c) az Evtv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejelentés az erre szolgáló formanyomtatványoknak az egyéni vállalkozó által történő kitöltésével történik. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó melyik gazdasági kamara tagjává válik, illetve melyik gazdasági kamarát választja. A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) által záradékkal ellátott bejelentés a vállalkozói igazolvány.”;
d) az Evtv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A jegyző a vállalkozási igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének (telephelyének), tevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről – az igazolványban foglalt adatok közlésével – értesíti az érintett gazdasági kamarát.”;
e) az Evtv. 12. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltat egységtől eltérő helyen levő székhelyét, valamint annak a gazdasági kamarának a megjelölését, amelynek tagja az egyéni vállalkozó.”;
f) a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellen, aki a törvénybe ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a versenyfelügyeletet ellátó szerv, a gazdasági kamara vagy a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.”;
g) a Tpt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A versenyfelügyeletet ellátó szerv indokolt esetben az ügyben érdekelt felek szakmai érdekképviseleti szervét, továbbá azt a gazdasági kamarát, amelyhez a felek tartoznak, meghallgatja, illetőleg az érdekelt fél kérelmére köteles meghallgatni.”;
h) a Tpt. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a vizsgálathoz más vállalkozónál vagy állami, gazdasági kamarai és társadalmi szervnél is szükséges tájékozódni, azok kötelesek a szükséges felvilágosításokat megadni, és az iratokat rendelkezésre bocsátani.”;
i) a Tpt. 42. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A versenyfelügyeletet ellátó szerv keresettel a bírósághoz fordulhat, ha azt az országos gazdasági kamara kezdeményezi, és az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek megléte megállapítható.”:
j) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A hatósági ár megállapítójának megkeresésére az országos gazdasági kamara tájékoztatást ad a kérelemmel érintett termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos forgalmi és árviszonyokról.”;
k) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 16. §-a a következő (7) bkezdéssel egészül ki:
„(7) Az állami adóhatóság a vállalkozó székhelyének (telephelyének), illetve lakóhelyének közlésével értesíti az illetékes területi agrárkamarát, ha a mezőgazdasági termelőtevékenységet és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást vállalkozói igazolvány nélkül folytató természetes személyt (mezőgazdasági vállalkozó) nyilvántartásba vette és számára adószámot állapított meg; értesíti továbbá az agrárkamarát a mezőgazdasági vállalkozó székhelyének (telephelyének), illetve lakóhelyének, továbbá tevékenységének megváltozásáról, valamint a bejelentéshez kötött adóköteles tevékenységének megszűnéséről is.”;
l) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
„d) a társadalmi szervezet és a köztestület,”;
m) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Az 1. § (1) bekezdésének a), c), d), f) és j)–m) pontjaiban meghatározott koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság – koncessziós szerződéssel történő – átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni az illetékes gazdasági kamara véleményét is.”;
n) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 39. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A területi gazdasági kamara tagjaként önálló tevékenységet folytató magánszemély a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint megállapított, az adóévben esedékes, és abban az évben befizetett gazdasági kamarai tagdíja összegét az önálló tevékenységéből származó jövedelem után megállapított adójából – legfeljebb annak 5%-áig – levonhatja.”;
o) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tatv.) 2. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű)
„g) lakásszövetkezet, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, alapítvány (ideértve a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, az alapítvány alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is) és víziközmű-társulat, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt ér el, vagy ráfordítást számol el, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, ha kiegészítő vállalkozási tevékenységből bevételt ér el, vagy ráfordítást számol el.”;
p) a Tatv. – 13. §-a után – a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § A területi gazdasági kamara tagját a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint megállapított, az adóévben esedékes és abban az évben befizetett kamarai tagdíj erejéig, de legfeljebb 5 százalék adókedvezmény illeti meg.”.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § Az Országgyűlés az alap működésének indokoltságát négyévente felülvizsgálja, és dönt az alap további működéséről. A gazdasággal összefüggő rendeltetésű alap esetében az Országgyűlést tájékoztatni kell az érintett gazdasági kamarának az alap indokoltságára és további működésére vonatkozó véleményéről.”;
