(7) A magasabb vezető állású tisztviselő három hónapos határidővel, a vezető állású tisztviselő pedig két hónapos határidővel vezetői tisztségéről lemondhat; a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Lemondás esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetőt – ha ehhez hozzájárul – más tisztviselői munkakörbe helyezi. Ha a vezető az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ezt úgy kell tekinteni, hogy ügyészségi szolgálati viszonya a lemondási idő lejártának napjával lemondással megszűnik.
87. § (1) A tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:
a) a felek közös megegyezésével;
b) felmentésével;
c) lemondásával;
d) rendkívüli lemondásával;
e) összeférhetetlenségének megállapításával;
f) elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó jogerős fegyelmi határozattal;
g) a határozott idő lejártával;
h) halálával.
(2) A 36. § (3)–(4) bekezdésében és a 37–38. §-ban, továbbá a 39. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében is megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az említettek esetében az összeférhetetlenséget a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
(3) A közös megegyezésre, a felmentésre, a lemondásra, a rendkívüli lemondásra, a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére, a végkielégítésre és az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetésére a törvénynek az ügyészekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott lemondási ideje két hónap;
b) a végkielégítés összege, ha a tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje
– az öt évet nem haladja meg, kéthavi,
– a nyolc évet nem haladja meg, háromhavi,
– a tizenkét évet nem haladja meg, hathavi,
– a húsz évet nem haladja meg, kilenchavi,
– a húsz évet meghaladja, tizenkét havi
személyi alapbérének és bérpótlékainak megfelelő összeg.
88. § A magasabb vezető állású és a vezető állású tisztviselő minősítésére az ügyészek minősítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a minősítés megállapításairól a szakmai kollégium (összügyészi értekezlet) nem nyilvánít véleményt.
89. § (1) Az ügykezelő és a fizikai alkalmazott esetében a 43. § (1), (3)–(4) és (6) bekezdésében, a tisztviselő esetében ezeken túl a 43. § (2) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.
(2) A tisztviselő és az ügykezelő túlmunka végzésére, a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munka végzésére, az általa teljesített ügyeletre és készenlétre a 45. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A fizikai alkalmazott által teljesített ügyeletre és készenlétre a 45. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A fizikai alkalmazott túlmunka végzésére, a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munka végzésére a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
90. § (1) A tisztviselőt, az ügykezelőt és a fizikai alkalmazottat nyolc órát elérő vagy azt meghaladó belföldi kiküldetés esetén napidíjként az előmeneteli törvény szerinti VIII. fizetési osztály 2. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát meghaladja, de a nyolc órát nem éri el a napidíj fele jár.
(2) A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott belföldi kiküldetésénél a 46. § (2)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezést is megfelelően alkalmazni kell.
91. § (1) A tisztviselőt és az ügykezelőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.
(2) A tisztviselő és az ügykezelő alapszabadsága az előmeneteli törvény 2. fizetési fokozatától kezdve a besorolása szerinti fokozattal azonos számú munkanappal emelkedik.
(3) A fizikai alkalmazottat a Munka Törvénykönyve 131. §-ában meghatározott alapszabadság illeti meg.
(4) A magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőnek az (1)–(2) bekezdésben említett alapszabadságon felül évi három munkanap vezetői pótszabadság is jár.
(5) A tisztviselőt, az ügykezelőt és a fizikai alkalmazottat az (1)–(4) bekezdésben meghatározott szabadságon felül megilleti a Munka Törvénykönyve 132. §-ában meghatározott pótszabadság is.
(6) A tisztviselőt, az ügykezelőt és a fizikai alkalmazottat az (1)–(5) bekezdésben meghatározott szabadság időtartamára a Munka Törvénykönyve szabályai szerinti díjazás illeti meg.
(7) A tisztviselőt, az ügykezelőt és a fizikai alkalmazottat megilleti – a Munka Törvénykönyve szabályai szerint – a munkaközi szünet, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő, a pihenőnap és munkaszüneti nap, a betegszabadság, továbbá az egyéb munkaidő-kedvezmény is.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is engedélyezhet a tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott számára fizetés nélküli szabadságot, amikor a Munka Törvénykönyve azt kötelezően nem írja elő.
