| - A természet-megfigyelés létesítményeinek fejlesztése. | |
| - Tematikus utak kialakítása országos és területi szinten. | |
| - A falusi és vidéki szálláshelyek ökoturisztikai igényeknek megfelelő fejlesztése, speciális ökoszálláshelyek kialakítása. Vendéglátóhelyek környezet- és egészségtudatos szempontok szerinti fejlesztése. | |
| - Környezetbarát- és tömegközlekedési módok használatának ösztönzése, elősegítése. | |
| - Hagyományos és helyi termékek előállítása, márkatermékként való terjesztése; helyi sajátosságokhoz igazodó rendezvénykínálat fejlesztése (pl. környezetbarát gazdálkodást bemutató programok); komplex szolgáltatáscsomagok kialakítása a különböző célcsoportoknak. | |
| - Közönségkapcsolatok fejlesztése (sajtócikk, tévéműsor, könyv stb.), korszerű informatikai és kommunikációs eszközökre épülő tájékoztató, látogatói információs hálózat kialakítása és működtetése. | |
| - Irányelvek és etikai kódexek kialakítása, terjesztése a helyi értékek megőrzése érdekében. | |
| - Öko-szemléletű minőségbiztosítási rendszer kiépítése, öko-védjegy bevezetése. | |
| Gyűjteményes kertek: | |
| - A természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló fejlesztések, programok megvalósítása. | |
| - Élőgyűjtemények fejlesztése, attraktivitásának növelése. | |
| - Élőmúzeum-pedagógiai tudás és szolgáltatás, interaktív, élményszerzéssel együtt járó tanulási lehetőségek gazdagítása. | |
| - Turisztikai komfort növelése, látogatói szolgáltatások színvonalának emelése, látogatóközpontok létrehozása és fejlesztése. |
| Stratégiai célok | a Program-monitoring környezeti mutatórendszere | ||
| Az életminőség és az emberi | - | légszennyező anyagok kibocsátása (SO2, NOX, VOC, NH3, PM2,5, PM10) [t] (FM, KSH) | |
| egészség környezeti | - | levegőminőségi határértékek túllépése (FM) | |
| feltételeinek javítása. | - | zajterheléssel érintett lakosok [fő] (FM) | |
| - | az Ivóvízminőség-javító Program eredményeként egészséges ivóvízzel ellátott lakosok [fő] (BM, EMMI) | ||
| - | a vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló) [%] (KSH) | ||
| - | a közüzemileg elvezetett települési szennyvíz tisztítása [%] (KSH) | ||
| - | szennyvíziszap hasznosítása (BM) | ||
| - | egy lakosra jutó zöldterület [m2/fő] (KSH) | ||
| Természeti értékek és erőforrások védelme, | - | közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzete (kedvező, kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű fajok, élőhely aránya [%]) (FM) | |
| fenntartható használata | - | védett területek száma [db], kiterjedése védettségi kategóriák szerint [ha] (KSH) | |
| - | a földhasználat változása, kategóriák szerint [ha] (KSH) | ||
| - | az OKKP-ban szereplő szennyezett területek száma [db] (FM) | ||
| - | a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megfogalmazott céloknak megfelelő felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotának aránya [%] (BM) | ||
| - | vízbázisok biztonságba helyezése (BM) | ||
| - | árvízi kockázatkezelés (BM) | ||
| Az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, | - | erőforrás-termelékenység GDP/DMC, a bruttó hazai termék hazai anyagfelhasználáshoz viszonyított aránya (KSH) | |
| a gazdaság zöldítése | - | az összes képződött hulladék mennyisége [t] (FM) | |
| - | a képződött hulladék kezelése [t] (FM) | ||
| - | ÜHG kibocsátás [t] (KSH) | ||
| - | energiafelhasználás [PJ] (MEKH) | ||
| - | a megújuló energia aránya [%] (MEKH) | ||
| - | agrár-környezetgazdálkodási támogatással érintett terület kiterjedése [ha] (ME) | ||
| - | ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület [ha] (KSH) | ||
| - | erdősültség [%] (FM) | ||
| - | természetközeli erdőgazdálkodás kiterjedése [ha] (FM) | ||
| - | az egyéni és közösségi közlekedés igénybevételi részarányának alakulása [%] (KSH) | ||
| - | a belföldi személy- és áruszállítás alakulása (KSH) | ||
| - | vízfogyasztás, gáz- és villamosenergia-felhasználás (KSH) | ||
| - | környezetbarát címkével ellátott termékek [db] (FM) | ||
| - | környezetvédelmi ráfordítás [mFt] (KSH) |
A Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció és a Program összhangban állnak egymással: az OFTK-ban megfogalmazott fejlesztéspolitikai feladatok (pl. környezeti infrastruktúrájának fejlesztése; zöldfelületi rendszer védelme és fejlesztése; szennyvíztisztító és -elvezető kapacitások fejlesztése; a fenntartható tájhasználat kialakítása; víz- és vízbázis-védelem) és térhasználati, területhasználati elvek, ajánlások (pl. takarékos és átgondolt területhasználat; fejlesztések nem darabolhatnak fel egységes ökológiai rendszereket) a Programnak is szerves részét képezik. Jelen fejezet a Program területi vetületeit tartalmazza, mely az OFTK-val összhangban készült, megfelelve annak az elvárásnak, hogy a stratégiai dokumentumok tartalmazzanak területi szempontokat.
Kitételként fontos megemlíteni, hogy a Program Magyarország teljes területét érinti, így a megfogalmazott intézkedések jellemzően az egész országot lefedik, illetve potenciálisan lefedhetik. Sok esetben a Program beavatkozásai földrajzilag pontszerűen jelentkeznek, így ezekben az esetekben nem bír markáns területi fókusszal (pl. zöldfelületek). Más esetekben vonalas jellegűek (pl. közutak zajtérképezése, ökológiai folyosók), vagy kisebb-nagyobb területfoltokat érintenek (pl. árvízvédelmi területek, légszennyezettségi agglomerációk és zónák).
Az OFTK és a Program által érintett területek más-más szempontból igényelnek kezelést, így azok lehatárolása is ezen igények mentén történt. Ennek megfelelően a két stratégiai dokumentum területi, térségi „kategóriái” között jelentős átfedések jelentkez(het)nek (pl. aprófalvas térség vagy a nitrátérzékeny területek), hiszen az egyes szakmai, tematikus lehatárolások a társadalmi-környezeti-gazdasági szféra különböző fedvényeinek feleltethetők meg.
Az alábbiakban bemutatásra kerülnek - egyes esetekben térképekkel is illusztrálva - a Program stratégiai területeiben megjelenő területi sajátosságok, jellegzetességek, melyek a területi súlypontokra mutatnak rá. (A külön fel nem tüntetett stratégiai területek esetén speciális területi fókusz nem jelentkezik.) A területeket érintő intézkedések a Függelékben találhatók.
Levegőminőség javítása
forrás: saját szerk.
1. Légszennyezettségi agglomeráció (Budapest és környéke).
2-9. Légszennyezettségi zónák (Győr-Mosonmagyaróvár, Komárom- Tatabánya-Esztergom, Székesfehérvár-Veszprém, Dunaújváros környéke, Pécs környéke, Sajó Völgye; Debrecen környéke).
10. Az ország többi területe, egy zónaként
11. Kijelölt városok zóna (Ajka, Baja, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Békéscsaba, Salgótarján, Sopron, Szeged, Szombathely, Szolnok, Zalaegerszeg).
A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettség alapján jelölt ki olyan területegységeket, amelyeken belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, valamely szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik.
