| 2 | MAGYAR TÁVIRATI IRODA INTÉZMÉNY | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 1.294,0 | |||||||
| XXII. FEJEZET BEVÉTELEI ÖSSZESEN: | 1.294,0 | ||||||||
| XXIII. MAGYAR RÁDIÓ | |||||||||
| 1 | MAGYAR RÁDIÓ | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 1.359,0 | |||||||
| XXIII. FEJEZET BEVÉTELEI ÖSSZESEN: | 1.359,0 | ||||||||
| XXIV. MAGYAR TELEVÍZIÓ | |||||||||
| 1 | MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZPONTI SZERVEZETE | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 5.426,7 | |||||||
| 2 | MTV PÉCSI KÖRZETI STÚDIÓ | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 10,0 | |||||||
| 3 | MTV SZEGEDI KÖRZETI STÚDIÓ | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 10,0 | |||||||
| 4 | MTV KERESKEDELMI FŐIGAZGATÓSÁGA | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 1.421,8 | |||||||
| XXIV. FEJEZET BEVÉTELEI ÖSSZESEN: | 6.868,5 | ||||||||
| XXV. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL | |||||||||
| 1 | GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL IGAZGATÁSA | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | ||||||||
| XXV. FEJEZET BEVÉTELEI ÖSSZESEN: | 0,0 | ||||||||
| XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL | |||||||||
| 1 | KSH KÖZPONTI IGAZGATÁSI KIADÁSAI | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 20,4 | |||||||
| 2 | KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGAI | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 18,5 | |||||||
| 3 | KSH NÉPSZÁMLÁLÁS | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | ||||||||
| 4 | KSH KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLAT | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 0,1 | |||||||
| Millió forintban! | |||||||||
| Cím | Alcím | Előir. | Kiemelt | Cím | Alcím | Előir. | BEVÉTELEK | 1992. évi | |
| szám | szám | csop. | e. sz. | név | név | csop. | Kiemelt előirányzat neve | előirányzat * | |
| 5 | KSH SZÁMÍTÓKÖZPONT | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | ||||||||
| 6 | KSH KUTATÓINTÉZETEK | ||||||||
| 1 | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS | 11,0 | |||||||
| XXVI. FEJEZET BEVÉTELEI ÖSSZESEN: | 50,0 | ||||||||
| XXX.NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK | |||||||||
| 1 | KORMÁNYHITELEK | ||||||||
| 1 | HITEL IGÉNYBEVÉTEL | ||||||||
| 2 | KORÁBBAN NYÚJTOTT HITELEK TÖRLESZTÉSE | ||||||||
| 3 | VOLT KGST ORSZÁGOK TÖRLESZTÉSE | 1.300,0 | |||||||
| 4 | EGYÉB KORMÁNYHITELEK TÖRLESZTÉSE | 1.300,0 | |||||||
| 2 | VILÁGBANKI HITELEK | ||||||||
| 1 | HITELEK FELVÉTELE | ||||||||
| 1 | MAGYAR ÁLLAM ÁLTAL FELVETT HITELEK | 5.400,0 | |||||||
| XXX. FEJEZET BEVÉTELEI ÖSSZESEN: | 8.000,0 | ||||||||
| XXXI. BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG | |||||||||
| 1 | ÁLLAMADÓSSÁGOT CSÖKKENTŐ TÉTELEK | ||||||||
| 1 | ÁLLAMKÖLCSÖN TÖRLESZTÉS | 4.000,0 | |||||||
| 2 | ÁLLAMI ALAPJUTTATÁS JÁRADÉKA | 9.500,0 | |||||||
| 3 | JAMBURGI GÁZSZÁLLÍTÁS ÁRBEVÉTELE | 14.400,0 | |||||||
| 2 | KAMATBEVÉTELEK | ||||||||
| 1 | ÁLLAMKÖLCSÖN KAMATA | 2.500,0 | |||||||
| 2 | ÁLLAMI FORGÓALAPBETÉT KAMATA | 3.100,0 | |||||||
| 3 | FORRÁSADÓ | 11.000,0 | |||||||
| 4 | ÁLLAMI VAGYON HOZADÉKA | 900,0 | |||||||
| XXXI. FEJEZET BEVÉTELEI ÖSSZESEN: | 45.400,0 | ||||||||
| BEVÉTELI FŐÖSSZEG: | 980.962,0 | ||||||||
a) Községek általános támogatása
Összege: 2 millió Ft/község
Az állami hozzájárulást az 1992. január 1-jén önálló közigazgatású községek, nagyközségek vehetik igénybe.
b) Település üzemeltetés
Összege: 3.000 ft/fő.
Az 1991. január 1-jei állandó népesség száma alapján a települések kommunális, út-hídfenntartási és ezek felújítási feladataihoz, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásokhoz vehető igénybe.
c) Lakásgazdálkodási tevékenység
Igénybe vehető az 1992. január 1-jén a települési önkormányzat illetékességi területén fennálló, eredetileg kamatmentes, vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamat mellett nyújtott, az 1990. évi CIV. törvény 64–68. §-ai alapján 1991. január 1-jén megemelt kamatozású kölcsöntartozás után kölcsönszámlánként, a pénzintézeti adatszolgáltatás szerint.
Összege: 5.000 Ft/fő
Igénybe vehető a település 20–30 éves korcsoportjába (11 éves időszak) tartozó állandó népesség után, az 1991. január 1-jei állapot szerint.
