(2) A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt.
103. § Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés ellen.
104. § (1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
(2) E perekben a Fővárosi Bíróság a 87. §-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp. általános szabályait kell alkalmazni, az e törvény 89., 90. és 94. §-aiban, valamint 95. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
105. § (1) Szabadalmazható a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, valamint, ha lajstromozható fajtanévvel látták el.
(2) Megkülönböztethető a növényfajta, ha egy vagy több alaktani vagy egyéb mérhető tulajdonsága tekintetében határozottan eltér az elsőbbség napján közismert fajtáktól.
(3) Egynemű a növényfajta, ha egyedeinek lényeges fajtajellemzői azonosak.
(4) Állandó a növényfajta, ha az egymást követő szaporítások után vagy a szaporítási ciklusok végén a lényeges fajtajellemzők változatlanok.
(5) Új a növényfajta, ha a nemesítő vagy jogutódja hozzájárulásával eladásra még nem kínálták fel, vagy kereskedelmi forgalomba nem hozták
a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,
b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetén négy évnél korábban.
(6) A fajtanévnek az elsőbbség napján alkalmasnak kell lennie a fajta azonosítására. Fajtanévként nem használható különösen az olyan megjelölés, amely kizárólag számjegyekből áll – kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére –, megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon növényfajhoz tartozó már meglevő fajta neve, vagy amelynek használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.
106. § (1) A növényfajtára adott szabadalom alapján a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga arra terjed ki, hogy
a) a növényfajta szaporítóanyagát – ilyenként – kereskedelmi forgalomba hozatal céljára előállítsa, eladásra felkínálja vagy kereskedelmi forgalomba hozza,
b) a növényfajtát ismételten felhasználja egy másik növényfajta kereskedelmi forgalomba hozatal céljára való előállításához,
c) a nem szaporítóanyagként forgalomba hozott dísznövényt kereskedelmi forgalomba hozatal céljára szaporítóanyagként felhasználja.
(2) Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra alkalmas egész növényt, magot vagy más növényrészt.
(3) A szabadalmazott növényfajta szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba szállítani, ahol a növényfajta nem áll az e törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.
(4) A szabadalmi oltalom – a megadástól számítva – szőlők és fák esetében tizennyolc évig, egyéb növényfajták esetén tizenöt évig tart.
(5) A szabadalmas köteles a növényfajtát a szabadalmi oltalom fennállásának időtartama alatt fenntartani.
(6) Állami minősítésben részesített növényfajta esetén a feltalálót – a szabadalmas választásától függően – találmányi díj vagy a növényfajták állami minősítésére vonatkozó jogszabályok szerinti díjazás illeti meg.
107. § (1) A szabadalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető szabadalom.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy a növényfajta
a) kielégíti-e a 105. §-ban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2) bekezdése szerint nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(3) A növényfajta megkülönböztethetőségét, egyneműségét és állandóságát az állami minősítés során vagy a szabadalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye alapján kell megállapítani. A kísérleti vizsgálatot az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv végzi.
(4) Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával és viszonosság esetén lehet figyelembe venni a szabadalmi eljárásban. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó. A külföldi vizsgálati eredmény átvételéről a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a (3) bekezdés szerinti szervet.
(5) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.
(6) A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napját követő négy éven belül nyújthatja be.
108. § (1) A növényfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni
a) keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, vagy a 6. § (2) bekezdése alapján ki volt zárva a szabadalmi oltalomból,
b) az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas nem teljesíti a 106. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségét.
(2) Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani.
109. § (1) A szabadalmazott növényfajta csak állami minősítéssel vehető köztermesztésbe.
(2) Egyebekben a növényfajtákra és azok szabadalmi oltalmára az I–XII. Fejezetek rendelkezéseit kell alkalmazni.
110. § (1) Szabadalmazható az állatfajta, ha megkülönböztethető és új, valamint, ha lajstromozható fajtanévvel látták el. Az állattenyésztésről szóló törvény hatálya alá nem tartozó állatfaj esetén a szabadalmazhatósághoz szükséges az is, hogy az állatfajta reprodukálható legyen.
(2) Megkülönböztethető az állatfajta, ha egy vagy több jellemző értékmérő tulajdonsága tekintetében határozottan eltér az elsőbbség napján közismert fajtáktól.
(3) Reprodukálható az állatfajta, ha jellemző értékmérő tulajdonságait több generáción keresztül megőrzi.
(4) Új az állatfajta, ha azt az elsőbbség napját megelőző egy évnél korábban a nemesítő vagy jogutódja hozzájárulásával eladásra még nem kínálták fel, vagy kereskedelmi forgalomba nem hozták.
