| 10 | Ágazati életpályák (34. cím, 3. alcím) | ||||
| 11 | XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 12 | Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím) | ||||
| 13 | Uniós programok árfolyam-különbözete (20. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 14 | XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 15 | Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (8. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 16 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 17 | Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére (20. cím, 1. alcím, 61. jogcímcsoport) | ||||
| 18 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 19 | Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 20 | Szervezetátalakítási alap (25. cím, 7. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 21 | XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 22 | Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása (21. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 23 | Peres ügyek (25. cím) | ||||
| 24 | XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben | ||||
| 25 | Uniós programok árfolyam-különbözete (2. cím, 14. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 26 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 27 | Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 17. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 28 | GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 29 | Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 55. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 30 | Családi támogatások (21. cím, 1. alcím) | ||||
| 31 | Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím) | ||||
| 32 | Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím) | ||||
| 33 | Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 34 | XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 35 | Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím) | ||||
| 36 | A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím) | ||||
| 37 | Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím) | ||||
| 38 | Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím) | ||||
| 39 | XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben | ||||
| 40 | Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása (28. cím) | ||||
| 41 | Lakástámogatások (29. cím) | ||||
| 42 | Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím) | ||||
| 43 | Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 44 | Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 45 | Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport) | ||||
| 46 | 1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport) | ||||
| 47 | Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport) | ||||
| 48 | Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21. jogcímcsoport) | ||||
| 49 | Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport) | ||||
| 50 | Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás (32. cím, 1. alcím, 26. jogcímcsoport) | ||||
| 51 | Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím) | ||||
| 52 | Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 53 | Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 54 | Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím) | ||||
| 55 | Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím) | ||||
| 56 | Követeléskezelés költségei (41. cím) | ||||
| 57 | Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím) | ||||
| 58 | XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 59 | Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 60 | Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 61 | Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 62 | Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 63 | Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 64 | Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcímcsoport) | ||||
| 65 | Átváltoztatható kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 66 | ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím) | ||||
| 67 | XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 68 | Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 69 | LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 70 | Álláskeresési ellátások (4. cím, 1. alcím) | ||||
| 71 | Bérgarancia kifizetések (5. cím) | ||||
| 72 | LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 73 | Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése (7. cím) | ||||
| 74 | LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 75 | Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 76 | Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 77 | Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím) | ||||
| 78 | Vagyongazdálkodás (3. cím) | ||||
| 79 | LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 80 | Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 81 | Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 82 | Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 83 | Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 84 | Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 85 | Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 86 | Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 87 | Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 88 | Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 89 | Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 90 | Sürgősségi ellátás EGT-n kívül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. jogcím) | ||||
| 91 | Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 4. jogcím) | ||||
| 92 | Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 5. jogcím) | ||||
| 93 | Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 94 | Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím) | ||||
| 95 | Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 96 | Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 5. jogcím) | ||||
| 97 | Vagyongazdálkodás (3. cím) | ||||
| 98 | 2. | Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető: | |||
