A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A vegyi anyagok egészségre, környezetre gyakorolt hatásának minél pontosabb megismerése, a különböző vegyi anyagok együttes hatásának megismerését is beleértve.
– A kritikus összetevőket tartalmazó vegyi anyagok esetében az újrahasznosítási technológiák kifejlesztésének ösztönzése.
– A lakosság, különösen a gyermekek környezettudatosságának javítása, rendszeres és széleskörű tájékoztatás, a vegyi anyagokkal kapcsolatos ismeretek fejlesztése (kitérve a vegyi anyagok, a vegyi anyagokat tartalmazó termékek potenciális egészségi hatásaira, a veszélyes vegyi anyagokat kiváltó alternatívákra, valamint az életciklus végén, a hulladék fázisban a környezetvédelmi szempontokra (szelektív gyűjtés, veszélyes hulladékká vált termékek kezelése stb.).
– A nemzeti kémiai biztonsági szabályozás időszakos felülvizsgálata és az európai jogrend változásait követő harmonizálás elvégzése, Nemzeti Kémiai Biztonsági Stratégia kidolgozása, a REACH, GHS, PIC, Biocid nemzeti hatósági feladatok maradéktalan ellátása.
– Az ipar és a gazdasági szereplők jogkövető magatartásának ellenőrzése.
– A veszélyes anyagok katasztrófavédelmi célú, telepített és mobil mérőhálózatának fejlesztése, a műszerpark és infrastruktúra korszerűsítése.
– A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv végrehajtása, a kockázatos növényvédőszerek kiváltásának, cseréjének ösztönzése.
– A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló Nemzeti Intézkedési Terv felülvizsgálata.
Vállalkozások, gyártók, gazdálkodók:
– A vegyi anyagok gyártása, felhasználása során a lehető legkisebb környezeti kibocsátás elérése, a terméktervezésnél az életciklus szemlélet alkalmazása, a kevésbé veszélyes vegyi anyagok, illetve ilyeneket tartalmazó termékek használatának előnyben részesítése.
– Az alkalmazott biocidok, növényvédő szerek veszélyességének csökkentése. A növényvédő szermaradékok csökkentése és rendszeres ellenőrzése az élelmiszerekben, takarmányokban, határértékek feltüntetése a címkéken. Áttérés a precíziós gazdálkodásra.
Lakosság:
– A vegyi anyagokkal kapcsolatos előírások betartása.

Kapcsolódik a Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás stratégiai területhez.

1.8. Nukleáris biztonság, sugáregészségügy

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Az atomenergiát használó létesítmények kibocsátásainak normál üzemi hatósági ellenőrzése.
– A radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezésével és megfelelő kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása. (A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló működtetése, szükség szerinti bővítése. A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló biztonságnövelésével összefüggő beruházási munkák ellátása. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása. A nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmas tároló létesítési (telephely-kutatási) munkáinak elvégzése. A nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítésével kapcsolatos tevékenységek.)
– Az ionizáló és nem ionizáló sugárterhelést okozó eszközök, berendezések terjedésének szabályozása.
– Épületek radonkoncentrációjának mérése, országos radontérkép elkészítése.
– Sugárterhelést okozó építőanyagok használatának korlátozása.
– Hőerőművek környezetében az égetésből visszamaradt pernye és salak radioaktív szennyezésének csökkentése, megszüntetése.
– A természetben előforduló radioaktív anyagok bedúsulását eredményező technológiai folyamatok radiológiai vizsgálata.
– Veszélyhelyzet során a monitoring rendszer adatainak a megfelelő döntés-előkészítő és döntéshozó szervekhez(Országos Atomenergia Hivatal, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) történő eljuttatása.
– A nukleáris és radiológiai eseményeknél a hatékony mérési képességekkel rendelkező katasztrófavédelmi mobil labor rendszer fejlesztése, a lakosság és a környezet védelme érdekében.
– Az országos környezeti radiológiai monitoring rendszer és a mérési módszerek fejlesztése, a műszerpark, laboratóriumi infrastruktúra korszerűsítése, figyelembe véve a határon túli nukleáris létesítményeket és a Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségeit.
– Nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszerek fejlesztése és készenlétének fenntartása.
– Mobil laboratóriumok összehangolt működtetése és fejlesztése.
– A nukleáris veszélyekből eredő kockázatok rendszeres felmérése és a kockázatmenedzsment.

2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata

2.1. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem

2.1.1. A Natura 2000 területek, valamint a védett természeti, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek megőrzése

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A Natura 2000 hálózat működtetése, természeti értékeinek megőrzéséhez, fenntartásához szükséges intézkedések végrehajtása (pl. támogatási rendszer működtetése, bővítése; fenntartási tervek kidolgozása; monitorozó programok működtetése, bővítése; a gazdálkodókkal való együttműködés erősítése).
– A tervezett, illetve szükségessé váló védetté nyilvánítások lebonyolítása, ezzel párhuzamosan a természetvédelmi kezelési tervek elkészítése.
– Az ökológiai hálózat fenntartásával összefüggő feladatok ellátása, a zöld infrastruktúra elemek létrehozása és hálózatba történő integrálása (pl. a területrendezési jogszabályokban az ökológiai hálózat védelmének biztosítása és erősítése; az ökológiai hálózat felmérése).
– A hazai nemzeti parkok természetvédelmi kezelési terveinek jogszabályi kihirdetése 2017-ig.
– A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtása és az állami tulajdonba vett területek nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésbe adása.
– A nemzetközi jelentőségű természeti területek védelméhez, fenntartásához, kezeléséhez, bővítéséhez szükséges intézkedések végrehajtása (pl. a ramsari vizes élőhelyek védelmét szolgáló élőhelyrekonstrukciók megvalósítása; a magyar-horvát Mura-Dráva- Duna Bioszféra-rezervátum ötoldalúvá minősítésének segítése; világörökségi helyszínek bővítése, a vonatkozó szabályozás fejlesztése és kezelési tervek kidolgozása).
– Az ex lege védett lápok és szikes tavak, források, víznyelők, kunhalmok, földvárak hatékonyabb védelme (pl. felmérési és nyilvántartási feladatok végrehajtása; lápok, illetve szikes tavak földrészletei felülvizsgálata, hatósági határozattal történő kijelölése; a források, víznyelők, kunhalmok és földvárak kiterjedését megállapító egyedi hatósági határozatok kiadása; a kunhalmok hatékony megőrzését és fenntartását elősegítő természetvédelmi célú agrártámogatási konstrukció kidolgozása és bevezetése).
– A hazai nemzeti park igazgatósági hálózat intézményi megerősítése.
– A védett területeken a természeti értékek fenntartását szolgáló területhasználatot támogató jogi és egyéb szabályozás, valamint (területalapú és egyéb) támogatási rendszerek hatékonyságának, ösztönző erejének növelése.
Önkormányzatok:
– A tervezett, illetve szükségessé váló helyi védetté nyilvánítási eljárások lefolytatása.
Gazdálkodók:
– A Natura 2000 fenntartási tervekben lévő gazdálkodási és területhasználati ajánlások figyelembevétele.

