A 2. Jegyzőkönyv „B” táblázata
| KN Kód | Áru megnevezése | Kedvezményes kvóta | Kedvezményes vámszint | |||||
| ex | 0603.10 | Vágott virág (nov. 1.-máj. 31.) | 3,9 millió szál | 1998 jan. 1-től 22% 1999 jan. 1-től 21% 2000 jan. 1-től 20% | ||||
| 0603.90 | Szárított virág | 20 tonna | MFN - 50% | |||||
| 0701.9051 | Burgonya | 200 tonna | 10% | |||||
| 0702.0015 | Friss v. hűtött paradicsom | 150 tonna | 10% | |||||
| ex | 0703 | Hagyma (Ciboulett) | 20 tonna | MFN - 50% | ||||
| ex | 0704.9090 | Kínai kel | 100 tonna | MFN - 50% | ||||
| 0706.1000 | Sárgarépa | 400 tonna | MFN - 50% | |||||
| 0709.6091 | Kapszicin | 100 tonna | MFN - 27% | |||||
| ex | 0709.90 0910.40/91/99 | Friss fűszernövény Szárított fűszerlevelek | 40 tonna | MFN - 50% | ||||
| 0712.90 | Szárított zöldség | 50 tonna | 15% | |||||
| 0804.1000 0811.9095 | Datolya, friss Datolya, fagyasztott | 300 tonna | MFN - 50% | |||||
| ex | 0805.20 | Mandarin | 2000 tonna | 16% | ||||
| 0805.30 | Citrom | 500 tonna | 3,3% | |||||
| 0807.19 | Dinnye | 250 tonna | 16% | |||||
| ex | 0810.9085 | Datolyaszilva | 150 tonna | 10% | ||||
| 1602.31 | Hom. pulyka kész., kóser | 100 tonna | 25% | |||||
| 1702.50 | Vegytiszta gyüm. cukor | 200 tonna | 25% | |||||
| ex ex | 1704.9099 1806.9090 | Halva Csokoládés halva | 100 tonna | MFN - 40% | ||||
| ex ex | 1901 2106 | Gyógyhatású gyermektápszer | 100 tonna | 15% | ||||
| 1905.9010 | Macesz | 100 tonna | 25% | |||||
| ex ex | 2001.20 2005.9080 | Gyöngyhagyma tartósítva | 100 tonna | MFN - 50% | ||||
| ex | 2001.9065 2005.9080 | Olivabogyó tartósítva | 100 tonna | 11% | ||||
| 2002.10 | Paradicsom tart. | 100 tonna | 14% | |||||
| 2008.11-19 | Csonthéjas gyümölcsök | 100 tonna | MFN - 50% | |||||
| ex | 2008.30 2106.9098 | Citrusfélék tart. Citrus üdítőital alapanyag | 1500 tonna | 20% | ||||
| ex ex ex ex ex | 2008.40 2008.50 2008.70 2008.92 2008.99 | Körteszeletek olajban Sárgabarack sz. olajban Őszibarackszeletek olajban Gyümölcskeverék olajban Almaszeletek olajban | 50 tonna | MFN-50%, de nem kevesebb mint 10% | ||||
| 2009.11-30 | Citrus juice | 1500 tonna | 11% | |||||
| 2101 | Kávé és tea kivonat | 100 tonna | 25% | |||||
| 2103.10 2103.90 | Szója szósz Spec. szósz | 50 tonna 150 tonna | 16% 30% | |||||
| 2104.20 | Leves, levespor | 100 tonna | 25% | |||||
| 2106.10 | Fehérjekonc. | 500 tonna | 10% | |||||
| 2208.60 2208.9011-19 | Vodka Arak | 25 000 liter | MFN - 60% | |||||
| TARTALOM | ||
| I. CÍM | ||
| ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK | ||
| - 1. Cikk | Meghatározások | |
| II. CÍM | ||
| A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA | ||
| - 2. Cikk | Általános követelmények | |
| - 3. Cikk | Bilaterális származási kumuláció | |
| - 4. Cikk | Teljes egészében előállított termékek | |
| - 5. Cikk | Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek | |
| - 6. Cikk | Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek | |
| - 7. Cikk | Minősítési egység | |
| - 8. Cikk | Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok | |
| - 9. Cikk | Készletek | |
| - 10. Cikk | Semleges elemek | |
| III. CÍM | ||
| TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK | ||
| - 11. Cikk | A területi elv | |
| - 12. Cikk | A Felek valamelyikén kívül történő megmunkálás vagy feldolgozás | |
| - 13. Cikk | Közvetlen szállítás | |
| - 14. Cikk | Kiállítások | |
| IV. CÍM | ||
| SZÁRMAZÁST IGAZOLÓ OKMÁNY | ||
| - 15. Cikk | Általános követelmények | |
| - 16. Cikk | Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására irányuló eljárás | |
| - 17. Cikk | Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványok | |
| - 18. Cikk | Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másolatának kiadása | |
| - 19. Cikk | EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása korábban kiadott vagy kiállított származást igazoló okmány alapján | |
| - 20. Cikk | A számlanyilatkozat kiállításának feltételei | |
| - 21. Cikk | Elfogadott exportőr | |
| - 22. Cikk | A származást igazoló okmány érvényessége | |
| - 23. Cikk | A származást igazoló okmány benyújtása | |
| - 24. Cikk | Behozatal részletekben | |
| - 25. Cikk | Kivétel a származás igazolása alól | |
| - 26. Cikk | Bizonyító okmányok | |
| - 27. Cikk | A származást igazoló és a bizonyító okmányok megőrzése | |
| - 28. Cikk | Eltérések és alaki hibák | |
| - 29. Cikk | ECU-ban kifejezett összegek | |
| V. CÍM | ||
| AZ ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK | ||
| - 30. Cikk | Kölcsönös segítségnyújtás | |
| - 31. Cikk | A származást igazoló okmányok ellenőrzése | |
| - 32. Cikk | A viták rendezése | |
| - 33. Cikk | Büntetések | |
| - 34. Cikk | Vámszabad területek | |
| VI. CÍM | ||
| ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK | ||
| - 35. Cikk | A Jegyzőkönyv módosítása | |
| - 36. Cikk | Vámügyi Albizottság | |
| - 37. Cikk | Mellékletek | |
| - 38. Cikk | A Jegyzőkönyv végrehajtása | |
| - 39. Cikk | Tranzitáruk vagy raktározott áruk | |
1. Cikk
E Jegyzőkönyv céljaira:
a) az „előállítás” mindenfajta megmunkálást vagy feldolgozást jelent, beleértve az összeszerelést vagy a specifikus műveleteket is;
b) az „anyag” a termék előállítása során felhasznált valamennyi alkotóelemet, nyersanyagot, komponenst vagy alkatrészt stb. jelent;
c) a „termék” az előállított terméket jelenti, még abban az esetben is, ha azt egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;
d) az „áru” anyagot és terméket egyaránt jelent;
e) a „vámérték” az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi Megállapodás (WTO Vámérték Egyezmény) szerint meghatározott értéket jelenti;
f) a „gyártelepi ár” azt az árat jelenti, amit a termékért a gyártelepen fizetnek annak a valamelyik Félnél működő gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja valamennyi felhasznált anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely az így nyert termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető;
g) az „anyagok értéke” a felhasznált nem származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket, vagy ha az nem ismert és nem is állapítható meg, akkor a Feleknél az anyagokért fizetett első megállapítható árat jelenti;
h) a „származó anyagok értéke” a (g) pontban meghatározott ilyen anyagok értékét jelenti, értelemszerűen alkalmazva;
i) az „árucsoportok” és „vámtarifaszámok” az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszert - e Jegyzőkönyvben a továbbiakban „Harmonizált Rendszer” vagy „HR” - alkotó nómenklatúrában alkalmazott árucsoportokat és vámtarifaszámokat (négyszámjegyű kódok) jelenti;
j) az „osztályozott” az adott terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő osztályozását jelenti;
k) a „szállítmány” olyan termékeket jelent, amelyeket vagy egyszerre küld egy exportőr egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzetthez továbbított küldeményhez egyetlen fuvarokmány, vagy ilyen okmány hiányában egyetlen számla tartozik;
l) a „terület” magában foglalja a területi vizeket is.