| 99 | VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben | ||||
| 100 | Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím) | ||||
| 101 | XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben | ||||
| 102 | Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím) | ||||
| 103 | XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 104 | Peres ügyek (20. cím, 13. alcím) | ||||
| 105 | XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 106 | NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 107 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 108 | Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) | ||||
| 109 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 110 | Nemzetgazdasági támogatások (25. cím, 5. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 111 | XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 112 | Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 113 | A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 114 | Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 115 | Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 116 | XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 117 | Beruházás ösztönzési célelőirányzat (7. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 118 | Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 119 | Peres ügyek (7. cím, 5. alcím) | ||||
| 120 | Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (8. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 121 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 122 | Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 123 | Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 124 | Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 125 | XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben | ||||
| 126 | Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 25. jogcímcsoport) | ||||
| 127 | LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 128 | Start-munkaprogram (8. cím) | ||||
| 129 | 3. | Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve e támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási szabályokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető: | |||
| 130 | XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 131 | Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím) | ||||
| 132 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 133 | Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím) | ||||
| 134 | Belügyi Alapok (20. cím, 20. alcím) | ||||
| 135 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 136 | Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (25. cím, 8. alcím) | ||||
| 137 | XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 138 | Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek (20. cím, 32. alcím, 27. jogcímcsoport) | ||||
| 139 | XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben | ||||
| 140 | Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím) | ||||
| 141 | Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím) | ||||
| 142 | Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím) | ||||
| 143 | Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcímcsoport) | ||||
| 144 | Tömegközlekedési hálózat továbbfejlesztésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport) | ||||
| 145 | 2014–2020 közötti kohéziós politikai operatív programok (2. cím, 9. alcím) | ||||
| 146 | Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (2. cím, 10. alcím) | ||||
| 147 | Vidékfejlesztési és halászati programok (2. cím, 11. alcím) | ||||
| 148 | Vidékfejlesztési Program (2. cím, 12. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 149 | Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (2. cím, 12. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 150 | Uniós Programok ÁFA fedezete (2. cím, 13. alcím) | ||||
| 151 | 4. | A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető: | |||
| 152 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 153 | Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 154 | 5. | A pénzügyi tranzakciós illeték megfizetéséhez kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető a Dologi kiadások kiemelt előirányzat: | |||
| 155 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 156 | Magyar Államkincstár (8. cím) | ||||
| 157 | 6. | A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető: | |||
| 158 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 159 | Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása (26. cím) | ||||
| adatok euróban | ||
| Megnevezés | Indikatív EU forráskeret a teljes időszakban | |
| Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program | 7 733 969 530 | |
| Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program | 463 703 439 | |
| Terület- és Településfejlesztési Operatív Program | 3 389 963 001 | |
| Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program | 3 331 808 225 | |
| Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program | 3 217 105 883 | |
| Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program | 2 612 789 000 | |
| Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program | 794 773 905 | |
| Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program | 93 882 921 | |
| Vidékfejlesztési Program | 3 455 336 493 | |
| Magyar Halgazdálkodási Operatív Program | 39 096 293 | |
| Operatív Programok összesen | 25 132 428 690 | |
| Belső Biztonsági Alap | 61 493 119 | |
| Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 24 113 477 | |
| Belügyi Alapok összesen | 85 606 596 |
A kötelezettségvállalások megtételéhez a törvényben rögzített forint/euró árfolyam az irányadó.
| Fizetési | Fizetési osztályok | ||||||||||
| fokozatok | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | |
| 1. | 69 000 | 77 000 | 78 000 | 79 000 | 89 000 | 122 000 | 127 000 | 129 500 | 142 000 | 154 500 | |
| 2. | 1,0175 | 1,0175 | 1,0200 | 1,0250 | 1,0275 | 1,0350 | 1,0350 | 1,0500 | 1,0450 | 1,0600 | |
| 3. | 1,0350 | 1,0350 | 1,0400 | 1,0500 | 1,0550 | 1,0725 | 1,0725 | 1,1000 | 1,1025 | 1,1350 | |