92. § A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségre vonására a törvénynek az ügyész fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályai alkalmazandók a következő eltérésekkel:
a) az alacsonyabb munkakörbe helyezés a fegyelmi büntetés kiszabása előtti munkakörére előírt szintű képesítésnek megfelelő munkakörbe, illetőleg – ha a kinevezési követelmény alól korábban felmentést kapott – a tényleges képesítésének megfelelő munkakörbe történhet;
b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés helyett elbocsátás fegyelmi büntetést kell kiszabni;
c) a fegyelmi felelősségre vonásra a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, ezt a jogát a helyi ügyészséget vezető ügyészre átruházhatja;
d) az elismerés visszavonásához a legfőbb ügyész előzetes egyetértése szükséges;
e) az eljárás alá vont a fegyelmi határozat ellen annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
93. § A tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára a törvénynek az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni kell:
a) a kinevezés módosítására (23–24. §),
b) az idegennyelv-tudási pótlékra (47. §),
c) a jutalmazásra (49. §),
d) a jubileumi jutalomra (50. §),
e) a kártérítési felelősségre (70–75. §),
f) a jogvitákra (76. §),
g) a személyi nyilvántartásra (77–78. §)
vonatkozó rendelkezéseket is, azzal az eltéréssel, hogy a velük szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult kártérítési határozatot hozni, s az eljárás alá vont a kártérítési határozat ellen annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
94. § (1) A törvény rendelkezései a törvényben meghatározott eltérésekkel a Katonai Főügyészségen és a katonai ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára is kiterjednek.
(2) A törvény nem érinti a hivatásos állományú katona és a honvédségi közalkalmazott – más, a reájuk vonatkozó külön jogszabályokban foglalt – egyéb jogait és kötelességeit.
(3) A hivatásos állományú katona ügyészségi alkalmazott a felettes katonai ügyész által kiadott parancsnak minősülő intézkedés és utasítás miatt a hivatásos állományú katonára vonatkozó szabályok szerint élhet jogorvoslattal.
(4) Az (1) bekezdésben említettek tekintetében a törvény rendelkezései irányadóak az előmeneteli törvényhez igazodó illetmény, az elismerések, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszonyból származó egyéb jogok és kötelezettségek vonatkozásában.
95. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára az Alkotmányban, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben, az előmeneteli törvényben és az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvét és törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb rendelkezést is megfelelően alkalmazni kell a (2)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével.
(2) Nem alkalmazhatók az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a Munka Törvénykönyvének a következő rendelkezései:
a) a bevezető rendelkezések közül: a 13. § (2)–(5) bekezdése;
b) a munkaügyi kapcsolatok szabályai közül: a 17. § (4) bekezdése, a 20. §, a 30–41. §, a 43–45. §, az 57. § (2) és (4) bekezdése, a 62. § (2) bekezdése, a 64–70. §;
c) a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül: a 72. § (1) és (4) bekezdése, a 76. § (1)–(2) bekezdése, a 78. §, a 79. § (2) bekezdése, a 80–81. §, a 82. § (2) bekezdése, a 86–89. §, a 92. §, a 95–96. §, a 100–101. §, a 104. § (1)–(3) bekezdése, a 108–109. §, a 116. §, a 149. §, a 166–168. §, a 173. §, a 175. §, a 188–193. §;
d) a vegyes és átmeneti rendelkezések közül: a 205. § (1) bekezdése, a 206–207. § és a 209–211. §.
(3) Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a Munka Törvénykönyve
a) 23. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érdekképviseleti szerv abban az esetben sem élhet a kifogás jogával, ha a jogvita lehetőségét e törvény kizárja;
b) 110. §-ának (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy tanulmányi szerződés más munkáltatóval csak az ügyészség előzetes engedélyével köthető;
c) 198. §-ának (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyeztetés során létrejött megállapodás, illetőleg a döntőbíró döntése a felekre kötelező;
d) a 202. §-a (1) bekezdésének c) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendkívüli felmondás alatt rendkívüli lemondást kell érteni.