7EAP Az EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (7th Environmental Action Programme)
AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet
AEWS Baleseti Sürgősségi Figyelmeztető Rendszer (Accident Emergency Warning System)
ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
BAT elérhető legjobb technikák (Best Available Techniques) BM Belügyminisztérium
CLP osztályozás, címkézés, csomagolás (classification, labelling, packaging)
COM Európai Bizottság (European Commission)
CORINE Környezeti Információk Biztosítása (Coordinaton of Information on the Environment)
DIT Darányi Ignác Terv
EcoAP EU Öko-innovációs Cselekvési terv (EU Eco-innovation Action Plan)
EEA Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency)
EFOP Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
EIONET Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (European Environment Information and Observation Network)
EMAS Hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer (Eco-Management and Audit Scheme rendelet)
ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete (United Nations, UN)
ENSZ-EGB Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (United Nations Economic Commission for Europe, UNECE)
EPER Európai Szennyezőanyag-kibocsátási Nyilvántartás (European Pollutant Emission Register)
E-PRTR Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (European Pollutant Release and Transfer Register)
ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap
ESB alapok Európai Strukturális és Beruházási Alapok
ESDP Európai Területfejlesztési Perspektíva (European Spatial Development Perspective)
ETE Európai Területi Együttműködési Programok
ETS emisszió kereskedelmi rendszer
EU-27 Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia
EURDEP Európai Radiológiai Adatcsere Platform (EUropean Radiological Data Exchange Platform)
FM Földművelésügyi Minisztérium
GDP bruttó hazai termék (gross domestic product)
GHS a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere (The Globally Harmonized System of Classification and Labelling of Chemicals)
GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon
GMES Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (Global Monitoring for Environment and Security)
GMO genetikailag módosított szervezetek
HFC fluorozott szénhidrogének
HIR Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer
HLPF Magas Szintű Politikai Platform (High-level Political Forum)
ICPDR Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River)
IKOP Közlekedésfejlesztési Operatív Program
IMF Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund)
INSPIRE Európai Térinformációs Infrastruktúra (Infrastructure for Spatial Information in Europe)
IPCC Éghajlat-változás Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change)
ITS Integrált Településfejlesztési Stratégia
IVP Ivóvízbázis-védelmi Program
K+F kutatás-fejlesztés
KBVR Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer
KEOP Környezet és Energia Operatív Program
KEHOP Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
KSH Központi Statisztikai Hivatal
KSK Közös Stratégiai Keret
LAIR Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer
LCA Életciklus elemzés (Life-cycle assessment)
LE lakosegyenérték
MEA Többoldalú Környezetvédelmi Egyezmény (Multilateral Environmental Agreement)
MEKH Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
MFGI Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
MGSZHK, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ,
NTAI Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
NAK Nemzeti Alkalmazkodási Központ
NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer
NÉBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
NÉS Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
NFFT Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
NFM Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
NIR Nemzetközi Információs Rendszer
NKP Nemzeti Környezetvédelmi Program
NKP-3 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program
NBmR Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development)
OFTK Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció
OKF Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer
OKKP Országos Környezeti Kármentesítési Program
OKSER Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer
OLM Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat
OPEC Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (Organization of the Petroleum Exporting Countries
OSSKI Országos „Fréderic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet
OTrT Országos Területrendezési Terv
PCB Poliklórozott bifenilek
PIAC Principal International Alert Centre
PIC-rendelet Előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról szóló rendelet (Prior Informed Consent Regulation)
PM Partnerségi Megállapodás
PM10 kisméretű szálló por (10 µm-nél kisebb átmérőjű részecskék)
POP a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (persistent organic pollutants)
REACH A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals)
RSD Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág
SAICM Nemzetközi Vegyianyag-kezelés Stratégiai Megközelítése (Strategic Approach to International Chemicals Management)
SEIS Közös Környezeti Információs Rendszer (Shared Environmental Information System)
SOER Európai környezet - állapot és előretekintés (European Environment - State and Outlook Report)
SWOT Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek (Strengths, Weaknesses, Opportunities And Threats)
TESZIR Települési Szennyvíz Információs Rendszer
TIR Természetvédelmi Információs Rendszer
TOP Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
UNEP ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme)
ÚMVP Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
ÜHG Üvegházhatású gázok
VEKOP Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
VGT Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv
VIZIR Vízgazdálkodási Információs Rendszer
VKI Víz Keretirányelv
VM Vidékfejlesztési Minisztérium
VOC Illékony szerves vegyületek (Volatile organic compounds)
VTT Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése
WWF Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature)
ZBR Zöld Beruházási Rendszer
NEMZETI TERMÉSZETVÉDELMI ALAPTERV
IV.
A természetvédelem szakpolitikai stratégiája
2015-2020
A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (továbbiakban: NTA, NTA-IV) Magyarország természetvédelmi stratégiai tervdokumentuma, egy szakpolitikai stratégia, amely a Nemzeti Környezetvédelmi Program önálló, ámde integráns részeként meghatározza az állam természetvédelmi feladatai kapcsán követendő kiemelt célokat, kijelöli a cselekvési irányokat, nemcsak a természetvédelmi igazgatási szervek, hanem minden állami szerv számára.
Az NTA a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján készült, IV. tervezési ciklusa a 2015−2020 közötti időszakra szóló természetvédelmi stratégiai tervdokumentum. Az NTA-IV bemutatja a III. tervidőszak végrehajtási időszaka alatt a természetvédelmi ágazat legfontosabb részterületein bekövetkezett változásokat, az aktuális helyzetképet, és ezek alapján kijelöli a 2015−2020 között követendő és megvalósítandó szakmai célokat. A dokumentumot a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának, továbbá Stratégiai Főosztályának munkatársai állították össze és szerkesztették.
Az NTA-IV, mint szakpolitikai stratégia kidolgozása a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően történt, a Korm. rendelet 35. §-ában a szakpolitikai stratégiák kapcsán megfogalmazott előírásokra is tekintettel.
Az NTA-IV összeállítása során a készítők a Magyary-program keretében a kormányzati stratégiaalkotás megújításával összefüggésben kibocsátott koncepció- és stratégiaalkotási segédanyagok elveinek megfelelően jártak el. Az NTA-IV kidolgozása során a szakmai előkészítést végzők célja az volt, hogy a kötelező szakmai egyeztetéseken túl biztosított legyen, hogy az érintettek lehető legszélesebb köre véleményt formálhasson és a vélemények beépítésre kerüljenek az elfogadott országgyűlési határozatba. Az NTA-IV hatásvizsgálata az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet előírásainak megfelelően készült, a szakpolitikai stratégiához összeállított hatásvizsgálati lap kellő részletességgel mutatja be az NTA-IV megvalósulásának becsült hatásait.
Az NTA-IV kidolgozása során az egyes fejezeteknél, vagy azokon belül az érintett témaköröknél olyan jellemző indikátorok kerültek megjelölésre, amelyek alapján a kitűzött célok megvalósulása mérhetővé, értékelhetővé válik.
Az NTA-IV végrehajtása során az egyes feladatok kapcsán elért eredmények folyamatosan nyomon követhetőek a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapján, a www.termeszetvedelem.hu oldalon.
Magyarország természetföldrajzi adottságait tekintve kijelenthetjük: a Kárpát-medencében egyedi ökológiai egységgel rendelkezünk. Bár az Európai Unióban a pannon biogeográfiai régión (Pannonicum) rajtunk kívül három ország osztozik, a legnagyobb terület Magyarországé. Hazánk a többi országtól eltérően viszont teljes egészében a pannon biogeográfiai régióhoz tartozik, ami óriási felelősséget ró ránk a természeti értékek megőrzésében. A klímaváltozás nem várt hatásokat, éghajlati szélsőségeket idéz elő közvetlen környezetünkben, nem kívánt jövevényfajokat sodor hozzánk.
A társadalmi igények az utóbbi évtizedben jelentősen átalakultak. Egyre szélesebb körben elfogadott, sőt elvárt igény, hogy a közös örökséget közösen kell megőriznünk. Az Alaptörvény így fogalmaz: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” (Magyarország Alaptörvénye, Alapvetés P cikk).
