összes népességen belüli részaránya szerepel.
8. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatásának feladatai
Összesen: 15 600 millió forint.
Fajlagos összeg: 500–4000 forint/fő.
A személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának és lakásuk fenntartásának támogatásához illeti meg.
E feladatok különösen: kamatmentes kölcsön, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtása a fiatal házasok első lakásának megszerzéséhez, a szociális körülményeik folytán rászoruló családok részére a lakótelek, az új vagy használt lakás megszerzéséhez, a lakás bővítéséhez, közművesítéséhez, korszerűsítéséhez vagy felújításához, lakásfenntartási támogatás nyújtása, adósságkezelési támogatás nyújtása az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben lévők közüzemi díjtartozásának közös költség hátralékának, lakbérhátralékának és hitelintézeti lakáscélú kölcsön törlesztési hátralékának megszüntetésére.
A települési önkormányzatokat ez az összeg a KSH 1998. január 1-jei állandó népességszáma alapján, a települések szociális és lakásellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám alapján differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában
– 12%-os súllyal a 18–59 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
– 9%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek – az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának,
– 13%-os súllyal az 1996. és 1997. években házasságot kötöttek, összes népességen belüli részaránya,
– 18%-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévő lakószobák és az állandó népesség számának aránya,
– 7%-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévő 11 és több lakásos lakóépületek részaránya az összes lakóépületen belül,
– 10%-os súllyal az 1960. év előtt épült lakások,
– 15%-os súllyal a közcsatornával és közüzemi vízzel ellátott lakások,
– 16%-os súllyal a távfűtéssel ellátott lakások,
összes lakáson belüli 1998. január 1-jén meglévő részaránya szerepel.
1. A Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett e törvény 24. §-a szerinti illetékbevétel.
2. A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve e törvény 24. §-a szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a 4., illetve 5. pontban foglalt költségként visszatartott összeggel.
3. A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés e törvény 24. §-a szerinti bevételi részesedésével és a 2. pont szerinti, megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál – az illetékhivatal működésével összefüggően – felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,
b) 70%-ának fele egyenlő összegben – egytizenkilenced részenként –, fele a megye 1998. január 1-jei lakosság száma arányában – a Kincstár országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat
illeti meg.
4. A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 1999. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
5. A 4. pont szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
6. Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
| Millió forintban | ||||||
| Sor- szám | Cél | Igénybevétel feltételei | Támogatási keret | |||
| 1. | Körjegyzőség támogatása | Az 1999. január 1. napján működő körjegyzőségek alaptámogatása körjegyzőségenként havi 110 000 forint. | 1 500,0 | |||
| Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg | ||||||
| a) | a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 135 000 forint; | |||||
| b) | a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt: a támogatás összege havi 105 000 forint; | |||||
| c) | a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 210 000 forint; | |||||
| d) | a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után: a támogatás összege községenként havi 75 000 forint. | |||||
| Az ösztönző támogatás egy jogcímen vehető igénybe az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján. | ||||||
| Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. Az 1999. évben megalakuló új körjegyzőséget a támogatás időarányos része illeti meg a megalakulását követő hónap első napjától. | ||||||
| A támogatást a körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. | ||||||
| A hat hónapot meghaladóan kinevezett körjegyzővel nem rendelkező önkormányzatot, ezen – 1999-ben, illetőleg megelőző év(ek)ben elkezdett – időszak lejártát követő hónap 1. napjától nem illeti meg e támogatás időarányos része. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos támogatás. | ||||||
| A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül. Az igénybejelentést egész évre szólóan 1999. január 15-éig kell megtenni. Az igénybejelentés alapján a Belügyminisztérium intézkedik a támogatásnak a körjegyzőség részére a Kincstár által havi egyenlő részletben a nettó finanszírozás keretében történő átutalására. Az első átutalás 1999. február hóban történik, amely a körjegyzőség támogatását a januári és február havi ütemnek megfelelően együttesen tartalmazza. | ||||||
| A polgármester köteles a Belügyminisztériumnak a TÁKISZ útján bejelenteni, ha az éves igénybejelentést követően a körjegyzőség igényjogosultságában változás következik be. Ennek alapján a Belügyminisztérium intézkedik a Kincstár részére az év hátralévő időszakára a körjegyzőségnek utalandó támogatásról és annak havi ütemezéséről, illetve a támogatás szüneteltetéséről. | ||||||
| 2. | Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása | Támogatásban részesül – a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1998. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján – minden határátkelőhelyet (kivéve vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat. | 70,0 | |||
| A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 1999. március 15-ig intézkedik. | ||||||
| 3. | Lakossági közműfejlesztés támogatása | A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető. | 1 500,0 | |||
