. §, a 67. §, a 70. és 71. §, a 74-95. §, a 112-141. § a 152. §, a 154. §, a 159-162. §, a 177. §, valamint a 280-283. § nem alkalmazható.

126. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok

327. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagjai szolgálatot teljesíthetnek a megyei, fővárosi és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál is. A hivatásos állománynak a védelmi bizottsághoz vezényelt tagja esetében a 62. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem alkalmazható.

328. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagjának szolgálati helye illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagja szolgálati helyének illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet nem végezhet. A szolgálati hely illetékességi és működési területén kívüli, tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi.

(3) Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagjának kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenység végzésére irányuló jogviszonyának létesítését, fenntartását.

127. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok

329. § (1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományával kapcsolatos humánigazgatási feladatok ellátásában az Országgyűlés Hivatala is részt vehet.

(2) Az Országgyűlési Őrség központi személyügyi nyilvántartást nem vezet.

(3) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja az alábbi, e törvényben a miniszter számára biztosított munkáltatói jogokat:

a) a 62-66. § szerinti vezénylés esetében,

b) a 69. § szerinti külföldre vezénylés esetében,

c) a 262. § (1) bekezdése szerinti hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás esetében,

d) a 308. § (1) bekezdése szerinti, az ágazati érdekvédelmi tanáccsal történő egyeztetés esetében.

(4) A 163. § (6) bekezdése alkalmazásában az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának illetményszámfejtését végző szerv ad elszámolást.

330. § (1) Az 54. § alkalmazása helyett az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta.

(2) Az Országgyűlési Őrségnél a könnyített állományra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Ha az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja megfelel a 79. §-ban meghatározott feltételeknek, kezdeményezésére át kell helyezni másik rendvédelmi szervhez, feltéve, hogy a másik rendvédelmi szervnél van olyan, a kérelmező által betölthető szolgálati beosztás, amely könnyített szolgálattal is ellátható.

128. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára vonatkozó szabályok

331. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja.

332. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja - a szolgálati elöljáró által elrendelt időszakban - köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.

333. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja szakszervezetnek nem lehet tagja, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a hivatásos állomány érdekvédelmére szakszervezet nem működhet.

(2) A 109. § (5) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja köteles bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső tevékenység folytatását. Ezen tevékenységek folytatását az állományilletékes parancsok korlátozhatja, ha az sérti vagy veszélyezteti a szolgálati érdeket.

334. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a szolgálati viszony létesítésének további feltétele a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása. A poligráfos vizsgálatot - a miniszter által meghatározott szabályok szerint - a hivatásos állományba vételre irányuló eljárás, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok végrehajtása, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. A poligráfos vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.

(2) A miniszter e törvényben meghatározottakon túl, a szolgálat sajátosságainak megfelelő további alkalmassági követelményeket határozhat meg.

(3) Ha a szolgálati viszony létesítése kormányzati szolgálati jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából vagy más rendvédelmi szervnél fennálló szolgálati viszonyból áthelyezéssel történik, próbaidő a 49. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kiköthető.

335. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja - az 51. §-ban meghatározott szerveken kívül - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.

(2) Az 54. § alkalmazása helyett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának más szervhez vezénylése esetén a 62. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazandó.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében azon szolgálati beosztásban, amelyben idegen nyelv használata szükséges, valamint ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, az idegennyelv-tudási pótlék mértékét a 160. § (6) bekezdése alapján kell megállapítani.

(5) A 130. § (1) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban a rendészeti alapvizsga helyett közigazgatási alapvizsga, továbbá rendészeti szakvizsga helyett közigazgatási szakvizsga teljesítése írható elő.

336. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetően a munkáltató polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait külső foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítve - azt felhasználva - leplezetten látja el.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja akkor is rendelkezési állományban van, ha külső szervvel létesített leplezett munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a rendelkezési állományban lévők a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok terhére illetményben és egyéb bér jellegű kifizetésekben nem részesülhetnek, szolgálati viszonyuk azonban folyamatos.

337. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést. E jogkör nem ruházható át.

338. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.

339. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólag központi személyügyi nyilvántartást vezetnek.

(2) A központi személyügyi nyilvántartásba a 275. §-ban meghatározottakon túl betekinteni, valamint onnan adatot átvenni a miniszter, a miniszter kabinetfőnöke, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását segítő szervezetben vagy az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak. A 275. §-ban foglalt közvetlen elektronikus hozzáférési jogosultság a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által vezetett központi személyügyi nyilvántartás vonatkozásában nem alkalmazható.

XXXII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

340. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:

1. meghatározza a rendvédelmi szerv e törvény szempontjából központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szerveit, szervezeti egységeit, az önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységeit és az állományilletékes parancsnokok felsorolását, továbbá a rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőket és azok használatára vonatkozó szabályokat,

2. megállapítsa a miniszter, az országos parancsnok, az országos főigazgató, valamint az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó vezető munkáltatói jogköreit,

3. meghatározza a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésre, a más rendvédelmi szervhez történő áthelyezésre, valamint a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség közötti áthelyezésre vonatkozó eljárási szabályokat és az áthelyezett foglalkoztatásával, jogaival és kötelezettségeivel összefüggő kérdéseket,

4. meghatározza a kifogástalan életvitel ellenőrzése végrehajtásának szabályait,

5. megállapítsa a más szervhez vezénylésre, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylésre, az ügyészi szervezethez vezénylésre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylésre vonatkozó szabályokat, továbbá a vezényelt foglalkoztatásával, jogaival és kötelezettségeivel összefüggő kérdéseket, és a rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, valamint az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit,