A jó társadalmi közérzet része, hogy az állam, az egyházak, az önkormányzatok, a különböző társadalmi szervezetek valamint maguk az állampolgárok gondoskodjanak a saját egészséges környezetükről, a jó minőségű élelmiszerekről, és ez hosszú távon csak úgy biztosítható, ha közben a természeti értékek jó állapotát, kedvező természetvédelmi helyzetét is megőrizzük, vagy szükség esetén javítjuk. A természeti adományokat (például: tiszta ivóvíz; termőképes talaj; sokszínű, élelemtermelő élővilág; az erdők élőfa készlete), az úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásokat sokkal gazdaságosabban kell beosztanunk, még akkor is, ha ezekben most még bővelkedünk. Az országos ökológiai hálózat, Magyarország zöld hálózata, azaz a természetközeli élőhelyeknek számító területek kiterjedése még több mint 36%-ot fed le hazánkban (11. ábra). Az élővilág hazai helyzetét jól mutatja, hogy ha az élőhelyvédelmi irányelv I. mellékletében felsorolt, hazánkban előforduló 46 közösségi jelentőségű élőhely állapotát tekintjük, 2007-ben azok 10,9%-ának állapota kedvező, 19,6%-a nem kielégítő, 67,4%-a pedig rossz volt. A nálunk előforduló 208 közösségi jelentőségű faj természetvédelmi helyzete bár kedvezőbb volt az élőhelyekéhez képest (25% kedvező, 46,6% nem kielégítő és 11,5% rossz állapotú volt 2007-ben), emellett azt is elmondhatjuk, hogy 2013-ra nemcsak a tudásunk lett több e fajokról illetve az élőhelyekről, hanem a különböző projekteknek, fajmegőrzési programoknak köszönhetően a fajok természetvédelmi helyzete is javult (3. ábra). Továbbra is követendő cél, hogy az egyes fajokra vonatkozó védelmi programokat lehetőség szerint úgy kell megvalósítani, hogy azok esernyő-szerűen, egyszerre több veszélyeztetett faj, élőhely védelmét is szolgálják.
Hazánk természeti képének évmilliókban mérhető régmúltját, így az ősföldrajzi környezet és a klíma változásainak, az élővilág fejlődésének emlékeit természeti örökségünk élettelen elemei őrzik. A különböző földtörténeti korokban és képződési feltételek között létrejött kőzetek típusainak előfordulásai, az ásvány- és ősmaradvány-ritkaságok, valamint a felszínformáló erők hatására kialakult egyedi formák, forma-együttesek és barlangok jelentős természeti értéket képviselnek. Élettelen természeti értékeink közös tulajdonsága, hogy meg nem újulók és meg nem újíthatók. Hosszú távú megőrzésük elsősorban a természetvédelmi oltalom alá helyezett területek és értékek esetében biztosított.
Az alábbi felsorolás a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, mint szakpolitikai dokumentum átfogó céljainak áttekintését mutatja be. A célok részletes kifejtését, az azokhoz tartozó helyzetértékeléssel, cselekvési irányokkal és mutatókkal együtt az alapterv további fejezetei tartalmazzák.
− A biológiai sokféleség megőrzése (az EU biológiai sokféleség stratégia hazai megvalósítása):
− a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma szolgáltatások további hanyatlásának megállítása 2020-ig, valamint állapotuk lehetőség szerinti javítása;
− a hazai ökoszisztémák és szolgáltatásaik térképezése és értékelése;
− az élőhely-rehabilitációs és -rekonstrukciós munkák folytatása, legalább 15% degradált élőhely rekonstrukciója és monitorozása;
− a biológiai invázió kezelése.
− A Natura 2000 hálózat működtetése:
− finanszírozás bővítése;
− fenntartási tervek elkészítése, a területek felügyelete;
− monitorozás fejlesztése;
− kommunikáció erősítése.
− A barlangok és a földtani természeti értékek természetvédelmi helyzetének javítása.
− Hazánk táji örökségének és táji sokféleségének ágazati együttműködésen alapuló komplex védelméhez szükséges feltételek kialakítása, jogi környezetének felülvizsgálata.
− A természetvédelmi tervezés erősítése, a nemzeti parkok övezeti besorolásának kihirdetése.
− A természetvédelem jogi, intézményi, személyi és költségvetési hátterének javítása.
− A természetvédelem általános finanszírozásának javítása:
− a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény végrehajtásához szükséges pénzügyi forrás, valamint az európai uniós pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása;
− a természetvédelmi fejlesztések európai uniós forrásokból történő finanszírozásának leghatékonyabb kihasználása.
− A nemzetközi természetvédelmi, tájvédelmi kötelezettségek teljesítése.
− Természetvédelmi Őrszolgálat létszámának fejlesztése és megfelelő technikai eszközökkel való ellátása.
− Társadalmi kapcsolatok fejlesztése:
− a nyilvánosság tájékoztatása a védett természeti- és Natura 2000 területekre, valamint a védett természeti értékekre vonatkozó szabályozás megismertetésével;
− a nagyobb környezeti tudatosság elérése, a természetvédelem elfogadottságának javítása érdekében.
− A természetvédelem ökoturisztikai létesítményei és szolgáltatásai körének, színvonalának fejlesztése.
− A természetvédelmi kutatás, fejlesztés támogatása:
− a természetvédelmi szakemberképzés, és továbbképzés minőségének javítása, a jelenleg jó gyakorlat beemelése a felsőoktatásba;
− a nemzeti parkokban folyó, alkalmazott természetvédelmi (gyakorlati) kutatások ösztönzése, erősítése.
− A Természetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztése:
− monitorozási adatok integrálása;
− a rendszer külső adatkapcsolatainak biztosítása, az állami nyilvántartások összehangolása;
− a természetvédelmi biotikai adatgyűjtést célzó monitorozó programok folyamatos működtetése, intézményi és pénzügyi háttér biztosítása.
2.1. Az NTA végrehajtásának nyomon követése
A 2020-ig szóló jövőkép teljesítése érdekében alapvetően fontos, hogy a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv végrehajtását azonnal el kell kezdeni.
Az NTA végrehajtásának, a szükséges beavatkozások megvalósításának intézményi és személyi feltételeit elsősorban a kormányzat biztosítja, a minisztériumok közti munkamegosztásra építve. A Kormány irányítja a természet védelmével kapcsolatos állami feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek ez irányú tevékenységét. Ugyanakkor a célok elérése érdekében kiemelten fontos valamennyi érintett társadalmi csoport - így kiemelten az önkormányzatok, a gazdasági szféra és a lakosság - részvétele a feladatok megvalósításában.
Az NTA megvalósításának személyi feltételei alapvetően adottak. A Terv végrehajtásának és a nyomon követés folytonosságának, továbbá az értékeléshez szükséges információbázisok biztosítása érdekében fontos szempont a kormányzat szakpolitikai intézményeivel való megfelelő szintű együttműködés biztosítása, a tárcák háttérintézményi szakértői bázisának, valamint az intézményi és szakértői kapcsolatrendszer megerősítése. Az NTA személyi feltételeinek biztosítása szorosan összefügg a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programmal.
A Terv végrehajtását, a célkitűzések és az intézkedések hatékonyságát, a szakmai teljesítményeket folyamatosan értékelni szükséges, az intézkedések megfelelőségét szükség esetén felül kell vizsgálni. Az NTA megvalósulásának nyomon követése az egyes célkitűzéseknél feltüntetett indikátorok segítségével történik a Nemzeti Környezetvédelmi Program keretein belül, ezért az indikátorok alapján adat- és információgyűjtésre, valamint ezek elemzésére van szükség.
Az NTA megvalósulásáról 2017-ben közbenső értékelést, majd a megvalósítási időtáv végét követő egy éven belül, 2021-ben utólagos értékelést kell készíteni.