b) az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Apt.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tárcaközi Bizottság elnöke a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, illetve az általa kijelölt személy, tagjait a belügyminiszter, a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a munkaügyi miniszter, a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli ki. A Tárcaközi Bizottság tagja továbbá az országos gazdasági kamarák egy-egy képviselője.”;
c) az Apt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az 50 millió forint feletti támogatás elbírálása során a minisztérium kikéri a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Műszaki
Fejlesztési Bizottság, valamint az országos gazdasági kamarák képviselőiből álló Tárcaközi Bizottság véleményét.”;
d) az Apt. 45. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi (2) és (3) bekezdésének számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) Az Alapnak a 41. § a)–c) pontjaiban meghatározott célokra történő felhasználásával kapcsolatban a miniszter kikéri az érintett gazdasági kamarák javaslatát és véleményét.”;
e) az Apt. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bizottság tagjai: a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a földművelésügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a népjóléti miniszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, valamint az országos gazdasági kamarák által kijelölt képviselők, a területileg illetékes köztársasági megbízott, az illetékes területi gazdasági kamara, valamint az ÁFI képviselője.”;
f) a földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában a Magyar Agrárkamara, valamint az érintett érdekképviseleti és szakmai szervezetek a miniszter által az egyes alapokra vonatkozó részletes szabályokban meghatározott keretek között vesznek részt. Az Alap felhasználásával kapcsolatban a Magyar Agrárkamarát – a rendeletekben foglaltak szerint – véleményezési vagy egyetértési jog illeti meg.”;
g) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Bizottság munkájában állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz a termelők, a feldolgozók és a forgalmazók érdekeit képviselő társadalmi szervezetek két, a Magyar Agrárkamara egy, valamint a fogyasztók érdekképviseleti szerveinek egy képviselője.”;
h) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stat. tv.) 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OST tagjai)
„b) a munkáltatók érdekképviseletei által kijelölt két, az országos gazdasági kamarák által kijelölt egy-egy, a munkavállalók érdekképviseletei által kijelölt egy, valamint a helyi önkormányzatok képviseletei által kijelölt három tag;”;
i) a Stat. tv. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az országos gazdasági kamara vagy a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát – az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében – a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. § (2) bekezdése szerinti javaslatához.”;
j) a Stat. tv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli az országos gazdasági kamarákat és a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerveket is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseik tekintetében.”;
k) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 56. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A törvénynek a gazdasági kamarákra, továbbá a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági kamarák megalakulását követően kell alkalmazni.”;
l) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 56. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre első ízben a gazdasági kamarák megalakulását követő tanévben kerülhet sor.”
85. § E törvény a hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jogosult)
„b) a gazdasági kamara és a gazdasági érdekképviseleti szervezet,”;
b) a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A cégbíróság a cég bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy tevékenységi körének megváltozásáról, valamint a bejegyzésre irányuló kérelem elutasításáról – végzésének megküldésével – értesíti az érintett gazdasági kamarát.”;
c) a Ctvr. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A cégbíróság eljárását az ügyész, a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult államigazgatási szerv vezetője, az alapító (létesítő) szerv vezetője, az érintett gazdasági kamara erre felhatalmazott tisztségviselője, valamint az is kezdeményezheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik.”.
86. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Evtv. 2. §-ának (3) bekezdése;
b) a Ctvr. 25. §-a (4) bekezdésének c) pontjából az „és az engedélyhez kötött tevékenységek jegyzékét” szövegrész.
(2) A Magyar Gazdasági Kamaráról szóló 1985. évi 11. törvényerejű rendelet és a módosításáról szóló 1987. évi 17. törvényerejű rendelet, az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet, valamint az 1991. évi XVII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése 1995. január 1-jén hatályukat vesztik.