6. megállapítsa a külföldre vezénylésre vonatkozó szabályokat, a külföldre vezényelt juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára vonatkozó rendelkezéseket, valamint a külföldre vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást,

7. megállapítsa a diplomáciai és az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálat céljából külföldre vezénylés feltételeit, rendjét és az érintettet megillető juttatásokat,

8. meghatározza a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja jelölési eljárásának rendjét, a részére nyújtható juttatások, többletjuttatások, költségtérítések, ellátmány fajtáit, mértékét, azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét,

9. megállapítsa a hivatásos állomány Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programban szakértőként részt vevő tagjának szolgálati viszonyára és sajátos jogállására vonatkozó rendelkezéseket,

10. meghatározza a szolgálati viszony szünetelésének eljárási rendjét,

11. meghatározza a tartalékállományba vételre és a tartalékállomány működtetésre vonatkozó szabályokat,

12. megállapítsa az egyéni teljesítményértékelés kötelező elemeit és a teljesítményértékelés szintjeit, valamint a kötelező elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárás részletes szabályait,

13. megállapítsa a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és e vizsgák alóli mentesítést, valamint a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságra, a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi névjegyzékére és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékére vonatkozó rendelkezéseket,

14. meghatározza a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat,

15. meghatározza a hivatásos állomány tagjának lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének támogatása esetén a kölcsön feltételeit és az igénybevételre vonatkozó rendelkezéseket,

16. meghatározza a hivatásos állomány tagja által felvett kölcsönhöz nyújtott, az állami készfizető kezességvállalásra vonatkozó további szabályokat,

17. megállapítsa az országos parancsnok és helyettese, valamint az országos főigazgató és helyettese számára adható, valamint őket megillető juttatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, a megállapítás és a kifizetés részletes rendjét.

341. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:

1. meghatározza az állománytáblázat elemeit, elfogadásának és módosításának rendjét, valamint a szervezeti állománytáblázat elkészítésére vonatkozó szabályokat,

2. megállapítsa

a) a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket,

b) a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezényléssel betölthető szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket, valamint a vezényléssel betölthető szolgálati beosztások számát,

c) a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető beosztásokat, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket,

d) a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztások, a készenléti jellegű szolgálati beosztások, valamint az őrszolgálati beosztások körét,

3. megállapítsa

a) a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit,

b) az öltözködési szabályzatot, a rendszeresített egyenruha és egyenruházati termékek, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját,

c) a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait,

d) a szolgálati nyugdíjasok esetében az egyenruha és a rendfokozat viselésének eltiltására vonatkozó szabályokat,

4. meghatározza

a) a szolgálati igazolvány rendszeresítésével, érvényességével és a szolgálati igazolvánnyal történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat, a szolgálati igazolványnak a fegyverviselési, valamint intézkedési jogosultság igazolására vonatkozó szabályait, továbbá meghatározhatja a szolgálati igazolvány egyéb adattartalmát,

b) a szolgálati jelvény rendszeresítésével és a szolgálati jelvénnyel történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat,

5. meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja mely vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök esetében, valamint a készpénz, készpénzt helyettesítő eszköz vonatkozásában mely értékhatárt meghaladóan korlátozható abban, hogy azokat a szolgálatban magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá, hogy megállapítsa a magáncélú telekommunikációs eszközök szolgálatellátás során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat,

6. megállapítsa

a) a személyügyi igazgatás rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, az írásbeli nyilatkozat elektronikus adathordozón történő rögzítésének, valamint elektronikus úton közlésének eseteit és szabályait,

b) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a hivatásos állományba visszavétel feltételeit és eljárásrendjét, továbbá azon jogosultságokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja lemondása esetén elveszít,

c) az előmenetel részletes szabályait, a besorolási kategóriákba és fizetési fokozatba történő besorolás és az előresorolás rendjét,

d) a középfokú rendvédelmi oktatási intézményben tanulmányokat folytató személy hivatásos állományba vételének feltételeit, eljárásrendjét,

e) a szolgálati beosztás módosításának, a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésnek, az átrendelésnek, a megbízás helyettesítésre eljárási rendjét és feltételeit,

f) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, valamint a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét,

7. megállapítsa a tartalékos-nyilvántartás kezelésével kapcsolatos részletes szabályokat,

8. meghatározza a hivatásos állomány tagját a próbaidő alatt megillető illetmény és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosultság szabályait,

9. meghatározza a rendelkezési állományba helyezettek illetményére és a részére adható juttatásokra vonatkozó szabályokat,

10. megállapítsa a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok körét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait,

11. meghatározza azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz vagy egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, és a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait,

12. meghatározza a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,

13. meghatározza

a) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,

b) a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,

c) a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait,

d) a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését,

e) az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, a szolgálatképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat,

f) a rendvédelmi egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját,

14. megállapítsa a más keresőfoglalkozást nem folytatható vezetői beosztást betöltők körét, a más keresőfoglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást,

15. meghatározza

a) az egyéni teljesítményértékelés ajánlott elemeit, valamint az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó részletes eljárási szabályokat,

b) a szervezeti teljesítményértékelés szabályait,

16. meghatározza a minősítés tartalmi és eljárási szabályait, továbbá a minősítés alapján kezdeményezhető, e törvényben nem szabályozott munkáltatói intézkedéseket,

17. meghatározza a szolgálati beosztások besorolásához szükséges munkakör-értékelés végrehajtásának módszertanát és eljárási rendjét,

