j) a külföldiek vízumkérelmében szereplő adatokat, a be- és kiutazás helyére és idejére, valamint a vízumban foglalt tartózkodási idő meghosszabbítására vonatkozó adatokat, gépkocsival történő utazás esetén a gépkocsi forgalmi rendszámát és más azonosító adatait a beutazástól számított 5 évig.
91. § A Rendőrség hatáskörébe tartozó további szabálysértési, idegenrendészeti és egyéb államigazgatási eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadóak.
92. § (1) Az e törvényben szabályozott rendőri intézkedések, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása miatti jogorvoslatra a büntetőeljárás, az államigazgatási eljárás és a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.
(2) A Rendőrség által lefolytatott államigazgatási vagy szabálysértési eljáráshoz kapcsolódó rendőri intézkedés elleni panaszt az ügy érdemében hozott, vagy az eljárást megszüntető határozat elleni jogorvoslati kérelemben kell előterjeszteni.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett határozat ellen jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem kerül sor, az eljáráshoz kapcsolódó rendőri intézkedéssel szemben a 93. § rendelkezésének figyelembevételével panasznak van helye.
93. § (1) Ha a rendőri intézkedést követően a 92. § (2) bekezdésében említett eljárás nem indul, a panaszt a sérelem bekövetkezésének napjától számított 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a panaszolt intézkedéssel kapcsolatban a 92. § (1) bekezdés szerinti eljárás indul, a panaszt soron kívül kell elbírálni.
(2) A rendőri szerv vezetője a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül indokolt határozattal dönt.
(3) A határozat ellen a panaszos a közléstől számított 8 napon belül a felettes szerv vezetőjénél fellebbezéssel élhet. A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül indokolt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
94. § A Kormány a Rendőrség működését ellenőrző szerv útján gondoskodik a rendvédelmi szervek belső bűnmegelőzési célú ellenőrzéséről és a bűnfelderítésről.
95. § (1) Díjkitűzés (27. §), valamint az együttműködők részére nyújtott díjazás (66. §) esetén a személyi jövedelemadó levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó rendőri szerv teljesíti.
(2) A Rendőrség által az együttműködő magánszemély részére az (1) bekezdés alapján kifizetett összegből a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben megállapított legmagasabb mértékű adót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összjövedelméhez hozzáadni, bevallani, és a kifizetőnek nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatni, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadni.
96. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Rendőrség eljárásával kapcsolatban hozzáfordulók panaszának vizsgálata során a keletkezett iratokba – az 1993. évi LIX. törvény rendelkezése szerint – betekinthet.
97. § (1) E törvény alkalmazásában
a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet és a miniszteri rendelet;
b) ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetőleg az intézkedés helyszínén nála lévő, vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy;
c) magánlakás: a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület;
d) csoportosulás: 3–10 főből álló, egységes akaratelhatározással fellépő csoport;
e) tömeg: 10 főt meghaladó csoportosulás;
f) katasztrófa: az emberek életét, egészségét, életfeltételeit, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztető rendkívüli esemény (rendellenes állapot), amelynek károsító hatásai elleni védekezés az állami, az önkormányzati szervek, az állampolgárok és más szervek összehangolt együttműködését és a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések megtételét igényli;
g) rendvédelmi szerv: a Rendőrség, a határőrség, a polgári védelem állami szervei, a hivatásos tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség szervei, valamint a büntetés-végrehajtási testület;
h) fogvatartott: akit törvény, illetőleg törvény alapján kiadott hatósági határozat alapján a szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogában korlátoznak (őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, közbiztonsági őrizetben lévő, elfogott és előállított, elővezetett);
i) súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelyet a törvény 5 évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.
(2) Ahol jogszabály fegyveres testületet vagy fegyveres testület tagját említ, azon a Rendőrséget, illetőleg a rendőrt is érteni kell.
98. § A törvény berendelésre vonatkozó rendelkezése [7. § (7) bek.], valamint a IV–IX. Fejezetében foglaltak – a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés kivételével – az Alkotmányban meghatározott rendészeti feladatkörében megfelelően irányadók a határőrségre is.
99. § E törvény hatálybalépése az országos rendőrfőkapitány korábbi kinevezését nem érinti, a pályázati rendszerben kinevezett rendőrfőkapitányok és rendőrkapitányok megbízatása határozatlan idejűvé változik.
100. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a) a közbiztonságra veszélyt jelentő egyes eszközök és anyagok, így különösen a polgári rendeltetésű lőfegyverek és lőszerek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, az ipari robbantóanyagok és pirotechnikai eszközök, a titkos információszerzésre szolgáló, továbbá az e célra is felhasználható egyes eszközök, a rendőri kényszerítő eszközök, továbbá az e célra felhasználható más eszközök, a Rendőrség által használt távközlési, ellenőrzési és számítástechnikai eszközök rendeltetésszerű használatát, illetve működését veszélyeztető eszközök gyártását, forgalmazását, szállítását, tárolását és használatát;
b) törvényi szabályozásig a fegyveres biztonsági őrség létrehozásának, működésének és megszüntetésének feltételeit;
c) a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárás szabályait;
d) a kerékbilincs alkalmazására jogosult szervek körét, az alkalmazás feltételeit és különös eljárási szabályait;
e) a Rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységének körét;
f) a Rendőrség azon feladatainak körét, amelyek ellátásához külön szerződés alapján közreműködőt vehet igénybe;
g) a társadalmi önvédelmi szervezetek bűnmegelőzési tevékenységének szabályait;
h) törvényi szabályozásig a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelem, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályait;
i) a megelőzési védelemmel, a személybiztosítással és objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat;
j) törvényi szabályozásig a Rendőrség személyi állományával kapcsolatos kérdéseket;
k) törvényi szabályozást nem igénylő, de a közbiztonság és a belső rend védelme körében szabályozni szükséges más bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti tárgyköröket.
(2) Az (1) bekezdés b) és h) és j) pontjában foglaltakra vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül törvényjavaslatot kell beterjeszteni.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Rendőrség fedővállalkozás létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.
101. § (1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) a rendőri szervek feladat- és hatáskörét, illetékességét,
b) a rendőr képesítési és egyéb alkalmassági követelményeit, valamint az alkalmassági feltételek ellenőrzésének szabályait,
c) a rendőrségi fogdák rendjét,
d) a vízirendészettel és a víziközlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatokat, a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályait,
e) a Rendőrség szolgálati szabályzatát, ennek részeként a rendőri intézkedések, a kényszerítő eszközök, a lőfegyverhasználat és a csapaterő alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a Rendőrségnek a terrorcselekmények elhárításával, személy- és objektumvédelemmel, a polgári repülés biztonságával összefüggő feladatait, a szolgálati formákat, az elöljárói és feljebbvalói viszonyt, a rendőri magatartás szabályait az egyenruha viselésének rendjét, a rendőr más kereső foglalkozásának lehetőségét, a Rendőrségnél rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét,
f) a Rendőrség feladatait a polgárőrséggel és más önvédelmi szervezetekkel történő együttműködésben,
g) a rendőrségi adatok kezelésére jogosult szervek feladatait és az adatkezelés részletes szabályait,
h) a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben a különleges eszközök és módszerek engedélyezésével, igénybevételével kapcsolatos szabályokat,
i) az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények körét,
j) az eltűnt személyek felkutatásának, illetőleg a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjét,
k) a Rendőrség feladatai ellátásának rendjét a fontosabb közúti, vasút, vízi- és légi szállításokkal kapcsolatban, valamint a Rendőrség légi közlekedésrendészeti és repülésbiztonsági, repülésvédelmi feladatait,
l) a belföldi állami futárszolgálat tevékenységét,
m) a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját, a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, valamint a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét.
(2) A belügyminiszter a közbiztonság védelme érdekében rendelettel korlátozhatja, illetve megtilthatja a polgári rendeltetésű lőfegyverek és lőszerek, a gáz- és riasztófegyverek, az ipari robbantóanyagok és pirotechnikai termékek gyártását, kereskedelmét, szállítását, használatát, illetve a lőfegyverek és lőszerek, gáz- és riasztófegyverek viselését, továbbá elrendelheti ezek hatósági tárolását.
102. § A belügyminiszter e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül gondoskodik
a) az e törvény rendelkezéseivel ellentétes, továbbá az elavult és szükségtelen jogszabályok és jogi irányítási eszközök hatályon kívül helyezéséről,
b) a rendőrségi nyilvántartásnak az e törvény rendelkezéseinek megfelelő átalakításáról, továbbá a határidőn túl vezetett vagy már nem kezelhető adatokat tartalmazó nyilvántartásoknak a levéltárakra vonatkozó rendelkezések szerinti selejtezéséről.
103. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetése hónapját követő 6. hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a hatályát veszti:
a) a rendőrség fegyverhasználati jogáról szóló 1963. évi 22. törvényerejű rendelet,
b) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 5–8. §-a, valamint a 11/A. §-a és az 1990. évi XXII. törvény 20. és 22. §-a,
c) a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény 6. §-a,
d) a rendőrségről szóló 39/1974. (XI. 1.) MT rendelet, az ezt módosító 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet, 154/1989. (XII. 29.) MT rendelet és 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet,
e) az egyes minisztertanácsi rendeletek és határozatok hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. §-a,
f) a rendőrséggel és irányításával kapcsolatos egyes rendelkezések módosításáról szóló 83/1990. (IV. 27.) MT rendelet,
g) a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése,
h) a rendőrség irányításával kapcsolatos feladatokról szóló 1054/1990. (III. 23.) MT határozat,
i) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 1. §-ának (4) bekezdése.
(2) 1994. május 1-jén
a) lép hatályba a törvény 94., 95., 96., 100., 101., 107. és 111. §-ában foglalt rendelkezések,
b) hatályát veszti a ki- és bevándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény címéből a bevándorlásra vonatkozó szövegrész, valamint a törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 6–10. §-a, a 11. § (1) bekezdésében „a bevándorlást elutasító” és „a bevándorlási engedélyt, illetve állandó tartózkodásra jogosító igazolványt”, a 11. § (2)–(3) bekezdésének, illetőleg a 12. § rendelkezései a bevándorlási ügyek tekintetében, a 13. § a) pontjában „a bevándorlási”, a 13. § c) pontjában „a bevándorlással” szövegrészek.
(3) A kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba a törvény 106. §-ának (2)–(3) bekezdése azzal, hogy rendelkezéseit 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.
104. § (1) A Be. 127. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (3)–(4) bekezdésének számozása (4)–(5) bekezdésre módosul:
„(3) Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a nyomozást megtagadhatja, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történő együttműködéssel elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.”
(2) A Be. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (3)–(4) bekezdésének számozása (4)–(5) bekezdésre módosul:
„(3) Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a nyomozást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történő együttműködéssel elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.”
105. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi nyilvántartást a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter rendeletében feljogosított szerve vezeti.”
106. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatalos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet (Ftvr.) 4/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az országos rendőrfőkapitányt – a belügyminiszter előterjesztése alapján – a miniszterelnök, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokát az igazságügyminiszter nevezi ki, illetve menti fel.”
(2) Az Ftvr. 11. § (1) bekezdésének a), c), d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) tábornokok:
vezérezredes;
altábornagy;
vezérőrnagy;
dandártábornok;
c) tisztek:
százados;
főhadnagy;
hadnagy;
d) zászlósok:
főtörzszászlós;
törzszászlós;
zászlós;”
(3) Az Ftvr. 14. § (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendfokozatban eltöltendő várakozási idő:
őrnagyi rendfokozatban 6 év,
századosi rendfokozatban 5 év,
főhadnagyi rendfokozatban 4 év,
hadnagyi rendfokozatban 3 év,
törzszászlósi rendfokozatban 7 év,
zászlósi rendfokozatban 6 év,
főtörzsőrmesteri rendfokozatban 5 év,
törzsőrmesteri rendfokozatban 4 év,
őrmesteri rendfokozatban 3 év.
(3) A tábornoki, ezredesi, alezredesi, főtörzszászlósi rendfokozatban várakozási idő nincs. A tisztesek várakozási idejét az illetékes miniszter állapítja meg.”
(4) Az Ftvr. 23/A.–23/D. §-a és az Ftvr.-t módosító 1990. évi LXXXII. törvény a hatályát veszti.
107. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Szolgálat felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében)
„a) az ország egész területén – a fegyveres erők és a Rendőrség kivételével – közegészségügyi ellenőrzést végez;”
108. § A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény 28. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A külön törvényben meghatározott engedély alapján a szolgáltató köteles a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazását lehetővé tenni.”
109. § A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 46/A. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;”
110. § A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésével kapcsolatban a Rendőrség engedélye nélkül nyújtanak be kérelmet, a bejegyzésnek nincs helye.”
111. § A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtására a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet elzárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályait rendelettel határozza meg.”