2.1.2. Földtudományi természeti értékek megőrzése

A cél elérése érdekében szükséges intézkedés

Kormányzat:

– A barlangok, földtani és felszínalaktani értékek, ásványok megóvásához szükséges feladatok végrehajtása (pl. kutatási, jogi szabályozási és hatósági-igazgatási intézkedések; a barlangok felszíni védőövezeteinek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba; védetté nyilvánítási programok folytatása; kezelési tervek kidolgozása, végrehajtása; rekonstrukciós és a bemutatást szolgáló fejlesztések megvalósítása).

2.1.3. A tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Tájvédelmi feladatok ellátása (pl. a Nemzeti Táj-politika és -stratégia megalkotása; tájak tájkarakter alapú osztályozási rendszerének és az az alapján készülő országos tájleltár összeállítása; tájváltozás-monitorozó rendszer kidolgozása; tájvédelmi szakhatósági munka fejlesztése, tájvédelmi tervek készítése; egyedi tájértékek kataszterezésének folytatása a helyi közösségek bevonásával; az egyedi tájértékek jogszabályi védelmének biztosítása; ismeretterjesztés; a tájvédelem integrálása az ágazati politikákba, stratégiákba, a terület- és településfejlesztési és -rendezési dokumentumokba).
– Az Európai Tájegyezménnyel összefüggő hazai feladatok ellátása.
– A fényszennyezés csökkentésének elősegítése a közvilágítás korszerűsítése során.
Önkormányzatok:
– A megyei területi tervekben a természet- és tájvédelmi szempontok érvényesítése.
– Részvétel az egyedi tájértékek kataszterezésében és megőrzésében.
– Együttműködés a helyi gazdálkodókkal a tájvédelmi célok megvalósításában.

2.1.4. A védett, a védelemre szoruló, illetve közösségi jelentőségű fajok természetvédelmi helyzetének javítása

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A nem védett fajok állományának, veszélyeztető tényezőinek figyelemmel kísérése, szükség esetén védettség biztosítása (pl. a védelemre szoruló fajok védetté nyilvánításának előkészítése, lebonyolítása, fajmegőrzési tervek kidolgozása).
– Védett fajok állományainak fenntartása, megőrzése (pl. a fajmegőrzési tervekben meghatározott feladatok végrehajtása; a tíz évnél régebben készült fajmegőrzési tervek felülvizsgálata és szükség szerinti aktualizálása; élőhelyfejlesztés, -rehabilitáció, közvetlen fajmegőrzési beavatkozások megvalósítása) kiemelt figyelmet fordítva a fajok védett természeti területeken kívül eső élőhelyeire.
– Az inváziós fajok terjedésének visszaszorítása, újabb fajok bekerülésének megakadályozása érdekében szükséges feladatok végrehajtása (pl. aktív részvétel az Európai Unió inváziós fajok megfékezéséről szóló rendelet kialakításában, a majd hatályba lépett rendelet előírásainak végrehajtása és a hazai stratégia kidolgozása; a potenciális veszélyt jelentő fajok listájának kialakítása; özönfajok terjedési útvonalainak feltérképezése, védekezési akciótervek készítése, gyakorlati védekezés megvalósítása; egy korai észlelő- és kockázatelemző rendszer kidolgozása; ismeretterjesztés).
Önkormányzatok, gazdálkodók, földtulajdonosok:
– Az inváziós növény- és állatfajok terjedésének megelőzése, visszaszorítása.
Arborétumok és botanikus kertek:
– A védett fajok ex situ megőrzésének fenntartása, minőségi javítása. Védett és inváziós fajokkal kapcsolatos kutatás, oktatás és ismeretterjesztés.

2.1.5. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek és természeti értékek kezelése, fenntartása, őrzése

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A természetvédelmi őrszolgálat működtetése, fejlesztése (pl. létszámnövelés végrehajtásához szükséges jogi szabályozási és igazgatási feladatok végrehajtása, létszámbővítés, az őrszolgálat működését szolgáló technikai eszközellátottság javítása).
– Természetvédelmi kezelési feladatok és fejlesztések végrehajtása (pl. a védendő fajok élőhelyéül szolgáló területek természetvédelmi szempontú kezelése; a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenysége infrastrukturális hátterének fejlesztése).
– A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és a Natura 2000 területek részvétele az agrár- környezetgazdálkodási és természetvédelmi célú uniós támogatási rendszerekben.
– A természetvédelmi célú erdőkezelés során a folyamatos erdőborítással járó technológiák alkalmazási lehetőségeinek javítása (pl. folyamatos erdőborítással járó technológiák üzemi méretű alkalmazási feltételrendszerének megteremtése és a fafajcserés erdőszerkezet-átalakítások elvégzése).
– Az élőhely-rehabilitációs és -rekonstrukciós munkák folytatása (pl. tájképromboló építmények, tájsebek felszámolása), folyamatos monitorozása, támogatása, a befejezett helyreállítások fenntartása.