2. Cikk
E Megállapodás alkalmazása céljából az alábbi termékek tekintendők valamelyik Féltől származónak:
a) a jelen Jegyzőkönyv 4. Cikke értelmében teljes egészében az adott Félnél előállított termékek;
b) az adott Félnél előállított termékek, amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, melyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve, hogy az ilyen anyagok a jelen Jegyzőkönyv 5. Cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül az adott Félnél.
3. Cikk
Az importáló Féltől származó anyagokat az exportáló Féltől származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat beépítették egy ott előállított termékbe. Nincs szükség arra, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül, feltéve, ha a jelen Jegyzőkönyv 6. Cikke 1. bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
4. Cikk
1. Az alábbiakat kell teljes egészében valamelyik Félnél előállítottnak tekinteni:
a) földjéből vagy a hozzá tartozó tengerfenékről kinyert ásványi termékek;
b) az ott betakarított növényi termékek;
c) az ott született és nevelt élő állatok;
d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek;
e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;
f) az adott Fél területi vizein kívüli tengerből, annak hajóival nyert tengeri halászati és más termékek;
g) a kizárólag az f) pontban hivatkozott termékekből, feldolgozó hajói fedélzetén előállított termékek;
h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek, beleértve a csak újrafutózásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas gumiabroncsokat is;
i) az ott folytatott feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;
j) a területi vizein kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy kizárólagos joga van az e tengerfenékből vagy altalajból való kitermelésre;
k) a kizárólag az a)-j) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk.
2. Az 1. bekezdés f) és g) pontjában használt „hajói” és „feldolgozó hajói” kifejezés csak olyan hajókra és feldolgozó hajókra vonatkozik,
a) amelyeket valamelyik Félnél bejegyeztek vagy nyilvántartásba vettek;
b) amelyek az adott Fél zászlaja alatt hajóznak;
c) amelyek legalább 50%-ban az adott fél állampolgárainak tulajdonában vannak, vagy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye valamelyik Félnél van, s amelynek igazgatója vagy igazgatói, igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának elnöke és az ilyen testületek tagjainak többsége a Felek állampolgárai, továbbá - közkereseti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében - a társaság tőkéjének legalább a fele a Feleknek, köztestületeiknek vagy állampolgáraiknak a tulajdonában van;
d) amelynek kapitánya és tisztjei a Felek állampolgárai; és
e) amelyek legénységének legalább 75%-a a Felek állampolgáraiból áll.
5. Cikk
1. A 2. Cikk szempontjából nem teljes egészében előállított termékeket kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni, ha a II. Mellékletben szereplő listán felsorolt feltételek teljesültek.
A fent hivatkozott feltételek a jelen Megállapodásban szereplő valamennyi termék esetében feltüntetik azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállítás során felhasznált nem származó anyagokon el kell végezni, és e feltételek csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Következésképpen, ha egy termék, amely a listán szereplő feltételek teljesítésével elnyerte a származó helyzetet, más termék előállítása során kerül felhasználásra, akkor erre nem vonatkoznak azok a feltételek, amelyek arra a termékre vonatkoznak, amelybe beépítették, és nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált nem származó anyagokat.
2. Az 1. bekezdésben foglaltak ellenére, azon nem származó anyagok, amelyeket a listán szereplő feltételek szerint nem lehet felhasználni valamely termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve, hogy
a) összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10%-át;
b) a jelen bekezdés alkalmazásával sem lépik túl a nem származó anyagok maximális értékére a listában megadott százalékarányok bármelyikét.
Ez a bekezdés nem érvényes a Harmonizált Rendszer 50-63. Árucsoportjába tartozó termékekre.
3. Az 1. és 2. bekezdés a 6. Cikkben foglaltak kivételével érvényes.
6. Cikk
1. A 2. bekezdésben foglaltak fenntartásával a származó termék helyzet megszerzéséhez az alábbi műveleteket nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveleteknek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy az 5. Cikk követelményei teljesültek-e vagy sem:
a) fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, hűtés, sóba, kéndioxidba vagy egyéb vizes oldatokba való helyezés, a sérült részek eltávolítása, és más hasonló műveletek);
b) por eltávolításából, szitálásból vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, festésből, vágásból álló egyszerű műveletek;
c) (i) a csomagolás megváltoztatása, küldemény felosztása és összeállítása;
(ii) egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, rakodólapokon vagy táblákon való rögzítés stb. és minden más egyszerű csomagolási művelet;
d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy a csomagolásukon;
e) a termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül, ahol a keverék egy vagy több összetevője nem elégíti a jelen Jegyzőkönyvben lefektetett azon feltételeket, amelyek alapján azokat valamelyik Féltől származónak lehet tekinteni;
f) alkatrészek egyszerű összeszerelése, hogy azok egy teljes terméket képezzenek;
g) az a)-f) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
(h) állatok levágása.
2. Minden műveletet, amelyet egy adott terméken valamelyik Félnél elvégeztek, együttesen kell figyelembe venni annak megállapításakor, hogy a terméken elvégzett megmunkálást vagy feldolgozást az 1. bekezdés szerint nem kielégítőnek kell-e tekinteni.