| 4. | Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása | A környezet és a vízbázisok védelme érdekében igényelheti az a települési önkormányzat, amely a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény alapján szervezett módon gondoskodik. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék után köbméterenként – ÁFA-val együtt – 110 forint. Az igénybe vett összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani. A támogatás igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-okon keresztül. | 350,0 | |||
| 5. | Pincerendszerek és természetes | a) Pincerendszerek esetén: | 1 200,0 | |||
| partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása | Igényelheti azon – veszélyeztetett közterülettel rendelkező – település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 1999-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta. | |||||
| A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről – a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével – a Belügyminisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. | ||||||
| Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 650 millió forint. | ||||||
| b) | Természetes partfalak esetén: | |||||
| Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint – az abban közölt határidőig – támogatási igényét benyújtja. | ||||||
| A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. | ||||||
| Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 550 millió forint. | ||||||
| 6. | Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása | Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközműtől vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium – az érintett társminisztériumokkal egyetértésben – tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság – a rendelkezésére álló előirányzat keretei között – az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egy éves időszak lakossági fogyasztása mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok – az említett tájékoztatóban részletezett módon a szolgáltatóval egyeztetett – igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén, vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget az önkormányzat – dokumentálható és ellenőrizhető módon – kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. | 3 800,0 | |||
| Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is. | ||||||
| 7. | Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása | Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. | 200,0 | |||
| Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg. | ||||||
| 8. | Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása | Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1999. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok. | 730,0 | |||
| A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1999. január 10-ig tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatokat az őket megillető támogatás összegéről, és ezzel egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1999. január 31-ig, illetve 1999. július 31-ig történő átutalására. | ||||||
| Az évközben megszűnő kisebbségi önkormányzat – gazdálkodásának végrehajtó szerve útján – a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal, és egyidejűleg értesíti a Belügyminisztériumot az őt meg nem illető – legalább időarányos – támogatási előirányzatról történő lemondásról, továbbá a Kincstárt az ennek megfelelő összeg visszautalásáról. | ||||||
| A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről. | ||||||
| 9. | Gyermeknevelési támogatás | Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez biztosított szociális támogatás. A jogosultsági kört, a támogatás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. A támogatás igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetet összegek alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza. | 3 200,0 | |||
| 10. | Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése | A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összege 70%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 70%-a alapján, a hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segély, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza. | 20 820,0 | |||
| Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára. | ||||||
| 11. | Lakáscélú adósságkezelési támogatás | A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzat központi költségvetési támogatásra jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat. Az önkormányzat az adósságkezelés során kifizetett összeg 55%-át, a társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő önkormányzat a 80%-át a központi költségvetéstől visszaigényelheti e törvény 4. számú melléklete I. 7. pontja alapján az önkormányzatot megillető összeg 5%-ának erejéig, de legalább 200 000 forintig. | 900,0 | |||
| 12. | Gyermek- és ifjúsági feladatok | A támogatási keret felhasználásáról az ifjúsági és sportminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. | 150,0 | |||
| 13. | Szakmai fejlesztések támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok fenntartási körükbe tartozóan | 2 600,0 | |||
| a) | a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez, az Oktatási Minisztérium által szervezett országos számítógép-hálózatba kapcsolódáshoz szükséges szoftverek, egyéb informatikai eszközök beszerzéséhez, a hálózatba történő bekapcsolódás helyi feltételeinek megteremtéséhez, | |||||
| b) | az iskolában működő Internet-szolgáltatás üzemeltetéséhez a szolgáltatás működéséről szóló nyilatkozattal, abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok 1997-ben, 1998-ban vagy 1999-ben az a) pont alapján központi számítógép beszerzési támogatásban részesültek, továbbá, ha az Oktatási Minisztérium az Internet-szolgáltatóval szerződést kötött, | |||||
| c) | az Internet és az információs hálózat oktatásban történő felhasználását, az intézmények közötti kommunikációt segítő szoftverek, oktatóprogramok, informatikai eszközök beszerzéséhez. | |||||