2.1.6. Genetikai erőforrások megőrzése, fejlesztése

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Magyarország GMO mentességének fenntartása érdekében szükséges feladatok végrehajtása (pl. a géntechnológiai szakhatósági feladatok teljesítése, a géntechnológiai tevékenység ellenőrzése; a Magyarországra vonatkozó moratóriumok fenntartása; területi ellenőrzések végrehajtása; a GMO-k környezeti hatásaival kapcsolatos kutatások támogatása; ismeretterjesztés).
– A mezőgazdasági növényi genetikai erőforrások megőrzésének, jellemzésének, begyűjtésének és hasznosításának támogatása (pl. a jelenleg in situ megőrzött genetikai források és ex situ gyűjtemények (génbankok) internet alapú nyilvántartása, ismeretterjesztés és tanácsadás; az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésének támogatása (a fajta eredeti tartási, takarmányozási körülményeihez hasonló „in situ” feltételek mellett).

2.1.7. Természetvédelmi monitoring, nyilvántartás és információs rendszer

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A TIR adatfeltöltése, illetve állandó adatkapcsolatainak biztosítása annak érdekében, hogy az állami nyilvántartások egymással összhangban, ellentmondásmentesen működjenek.
– A rendszer egységes használatának biztosítása és az adatgyűjtés feltételeinek teljes körű megteremtése.
– A természetvédelmi nyilvántartások működtetése, fejlesztése (pl. egységes földügyi alapjainak megteremtése).
– Az NBmR és más célzott adatgyűjtő rendszerek működtetése anyagi és személyi feltételeinek folyamatos biztosítása.
– Önkénteseken keresztül szélesebb társadalmi rétegek bevonása a monitorozó munkába, egyben szemléletformálási feladatok megvalósítása (pl. Vadonleső program működtetése).
– Az európai uniós és nemzetközi jelentéstételi és monitorozási kötelezettségekhez igazodva a monitorozó rendszerek további bővítése, fejlesztése.

2.2. Talajok védelme és fenntartható használata

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A talajok védelmét biztosító szabályozás fejlesztése, a termőföldvédelem törvényi garanciáinak és gazdasági eszközrendszerének erősítése, a talajvédelem stratégiai kérdéseinek meghatározása.
– A talajvédelmi, talajjavítási intézkedések támogatása.
– A termőföld és talajvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.
– A talajpusztulással veszélyeztetett területek országos felmérése.
– A talajvédelmi monitoring rendszer működtetése.
– Az integrált tápanyag-gazdálkodás ösztönzése.
– A talajok védelmét, illetve a fenntartható talajhasználat elterjesztését célzó oktatás, képzés, szemléletformálás.
Vállalkozás:
– A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása).
Földhasználó:
– A talajvédő gazdálkodás megvalósítása és a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése.

Kapcsolódik Az agrárgazdaság környezeti aspektusai stratégiai területhez.

2.3. Vizeink védelme és fenntartható használata

2.3.1. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és monitoring

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Az 1. VGT végrehajtásának folytatása, a VGT és intézkedési program felülvizsgálata (2015-ig) és a 2. VGT elkészítése (elfogadását követően az intézkedési program végrehajtása).
– A VGT felülvizsgálata során többek között fel kell mérni a környezeti célkitűzések elérése irányában tett előrehaladást, össze kell foglalni a nem végrehajtott intézkedéseket és az elmaradás indokolását.
– A VGT-ben a vízvédelmi zónák kijelölése (erózióérzékeny területek, belvízérzékeny területek, aszályérzékeny területek, partmenti erdősávok), valamint a területi agrárintézkedések megalapozása és támogatása.
– A hidromorfológiai intézkedések tervezése és megvalósítása.
– A VKI szerinti hatásbecslésre vonatkozó szabályozás kialakítása, útmutatójának bevezetése és alkalmazása.
– A monitoring vizsgálatokat végző állami mérőhálózat működtetése, műszaki-technikai színvonalának fejlesztése, a humán kapacitás növelése és szakmai továbbképzése.
– A vizek állapotára vonatkozó adatbázis kezelő rendszerek működtetése, fejlesztése.
– A vizek állapotára vonatkozó minősítő rendszer felülvizsgálata.
– A Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Szigetköz monitoring rendszerének működtetése.
– A szükséges jogszabályi háttér megteremtése (felülvizsgálata, módosítása vagy új jogszabály alkotása).

2.3.2. Stratégiai vízkészletek megőrzése (vízbázis-védelem, nitrát érzékeny területek)

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Az Ivóvízbázis-védelmi programban szereplő, folyamatban lévő, szerződéssel lekötött vízbázis diagnosztikai beruházások lezárása költségvetési finanszírozásból.
– A hátralévő, üzemelő vízbázis diagnosztikai beruházások költségvetési finanszírozása, pályázati lehetőség biztosítása a diagnosztikai vizsgálatra, ezt követően a biztonságba helyezésre.
– Távlati vízbázisok felülvizsgálata (üzemeltetési engedélyben előírt diagnosztika felülvizsgálati kötelezés) és fenntartása.
– A biztonságba helyezési tervekben előírt tevékenységek végrehajtásának ösztönzése.
– A III. nitrát akcióprogram megvalósítása (szabályozás, ellenőrzés, monitoring).
– A IV. nitrát akcióprogram kidolgozása, végrehajtásának megkezdése.
– Az állattartó telepek trágyakezelésére, tárolására vonatkozó korszerűsítések támogatása.
– A helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése nitrát érzékeny területeken.
– Az állattartó telepekre vonatkozó adatokat nyilvántartó információs rendszerek összehangolása, a nitrát irányelv végrehajtásához, annak nyomon követéséhez szükséges adatok elérhetőségének megteremtése.
– Nitrát érzékeny területek egész országra történő kiterjesztésének hatásvizsgálata.
– A kapcsolódó jogszabályi háttér fejlesztése.
Önkormányzatok, regionális vízművek:
– A hátralévő, mintegy 400 sérülékeny üzemelő vízbázist érintő, még meg nem kezdett vízbázis diagnosztikai beruházások megvalósítása pályázatokon keresztül.
– A vízbázisok biztonságba helyezése pályázaton keresztül.
Gazdálkodó szervezetek:
– Az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak megfelelő műszaki védelemmel történő ellátása 2014. december 31., ill. 2015. december 22-ig.
– A helyes mezőgazdasági gyakorlat betartása nitrát érzékeny területen.
– Önkéntes környezetkímélő művelési módok alkalmazása.