18. meghatározza

a) a rendfokozati vizsgával kapcsolatos részletes szabályokat,

b) a vezetővé képzéssel és magasabb vezetővé képzéssel kapcsolatos részletes szabályokat, a rendvédelmi szerv hivatásos állományát érintő vezetőképzési rendszert,

c) a rendvédelmi szerv hivatásos állományát érintő szakmai képzési és átképzési rendszert,

d) a rendvédelmi szerv hivatásos állományát érintő továbbképzési rendszert,

e) az utánpótlási és vezetői adatbank vezetésének és az adatkezelésének, valamint a vezetőkiválasztási eljárásnak a részletes szabályait, a kezelt adatoknak a vezetői beosztást betöltők kiválasztása során történő felhasználásának szabályait,

19. megállapítsa a vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket,

20. meghatározza

a) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,

b) a túlszolgálat, valamint a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, valamint a nyilvántartás szabályait, továbbá a túlszolgálat elszámolásának és a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét,

c) a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját,

21. meghatározza

a) az illetmény, illetményjellegű juttatások, pótlékok és egyéb juttatások megállapításának és folyósításának rendjét, a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét,

b) az egyes szolgálati beosztásokban a hivatásos pótlék mértékét,

c) a teljesítményjuttatásra jogosultság feltételeit és megállapításának rendjét,

d) az egyéb pótlékokra jogosító szolgálati beosztásokat és tevékenységeket, a pótlékok folyósításának feltételeit és rendjét, valamint a preferált településeket,

e) az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket, továbbá azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, valamint, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat,

f) a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és visszatérítési kötelezettség esetén az elengedés részletes rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit,

g) a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, valamint a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,

h) a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható napidíj mértékét, megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét,

22. meghatározza a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét,

23. megállapítsa

a) a fegyelmi eljárás rendjét és a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét, valamint a fegyelmi eljárásban ellátott jogi képviselettel kapcsolatos költségek megtérítésének szabályait,

b) a méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályokat,

c) a Becsületbíróságra és annak működésére, eljárására vonatkozó szabályokat, valamint a Becsületbíróság névjegyzékére vonatkozó szabályokat,

24. meghatározza a rendvédelmi szervek és a hivatásos állomány tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait,

25. meghatározza a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és feltételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minősítésének rendjét, valamint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját, továbbá a szolgálati nyugdíjasokkal kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásának rendjét,

26. megállapítsa a szolgálati panasz elbírálásának rendjét,

27. megállapítsa a tisztjelölti jogviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a tisztjelölti szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a tisztjelölt járandóságra jogosultság feltételeit, fajtáit és mértékét, megállapításának rendjét, folyósításának szabályait,

28. meghatározza a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a szenior állomány tagját megillető ruházati ellátási normát és a felszerelést.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével az (1) bekezdés szerinti tárgykörökben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg.

(3) Felhatalmazást kap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, a rendészeti felsőoktatás felügyeletét gyakorló miniszter, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített szolgálati beosztásokat, továbbá azok besorolási kategóriába sorolását rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter - az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter -, hogy a 2015. június 30-án szolgálati viszonyban álló, nem vezetői beosztást betöltő hivatásos állomány vonatkozásában meghatározza az illetményemelkedés szempontjából a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások felsorolását.

342. § (1) A 341. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben szabályozza a 341. § (1) bekezdés

a) 2. pont a), b), c) és d) alpontjában meghatározott tárgykört,

b) 6. pont a), c) és f) alpontjában meghatározott tárgykört,

c) 7. pontjában meghatározott tárgykört,

d) 13. pont a) alpontjában meghatározott tárgykört,

e) 15. pont b) alpontjában meghatározott tárgykört,

f) 17. pontjában meghatározott tárgykört,

g) 18. pont a), b), c), d) és e) alpontjában meghatározott tárgykört,

h) 19. pontjában meghatározott tárgykört,

i) 20. pont a), b) és c) alpontjában meghatározott tárgykört,

j) 21. pont b), d) és e) alpontjában meghatározott tárgykört,

k) 24. pontjában meghatározott tárgykört.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

(3) A 341. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a 2015. június 30-án szolgálati viszonyban álló, nem vezetői beosztást betöltő hivatásos állomány vonatkozásában az illetményemelkedés szempontjából a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások felsorolását.

343. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 284-289. § és a 11. melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 369. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

344. § (1) 2015. július 1. napjától folyamatosnak tekintendő e törvény szerinti szolgálati viszonya annak, aki 2015. június 30-án az 1996. évi XLIII. törvény alapján hivatásos szolgálati jogviszonyban állt.

(2) A 351. § alapján 2015. július 1-jei hatállyal meghozott munkáltatói intézkedések nem minősülnek átszervezésnek.

(3) E törvény hatálybalépésekor a szolgálati viszony létesítésére, módosítására a folyamatban lévő ügyekben az e törvény szabályait kell alkalmazni.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő szolgálati viszony megszüntetések esetében az 1996. évi XLIII. törvény szabályai szerint kell eljárni.

(5) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni. E fegyelmi ügyekben - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elbíráláskor hatályos törvényben szereplő fenyítési nemek alkalmazhatók.

345. § E törvény hatálybalépése nem szakítja meg az 1996. évi XLIII. törvény szerinti szolgálati viszonyból eredő igények elévülését.

346. § (1) A 13. § (6) bekezdésében foglalt korlátozást a hivatásos állománynak az e törvény hatálybalépését követően nem hivatásos munkakörré minősített munkakörben foglalkoztatott tagja esetében kell alkalmazni.

(2) A hivatásos állomány azon tagja, aki e törvény hatálybalépésének napján történő besorolása alapján a 2015. június 30-án viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra, a korábbi rendfokozatát címzetes jelzővel viseli, amelynek rövidítése: „c.”.