Összege: 3.380 Ft/20–30 éves korúak
d) Üdülőhelyi feladatok
Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó
Az állami hozzájárulás az üdülővendégek után beszedett idegenforgalmi adó (kivéve ingatlanra kivetett adó) minden forintjához 2 Ft, illetve a szállásadók által 1991. évben beszedett, de az önkormányzathoz csak 1992-ben befolyt gyógy- és üdülőhelyi díj, valamint idegenforgalmi adó után vehető igénybe.
e) Szociálpolitikai feladatok
Összege: 3.500 Ft/inaktív lélekszám
A 0–17 éves, a 60 éves és ennél idősebb 1991. január 1-jei állandó népesség után igénybe vehető összeg a települések szociálpolitikai feladataihoz járul hozzá.
f) Gyermek- és ifjúságvédelem
Összege: 233 ezer Ft/ellátott
A hozzájárulás a Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet (továbbiakban: GYIVI) fenntartó önkormányzatot illeti meg a következőkben megjelölt állami gondoskodásban részesülők (ellátottak) után:
– az állami gondoskodás keretében jogerős gyámhatósági határozattal intézeti nevelésbe, állami nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–18 éves korúak, akik
– nevelőotthonban, diákotthonban, kollégiumban, szakmunkástanuló otthonban, fogyatékos tanulók nevelőotthonában, állami csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, gyógypedagógiai intézetben, kórházi és egyéb egészségügyi intézetekben, munkásszálláson, egyéb helyeken, nevelőszülőknél, albérletben elhelyezettek, kivéve a nevelőintézetekben és büntetésvégrehajtási intézetekben elhelyezetteket.
Az általános szempontokon túl igénybe vehető a hozzájárulás:
– a gyermek nappali tagozaton folytatott tanulmányának befejezéséig,
– legfeljebb 24 éves koráig a magáról gondoskodni nem tudó állami gondozott után,
– a nagykorúvá vált, szociális gondozást igénylő után, a szociális intézetbe történő felvétel időpontjáig,
– a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondozásba veszik, visszamenőleg a csecsemőotthonba kerülés időpontjától.
Ha az előzőekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a feladatot ellátó önkormányzat külön nem veheti igénybe az ellátásokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulást. Számára a GYIVI-t fenntartó önkormányzat adja át, legalább az érintett intézményi ellátáshoz kapcsolódó, e törvényben meghatározott normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget. Így kell eljárni az óvodai ellátás esetén is.
A gyermek- és ifjúságvédelem egy ellátottjára vonatkozó normatív hozzájáruláson túl a GYIVI-t fenntartó önkormányzat külön igénybe veheti az ellátottak alap és középfokú oktatáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulásokat. Amennyiben nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat intézménye látja el e feladatokat, átadja az oktatási feladatot ellátó önkormányzat számára, legalább a költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget.
Ha az állami gondozott gyermek más önkormányzat által fenntartott napköziotthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj jogszabály alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet az állami gondozott gyermekek után.
Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után a nemzetiségi, etnikai oktatáshoz (óvodához, általános iskolához, középiskolához) kapcsolódó kiegészítő állami hozzájárulást az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást – elhelyezés-típusonként -a GYIVI vezeti.
g) Szociális otthoni, intézeti ellátás
Összege: 174 ezer Ft/ellátott
A hozzájárulás az időskorúak szociális otthonában, elme- és szakosított szociális otthonban, intézetben elhelyezettek után illeti meg a fenntartó önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe e hozzájárulást, amelyek alapító okirat (működési engedély) alapján szociális otthonnak, intézetnek minősülő intézményt tartanak fenn és azok működése során betartják az intézménytípusra vonatkozó hatályos jogszabályokat. Ezen előírásoknak meg nem felelő, de szállást biztosító intézmények ellátottjai után az i) pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe.
Az ellátottak számának meghatározása: az ellátottak éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel.
h) Idősek és fogyatékosok nappali intézményei ellátása
Összege: 28 ezer Ft/ellátott.
A hozzájárulást azok az önkormányzatok veheti igénybe, melyek idősek klubját, gondozási központot, értelmi fogyatékosok napközi otthonát, idősek napközi otthonát tartanak fenn.
Az ellátottak számának meghatározása: eseménynapló alapján naponta összesített tagok száma osztva az éves nyitvatartási napok számával.
i) Idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményi ellátása
Összege: 80 ezer Ft/ellátott.
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek szállást nyújtó idősek klubját, gondozóházat, idősek panzióját, fogyatékosok szállástnyújtó napközi otthonát tartanak fenn.
Az ellátottak számának meghatározása: az ellátottak éves gondozási napjainak száma osztva az éves nyitvatartási napok számával.
j) Fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása *
Összege: 201 ezer Ft/ellátott.
A hozzájárulás az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi gyermekotthonban, valamint gyógypedagógiai intézetben ellátottak után vehető igénybe, kivéve a GYIVI által elhelyezetteket.
Az egészségügyi gyermekotthonban ellátottak után életkortól függetlenül, mindaddig igénybe vehető a támogatás, amíg áthelyezésük más intézménybe nem oldható meg.
Ha az idetartozó intézmények, oktatási feladatot is ellátnak, a fenntartó önkormányzat igénybeveheti az adott oktatási feladathoz kapcsolódó támogatást, a bentlakó és bejáró intézményen belül oktatott tanulók után.
A GYIVI által elhelyezettek utáni normatív állami hozzájárulást és az önkormányzatok közötti megosztást az f) pont szabályozza.
Az ellátottak számának meghatározása: az ellátottak éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.
k) Óvodai ellátás
Összege: 19 ezer Ft/ellátott.