(4) A Munka Törvénykönyve 17. §-ának (2) bekezdését, 127. §-ának (2) bekezdését, 131. §-át és 147–148. §-át csak a fizikai alkalmazott esetében kell alkalmazni.
(5) Ahol a Munka Törvénykönyve
a) munkavállalót említ, ott ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót, tisztviselőt, ügykezelőt és fizikai alkalmazottat,
b) munkaszerződést (megállapodást) említ, ott kinevezést,
c) munkaviszonyt említ, ott ügyészségi szolgálati viszonyt,
d) munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ott az ügyészségi szolgálati viszonyra alkalmazandó törvényt és az abban adott felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabályt, továbbá a legfőbb ügyész által – az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben – az e törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott utasítást,
e) a szakszervezeti reprezentativitás meghatározása szempontjából üzemi tanácsot említ, ott az alkalmazotti tanácsot,
f) együttdöntési jogot említ, ott az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) határozatképessége szempontjából egyetértési jogot,
g) rendes felmondást említ, ott a rendes felmondás alatt lemondást, illetőleg felmentést
kell érteni.
(6) Az ügyészségi alkalmazottaknak az e törvényben és az előmeneteli törvényben nem szabályozott munkabéren kívüli juttatásaira a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felhatalmazása alapján az e tárgyban kiadott kormányrendeletet kell megfelelően alkalmazni.
(7) Az ügyész részére járó ruházati költségtérítés részletes szabályait a legfőbb ügyész állapítja meg.
96. § (1) A törvény alkalmazásában ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni az ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban (közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban) eltöltött időt, továbbá a 40. § (3) bekezdésében meghatározott időt. A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó és tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott esetében a végkielégítés összegének megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál az említetteken kívül más szolgálati viszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban, illetőleg 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban [1992. évi I. törvény 65. § (1) bekezdés] eltöltött időt is figyelembe kell venni. Ha az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.
(2) A társadalombiztosításra vonatkozó szabályok és az előmeneteli törvény alkalmazása szempontjából az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
97. § E törvény alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó, a nevelő- és a mostohaszülő, az örökbefogadott, a nevelt és a mostohagyermek, a testvér és ennek házastársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére.
98. § Az ügyészségi szolgálati viszonyt érintő minden lényeges jognyilatkozatot írásba kell foglalni. A törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kell írásba foglalni a munka szervezésével, a napi munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket.
99. § (1) Az ügyészség törvényben szabályozott büntetőjogi, magánjogi és közigazgatási jogi, valamint ügyviteli, statisztikai és tudományos kutatási célú feladatainak ellátásához – az ügyészi szervezetben kijelölt központi, területi és helyi adatkezelő szervein keresztül – a 2. számú mellékletben felsorolt adatkörben – személyes adatokat kezelhet.
(2) Az ügyészségi adatot kezelő szerv vezetője gondoskodik a személyes adatok körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg a törlés szabályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
(3) Az ügyészségi adatot kezelő szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében
a) az érintett az adatkezelő szerv által kezelt adataihoz – ha törvény kivételt nem tesz – hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát;
b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt, vagy a bíróság az adatvédelmi eljárás során a törlést elrendelte.
(4) Az ügyészség tevékenysége során a rendőrségtől és más hatóságoktól az általuk kezelt személyes adatokat a felhasználás céljának megjelölésével átveheti és – törvény korlátai között – kezelheti. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell. Az ügyészség által történő adatátvételért, illetőleg az adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő ügyészségi szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(5) Az ügyviteli, igazgatási, illetőleg szolgálati jellegű adatokról (házi iratokról) – az ügyészség teljes tevékenységi körét illetően – tájékoztatás nem adható, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalt közérdekből a legfőbb ügyész engedélyezi.