I. Építőipar
1. kőműves
2. vasbetonkészítő
3. tűzhely- és kéményépítő
4. cserépkályhakészítő
5. kemence- és kandallóépítő
6. építőipari kerámiakészítő
7. épületasztalos
8. épületüvegező
9. tetőfedő
10. bádogos
11. padlóburkoló
12. fapadlózó és műanyagburkoló
13. épületburkoló
14. műkőkészítő
15. épületszobrász
16. padlókövező
17. épülettisztító (falfelület, kívülről)
18. épületszigetelő (hőszigetelő, vízszigetelő)
19. kőfaragó
20. kőrestaurátor
21. műkő- és mozaikrestaurátor
22. kerámiaipari nyerstermékgyártó
23. szobafestő-mázoló és tapétézó
24. tüzeléstechnikai karbantaró és kéményseprő
25. ács-állványozó
26. felvonószerelő
27. kútásó, kútfúró, kútépítő
28. parkettacsiszoló és -lakkozó
29. lambériázó és parkettázó
30. gipsz- és terakottaszobrász (gipszmintakészítő)
31. savburkoló
II. Fémipar
32. hegesztő
33. géplakatos
34. karosszéria-lakatos
35. könnyűszerkezeti lakatos
36. vas- és fémszerkezeti lakatos
37. elektrolakatos
38. szerszámkészítő
39. esztergályos
40. köszörűs
41. marós
42. kerékpárjavító
43. irodagép- és számítástechnikai műszerész
44. autószerelő
45. autóvillamossági szerelő
46. mezőgazdasági gépszerelő
47. mechanikai műszerész
48. kötő- és varrógépműszerész
49. textil és ruházati ipari gépszerelő
50. műszergyártó és karbantartó
51. vízvezeték- és készülékszerelő
52. gázvezeték- és készülékszerelő
53. központifűtés- és klímaberendezés szerelő
54. erősáramú berendezésszerelő
55. villanyszerelő (épületvillamossági szerelő)
56. villamosgép- és készülékszerelő
57. tekercselő
58. elektroműszerész
59. elektronikai műszerész
60. távközlési műszerész
61. háztartási gépszerelő
62. rádió- és tv-műszerész
63. órás
64. gravírozó
65. vésnök
66. galvanizáló, eloxáló és fémcsiszoló
67. akkumulátor-készítő és -javító
68. fémnyomó
69. öntő
70. harangöntő
71. kovács
72. mezőgazdasági kovács
73. ötvös (arany- és ezüstműves)
74. bronz- és rézműves
75. láncfűrészkezelő
76. fémtömegcikk-gyártó
77. késes és köszörűs
III. Faipar
78. bútorasztalos
79. intarziakészítő
80. lambéria- és parkettakészítő
81. csónakgyártó
82. hajóépítő
83. bognár, kerék- és kocsigyártó
84. faesztergályos
85. faszobrász
86. ernyőkészítő
87. fa- és csontfaragó
88. fafaragó
89. kádár
90. kefe- és ecsetgyártó
91. kosárfonó
92. kárpitos
93. redőnykészítő és -javító
94. háztartási faárukészítő
95. fajátékkészítő
IV. Ruházat, textil-, bőripar
96. férfiszabó
97. női szabó
98. bőrruhakészítő
99. fehérnemű-készítő
100. kézi- és gépi hímző
101. kötő
102. szövő
103. takács, nemezkészítő
104. fonalgyártó
105. kötélgyártó
106. hálókészítő
107. vitorlakészítő
108. szűcs
109. csizmadia
110. kalapos és sapkakészítő
111. kesztyűkészítő
112. cipész
113. cipőjavító
114. kaptafa-, facipő-, fapapucs-készítő
115. papucs- és bocskorkészítő
116. cipőfelsőrész-készítő
117. ortopédcipész
118. szőrmekikészítő
119. szíjgyártó
120. táskagyártó
121. bőrdíszműves
122. nyeregkészítő
123. festő és kikészítő
124. textilnyomó
125. filmnyomó
126. gombkötő
127. mű- és gépihímző
128. szőnyegkészítő és -javító
129. textilhulladék-feldolgozó