Ezeket a beszámolókat a természetvédelem honlapján (http://www.termeszetvedelem.hu) nyilvánosan elérhetővé kell tenni.
A végrehajtás értékelésének és nyomon követésének személyi feltételeit a természetvédelemért felelős tárca biztosítja, az érintett tárcákkal, intézményekkel együttműködve.
3.1. Az egyedi jogszabállyal védett természeti területek kiterjedése, adatai, védetté nyilvánítások
Helyzetkép:
A védetté nyilvánítások jelentős területnövekedéssel járó időszaka már lezárult, különösen a jelentős kiterjedésű Natura 2000 területek kijelölése után. Az elmúlt NTA tervezési időszakokban a védetté nyilvánítások száma egyenletesnek tekinthető, ugyanakkor az utóbbi két tervezési időszakban a védetté nyilvánított területek kiterjedése az NTA-I időszaka értékének töredékére csökkent. Az NTA-II tervezési időszakától a védetté nyilvánított területek kiterjedése enyhe növekedést mutatnak. Innentől fogva kis kiterjedésű, valamilyen különleges természeti érték megóvását célzó védett természeti területek nagyszámú létesítése jellemző. Az NTA-III időszakában két tájvédelmi körzet, Körös-éri TK (2012) és Nyugat-Mecsek TK (2009) létesült, együttesen képviselve az újonnan védetté nyilvánított területek 70%-át.
A helyi jelentőségű védett természeti területek száma az NTA-III időszakában természetvédelmi területek vonatkozásában 81-el, a természeti emlékek vonatkozásában 269- el növekedett. 2011-2012-ben lezajlott a helyi jelentőségű védett természeti területek törzskönyvi nyilvántartásának felülvizsgálata, amelynek eredményeként a természetvédelmi nyilvántartásban jelenleg 2014 darab védett természeti terület szerepel (2. táblázat, 2. ábra). A táblázatban csak a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) előírásainak megfelelő védetté nyilvánító jogszabállyal rendelkező területeket és emlékeket jelenítettük meg. Számos helyi védett természeti terület védett státuszát kellett megváltoztatni, mivel csak a helyi építési szabályzatban sorolták fel, és hiányzik az önálló védetté nyilvánító önkormányzati rendelet.
Az NTA-III időszakában (2009-2014) az országos jelentőségű védett természeti területek (1. táblázat) kiterjedése 13 760 hektárral növekedett. 12 db új védett természeti terület kialakítása és 7 db már védett természeti terület bővítése történt meg (1. táblázat).
A védetté nyilvánítások volumenét és a trendeket a már meglévő védett természeti területek bővítéseit is tartalmazó területértékek mutatják be (1. és 2. táblázat). A területek elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti.
1. táblázat - Országos jelentőségű védett természeti területek számának változása 1997-2013 között
Országos jelentőségű védett természeti területek létesítése az első három NTA időszaka alatt*
| Tervezési időszak | Nemzeti park | Tájvédelmi körzet | Természetvédelmi terület | Természeti emlék | Összesen | Növekmény az országos jelentőségű védett természeti területek összes kiterjedése arányában | ||||||
| db | ha | db | ha | db | ha | db | ha | db | ha | |||
| NTA-I (1997-2002) | 4 | 95 657 | 5 | 40 913 | 13 | 1 186 | 0 | 0 | 22 | 137 756 | 17,0% | |
| NTA-II (2003-2008) | 0 | 7 | 1 | 8 866 | 21 | 3 361 | 0 | 0 | 22 | 12 234 | 1,5% | |
| NTA-III (2009-2013) | 0 | 463 | 2 | 12 004 | 10 | 1 385 | 0 | 0 | 12 | 13 760 | 1,6% | |
| * a darabszámok az újonnan létesített védett természeti területekre vonatkoznak, a területadatok a már meglévő védett természeti területek bővítéseit is tartalmazzák | ||||||||||||
Fő cselekvési irányok:
− Az országos jelentőségű védett természeti területek hálózatának a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) előírása alapján történő további bővítése annak érdekében, hogy hazánk táji és természeti értékei megőrzéséhez a területi védelem feltételei rendelkezésre álljanak.
− Kiemelten kezelni azoknak a védelemre tervezett területeknek a védetté nyilvánítását, amelyek természeti állapota a védetté nyilvánítás elmaradása miatt az elmúlt időszakban romlott, fennmaradásuk veszélybe kerülhet, illetve amelyek globális, vagy országos szinten veszélyeztetett fajok élőhelyéül szolgálnak. Elsősorban:
− az aktuálisan veszélyeztetett természeti területek;
− állami tulajdonú, a természetvédelmi vagyonkezelésben lévő védelemre tervezett természeti területek.
− A hatályos védetté nyilvánító, illetve a védettség fenntartásáról szóló rendeletek aktuális állapotnak megfelelő frissítése.
− A különleges (elsősorban földtudományi) természeti értékkel rendelkező, kisebb kiterjedésű természeti terület tervezett védetté nyilvánítása az ún. természeti emlékek létesítése.
− A kiemelkedő jelentőségű földtudományi természeti értékek természeti oltalom alá helyezésének szakmai előkészítése.
2. táblázat - A védett természeti területek kiterjedése (2013)
| Természetvédelmi kategória | Terület (ha) | |
| Nemzeti parkok | 480 698 | |
| Tájvédelmi körzetek | 336 875 | |
| Országos jelentőségű természetvédelmi területek | 30 567 | |
| Országos jelentőségű természeti emlék | 0 | |
| Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek összesen | 848 140 | |
| Helyi jelentőségű védett természeti területek | 46 139 | |
| Helyi jelentőségű védett természeti emlékek | 0 | |
| Védett természeti terület mindösszesen | 894 279 |
1. ábra - Az országos jelentőségű védett természeti területek Magyarországon
2. ábra - A helyi jelentőségű védett természeti területek száma Magyarországon
3.2. A Natura 2000 területek
Helyzetkép:
Hazánk természetvédelmi politikájának meghatározó eleme a két európai uniós természetvédelmi irányelv (az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) - amely a 79/409/EGK irányelv újrakodifikált változata - és a Tanács 1992. május 21.-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv)) végrehajtása, amelynek teljesítése leginkább a Natura 2000 hálózat kialakítása, védelme, fenntartása és fejlesztése révén valósul meg.
A 2009-2013 közötti időszak jelentős eredménye, hogy a Natura 2000 hálózat kijelölése lezárult, mivel az Európai Bizottság a 2011. év során megállapította, hogy egyetlen élőhelytípus vagy faj esetében sincs szükség további Natura 2000 területek kijelölésére Magyarországon.
A Magyarországon külön jogszabállyal védett területeken túl 1,2 millió ha Natura 2000 terület található (1. térképmelléklet). A teljes Natura 2000 hálózat kiterjedése összesen 1,99 millió ha (3. táblázat).
Az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke alapján 6 évente kell a tagországoknak jelenteni a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről. Hazánk először 2007- ben, majd 2013-ban adott le országjelentést (3. ábra).
A 2007-es jelentés eredményei az EU25 tagország átlagával összehasonlítva az élőhelyek tekintetében meglehetősen kedvezőtlen képet festenek a pannon biogeográfiai régióban található élőhelytípusok helyzetéről. Ez részben a kedvezőtlen folyamatoknak, részben a szigorú módszertannak volt köszönhető. Az Európai Bizottság a kedvezőtlen állapotú fajok és élőhelytípusok javulását tűzte ki célul az EU Biodiverzitás Stratégiában, illetve elvárta a tagországoktól az „ismeretlen” besorolású, adathiányos fajok, illetve élőhelytípusok számának csökkenését.