(6) Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során keletkező és általa kezelt személyes adatokról – a büntetőeljárás szabályainak megfelelően – az érintetteknek a nyilvántartási határidő lejártáig tájékoztatást nyújt, kérelemre adathelyesbítést végez. Az eljárás jogerős befejezésével az adatkezelés célja nem szűnik meg, ezért a 2. számú mellékletben felsorolt határidőkig az ügyészség az adatot tárolja.
(7) Bűnmegelőzési, bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekből a legfőbb ügyész jogosult az ügyészség által kezelt személyes adatoknak más adatkezelésekkel történő összekapcsolását, külföldi adatkezelők részére történő átadását engedélyezni, feltéve, hogy az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. A külföldi adattovábbításnak nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon kell alapulnia.
(8) Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységét érintő adatkezeléseire a polgári perrendtartásról, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvények általános szabályai irányadók az ügyészi eljárással érintett jogviszonyokat szabályozó törvények rendelkezéseinek megfelelően. Az adatokból a polgári perrendtartás szabályai szerint – törvényben meghatározott korlátozásokkal – az érintetteknek kérelmükre a nyilvántartási határidők lejártáig tájékoztatást kell adni.
(9) Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységére nem alkalmazhatók a bűnmegelőzés és a bűnüldözés érdekében foganatosított adatkezelési felhatalmazások. A büntetőjogi feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni a magánjogi és a közigazgatási jogi tevékenységhez kapcsolódó adatoktól.
(10) Az ügyészség által kezelt adatok statisztikai célokra csak egyedi azonosításra nem alkalmas formában használhatók fel.
(11) Statisztikai adatok – a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – csak a (10) bekezdésben meghatározott módon adhatók át külső szervek számára.
(12) Tudományos kutatás céljára a szakterületet irányító vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető engedélyével lehet az adatokat rendelkezésre bocsátani.
(13) A tudományos kutatások eredményei, illetőleg a statisztikai feldolgozások nyilvánosságra hozhatók, ha a bennük szereplő adatok egyedi azonosításra nem alkalmasak.
100. § (1) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó – törvényben szabályozott feladatainak ellátásához – az ügyészi szervezetben, illetőleg más szervek körében kezelt, személyes és különleges adatokat törvényben szabályozott megszorításokkal felhasználhat.
(2) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó a hivatala gyakorlása során a tudomására jutott adatokat köteles az államtitokra, a szolgálati titokra, a magántitokra és a személyes adatok védelmére, továbbá a statisztikára, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok szerint – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kezelni.
(3) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy
a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében szükség szerint – az általános munkarend korlátaitól függetlenül – térítés nélkül igénybe vegye a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az Országos Gépjármű Alapnyilvántartás, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartások, a bűntettesek nyilvántartása és a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartása adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell;
b) az általa beszerzett, illetőleg az eljárása során keletkezett személyes adatokat törvény által megállapított részletes szabályok szerint kezelje; az államtitok és a szolgálati titok az ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót – a nemzetbiztonsági szervek titkos adatkezelését kivéve – nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek;
c) a legfőbb ügyész – vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető – engedélyével közérdekből az ügykörébe tartozó személyes adatok közül az érintett nevét és az ügykapcsolatot nyilvánosságra hozza.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt adatkezelési szabályokat a tisztviselő, az ügykezelő is köteles betartani. Adatkezelésük részletes szabályait a munkáltatói jogkör gyakorlója személyre szólóan írja elő.