130. tímár
131. fűzőkészítő
132. gubás, szűrszabó
133. vegytisztító
134. kékfestő
135. kelmefestő
136. textiltisztító
137. népi- és háziszőttes készítő
138. paszományos, gombkötő
139. parókakészítő
140. esernyőkészítő, -javító
141. szőttes- és csipkekészítő
142. fonottáru-készítő: vessző, gyékény, csuhé, szalma, műszál
143. sátor- és ponyvakészítő
144. tollfeldolgozó (paplanos), tolltisztító
V. Élelmiszer
145. pék
146. cukrász
147. hentes és mészáros
148. molnár
149. sörfőző
150. borász
151. szeszfőző
152. porpoliszfeldolgozó – termékfeldolgozó méhész
153. mézeskalács-készítő és viaszöntő
154. vattacukor-készítő
155. keleti édességkészítő
156. ostyasütő
157. száraztészta-készítő
158. savanyító, élelmiszertartósító
159. tejfeldolgozó
VI. Egészségügy, testápolás
160. látszerész
161. kötszergyártó, ortopédiai eszközkészítő
162. gyógyászati segédeszközgyártó
163. ortopédműszerész
164. orvosi műszerész
165. fogműves
166. fodrász
167. kozmetikus
168. elektrokozmetikus
169. lábápoló
VII. Üveg-, papír-, kerámia- és egyéb ipar
170. üvegcsiszoló
171. optikai üvegcsiszoló
172. üvegműves, üvegárukészítő
173. üvegfúvó
174. hőmérőkészítő
175. üveg- és porcelánfestő
176. viaszgyártó, gyertyaöntő
177. fényképész
178. könyvkötő
179. könyvrestaurátor
180. papírfeldolgozó
181. nyomdász
182. kőnyomó, litográfus
183. szitanyomó
184. keramikus, kerámiaformázó
185. hangszerkészítő, cimbalomkészítő és -javító
186. hangszerkészítő, fa- és rézfúvóskészítő és -javító
187. hangszerkészítő, harmónikakészítő és -javító
188. hangszerkészítő, orgonakészítő és -javító
189. hangszerkészítő, vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító
190. hangszerkészítő, zongorakészítő és -javító
191. zongorahangoló
192. díszítőfestő, aranyozó
193. vulkanizáló, gumijavító
194. virágkötő
195. gumiipari feldolgozó
196. műanyagipari feldolgozó
197. doboz- és tokkészítő
198. szitakészítő
199. mozaik- és márványrestaurátor
200. nádfeldolgozó, nádfonó, nádazó
201. népművészeti ajándékkészítő
202. rágcsáló- és féregirtó (egészségügyi gázmester)
203. ütvefúró-szögbelövő
204. autószerviz (alvázvédelem, üregvédelem, mosás stb.)
205. kerékpár- és kismotorkerékpár-szerviz
206. mérlegkészítő és -javító
207. műanyagfeldolgozó
208. műanyagjáték- és háztartási felszerelés készítő
209. műszaki gumiáru- és tömítéskészítő
210. fazekas (kerámiakészítő)
211. porcelánkészítő
212. porcelánfestő
213. címfestő
214. aranyozó és képkeretező
215. bizsucikk készítő
216. takarító-ablaktisztító
217. kutyakozmetika
218. antennaszerelő
219. mintakészítő
220. drágakőcsiszoló
221. tűzzománc- és dísztárgykészítő
TEÁOR
| 011 | Növénytermesztés és kertészet | |
| 012 | Állattenyésztés | |
| 013 | Vegyes gazdálkodás | |
| 014 | Növénytermelési, kertészeti, állattenyésztési és kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás | |
| 015 | Vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások | |
| 020 | Erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatások | |
| 050 | Halászat és kapcsolódó szolgáltatások |