(3) A címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja mindaddig viseli, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozottal. Ezen időpontot követően a hivatásos állomány tagja a besorolás szerinti rendfokozatot viseli tovább akkor is, ha szolgálati beosztásának megváltozása miatt a besorolás szerinti rendfokozata alacsonyabb a korábbi címzetes rendfokozatnál.

(4) A munkáltatói intézkedéseken a címzetes és a besorolás szerinti rendfokozatot egyaránt fel kell tüntetni.

(5) A rendfokozatban visszavetés fenyítés alkalmazása esetén a hivatásos állomány címzetes rendfokozatot viselő tagja esetében a címzetes rendfokozat tekintetében kell a fenyítést végrehajtani. A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazása esetén a hivatásos állomány címzetes rendfokozatot viselő tagja a címzetes rendfokozatát is elveszíti.

(6) A hivatásos állomány címzetes rendfokozatot viselő tagja esetében a rendfokozatban soron kívüli előléptetés, kinevezés esetében a tényleges rendfokozatban lehet előléptetni, előresorolni.

(7) Az 1996. évi XLIII. törvény alapján, e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott szolgálati igazolvány érvényességét e törvény hatálybalépése nem érinti, a szolgálati igazolvány 18. § (3) bekezdése szerinti adattartalmat a 2015. július 1-jét követően kiadásra kerülő szolgálati igazolványok vonatkozásában kell alkalmazni.

(8) Az 1996. évi XLIII. törvény alapján, e törvény hatálybalépését megelőzően elrendelt szolgálati beosztásból felfüggesztés esetében a 199. § (3) bekezdése és a 221. § (1) bekezdése szerinti időtartamot e törvény hatálybalépésének napjától kell számítani.

(9) A szolgálati nyugdíjas - amennyiben nyugállományba helyezésekor címzetes rendfokozattal rendelkezett - „nyugállományú” jelzővel a címzetes rendfokozatát használhatja.

347. § (1) A 33. § (7) bekezdésében meghatározott feltételt az e törvény hatálybalépését követően létesítendő szolgálati viszony esetében kell alkalmazni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja 2011. január 1-je előtt megfelelt a kifogástalan életvitel követelményének, a 42. § (4) bekezdés b) pontja alapján a kifogásolható életvitel megállapításának csak a 2011. január 1-jét követően elkövetett bűncselekmény esetén van helye.

(3) Akinek a szolgálati viszonya e törvény hatálybalépésének napján fennáll, a 42. § (3) bekezdése szempontjából érvényes nyilatkozatnak kell tekinteni az 1996. évi XLIII. törvény 37/B. § (2) bekezdésének megfelelően az e törvény hatálybalépését megelőzően megtett nyilatkozatokat.

(4) Akinek e törvény hatálybalépése előtt próbaidőt kötöttek ki és a próbaidő időtartama 2015. július 1-jén még nem telt el, a próbaidő a szolgálati viszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn. A próbaidő leteltekor az 50. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

348. § (1) Az 58. § (4) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően történő vezetői kinevezésekre kell alkalmazni. Az 58. § (4) bekezdése szempontjából a három év számításánál a korábban megfelelő vezetői beosztásban eltöltött időt a 351. § szerinti besorolás alapján kell figyelembe venni. Az Országgyűlési Őrség esetében az 58. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jét követő vezetői kinevezések esetében kell alkalmazni.

(2) Az 58. § (5) bekezdését - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az e törvény hatálybalépését követően kinevezett vezetők esetében kell alkalmazni.

(3) A hivatásos állomány azon tagja esetében, aki e törvény hatálybalépését megelőzően az 1996. évi XLIII. törvény 258. §-ának alkalmazásával került vezetői beosztásba kinevezésre, az 58. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamot a vezetői beosztásba történő kinevezésétől kezdődően kell számítani.

(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott négy hónapos időbeli korlátozás alkalmazása szempontjából a korlátozást 2015. július 1-jétől kezdődően időarányosan kell figyelembe venni.

(5) A 2015. június 30-án fennálló, az 1996. évi XLIII. törvény 49. §-a szerinti vezénylés e törvény hatálybalépésének napjától a 60. § szerinti átrendelésnek minősül.

(6) A 2015. június 30-án fennálló, az 1996. évi XLIII. törvény 49/B-49/G. §-a szerinti más szervhez vezénylés e törvény hatálybalépésének napján - a foglalkoztató más szerv jellegének megfelelően - a 62-68. § szerinti vezényléssé alakul át, azzal, hogy e törvény hatálybalépését követően

a) a vezénylés tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a 351. § szerinti besorolással egyidejűleg az e törvény szabályainak való megfelelés érdekében módosítani kell,

b) azon esetekben, ahol a 62. § (2) bekezdése alkalmazandó, a határozatlan idejű vezénylés öt éves határozott idejű vezényléssé alakul át és az ötéves időtartamot e törvény hatálybalépésének napjától kezdődően kell számítani.

(7) A 69. § szerinti külföldre vezénylés szabályait e törvény hatálybalépésének napját követő vezénylésekre vagy a külföldre vezénylés időtartamának meghosszabbítására kell alkalmazni.

(8) Aki e törvény hatálybalépésének napján az 1996. évi XLIII. törvény 50. §-a szerinti megbízást lát el, e törvény hatálybalépését követően a 71. § szerinti díjazásra jogosult. A 71. § (5) bekezdése szerinti időtartamot e törvény hatálybalépésének napjától kell számítani.

(9) E törvény hatálybalépésének napján a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetményét az 1996. évi XLIII. törvény 70/A. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelő mértékben kell folyósítani.