7. Cikk
1. E Jegyzőköny rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti osztályozáskor alapegységnek kell tekinteni.
Ebből következik, hogy
a) ha egy cikkcsoportból vagy cikkösszeállításból álló terméket a Harmonizált Rendszer értelmében egyetlen vámtarifaszám alá kell osztályozni, akkor az egész képezi a minősítési egységet;
b) ha a szállítmány a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá osztályozott bizonyos számú azonos termékből áll, a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket külön kell figyelembe venni.
2. Ha a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya értelmében a csomagolást a termékkel együtt kell osztályozni, akkor azt a származás megállapításánál is így kell figyelembe venni.
8. Cikk
Azokat a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a berendezés szokásos tartozékai és az árban benne foglaltatnak vagy azokat külön nem számlázzák le, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni.
9. Cikk
A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha a tartalmát alkotó valamennyi termék származó. Ha azonban egy készlet származó és nem származó termékekből tevődik össze, a készletet mint egészet, származónak kell tekinteni, feltéve, hogy a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15%-át.
10. Cikk
Annak megállapítása céljából, hogy egy termék származó-e, nem szükséges megállapítani, hogy származó-e az előállítása során felhasználható:
a) energia és fűtőanyag;
b) felszerelés és berendezés;
c) gépek és szerszámok;
d) azok az áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem arra szántak, hogy beépüljenek a termék végső összetételébe.
11. Cikk
1. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, a II. Cím alatt rögzített feltételeket a Feleknél megszakítás nélkül kell teljesíteni, kivéve a 12. rendelkezéseit.
2. Ha valamelyik Féltől egy másik országba exportált származó árut visszaszállítanak, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy
a) a visszaszállított áru azonos az exportálttal; és
b) az adott országban vagy az exportálás során nem ment keresztül a jó állapotban való megőrzéséhez szükséges mértéket meghaladó műveleten.
12. Cikk
1. A II. Címben rögzített feltételek szerint a Felek valamelyikénél a származó helyzet megszerzését nem érinti az adott Félen kívül történő megmunkálás vagy feldolgozás és azt követő visszaszállítás, feltéve, ha
a) a szóban forgó anyagok teljes egészében az érintett Félnél előállítottak, vagy ott exportálásuk előtt a 6. Cikkben felsorolt nem kielégítő műveleteken túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül; és
b) a vámhatóság kérésére kielégítően bizonyítható, hogy
(i) a reimportált áruk az exportált anyagok megmunkálásából vagy feldolgozásából származnak, és
(ii) az érintett Félen kívül a jelen cikk alkalmazása révén nyert teljes hozzáadott érték nem haladja meg azon végtermék gyártelepi árának 10%-át, amelyre a származó helyzetet igénylik.
2. Az 1. bekezdés céljaira, a II. Címben rögzített, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételek nem érvényesek az érintett Félen kívül végbement megmunkálásra vagy feldolgozásra. Ahol azonban a II. Melléklet vonatkozó listájában a szóban forgó végtermék származó helyzetének meghatározásánál az összes felhasznált nem származó anyag maximum értékét megadó szabályt alkalmaznak, az érintett Félnél felhasznált nem származó anyagok összértéke és a jelen cikk alkalmazása révén e Félen kívül nyert teljes hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg az adott százalékot.
3. Az 1. és 2. bekezdés céljaira, a „teljes hozzáadott érték” az érintett Félen kívül felhalmozódott összes költséget jelenti, beleértve az ott hozzáadott anyagok összértékét.
4. Az 1. és 2. bekezdés nem érvényes azokra a termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. Melléklet vonatkozó listájában meghatározott feltételeknek, és amelyek csak az 5. Cikk 2. bekezdésében említett általános tűréshatár alkalmazása eredményeként tekinthetők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak.
13. Cikk
1. A Megállapodás szerint biztosított kedvezményes elbánás csak a jelen Jegyzőkönyv követelményeit kielégítő olyan termékekre vonatkozik, amelyeket a Felek között közvetlenül szállítanak. Az egyetlen szállítmányt képező termékeket azonban át lehet szállítani más területeken, adott esetben az ilyen területeken történő átrakodással vagy ideiglenes raktározással, feltéve, hogy a termékek a tranzit vagy a raktározás országának vámhatósági felügyelete alatt maradnak, és nem mennek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet.
2. Az 1. bekezdésben említett feltételek teljesítését az importáló ország vámhatóságához benyújtott alábbi okmányokkal kell bizonyítani:
a) egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed az exportőr országból a tranzitországon való áthaladásra; vagy
b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely
(i) megadja az áruk pontos megnevezését,
(ii) feltünteti az áruk ki- és ismételt berakásának időpontját, és - ahol lehetséges - a hajóneveket vagy más igénybe vett fuvareszközöket, és
(iii) igazolja, hogy milyen feltételek mellett maradtak az áruk a tranzitországban; vagy
c) ezek hiányában, bármely bizonyító erejű okmány.
14. Cikk
1. A Felek országain kívüli országban tartott kiállításra elküldött, és a kiállítás után valamelyik Félhez történő importálás céljából eladott származó termékek a bevitelkor azzal a feltétellel részesednek a Megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményben, ha a vámhatóság számára kielégíthetően bizonyítható, hogy
a) az exportőr e termékeket valamelyik Féltől abba az országba szállította, ahol a kiállítást tartották, és a termékeket ott kiállította;
b) a termékeket az exportőr eladta vagy más módon értékesítette egy személynek valamelyik Félnél;
c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogyan azokat a kiállításra elküldték; és
d) a termékeket - mivel kiállításra szállították ki őket - nem használták semmi más célra, csak a kiállításon való bemutatásra.
2. A IV. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt kell kiadni vagy kiállítani, és azt a szokásos módon be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságainak. A kiállítás nevét és címét fel kell rajta tüntetni. Ha szükséges, a kiállítás körülményeiről további okmányszerű igazolást lehet megkövetelni.
3. Az 1. bekezdésben foglaltak érvényesek minden kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletekben vagy üzleti telephelyeken külföldi termékek értékesítése céljából, s amelynek során a termékek vámellenőrzés alatt maradnak.
15. Cikk
1. A valamelyik Féltől származó termékek a másik Félhez történő importálásuk esetén a jelen Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik, az alábbiak bármelyikének benyújtása ellenében:
a) EUR.1 szállítási bizonyítvány, melynek mintáját a III. Melléklet tartalmazza; vagy
b) a 20. Cikk 1. bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által adott nyilatkozat - melynek szövegét a IV. Melléklet tartalmazza - a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon, amely az érintett termékeket azonosítás céljából kellő részletességgel ismerteti (a továbbiakban: számlanyilatkozat).