101. § (1) Ez a törvény 1995. január 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépését követő hetvenöt napon belül az alkalmazotti tanácsokat és az ügyészi tanácsokat, kilencven napon belül pedig az Országos Tanácsot meg kell alakítani. Ennek érdekében a törvény hatálybalépését követő:
a) negyvenöt napon belül a munkavállalói érdekképviseleti szervek taglétszámuk arányában megalakítják az alkalmazotti tanács, továbbá az ügyészi tanács tagjainak a megválasztásánál közreműködő három-három főből álló választási bizottságot;
b) hatvan napon belül közzé kell tenni az alkalmazotti tanács és az ügyészi tanács jelöltjeinek a névjegyzékét;
c) hetvenöt napon belüli időpontra a legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a főügyész összehívja az alkalmazotti tanács megválasztása céljából az ügyészségi alkalmazottakat és az ügyészi tanács tagjainak megválasztása céljából az összügyészi értekezletet, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél működő alkalmazotti tanács megválasztása céljából pedig az intézet igazgatója e határidőn belüli időpontra összehívja az intézet alkalmazottait;
d) kilencven napon belül az alkalmazotti tanácsok delegálják az Országos Tanácsba a tagokat.
(3) A törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek valamely kérdésben az alkalmazotti tanács (Országos Tanács), illetőleg az ügyészi tanács egyetértését vagy véleménynyilvánítását kívánják meg, az említett testület megalakulását követően kell alkalmazni.
102. § (1) A törvény hatálybalépésekor a Magyar Köztársaság ügyészségénél fennállott munkaviszony ügyészségi szolgálati viszonnyá alakul át; az ügyészségi munkaviszonyban töltött időt ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(2) A törvény hatálybalépésekor fennálló – munkaszerződéssel létesített – munkaviszonyt úgy kell tekinteni, mintha az kinevezéssel és annak elfogadásával jött volna létre.
(3) A törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ügyészségi titkárral, fogalmazóval és nyomozóval határozott időre, illetőleg meghatározott feltétel bekövetkezéséig létesített ügyészségi szolgálati viszony érvényességét. Az ilyen ügyészségi szolgálati viszony megszűnésére az ügyésszel határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A törvény nem érinti a hatálybalépése előtt nem magyar állampolgár ügyészségi titkárral, fogalmazóval, nyomozóval, tisztviselővel, ügykezelővel és fizikai alkalmazottal létesített ügyészségi szolgálati viszony érvényességét.
(5) A törvény alkalmazásában tisztviselőnek kell tekinteni azt az érdemi feladatot végző ügyintézőt is, akinek alapfokú végzettsége van, ha a törvény hatálybalépése előtt tisztviselőnek sorolták be.
103. § A törvény nem érinti a hatálybalépésekor fennálló legfőbb ügyészi megbízatás, illetőleg a már betöltött magasabb vezető állású ügyészi és vezető állású ügyészi, valamint magasabb vezető állású tisztviselői és vezető állású tisztviselői munkakörökbe történt kinevezések érvényességét.
104. § (1) A törvény alapján jubileumi jutalom azt az ügyészségi alkalmazottat is megilleti, aki a jubileumi jutalomra való jogosultságát 1992. július 1. napja és e törvény hatálybalépésének napja között szerezte meg.
(2) Annak az ügyészségi alkalmazottnak, aki az (1) bekezdés szerinti jogosultságát a törvény hatálybalépése előtt szerezte meg, a jubileumi jutalmat a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül kell kifizetni.
(3) Ha az ügyészségi alkalmazott a korábbi jogszabályok alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatában részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom ismételten nem illeti meg.
105. § (1) A tanácsosi és a főtanácsosi cím a törvény hatálybalépése után nem adományozható, az ezekben a címekben részesültek a címüket továbbra is viselhetik, és megilletik őket a címmel járó jogosultságok.
(2) Az (1) bekezdésben említett cím fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetésként visszavonható. Az ilyen fegyelmi büntetésre egyebekben az 55. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
106. § (1) A törvény hatálybalépése előtt hozott, még nem jogerős fegyelmi és kártérítési határozat ellen az ügyészségi alkalmazott e törvény szabályai szerint élhet jogorvoslattal.
(2) A jogorvoslatot a fegyelmi és kártérítési határozat meghozatalakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.
(3) A törvény hatálybalépése előtt indított olyan fegyelmi és kártérítési eljárást, amelyben még nem hoztak határozatot, e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.