Az állami hozzájárulás az önkormányzati intézményben óvodai ellátásban részesülők után vehető igénybe.
Nem vehetők figyelembe a számításnál az óvodai ellátásban részesülő fogyatékos gyermekek.
A fogyatékosság típusa szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján, a fogyatékosok nevelésére kijelölt, csoportban ellátott gyermekek után, az általános iskolai fogyatékos gyermekek oktatásához kapcsolódó p) pont szerinti normatív hozzájárulás igényelhető.
Az ellátottak számának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján.
l) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz
Összege: 5 ezer Ft/ellátott.
E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek önkormányzati nemzetiségi óvodában (óvodai csoportban), a nemzetiségi óvodai programban foglaltakat anyanyelven, illetve két nyelven sajátítja el, továbbá ha az önkormányzati óvodai intézményben differenciált nevelést biztosító program alapján biztosított a cigány gyermekek differenciált (egyéni, vagy csoportos) foglalkoztatása. Az igénybevételhez az előzőeket dokumentálni kell.
Az állami gondoskodásban részesülő gyermek után itt az óvodát fenntartó önkormányzat jogosult a hozzájárulásra.
Az ellátottak szánmának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján.
m) Általános iskolai oktatás
Összege: 36 ezer Ft/oktatott.
Az önkormányzat a hozzájárulás teljes összegének igénybevételére jogosult: az általános iskolás korú (6–14 éves) nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után. A normatív hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe az esti, levelező, dolgozó és a nyolc általános iskolát végzett 14–16 éves korúak önkormányzati oktatási intézményhez szervezett – Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a tankötelezettség teljesítéséhez meghatározott (engedélyezett) – oktatási terv szerinti képzésben résztvevők után.
Nyolcosztályos gimnáziumi képzés esetén általános iskolai ellátottnak minősül az állami hozzájárulás szempontjából a gimnázium 1–4. évfolyamában oktatott tanuló, hat osztályos gimnáziumi oktatás esetén az 1–2. évfolyamban oktatott tanuló.
Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.
n) Helyi közművelődési feladatok
Összege: 200 Ft/fő.
A hozzájárulást az 1991. január 1-jei állandó népesség alapján veheti igénybe az önkormányzat a települési kulturális, közművelődési feladatokhoz.
o) Alapfokú művészeti oktatás
Összege: 21 ezer Ft/oktatott.
A normatív hozzájárulás igénybevehető az önkormányzati önálló zeneiskolákban és azok kihelyezett tagozataiban oktatott tanulók után, valamint a zeneiskolai működési elvek, nevelési-oktatási tervek szerint működő, önkormányzati oktatási intézményben, az alapfokú művészeti oktatásban résztvevő tanulók után.
Nem igényelhető a normatív hozzájárulás a zene- és művészeti tagozatos általános iskolai tanulók után.
A hozzájárulás az anyaintézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg. A más önkormányzathoz kihelyezett tagozat működtetési feltételeihez – a kihelyezett tanulók száma szerint, az állami hozzájárulás átadásával – az anyaintézményt fenntartó önkormányzat járul hozzá. Az állami hozzájárulással év végén az anyaintézményt fenntartó önkormányzat számol el.
Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján.
p) Fogyatékos gyermekek oktatása
Összege: 65 ezer Ft/oktatott.
A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzat által fenntartott intézményben, vagy tanulócsoportban oktatott általános iskolás korú fogyatékos gyermekek, a fogyatékos speciális szakiskolai képzésben részesülő tanulók, a testi és érzékszervi fogyatékos gimnáziumi tanulók, valamint a fogyatékosok nevelésére kijelölt csoportban ellátott óvodások után.
Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve az f/ pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket. A gimnáziumi és a szakiskolai fogyatékos tanulóknál a IX. 15-i létszámadatok veendők figyelembe.
q) Gimnáziumi oktatás
Összege: 51 ezer Ft/oktatott.
A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzat által fenntartott négy évfolyamos gimnáziumban, a két tannyelvű négynél több évfolyamos gimnáziumban, a hat évfolyamos gimnázium 3–6. évfolyamában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamában, a négy évfolyamos nappali képzési rendszerű ifjúsági osztályokban oktatott tanulók után. Továbbá, a gimnáziumhoz szervezett olyan nappali rendszerű képzésben résztvevők után akik a gimnáziumi érettségi megszerzését követően – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által engedélyezett oktatási terv alapján – humán szakmai képzésben vesznek részt. Humán szakmai képzésnek a hozzájárulás szempontjából csak az első szakmai képesítés megszerzését biztosító képzés számít.
A gimnáziumi testi, érzékszervi fogyatékos tanuló után a p) pont szerinti hozzájárulás igényelhető. Ez esetben az Országos Szakértői Bizottság szakvéleménye és a kijelölt általános iskolában szerzett alapfokú végzettség bizonyítás a jogosultság alapja.
A hozzájárulás teljes összege vehető igénybe a gimnáziumban oktatott nappali hallgatók után, míg az esti és a levelező képzésben részesülők után a hozzájárulás 1ő3-a jár.
Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része alapján, kivéve a fogyatékos és az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.
r) Szakközépiskolai, szakiskolai oktatás
Összege: 63 ezer Ft/oktatott.