349. § (1) Akinek e törvény hatálybalépése előtt, a 2015. évben fizikai, egészségi vagy pszichikai alkalmasságát megállapították, e törvény hatálybalépésére tekintettel fizikai, egészségi vagy pszichikai alkalmasságát a 2015. évben már nem kell vizsgálni.

(2) E törvény hatálybalépésére tekintettel a korábban az összeférhetetlenségi szabályok szerint engedélyezett vagy bejelentett tevékenységek ismételt engedélyezése, bejelentése nem szükséges.

(3) A 2015. tárgyév első félévére vonatkozó egyéni teljesítményértékelést az 1996. évi XLIII. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szabályai szerint kell végrehajtani.

350. § (1) A hivatásos állomány e törvény hatálybalépésének napján szolgálati viszonyban álló tagja a 128. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben középfokú iskolai végzettség hiányában is elláthat zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozathoz kötött szolgálati beosztást.

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának e törvény hatálybalépésekor szolgálati viszonyban álló, a 47. § (1) bekezdése szerinti, a szolgálati viszony fenntartásához szükséges rendvédelmi szakmai képesítéssel nem rendelkező tagjának ezen rendvédelmi szakmai képesítést 2018. január 1-ig kell megszerezni. A törvény hatálybalépésekor elvégzendő besorolás tekintetében az ezen képesítési követelményt figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A 139. § (2) bekezdésében meghatározott éves korlátot az e törvény hatálybalépéskor szolgálati viszonyban álló hivatásos állomány esetében a 2015. tárgyévre vonatkozóan alkalmazni kell, a 2015. évi teljesíthető túlszolgálat esetében a 2015. január 1. és 2015. június 30. között teljesített túlszolgálatot is figyelembe kell venni.

(4) A 140. § (2) és (3) bekezdésétől eltérően 2018. december 31-ig a túlszolgálat ellentételezéseként a hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok kivételével - választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár. A túlszolgálatért díjazásként annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni.

(5) Ha a hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagját megillető vezetői pótszabadság mértéke e törvény hatálybalépésére tekintettel megváltozik, a 2015. tárgyévre vonatkozóan a 143. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket időarányosan kell figyelembe venni.

351. § (1) 2015. július 1-től a hivatásos állomány tagját a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztások e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti besorolása alapján kell besorolni. E törvény hatálybalépésére tekintettel elvégzett besorolás nem minősül az 52. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati beosztás módosításnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besoroláskor az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedése megállapítja

a) a hivatásos állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás besorolási osztályát és besorolási kategóriáját,

b) az a) pont szerint megállapított szolgálati beosztásban a fizetési fokozat szempontjából figyelembe vehető időt, és ennek figyelembevételével a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozatát,

c) a fizetési fokozatban soron történő előrelépés lehetséges legkorábbi idejét, azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés csak az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,

d) a hivatásos állomány tagjának a szolgálati beosztás és a fizetési fokozat figyelembevételével megállapított rendfokozatát, valamint - ha annak viselésére jogosult - címzetes rendfokozatát,

e) a szolgálati időpótlék szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt,

f) a 352. § b) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás, valamint c) pontja szerinti hatályos rendszeres díjazás mértékét,

g) a (3) bekezdés szerinti, az illetménnyel kapcsolatos megállapításokat, valamint

h) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott további elemeket.

(3) A besoroláskor meg kell állapítani azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a hivatásos állomány tagja - amennyiben szolgálati beosztása e törvény hatálybalépését követően nem változik -

a) 2015. július 1-je és 2015. december 31-e között jogosult, valamint

b) 2016. január 1-jétől kezdődően jogosult.

352. § A 351. § alkalmazásában:

a) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete,

b) korábbi rendszeres díjazás: a hivatásos állomány tagját 2015. június 30-án az 1996. évi XLIII. törvény

1. 100. §-a szerinti beosztási illetmény, és rendfokozati illetmény, azzal, hogy a 101. § szerinti (4) bekezdése szerinti, 2015. évre megállapított illetményeltérítést nem lehet figyelembe venni,

2. 100/A. §-a szerinti szolgálati időpótlék,

3. 100/B. §-a szerinti vezetői illetménypótlék,

4. 103. §-a szerinti illetménykiegészítés,

5. 103/B. §-a szerinti kompenzációs illetménykiegészítés,

6. 104/A. §-a szerinti képzettségi vagy munkaköri pótlék,

7. 245/I. §-a szerinti kiegészítő juttatás,

8. 254. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, egy hónapra számított pótlékok,

9. 292. § szerinti nemzetbiztonsági pótlék,

10. 293. § (1) bekezdése szerinti, egy hónapra számított pótlékok: a személyi pótlék, a gépjárművezetői pótlék, a közterületi pótlék,

11. 306. § (1) bekezdése szerinti, egy hónapra számított pótlékok: a gépjárművezetői pótlék, a lovasjárőri pótlék, a kutyavezetői pótlék, az őrzési pótlék

együttes összege,

c) hatályos rendszeres díjazás: a 2015. július 1-jén a hivatásos állomány tagjának besorolása alapján a

1. 155. § szerinti beosztási illetmény,

2. 156. § szerinti szolgálati időpótlék,

3. 157. § szerinti hivatásos pótlék,

4. 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, egy hónapra számított pótlék

együttes összege,

d) a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely

1. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott,

2. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 4., 5. és 8. §-ában meghatározott,

3. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állománya esetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerinti tűzvédelmi, tűzoltási és műszaki mentési feladatok, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerinti katasztrófavédelmi, polgári védelmi, valamint iparbiztonsági,

4. a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve

5. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdésében

meghatározott feladatok ellátására irányul, ezen szolgálati beosztások körét a miniszter rendeletben, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

353. § (1) 2015. július 1-je és 2015. december 31-e között a hivatásos állomány tagjának illetményére a XIII. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) 2015. július 1-jén a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosítani kell az illetményemelkedést a (3)-(5) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.