3. táblázat - A Natura 2000 hálózat kiterjedése Magyarországon
| Natura 2000 területek | ||||
| Megnevezés | száma | területe | Hazánk területének százalékában | |
| db | 1000 hektár | % | ||
| Különleges madárvédelmi területek | 56 | 1 374,57 | 14,77 | |
| Különleges természetmegőrzési területek | 479 | 1 444,36 | 15,51 | |
| A két területtípus között az átfedés | 823,95 | |||
| Natura 2000 területek összesen | 525 | 1 994,98 | 21,39 | |
3. ábra - Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete (2007, 2013)
A 2013-ban leadott jelentésben részben a kissé megváltozott módszertannak (pl. a természetvédelmi helyzet trendjének alakulását már rövidebb távra kellett kivetíteni, mint 2007-ben), részben a jelentősen bővülő ismereteknek köszönhetően, mind az élőhelytípusok, mind a fajok tekintetében sokkal reálisabb képet adott a jelentés. Amennyiben a természetvédelmi helyzet átfogó értékelését tekintjük az index számok figyelembe vétele nélkül, 24 élőhelytípus természetvédelmi helyzete javult, ami az élőhelytípusok 52%-át jelenti, 21 élőhelytípus természetvédelmi helyzete összességében nem változott, ez az élőhelytípusok 46%-át jelenti, és csupán egy élőhelytípus, a dagadóláp esetében történt negatív változás. A közösségi jelentőségű fajok természetvédelmi helyzetében 137 faj esetében nem történt változás, ez a fajok 66%-át jelenti, 59 faj esetében javulás történt, ami a fajok 28%-át jelenti és 12 faj természetvédelmi helyzete romlott, ami a fajok csupán 6%-át jelenti. Továbbra is igaz, hogy egyes fajok és élőhelyek tekintetében komoly és hosszú távú intézkedésekre lesz szükség a kedvező természetvédelmi helyzet irányába történő elmozduláshoz, de kétségtelen, hogy már jelenleg is kedvező elmozdulás tapasztalható számos élőhelytípus és faj természetvédelmi helyzetében, amihez az aktív természetvédelmi intézkedések, élőhelyrekonstrukciós beavatkozások, fajmegőrzési tevékenységek is jelentősen hozzájárultak (3. ábra).
A Natura 2000 hálózat működtetését és fenntartását nagymértékben segítik a gazdálkodás szabályait meghatározó, illetve a korlátozások ellentételezéseként járó kompenzációkról szóló jogszabályok. A Natura 2000 gyepterületek esetében már 2007-től létezik ilyen szabályozás [a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet]. Az NTA-III időszakában nagy előrelépést jelentett az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet megalkotása. Így a Natura 2000 gyepterületek mellett megvalósult a Natura 2000 erdőterületek támogatási rendszere is. A gazdálkodási keretek, az egyes Natura 2000 területekre vonatkozó konkrét kezelési iránymutatások tekintetében szintén jelentős előrelépést hozott, hogy megjelent Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet, amelynek alapján 2015 májusáig 243 Natura 2000 területre, összesen mintegy 480 000 hektár kiterjedésben készül fenntartási terv.
A Natura 2000 területek megőrzéséhez szükséges a Natura 2000 területen gazdálkodók támogatásának kiterjesztése a már jelenleg is működő gyepekre és magán erdőterületekre vonatkozó támogatáson túl lehetőség szerint további területekre is. A Natura 2000 területek finanszírozását szolgáló támogatási rendszer eddig kialakított struktúráját megtartva, a kifizetések körének kiszélesítését, a támogatási összegek nagyságának lehetőségek szerinti növelését, s nem utolsó sorban a természetvédelmi célú földhasználati szabályozás helyi adottságokhoz való közelítését kell a természetvédelmi szakterületnek célul tűznie. Időszerű azoknak a támogatási jogcímeknek a felülvizsgálata, amelyek esetében a gazdálkodással is foglalkozó vagy nonprofit költségvetési szervek (pl. nemzeti park igazgatóságok) kikerültek a támogattak köréből.
A költségvetési szervek kedvezményezetti körbe való beemelését a jelenlegi támogatási jogcímek (Natura 2000 kompenzáció, kedvezőtlen adottságú területek stb. jogcímek) felülvizsgálatával és a 2014−2020 közötti európai uniós költségvetési periódusra szóló vidékfejlesztési program megfelelő alakításával kell biztosítani.
A jelenleg folyó monitorozó programokat ki kell bővíteni úgy, hogy Magyarország meg tudjon felelni az uniós jelentési kötelezettségeknek. Ehhez feltétlenül szükséges a Natura 2000 területek jelölő fajairól és élőhelyeiről felmérések készítése, az adathiányos fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének meghatározása célzott adatgyűjtések segítségével.
További fenntartási terveket kell kidolgozni azokra a Natura 2000 területekre, ahol a területek természetvédelmi és gazdálkodási szempontú kezelési céljainak összehangolása ezt szükségessé teszi. Minden gazdálkodási cél összehangolása fontos, külön kiemelendő azonban a vízgazdálkodási és természeti célok összehangolása, amely többek között a nagyvízi mederkezelési tervek és a természeti kezelési tervek egymásra tekintettel történő elkészítésével valósítható meg.
Fő cselekvési irányok:
− A fő célkitűzés a Natura 2000 hálózatnak az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvben lefektetett céloknak megfelelő működtetése.
− A területek kijelölése alapjául szolgáló élőhelytípusok, valamint fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása és helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
− A Natura 2000 hálózatra vonatkozóan a társadalom, a helyi közösségek, a gazdálkodók, a területhasználók által is ismert, elfogadott és támogatott rendszer kialakítása, az Európai Unió által előírt kötelezettségekkel arányos támogatási rendszer elfogadása.
A Natura 2000 hálózat működtetése
− A Natura 2000 hálózat finanszírozásának kiemelt szerepet játszó mezőgazdasági politika keretében a Natura 2000 céljait hatékonyan elősegítő intézkedések fokozott megjelenítése.
− A rendelkezésre álló Natura 2000 területekre vonatkozó releváns adatok, valamint a Natura 2000 fenntartási tervek átadása az erdőtervezésért felelős erdészeti hatóság részére figyelembevétel céljából.
− Valamennyi Natura 2000 terület által érintett ingatlan esetében a Natura 2000 jogi jelleg feljegyzése a földnyilvántartásba, illetve a 2010-es határpontosítások aktualizálása a Natura 2000 jogi jelleg feljegyzéseiben.
− A Natura 2000 támogatási rendszerek fenntartása illetve lehetőség szerinti bővítése és a helyi adottságokhoz való közelítése, a költségvetési szervek kedvezményezetti körbe való beemelése.
− A jelenleg folyó monitorozó programok kibővítése, a Natura 2000 területek jelölő fajairól és élőhelyeiről felmérések készítése, az adathiányos fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének meghatározása célzott adatgyűjtések segítségével.
− További fenntartási tervek kidolgozása.
− Eseti beavatkozási lehetőség biztosítása bizonyos esetekben (időjárási szélsőség, havária stb.) a természetvédelmi kezelő számára.
− A természetvédelmi szervekben a Natura 2000 szakkérdésekkel foglalkozó dolgozók létszámának növelése és az oktatásban, szakképzésben a „jó gyakorlat” példáinak alkalmazása, hiteles, gyakorlati munkát is végző (nemzeti park igazgatóságon dolgozó) szakemberek bevonásával a Natura 2000 területek őrzésével, kezelésével, illetve az azokról készítendő jelentésekkel kapcsolatos, jelentős mértékű feladatnövekedés miatt.
− Folyamatos kapcsolattartás a Natura 2000 területek kezelése során a helyi lakossággal, a gazdálkodókkal és az érdekképviseleti szervekkel. A tájékoztatás kiterjesztése egyrészt a Natura 2000 területek természeti értékeinek, másrészt az irányelveknek megfelelő jogszabályok megismertetésére és a gazdálkodók által igénybe vehető támogatások bemutatására.