| 4. | 1,0525 | 1,0525 | 1,0650 | 1,0750 | 1,0900 | 1,1100 | 1,1100 | 1,1500 | 1,1675 | 1,2100 | |
| 5. | 1,0700 | 1,0700 | 1,0900 | 1,1000 | 1,1250 | 1,1475 | 1,1475 | 1,2000 | 1,2425 | 1,2850 | |
| 6. | 1,0875 | 1,0875 | 1,1125 | 1,1250 | 1,1600 | 1,1850 | 1,1850 | 1,2600 | 1,3175 | 1,3600 | |
| 7. | 1,1075 | 1,1075 | 1,1375 | 1,1525 | 1,1975 | 1,2225 | 1,2225 | 1,3350 | 1,3925 | 1,4200 | |
| 8. | 1,1275 | 1,1400 | 1,1625 | 1,1875 | 1,2350 | 1,2650 | 1,2725 | 1,4100 | 1,4675 | 1,4825 | |
| 9. | 1,1500 | 1,1725 | 1,1950 | 1,2250 | 1,2725 | 1,3075 | 1,3325 | 1,4850 | 1,5275 | 1,5450 | |
| 10. | 1,1725 | 1,2075 | 1,2300 | 1,2625 | 1,3100 | 1,3675 | 1,3950 | 1,5600 | 1,5875 | 1,6075 | |
| 11. | 1,1950 | 1,2425 | 1,2675 | 1,3000 | 1,3475 | 1,4275 | 1,4575 | 1,6250 | 1,6475 | 1,6700 | |
| 12. | 1,2175 | 1,2775 | 1,3050 | 1,3375 | 1,3775 | 1,4875 | 1,5200 | 1,6900 | 1,7075 | 1,7325 | |
| 13. | 1,2400 | 1,3125 | 1,3425 | 1,3750 | 1,4075 | 1,5475 | 1,5825 | 1,7550 | 1,7775 | 1,8025 | |
| 14. | 1,2625 | 1,3500 | 1,3800 | 1,4125 | 1,4425 | 1,6075 | 1,6450 | 1,8200 | 1,8475 | 1,8725 | |
a) Az e törvény 40. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbér alapú támogatás alapja – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde kivételével – az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott általános iskolában, középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
b) Az e törvény 40. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átlagbér alapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbér alapú támogatást
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 3–5. alpontok,
b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény kivételével – jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) pont szerinti gyermek és tanulólétszámra 3. alpont, 4. alpont a), c)–d), f) pontjai
szerint kell megállapítani.
Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az annak megfelelő létszámnak a hányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézmény nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.
a) A pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege
aa) általános iskolára 4 459 400 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 37 300 forint/számított létszám/3 hónap,
ab) gimnáziumra 4 615 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ac) szakiskolára 4 615 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ad) speciális szakiskolára (készségfejlesztő speciális szakiskolára, előkészítő szakiskolára) 4 615 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ae) szakközépiskolára, nem szakképzési évfolyamon 4 615 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
af) szakközépiskolára szakképzési évfolyamon 4 615 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ag) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 346 800 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ah) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 346 800 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap,
ai) művészeti szakközépiskolára 4 615 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
aj) kollégiumra 4 523 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 39 000 forint/számított létszám/3 hónap,
ak) pedagógiai szakszolgálati intézményre 4 302 400 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 200 forint/számított létszám/3 hónap,
al) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre 4 615 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,
am) köznevelési intézményben működő utazó gyógypedagógusi hálózatra 4 615 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap.
b) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege 2 190 700 forint/számított létszám/év. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat az a) pont szerint kell figyelembe venni.
c) Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartók köznevelési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az a)–b) és d) pontban meghatározottak 30%-a a köznevelést alapfeladatként végző, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.
d) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a tárgyév első napján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c)–e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2016. január 1-jén – 2016/2017-es tanévben 2016. október 1-jén – pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekmény és az ahhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó elismert összege
– Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és
= középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 384 000 forint/fő/év,
= mesterfokozatú végzettség esetén 421 000 forint/fő/év,
– Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és
= középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 403 000 forint/fő/év,
= mesterfokozatú végzettség esetén 1 544 000 forint/fő/év.
da) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2014. december 31-éig szerezték meg.
db) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2016. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2015. évben szerezték meg.
a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – a nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.
b) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbér alapú támogatásra akkor jogosult, ha
ba) a pedagógus végzettsége és szakképzettsége megfelel az Nkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak,
bb) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez.
c) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.
d) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.
e) Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali munkarend szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha a köznevelési intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával, hanem utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevételével láttatja el, az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.
f) A gyermek- és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként két tizedesre történik.