A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzati szakközépiskolai tanulók, az érettségizett és nappali technikus képzésben résztvevők (5. évfolyam), a szakiskolai oktatásban résztvevők – így az egészségügyi szakiskolában, a gép- és gyorsíró iskolában, a speciális szakiskolában (pl. gazdasszony képző), ideértve a 8. általános iskolát végzettek középfokú oktatási intézményben szervezett első szakmai képzésben vagy szakmai előkészítő képzésében is résztvevők – után. Az első szakmai képzésnél és szakmai előkészítő képzésnél a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által engedélyezett program szerinti oktatás vehető figyelembe. Az eddig felsorolt tanulók után az önkormányzatot a hozzájárulás teljes összege illeti meg. Az állami hozzájárulás szempontjából esti, levelező oktatásnak csak az első szakma megszerzéséhez nyújtott képzés minősül, amelyhez a hozzájárulás 1/3-a igényelhető.
Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.
s) Szakmunkásképzés (elmélet oktatás)
Összege: 39 ezer Ft/oktatott.
A hozzájárulást igényelheti a feladatot ellátó és intézményt fenntartó önkormányzat a saját és kihelyezett tanulók után is. A szakmunkásképző intézethez tartozó, de más önkormányzat által működtetett tagiskolák, kihelyezett tagozatok fenntartásához – legalább a kihelyezett tanulók száma szerinti állami hozzájárulás átadásával – az „anyaintézményt” fenntartó önkormányzat hozzájárul.
Az e jogcímen igénybevehető összeg hozzájárulást tartalmaz a nem önkormányzati tanműhelyben történő gyakorlati oktatás bér- és közterheihez is.
Az állami hozzájárulás az első szakma megszerzését biztosító szakmunkásiskolai képzéshez vehető igénybe.
Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.
t) Szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatás
Összege: 37 ezer Ft/oktatott.
A hozzájárulás az önkormányzat által fenntartott szakmunkásiskolai tanműhelyben oktatottak után vehető igénybe.
Az oktatottak számának meghatározása: Az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része, és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.
Ha az önkormányzat vállalati vagy társasági keretek között biztosítja a tanműhelyi képzést, állami hozzájárulást erre nem igényelhet.
u) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai, vagy kéttannyelvű oktatáshoz
Összege: 15 ezer Ft/oktatott.
A kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek önkormányzat által fenntartott intézményben
– nemzetiségi óraterv, tanterv és tankönyv alapján tanul,
– kislétszámmal működő oktatási intézményekben 0, vagy csatlakozó órában nemzetiségi tanterv – és tankönyv – alapján tanulja az anyanyelvet,
– az oktató-nevelő intézmény keretei között biztosítja a cigánytanulók differenciált egyéni, vagy csoportos felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve évfolyamok követelményeinek megfelelő eredményes továbbhaladását tanórai foglalkozásokon,
– a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyével működő, kéttannyelvű középiskolai oktatásban részesül.
A kiegészítő hozzájárulás feltétele az itt megfogalmazott feladatok dokumentált teljesítése. Nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktató iskolában oktatottak után kiegészítő támogatás nem igényelhető.
Az állami gondozott gyermek után, az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg a kiegészítő hozzájárulás.
Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján a középfokú intézményekben.
Az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján az alsófokú intézményekben.
Az esti levelező képzésben részesülők után a kiegészítő állami hozzájárulás 1ő3-os része igényelhető.
v) Diákotthoni ellátás
Összege: 62 ezer Ft/ellátott.
A hozzájárulás igénybevehető az önkormányzati általános iskolai diákotthonban, középfokú diákotthonban, nemzetiségi diákotthonban, externátusi ellátásban részesülők után.
Az ellátottak számának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része
és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján a középfokú intézményekben.
Az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján az alsófokú intézményekben.
Az állami gondoskodásban részesülők a létszámba nem számíthatók be, az állami hozzájárulást és az önkormányzatok közötti megosztását az f) pont szabályozza.
z) Térségi (megyei, fővárosi) feladatok
Összege: 400 Ft/fő.
A hozzájárulást igénybeveheti minden megyei, valamint a fővárosi önkormányzat a megye (a megyei jogú város népességével együtt számított), valamint a főváros 1991. január 1-jei állandó népessége alapján.
E hozzájárulás a következő feladatokhoz kapcsolódik:
– a megyei, fővárosi intézmények működtetése, ideértve a normatív hozzájárulással közvetlenül érintett feladatoknál jelentkező feszültségek oldását is, tekintettel a településektől átvett intézményekre,
– a legszükségesebb felújítások, ideértve a településekkel együtt társulásban megvalósítandó térségi feladatokhoz kapcsolódó felújításokat is,
– a megyei adósságszolgálat teljesítése a kötvény és kamatai kivételével, mert ez utóbbi a címzett támogatások része,
– kötelező megyei könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési módszertani feladatok ellátására és intézményhálózatok működtetésére, *
– a központi céltámogatásokhoz szükséges saját források biztosítása,
– az 1991. előtt a településekkel szemben keletkezett – esetlegesen még fennálló – fejlesztési kötelezettségek teljesítése.
Megjegyzések:
1. Gondozási nap: egy gondozott egy napi szociális otthoni intézeti gondozása, amely az intézménybe történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenesen távollévők – kórházi ápolás, szabadság is – beszámíthatók a gondozási napba. Az ellátottak éves átlagos számának meghatározása érdekében az intézmény a gondozási napokról nyilvántartást vezet, ami az önkormányzatot megillető állami hozzájárulás feltétele.
2. Közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények: minden olyan intézménynél, amelynek a feladatához normatív állami hozzájárulás kapcsolódik és az érintett önkormányzatok közösen tartják fenn, a normatív állami hozzájárulást az ellátotti kör után az állandó lakhely szerinti önkormányzat igényelheti és az igénylő is számol el a hozzájárulással. A közös fenntartásban résztvevő önkormányzatok átadják az intézmény székhelye szerinti önkormányzat számára, a közös megállapodás alapján kialakított intézményi kiadási előirányzat önkormányzatonkénti ellátottakra jutó részét.