107. § A törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések alkalmazásával hozott jogerős fegyelmi határozatot a határozat alapjául szolgáló rendelkezések szerint kell végrehajtani, és a fegyelmi büntetés hatályának időtartamát számítani.
108. § (1) A törvény hatálybalépése előtt keletkezett – munkaviszonyból származó – igényre az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések, érvényesítésének rendjére pedig a törvény szabályai az irányadók.
(2) A törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésre a megkötéskori, a tanulmányi szerződés nélkül megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre pedig a tanulmányok megkezdésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
109. § Az 1. számú mellékletben meghatározott adatkörnek megfelelő személyi nyilvántartást a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kell bevezetni. A törvény hatálybalépése előtt vezetett személyi nyilvántartást az új nyilvántartás bevezetéséig folyamatosan vezetni kell, új adatfelvétel azonban csak az 1. számú mellékletben meghatározott adatkörben végezhető.
110. § Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatban a legfőbb ügyész – az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben – szabályokat állapíthat meg az olyan kérdésekben, amelyeket e törvény nem szabályoz, és a Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződés keretébe tartozhatnak.
111. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A legfőbb ügyészt az Országgyűlés, a többi ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót pedig a legfőbb ügyész hozzájárulása nélkül őrizetbe venni, ellene büntetőeljárást indítani, vagy rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni – a tettenérés esetét kivéve – nem lehet.”
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény:
– VI. fejezetének címéből „Az ügyészek és fogalmazók kinevezése, elbocsátása és fegyelmi felelőssége” szövegrész,
– 20. §-a előtti cím és 20. §-ának (1)–(3) bekezdése, továbbá 20. §-a (5) bekezdésének második mondata,
– 21. §-ának (2) bekezdéséből az „akiket a legfőbb ügyész nevez ki” szövegrész és 21. §-ának (3) bekezdése,
– 22. §-ának (3)–(5) bekezdése,
– 24. §-a és a 24. § előtti cím,
– 24/A–24/C. §-a,
– 25. §-ának (3) bekezdése;
b) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról rendelkező 1991. évi LXII. törvény.
Az ügyészségi alkalmazott
| I. | – | neve (leánykori név), | |
| – | ügyviteli nyilvántartási sorszáma, | ||
| – | születési helye, ideje, | ||
| – | anyja neve, | ||
| – | lakóhelye, telefonszáma, | ||
| – | tartózkodási helye, telefonszáma, | ||
| – | családi állapota, | ||
| – | házastársának neve, foglalkozása, munkahelye, | ||
| – | gyermekeinek neve, születési ideje, | ||
| – | katonai rendfokozata, | ||
| – | katonai szakképzettségének száma, | ||
| – | katonai szolgálatának ideje; | ||
| II. | – | legmagasabb iskolai végzettsége, az oklevél, diploma minősítése, a megszerzés éve, az iskola, a kar, a szak megnevezése, | |
| – | a tanulmányok folytatására kötött ösztöndíjszerződés ténye, | ||
| – | szakképzettsége, a megszerzés éve, | ||
| – | felsőfokú szakosító továbbképzés keretében szerzett szakképesítése, a megszerzés éve, | ||
| – | szakmai tanfolyami végzettsége, a megszerzés éve, eredménye, | ||
| – | jelenlegi iskolai tanulmánya, a kezdés éve, | ||
| – | tudományos fokozata, | ||
| – | idegennyelv-ismerete; | ||
| III. | – | ügyészségi szolgálati viszonyának kezdete, | |
| – | a besorolásnál beszámított szolgálati idő kezdete, | ||
| – | a szolgálati időbe, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszonyként beszámított korábbi munka- (szolgálati) viszonyának adatai: | ||
| munkahely (munkakör) megnevezése, | |||
| belépés dátuma, | |||
| kilépés dátuma, | |||