A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásához az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak és a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya köznevelési intézménytípusonként:
a) általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
b) gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
c) szakiskolában – beleértve a Köznevelési Hídprogramokat is – 12 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
d) szakközépiskolában, nem szakképzési évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
e) szakközépiskolában, szakképzési évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
f) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
g) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
h) művészeti szakközépiskola
ha) párhuzamos oktatásában részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
hb) szakképzési évfolyamán az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulóként 1 pedagógus,
hc) szakképzési évfolyamán legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
i) kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
j) pedagógiai szakszolgálati intézménynél
ja) logopédiai ellátás esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jb) nevelési tanácsadás esetén 87 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jc) gyógytestnevelés esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jd) szakértői bizottság esetén 180 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 180 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
je) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, és a fejlesztő nevelés együtt:
| A | B | ||
| 1. | Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) | Pedagóguslétszám (fő) | |
| 2. | 1 | 1 | |
| 3. | 2–10 | 2 | |
| 4. | 11–20 | 4 | |
| 5. | 21–50 | 5 | |
| 6. | 51–100 | 6 | |
| 7. | 100 felett | 10 |
jf) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:
| A | B | ||
| 1. | Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) | Pedagóguslétszám (fő) | |
| 2. | 1–100 | 2 | |
| 3. | 101–500 | 5 | |
| 4. | 501–1000 | 7 | |
| 5. | 1001–2000 | 9 | |
| 6. | 2000 felett | 12 |
k) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény
ka) óvodája esetében 4 fő gyermekként 1 fő pedagógus,
kb) általános iskolája esetében 3,7 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
kc) középiskolája esetében 6,2 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
kd) speciális szakiskolája és előkészítő szakiskolája esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő speciális szakiskolája esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
ke) kollégiuma esetében 7,8 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
l) fejlesztő nevelést, oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
m) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
n) utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus
után igényelhető az átlagbér alapú támogatás.
Ha az a)–e) és i) pont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.
A pedagóguslétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján két tizedesre történik.
1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege: 160 000 forint/gyermek, tanuló/év.
2. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál
a) óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetén a gyermeket egy főként,
b) kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás kivételével – az I. pont 4. alpont a) pontban leírtak szerint,
c) pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevőket az I. pont 4. alpont c) pontban leírtak szerint kell figyelembe venni.
3. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbér alapú támogatásnál megadott tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.
4. A nemzetiségi önkormányzat a 2. alpont a) pont szerinti gyermek- és tanulólétszám esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőt veheti figyelembe.
5. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) két tizedesre kerekítve kell kiszámítani.
6. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatás nem igényelhető.
1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fenntartó
a) az Nkt. szerinti ingyenes tankönyvek biztosítása érdekében a nappali rendszerű általános iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó általános iskola (a továbbiakban együtt: általános iskola)
aa) negyedik évfolyamán 2016. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján 12 000 forint/fő/év,
ab) első-harmadik évfolyamán, amennyiben a tanulók 2016. október 1-jei létszáma meghaladja a 2015/2016-ös tanév első-harmadik évfolyamára beiratkozott tanulók 2015. október 1-jei létszámát, a többletlétszám alapján 12 000 forint/fő/év,
b) az a) pont szerinti tanulók kivételével, az általános iskolával vagy középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban és a külön jogszabályban meghatározott normatív kedvezményekben részesülő tanulók 2016. október 1-jei létszáma alapján 12 000 forint/fő/év
összegű tankönyvtámogatásra jogosult.
2. A tankönyvtámogatásokkal összefüggésben egy tanulót csak egy jogcímen lehet figyelembe venni.
3. A tankönyvtámogatásokat az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2016. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.
1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.
2. A tankönyvtámogatás fajlagos összege
a) az 1–4. évfolyamon 980 forint/tanuló,
b) az 5–8. évfolyamon 1 270 forint/tanuló,
c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7–8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló.
A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2016. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.
3. Az e törvény 40. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot két tizedesre kell megállapítani a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.
4. A támogatás összege
a) január-szeptember hónapokra 344 000 forint/hónap,
b) október-december hónapokra 355 400 forint/hónap,
amely a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbérének és járulékának megfelelő összeg.
A 40. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.
A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400 forint/fő/év.
1. Az átlagbér alapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel.
2. A fenntartó az I. és III. pontban meghatározott támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, pedagógiai szakszolgálati intézmény kiegyensúlyozott működését biztosítsa.