2. Az 1. bekezdéstől függetlenül a jelen Jegyzőkönyv szerinti származó termékek, a 25. Cikkben meghatározott esetekben, a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik anélkül, hogy szükséges lenne a fentiekben hivatkozott okmányok bármelyikét benyújtani.
16. Cikk
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy - az exportőr felelősségére - meghatalmazott képviselője által, írásban benyújtott kérelemre.
2. E célból az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének ki kell töltenie mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, melyek mintáit a III. Melléklet tartalmazza. Ezeket az űrlapokat a Felek nyelveinek egyikén, és az exportáló ország hazai jogszabályainak rendelkezései szerint kell kitölteni. Kézírással történő kitöltés esetén az űrlapokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termék leírását az erre a célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a leírás utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
3. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásáért folyamodó exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása szerinti exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termék származó helyzetét, valamint a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat.
4. Mindkét Fél vámhatósága köteles kiadni az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha a szóban forgó termék valamelyik Féltől származó terméknek tekinthető, és megfelel a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek is.
5. Az okmányt kibocsátó vámhatóság köteles megtenni minden szükséges lépést a termékek származó helyzetének és a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének ellenőrzésére. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen és az exportőr könyvelését megvizsgálja vagy bármilyen indokoltnak tartott egyéb ellenőrzést lefolytasson. A kibocsátó vámhatóságnak azt is biztosítania kell, hogy a 2. bekezdésben említett űrlapokat megfelelően kitöltsék. Különösképpen ellenőriznie kell, hogy a termékek leírására fenntartott helyet oly módon töltsék ki, hogy az kizárja a csalárd kiegészítés minden lehetőségét.
6. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának keltét a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
7. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság kibocsátja és az exportőr rendelkezésére átadja, amint a tényleges export megtörtént vagy azt biztosították.
17. Cikk
1. A 16. Cikk 7. bekezdésétől függetlenül kivételesen a vonatkozó termékek exportálása után is kiadható EUR.1 szállítási bizonyítvány, ha
a) azt tévedés vagy vétlen mulasztás vagy speciális körülmények miatt nem adták ki az exportálás idején; vagy
b) a vámhatóság előtt kellően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, de technikai okok miatt az importálás során nem fogadták el.
2. Az 1. bekezdés alkalmazásához az exportőrnek fel kell tüntetnie kérelmében az EUR.1 szállítási bizonyítvány tárgyát képező termékek exportálásának helyét és időpontját, valamint a kérelem okát.
3. A vámhatóság csak annak ellenőrzése után adhat ki visszamenőleges hatályú EUR.1 szállítási bizonyítványt, hogy az exportőr kérelmében megadott adatok megegyeznek a vonatkozó nyilvántartási adatokkal.
4. A visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi kifejezések valamelyikével kell ellátni:
„ISSUED RETROSPECTIVELY”
„KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL”
5. A 4. bekezdésben említett kifejezést az EUR.1. szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
18. Cikk
1. Egy EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó vámhatósághoz fordulhat, és - az annak birtokában lévő exportokmányok alapján - másolat kiállítását kérheti.
2. Az így kibocsátott másolatot az alábbi kifejezések egyikével kell ellátni:
„MÁSOLAT”
„DUPLICATE”
3. A 2. bekezdésben említett kifejezést az EUR.1 szállítási bizonyítvány másolatának „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
4. A másolat, amelyen szerepelnie kell az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása napjának is, attól a naptól kezdve érvényes.
19. Cikk
Ha a származó termékeket valamelyik Fél vámhivatali ellenőrzése alá helyezik, lehetővé válik, hogy az eredeti származást igazoló okmányt egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal helyettesítsék annak érdekében, hogy e termékek mindegyikét vagy egy részét a Felek területén belül máshova küldjék el. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal bocsátja ki, amelynek ellenőrzése alá helyezték a termékeket.
20. Cikk
1. A 15. Cikk 1. bekezdés b) pontjában említett számlanyilatkozatot tehet:
a) a 21. Cikk szerinti elfogadott exportőr, vagy
b) bármilyen exportőr bármely olyan, egy vagy több csomagból álló, származó termékeket tartalmazó szállítmányra vonatkozóan, amelynek összértéke nem haladja meg a 6000 ECU-t.
2. Számlanyilatkozat akkor tehető, ha a szóban forgó termékek valamelyik Féltől származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek is.
3. A számlanyilatkozatot tevő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termékek származó helyzetét, valamint a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló összes megfelelő okmányt.
4. Az exportőr a számlanyilatkozatot - amelynek szövegét a IV. Melléklet tartalmazza - a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett Mellékletben közölt nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával, és az exportáló ország hazai jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően köteles megtenni. Ha a nyilatkozat kézzel írott, akkor tintával, nyomtatott betűkkel kell írni.
5. A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. A 21. Cikk szerinti elfogadott exportőr azonban nem köteles aláírni az ilyen nyilatkozatokat, feltéve, ha írásban közli az exportáló ország vámhatóságával, hogy teljes felelősséget vállal minden olyan számlanyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.
6. A számlanyilatkozatot az exportőr az érintett termékek exportálása időpontjában vagy kivételesen az exportálást követően állíthatja ki. Ha az exportálás után kiállított számlanyilatkozatot az importáló Fél vámhatóságához azt követően nyújtják be, hogy az érintett termékeket e hatóságnak elvámolásra bejelentették, az importőr köteles megjelölni az import okmányokra vonatkozó összes hivatkozást.
21. Cikk
1. Az exportáló ország vámhatósága felhatalmazhat bármely exportőrt, aki gyakran szállít a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, hogy a szóban forgó termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot tegyen. Az ilyen felhatalmazást kérő exportőr a vámhatóság számára köteles megadni minden biztosítékot a termékek származó helyzetének, valamint a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének megállapításához.
2. A vámhatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel adhatja meg az elfogadott exportőri jogállást.
3. A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot ad, amelyet fel kell tüntetni a számlanyilatkozaton.
4. A vámhatóság ellenőrzi, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja fel a felhatalmazást.
5. A vámhatóság bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Ezt köteles megtenni, ha az elfogadott exportőr az 1. bekezdésben említett biztosítékot tovább nem nyújtja, ha nem teljesíti a 2. bekezdésben említett feltételeket, vagy más módon szabálytalanul használja fel a felhatalmazást.
22. Cikk
1. A származást igazoló okmány az exportáló országban történt kiállítása napjától számított négy hónapig érvényes, és ezen időn belül be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságának.
