(3) E törvény hatálybalépésétől számított öt évig alkalmazható az iskolai évfolyamnak megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább „C” típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkező pedagógus, idegen nyelv oktatására a 127. § (5) bekezdésben meghatározottak szerint.
(4) az óvónői szakközépiskolai szakon
a) a képzés e törvény hatálybalépését követő év szeptember 1-jétől óvodai és kollégiumi gyermekfelügyelői, pedagógiai asszisztensi, szabadidő szervezői szakra változik;
b) e törvény hatálybalépése előtt megkezdett tanulmányokat változatlan feltételekkel fejezheti be a tanuló, kérelmére azonban lehetővé kell tenni, hogy az érettségi-képesítő vizsga keretében gyógypedagógiai, továbbá közművelődési alapismeretekből levizsgázzon, és az új szaknak megfelelő végzettséget is megszerezze;
c) kiadott érettségi-képesítő bizonyítvánnyal – kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételnek megfelelő pedagógust – utoljára az 1997. évben lehet óvónői munkakörben alkalmazni a 127. § (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel;
d) kiadott érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkező, ha 1993. szeptember 1-jétől 1998. december 31-ig gyógypedagógia és közművelődési alapismeretekből vizsgát tesz, megszerzi a b) pontban meghatározott képesítést, a vizsgát az iskola az igényeknek megfelelően szervezi, a vizsgára való felkészülést az iskola kérésre konzultációs foglalkozások szervezésével segíti;
e) szerzett szakképzettség az oktatás finanszírozása tekintetében nem számít első szakképzettségnek.
(5) Ha az óvónői szakközépiskolai szakon érettségi-képesítő bizonyítványt szerzett óvónőt pedagógusként nem foglalkoztatják tovább, kérésére az óvoda gondozónőként köteles őt továbbra is alkalmazni.
(6) Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógus nem rendelkezik középiskolai végzettséggel, és e törvény hatálybalépésekor
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatár eléréséig legfeljebb öt évre van szüksége, a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez öt évnél több, de tíz évnél kevesebb időre van szüksége, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható, ha legalább tíz év iskolai vagy vállalati gyakorlati oktató munkában szerzett gyakorlata van, a szükséges gyakorlat hiányában e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget;
c) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több, de tizenöt évnél kevesebb időre van szüksége, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget;
d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több időre van szüksége e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után a 127. § (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet foglalkoztatni.
129. § (1) A helyi önkormányzatok kötelesek a fenntartásukban lévő nevelési-oktatási
a) intézményeket 1995. március 1-jéig a művelődési és közoktatási miniszter által meghatározottak szerint felmérni és adatszolgáltatást teljesíteni;
b) intézményeket az éves költségvetési törvényben biztosított fedezet függvényében, az építési szabványoknak megfelelően korszerűsíteni.
(2) A helyi önkormányzatok kötelesek a nevelési és oktatási feladatok ellátására kötött állami megbízási megállapodásokat e törvény hatálybalépését követő egy éven belül e törvényben foglaltak szerint [81. § (3) bekezdés] felülvizsgálni. A felülvizsgálatkor a megállapodással érintett gyermekek, tanulók tekintetében azonban a megállapodás változatlanul fenntartható.
| 1. | igazgató, óvodavezető | ||
| minden önálló intézményben | 1 | ||
| 2. | igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes | ||
| tagintézményenként, tagintézményvezetőnek | 1 | ||
| általános művelődési központban intézményegységenként, intézményegység-vezetőnek, továbbá | 1 | ||
| a feladatoktól függően, de nyolcvan vagy annál több gyermek, tanuló esetén legalább | 1 | ||
| 3. | kollégiumvezető | ||
| nem önálló kollégiumban | 1 | ||
| 4. | tagozatvezető | ||
| felnőttoktatásban, | |||
| fogyatékos gyermek, tanuló oktatásához | |||
| nemzetiségi nyelvű neveléshez és oktatáshoz, ha a feladat ellátására az intézményben tagozatot hoznak létre | 1 | ||
| 5. | gazdasági vezető | ||
| gazdaságilag önálló intézményben, | 1 | ||
| gazdaságilag nem önálló intézményben a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | 0,5 | ||
| 6. | gyakorlati oktatásvezető | ||
| szakközépiskolában és szakiskolában | 1 | ||
| 7. | gyakorlati oktatásvezető-helyettes | ||
| szakközépiskolában és szakiskolában húsz tanulócsoport felett vagy eltérő szakirányú oktatásnál | 1 | ||
| 8. | gyakorlóhelyvezető | ||
| iskolai fenntartású gyakorlóhelyenként | 1 |
| 1. | A pedagógusok, gyógypedagógusok létszámát | ||
| – | az óvodai csoportok, | ||
| – | a kötelező órák száma, | ||
| – | a kötelező órába beszámítható feladatok, | ||
| – | az óvoda nyitvatartási ideje | ||
alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitvatartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvónőként napi egy-egy, csoportonként két óra átfedési idővel; ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket, a pedagógus munkáját gyógypedagógus segíti, a feladat utazó gyógypedagógussal is megoldható, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint.