(3) A hivatásos állomány azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba besorolt tagja esetében, aki 2015. június 30-án a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot, az illetményemelkedés 30%.

(4) A hivatásos állomány azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba besorolt tagja esetében, aki 2015. június 30-án a rendvédelmi szerv alapfeladatába nem tartozó feladatok ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot, az illetményemelkedés nem lehet kevesebb, mint 25%.

(5) A hivatásos állomány azon vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba besorolt tagja esetében, aki 2015. június 30-án a rendvédelmi szervnél vezetői beosztásban teljesít szolgálatot, az illetményemelkedés nem lehet kevesebb, mint 15%.

(6) Ha a hatályos rendszeres díjazás nem biztosítja a (3)-(5) bekezdésben foglaltak alapján megállapított minimális illetményemelkedést, akkor a hivatásos állomány tagja részére 2015. július 1. és 2015. december 31. között

a) a minimális illetményemelkedés és

b) a hatályos rendszeres díjazás

közötti különbözetet kompenzációs díjként folyósítani kell. Az így folyósított kompenzációs díjat e törvény szempontjából a beosztási illetmény részének kell tekinteni.

(7) Ha a hatályos rendszeres díjazás a (4) és (5) bekezdésben foglaltak alapján megállapított minimális illetményemelkedésnél magasabb összegű, de a 30%-ot meg nem haladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor a hivatásos állomány tagja részére 2015. július 1-től az e törvény szerinti illetményt kell folyósítani.

(8) Ha a hatályos rendszeres díjazás 30%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosítana, akkor a hivatásos állomány tagja részére a 155. § szerinti beosztási illetmény helyett olyan mértékű beosztási illetményt kell folyósítani, ami 30%-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a hivatásos állomány tagja e törvény szerinti mértékben jogosult.

354. § (1) A hivatásos állomány tagja 2016. január 1-jét követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e törvény szerinti illetményre jogosult.

(2) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek az (1) bekezdés szerint megállapított illetmény nem eredményezi a 353. § (3)-(5) bekezdése szerinti minimális illetményemelkedést, annak a 353. § (6) bekezdése szerinti kompenzációs díjat 2016. január 1-jét követően is folyósítani kell.

355. § (1) A hivatásos állomány azon tagja, akinek szolgálati viszonya 2015. július 1-jét megelőzően létesült, de 2015. július 1-jét követően szolgálati beosztása az 52. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosul, a szolgálati viszony módosítását követően a 353. és 354. §-tól eltérően az e törvény XIII. Fejezete szerinti illetményre jogosult.

(2) A hivatásos állomány 2015. július 1-jét követően szolgálati viszonyt létesítő tagja az e törvény XIII. Fejezete szerinti illetményre jogosult.

(3) A 158. § szerinti teljesítményjuttatás első alkalommal a 2015. évre vonatkozóan elvégzett teljesítményértékelés alapján, 2016 márciusában fizethető.

356. § (1) Az 1996. évi XLIII. törvény 101. § (4) bekezdése alapján a 2015. évre megállapított illetményeltérítés 2015. július 1. napjával megszűnik.

(2) A hivatásos állománynak az e törvény hatálybalépésekor a 77. § (1) bekezdés b)-h) pontja alapján rendelkezési állományban lévő tagja - ha a rendelkezési állomány ideje alatt illetményre jogosult - 2015. július 1-jétől a 2015. június 30-án őt megillető illetménynek - a rendelkezési állományba helyezését megelőző utolsó szolgálati beosztására tekintettel - a 353. § (3)-(6) bekezdése szerinti mértékben megemelt összegére jogosult.

357. § (1) A hivatásos állomány e törvény hatálybalépésekor szolgálati viszonyban álló, nem vezetői beosztást betöltő tagjának fizetési fokozatát 2015. július 1-jével a hivatásos állomány tagjának a 280. § (3) bekezdésében meghatározott idejének alapul vételével kell megállapítani úgy, hogy

1. a nullától-négy évig terjedő szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket az 1. fizetési fokozatba,

2. az öt-nyolc év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 2. fizetési fokozatba,

3. a kilenc-tizenkét év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 3. fizetési fokozatba,

4. a tizenhárom-tizenhat év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 4. fizetési fokozatba,

5. a tizenhét-húsz év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket az 5. fizetési fokozatba,

6. a huszonegy-huszonnégy év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 6. fizetési fokozatba,

7. a huszonöt-huszonnyolc év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 7. fizetési fokozatba,

8. a huszonkilenc-harminckettő év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 8. fizetési fokozatba,

9. a harminchárom-harminchat év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 9. fizetési fokozatba,

10. a legalább harminchét év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 10. fizetési fokozatba

kell sorolni.

(2) Annak, akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje az (1) bekezdés 1-10. pontjában meghatározott időtartam alsó határát meghaladja, az azt meghaladó időtartamot az (1) bekezdés szerint megállapított fizetési fokozatban fizetési várakozási időben eltöltött időnek kell tekinteni.