Az e körbe nem tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe a hozzájárulást.
3. A 9. § (4) bekezdésében foglalt szabály normatív hozzájárulások közül a következő pont alattiakra terjed ki együttesen: d), f)–től m)–ig, o)–tól v)–ig.
4. Az állandó népességre vonatkozó adatok az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁHN) adatai.
Az állami hozzájárulás elszámolásának alapját képező mutatószámok tartalmi leírására, az ellátottak körére vonatkozó szabályok a következő tételeknél figyelembe vehetők az 1991. évi hozzájárulások elszámolásánál is:
f) Gyermek és ifjúságvédelem, kivéve a más önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben ellátottak utáni hozzájárulásokra vonatkozó szabályok.
g) Szociális otthoni, intézeti ellátás.
h) Idősek és fogyatékosok nappali intézményi ellátása.
i) Idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményi ellátása.
j) Fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása.
l) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz.
m) Általános iskolai oktatás,
kivéve az állami gondozott gyermekekre vonatkozó szabály.
o) Alapfokú művészeti oktatás.
q) Gimnáziumi oktatás,
kivéve a fogyatékos tanulók igényjogosultságára, valamint az állami gondozott gyermekekre vonatkozó szabályok.
r) Szakközépiskolai, szakiskolai oktatás,
kivéve az állami gondozott gyermekekre és fogyatékos tanulókra vonatkozó szabályok.
t) Szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatás,
kivéve az állami gondozott gyermekekre vonatkozó szabály.
u) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi etnikai vagy kéttannyelvű oktatáshoz.
A megjegyzés részből a gondozási napra vonatkozó szabályozás vehető figyelembe.
| millió Ft | |||||
| Önkormányzatok | Számított működési kiadás | % | Központi támogatás | ||
| Békés Megyei Önkormányzat | |||||
| – | Jókai Színház | 91,5 | 60 | 54,9 | |
| Heves Megyei Önkormányzat | |||||
| – | Gárdonyi Géza Színház | 130,3 | 60 | 78,2 | |
| Győr Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Kisfaludy Színház | 153,1 | 60 | 91,9 | |
| – | Győri Balett | 46,1 | 60 | 27,7 | |
| – | Bábszínház | 11,0 | 60 | 6,6 | |
| Összesen: | 210,2 | 126,1 | |||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei | |||||
| Önkormányzat | |||||
| millió Ft | |||||
| Önkormányzatok | Számított működési kiadás | % | Központi támogatás | ||
| – | Móricz Zsigmond Színház | 88,1 | 60 | 52,9 | |
| Tolna Megyei Önkormányzat | |||||
| – | Német Színház | 24,6 | 60 | 14,8 | |
| Veszprém Megyei Önkormányzat | |||||
| – | Petőfi Színház | 116,4 | 60 | 69,8 | |
| Zala Megyei Önkormányzat | |||||
| – | Hevesi Sándor Színház | 113,6 | 60 | 68,2 | |
| Debrecen Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Csokonai Színház | 143,4 | 60 | 86,0 | |
| Gyula Városi Önkormányzat | |||||
| – | Várszínház | 24,6 | 50 | 12,3 | |
| Kaposvár Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Csiky Gergely Színház | 154,8 | 60 | 92,9 | |
| Kecskemét Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Katona József Színház | 117,9 | 60 | 70,8 | |
| – | Ciróka Bábszínház | 15,0 | 60 | 9,0 | |
| Összesen: | 132,9 | 79,8 | |||
| Tatabánya Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Városi Népház-Játékszín | 39,0 | 60 | 23,4 | |
| Kisvárda Városi Önkormányzat | |||||
| – | Várszínház | 14,0 | 50 | 7,0 | |
| Kőszeg Városi Önkormányzat | |||||
| – | Várszínház | 3,8 | 50 | 1,9 | |
| Miskolc Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Nemzeti Színház | 136,2 | 60 | 81,7 | |
| millió Ft | |||||
| Önkormányzatok | Számított működési kiadás | % | Központi támogatás | ||
| Pécs Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Nemzeti Színház | 168,6 | 60 | 101,2 | |
| – | Kisszínház | 28,7 | 60 | 17,2 | |
| Összesen: | 197,3 | 118,4 | |||
| Szeged Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Nemzeti Színház | 189,6 | 60 | 113,8 | |
| – | Szabadtéri Játékok | 62,3 | 50 | 31,2 | |
| Összesen: | 251,9 | 145,0 | |||
| Székesfehérvár Megyei Jogú | |||||
| Városi Önkormányzat | |||||
| – | Vörösmarty Színház | 53,1 | 60 | 31,9 | |
| Szentendre Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Teátrum | 10,0 | 50 | 5,0 | |
| Szolnok Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Szigligeti Ede Színház | 134,5 | 60 | 80,7 | |
| Sopron Megyei Jogú Városi | |||||
| Önkormányzat | |||||
| – | Arizona Színház | 33,0 | 60 | 20,0 | |
| Budapest | 1.590,0 | 50 | 795,0 | ||
| Mindösszesen: | 2.046,0 | ||||
A támogatás mértéke a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint a Színházat
fenntartó önkormányzatok által együttesen kialakított működési kiadás arányában:
– budapesti kőszínházak 50%,
– vidéki kőszínházak 60%,
– szabadtéri színpadok 50%,
– bábszínházak 60%.