| 2. | logopédus | ||
| tizenöt-harminc beszédfogyatékos gyermekre a fogyatékosság mértékétől függően, | 1 | ||
| ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermekeket a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással, illetve utazó logopédussal is megoldható | |||
| 3. | pszichológus | 0,5 | |
| a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | |||
| 4. | konduktor | ||
| mozgássérült csoportonként, | 2 | ||
| ha az óvoda többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermekeket a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással, illetve utazó konduktorral is megoldható |
| 1. | A tanítók, tanárok, gyógypedagógusok, nevelőtanárok, a gyakorlati oktatók és szakoktatók létszámát | ||
| – | az osztály, csoportbontás, | ||
| – | a tanórai foglalkozások, | ||
| – | a kötelező órák, | ||
| – | a napközis foglalkozások, | ||
| – | a tanulószobai foglalkozások, | ||
| – | a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység | ||
alapján kell megállapítani, figyelembe véve a felzárkóztató foglalkozásokat, a magántanulók osztályozó vizsgára történő felkészítésének segítését, a diákköri foglalkozásokat, a többi tanulóval együtt oktatott fogyatékos tanulók fejlesztésének segítését; ha az iskola a többi tanulóval együtt fejleszti a fogyatékos tanulót, a pedagógus munkáját gyógypedagógus segíti, a feladat utazó gyógypedagógussal is megoldható, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint.
A nemzetiségi iskolában, tagozaton, osztályban és az idegen nyelvi szakosított osztályban az óraszámok arányában kell a nyelvoktatók létszámát meghatározni oly módon, hogy legalább két nyelvoktatót alkalmazni kell.
A kollégiumi nevelőtanár létszámának meghatározásánál a kollégiumi munkarendet is figyelembe kell venni.
| 2. | iskolai könyvtáros | ||||
| egy–nyolc osztályig általános iskolában | 0,5 | ||||
| középiskolában és szakiskolában | 1 | ||||
| kilenc–tizenhat osztályig általános iskolában | 1 | ||||
| középiskolában és szakiskolában | 1,5 | ||||
| minden további nyolc osztályig | 0,5 | ||||
| kollégiumban, valamint alapfokú művészetoktatási intézményben | |||||
| kettőszáz tanulóig | 0,5 | ||||
| kettőszáztól ötszáz tanulóig | 1 | ||||
| minden további kettőszáz tanulónként | 0,5 | ||||
| 3. | művésztanár alapfokú művészetoktatási intézményben és művészeti szakközépiskolában egyéni foglalkozást igénylő művészeti tantárgy esetén | ||||
| tizenöt tanulónként | 1 | ||||
| látássérülteket nevelő iskolában tíztanulónként | 1 | ||||
| csoportos foglalkozást igénylő művészeti tantárgy esetén | |||||
| harminc tanulónként | 1 | ||||
| 4. | ifjúsággondozó | ||||
| az iskolai oktatás egy–nyolc évfolyamán tizenhét osztálynál | |||||
| nagyobb iskolában | 1 | ||||
| ennél kisebb iskolában | 0,5 | ||||
| a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | |||||
| 5. | diákmozgalmat segítő tanár | 0,5 | |||
| a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | |||||
| 6. | kulturális nevelőtanár | ||||
| szakmunkásképző iskolában | |||||
| ezerötszáznál nagyobb tanulólétszám esetén | 1 | ||||
| ennél kisebb iskolában | 0,5 | ||||
| a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | |||||
| 7. | pszichológus | 0,5 | |||
| a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | |||||
| 8. | konduktor | ||||
| mozgássérült osztályonként, | 4 | ||||
| ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermekeket a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással, illetve utazó konduktorral is megoldható | |||||