| A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és – e törvény figyelembevételével – az elszámolásnak részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1999. január 31-ig jelenteti meg. | ||||||
| 14. | Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás | Igényelhetik települési és megyei/fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet határozza meg. | 492,0 | |||
| 15. | Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása | Helyi önkormányzat fenntartásában, vagy közhasznú társasági formában működő hivatásos zenekarok és énekkarok kiadásaihoz a helyi önkormányzatok támogatást vehetnek igénybe. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 230 millió forint működési kiadásokra, 70 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénybevételének rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. február 15-ig rendeletben szabályozza. | 300,0 | |||
| 16. | Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz | A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetése folytán felszabaduló létszám miatti, 1998. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. További feltétel, hogy az önkormányzati színtű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. | 3 000,0 | |||
| A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik. | ||||||
| A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1999. január 31-ig jelenteti meg. | ||||||
| 17. | 1100 főnél kisebb településen az óvodai nevelés és az 1–4. évfolyamos általános iskolai oktatás támogatása | Igényelhetik az 1100 főnél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatok a közoktatás megyei fejlesztési tervével összhangban fenntartott óvodai és 1–4. évfolyamos általános iskolai neveléshez, oktatáshoz, amennyiben az adott településen intézménytípusonként egy intézmény működik. A támogatás igénylésének további normatív szabályait, a 6. számú melléklet 1. pontja alapján az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatási rendszerével való összehangolását, a folyósítás rendjét és az elszámolás részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1999. január 31-ig jelenteti meg. | 1 000,0 | |||
| 18. | Gimnázium átalakításának, rekonstrukciójának és bővítésének támogatása | Igénybe veheti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium épületének átalakítása, rekonstrukciója és (tantermekkel, könyvtárral, tornateremmel és kiszolgáló helyiségekkel) bővítése támogatására a Belügyminisztériumhoz benyújtott jogerős érvényes építési engedély, az ahhoz tartozó tervek és pénzügyi terv, valamint az önkormányzatnak a feladat végrehajtására vonatkozó határozata alapján. A támogatás folyósításának 1999. éven belüli ütemezését – a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően – a kivitelezés teljesítéséhez igazodóan a Belügyminisztérium engedélyezi. | 200,0 | |||
| 19. | Pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 36. § (2)–(6) bekezdésében meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerinti igénybevételéhez, valamint a közoktatási törvény 101. §-ában meghatározott Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértők igénybevételéhez. A támogatás igénylése, a folyósítás rendje és – e törvény figyelembevételével – az elszámolás részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium véleményének kikérésével – 1999. március 31-ig jelenteti meg. | 1 829,4 | |||
| Központosított előirányzat összesen | 43 841,4 | |||||
1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása
A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1999. évben esedékes kamatai teljesítésére.
Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely
a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,
b) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a helyi önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe;
c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;
d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;
e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.
A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli – 1998. évi tényleges működési kiadásait az 1999. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten – lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör 1998. évi kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradványfelhasználás.
A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit – az OEP finanszírozási kör nélkül – az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételek összege az Útmutató szerint korrigált az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékének 50%-ával, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok – előzőek szerint figyelembe vett – sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el az e törvény 4. számú melléklet I/1. pontja szerint számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkentheti a számított forráshiányt.
Továbbá csökkenti a számított forráshiányt, ha a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai a felhalmozási bevételeket meghaladták, ez alól azonban kivételt képezhet, ha a helyi önkormányzat az előző évben működési forráshiányos támogatásban nem részesült.
Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1998. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1997. évi teljesített működési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó – az Útmutatóban meghatározott korrekciókkal – tisztított átlagának 130%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1997. évi teljesített működési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 85%-át, akkor a forráshiány számított összege – figyelemmel a TÁKISZ javaslatára – csökkenhet, illetve nőhet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról – a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül – a helyi önkormányzatokat 1999. március 10-ig tájékoztatja.
A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:
– 1999. április 30.
