| 4 | Egyéb központi beruházás | 670,0 | |||||||||||
| 2 | Ágazati célelőirányzatok | ||||||||||||
| 1 | Tudós társaságok támogatása | 13,6 | 13,6 | ||||||||||
| 2 | Tudományos könyv- és folyóirat kiadás | 107,1 | 107,1 | ||||||||||
| 3 | Fiatal kutatók pályázatos támogatása | 277,3 | 277,3 | ||||||||||
| 4 | Kutatóintézeti konszolidáció | 870,0 | 870,0 | ||||||||||
| 5 | Nemzeti Stratégiai Kutatások | 150,0 | 150,0 | ||||||||||
| 6 | Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása | 166,3 | 166,3 | ||||||||||
| 7 | Unesco Világkonferencia | 40,0 | 40,0 | ||||||||||
| 8 | Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása | 35,0 | 35,0 | ||||||||||
| 9 | Könyvtári hálózat fejlesztése | 50,0 | 50,0 | ||||||||||
| 10 | Határon túli magyar tudósok támogatása | 50,0 | 50,0 | ||||||||||
| 11 | Oktatói bérrendszerhez (pótlék) történő felzárkózás és illetményjavítás | 1 050,0 | 400,0 | 650,0 | |||||||||
| 3 | Fejezeti tartalék | ||||||||||||
| 1 | Fejezeti általános tartalék | 39,2 | 39,2 | ||||||||||
| 2 | Intézményekhez lebontásra nem kerülő bevételek kiadásai | 3 988,1 | 3 988,1 | ||||||||||
| 4 | Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok | ||||||||||||
| 1 | Kutatási témapályázatok | 2 652,7 | 2 652,7 | ||||||||||
| 2 | Műszerpályázat | 335,6 | 335,6 | ||||||||||
| 5 | Bólyai ösztöndíj | ||||||||||||
| 1 | Senior kutatók ösztöndíja | 450,0 | 450,0 | ||||||||||
| 2 | Korhatárhoz kötött ösztöndíjak | 50,0 | 50,0 | ||||||||||
| XXXIII. fejezet összesen: | 26 383,7 | 8 849,9 | 17 533,8 | ||||||||||
| XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL | |||||||||||||
| 1 | Történeti Hivatal igazgatása | 424,2 | |||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 130,9 | |||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 49,5 | |||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 41,6 | |||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 67,0 | |||||||||||
| 2 | Felújítás | 135,2 | |||||||||||
| XXXIV. fejezet összesen: | 424,2 | 424,2 | |||||||||||
| XLI. AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI | |||||||||||||
| 1 | A devizában fenálló adósság kamatkiadásai | ||||||||||||
| 1 | Devizahitelek kamata | ||||||||||||
| 1 | Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamat és rendelkezésre-tartási jutalék törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Világbank felé | 6 582,3 | |||||||||||
| 2 | EBB felé | 2 690,9 | |||||||||||
| 3 | EBRD felé | 211,7 | |||||||||||
| 4 | KfW felé | 1 961,1 | |||||||||||
| 5 | OECF felé térítés | 436,2 | |||||||||||
| 6 | Bős–Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata | 2 338,0 | |||||||||||
| 7 | Költségvetési devizabetét célú hitel kamata | 3 008,5 | |||||||||||
| 2 | Belföldi devizahitelek kamata | ||||||||||||
| 1 | 1997-ben átváltott devizaadósság kamata | 190 433,0 | |||||||||||
| 2 | Devizakötvények kamata | ||||||||||||
| 1 | Külföld felé | ||||||||||||
| 1 | ÁFI kötvény kamata | 4 658,0 | |||||||||||
| 2 | 1999-től felvett devizaadósság kamata | 9 622,6 | |||||||||||
| 3 | Angol és amerikai kötvények kamata | 22,1 | |||||||||||
| 2 | Belföld felé | ||||||||||||
| 1 | 2001/B kötvény kamata | 2 025,6 | |||||||||||
| 2 | A forintban fenálló adósság kamatkiadásai | ||||||||||||
| 1 | Költségvetés által felvett hitelek kamata | ||||||||||||
| 1 | MNB hitelek kamata | ||||||||||||
| 1 | Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre | 17 949,3 | |||||||||||
| 2 | Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitelre | 466,6 | |||||||||||
| 3 | ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre | 12 312,5 | |||||||||||
| 4 | Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre | 167,8 | |||||||||||