3. A 2. alpontban meghatározott átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.
4. Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen – közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhetők. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
5. Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult támogatásra.
6. A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.
7. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési intézmény alapító okirata, jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására.
8. Nem igényelhető támogatás – függetlenül attól, hogy a fenntartó és a köznevelési intézmény részt vesz az állami feladatellátásban vagy sem – az olyan tanuló után, aki
a) tandíjfizetésre kötelezett,
b) szülői vagy saját kérésre magántanuló vagy a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,
c) a szakképzésről szóló törvény 29. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy
d) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó intézmény vendégtanulóját,
e) akinek szünetel a tanulói jogviszonya,
f) aki externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel.
9. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, aki tandíj fizetés mellett veszi igénybe az óvodai ellátást, vagy akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
10. A tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha
a) a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,
b) a nemzetiségi iskolai nevelésben és oktatásban a gyermek szülőjének, gondviselőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme alapján vesz részt és
c) a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti átcsoportosítása esetén is – a romani és beás nemzetiségi nyelvoktatás kivételével – csak azok után a tanulók után vehetők figyelembe, akik az adott tanévben legalább heti három órában tanulják a nemzetiségi nyelvet,
d) az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.
11. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha a 10. alpont a)–c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek és nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal. A felnőttoktatásban tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.
12. A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.
13. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési intézmény, valamint fenntartója állami feladatellátásban részt vesz az vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a külön jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbér alapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási intézmény a külön jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.
14. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket – 1–12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.
15. A támogatásokat, a működési támogatás kivételével, a folyósítás évében kell felhasználni. A 40. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti támogatást célhoz kötötten kell felhasználni.
16. Elszámolási szabályok:
a) A támogatások gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.
b) Az átlagbér alapú támogatás, a működési támogatás és az e törvény 40. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy
ba) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell
baa) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a köznevelési ágazatban realizált bevételekkel és
bab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és
bb) a ba) alpontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből az a) pont szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét.
17. Óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetén alkalmazni kell az I. pont 3. alpont c) pontjában, valamint a Kiegészítő szabályok 2–3., 6–7., 12., 15–16. alpontban foglaltakat.
18. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén az óvodás gyermekek létszámának meghatározásakor alkalmazni kell az e törvény 2. melléklet II. pont 1. alpont a) pontjában leírtakat, kivéve az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltakat. Ha a gyógypedagógiai óvodában a gyermek napi ellátásának ideje
a) eléri a kilenc órát, akkor 1 főként,
b) ha eléri a 7 órát, de nem éri el a 9 órát, akkor 0,75-ös
c) ha nem éri el a 7 órát, akkor 0,6-os
szorzóval kell figyelembe venni.
19. Az I. pont 3. alpont d) pont, valamint az e törvény 2. melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás megállapításához az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszer személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni.
A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága a 40. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást.
20. Az I. pont 3. alpont d) pont és az e törvény 2. melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás megállapításánál – a pedagógusok minősítési eljárása eredményeképpen – a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus létszámot közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.
21. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az I. pont 3. alpont a) pontjai közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma.
22. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak az I. pont 3. alpont a) és b) pont szerinti támogatásban elismert létszámuk együttes összege megegyezik a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott finanszírozott létszámmal.
A központi költségvetés a nem állami szociális fenntartónak a következő támogatásokat biztosítja.
| SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT ÖSSZEGE: | 2 606 040 Ft/év/foglalkoztatott |
A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. Az átlagbér alapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.