2. Az 1. bekezdésben megállapított végső benyújtási határidő után a vámhatóságnak bemutatott származást igazoló okmányt akkor lehet elfogadni a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha ezen okmányoknak a megállapított végső határidő előtti benyújtását kivételes körülmények tették lehetetlenné.
3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el a származást igazoló okmányokat, ha a termékeket az említett végső határidő előtt bemutatták.
23. Cikk
A származást igazoló okmányokat az importáló ország vámhatóságához kell benyújtani az ezen országban alkalmazott eljárás szerint. Az említett hatóság megkövetelheti a származást igazoló okmány fordítását, és azt is, hogy az import árunyilatkozathoz az importőr mellékeljen egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a termékek megfelelnek a jelen Megállapodás végrehajtásához megkövetelt feltételeknek.
24. Cikk
Ha - az importőr kérésére és az importáló ország vámhatósága által rögzített feltételek mellett - a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. Áruosztályába vagy a 7308 és 9406 vámtarifaszám alá tartozó termékeket, a Harmonizált Rendszer 2(a) általános szabálya szerint szétszerelve vagy összeszereletlenül, részletekben importálnak, az első részlet behozatalakor e termékekre egyetlen származást igazoló okmányt kell benyújtani a vámhatóságnak.
25. Cikk
1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött vagy utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származást igazoló okmány benyújtásának megkövetelése nélkül származó termékként kell vámkezelni, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, olyan nyilatkozattal, hogy azok megfelelnek a jelen Jegyzőkönyv követelményeinek, s e nyilatkozat valódiságához nem fér kétség. Postán küldött termékek esetében e nyilatkozat a C2/CP3 vámáru-nyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz mellékelt papírlapon tehető meg.
2. Az esetenkénti és kizárólag a címzett vagy utas vagy családjuk személyes használatára szolgáló termékek behozatalát nem lehet kereskedelmi importnak tekinteni, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem szolgálnak kereskedelmi célokat.
3. A fentieken túlmenően ezen termékek összértéke kis csomagok esetén nem haladhatja meg az 500 ECU-t, az utasok személyes poggyászát képező termékek esetén pedig az 1200 ECU-t.
26. Cikk
A 16. Cikk 3. bekezdésében és a 20. Cikk 3. bekezdésében említett, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek valamelyik Féltől származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek is, többek között az alábbiakból állhatnak:
a) közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a szállító által, a szóban forgó áruk előállítása érdekében végzett folyamatokról, amely például számvitelében vagy belső könyvvitelében található;
b) a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyító okmányok, amelyeket valamelyik Félnél adtak vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályoknak megfelelően használják fel;
c) anyagoknak a Felek egyikénél történt megmunkálását vagy feldolgozását bizonyító okmányok, amelyeket valamelyik Félnél adtak vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályoknak megfelelően használják fel;
d) EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok, amelyek a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyítják, s amelyeket a jelen Jegyzőkönyvnek megfelelően valamelyik Félnél adtak vagy állítottak ki.
27. Cikk
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátását kérő exportőr köteles legalább három évig megőrizni a 16. Cikk 3. bekezdésében említett okmányokat.
2. A számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább három évig megőrizni a számlanyilatkozat egy példányát, valamint a 20. Cikk 3. bekezdésében említett okmányokat.
3. Az exportáló ország vámhatósága, amely az EUR.1 szállítási bizonyítványt kibocsátja, köteles legalább három évig megőrizni a 16. Cikk 2. bekezdésében említett kérelmet.
4. Az importáló ország vámhatósága köteles legalább három évig megőrizni a hozzájuk benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és számlanyilatkozatokat.
28. Cikk
1. A származást igazoló okmányon szereplő nyilatkozat és a termékek importjához szükséges formalitások elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozat közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi a származást igazoló okmányt eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány megfelel a bemutatott termékeknek.
2. Az olyan nyilvánvaló alaki hibák mint a származást igazoló okmányon előforduló gépelési hibák, nem érvénytelenítik az okmányokat, ha ezek a hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségessé tennék az okmányban szereplő nyilatkozat helyességét.
29. Cikk
1. Az ECU-ban megállapított összegekkel megegyező és az exportáló Fél nemzeti valutájában kifejezett összegeket az exportáló Fél határozza meg, és közli az importáló Féllel.
2. Ha az összegek meghaladják az importáló Fél által megállapított vonatkozó összegeket, az utóbbi elfogadja azokat, ha a termékeket az exportáló Fél valutájában számlázták. Ha a termékeket egy másik ország valutájában számlázták, az importáló Fél a harmadik érintett ország nemzeti valutájában kifejezett értékhatárok egyenértékeit ismeri el.
3. A felhasználandó, egy adott nemzeti valutában kifejezett összegek megegyeznek az 1995. október első munkanapján érvényes árfolyamon ECU-ban kifejezett összegek nemzeti valutában számított értékével.
4. Az ECU-ban és a Felek nemzeti valuta-egyenértékesében kifejezett összegeket a Vegyesbizottság bármelyik Fél kérésére felülvizsgálja. E felülvizsgálat során a Vegyesbizottság biztosítja, hogy ne csökkenjenek a nemzeti valutában v. számított összegek, és figyelembe veszi, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatásának reális feltételek közötti fenntartása. E célból úgy határozhat, hogy módosítja az ECU-ban kifejezett összegeket.
30. Cikk
1. A Felek vámhatóságai átadják egymásnak az EUR.1 szállítási bizonyítványok kibocsátásához a vámhivatalaikban használt bélyegzőlenyomatok mintáját és az e bizonyítványok és számlanyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.
2. A jelen Jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a Felek illetékes vámszerveiken keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy a számlanyilatkozatok hitelességének és az ezen okmányokban foglalt információk helyességének ellenőrzésében.
31. Cikk
1. A származást igazoló okmányok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor végzik el, ha az importáló ország vámhatóságának alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében, a kérdéses termékek származó helyzetében vagy a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítésében.
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából az importáló ország vámhatósága köteles visszaküldeni az EUR.1 szállítási bizonyítványt és - ha benyújtották - a számlát, a számlanyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vámhatóságának, szükség szerint megadva azokat az okokat, amelyek a vizsgálatot szükségessé teszik. Minden olyan okmányt és információt, ami arra utal, hogy a származást igazoló okmányon megadott adatok helytelenek, el kell küldeni az ellenőrzési kérelem alátámasztására.
3. Az ellenőrzést az exportáló ország vámhatósága folytatja le. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, és az exportőr számvitelét megvizsgálja vagy bármilyen szükségesnek tartott ellenőrzést lefolytasson.