| 5 | Állami forgóalap-létesítési hitelre | 3 154,2 | |||||||||||
| 2 | Egyéb hitelek kamata | ||||||||||||
| 1 | Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata | 7,5 | |||||||||||
| 2 | Útalap hitelének kamata | 3 400,0 | |||||||||||
| 2 | Államkötvények kamata | ||||||||||||
| 1 | Piaci értékesítésű államkötvények kamata | ||||||||||||
| 1 | Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamata | 218 249,6 | |||||||||||
| 2 | Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó | 3 400,0 | |||||||||||
| 2 | Nem piaci értékesítésű államkötvények kamata | ||||||||||||
| 1 | Lakással kapcsolatos | 10 792,4 | |||||||||||
| 2 | Konszolidációval kapcsolatos | 43 909,0 | |||||||||||
| 3 | Rubelkövetelések megvásárlását fedező | 2 890,7 | |||||||||||
| 4 | Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos | 58 140,2 | |||||||||||
| 6 | Pénzintézeti alapjuttatást fedező | 230,4 | |||||||||||
| 7 | Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelését és az ÁPV Rt. tartalékfeltöltését gázközmű céljára fedező | 25 500,0 | |||||||||||
| 4 | Kincstárjegyek kamata | 153 898,1 | |||||||||||
| 3 | Egyéb költségek | ||||||||||||
| 1 | Deviza kifizetések | ||||||||||||
| 1 | Devizahitelek rendelkezésretartási jutalék kifizetései | 129,5 | |||||||||||
| 2 | Forint kifizetések | ||||||||||||
| 1 | Jutalékok | 5 966,6 | |||||||||||
| 2 | A központi költségvetés külföldi és belföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos költségek | 51,0 | |||||||||||
| 3 | Reklám- és nyomdaköltségek | ||||||||||||
| 1 | Államkötvények | 605,0 | |||||||||||
| 2 | Kincstárjegyek | 665,5 | |||||||||||
| 4 | Származékos világbanki hitelek folyósítása | 17,0 | |||||||||||
| 6 | Tőke követelések visszatérülése | ||||||||||||
| 1 | Külföldi követelések visszatérülése | ||||||||||||
| 1 | Kormányhitelek visszatérülése | ||||||||||||
| 1 | A volt rubel elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése | 25 500,0 | |||||||||||
| 4 | A volt dollár elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése | 3 405,0 | |||||||||||
| 2 | Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke visszatérülése | ||||||||||||
| 1 | Világbanki hitelek tőke visszatérülése | 2 858,7 | |||||||||||
| 2 | EBB hitelek tőke visszatérülése | 3 046,0 | |||||||||||
| 3 | EBRD hitel tőke visszatérülése | 455,2 | |||||||||||
| 2 | Belföldi követelések visszatérülése | ||||||||||||
| 1 | Államháztartáson kívüli adósokkal szemben fenálló követelések visszatérülése | ||||||||||||
| 1 | Állami kölcsön törlesztés | 250,0 | |||||||||||
| 2 | Állami alapjuttatás járadéka | 8 700,0 | |||||||||||
| 2 | Származékos világbanki hitelek visszatérülése | 45,4 | |||||||||||
| 7 | Kamatbevételek | ||||||||||||
| 1 | Devizahitelek és devizakötvények kamatbevétele | ||||||||||||
| 1 | Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett kamat és rendelkezésretartási jutalék visszatérülése | ||||||||||||
| 1 | Világbanki hitelek kamat visszatérülése | 1 175,8 | |||||||||||
| 2 | EBB hitelek kamat visszatérülése | 195,1 | |||||||||||
| 4 | Költségvetési devizabetét célú hitel kamata | 3 008,5 | |||||||||||
| 2 | Devizakötvények kamatbevétele | ||||||||||||
| 1 | ÁFI kötvény kamatvisszatérülése | 4 658,0 | |||||||||||
| 2 | Forintkövetelések kamatbevétele | ||||||||||||
| 1 | Állami kölcsön kamata | 100,0 | |||||||||||
| 2 | Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata | 2 622,7 | |||||||||||
| 3 | Kincstári egységes számla forint-betét kamata | 22 152,6 | |||||||||||
| 6 | Egyéb kamatok | ||||||||||||
| 1 | Államkötvények felhalmozott kamata | 12 110,9 | |||||||||||
| 7 | ÁPV Rt. tartalékfeltöltését gázközmű céljára fedező kötvény kamata | 7 000,0 | |||||||||||