– 1999. szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1999. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
– az 1998. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1998. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1999. évi költségvetésről, és az
– 1999. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendelet, illetőleg határozat,
– az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1999. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
– működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
– a képviselő-testület nyilatkozata a c)–e) pontokban foglaltak igazolására.
A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.
A kérelmek döntés-előkészítése során – indokolt esetben – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1999. július 15-ig, illetve 1999. november 30-ig bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően a támogatások odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket – évenként két alkalommal – a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása – a nettó finanszírozás keretében – a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan – az előleggel korrigálva – egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1999. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján – annak elfogadási időpontjához igazodóan 1999. február 5-ig, illetve 1999. március 5-ig – van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1998. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 60%-a.
Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot – e törvény alapján – megillető kiegészítő támogatás összegének 60%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.
Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet – az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten – a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell – a tartozás erejéig – elszámolni.
Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok 1999. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell – a tartozás erejéig – elszámolni.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.
a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.
b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10–14. §-ai rögzítik.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.
c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege 1999-ben – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.
A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1999. évben összesen 5350,0 millió forint.
Ebből:
| a) Épületműködtetési hozzájárulás | 3073,6 millió forint. |
Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
| Millió forintban | |||
| Önkormányzatok | Működési hozzájárulás | ||
| Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) | 79,0 | ||
| Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) | 83,0 | ||
| Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) | 82,0 | ||
| Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) | *29,0 | ||
| Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) | 95,0 | ||
| Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) | 90,0 | ||
| Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) | 125,0 | ||
| Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) | 14,0 | ||
| Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 165,0 | ||
| Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) | 100,0 | ||
| Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház) | 89,0 | ||
| Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 125,0 | ||
| Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) | 149,0 | ||
| Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) | 82,0 | ||
| Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) | 158,0 | ||
| Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház) | 52,0 | ||
| Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) | 96,0 | ||
| Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) | 37,0 | ||
| Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín) | 6,0 | ||
| Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház) | 70,0 | ||
| Budapest Fővárosi Önkormányzat | 1 347,6 | ||
| (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház) | |||
| Összesen | 3 073,6 | ||
| b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás | 1828,4 millió forint* | ||
A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. január 31-ig rendeletben szabályozza.
| c) Bábszínházak művészeti támogatás | 123,0 millió forint |
A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. január 31-ig rendeletben szabályozza.
| d) Színházak pályázati támogatása | 325,0 millió forint** |
E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott – az a) pontban nem szereplő –, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
| Szabadtéri színházak | 135,0 millió forint | |
| Nemzetiségi színházak | 45,0 millió forint | |
| Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek | 145,0 millió forint |
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
* Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 1999. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.
** Amennyiben nemzetiségi színház/ak 1999. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül/nek át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.
I. Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
1. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása, kollégiumi ellátása, továbbá nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás
| a) | Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nevelése az óvodában: | 25 000 Ft/fő | ||
| b) | Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kisebbségi nyelvre oktatása az iskolában: | 26 000 Ft/fő | ||
| c) | Kisebbségi nyelven, vagy két – kisebbségi és magyar – tanítási nyelven történő oktatás az iskolában, valamint nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás: | 32 000 Ft/fő | ||
| d) | Cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása az iskolában: | 27 000 Ft/fő | ||
| e) | Cigány etnikumhoz tartozók kollégiumi ellátása: | 20 000 Fkt/ |
A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott normatív hozzájárulások mellett az a-e) pontok szerint kiegészítő támogatást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, kollégiumi ellátáshoz.
A kiegészítő támogatások igénylésének együttes feltételei:
– A nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
– legalább nyolc, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének igénye alapján a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek, 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik, 1999. szeptember 1. napjától az első, második és a hetedik, nyolcadik évfolyamon a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, illetve az óvodai nevelésre kiadott irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, nevelési terv alkalmazásával szervezik meg az oktatást,
– amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen 1998. október 18-át megelőzően nem működött helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nem volt kisebbségi szószóló, a támogatás további feltétele az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozata, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,
– az a) és d) pont szerinti támogatásnál az igénybevétel feltétele az is, hogy, ha az óvodában a nevelés nem az óvodai nevelésre kiadott irányelv figyelembevételével történik, vagy ha az iskolában az oktatás nem a helyi tanterv szerint történik, akkor – külön program szerint – legalább heti hat órában, legfeljebb három óvodás gyermekből, illetve tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szervezzenek,
– az e) pontban meghatározott támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szülők kérésére a kollégiumban legalább heti hat órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szerveznek a felvett cigány etnikumhoz tartozó tanulók számára. További feltétel, hogy a kollégium pedagógiai programja tartalmazza e feladatokat.