2.3.3. Kiemelt fontosságú vízgazdálkodási feladatok

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A KBVR II. ütemének befejezése és rugalmas üzemrend biztosítása.
– A vízgazdálkodási tevékenységek összehangolása a Balaton vízgyűjtőjén a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a tó vízmennyiségének megőrzése érdekében.
– A Balaton vízszintszint-szabályozásának felülvizsgálata, a mederben való tározás maximális lehetőségeinek kihasználásával. A vízszint szabályozásához szükséges létesítmények működtetése, rekonstrukciója.
– Nagy tavainkra kiterjedő környezeti monitoring rendszer üzemeltetése.
– Nádgazdálkodás megvalósítása.
– A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet bel- és külterületi vízrendezésének megvalósítása, a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának folytatása.
– A Tisza-tó belső áramlási rendszerének és szabályozó műtárgyainak fejlesztése, a tározótér káros mértékű eutrofizációs folyamatainak kezelése, a tározó létesítményeinek vízügyi és ökológiai jellegű fejlesztése.
– A Velencei-tó vízszintjének szabályozásához szükséges műszaki feltételek biztosítása, a szennyezőforrások és szűrőmezők vizsgálata, a Velencei-tó vízpótló rendszerének rekonstrukciója.
– A Fertő-tónál folyamatban lévő élőhelyrehabilitációs és csatornarekonstrukciós projektek megvalósítása.
– A jelenleg folyamatban lévő projektek (Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja, Szigetköz mentett oldal és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése) hatásának értékelése a VGT felülvizsgálata során.
– A VGT felülvizsgálata során a Felső-Duna szakaszra vonatkozó további, szükséges intézkedések meghatározása.
– A Szigetköz környezeti monitoring rendszerének üzemeltetése.
– A Ráckevei (Soroksári)–Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és rekonstrukció projekt befejezése.
– A kapcsolódó jogszabályi háttér fejlesztése.
Önkormányzatok:
– A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel összhangban a településrendezési eszközök felülvizsgálata és módosítása.

2.3.4. Területi vízgazdálkodás

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése c. program megvalósításának folytatása.
– A Duna menti árvízvédelmi rendszer fejlesztése.
– A legnagyobb kockázatot jelentő árvízvédelmi létesítmények fejlesztése.
– Árvízi kockázatkezelési térképek összeállítása, és a kockázatkezelési tervek időarányos kidolgozása.
– A nagyvízi kockázatkezelés fejlesztése.
– Vízvisszatartáson alapuló belvízgazdálkodás fejlesztése.
– Vízilétesítmények vízfelhasználási hatékonyságának fejlesztése.
– Dombvidéki tározás felülvizsgálata, új tározók építése, a meglevők rekonstrukciója.
– Duna-Tisza közi Homokhátság térségében a klímaváltozásból eredő hatások enyhítését és az alkalmazkodás megvalósítását elősegítő intézkedések kidolgozása, megvalósítása.
– A helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek védelmét szolgáló beavatkozások megvalósítása, illetve támogatása.
– A jogszabályi háttér felülvizsgálata, fejlesztése.
Önkormányzat:
– A belterületi vízrendezésekkel a csúcsidejű víztöbbletek által okozott károk csökkentése és a vízhiányos időszakokban fontos vízkészletek helyben-tartása.

2.4. Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A jogi szabályozás fejlesztése.
– Előrejelző-, megfigyelő-, tájékoztató-, kármegelőző rendszerek fejlesztése.
– A kárelhárításra felkészült intézményrendszer, technikai és szabályozási háttér biztosítása.
– A természeti és ipari veszélyekből eredő kockázatok rendszeres felmérése és a kockázatmenedzsment.
– A Katasztrófavédelmi Országos Információs Rendszer működtetése.
– A veszélyhelyzetek elhárítását segítő pályázati rendszer fenntartása.
– A veszélyes anyagok szállítására, raktározására vonatkozó szabályozás fejlesztése.
– A veszélyes ipari üzemek környezetében lakossági riasztó rendszer kiépítése, működtetése.
– Veszélyes ipari üzemek működéséről biztonsági jelentések készítése, aktualizálása.
– Az érintett intézmények együttműködésének fejlesztése; tréning és szimulációs gyakorlatok elvégzése.
Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások:
– A veszélyes anyagok szállítására, kezelésére vonatkozó előírások betartása.
– Biztonságos, környezetkímélő ipari tevékenység megvalósítása, az esetleges környezeti károsodások megelőzése és hatékony felszámolása.

2.5. Környezeti kármentesítés

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Az OKKP ütemezett végrehajtását szolgáló feladatok ellátása: szabályozás, koordináció, éves gördülő tervezés fejlesztése, ellenőrzés, K+F.
– Az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt területeken a beavatkozások végrehajtása, a kármentesítési alprogramok folytatása.
– A tényfeltárások és a kármentesítési tevékenységek támogatása.
– Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele.
– A társadalom tájékoztatása, új technológiák megismertetése, kármentesítési technológiák hatékonyságának növelése, fenntartható „zöld” technológiák fejlesztése, előtérbe helyezése.
Gazdálkodó szervezetek:
– A szükséges kármentesítési feladatok elvégzése, utó-monitoring.