A támogatás éves összegének meghatározása
a) Az intézményekben ellátottak számának meghatározása
A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-nál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 366-tal kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 366-tal kell osztani.
b) A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása
Gsz = L1/4
ahol:
Gsz = 2016. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve,
L1 = adott évre az a) alpont szerinti összes ellátotti létszám.
c) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása
T = Gsz*Ksz1*2 606 040
ahol:
Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.
d) A nevelőszülői ellátás támogatása
T = (Nsz*Nszad) + (Gsz*Ksz1*2 606 040)
ahol:
tervezésnél:
Nsz = nevelőszülők becsült létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál
NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege* 366 nap
elszámolásnál:
Nsz = nevelőszülők éves átlagos létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál
NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * a nevelőszülői jogviszonyban töltött napok számával, legfeljebb 366 nap
ahol:
a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma: az összes nevelőszülői jogviszonyban töltött napok száma osztva az átlagos nevelőszülői létszámmal
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | Főtípus | Típus | Altípus | Szorzó szám (Ksz1) | Kiegészítő rendelkezések | |
| 2 | Szociális [Szoctv. 57. § (2) bekezdés, a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével]. | ápolást, gondozást igénylő ellátás | idősek otthona (átlagos ellátás) | 1,00 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek idősek otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn. | |
| 3 | idősek otthona (demens ellátás) | 1,18 | A támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is. | |||
| 4 | idősek otthona (emelt szintű ellátás) | 0,19 | A támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 3. altípus szerint súlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót. | |||
| 5 | pszichiátriai betegek otthona | 1,22 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai betegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. | |||
| 6 | szenvedélybetegek otthona | 1,22 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szenvedélybetegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. | |||
| 7 | fogyatékos személyek otthona | 1,22 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. | |||
| 8 | hajléktalanok otthona | 1,00 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok otthonát tartanak fenn. | |||
| 9 | rehabilitációs intézmény | pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye | 1,22 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. | ||
| 10 | szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye | 1,22 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. | |||
| 11 | fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye | 1,22 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. | |||
| 12 | hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye | 1,00 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét tartanak fenn. | |||
| 13 | lakóotthonok | fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona | 0,96 | A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek. | ||
| 14 | fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona | 1,27 | A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek. | |||
| 15 | pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona | 0,96 | A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek. | |||
| 16 | szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona | 0,96 | A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek. | |||
| 17 | átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények | időskorúak gondozóháza | 1,00 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak gondozóházát tartanak fenn. | ||
| 18 | fogyatékos személyek gondozóháza | 1,11 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékos személyek gondozóházát tartanak fenn. | |||
| 19 | pszichiátriai betegek átmeneti otthona | 1,11 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai betegek átmeneti otthonát tartanak fenn. | |||
| 20 | szenvedélybetegek átmeneti otthona | 1,11 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon szenvedélybetegek átmeneti otthonát tartanak fenn. | |||
| 21 | támogatott lakhatás | támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére | 1,35 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)–i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. | ||
| 22 | támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére | 0,96 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást pszichiátriai betegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)–i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. | |||
| 23 | támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére | 0,96 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást szenvedélybetegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)–i) alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. | |||
| 24 | Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (3) bekezdés a) és b) pontja] | otthont nyújtó ellátás | nevelőszülőnél biztosított otthont nyújtó ellátás | 1,31 | A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe, azok után a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3–17 éves gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges vagy speciális ellátási szükségletűnek. | |
| 25 | nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás | 1,57 | A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. § (2) bekezdés ab) pontja szerinti 0–3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. A nevelőszülénél biztosított különleges ellátás támogatására való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. | |||
| 26 | nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás | 1,63 | A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. | |||
| 27 | nevelőszülőnél együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 1,63 | A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek, b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. | |||
| 28 | gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás | 1,33 | A támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartó veheti igénybe, azokra a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3–17 | |||
| 29 | lakásotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás | 1,33 | éves gyermekekre, akik az általa fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek. | |||
| 30 | különleges gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás | 1,50 | A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: – ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés ab) alpontja szerinti 0–3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, | |||
| 31 | különleges lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás | 1,50 | – ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, – nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után veheti igénybe. | |||