Az a-d) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás tanulónként csak egy jogcímen vehető igénybe.
E támogatásokat a kisebbségi oktatás többletfeladatainak ellátására, a kisebbség nyelvének tanításához, illetve a kisebbségi nyelven folyó tanításhoz szükséges tanórai foglalkozások időkeretének, az osztálybontáshoz szükséges időkeretnek, a kisebbségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására kell fordítani.
A c) ponton belül a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást szolgáló támogatást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményben a Művelődési Minisztérium 29.207/1987. (M.K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy 1998. szeptember 1. napjától az első és hetedik évfolyamon a helyi tanterv alapján szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe.
| f) | Kiegészítő támogatás a kis létszámú nemzeti, etnikai óvodai neveléshez, továbbá általános iskolai neveléshez, oktatáshoz: | 22 000 Ft/fő |
A támogatást a helyi önkormányzat az óvodai neveléshez és az általános iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az a)–d) pontban meghatározott támogatások egyike mellett igényelheti a következő feltételek együttes megléte esetén:
– az éves átlagos óvodai gyermeklétszám a 60, illetve az iskolai tanulólétszám a 130 főt nem haladja meg, és a településen nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás egy óvodában, illetve egy iskolában folyik és
– a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van.
2. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
Összege: 21 800 Ft/fő
Igényelhetik a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 17. § (5) bekezdése alapján előírt szakvizsga, továbbá a 19. § (5) bekezdése alapján előírt továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatásról szóló törvény 20–21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 1998/99. tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és az 1999/2000. tanévre becsült létszáma. A támogatás a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján történik az e jogcímen 1999. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
3. Pedagógusok szakkönyv-vásárlása
Összege: 9750 Ft/fő
Igényelhetik a helyi önkormányzatok, a közoktatásról szóló törvény 19. § (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott – a törvény 20–21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú – intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja az 1998. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó előírásainak figyelembevételével.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében, a kormányrendelet 7. §-a alapján – 1998. december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámának figyelembevételével – történik.
4. Tanulók tankönyvvásárlása
Összege: 1700 Ft/fő
A támogatás a helyi önkormányzatokat az 1999/2000. évi tanévre becsült tanulói létszám alapján illeti meg. A támogatás központi számítási alapja a 3. számú melléklet 13., 14. a)–c), 15. a) pontjai szerinti hozzájárulások igényléséhez szolgáltatott adatok számításánál figyelembe vett – az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevők számának a kiegészítő szabályok 2. pontja szerinti – adata. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet alapján történik.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján történik az 1999/2000. tanévi nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámának figyelembevételével.
5. Érettségi és szakvizsga díjak
Összege: 3448 Ft/fő
Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok, valamint a megyei jogú városi önkormányzatok a középiskolákban és szakképző intézményekben 1999-ben érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára jelentkezők létszáma alapján az érettségi vizsga vizsgaszabályzatnak kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján, az érettségi és szakvizsga díjakhoz.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik az 1999. május 1. és 1999. december 31. között e célra felhasznált összeg figyelembevételével.
6. Körzeti, térségi feladatok
a) Fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége
Összege: 1200 millió Ft/a törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában
Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában. A támogatás kizárólag a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai célokra fordítható. A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja. Az alapítvány működtetését a közalapítvány más forrásaiból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál e jogcímen az 1999. január 1. és 1999. december 31. között e célra jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.
b) Pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége
Összege: 621,674 millió Ft/a törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában
Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szerinti feladataik ellátásához. A támogatás a hivatkozott rendelet előírásai szerinti szakmai tevékenységre fordítható. Az igénybe vevő önkormányzatnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
Az elszámolás a normatív állami hozzájárulással azonos eljárás keretében történik e jogcímen az 1999. január 1. és 1999. december 31. között a feladatterv alapján e célra jogszerűen elszámolt költségei figyelembevételével.