3. Az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése

3.1. Erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A természeti tőke védelem és a takarékos erőforrás-használat szempontjainak érvényesítése a hazai szakpolitikákban.
– A takarékos anyagkitermelés és -használat, a hulladékképződés megelőzése, a másodlagos nyersanyag hasznosítás, valamint az újrahasználat, újrafeldolgozás és általában az ipari ökológia elveinek megfelelő intézkedések ösztönzése. Az újrahasználat fogalmának kiterjesztése szükséges a földterületek használatára is.
– A tisztább termelést, a kapcsolódó környezetterhelés megelőzését segítő elvek és módszerek széleskörű alkalmazása (ökohatékonyság, környezetközpontú irányítási rendszerek, életciklus-szemlélet, környezettudatos terméktervezés, ökotermékek).
– A vállalatok környezettudatosabb működését biztosító rendszerek (pl. EMAS) fejlesztése, az önkéntes környezeti szabályozás gyakorlatának elősegítése.
– Az erőforrás-gazdálkodást érintő kutatások, beruházások, innovációk és a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése.
– Az erőforrások minőségi és mennyiségi paramétereinek, értékének megismerése, nyilvántartása és változásának követése.
– A nemzeti elszámolási rendszerek kiterjesztése, az erőforrás-használati és zöld gazdaságot leíró mutatószámok fejlesztése az EU vonatkozó lépéseivel összhangban.
– Az alacsony inputtal, környezeti terheléssel járó termelési folyamatok, módozatok (pl. ökológiai gazdálkodás) terjedési feltételeinek biztosítása.
– Az erőforrás-hatékonyság feltételeinek javítása megfelelő szabályozás és a gazdasági ösztönzők (pl. árazás, adózás) kidolgozása, fejlesztése útján.
– Zöld közbeszerzés kiterjesztése, annak keretében a kisebb környezeti igénybevétellel és terheléssel járó környezetbarát minőségű termékek előnyben részesítése, a környezeti követelmények fejlesztése, frissítése (pl. EU ökocímke és nemzeti környezetbarát termék kritériumok, termékszabványok, és előírások).
Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások:
– A vállalati szintű anyagáram elemzés, az életciklus értékelés módszereinek alkalmazása, fejlesztése.
– Az erőforrások kitermelése és felhasználása során az erőforrás-kímélő, innovatív, elérhető legjobb technológiák alkalmazása, a környezet terhelésének csökkentése.
– A tisztább termelés elveinek, valamint a környezetirányítási rendszerek és az integrált termékpolitika alkalmazása, a környezetbarát minősítő, hitelesítő rendszerekben (pl. EMAS), önkéntes környezeti szabályozásban való részvétel.
– A terméktervezés során olyan szempontok fokozott figyelembe vétele, mint a terméktartósság/élettartam, a javíthatóság, az újrafelhasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság.
– A fogyasztóknak könnyen érthető és megbízható információk nyújtása a termékekről, azok környezeti vonatkozásairól (pl. környezetbarát termék védjeggyel és öko-címkézéssel).
Lakosság:
– Háztartási hulladékmennyiség csökkentése, különös tekintettel a csomagolási és élelmiszerhulladékra.
– Víz-, anyag- és energiatakarékos megoldások, hosszú élettartamú, zöld termékek választása.
Civil szervezetek:
– A takarékosság módozatainak további terjesztése a lakosság körében.
– Szerepvállalás a vállalati tanácsadásban, az együttműködések, hálózatok építésében, a fenntartható termelés ösztönzésében, jó gyakorlatok terjesztésében pl. a másodlagos nyersanyag hasznosítás, újrahasználat, víz- és energiatakarékosság terén.

3.2. A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentését és a környezetbarát termékek és szolgáltatások igénybevételét ösztönző szabályozás megteremtése, alkalmazása, valamint a szabályozás középületekben, közintézményekben való alkalmazhatóságának megteremtése.
– A fogyasztók tájékozottságának növelése vásárlói döntéseik környezetre gyakorolt hatásairól (pl. környezetbarát minősítő és termékjelölési rendszerek útján) és a lehetséges alternatívákról.
– A fenntartható fogyasztással kapcsolatos eszközökről, kezdeményezésekről és legjobb gyakorlatokról szóló információk és tudás megosztásának ösztönzése.
Lakosság:
– A környezetet jobban kímélő termékek és szolgáltatások előnyben részesítése.
Civil szervezetek:
– A környezetet jobban kímélő termékek, szolgáltatások népszerűsítése.
– A fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését célzó kampányok, akciók megvalósítása.
Egyházak:
– A helyes értékek, az erkölcs közvetítése, a teremtett világ iránti felelősségérzet erősítése, a környezeti értékek, környezettudatos magatartás bemutatása.
Média:
– A környezettudatos magatartás irányába mutató viselkedési mintázatok, a fenntartható fogyasztás pozitív hazai és nemzetközi példáinak bemutatása, a tudatos fogyasztás népszerűsítése médiaműsorokon keresztül.

Kapcsolódó stratégiai területek és eszközök: A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése, Hulladékgazdálkodás, Közlekedés és környezet.

3.3. Energiatakarékosság és -hatékonyság javítása

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Az energiatakarékosság, -hatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások alkalmazását segítő finanszírozási és támogatási rendszer működtetése (pl. meglévő épületállomány energia-hatékonyságának javítása).
– A célok megvalósítását szolgáló jogi és gazdasági szabályozás megteremtése és alkalmazása.
– A biomassza energetikai célú előállítása és hasznosítása során a fenntarthatósági kritériumok érvényesítése.
– A szennyvíziszapok és a települési hulladékok megújuló energiaforrásként történő hasznosításának ösztönzése (az egyéb hasznosítások kiegészítéseként).
– A hőhasznosítási célú geotermikus energia felhasználás korszerűsítése, meglévő és új geotermikus hőhasznosító rendszerek visszasajtolási lehetőségeinek támogatása.
– A termálvíz kitermelés, valamint a használt termálvíz elhelyezésének fokozott ellenőrzése.
Kormányzat, önkormányzatok:
– Középületek, közintézmények energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, tanúsítása, épületszigetelés).
– Helyi megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, földhő, nap- és szélenergia) lehetőség szerinti, decentralizált felhasználása a környezeti szempontok figyelembevételével.
Gazdálkodó szervezetek:
– Teljes életciklus elemzés alapján az energiatermelési és szolgáltatási folyamat (ideértve az alapanyag-előállítói, beszállítói, szállító és értékesítési tevékenységeket is) hatékonyságának növelése, a kibocsátások és a környezeti terhelés minimalizálása (pl. technológiafejlesztés, kapcsolt villamos- és hőenergia termelés, szállítási energiaigény és veszteség csökkentése).
– A termelő és szolgáltató tevékenységek során takarékos és hatékony energiahasználat (pl. ehhez kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása, fejlesztések végrehajtása, legjobb elérhető technológia alkalmazása).
– A geotermikus energia fenntartható hasznosítása során a környezetvédelmi és vízkészlet-védelmi előírások betartása.
Lakosság:
– Háztartások energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása (pl. fűtési, hűtési és világítási megoldások korszerűsítése, háztartási gépek modernizálása és okszerű használata, épületszigetelés).
– Életvitelben és fogyasztási szokásokon belül is megjelenő energiatudatos gondolkodás kialakítása, alkalmazása.
Civil szervezetek:
– Energiatudatos gondolkodás elterjesztését szolgáló kampányok, akciók megvalósítása.
– Energiatakarékossági és –hatékonysági tanácsadás a lakosság számára.