4. Ha az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik a szóban forgó termékekre a kedvezményes elbánás megadását, a termékek kiadását bármely szükségesnek ítélt óvintézkedés mellett ajánlják fel az importőrnek.
5. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot mielőbb tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményeiről. Az eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy az okmányok hitelesek-e, és hogy a szóban forgó termékek a Felek valamelyikétől származó termékeknek tekinthetők-e, és megfelelnek-e a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek. Ahol a 3. Cikk kumulációs rendelkezéseit alkalmazták, a válaszhoz csatolni kell az alapul vett szállítási bizonyítvány(ok) vagy számlanyilatkozat(ok) egy-egy példányát.
6. Ha alapos gyanúra okot adó esetekben az ellenőrzésre vonatkozó kérés keltétől számított tíz hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a kérdéses okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérést előterjesztő vámhatóság - kivételes körülmények esetétől eltekintve - a kedvezményes elbánás jogosultságát visszautasítja.
32. Cikk
Ha a 30. Cikk szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóság és az ellenőrzés lefolytatásáért felelős vámhatóság között vagy ha a jelen Jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdés merül fel, az ilyen vitákat a Vegyesbizottság elé kell terjeszteni.
Az importőr és az importáló Fél vámhatósága közötti vitákat minden esetben a szóban forgó Fél jogszabályai szerint kell rendezni.
33. Cikk
Büntetéssel kell sújtani minden olyan személyt, aki termékek kedvezményes elbánásának igénybevétele céljából helytelen adatokat tartalmazó okmányt állít ki vagy állíttat ki.
34. Cikk
1. A Felek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy a származást igazoló okmány fedezete alatt szállított - a szállítás során területükön lévő vámszabad területet igénybe vevő - termékeket ne helyettesítsenek más termékekkel, és azok ne menjenek keresztül más kezeléseken, mint az állaguk megőrzését célzó szokásos műveletek.
2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések alóli kivételként, ha a Felek valamelyikétől származó termékeket származást igazoló okmány fedezete alatt vámszabad területre importálnak és azok kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az érintett hatóságok az exportőr kérésére új EUR.1 szállítási bizonyítványt bocsátanak ki, feltéve, hogy a kezelés vagy feldolgozás a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban történik.
35. Cikk
A Vegyesbizottság határozatot hozhat a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról.
36. Cikk
1. Vámügyi Albizottság alakul, melynek feladata a jelen Jegyzőkönyv helyes és egységes alkalmazását célzó adminisztratív együttműködés, valamint minden más, vámokkal kapcsolatos feladat ellátása, amellyel megbízzák.
2. A Vegyesbizottság a Felek vámügyi kérdésekért felelős szakértőiből áll.
37. Cikk
A jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt Mellékletek annak szerves részét képezik.
38. Cikk
Mindkét Fél megteszi a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges lépéseket.
39. Cikk
A Megállapodás rendelkezéseit alkalmazni lehet azokra az árukra is, amelyek megfelelnek a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és amelyek a Megállapodás hatálybalépésének napján tranzitban, vagy valamelyik Félnél vámraktárban, vagy vámszabad területen vannak ideiglenesen raktározva, feltéve, hogy az importáló Fél vámhatóságához ettől a naptól számított négy hónapon belül benyújtják az exportáló Fél vámhatósága által visszamenőlegesen kiadott EUR.1 bizonyítványt, azokkal az okmányokkal együtt, amelyek az áruk közvetlen szállítását igazolják.
1. Megjegyzés:
A lista felsorolja azokat a szükséges feltételeket, amelyek alapján a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében minden termék kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinthető.
2. Megjegyzés:
2.1. A lista első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlop tartalmazza a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszámot vagy árucsoportszámot, a második oszlop pedig leírja az ebben a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árukat. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételre egy - a 3. vagy a 4. oszlopban megállapított - szabály vonatkozik. Ahol néhány esetben az első oszlop tételét egy „ex” előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. vagy 4. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik.
2.2. Ahol az 1. oszlopban több vámtarifaszám összevontan vagy egy árucsoportszáma szerepel, és ezért a 2. oszlopban a termékek leírására általános kifejezéseket adtak meg, a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont bármely vámtarifaszám alá tartoznak.
2.3. Ha a listában egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, minden egyes bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének leírását, amelyre a 3. vagy a 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.
2.4. Ahol az első két oszlopban szereplő tételre egy - mind a 3., mind a 4. oszlopban megállapított - szabály vonatkozik, az exportőr választhat - alternatívaként -, hogy vagy a 3. oszlopban ismertetett szabályt, vagy a 4. oszlopban ismertetett szabályt alkalmazza. Ha a 4. oszlopban nincs származási szabály, akkor a 3. oszlopban ismertetett szabály alkalmazandó.
3. Megjegyzés:
3.1. A jegyzőkönyv 6. Cikkének - a származó helyzetet elnyert, más termékek előállításához felhasznált termékekre vonatkozó - rendelkezései attól függetlenül érvényesek, hogy a származó helyzetet abban a gyárban nyerték-e el, ahol e termékeket felhasználták vagy a Felek más gyárában.
Példa:
Egy, a 8407 vámtarifaszám alá tartozó motort - amelyre a szabály kimondja, hogy a befoglalható nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40%-át - az ex 7224 vámtarifaszám alá tartozó „kovácsolással durván alakított egyéb acélötvözet”-ből készítettek.
Ha ezt a kovácsolást valamelyik Félnél végezték el nem származó ingotból, akkor a kovácsolt termék már megszerezte a származó helyzetet a lista ex 7224 vámtarifaszámára vonatkozó szabály értelmében. A kovácsolt darabot tehát származóként lehet figyelembe venni a motor értékének kiszámításánál, függetlenül attól, hogy azt valamelyik Fél ugyanazon gyárában vagy egy másik gyárában gyártották-e. A nem származó ingot értékét így nem kell figyelembe venni a felhasznált nem származó anyagok értékének összeadásánál.
3.2. A listában szereplő szabály a megkövetelt minimális mennyiségű megmunkálást vagy feldolgozást jelenti, és több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzet megszerzését eredményezheti; viszont a kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó helyzetet. Így, ha a szabály úgy szól, hogy az előállítás bizonyos szintjén nem származó anyag felhasználható, akkor az előállítás korábbi szakaszában az ilyen anyag felhasználása megengedett, de későbbi szakaszban már nem.
3.3. A 3.2. Megjegyzéstől függetlenül, ahol egy szabály kimondja, hogy „bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag”-ot fel lehet használni, a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagot is fel lehet használni, azonban bármely specifikus korlátozó feltételnek alávetve, amit szintén tartalmazhat a szabály. Az „előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a ... vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagot is beleértve” kifejezés azonban azt jelenti, hogy csak olyan - a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó - anyagokat lehet felhasználni, amelyek eltérnek a lista 2. oszlopában megadott termék leírásától.