| 9. | logopédus | ||||
| tizenöt–harminc beszédfogyatékos gyermekre a fogyatékosság mértékétől függően, | 1 | ||||
| ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermekeket a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással, illetve utazó logopédussal is megoldható | |||||
| 1. | szakorvos | ||
| kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának megfelelően, | 0,5 | ||
| ha az óvoda nem foglalkozik fogyatékos gyermekek nevelésével, vagy ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermekeket a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | |||
| 2. | gyermekfelügyelő | ||
| a fogyatékos gyermeket nevelő óvodai csoportban | 1 | ||
| 3. | dajka vagy gondozónő és takarító, | ||
| csoportonként | 1,5 |
| 1. | szakorvos | ||||
| kizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában, kollégiumban a fogyatékosság típusának megfelelően, | 1 | ||||
| ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermekeket a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással, ha az iskola, kollégium nem foglalkozik fogyatékos gyermekek nevelésével | 0,5 | ||||
| a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | |||||
| 2. | gyermekfelügyelő | ||||
| a fogyatékosokat nevelő iskolában, évfolyamonként | 1 | ||||
| általános iskolai kollégiumban egy–nyolc évfolyamos tanulóknál, kollégiumi csoportonként | 1 | ||||
| 3. | szabadidő-szervező | ||||
| a tizenhét osztályosnál nagyobb iskolában, | 1 | ||||
| ennél kisebb iskolában | 0,5 | ||||
| a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással kollégiumban ötszáznál több tanuló esetén, | 1 | ||||
| ennél kisebb kollégiumban | 0,5 | ||||
| a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | |||||
| 4. | pedagógiai asszisztens | ||||
| az általános iskola egy–három évfolyamán kettő osztályhoz, napközis csoporthoz | 1 | ||||
| 5. | oktatástechnikus | ||||
| nyolc osztálytól | 0,5 | ||||
| tizenhat osztálytól | 1 | ||||
| 6. | úszómester | ||||
| tanuszodával rendelkező iskolában | 1 | ||||
| 7. | laboráns | ||||
| középiskolában nyolc tanulócsoporttól | 0,5 | ||||
| tizenhat tanulócsoport felett | 1 | ||||
| 8. | ügyviteli-gépkezelő | ||||
| (közgazdasági szakon) | 1 | ||||
| 9. | munkaügyi, személyzeti és oktatási vezető, | ||||
| ha az alkalmazottak létszáma a százötvenet meghaladja | 1 | ||||
| 10. | munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó, | ||||
| ahol az alkalmazottak létszáma a nyolcvan főt meghaladja, | 1 | ||||
| ennél kisebb létszám esetén | 0,5 | ||||
| a megadott kereten belül, szükség szerinti foglalkoztatással | |||||
| 11. | műszaki vezető | ||||
| szakiskolában a százhúsz munkahelyes vagy annál nagyobb, illetve délután is üzemelő tanműhelyben | 1 | ||||
| 12. | ápoló | ||||
| kollégiumban ötszáz tanulóig | 1 | ||||
| ötszáz tanuló felett | 2 | ||||
| kizárólag fogyatékosokat fogadó diákotthonban | |||||
| huszonnégy órára | 5 | ||||
| 13. | hangszerkarbantartó | ||||
| négyszáz tanulóig | 1 | ||||
| négyszáz tanuló felett | 2 | ||||
| látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további | 0,5 | ||||
| A nevelési és oktatási intézményben a sajátos igényeknek megfelelően speciális végzettségű szakember (pl. szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus) foglalkoztatható munkakörönként | 1 |
A meghatározott létszámnormáktól az intézmény javára – költségvetési többlettámogatási igény nélkül – el lehet térni, és a megoldandó feladatoktól függően más munkakörben is lehet alkalmazottakat alkalmazni.
A gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő stb. munkakörökben alkalmazottak számát az ellátandó feladatok függvényében kell meghatározni.
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, születési hely és idő, állampolgárság;
b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen
– iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,
– munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,
– alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
– munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
– munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,
– szabadság, kiadott szabadság,
– alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,
– az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
– az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
– a többi adat az érintett hozzájárulásával.
2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli.
3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak.
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;
b) szülő neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma;
c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok;
d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen
– felvételivel kapcsolatos adatok,
– a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
– a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
– a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló fogyatékosságára vonatkozó adatok,
– a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,
– a többi adat az érintett hozzájárulásával.
2. Az adatok továbbíthatók
– fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv részére valamennyi adat,
– testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságra, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,
– az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
– a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének.
A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
| Átlaglétszám | Maximális létszám | |||
| Óvoda | ||||
| 20 | 25 | |||
| Iskola | ||||
| a) általános iskola | ||||
| 1–3. évfolyam | 20 | 25 | ||
| b) általános iskola | ||||
| 4–6. évfolyam | 22 | 27 | ||
| c) általános iskola | ||||
| 7–10. évfolyam | 26 | 33 | ||
| d) középiskolai, szakiskolai elméleti oktatás | 30 | 35 | ||
| Átlaglétszám | Maximális létszám | |||
| e) szakközépiskolai, szakiskolai gyakorlati képzés | 8 | 12 | ||
Az a)–c) pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a középiskola, illetve a szakiskola készít fel az alapvizsgára.
| kötelező foglalkozásoknál | 25 | 27 | ||
| egyéb időben – nemenként és épületenként – átlagosan | 100 | 120 |
1. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermeket, tanulót az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi és más fogyatékos gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulónként kell számításba venni.
2. Nemzetiségi óvoda és iskola esetén az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámát 50%-kal csökkenteni lehet.
3. Az ezer állandó lakosnál kisebb településen az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszáma 25%-kal csökkenthető.
4. Az ötszáz állandó lakosnál kisebb településen az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszáma 50%-kal csökkenthető.
5. Ha az építésügyi szabványok alapján a gyermekek, tanulók elhelyezésére szolgáló helyiségben kevesebb gyermek, tanuló helyezhető el, mint az előírt átlaglétszám, az átlaglétszámot az elhelyezhető gyermekek, tanulók létszáma adja.
6. Ha az átlaglétszám szerinti működtetésre azért nincs lehetőség, mert az adott időszakban az átlagosnál lényegesen kevesebb gyermek született, az 1. részben meghatározott átlaglétszámot annyi százalékkal csökkenteni lehet, amennyi az eltérés, az előző öt esztendőben felvett gyermekek, tanulók létszámának egy évre számított átlagától.
7. Az egyéni képességek és igények differenciált kielégítése érdekében, továbbá, ha a szakképzés szakmai követelményei szerint a gyakorlati képzés kislétszámú foglalkoztatást igényel, az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető. A csoport átlaglétszáma az osztályra megállapított átlaglétszám 40%-a.
8. Az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámát az 1–6. pontban meghatározott több feltétel együttes fennállása esetén valamennyi feltétel figyelembevételével lehet csökkenteni azzal a megkötéssel, hogy az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszáma nyolc gyermeknél, tanulónál; a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló esetén négy gyermeknél, tanulónál nem lehet kevesebb.
9. Az 1–8. pontban megállapítottakon kívül az átlaglétszámtól lefelé akkor lehet eltérni, ha annak feltételei többlet központi költségvetési támogatás nélkül megteremthetők.
1. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában lehet, abban az esetben, ha az egyes évfolyamokon a tanulólétszám nem éri el a tízet. Tanév közben osztályt összevonni nem szabad. Összevont osztályt szervezni legfeljebb három iskolai évfolyam tanulóiból lehet.
2. A napközis és tanulószobai foglalkozások szervezésekor az osztályok létszámhatárait kell figyelembe venni.
3. A művészeti szakközépiskolában és az alapfokú művészetoktatási intézményben a főtárgy elméleti és gyakorlati oktatása, továbbá az iskolai felzárkóztató, logopédiai és a dyslexia-megelőző, valamint a konzultációs tanórai foglalkozás egyéni foglalkozás keretében is folyhat.