A több színházat fenntartó önkormányzat az állami támogatást az általa fenntartott színházak között szabadon átcsopor
tosíthatja, de csak önkormányzati fenntartású színház támogatására fordíthatja.
| Sor-szám | Cél | Igénybevétel feltételei | Támogatási keret millió Ft-ban | |
| 1. | Önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok működtetési feladatainak támogatása és vis major esetek megoldása | A törvény 8. § (2) bekezdése alapján | 2.750 | |
| 2. | Magánszemélyek jövedelemadójában a közműfejlesztésre megállapított kedvezmények megszüntetésének ellentételezése | A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991.(VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető | 700 | |
| 3. | Határátkelőhelyek fenntartásának, valamint a határnyiladék tisztításának a támogatása | Igényelhet támogatást minden határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat az 1991. évi személy- és tehergépkocsi forgalom (ki- és beléptetési adatok) alapján 1992. március 15-ig a Belügyminisztériumtól, a megyei TÁKISZ-on keresztül. Határnyiladék tisztításra minden szárazföldi határsávval rendelkező települési önkormányzat a határsáv hosszának arányában igényelhet a Belügyminisztériumtól 65 ezer Ft/km/év támogatást. Az igényeket az illetékes megyei TÁKISZ-nak kell bejelenteni március 15-ig. | 150 | |
| 4. | Szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásának támogatása | Támogatás alapja a szociális követelményeknek meg nem felelő telepi, vagy ahhoz hasonló körülmények között élő családok (lakosok) részére 1992. évben átadott (bér-, és személyi tulajdonú) lakások száma. Az igény az 1991. év végén átadott azon lakások száma után is benyújtható, amelyek után az elmúlt évben támogatást nem igényeltek. A támogatás összege az építési terület előkészítése során ténylegesen felmerült terület előkészítési, telek-kialakítási és villany-, víz-, közműberuházási költség. A támogatás összege azonban lakásonként az 50 ezer Ft-ot nem haladhatja meg. A támogatást az érintett önkormányzatok 1992. október 1-jéig igényelhetik a Belügyminisztériumtól, az illetékes TÁKISZ-on keresztül. | 20 | |
| 5. | Vállalati gyermekintézmények, szakmunkásképző tanműhelyek átvételéhez egyszeri támogatás | A Belügyminisztériumtól – átvételi megállapodás alapján, a költséget megjelölve – minden negyedév végéig – illetve a negyedik negyedévben október 31-ig – igényelhetik azok az önkormányzatok, amelyek a feladatellátás feltételeit tartósan csak az intézmény átvétellel tudják biztosítani. A többletköltségnél nem vehető figyelembe a normatív állami hozzájárulásként (utólag) igénybe vehető összeg. A támogatásról tárcaközi bizottság dönt. | 310 | |
| 6. | Színházi bemutatók támogatása | Az igénybevétel feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium teszi közzé. Az elosztásról évente két alkalommal kuratórium dönt. A támogatásból 100 millió Ft a fővárosi, 100 millió Ft a vidéki színházi élet támogatását szolgálja. Pályázhatnak az önkormányzati színházak, valamint az önkormányzatok által támogatott színházi vállalkozások, a támogatás ez esetben is az önkormányzatot illeti meg. | 200 | |
| Sor-szám | Cél | Igénybevétel feltételei | Támogatási keret millió Ft-ban | |
| 7. | A környezet és a vízbázisok fokozott védelme érdekében lakossági folyékony települési hulladékgyűjtés támogatása | Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést és ártalmatlanítást végez, vagy végeztet. A támogatás mértéke az általa összegyűjtött és ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék köbméterenként 95 Ft. Igényelhető minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a TÁKISZ-on keresztül. | 160 | |
| 8. | A helykímélő, hamvasztásos temetés és a hatósági halottszállítás támogatása | Állampolgár, vagy más jogi személy, aki hamvasztás útján gondoskodott az elhunyt eltemettetéséről | 160 | |
| l. Budapesten, Debrecenben, Szegeden elhunytnak helyben történő elhamvasztása esetében 3.000 Ft; | ||||
| 2. Hamvasztóba helyközi szállítással szállított elhunyt esetében 6.300 Ft egyszeri hozzájárulásra jogosult az eltemettető állandó lakhelye szerinti önkormányzatnál; | ||||
| 3. A hatósági halottszállításhoz támogatást igényelhet minden települési önkormányzat, amely a területén, vagy külterületén bekövetkezett rendkívüli halálesetben – rendőrségi intézkedésre –hatósági halottszállításról gondoskodik. | ||||
| A támogatás mértéke esetenként 3.000 Ft. A támogatást az érintett települési önkormányzatok minden negyedévet megelőző hónap 20-áig igényelhetik a Belügyminisztériumtól a TÁKISZ-on keresztül. | ||||
| 9. | A körjegyzők bérének és Tb járulékának támogatása | A körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a TÁKISZ-on keresztül egy évben kétszer – június 20-ig és november 20-ig utólag – az önkormányzat által megelőlegezett bér- és Tb járulék összegéig. Az 1992-ben igényelhető támogatás mértéke havi 21.000 Ft + Tb járulék, vagy 21.000 Ft alatt a ténylegesen kifizetett bér + Tb járulék. | 200 | |