3.4. Ha a lista egyik szabálya úgy szól, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni.
Például:
A HR 5208-5212 vámtarifaszám alá tartozó szövetre vonatkozó szabály kimondja, hogy természetes szálak használhatók, és hogy egyéb anyagok között vegyi anyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt fel is kell használni; lehet az egyiket vagy a másikat, vagy mindkettőt.
3.5. Ha a lista egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek a belső természetüknél fogva nem tudják kielégíteni a szabályt. (Lásd még az alábbi 6.2. Megjegyzést a textíliákkal kapcsolatban.)
Például:
A 1904 vámtarifaszám alá tartozó elkészített élelmiszerre vonatkozó szabály, amely kifejezetten kizárja a gabonafélék és származékaik felhasználását, nem tiltja ásványi sók, vegyi anyagok és egyéb olyan adalékanyagok használatát, amiket nem gabonafélékből állítanak elő.
Ez azonban nem vonatkozik olyan termékekre, amelyek - bár nem állíthatók elő a listában szereplő adott anyagból -, az előállítás korábbi szakaszában ugyanolyan természetű anyagból gyárthatók.
Például:
Az ex 62. Árucsoportba tartozó, nem szövött anyagokból készült ruházati cikkek esetében, ha erre a cikkosztályra csupán nem származó fonal felhasználása megengedett, nem lehet nem szövött ruhaanyagból kiindulni, még akkor sem, ha a nem szövött ruhaanyagokat általában nem is lehet fonalból készíteni. Ilyen esetekben a kiinduló anyag általában a fonal előtti fázis - azaz a szál fázis lesz.
3.6. Ha a lista egyik szabályában két százalékértéket is megadnak a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére, akkor ezen százalékértékeket nem lehet összeadni. Más szóval, valamennyi felhasznált nem származó anyag maximális értéke soha sem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó százalékos arányokat sem.
4. Megjegyzés:
4.1. A listában használt „természetes szálak” kifejezés a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik. A fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és - egyéb megjelölés hiányában - magába foglalja a kártolt, fésült, vagy másként feldolgozott - de nem fonott - szálakat.
4.2. A „természetes szálak” kifejezés magába foglalja a 0503 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, valamint az 5101-5105 vámtarifaszámok alá tartozó gyapjúszálakat, a finom vagy durva állati szőröket, az 5201-5203 vámtarifaszámok alá tartozó pamutszálakat és az 5301-5305 vámtarifaszámok alá tartozó más növényi szálakat is.
4.3. A listában használt „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papíripari rostanyagok” kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papír szálak vagy fonalak előállítására felhasználható, az 50-63. Árucsoportokba nem osztályozható anyagok leírására szolgálnak.
4.4. A listában használt „műszál” kifejezés az 5501-5507 vámtarifaszámok alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.
5. Megjegyzés:
5.1. Ahol a lista egy adott termékével kapcsolatban e Megjegyzésre hivatkoznak, ott a 3. oszlop feltételei nem alkalmazandók az ezen termék előállítása során felhasznált textil alapanyagokra, melyek együttesen, minden felhasznált textil alapanyag teljes tömegének 10 vagy kevesebb százalékát képviselik. (Lásd még az alábbi 5.3. és 5.4. Megjegyzést is.)
5.2. Az 5.1. Megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak a kevert összetételű, két vagy több textil alapanyagból készült termékekre lehet alkalmazni.
Az alábbiakat kell textil alapanyagoknak tekinteni:
- selyem,
- gyapjú,
- durva állati szőr,
- finom állati szőr,
- lószőr,
- pamut,
- papíripari rostanyagok és papír,
- len,
- kender,
- juta és egyéb textilipari rost szálak,
- szizál és egyéb textilipari agave szálak,
- kókusz, manilakender, rami és egyéb növényi textil szálak,
- szintetikus végtelen szál,
- mesterséges végtelen szál,
- szintetikus polipropilén vágott szál,
- szintetikus poliészter vágott szál,
- szintetikus poliamid vágott szál,
- szintetikus poliakrilnitril vágott szál,
- szintetikus poliimid vágott szál,
- szintetikus polietrafluoretilén vágott szál,
- szintetikus polifenilénszulfid vágott szál,
- szintetikus polivinilklorid vágott szál,
- egyéb szintetikus vágott szál,
- mesterséges viszkóza vágott szál,
- egyéb mesterséges vágott szál,
- paszományozott vagy anélküli rugalmas poliéter szegmensekkel ellátott poliuretán fonal,
- paszományozott vagy anélküli, rugalmas poliészter szegmensekkel ellátott poliuretán fonal,
- az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek legfeljebb 5 mm széles, két műanyag filmréteg átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett alumíniumfólia magból vagy - alumíniumporral bevont vagy nem bevont - műanyag film magból álló csíkok,
- az 5605 vámtarifaszám alá tartozó egyéb termékek.
Például:
Az 5205 vámtarifaszám alá tartozó fonal, melyet a 5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek, kevert fonal. Következésképpen, a nem származó szintetikus vágott szálak - amelyek nem elégítik ki a származási szabályokat (amelyek előírják a vegyi anyagokból vagy a textilpépből történő előállítást) - felhasználhatók a fonal tömegének 10 százalékáig.
Például:
Egy, az 5112 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövet, melyet az 5107 vámtarifaszám alá tartozó fésült gyapjú fonalból és az 5509 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készült fonalból készítenek, kevert szövet. Következésképpen, a szintetikus fonal, amely nem elégíti ki a származási szabályokat (amelyek előírják a vegyi anyagokból vagy textilpépből történő előállítást), vagy a fésült gyapjú fonal, amely nem elégíti ki a származási szabályokat (amelyek előírják a nem kártolt vagy nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból történő előállítást), vagy a két anyag keverékéből készült fonal, azzal a feltétellel használható fel, hogy ezen fonalak teljes tömege nem haladja meg a szövet tömegének 10 százalékát.
Például:
Az 5802 vámtarifaszám alá tartozó frottírszövet, amit az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből készítenek, csak akkor kevert termék, ha maga a pamutszövet olyan, amelyet két különböző vámtarifaszám alá tartozó fonalból készítenek vagy ha a felhasznált pamutfonalak önmagukban keverékek.
Például:
Ha a szóban forgó frottírszövetet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus végtelen szálú fonalból készített szövetből készítik, akkor nyilvánvalóan a felhasznált két fonal két különböző textil alapanyag, és a frottírszövet ennek megfelelően, kevert termék.