3.4. Hulladékgazdálkodás

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Jogszabályi környezet fejlesztése.
– Fejlesztési irányok számbavétele, források hozzárendelése az egyes fejlesztési igényekhez.
– A hulladékképződés megelőzését, illetve a keletkezett hulladék elkülönített gyűjtését elősegítő szemléletformálási tevékenységek megvalósítása.
– A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztés-innováció ösztönzése (pl. hulladékszegény technológiák, javítást, újrahasználatot, újrafeldolgozást elősegítő rendszerek, másodnyersanyagok kinyerését biztosító technológiák fejlesztése).
– A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyomonkövethetősége és tervezhetősége érdekében a hulladékgazdálkodási adatbázis, valamint a monitoring rendszer fejlesztése.
– Hosszabb élettartamú, illetve újrahasználható alapanyagok, minőségi termékek gyártásának ösztönözése, az újrahasználat elterjesztése.
Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások:
– Hulladékszegény technológiák, termékek bevezetése. Tartós, illetve újrahasználható fogyasztási cikkek gyártása és forgalmazása.
– A gyártói felelősség körébe tartozó hulladékok kezelése.
– A visszavételi és hasznosítási kötelezettségek teljesítése.
– Visszavételi és újrahasználati rendszerek, javító-hálózatok kialakítása és működtetése.
Lakosság:
– Tudatos vásárlói magatartás (pl. tartós és újrahasználható termékek választása/előnyben részesítése), környezettudatos életmód megvalósítása (pl. háztartáson belüli újrahasználat, házi komposztálás).
– Az illegális hulladékelhagyás, illegális hulladékégetés kerülése, együttműködés az előbbiek felderítésében, megelőzésében.
Civil szervezetek:
– A tudatos fogyasztói magatartás ösztönzése, a hulladék megelőzés és hasznosítás lehetőségeinek ismertetése, népszerűsítése.

A fenti intézkedések mellett az egyes hulladékáramokra vonatkozó további speciális intézkedések

Települési szilárd hulladék

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A lakossági elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a kötelező szelektív gyűjtés bevezetéséhez.
– Jogszabály megalkotása a hulladékgazdálkodási életciklus elemzések (LCA) alkalmazására, az elkülönített hulladékgyűjtésre és a biológiailag lebomló hulladék kezelésére vonatkozó számszerű kötelezettségek meghatározására, az elkülönítetten gyűjthető vagy válogatható, hasznosítható összetevők lerakásának megszüntetésére és a betétdíj felülvizsgálatára.
– Az újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése.
– Hulladékkezelő létesítmények fejlesztése.
– A házi és közösségi komposztálás elterjesztése.
– Az illegális hulladéklerakások felderítése, felszámolása.
– A felhagyott/bezárt települési lerakók rekultivációs programjának folytatása.

Építési-bontási hulladék

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Az építési-bontási hulladék feltöltésre való használatának, illetve az építési-bontási hulladék hasznosításából származó termékek, anyagok felhasználásának szabályozása.
– A szelektív bontás elterjesztése, a szelektív bontás kritériumainak meghatározása.
– Hasznosító és kezelő kapacitások növelése, kötelező építési és bontási hulladék hasznosítási szint előírása.
– A kapcsolódó szabályozási környezet (pl. közbeszerzés), adatszolgáltatási rendszer, útmutatók felülvizsgálata, korszerűsítése.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék biológiai kezelésének ösztönzése.
– Kezelő létesítmények kialakításának támogatása.
– A mezőgazdasági és élelmiszeripari biológiailag lebomló hulladékból, melléktermékekből előállított komposztok mezőgazdasági felhasználásának elősegítése.
– A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek energia energetikai célú hasznosítása során a környezeti szempontok figyelembevétele.

Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék

A célok elérése érdekében szükséges intézkedés

Kormányzat:
– A jogi és gazdasági szabályozás fejlesztése, a támogatási és szankcionálási lehetőségek vizsgálata

Csomagolási hulladék

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A betétdíjas rendszer működtetésének elősegítése, szükség esetén jogszabályi kötelezettség meghatározása.
– Az elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása, az üveg frakciók jelenlegi gyűjtési kapacitásának bővítése.
– Az ellenőrzések fokozása a gyűjtés és a hasznosítás elszámolásában.

Biológiailag lebomló hulladék

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Komposztáló és biogáz üzemek létesítésének, illetve használatának ösztönzése.
– Komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása.
– A biológiailag lebomló hulladék kezelésének szabályaival kapcsolatos végrehajtási rendelet elkészítése.
– A házi és közösségi komposztálás elterjesztése, a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatásának ösztönzése.

Gumiabroncs hulladék

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Az újrahasználat (újrafutózás) elősegítéséhez szükséges jogi eszközök, támogatási feltételek megjelenítése a termékdíjas és az ágazati szabályozásban, valamint az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervben.
– A kiterjesztett gyártói felelősség erősítése (átvételi, visszavételi kötelezettség bevezetése), az átvételi rendszer bővítése.
– A hatósági ellenőrzések fokozása a kibocsátás, a termékforgalmazás és a hulladékszállítások területén és lerakási tilalom betartatására.
– Az illegálisan szétszórt, illetve hasznosítatlan „történelmi” hulladék felmérése, összegyűjtése, biztonságos hasznosítása.
– A lerakási tilalom folyamatos ellenőrzése.