1. Pénzellátási szabályok:
a) Az 1. pontban meghatározott támogatás folyósítása az e törvény 26. § (2) bekezdése szerint történik.
b) A 2. és 6. b) pontban meghatározott támogatások folyósítása 12 részletben, minden hónap 25-éig történik.
c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben április 25-ig történik.
d) Az 4. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben augusztus 25-ig történik.
e) A 5. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben május 25-ig történik.
f) A 6. a) pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-ig, április 25-ig, július 25-ig, illetve október 25-ig történik.
2. Az 1. pont szerinti hozzájárulások megállapítása a tervezésnél az önkormányzatok által becsült létszámok, mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként összesített átlaga alapján történik.
Az évközi egyösszegű (3., 4., 5. pont szerinti) támogatások folyósítását megelőzően az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatásrészről a helyi önkormányzatnak le kell mondania. Amennyiben ezzel összefüggésben többletigénye merül fel, azt a zárszámadással egyidejűleg a központi költségvetéssel való elszámolás keretében érvényesítheti.
II. Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez juttatott állami támogatás a következő normatívák alapján vehető igénybe.
1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz:
a) a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 1 725 885 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet – A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma – című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint.
b) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 2 100 000 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint.
c) Illetménykiegészítéshez 22 853 Ft/fő
A támogatást a fővárosi önkormányzat veheti igénybe az 1/a) pontban meghatározotton túl az 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján – a fővárosi tűzoltó-parancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez – a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatában – a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság részére – meghatározott létszám szerint.
2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehető igénybe:
a) a tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez 3100 Ft/m2
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a tűzoltó laktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatba vételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett – fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület – 1998. augusztus 31-i állapot szerint veheti igénybe.
b) a tűzoltó járművek üzemeltetéséhez és karbantartásához 71,0 Ft/km
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet – A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya – című mellékletében meghatározott tűzoltó járművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek előző 3 évben (1995–97) futott és pótlékolt kilométereinek hároméves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján.
c) a különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 329 240 Ft/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott különleges szerek – emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű – 1998. augusztus 31-i száma alapján.
d) a speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 260 000 Ft/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek – búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű – 1998. augusztus 31-i száma szerint.
e) a készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz irodaszer, információhordozó, kommunikációs számítástechnikai eszközök és egyéb – 28 024 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet – A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma – című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint.
f) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz 420 000 Ft/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez.
A Magyar Honvédség létszáma (fő):
| Megnevezés | Létszám | ||
| Tiszt | 8 420 | ||
| Tiszthelyettes | 9 700 | ||
| Szerződéses állomány | 5 330 | ||
| Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt | 20 500 | ||
| Honvédségi közalkalmazott | 9 200 | ||
| Mindösszesen | 53 150 |
A Határőrség létszáma (fő):
| Megnevezés | Létszám | ||
| Tiszt | 1 984 | ||
| Zászlós és tiszthelyettes | 7 392 | ||
| Tanintézeti hallgató | 235 | ||
| Határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt | 2 565 | ||
| Mindösszesen | 12 176 |
1. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.
2. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az erdőfenntartási járulék,
b) az erdővédelmi bírság,
c) az újraerdősítési költség,
d) az erdőgazdálkodási bírság.
3. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék,
b) a földvédelmi bírság,
c) a talajvédelmi bírság.
4. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás,
b) az állattenyésztési bírság,
c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.
5. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,
b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,
c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,
d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,
e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,
f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,
g) halászatfejlesztési hozzájárulás.
6. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),
b) a vadvédelmi hozzájárulás,
c) a vadgazdálkodási bírság,
d) a vadvédelmi bírság.
7. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].
8. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: építésügyi bírság [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés].
9. A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás;
b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
ba) a kereskedelmi szálláshelyek – fizetővendéglátás kivételével – éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
– 081100 szállodai szolgáltatás,
– 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
– 081220 panziószolgáltatás,
– 081230 kempingszolgáltatás,
– 081240 nyaraló szolgáltatás,
bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
– 082100 éttermi vendéglátás,
– 082200 cukrászdai vendéglátás,
– 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:
– 094320 utazásszervezés és/vagy – közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a,
– 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,
– 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,
– 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
– 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,
– 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
– 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a;
c) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg;
d) „pályázati eljárási díj” bevétel.
10. Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 9. pont ba)–bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
11. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20.
12. A 9. pont ba)–bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)–(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.
A 9. pont bc) alpontjában a játékautomaták, pénznyerő automaták, illetve játékkaszinók esetében az adózott nettó árbevétel alatt a következő értendő: a fenti tevékenységből származó – az előzőekben meghatározott – nettó árbevételt csökkenteni kell az ezen tevékenységek után fizetett játékadóval és helyi iparűzési adóval.
13. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.
14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím, tekintetében a bevétel:
a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,
b) a környezetvédelmi termékdíjak,
c) nemzetközi segélyek,
d) az önkéntes befizetések és támogatások,
e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
f) a megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.
15. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó – a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt – egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),
b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,
d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.
16. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, tekintetében bevétel:
a) a külföldi gépjárműadó,
b) a belföldi gépjárműadó,
c) a túlsúlydíj,
d) a nemzetközi segély.
17. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:
a) a vízkészletjárulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság,
b) a visszatérítendő támogatásokból származó befizetések, azok kamatai és késedelmi kamatai,
c) a külön jogszabályok rendelkezései alapján a vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmények, vízimunkák, vagy gyakorolt vízhasználatok miatt a vízügyi hatóság által kiszabott bírság,
d) az a), c) pontokban megjelölt bevételi források körében keletkezett tartozások – azonnali beszedési megbízással is beszedhető – köztartozásnak minősülnek,
e) az egyéb hozzájárulás és támogatás.
18. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(2) a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 21. pont alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,
b) az üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)–c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,50 Ft/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 3,00 Ft/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 9,50 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 18. pont (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,50 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége – a 21. pont (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 4,60 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.
(6) A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.
(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(8) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni.
19. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó – a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivételekkel – a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.
(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó),
c) ha a 18. pont (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészletjárulékot.
(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
20. (1) A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől – vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől – számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon – bejelenteni köteles (bejelentkezés).
(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 19. pont (1)–(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
(3) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlék-befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.
(4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
21. (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.
(2) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjában megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
(3) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.
22. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:
a) a műemlékvédelmi bírság,
b) a műemlékvédelmi hozzájárulás,
c) az állami tulajdonú műemlék értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel,
d) a támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj,
e) a célelőirányzatból nyújtott támogatások visszafizetett összege.
Millió forintban
| I. Költségvetési befizetési kötelezettségek | ||||
| a) | az állami vagyon privatizációja bevételéből | 8 000 | ||
| b) | az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen | 14 400 | ||
| c) | az ÁPV Rt. tartalékfeltöltését a gázközművek céljára fedező államkötvények kamatának visszafizetése | 7 000 | ||
| Összesen: | 29 400 | |||
| II. Ráfordítások | ||||
| 1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. 23. §-a alapján | 36 600 | |||
| a) | a hozzárendelt vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak, költségek [23. § (1) a) és f) pontok] | 10 000 | ||
| b) | vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) e) pont] | 3 000 | ||
| c) | a privatizációval és a vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetések [23. § (1) g) pont] | 15 000 | ||
| d) | az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) d) pont] | 4 000 | ||
| e) | a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések [23. § (1) i) pont] | 3 000 | ||
| f) | alacsony kamatozású államadósság törlesztése E-hitelből [23. § (1) i) pont] | 1 500 | ||
| g) | a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető bevételi hányad [23. § (1) i) pont] | 100 | ||
| 2. Az e törvény alapján keletkező ráfordítások | 11 000 | |||
| a) | a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatása | 7 000 | ||
| Ebből a külön jogszabály szerint decentralizált előirányzattal együtt: | ||||
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye | 1 500 | |||
| Nógrád megye | 360 | |||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 900 | |||
| b) | nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása | 1 000 | ||
| c) a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatása | 1 500 | |||
| d) az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalása | 1 500 | |||
| 3. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján | 4 500 | |||
| a) | egyéb szerződéses kötelezettségek (pl. DAM) | 1 500 | ||
| b) | az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó cégek esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása | 3 000 | ||
| 4. | Az állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések veszteségeire, válsághelyzetek megszüntetésére | 3 000 | ||