Például:
Egy szőnyeg, melyet mind mesterséges fonalból, mind pamutfonalból, juta hátoldallal készítettek, kevert termék, mivel három textil alapanyagot használtak fel hozzá. Tehát bármely nem származó anyag - amely az előállítás későbbi fázisában van mint amit a szabály megenged -, felhasználható, feltéve, ha együttes tömege nem haladja meg a szőnyeg textilanyaga tömegének 10 százalékát. Így mind a juta hátoldal mind/vagy a mesterséges fonal importálható az előállítás ezen fázisában, feltéve, hogy eleget tesz a tömeggel kapcsolatos követelményeknek.
5.3. „Paszományozott vagy anélküli rugalmas poliéter szegmensekkel ellátott poliuretán fonalat” tartalmazó termék esetén ez a tűréshatár e fonal tekintetében 20 százalék.
5.4. A „legfeljebb 5 mm széles, két műanyag filmréteg ragasztóval összeillesztett, alumíniumfólia magból vagy - alumíniumporral bevont vagy nem bevont - műanyag film magból álló csík” vonatkozásában ez a tűréshatár 30 százalék.
6. Megjegyzés:
6.1. Azon textiltermékek esetében, amelyeket a listában a jelen Megjegyzésre utaló lábjegyzettel jelöltek meg, textilanyagok - az érintett késztermékre vonatkozó, a lista 3. oszlopában szereplő szabályt ki nem elégítő bélések és közbélések kivételével - felhasználhatók, feltéve, ha a terméktől eltérő vámtarifaszám alá kell azokat osztályozni, és értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8%-át.
6.2. A 6.3. Megjegyzéstől függetlenül az 50-63. Árucsoportba nem osztályozott anyagok szabadon felhasználhatóak a textiltermékek előállítása során, függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e textíliát.
Például:
Ha a lista egyik szabálya kimondja, hogy egy bizonyos textilterméket (pl. nadrágot) fonalból kell előállítani, ez nem jelenti azt, hogy fémcikkeket, pl. gombokat ne lehessen felhasználni, mivel ezeket nem az 50-63. Árucsoportba osztályozzák. Ugyanezen oknál fogva, ez nem akadályozza meg zipzárak felhasználását, bár a zipzárak általában textíliát is tartalmaznak.
6.3. Ahol a százalékos szabályt kell alkalmazni, az 50-63. Árucsoportba nem osztályozott anyagok értékét figyelembe kell venni a befoglalt nem származó anyagok értékének kiszámításánál.
7. Megjegyzés:
7.1. Az ex 2707, 2713-2715, ex 2901, ex 2902 és ex 3403 vámtarifaszámok szerint a „specifikus eljárások” a következők:
a) vákuumdesztilláció;
b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval * ;
c) krakkolás;
d) reformálás;
e) extrakció szelektív oldószerrel;
f) a következő műveleteket magukba foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;
g) polimerizáció;
h) alkilezés;
i) izomerizálás.
7.2. A 2710, 2711 és 2712 vámtarifaszámok szerint a „specifikus eljárások” a következők:
a) vákuumdesztilláció;
b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval * ;
c) krakkolás;
d) reformálás;
e) extrakció szelektív oldószerrel;
f) a következő műveleteket magukba foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;
g) polimerizáció;
h) alkilezés;
i) izomerizálás;
j) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehéz olajok tekintetében olyan hidrogénnel történő kéntelenítés, melynek eredményeképpen a kezelt termékek kéntartalmának legalább 85 térfogatszázaléka redukálódik (ASTM D 1266-59 T módszer);
k) csak a 2710 vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében paraffinmentesítés a szűrés kivételével;
l) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehéz olajok esetén hidrogénnel legalább 20 bar nyomáson és legalább 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy stabilitás javítása céljából végzett hidrogénezése (pl. hidrofiniselés vagy színtelenítés) azonban nem tekinthető specifikus eljárásnak;
m) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok esetében atmoszférikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a termékeknek ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve legalább 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;
n) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó, a gázolajon és fűtőolajon kívüli egyéb nehéz olajok esetében kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel.
7.3. Az ex 2707, 2713-2715, ex 2901, ex 2902 és az ex 3403 vámtarifaszám esetében az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, ülepítés, sótalanítás, víztelenítés, szűrés, színezés, jelölés, kéntartalom beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, e műveletek bármilyen kombinációja vagy hasonló műveletek nem szerzik meg a származást.
Előfordulhat, hogy a Megállapodás nem terjed ki valamennyi, a listában szereplő termékre. Ezért a Megállapodás más részeit is figyelembe kell venni.
| Vámtarifaszám | Árumegnevezés | A származó termék helyzet megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás | ||||||||||
| (1) | (2) | (3) | vagy | (4) | ||||||||
| 1. Árucsoport | Élő állatok | Az 1. Árucsoportba tartozó összes állatnak teljes egészében előállítottnak kell lennie | ||||||||||
| 2. Árucsoport | Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség | Előállítás, melynek során az 1. és 2. Árucsoportba tartozó anyagnak teljes egészében előállítottnak kell lennie | ||||||||||
| 3. Árucsoport | Halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok | Előállítás, melynek során a 3. Árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyagnak teljes egészében előállítottnak kell lennie | ||||||||||
| ex 4. Árucsoport | Tejtermékek; madártojás; természetes méz; másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer; kivéve: | Előállítás, melynek során a 4. Árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyagnak teljes egészében előállítottnak kell lennie | ||||||||||
| 0403 | Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve is, cukrozva vagy más anyaggal édesítve, ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is | Előállítás, melynek során: - a 4. Árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyagnak teljes egészében előállítottnak kell lennie; - a 2009 vámtarifaszám alá tartozó minden gyümölcslének (kivéve az ananász, citrom vagy grapefruit levet) már származónak kell lennie; - a 17. Árucsoportba tartozó bármely felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30%-át | ||||||||||
| ex 5. Árucsoport | Másutt nem említett állati eredetű termékek; kivéve: | Előállítás, melynek során az 5. Árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyagnak teljes egészében előállítottnak kell lennie | ||||||||||
| ex 0502 | Sertés- és vaddisznószőr, sörte; borzszőr és kefegyártásra alkalmas más szőr | A szőr, sörte tisztítása, fertőtlenítése, válogatása és egyenesítése | ||||||||||
| 6. Árucsoport | Élő fa és egyéb növény; hagyma, gumó, gyökér és hasonló; vágott virág és díszítő lombozat | Előállítás, melynek során: - a 6. Árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyagnak teljes egészében előállítottnak kell lennie; - valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át | ||||||||||