(3) Az e törvény hatálybalépéskor vezetői beosztást betöltőnek

a) a tényleges szolgálati ideje alapján meg kell állapítani az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályok szerint 2015. július 1. napjára irányadó fizetési fokozatát és az adott fizetési fokozatban fizetési várakozási időként figyelembe vehető időt, és vezetői beosztásának megszűnését követően a 117. § (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint a 2015. július 1-jétől vezetői beosztásban eltöltött idő vehető figyelembe,

b) a vezetői beosztásban eltöltött ideje alapján meg kell állapítani a vezetői fizetési fokozatát, az adott fizetési fokozatban fizetési várakozási időként figyelembe vehető időt, valamint a következő fizetési fokozatba előresorolás várható időpontját.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor a fizetési fokozatot érintő fenyítés hatálya alatt állók esetében az (1)-(3) bekezdés figyelembevételével meg kell állapítani a fizetési fokozatot és az adott fizetési fokozatban fizetési várakozási időként figyelembe vehető időt, majd a 187. § megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

358. § Abban az esetben, ha a hivatásos állomány 2015. július 1. napján szolgálati viszonyban álló tagja által betöltött szolgálati beosztás besorolási kategóriájához a hivatásos állomány tagja részére megállapított fizetési fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre, akkor a hivatásos állomány tagjának illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani azzal, hogy megállapított fizetési fokozata ezzel nem változik. A fizetési fokozatban előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosítása esetén a megállapított fizetési fokozat irányadó.

359. § (1) E törvény alapján a hivatásos állomány tagjait fizetési fokozatban első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal lehet előresorolni, abban az esetben, ha a fizetési fokozatban előresoroláshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány 2015. július 1-jén szolgálati viszonyban álló azon tagjának, akinek a fizetési fokozathoz meghatározott várakozási ideje az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt letelne, a fizetési várakozási ideje a 2018. január 1-jéig hátralévő időtartammal meghosszabbodik.

(3) A hivatásos állomány 2015. július 1-jén szolgálati viszonyban álló azon tagjának, akinek a fizetési fokozathoz meghatározott várakozási ideje az (1) bekezdésben meghatározott határidőt követően telne le, a továbbképzési időszak a fizetési várakozási idő leteltének tartamáig meghosszabbodik.

(4) 2016. december 31-éig a hivatásos állomány tagjának magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba kinevezésekor, soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előresorolásakor, vagy soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezésekor a 2014. január 1. után elvégzett egyéni teljesítményértékeléseket kell figyelembe venni, függetlenül a meglévő egyéni teljesítményértékelések számától. Ha a magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba helyezés magasabb rendfokozattal jár, továbbá a soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezéskor, előléptetéskor a rendfokozati vizsgát 2016. december 31-ig kell teljesíteni.

360. § Az e törvény hatálybalépése előtt adományozott tanácsosi, főtanácsosi cím viselésére a hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépését követően is jogosult. Részére 2015. július 1-jétől a 180. § (2) bekezdésében meghatározott címpótlékot kell folyósítani.

361. § (1) A 214. § (2) bekezdésében, a 269. §-ban, valamint a 270. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést csak 2016. január 1-jét követően megindult fegyelmi eljárásban hozott határozat vagy 2016. január 1-jét követően benyújtott szolgálati panasz esetében kell alkalmazni.

(2) A 219. és 220. § rendelkezéseit a hivatásos állomány tagjával 2015. április 1-je után közölt megalapozott gyanú esetében kell alkalmazni.

(3) A Becsületbíróság névjegyzékét 2015. december 31-ig kell összeállítani, a Becsületbíróság eljárására vonatkozó szabályokat 2016. január 1-jét követően, az (1) bekezdésre figyelemmel kell alkalmazni.

362. § (1) A rendvédelmi szerv munkavállalója köteles a rendvédelmi szervnek e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy, ha a munkaviszonya fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került.

(2) A 305. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi okot az MRK e törvény hatálybalépésekor tisztségviselőnek, ügyintéző testület nem tisztségviselő tagjának minősülő személy vonatkozásában - mandátumának leteltéig - nem kell alkalmazni.

(3) A 299. § (2) bekezdésében meghatározott, a főtitkári tisztség betöltésére vonatkozó rendelkezést első alkalommal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXIX. törvény hatálybalépésekor főtitkári tisztséget betöltő személy főtitkári megbízatásának megszűnését követően alkalmazásra kerülő főtitkár vonatkozásában kell alkalmazni.

(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXIX. törvény hatálybalépésekor főtitkári tisztséget betöltő személy MRK Elnökségében betöltött tagsága - a főtitkár megbízatásának megszűnéséig - továbbra is fennáll.

363. § E törvény

a) 366. § (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül,

b) 366. § (28) bekezdés a) és b) pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül,

c) 366. § (29) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül,

d) 366. § (35) bekezdés a) és b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül,

e) 366. § (35) bekezdés c)-e) pontja az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

364. § (1) Ez a törvény a 340. és 341. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott rendeletekkel együtt

1. a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,

2. a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek,

3. az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,

4. az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999. június 28-i 1997/70/EK tanácsi irányelvnek,

5. a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

7. a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 3b. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

365. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az országos parancsnok a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a miniszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. Az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.

(2) Az országos parancsnok

a) gondoskodik a bv. szervezet törvényes működéséről,

b) előterjesztést, javaslatot tesz a miniszter részére,

c) meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan - egyedi döntésként - parancsot ad,

d) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol,

e) meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit.

(3) Az Országos Parancsnokság középirányító szervként

a) jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát,

b) törvény eltérő rendelkezése hiányában gyakorolja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények gazdasági vezetője tekintetében a kinevezés, felmentés, megbízás vagy megbízás visszavonásának jogkörét,

c) közreműködik a fejezetet irányító szervvel a büntetés-végrehajtási intézeteknek és intézményeknek a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodása rendszeres figyelemmel kísérésében, gondoskodik a bv. szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról,

d) jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények döntéseinek előzetes egyetértése vagy utólagos jóváhagyása jogkörét,

e) egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények részére,

f) a büntetés-végrehajtási intézeteket és intézményeket jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,

g) kezeli a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat, valamint a b)-f) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatokat.