| 10. | A pincerendszerek, partfalszakadások veszélyelhárítási munkálataira | Igényelheti a Belügyminisztérium 1992. I. negyedévében kiadásra kerülő felhívása alapján a veszélyeztetett települési önkormányzat az elemi csapásként jelentkező pincék és más mesterséges üregek kárelhárításához. Az összeg elosztásáról tárcaközi bizottság dönt. | 350 | |
| Sor-szám | Cél | Igénybevétel feltételei | Támogatási keret millió Ft-ban | |
| 11. | Víz- csatornaszolgáltatás fogyasztói ártámogatásának megszüntetése miatt | A KHVM által központi árhatósági jogkörben 1992-re megállapítandó víz- és csatornadíjak, valamint az ott figyelembe vett lakossági fogyasztás mennyisége alapján, a szolgáltató vállalatot alapító jogán érintett önkormányzat, illetve –regionális vállalatoknál – a KHVM részére jóváhagyott megosztás szerint, a csatornázott területeken az ivóvíz- és csatornaszolgáltatásért együttesen fizetett lakossági díj legalább 60 Ft/m3 összeget meghaladó részének, a nem csatornázott területeket pedig az ivóvízért fizetendő lakossági díjak legalább 40 Ft/m3 összeget meghaladó részének legkevesebb 60%-a erejéig, a lakossági többletkiadások ellentételezésére szolgál a támogatás. A támogatást első ízben 1992. január 31-éig, majd az ettől számított negyedévek végén utólag kapják meg az érintett helyi önkormányzatok, valamint a Vízügyi Alap. | 1.500 | |
| 12. | Fővárosi tömegközlekedés támogatása | Egyszeri pénzügyi támogatás a fővárosi önkormányzat részére, a legsürgetőbb fedezetlen üzemeltetési és állóeszköz fenntartási költségek részleges ellentételezésére. | 1.000 | |
| 13. | Lakossági távhőszolgáltatás támogatása | Az érintett települési önkormányzatok 1992. január 31-ig kapják meg az energiaköltségek miatt megemelt lakossági távhőszolgáltatási díjak 125 Ft/m3-t meghaladó része 80%-a erejéig, a vonatkozó 29/1991. (X. 1.) IKM rendeletben hatályba léptetett lakossági díjak figyelembevételével. | 700 | |
| 14. | Nevelési segély | A települési önkormányzat saját vállalását és a település szociális feltételeit figyelembe vevő normatív számítás alapján illeti meg a helyi önkormányzatokat, a Népjóléti Minisztérium által 1992. február 20-ig közzétett pályázati feltételek alapján. | 2.850 | |
| 15. | A 100 főt meg nem haladó tanuló létszámú általános iskolát fenntartó községi önkormányzatok támogatása | Az egyetlen – 100 főt meg nem haladó tanuló létszámú – általános iskolát fenntartó községi önkormányzatok igényelhetnek 500 ezer Ft támogatást. Az igényt a Belügyminisztériumhoz 1992. március 31-ig kell a TÁKISZ-on keresztül megküldeni. | 300 | |
| 16. | Helyi önkormányzati zenekarok és énekkarok támogatásának kiegészítése | A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1992. január 15-ig ad tájékoztatást az érintetteknek, s az e határidővel létrehozott kuratóriumban dönt a pályázatok elbírálásáról. | 80 | |
| 17. | Intenzív továbbképzésben résztvevő pedagógusok béremelésének támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok az intenzív továbbképzésben részt vett pedagógusok után. Az igénylés feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium teszi közzé. | 34 | |
| Összesen: | 11.464 | |||
| Normatív állami hozzájárulások jogcímei | mértéke 1992. (E Ft/fő) | normatív hozzájárulás jogosultságának alapja | mutatószám (fő) | összeg (millió Ft) | |
| Szociális, egészségügyi intézmények | |||||
| Szociális otthonok és intézetek | 174 | Ellátottak száma | 3219 | 560 | |
| Idősek és fogyatékosok nappali intézményei | 28 | Felvett tagok száma | 398 | 11 | |
| Fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthonai és gyógypedagógiai intézmények | 201 | Ellátottak száma | 1077 | 217 | |
| Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek ellátása | 201 | Ellátottak száma | 180 | 36 | |
| Házi szociális gondozás | 60 | Tiszteletdíjas gondozók száma [Ennek számítása: a 10/1986. (IX. 24.) EüM. rend. 5. számú melléklet b) pontja szerint vezetett gondozási napló 5. oszlopa alapján az éves gondozásra fordított idő (óra) osztva 800-al (napi 4 óra x 200 munkanap.)] | 80 | 5 | |
| Kábítószeresekkel foglalkozó terápiás intézetek * | 300 Ft/nap | Ápolási nap | |||
| Összesen: | 832 | ||||
| Oktatási-nevelési intézmények | |||||
| Óvodai ellátás | 19 | Óvodai ellátásban részesülők | 1361 | 26 | |
| Nemzetiségi, etnikai óvodai ellátás | 5 | Kiegészítő hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátásban részesülők alapján | – | – | |
| Általános iskolai oktatás | 36 | Ált. isk. ellátott; esti, levelező dolgozó és 14–16 éves iskolarendszeren kívüli oktatásban résztvevők 1/3 része | 6339 | 228 | |
| Alapfokú művészeti oktatás | 21 | Alapfokú zenei és más művészeti oktatásban részesülők (ideértve a zeneiskolák kihelyezett tagozatát is) | 38 | 1 | |