− A hatósági táblákkal is kijelölt Natura 2000 területek arányának növelése.
− A Natura 2000 területekre vonatkozó részletes adatok elérhetővé tétele a Természetvédelmi Információs Rendszerben mind a nemzeti park igazgatóságok, mind a hatóságok számára (v.ö. 5.1. fejezet).
− A publikus adatok közzététele a honlapon (ehhez szükségesek a részletes élőhelytérképek és a fajok előfordulási adatai).
− A Natura 2000 területek tulajdonjogi integritásának megőrzése, szükség esetén az állami tulajdonban történő tartásának, vagy állami tulajdonba kerülésének elősegítése.
− A közösségi jelentőségű (Natura 2000) élőhelyek hazai viszonyokra adaptált értelmezési útmutatójának elkészítése (az uniós értelmezéstől való eltérések, a hazai specialitások).
3.3. Barlangtani, földtani és felszínalaktani értékek, ásványok, karszt területek
Helyzetkép:
A Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló és ex lege védettséget élvező barlangok ismert száma az elmúlt 5 éves periódusban kis mértékben emelkedett, azonban ezek járatainak megismert együttes hosszúsága igen jelentősen, 37 km-rel nőtt (4. táblázat).
4. táblázat - Ex lege védett barlangok
| összes barlang | fokozottan védett barlang | megkülönböztetett védelmet igénylő barlang | teljes járathossz (km) | ||
| 2008. (év végi állapot) | 4079 | 147 | 302 | 236,378 | |
| 2014. (szeptemberi állapot) | 4139 | 145 | 260 | 278,980 |
A fokozottan védett barlangok számában észlelhető csökkenés csupán számszakilag mutatkozik, barlangösszekötésekből adódódik. Szintén kevesebb barlangot tartunk nyilván a megkülönböztetett védelmet igénylők körében, amely részben úgyszintén a barlangösszekötéseknek, részben a meglévő adatok szakmai felülvizsgálatának köszönhető.
Nagy előrelépést jelent a barlangok védelmének terén, hogy 2009-ben miniszteri rendelettel kihirdetésre kerültek a külterületi barlangok felszíni védőövezetei, majd a rendelet 2012-es módosításával ezek köre kiegészült a belterületi barlangok felszíni védőövezetével is. A rendeletben kihirdetett barlangi felszíni védőövezetek ingatlan-nyilvántartási bejegyzése elkezdődött. A 2014. szeptemberi állapot szerint a védőövezetek mintegy 92%-a jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban.
E természeti értékek megóvása, megőrzése érdekében az NTA-III tervidőszakában közel 60 barlangban zajlottak le természetvédelmi célú rekonstrukciós munkálatok, zömében európai uniós források (pl. KEOP) felhasználásával.
Az élettelen természet további elemei, a földtani természeti értékek védelme számos esetben csak egyedi védetté nyilvánítással biztosítható.
A természetvédelmi szempontból jelentős mesterséges üregek védetté nyilvánításának szakmai előkészítése 2013-ban lezárult. Ennek kapcsán ez idáig 27 darab mesterséges üreg került a természetvédelem látókörébe részben földtani, részben denevérvédelmi jelentősége alapján.
A Magyar Tudományos Akadémia Földtani Bizottsága keretében működő Rétegtani Albizottság jelenleg mintegy 500 olyan kőzetfeltárást tart nyilván, amelyek valamely földtörténeti kor eseményeinek, illetve a kialakulásukhoz szükséges földtörténeti időtartamnak kiemelkedő jelentőségű és méltó szakmai feldolgozottságú reprezentánsaiként földtani alapszelvénynek minősülnek. Ezek egy része - közel 220 db - valamely országosan védett természeti terület részeként természeti oltalom alatt áll. A többi földtani alapszelvény kiemelt oltalma természeti emlékként történő egyedi védetté nyilvánítással biztosítható.
Az ásványok védelme terén 2007 óta a hazánkban előforduló mintegy 500 közül 11 ásványfaj bizonyos mérettartományt meghaladó példányai természetvédelmi oltalom alatt állnak. Ez azonban nem elégíti ki teljes mértékben az ásványok és lelőhelyeik védelmével szemben támasztott igényeket. Az ásványok és - néhány speciális kivételtől eltekintve - az ősmaradványok esetében sem a fajok és egyes példányok, hanem a lelőhelyek védelmével lehet eredményt elérni.
Fő cselekvési irányok:
− A barlangok teljes körű jogi védelme, a barlangi felszíni védőövezetek teljes körű ingatlan-nyilvántartási feljegyzése.
− Egyéb, arra érdemes élettelen természeti értékek (természetvédelmi szempontból jelentős mesterséges üregek, földtani alapszelvények, ásvány és ősmaradvány lelőhelyek) fennmaradásának, megóvásának jogi feltételeinek megteremtése.
− Ásványgyűjtés szabályozása.
− A barlangok és az egyéb, védelem alá helyezett élettelen természeti értékek gyakorlati védelmének további erősítése, a rekonstrukciós, állagmegóvó munkálatok továbbfolytatása.
3.4. Ex lege védett lápok és szikes tavak, források, víznyelők, kunhalmok, földvárak
Helyzetkép:
Ex lege védett lápok és szikes tavak
A Tvt. megteremtette annak a lehetőségét, hogy egyes, jelentős természetvédelmi értékkel rendelkező földterületek egyedi védetté nyilvánító jogszabály nélkül is, ún. ex lege védelemben részesüljenek.
2011-ben megvalósult az ex lege lápok és szikes tavak nyilvántartásának átfogó felülvizsgálata. Ennek keretében intézkedtünk az elmúlt években jogszabálysértő módon meghozott, az ilyen területek védettségét megszüntető hatósági határozatok visszavonásáról és a törvényben előírtaknak megfelelő állapotok visszaállításáról. A felülvizsgálat eredményeként, 2012 januárjában egy, a jogalkalmazást elősegítő VM miniszteri tájékoztatót jelentettünk meg a védett természeti területeken kívül elhelyezkedő ex lege védett lápok és szikes tavak jegyzékéről. A felülvizsgálat során 1229 db kisebb-nagyobb kiterjedésű láp (5. táblázat) és 415 db szikes tó felmérése és tájékoztató jegyzékben történő kihirdetése történt meg (6. táblázat). A tájékoztató jegyzék egy pillanatnyi állapotot tükröz, a jogalkalmazást segíti elő, azonban jogi kötőereje nincs.
5. táblázat - Ex lege védett lápok
| Nemzeti park igazgatóság | Ex lege láp (db) | |
| Aggteleki NPI | 76 | |
| Balaton-felvidéki NPI | 228 | |
| Bükki NPI | 48 | |
| Duna-Dráva NPI | 199 | |
| Duna-Ipoly NPI | 122 | |
| Fertő-Hanság NPI | 28 | |
| Hortobágyi NPI | 277 | |
| Kiskunsági NPI | 144 | |
| Körös-Maros NPI | 0 | |
| Őrségi NPI | 107 | |
| ÖSSZESEN | 1 229 | |
| az egyedi jogszabállyal létesített országos jelentőségű védett természeti területeken kívül | ||
6. táblázat - Ex lege védett szikes tavak
| Nemzeti park igazgatóság | Ex lege szikes tó (db) | |
| Aggteleki NPI | 0 | |
| Balaton-felvidéki NPI | 0 | |
| Bükki NPI | 0 | |
| Duna-Dráva NPI | 0 | |
| Duna-Ipoly NPI | 54 | |
| Fertő-Hanság NPI | 0 | |
| Hortobágyi NPI | 110 | |
| Kiskunsági NPI | 241 | |
| Körös-Maros NPI | 10 | |
| Őrségi NPI | 0 | |
| ÖSSZESEN | 415 | |
| az egyedi jogszabállyal létesített országos jelentőségű védett természeti területeken kívül | ||
Ex lege védett kunhalmok
Az előző tervidőszakban a kunhalmok megőrzése terén elért eredmény, hogy mintegy 1000 kunhalom megőrzendő tájképi elemként bekerült az Európai Unió által előírt ún. „Kölcsönös Megfeleltetés” rendszerébe. Ez azt jelenti, hogy megőrzésük a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot feltételrendszerének részévé vált, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a saját eljárásrendjén belül ellenőriz. Az országos kunhalom adatbázis alapján − a védett természeti területeken kívül − összesen 1496 kunhalom felel meg a törvényi definícióban meghatározott kritériumoknak (7. táblázat).