(4) A bv. szervezetet - törvény, illetve a miniszter eltérő rendelkezése hiányában - az országos parancsnok képviseli.”

366. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 29. pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg lép.

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 58. § (5) bekezdés a) pontjában a „fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya” szöveg,

b) 58. § (6) bekezdés a) pontjában a „valamint a Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását” szövegrész helyébe a „valamint a Magyar Honvédség és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjának lemondását, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását” szöveg,

c) 58. § (6) bekezdés b) pontjában a „valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)-f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a szolgálati viszony lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével;” szövegrész helyébe az „a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, (2) bekezdés h) pontjában vagy 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott okból történő felmentésével” szöveg

lép.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 4. § (1) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény”,

b) 6/B. §-ában a „fegyveres szervnél” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél”,

c) 6/B. §-ában a „fegyveres szerv” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szerv”

szöveg lép.

(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint b) pont bb) alpontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló” szöveg lép.

(5) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 22. § (9) bekezdésében az „a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más fegyveres szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyvert kivéve” szövegrész helyébe az „a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja által viselt fegyvert kivéve” szöveg lép.

(6) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 3. § 4. pont e) alpontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya”,

b) 3. § 11. pontjában az „ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának” szövegrész helyébe az „ideértve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának”

szöveg lép.

(7) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 32. § (1) bekezdésében, valamint 33/B. § (5) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról” szöveg lép.

(8) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény

a) 2. § a) pontjában az „a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a katasztrófavédelem), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a nemzetbiztonsági szolgálat” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv” szöveg,

b) 2. § c) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg

lép.

(9) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 124. § (3) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg lép.

(10) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdés g) pontjában az „a fegyveres szervek tagjainak” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjainak, valamint a Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos és szerződéses állományú tagjainak” szöveg lép.

(11) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdésében a „fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel hivatásos szolgálati jogviszonyban” szöveg lép.

(12) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (5) bekezdésében a „fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását kizáró” szöveg lép.

(13) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 17. §-ában az „A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja,” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja,” szöveg lép.

(14) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

a) 604. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (5) bekezdés e) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek”,

b) 604. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (5) bekezdés e) pontjában a „rendvédelmi szervet” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervet”

szöveg lép.

(15) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (4) bekezdésében a „fegyveres szervek” szövegrész helyébe az „, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek” szöveg lép.

(16) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontjában az „és a rendészeti szervek” szövegrész helyébe az „, és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek” szöveg lép.

(17) Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 6. § (4) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagja volt” szövegrész helyébe az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja volt” szöveg lép.

(18) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (2) bekezdésében a „fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását kizáró” szöveg lép.

(19) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg lép.

(20) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés e) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, a hivatásos állomány tábornoki, főtiszti vagy tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjai” szöveg lép.

(21) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „fegyveres szerv hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezető beosztást,” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezetői beosztást,” szöveg lép.

(22) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 15. § (1) bekezdésében a „fegyveres szervek” szövegrész helyébe a „valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek” szöveg lép.

(23) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pont e) alpontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg lép.

(24) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (5) bekezdés e) pontjában az „a fegyveres szervek” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományának szolgálati viszonya, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek” szöveg lép.

(25) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 13. § (1) bekezdés b) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg lép.

(26) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 12. § (4) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagja” szövegrész helyébe az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti fegyveres szervek vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagja” szöveg lép.

(27) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 169. §-ában a „vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú” szövegrész helyébe a „vagy más, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú” szöveg lép.

(28) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés g) pontjában a „fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként” szövegrész helyébe a „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként”,

b) 184. § (3) bekezdésében a „fegyveres szerveknél” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél”,

c) 221. § (1) bekezdésében a „fegyveres szerveknél” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél”

szöveg lép.

(29) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (4) bekezdés g) pontjában a „fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként” szövegrész helyébe a „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként” szöveg lép.

(30) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 14. § (4) bekezdésében az „a Hszt. 199. §-ában meghatározott” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 272. § (2) bekezdése szerinti központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv” szöveg lép.

(31) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (4) bekezdés b) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg lép.

(32) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (6) bekezdés a) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról” szöveg, továbbá a „fegyveres szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.

(33) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/F. § (1) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg lép.

(34) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

a) 1. § c) pontjában a „központi és területi” szövegrész helyébe a „központi, területi és helyi”,

b) 6. § 13. és 14. pontjában a „fegyveres szervnél” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél”,

c) 6. § 16. pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény”,

d) 199. §-ában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben”

szöveg lép.

(35) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

a) 96. § (3) bekezdésében az „és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény”,

b) 97. § (1) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény”,

c) 128. § (1) bekezdésében, 129. § (1) bekezdés b) pontjában, 130. § (1) bekezdés d) pontjában, 132. § (1) bekezdés c) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben”,

d) 129. § (1) bekezdés b) pontjában a „fegyveres szervet” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervet”,

e) 132. § (2) bekezdésében az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban”,

f) 136. § (2) bekezdésében a „fegyveres szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és a Magyar Honvédség”

szöveg lép.

(36) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

a) 32. § (1) bekezdés e) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervtől” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából”,

b) 59. § (2) bekezdés c) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél”

szöveg lép.

(37) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. § (6) bekezdés f) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerv” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerv” szöveg lép.

(38) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 305. § (2) bekezdés b) pontjában az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt” szöveg lép.

367. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény.

368. § (1) Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 25. §-a.

(2) Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 7. § (2) bekezdésében a „vagy jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba” szövegrész, valamint a 9. §-a.

369. § Hatályát veszti a 350. § (4) bekezdése.

  Vissza az oldal tetejére