| Fogyatékos gyermekek oktatása | 65 | Önálló intézményben vagy tanulócsoportban oktatott fogyatékos gyermekek | 15 | 1 | |
| Gimnáziumi oktatás | 51 | Gimnáziumban oktatott és esti, levelező létszám 1/3 része | 8113 | 414 | |
| Szakközépiskolai oktatás | 63 | Szakközépiskolai, szakiskolai oktatott és esti, levelező létszám 1/3 része | 177 | 11 | |
| Szakmunkásképzés, elméleti oktatás | 39 | Szakmunkásiskolában oktatott létszám | – | – | |
| Szakmunkásiskolai tanműhelyi oktatás | 37 | Az intézmény által fenntartott szakmunkásiskolai tanműhelyben oktatott létszám | 546 | 20 | |
| Nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatás | 15 | Kieg. hozzájárulás az alsó- és középfokú nemzetiségi etnikai vagy kéttannyelvű oktatásban részesülőknek | 404 | 6 | |
| Diákotthoni ellátás | 62 | Ált. isk. diákotthonban, középfokú diákotthonban, externátusi ellátásban részesülők | 5244 | 325 | |
| Felsőoktatási nappali hallgatók oktatása | 84 | Egyetemen, főiskolán, hittudományi akadémián oktatottak létszáma (A létszám meghatározása a II. 15-i és X. 15-i állapotnak megfelelő hallgatói létszám alapján 6 hónapra számított átlaglétszám alapulvételével történik. Amennyiben az intézmény ezen időpontokat követően kezdi meg működését, az átlaglétszám számításánál a belépés tényleges időpontját kell figyelembe venni.) | 1296 | 109 | |
| Összesen: | 1.141 | ||||
A 8. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában különösen fontos tevékenységek az alábbiak: *
1. Az elektronika és elektronizálásból
a) Aktív, passzív és elektromechanikus alkatrészek gyártása
| ITJ 44–7 | Általános rendeltetésű híradástechnikai szerkezeti elem részegység, tartozék | |
| ITJ 45 | Elektronikai építőelemek és vákuumtechnikai termékek | |
| Kivéve: ITJ 45–2 Villamos fényforrások | ||
| ITJ 48–1 | Villamosvezérlés és hajtásszabályozás szervei | |
| ITJ 48–2 | Állásos működésű szabályozástechnikai elem és célszabályozó | |
| ITJ 48–3 | Pneumatikus és hidraulikus segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei | |
| ITJ 48–4 | Villamos segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei | |
| ITJ 48–51 | Telemechanikai és digitális távadó | |
| ITJ 48–52 | Távellenőrzött és távirányított objektum egységei | |
| ITJ 48–53 | Központi telemechanikai berendezés egységek | |
| ITJ 48–54 | Pneumatikus logikai egység | |
| ITJ 48–55 | Irányítástechnikai villamos áramköri egység |
b) Számitástechnikai perifériák gyártása:
| ITJ 48–8 | Irányítástechnikai rendszerváltó és perifériális egységek, analóg számítógépek |
c) Elektronikus működésű, távközlési fő- és alközpontok gyártása
| ITJ 44–1 | Vezetékes hírközlő készülék és berendezés | |
| ITJ 44–2 | Vezeték nélküli hírközlő készülék és berendezés |
d) robottechnikai eszközök gyártása és alkalmazása
| ITJ 35–81 | Robotok | |
| ITJ 44–4 | Ipari televízió | |
| ITJ 48–7 | Önálló gépek és berendezések vezérlő és szabályozó berendezései |
e) Számítógéppel segített tervező- szerkesztőrendszerek gyártása
| ITJ 47–88 | Komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezés | |
| SZATJ 97 | Szoftvertermék |
f) Elektronikus berendezésgyártás és az ehhez kapcsolódó a gyártó által végzett szolgáltatás, beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását
| ITJ 42–15 | Irányítástechnikai rendeltetésű forgógép | |
| ITJ 44–5-ből | Vevő és lejátszó berendezésből az elektronikus berendezésgyártás beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását | |
| ITJ 44–6 | Tápegység, egyenirányító készülék, stabilizátor | |
| ITJ 46–2 | Gyógyászati vizsgáló és kezelő készülék | |
| SZTJ 101–21–04 | Híradás- és vákuumtechnikai termékek javítása | |
| SZTJ 101–21–05 | Műszerjavítás | |
| ITJ 46–7 | Ügyviteltechnikai berendezés és eszköz | |
| ITJ 47 | Fizikai és kémiai jellemzőket mérő eszközök és műszerek | |
| Kivéve: Mechanikai elven működő mérőműszerek | ||
| ITJ 46–21–8 | Mechanikai jellemzőket mérő gyógyászati eszköz | |
| ITJ 46–22–6 | Mechanikai hatásokat kifejtő gyógyászati készülék | |
| ITJ 47–11 | Mechanikai elven működő térmérő és alakmeghatározó műszer | |
| ITJ 47–21 | Mechanikai elven működő mechanikai mennyiségek technológiai jellemzőit mérő műszer | |
| ITJ 47–31 | Mechanikai elven működő műszer, mechanikai anyagjellemzők mérésére | |
| ITJ 47–41 | Mechanikai elven működő műszer és eszköz hőmennyiséggel és hőmérséklettel összefüggő jellemzők mérésére | |
| ITJ 47–61 | Mechanikai elven működő koncentráció- és összetételmérő műszer | |
| ITJ 47–71 | Mechanikai elven működő akusztikai és optikai jellemzők mérőműszere és eszköze | |
| ITJ 48–56 | Számítógép központi rendeltetésű részegységei | |
| ITJ 48–58 | Elektronikus számítógép általános rendeltetéssel | |
| ITJ 48–6 | Irányítástechnikai rendszerek vezérlő és szabályozó berendezései |