Veszélyes hulladék

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A legjobb elérhető technikák és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazásának elterjesztése.
– A gyűjtési és hasznosítási kapacitások fejlesztésének ösztönzése, támogatása.
– A jogi szabályozás fejlesztése.
– Az ipari alkalmazásokban a PCB-t helyettesítő, a környezetre és az emberi egészségre veszélyt nem, vagy csökkent mértékben veszélyt jelentő anyagok használatának ösztönzése.
– A lakossági és kiskereskedelmi hulladékolaj begyűjtési rendszer fejlesztése, szemléletformálási kampányok megvalósítása.
– A hulladékolaj regenerálás elterjesztésének ösztönzése.
– Az elem- és akkumulátor hulladék, az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladék, illetve a gépjárművekből származó hulladék esetében a kiterjesztett gyártói felelősség erősítése, különösen a megelőzés, a termék szennyezőanyag tartalmának csökkentése, élettartamának növelése, és a termékből képződött hulladék bonthatósági feltételeinek javítása területén.
– Az elem- és akkumulátor hulladék, illetve az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladék esetében az ellenőrzés fokozása a termék szennyezőanyag tartalma, a termék élettartamának növelése, a javítóhálózat működése, valamint a minőségbiztosítás vonatkozásában.
– Az elem- és akkumulátor hulladék, az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladék, illetve a gépjárművekből származó hulladék magasabb szintű feldolgozásának ösztönzése a nagy értékű szerkezeti anyagok kinyerése érdekében.
– A termékdíjas szabályozás kiterjesztése az összes elektromos és elektronikus berendezésre.
– A szürke- és fekete gépjármű átvevő és bontó hálózat visszaszorítása.
– Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása érdekében az égetés nélküli eljárások fejlesztése.
– Az egészségügyi hulladék kezelési gyakorlatának felülvizsgálata.
– Az egészségügyi hulladék ártalmatlanító berendezések kibocsátását mérő és adatrögzítő monitoring rendszer egységes és kötelező kialakítása.
– Betétdíj bevezetése a növényvédő szerek, vetőmagok és műtrágyák csomagolóanyagaira, a műtrágya zsákokra a visszagyűjtési kötelezettség kiterjesztése.
– A történelmi növényvédőszer hulladék problémájának rendezése (pontos felmérés és biztonságos ártalmatlanítás).
– A meglévő azbeszt szigetelő és tetőfedő építési anyagok eltávolításának és szakszerű ártalmatlanításának ösztönzése.
– A meglévő azbeszttartalmú hulladékot fogadó hulladéklerakó kapacitás felmérése, a szükséges lerakó kapacitások meghatározása, létesítésük ösztönzése.
– A veszélyes hulladék gyűjtésére, szállítására, kezelésére, valamint a kezelésüket végző hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetésére vonatkozó előírások betartásának fokozott ellenőrzése.
– Az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszerek fejlesztése.

3.5. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetése és fejlesztése.
– Az éghajlati hatásvizsgálatok finomítása, módszertani fejlesztések megvalósítása.
– Új regionális klímamodellek, valamint az ezekhez kapcsolódó hidrológiai modellek kifejlesztése.
– Klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálási tevékenységek megvalósítása.
Önkormányzatok:
– Térségi és helyi klímavédelmi stratégiák kidolgozása és megvalósítása, amelyek mind a klímaváltozás mérséklésével, mind az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos kihívásokra és feladatokra kitérnek.
– A szükséges intézkedések beépítése a fejlesztési és környezetvédelmi tervekbe, programokba, a térségi és helyi szabályozásba.
Gazdálkodó szervezetek:
– Az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó létesítmények esetében a vonatkozó uniós előírások maradéktalan érvényesítése.
– A legjobb elérhető technológia alkalmazása az üvegházhatású gázok kibocsátásának lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.
– A klímaváltozásnak különösen kitett ágazatokban a hosszú távú hatásokra való felkészülés szempontjainak és kívánalmainak felmérése és integrálása a termelési folyamatokba.
Lakosság:
– Erőforrás- és energiahatékonyság szempontjainak érvényesítése a háztartások működtetése során, különös tekintettel a víz- és energiafelhasználás mérséklésére.
Civil szervezetek:
– Szerepvállalás a klímaváltozással kapcsolatos lakossági szemléletformálásban.
– Szerepvállalás a vállalati tanácsadásban, az együttműködések, hálózatok építésében, alacsony szén-dioxid kibocsátású termelés ösztönzésében.

3.6. Az agrárgazdaság környezeti aspektusai

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Az agrár-környezetgazdálkodási program működtetése.
– Az ökológiai gazdálkodás elterjedésének támogatása (pl. az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos szabályozás és feltételrendszer fejlesztése; az ökológiai gazdálkodás és ehhez kapcsolódó fogyasztói életforma népszerűsítése).
– A környezetkímélő technológiák alkalmazásának elősegítése (pl. szakképzési, információs és szaktanácsadási tevékenység támogatása; a kölcsönös megfeleltetési rendszer előírásai betartásának ellenőrzése).
– A fenntartható, környezetkímélő területhasználatot támogató jogi és egyéb szabályozás, valamint (területalapú és egyéb) támogatási rendszerek hatékonyságának, ösztönző erejének növelése.
– A halastavi környezetgazdálkodási program működtetése.
Gazdálkodó szervezetek:
– Az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát gazdálkodás alkalmazása (pl. környezetbarát és talajkímélő agrotechnika, vetésforgó, vetésszerkezet, tápanyag-ellátás, mikroöntözés alkalmazása; erózióvédelem; integrált növényvédelem; tarlóégetés elkerülése).
– A kölcsönös megfeleltetési rendszer (Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) előírásainak betartása.

3.7. Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– Az erdősítés támogatása, az őshonos, elegyes erdők telepítésének előnyben részesítése.
– Az erdők környezeti állapota fenntartásának, javításának, illetve az erdők természetességének javítását és közjóléti értékének növelését biztosító beruházások támogatása.
– Az erdészeti hatóság ellenőrzési tevékenységének megerősítése (pl. illegális fakitermelés megakadályozása érdekében).
– Az Erdőrezervátum Program folytatása.
– Az erdők kiterjedésének és egészségi állapotának monitoringja (pl. Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer működtetése, fejlesztése és támogatása).
– Erdei közmunkaprogram támogatása.
– A természetközeli, őshonos fafajokból álló, elegyes erdőszerkezet kialakítását és a folyamatos erdőborítást szolgáló területhasználatot támogató jogi és egyéb szabályozás, valamint (területalapú és egyéb) támogatási rendszerek hatékonyságának, ösztönző erejének növelése.
Gazdálkodó szervezetek (erdőgazdálkodók):
– Az erdősített területek környezetkímélő használata (pl. szálaló erdőgazdálkodás, egyéb, a folyamatos erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési és erdőkezelési eljárások alkalmazása, agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása).
– Az erdőtelepítés és az erdők szerkezetátalakítása (pl. erdőtelepítés; az erdőtömbök összekapcsolásának elősegítése; nem őshonos faállományok lecserélése a termőhelynek megfelelő őshonos faállományokra, a sarj eredetű erdők mag eredetűvé alakítása).