7. táblázat - Ex lege védett kunhalmok
| Nemzeti park igazgatóság | Ex lege védett kunhalom (db)* | |
| Aggteleki NPI | 11 | |
| Balaton-felvidéki NPI | 5 | |
| Bükki NPI | 91 | |
| Duna-Dráva NPI | 199 | |
| Duna-Ipoly NPI | 22 | |
| Fertő-Hanság NPI | 18 | |
| Hortobágyi NPI | 441 | |
| Kiskunsági NPI | 129 | |
| Körös-Maros NPI | 578 | |
| Őrségi NPI | 2 | |
| ÖSSZESEN | 1496 | |
| az egyedi jogszabállyal létesített országos jelentőségű védett természeti területeken kívül | ||
| * a halomsírmezőket egy objektumnak számítva | ||
Ex lege védett földvárak
2009-ben egy országos felülvizsgálat keretében megtörtént a 221 ismert földvár elhelyezkedésére vonatkozó adatok kiegészítése, így a természetvédelmi nyilvántartásban minden földvár esetében legalább a pontszerű térbeli reprezentáció rendelkezésre áll (8. táblázat).
8. táblázat - Ex lege védett földvárak
| Nemzeti park igazgatóság | Ex lege védett földvár (db) | |
| Aggteleki NPI | 16 | |
| Balaton-felvidéki NPI | 25 | |
| Bükki NPI | 19 | |
| Duna-Dráva NPI | 32 | |
| Duna-Ipoly NPI | 57 | |
| Fertő-Hanság NPI | 3 | |
| Hortobágyi NPI | 38 | |
| Kiskunsági NPI | 4 | |
| Körös-Maros NPI | 1 | |
| Őrségi NPI | 26 | |
| ÖSSZESEN | 221 | |
| az egyedi jogszabállyal létesített országos jelentőségű védett természeti területeken kívül | ||
Ex lege védett források és víznyelők
A források országos felmérése során eddig 6505 vízfakadás helyszíni ellenőrzése történt meg, amelyek közül 2732 db felel meg az ex lege védettség kritériumainak, amely jelentős növekedést mutat, hiszen az NTA-III készítésekor 2479 db volt ismert (9. táblázat).
A víznyelők országos nyilvántartásában jelenleg csupán négy nemzeti park igazgatóság területéről rendelkezünk adatokkal, összesen 795 objektum esetében. Ezek közül 429 db víznyelő helyezkedik el országosan védett természeti területen kívül, így ennyi tekinthető ex lege védelem alatt állónak (10. táblázat).
9. táblázat - Ex lege védett források
| Nemzeti park igazgatóság | Ex lege védett források (db) | |
| Aggteleki NPI | 135 | |
| Balaton-felvidéki NPI | 1599 | |
| Bükki NPI | 450 | |
| Duna-Dráva NPI | 312 | |
| Duna-Ipoly NPI | 185 | |
| Fertő-Hanság NPI | 0 | |
| Hortobágyi NPI | 0 | |
| Kiskunsági NPI | 0 | |
| Körös-Maros NPI | 0 | |
| Őrségi NPI | 51 | |
| ÖSSZESEN | 2732 | |
| az egyedi jogszabállyal létesített országos jelentőségű védett természeti területeken kívül | ||
Az ex lege védelem alatt álló védett természeti területek esetében általános probléma − amire a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jelentésben hívta fel a figyelmet -, hogy az Alkotmánybíróság 2003-as határozata, illetve az ennek nyomán megalkotott jogi szabályozás olyan feltételekhez és olyan további intézkedésekhez kötötte a törvényi védelem érvényesítését/érvényesíthetőségét, amelynek a természetvédelem szervezetrendszere a rendelkezésére álló lehetőségek mellett nem képes megfelelni. Mindez sajnálatos módon az ex lege védettség kiüresedését eredményezte.
10. táblázat - Ex lege védett víznyelők
| Nemzeti park igazgatóság | Ex lege védett víznyelők (db) | |
| Aggteleki NPI | 7 | |
| Balaton-felvidéki NPI | 389 | |
| Bükki NPI | 0 | |
| Duna-Dráva NPI | 0 | |
| Duna-Ipoly NPI | 33 | |
| Fertő-Hanság NPI | 0 | |
| Hortobágyi NPI | 0 | |
| Kiskunsági NPI | 0 | |
| Körös-Maros NPI | 0 | |
| Őrségi NPI | 0 | |
| ÖSSZESEN | 429 | |
| az egyedi jogszabállyal létesített országos jelentőségű védett természeti területeken kívül | ||
Fő cselekvési irányok:
− Az ex lege szikes tavak, lápok esetében teljesüljenek a Víz keretirányelv (az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK 2000. október 23.-i irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, a továbbiakban: VKI) általános célkitűzései a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésen (továbbiakban: VGT) keresztül, továbbá a vizes élőhelyek körül előírt (kölcsönös megfeleltetés keretében) puffer terület szabadon hagyása.
− Az ex lege védett természeti területek országos felmérésének folytatása, az országos nyilvántartás rendezése, a törzskönyvi nyilvántartás kialakítása és az adatok publikálása. Az ex lege védettség érvényesítéséhez szükséges adminisztratív és operatív feltételek biztosítása.
− A még le nem határolt ex lege védett lápnak, szikes tónak minősülő, valamint a kunhalom és földvár földrészletek hatósági határozattal történő kijelölése.
− Az ex lege védett kunhalmok és földvárak esetében az együttműködés erősítése a kulturális örökségvédelmi szakterülettel. A „Kölcsönös Megfeleltetés” keretében megőrzendő kunhalmok körének teljessé tétele, támogatási (mezőgazdálkodási, erdőgazdálkodási) konstrukciók kidolgozása a kunhalmok és a földvárak esetében (gyepesítés, gyepfenntartás).
− Egységes módszerrel történő, egyidejű országos állapotfelvétel és adatgyűjtés a kunhalmok és földvárak esetében, az eredmények felhasználása a törvényi védettség érvényesítését lehetővé tévő feltételek biztosításához. Az ex lege védettség hatósági határozattal történő megállapítása a legveszélyeztetettebb halmok esetében.
− A források és víznyelők terepi adatfelvételének folytatása az „ex lege” védettség kritériuma teljesülésének meghatározásával, és azok hatósági határozattal történő megállapítása és ingatlan-nyilvántartási feljegyeztetése.
3.5. Nemzetközi minősítésű területek
3.5.1. Ramsari területek
Helyzetkép:
A Ramsari Egyezmény végrehajtása kapcsán a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe 2009 óta egy új területet jelentett be Magyarország több mint 9400 hektár kiterjedésben. Ezzel 29-re emelkedett a hazai ramsari területek száma, a teljes kiterjedésük pedig megközelítőleg 260 ezer hektárra nőtt (11. táblázat, 4. ábra), amely az ország területének több mint 2%-a.