| 32 | szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított különleges gyermekvédelmi ellátás | 1,50 | A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. | |||
| 33 | speciális gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás | 1,55 | A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: – ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság | |||
| 34 | speciális lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás | 1,55 | szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, – nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a | |||
| 35 | szociális törvény hatálya alá tartózó intézményben biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás | 1,55 | Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után veheti igénybe. | |||
| 36 | gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 1,55 | A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek, | |||
| 37 | lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 1,55 | b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után veheti igénybe. | |||
| 38 | különleges gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 1,55 | ||||
| 39 | különleges lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 1,55 | ||||
| 40 | speciális gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális | 1,55 | ||||
| 41 | speciális lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális | 1,55 | ||||
| 42 | szociális törvény hatálya alá tartózó intézményben együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás | 1,55 | ||||
| 43 | utógondozói ellátás | Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján nevelőszülőnél biztosított utógondozói ellátás | 1,31 | Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–25 éves korú fiatal felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal nevelőszülőnél helyezte el. | ||
| 44 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utógondozó otthonban biztosított utógondozói ellátás | 1,10 | Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–25 éves korú fiatal felnőtt után. | |||
| 45 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás | 1,10 | ||||
| 46 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján különleges és speciális gyermekotthonban, különleges és speciális lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás | 1,10 | ||||
| 47 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás | 1,15 | ||||
| 48 | Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított utógondozói ellátás gyermekotthonban/ lakásotthonban, különleges gyermekotthonban/ lakásotthonban, speciális gyermekotthonban/ lakásotthonban, utógondozó otthonban, külső férőhelyen | 0,88 | Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesülő 18–22 éves korú, fiatal felnőtt után. | |||
| 49 | Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja] | gyermekek átmeneti gondozása | helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás | 1,00 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés, illetve működési engedély alapján jogosultak, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható. | |
| 50 | gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás | 1,00 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn. | |||
| 51 | családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás | 1,00 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn. |
A központi költségvetés elismert átlagbér alapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. A kiegészítő támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.
a) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása
Gypl = L2/4 * Ksz2
ahol:
Gypl = az I. pontban elismert, Ksz1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon belül elismert pedagógus létszám,
L2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám,
Ksz2 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, intézménytípusonként
| Intézménytípus | Szorzószám (Ksz2) | |
| nevelőszülői hálózat | 0,09 | |
| gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás | 0,58 | |
| különleges gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás | 0,75 | |
| speciális gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás | 1,42 | |
| utógondozó otthon | 0,68 |
b) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak átlagbére kiegészítő támogatásának számítása
T = Gypl * 1 470 840
A központi költségvetés a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a tárgyév első napján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c) – e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2016. január 1-jén pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekményéhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához támogatást nyújt, amelynek elismert összege
a) Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és
aa) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 384 000 forint/fő/év,
ab) mesterfokozatú végzettség esetén 421 000 forint/fő/év,
b) Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és
ba) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 403 000 forint/fő/év,
bb) mesterfokozatú végzettség esetén 1 544 000 forint/fő/év.
A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2014. december 31-éig szerezték meg.
Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2016. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2015. évben szerezték meg.
Kiegészítő szabályok:
1. A pedagógus munkakörűek nyilvántartott létszáma alatt a gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A támogatással kapcsolatos igénylésre, pótigénylésre, lemondásra, folyósításra, elszámolásra, ellenőrzésre és visszafizetésre az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1–26. §-át kell alkalmazni.
2. A támogatást az e melléklet szerinti II. A) pont szerinti támogatásra is jogosult fenntartó veheti igénybe.
1. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot.
2. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik.
3. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámnál e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni.
4. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)–(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.
5. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely
a) az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve és
b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.
6. A 16–35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények (szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona) esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.
7. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak:
a) ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei vagy családi napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei vagy családi napközi ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 40. § (1) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult,
b) ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 40. § (1) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult.
8. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban – az e melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 4. pont szerinti időszakos jelentést.
9. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén.