3.8. Az ásványkincsekkel való gazdálkodás környezeti szempontjai

A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A hazai stratégiai ásványi nyersanyagok és a velük való környezetkímélő gazdálkodás meghatározása.
– A bányajáradék rendszer fenntartása és fejlesztése oly módon, hogy érvényesíteni tudja termelési és környezetvédelmi szabályozó szerepét.
– A bányászati és földtani intézményrendszer fejlesztése.
– A földtani alapkutatások és nyersanyag prognózis készítések elősegítése.
– Az ásványvagyon-gazdálkodás és a hulladékgazdálkodási rendszerek közötti kapcsolat erősítése annak érdekében, hogy a reciklált és hasznosítható – elsősorban az aggregátumok és a fémek (ritkaföldfémek) – ásványi anyagok kiegészítsék a primer ásványi nyersanyag szükségletet.
– A korábban keletkezett bányakárok rekultivációjának, illetve a környezetvédelmi problémák elhárításának folytatása. A hátrahagyott bányászati hulladék újrahasznosítása (pl. vörösiszap), a zagytárolók és meddőhányók fokozott biztonságba helyezése.
– A klíma- és környezetvédelmi feltételeknek megfelelő technológiák fejlesztésének ösztönzése.
Gazdálkodó szervezetek (bányavállalkozók):
– Az ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése során a legjobb elérhető technológiák alkalmazása, a környezet terhelésének csökkentése.
– A bányászattal érintett térrészek teljes és komplex tájrendezése.
– A kedvező adottságú előfordulások kitermelése során a kevésbé kedvező, de még műrevaló ásványinyersanyag-telepek, illetve előfordulások megsemmisülésének megakadályozása.
– A bányászati, illetve ipari meddőanyagok és másodlagos nyersanyagok hasznosítása.

3.9. Közlekedés és környezet

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A közösségi közlekedés támogatása, igénybevételének ösztönzése, a közösségi közlekedés rendszerének, eszközállományának, infrastruktúrájának, szolgáltatási színvonalának fejlesztése.
– A kerékpárutak fejlesztésének támogatása.
– A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének előkészítése és megvalósítása során a természet- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási, tájvédelmi szempontok figyelembevétele, az ökológiai értékek megőrzésének érvényesítése.
– Az áruszállítás környezeti hatásainak mérséklése céljából a környezetbarát közlekedési módok elterjedésének ösztönzése (pl. közúti tranzit áruforgalom vasútra terelése).
– A legkisebb káros anyag és üvegházhatású gáz kibocsátású személygépkocsik elterjedésének elősegítése, az ezt célzó jogszabályok és gazdasági eszközök alkalmazása.
Önkormányzatok:
– A mobilitási igények csökkentése várostervezési, forgalomszervezési és szabályozási eszközök segítségével.
– A közlekedési igényt, személygépjármű forgalmat csökkentő kampány szervezése (autómentes nap).
– A gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (járda- és kerékpárút-építés, valamint ezek karbantartása, a biztonságos használat feltételeinek javítása).
– Kerékpártárolás, -bérlés, -kölcsönzés feltételeinek megteremtése, fejlesztése.
– A közösségi közlekedés (infrastruktúra, járműpark) fejlesztése.
– A települési úthálózat por-, illetve síkosság mentesítése (környezetbarát anyagok alkalmazásával).
Kormányzat, önkormányzatok:
– Az egyéni közlekedési szokások alakítása szemléletformálással, folyamatos tájékoztatással.
– Szabályozási eszközökkel, kedvezményekkel, támogatáspolitikával a járműállomány korszerűsítésének elősegítése.
Önkormányzatok, közlekedési szolgáltató társaságok:
– A kis fajlagos szennyezőanyag kibocsátású tömegközlekedési járművek számának és arányának növelése.
Lakosság:
– Az egyéni közlekedési szokások környezetbarát alakítása.
– Közösségi közlekedési eszközök és a nem motorizált közlekedési lehetőségek igénybevétele.
– Környezetkímélő gépjármű és üzemanyag használata.
– A saját tulajdonú gépjárművek megfelelő műszaki állapotának fenntartása.
– Környezetkímélő gépkocsi-használat (osztott autóhasználat, közös járművek).

A kapcsolódó stratégiai területek: Levegőminőség javítása, A zajterhelés csökkentése, illetve az Energiatakarékosság és -hatékonyság javítása.

3.10. Turizmus – ökoturizmus

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:
– A természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló fejlesztések, programok támogatása, megvalósítása (pl. a nemzeti parkok fő belépési pontjaiban (az ún. „kapukban”) és a nagyobb tájvédelmi körzetekben egy-egy látogatóközpont építése; a nemzeti parki fogadó-szolgáltató infrastruktúra (látogatóközpontok, tanösvények, erdei óvodák, iskolák stb.) fenntartása, célcsoportok igényei szerinti fejlesztése.
– Új natúrparkok alapításának támogatása, natúrpark névhasználathoz miniszteri hozzájárulás adományozása, a natúrpark létesítésének feltételrendszeréről szóló szabályozás fejlesztése.
– Honlapok folyamatos fejlesztése, bővítése.
– Az erdőgazdaságok és a természetvédelem tevékenységének összehangolása az ökoturizmus érdekében.
Önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, társadalmi szervezetek:
– Natúrparkok létrehozása.
– A természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló fejlesztések, programok megvalósítása, lehetőség szerint életciklus-csoportok szerint differenciálva, az erdei óvoda és iskola intézmények, valamint a természet- és környezetvédelmi oktatóközpontok szerepének erősítése ezen tevékenységekben.
– A turisztikai építési beruházásokban az erőforrástakarékos módok alkalmazása, a turisztikai létesítmények működtetése, a programok szervezése során a környezeti szempontok fokozott figyelembevétele.