(5) A fajtanévnek az elsőbbség napján alkalmasnak kell lennie a fajta azonosítására. Fajtanévként nem használható olyan megjelölés, amely kizárólag számjegyekből áll – kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére –, megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon állatfajhoz tartozó már meglévő fajta nevével azonos, vagy amelynek használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.
(6) Fajtaelismerésben részesített állatfajta esetén a szabadalom a fajtát elismerésre bejelentő személyt vagy jogutódját illeti meg.
111. § (1) Az állatfajtára adott szabadalom alapján a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga arra terjed ki, hogy
a) az állatfajta szaporítóanyagát – ilyenként – kereskedelmi forgalomba hozatal céljára előállítsa, eladásra felkínálja, vagy kereskedelmi forgalomba hozza,
b) az állatfajtát ismételten felhasználja egy másik állatfajta kereskedelmi forgalomba hozatal céljára való előállításához.
(2) Szaporítóanyagnak kell tekinteni magát az állatot (egyedet), a spermát, a petesejtet, a keltetésre alkalmas tojást, az embriót, vagy a szaporítást befolyásoló, illetve irányító más biológiai egységet és részegységet (pl. géndarabot, sejtet).
(3) A szabadalmaztatott állatfajta szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba szállítani, ahol az állatfajta nem áll az e törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.
(4) A szabadalmi oltalom időtartama a bejelentés napjától számított húsz év.
112. § (1) A szabadalmi bejelentésben csak egy állatfajtára igényelhető szabadalom.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy az állatfajta
a) kielégíti-e a 110. § (1)–(5) bekezdéseiben meghatározott követelményeket, és a 6. § (2) bekezdése szerint nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(3) Az állatfajta megkülönböztethetőségét és reprodukálhatóságát a fajtaelismerés során vagy a szabadalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti teljesítményvizsgálat eredménye alapján kell megállapítani. A kísérleti teljesítményvizsgálatot az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv végzi.
(4) Külföldi szervnél végzett kísérleti teljesítményvizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával és viszonosság esetén lehet figyelembe venni a szabadalmi eljárásban. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó. A külföldi teljesítményvizsgálati eredmény átvételéről a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a (3) bekezdés szerinti szervet.
(5) A kísérleti teljesítményvizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napját követő négy éven belül nyújthatja be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.
(6) A kísérleti teljesítményvizsgálat költségeit a bejelentő viseli.
113. § (1) Az állatfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni keletkezésére visszaható hatállyal, ha az állatfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, vagy a 6. § (2) bekezdése alapján ki volt zárva a szabadalmi oltalomból.
(2) Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani.
114. § (1) Az állattenyésztésről szóló törvény hatálya alá tartozó, szabadalmazott állatfajta csak fajtaelismeréssel vehető köztenyésztésbe.
(2) Egyebekben az állatfajtákra és azok szabadalmi oltalmára az I–XII. Fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
115. § (1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit – a (2) és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – csupán a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
(2) A 49. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.
(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést, illetve a szabadalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak nyilvántartására, fenntartására, megszűnésére és újra érvénybe helyezésére a továbbiakban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók.
(6) E törvény hatálybalépését követően az Országos Találmányi Hivatal Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezéssel működik tovább. Ahol jogszabály Országos Találmányi Hivatalt említ, azon a Magyar Szabadalmi Hivatalt kell érteni.
116. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény, az azt módosító 1983. évi 5. törvényerejű rendelet, az 1991. évi XXXVIII. törvény 39. §-a, az 1992. évi IV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése, az 1992. évi LXVIII. törvény 23. §-a és az 1994. évi VII. törvény 1–6. §-ai;
b) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése és 34. §-ának (2) bekezdése;
c) a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 77/1989. (VII. 10.) MT rendelet;
d) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1969. (XII. 28.) OMFB–IM együttes rendelet és az azt módosító 4/1983. (V. 12.) IM rendelet és a 11/1986. (IX. 11.) IM rendelet 1. §-a;
e) a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelet a bírósági eljárásról szabadalmi ügyekben.
117. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése a „jövedéki ügyekben” szövegrész után a „valamint iparjogvédelmi ügyekben” szövegrésszel egészül ki;
b) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományához tartozó – szolgálati viszonyban álló – személy, illetve a munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”;
c) a Hmtv. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határozat megváltoztatását kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt. A mintaoltalom megsemmisítése tárgyában hozott határozat megváltoztatását a szolgálati minta feltalálója is kérheti. A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész az 5. § (2) bekezdése alapján kérheti.”
118. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy – a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben – a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy a találmányi szakértői testületre vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.