| 5. | A privatizációs tartalék feltöltése | 25 000 | ||
| Összesen: | 80 100 | |||
| Kiadások összesen: | 109 500 | |||
„9. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
1. Gépjármű üzemben tartása
2. Lőtér üzemeltetése
3. Nem állami szociális intézmény fenntartása
4. Nem állami gyermekellátást végző intézmény fenntartása
5. Felvonók és mozgólépcsők ellenőrzése
6. Pénzfeldolgozási tevékenység
7. Műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító tevékenység
8. Gázértékesítési tevékenység.”
| Millió forintban | ||||||
| BEVÉTELEK | 1999. évi előirányzat | KIADÁSOK | 1999. évi előirányzat | |||
| GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI | GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA | |||||
| Társasági adó (pénzintézetek nélkül) | 260 400,0 | Egyedi és normatív támogatás | 60 000,0 | |||
| Bányajáradék | 16 380,0 | Egyéb támogatás | 500,0 | |||
| Vám- és importbefizetések | 134 300,0 | Együtt: | 60 500,0 | |||
| Játékadó | 21 400,0 | Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása | 10 594,5 | |||
| Egyéb befizetések | 35 000,0 | Agrárgazdaság támogatása | ||||
| Összesen: | 467 480,0 | Piacrajutási támogatás | 49 800,0 | |||
| Agrártermelési támogatás | 48 345,0 | |||||
| Együtt: | 98 145,0 | |||||
| FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK | Összesen: | 169 239,5 | ||||
| Általános forgalmi adó | 985 000,0 | FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS | 73 600,0 | |||
| Fogyasztási és jövedéki adó | 460 900,0 | FELHALMOZÁSI KIADÁSOK | ||||
| Összesen: | 1 445 900,0 | Központi beruházások költségvetési fedezete | ||||
| LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI | Kiemelt beruházások, beruházási célprogramok | 75 914,9 | ||||
| Személyi jövedelemadó | 531 535,7 | Egyéb felhalmozási kiadások, lakástámogatás | 41 430,8 | |||
| Adóbefizetések | 4 500,0 | Együtt: | 117 345,7 | |||
| Illetékbefizetések | 42 423,0 | Lakástámogatások | 60 000,0 | |||
| Összesen: | 578 458,7 | Összesen: | 177 345,7 | |||
| GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-ALAPOK KIADÁSAIHOZ | 126 491,0 | |||||
| TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK | ||||||
| KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI | 341 435,9 | Családi támogatások | 191 800,0 | |||
| TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI | 64 887,5 | Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások | 75 130,0 | |||
| Összesen: | 406 323,4 | Különféle jogcímen adott térítések | 16 890,0 | |||
| Összesen: | 283 820,0 | |||||
| KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK | ||||||
| Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai | 815 202,8 | |||||
| KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ | Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai | 154 216,7 | ||||
| BEFIZETÉSEK | 12 130,0 | Együtt: | 969 419,5 | |||
| HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI | 4 000,0 | Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai | 341 435,9 | |||
| ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI | 9 990,0 | Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai | 64 887,5 | |||
| ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS | Összesen: | 1 375 742,9 | ||||
| BEFIZETÉSEK | 16 855,0 | |||||
| PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA | 34 500,0 | TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA | 2 954,0 | |||
| MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE | 44 000,0 | HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA | 440 486,7 | |||
| EGYÉB BEVÉTELEK | 11 450,0 | ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA | 70,0 | |||
| ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK | 97 373,9 | NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI | 19 795,1 | |||
| BEVÉTELI FŐÖSSZEG PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜL: | 3 128 461,0 | ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS | 768 664,2 | |||
| PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜLI HIÁNY: | 382 173,1 | EGYÉB KIADÁSOK | 6 425,0 | |||
| PRIVATIZÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK | 8 000,0 | ÁLTALÁNOS TARTALÉK | 19 000,0 | |||
| CÉLTARTALÉKOK | 2 500,0 | |||||
| KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK | 23 000,0 | |||||