| munkaviszony megszűnésének módja; | |||
| IV. | – | szolgálati helye, beosztása, a kinevezés (megbízás) időpontja, szakterülete, a kinevezés (megbízás) egyéb adatai, | |
| – | besorolása, kötelező előbbre sorolásának időpontja, személyi alapbére, bérpótlékai, külön juttatása, jutalma, | ||
| – | tartós (harminc napot meghaladó időtartamú, rendes szabadságon kívüli) távollétének megnevezése, kezdete, befejezése, | ||
| – | munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, vizsgabizottsági tagsága; | ||
| V. | – | kitüntetése, elismerése, | |
| – | hatályos fegyelmi büntetése, | ||
| – | az ügyészségi szolgálati viszonyból származó kártérítési kötelezettsége, | ||
| – | minősítésének időpontja, | ||
| – | külföldi ösztöndíja, | ||
| – | lakásépítésének munkáltatói támogatása, | ||
| – | letelepedésének támogatása; | ||
| VI. | – | az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésének ideje, módja, a végkielégítés adatai, új munkahelye; | |
| VII. | – | fegyverviselési engedélyének kelte, száma, | |
| – | szolgálati, önvédelmi, vadász lőfegyverének gyártási száma, típusa. |
1. Az ügyészség – törvényben meghatározott nyomozási, nyomozásfelügyeleti, büntetőbírósági és büntetés-végrehajtási felügyeleti tevékenysége ellátása körében, az erre rendszeresített lajstromok, ügykönyvek, segédkönyvek és segédkönyv jellegű gyűjtők, valamint számítógépes adattárak segítségével – kezeli, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveszi:
a) a természetes személyek egyedi azonosító adatait (név, leánykori név, születési hely, év, hó, nap, anyja neve, személyazonosító jele, lakcíme, büntetett előéleti adatai, állampolgársága);
b) az eljáró ügyészségre és az ügyre vonatkozó ügyészségi azonosítókat;
c) az érintett bűncselekményéhez kapcsolódó kriminalisztikai, kriminológiai, valamint büntetőjogi adatokat és következtetéseket;
d) az ügyészi feladatok ellátására vonatkozó utasításokat, amennyiben azok meghatározott személyre vonatkoznak;
e) az eljárás célja szempontjából lényeges különleges adatokat [1992. évi LXIII. törvény 2. § 2. pont b) alpont].
2. 15 év után selejtezhetők:
a) a büntetőlajstromba iktatott ügyek;
b) a nyomozásfelügyeleti és fellebbviteli lajstromba iktatott ügyek;
c) a büntetőbírósági fellebbviteli lajstromba iktatott ügyek;
d) a büntetés-végrehajtási felügyeleti lajstromba iktatott ügyek;
e) a fiatalkorúak ügyeinek lajstromába iktatott ügyek;
f) a közlekedési ügyek lajstromába iktatott ügyek;
g) az ügyészségi nyomozások lajstromába iktatott ügyek;
h) a nyomozóhivatali (kirendeltségi) lajstromba iktatott ügyek; és
i) ezek számítástechnikai adathordozón kezelt adatállományai.
3. 5 év után selejtezhetők:
a) a segédkönyvek és segédkönyv jellegű gyűjtők;
b) egyéb segéd-, illetve nyilvántartó könyvek; és
c) ezek számítástechnikai adathordozón kezelt adatállományai.
4. Nem selejtezhetők és a levéltárnak 25 év után át kell adni:
a) az ügykönyveket;
b) az általános névmutatókat; és
c) ezek számítástechnikai adathordozóról kiíratott listáit.
1. Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevékenysége során törvényben meghatározott feladatai keretében személyes adatokat kezel. Ezen belül az erre rendszeresített lajstromok, ügykönyvek, segédkönyvek és segédkönyv jellegű gyűjtők, valamint számítógépes adattárak segítségével tartja nyilván:
a) az eljárással érintett természetes személyek egyedi azonosító adatait (név, leánykori név, születési hely, év, hó, nap, anyja neve, személyazonosító jele, lakcíme, előéleti adatai, állampolgársága);
b) az ügyészségi azonosítókat;
c) az eljárás célja szempontjából lényeges különleges adatokat;
d) a tevékenységgel érintett jogterületről származó, átvett adatokat;
e) az ügyészi feladatok ellátására vonatkozó utasításokat.