11. táblázat - Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Magyarországon
| Megnevezés | Terület (ha) | Az Egyezmény hatálya alá kerülés (bővítés) időpontja | |
| 1. Szaporcai Ó-Dráva-meder | 290 | 1979 | |
| 2. Dinnyési Fertő és a Velencei Madárrezervátum | 946 | 1979 | |
| 3. Kardoskút | 492 | 1979 | |
| 4. Mártély | 2 247 | 1979 | |
| 5. Felső-Kiskunsági szikes tavak | 7 394 | 1979 (2003) | |
| 6. Pusztaszer | 5 088 | 1979 | |
| 7. Hortobágy | 31 839 | 1979 (1997) | |
| 8. Kis-Balaton | 14 974 | 1979 (1989) | |
| 9. Tatai-tavak (A bővítés előtt: Tatai Öreg-tó) | 1 898 | 1989 (2006) | |
| 10. Fertő-tó | 8 436 | 1979 (1997) | |
| 11. Balaton (október 1. és április 30. között) | 59 528 | 1989 | |
| 12. Bodrogzug | 4 220 | 1989 | |
| 13. Ócsa | 1 145 | 1989 | |
| 14. Pacsmagi-halastavak | 439 | 1997 | |
| 15. Rétszilasi-halastavak | 1 494 | 1997 | |
| 16. Biharugrai-halastavak | 2 781 | 1997 | |
| 17. Gemenc | 19 768 | 1997 | |
| 18. Béda-Karapancsa | 8 718 | 1997 | |
| 19. Izsáki Kolon-tó | 3 059 | 1997 | |
| 20. Baradla | 2 056 | 2001 | |
| 21. Ipoly-völgy | 2 303 | 2001 | |
| 22. Felső-Tisza | 26 935 | 2003 | |
| 23. Csongrád-Bokrosi Sós-tó | 867 | 2003 | |
| 24. Felső-Kiskunsági szikes puszták | 12 849 | 2006 | |
| 25. Rába-völgy | 9 552 | 2006 | |
| 26. Nyirkai-Hany | 419 | 2006 | |
| 27. Borsodi-Mezőség | 18 471 | 2008 | |
| 28. Montág-puszta | 2 187 | 2008 | |
| 29. Dél-balatoni halastavak és berkek | 9 510 | 2011 | |
| ÖSSZESEN | 259 905 |
Az Egyezmény végrehajtása során a jövőben prioritás a meglévő ramsari területek természetvédelmi célú fejlesztése. A területek védelmére fel kell használni a védett természeti terület, illetve a Natura 2000 hálózat státusz által biztosított jogszabályi lehetőségeket, az uniós és hazai támogatási rendszereket, továbbá a kommunikáció, az ismeretterjesztés és a környezeti nevelés eszközeit. A sérülékeny vízháztartású vizes és ártéri élőhelyek, valamint az azokhoz kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében mindenekelőtt olyan élőhely-rekonstrukciós beavatkozások szükségesek, amelyek segítségével javítható az érintett területek vízellátottsága, illetve helyreállítható az eredeti természetes vízjárás. Ezek mellett fel kell számolni az élőhelyek természetességének és természetvédelmi helyzetének javulását akadályozó egyéb körülményeket (pl. inváziós idegenhonos fajok, emberi hatásra felgyorsuló szukcesszió).
Fő cselekvési irányok:
− Az érintett élőhelyek helyreállítása, a rekonstrukciók folytatása, a hosszú távú kezelés feltételeinek biztosítása, szükség esetén puffer területek kialakítása az intenzív agrártermelésből való kivonással.
− Speciális, zonális (vadlúd, apróvad védelmi, bemosódást/terhelést csökkentő, mezsgyék, búvóhelyek védelmét megcélzó, illetőleg vizes élőhelyek fenntartását, működtetését támogató) célprogramok beindítása, az ettől eltérő földhasználati módoknál jobb versenyképesség és az elfogadás érdekében, a vadlúdkár kompenzálásaként is.
− A szikes tavak természetességének javítása, megfelelő kezelésük kialakítása.
− A Ramsari Egyezmény által előírt részletes jelentés (3 évente) valamint az Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé nyilvánított területek adatlapjának felújítása (6 évente).
4. ábra - Ramsari területek Magyarországon
3.5.2. Európa Diplomás területek
Helyzetkép:
Az Európa Diploma a Berni Egyezmény keretében adományozott, a védett területek számára adható legmagasabb díj a kiemelt európai jelentőségű biológiai, geológiai és/vagy tájképi értékeket hordozó védett területek elismerésére. A díjat 1965-ben hozták létre, és az Európa Tanács ítéli oda. Jelenleg 26 ország 70 területe (köztük három magyarországi) kapta már meg ezt a kitüntetést.
Hazánkban az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület és a Szénás-hegycsoport, valamint a Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei nyerték el az Európa Diplomát (12. táblázat).
12. táblázat - Magyarország Európa Diplomával rendelkező területei
| Megnevezés | Bejegyzés éve | Következő megújítás éve | Területe (ha) | |
| 1. Ipolytarnóci ősmaradványok | 1995 | 2020 | 509,51 | |
| 2. Szénás-hegycsoport | 1995 | 2015 | 1.383,93 | |
| 3. Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei | 2003 | 2013 | 671,25 | |
| ÖSSZESEN | 2.564,70 |
Az Európa Diplomával rendelkező területek nyilvántartásának átfogó felülvizsgálata 2012- ben történt meg. Az Európa Diplomával rendelkező területek újbóli kihirdetése a Vidékfejlesztési Értesítő 2013. január 13-ai számában jelent meg a vidékfejlesztési miniszter közleményeként.
Fő cselekvési irányok:
− Az Európa Tanács által megfogalmazott kezelési előírások, ajánlások maradéktalan teljesítése, a területek megfelelő kezelése, a minősítés megtartása.
− Évente országjelentés összeállítása az Európa Diplomás területek állapotáról, az Európa Tanács ajánlásainak teljesüléséről, a természetvédelmi kezelést ellátó nemzeti park igazgatóság jelentése alapján.
3.5.3. Bioszféra-rezervátumok
Helyzetkép:
A bioszféra-rezervátum hálózat kialakítása 1976 óta folyik az UNESCO Ember és a Bioszféra (MAB) Programja keretében. Magyarországon a 80-as évek végéig 5 bioszféra-rezervátum került kijelölésre: az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Pilisi bioszféra-rezervátum (13. táblázat). Hosszú szünet után ismét élénk nemzetközi diplomáciai lépések történtek a bioszféra-rezervátumok védelme terén. Régi szakmai tervünk valósult meg 2012. július 11-én, amikor az UNESCO MAB Bioszféra Rezervátumok Nemzetközi Koordinációs Tanácsának (ICC) XXIII. ülése megszavazta a közös magyar-horvát Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-Rezervátum címet, így már hat bioszféra-rezervátummal büszkélkedhetünk (5. ábra).
Ezt megelőzően a 2011. első félévi magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredménye volt, hogy Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia és Szlovénia környezetvédelmi miniszterei nyilatkozatot írtak alá a Mura, a Dráva és a Duna mentén kialakítandó, határon átnyúló ötoldalú bioszféra-rezervátum létrehozásának szándékáról, tehát a kétoldalú rezervátum tovább bővülhet. A tagállamok első, indító értekezletét Magyarország szervezte meg.
Az UNESCO hazai képviselete és a Földművelésügyi Minisztérium újjáalakította a MAB Nemzeti Bizottságot. A rezervátumokat kezelő nemzeti park igazgatóságok jelentései és a VM közreműködése alapján elkészült és 2013-ban az UNESCO számára beadásra került a rezervátumok időszakos beszámoló jelentése (10 évente készül országjelentés).
5. ábra - Bioszféra-rezervátumok Magyarországon
13. táblázat - Bioszféra-rezervátumok Magyarországon
| Megnevezés | Bioszféra- rezervátum (ezer hektár) | Magterület (ezer hektár) | Elfogadás éve |