2. 15 év után selejtezhetők:
– a lajstromokba iktatott ügyek, és ezek számítástechnikai adathordozón kezelt adatállományai.
3. 5 év után selejtezhetők:
a) a szabálysértési hatóságok őrizetbevételi értesítései, az őrizet meghosszabbításáról hozott – jóváhagyásra megküldött – határozatai;
b) a gyűjtők;
c) egyéb segéd-, illetve nyilvántartó könyvek;
d) ezek számítástechnikai adathordozón kezelt adatállományai.
4. Nem selejtezhetők és a levéltárnak kell átadni:
a) a lajstromokat 25 év után;
b) az általános névmutatókat 25 év után;
c) a vagyonjogi jellegű magánjogi ügyek közül azokat, amelyeknél a kárérték az egymillió forintot meghaladja, 15 év után;
d) ezek számítástechnikai adathordozóról kiíratott listáit az a)–c) pont szerinti idő elmúltával;
e) a közbiztonsági őrizetre vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat 40 év után.
1. Az ügyészi szervezet igazgatási tevékenysége keretében az alábbi ügycsoportokban kezel, illetve kezelhet személyes adatokat:
a) Sajtóügyek:
– legfőbb ügyész által tartott sajtótájékoztatók;
– egyéb sajtótájékoztatók főügyészségeken, illetve helyi ügyészségeken.
b) Nemzetközi kapcsolatok:
– ügyészi delegációk iratai;
– külföldi ügyészi delegációk programjai;
– magyar ügyészi delegáció külföldi utazása;
– felsőszintű protokolláris nemzetközi levelezések;
– útlevél- és vízumügyek;
– nemzetközi kongresszusok kül- és belföldön.
c) Vegyes ügyek:
– tanfolyamok és szakmai konferenciák;
– vezetői ügykör átadás;
– elfogultsági bejelentések;
– szolgálati titoktartás alóli felmentés;
– szakértői ügyek;
– panaszirodai ügyek;
– üdülési ügyek.
d) A nyomozó hivatalokhoz (kirendeltségekhez) érkező feljelentésnek nem minősülő iratok (bejelentés, panasz, beadvány).
2. Az 1. pontban írt adatokat tartalmazó iratokat 10 év után lehet selejtezni.
3. A ténymegállapító vizsgálatok iratai nem selejtezhetők, és azokat 35 év után a levéltárnak kell átadni.
4. Az igazgatási ügyekbe az ügy előadója és a szolgálati felettes tekinthetnek be. Az érintett tájékoztatását – kérelmére – a szolgálati felettes engedélyezheti.
5. Az ügyészségi gazdasági nyilvántartások közül az alábbiak kezelnek személyes adatokat:
a) bérnyilvántartások, levonási analitika (törzskarton), melyek nem selejtezhetők;
b) fizetési jegyzékek, pótjegyzékek, fizetési jegyzék másolatok, szerszámlapok (lejárat után), munkaruha-nyilvántartások, melyek 10 év után selejtezhetők;
c) adók és járulékok nyilvántartása, előlegnyilvántartás, családi pótlék igénylő lap, TB könyv, személyi adatlap, adatlap a személyi jövedelemadó elszámolásához, távolléti jelentések nyilvántartása, ügyeleti díj elszámolás nyilvántartása, kiküldetési rendelvények nyilvántartása, hivatali célra saját gépkocsihasználat nyilvántartása, munkaidő jelentés M lap, jutalomszámfejtési bizonylat, melyek 5 év után selejtezhetők.
6. Az 5. pontban írt ügyiratok adattartalmáról az érintettet a rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatásokon kívül, kérelmére teljes körűen tájékoztatni kell.
A mellékletben meghatározott adatokról külső szerveket vagy személyeket csak törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség alapján lehet tájékoztatni.