| 8 | Konszolidációval kapcsolatos bevételek | ||||||||||||
| 1 | Hitelkonszolidációs bevételek | 90,0 | |||||||||||
| XLI. fejezet összesen: | 785 892,9 | 97 373,9 | |||||||||||
| KIADÁSI FŐÖSSZEG | 3 510 634,1 | ||||||||||||
| BEVÉTELI FŐÖSSZEG | 3 136 461,0 | ||||||||||||
| A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE | –374 173,1 | ||||||||||||
| XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI ÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE | |||||||||||||
| 1 | Devizában fennálló adósság törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Devizahitelek törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Világbank felé | 2 891,0 | |||||||||||
| 2 | EBB felé | 2 673,5 | |||||||||||
| 3 | EBRD felé | 466,8 | |||||||||||
| 6 | Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése miatti térítés | 9 067,0 | |||||||||||
| 2 | Belföldi devizahitelek törlesztése | ||||||||||||
| 1 | 1997-ben átváltott devizaadóság törlesztése | 408 973,4 | |||||||||||
| 2 | Devizakötvények törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Külföld felé | ||||||||||||
| 3 | Angol és amerikai kötvények törlesztése | 36,1 | |||||||||||
| 2 | Forintban fennálló adósság törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Költségvetés által felvett hitelek törlesztése | ||||||||||||
| 1 | MNB hitelek törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek törlesztése | 42 850,0 | |||||||||||
| 2 | Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel | 662,1 | |||||||||||
| 3 | ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel | 23 006,5 | |||||||||||
| 4 | Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése | 252,7 | |||||||||||
| 5 | Állami forgóalap-létesítési hitel | 5 700,0 | |||||||||||
| 2 | Egyéb hiteltörlesztések | ||||||||||||
| 1 | Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztése | 14,4 | |||||||||||
| 2 | Útalap hitelének törlesztése | 3 400,0 | |||||||||||
| 2 | Államkötvény-adósság törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Piaci értékesítésű államkötvények törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények törlesztése | 328 690,0 | |||||||||||
| 2 | Nem piaci értékesítésű államkötvények törlesztése | ||||||||||||
| 1 | Lakással kapcsolatos | 5 490,4 | |||||||||||
| 4 | Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények törlesztése | 768,0 | |||||||||||
| 5 | A költségvetés külföldi hitelfelvételei | ||||||||||||
| 1 | Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől | ||||||||||||
| 1 | Világbanki hitelek felvétele | 12 237,1 | |||||||||||
| 2 | EBB hitelek felvétele | 7 890,0 | |||||||||||
| 3 | Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele | 300,0 | |||||||||||
| 5 | KfW hitelek felvétele | 4 000,0 | |||||||||||
| XLIV. fejezet összesen: | 834 941,9 | 24 427,1 | |||||||||||
| Millió forintban | ||||||||||||
| Cím- szám | Alcím- szám | Elő- irányzat csoport- szám | Kiemelt előirány- zaszámt | Cím- név | Alcím-név | Elő- irányzat csoport- név | ALAP Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||
| LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP | ||||||||||||
| 1 | Aktív foglalkoztatási eszközök | |||||||||||
| 1 | Foglalkoztatási és képzési támogatások | 29 850,0 | ||||||||||
| 2 | Gazdasági Minisztérium célelőirányzatnak átadás | 1 500,0 | ||||||||||
| 2 | Szakképzési célú kifizetések | 8 000,0 | ||||||||||
| 3 | Munkanélküli ellátások | 61 848,0 | ||||||||||
| 4 | Jövedelempótló támogatás | 25 380,0 | ||||||||||
| 5 | Bérgarancia kifizetések | 600,0 | ||||||||||
| 6 | Rehabilitációs célú kifizetések | |||||||||||
| 6 | Munkahelyteremtő támogatás | 1 700,0 | ||||||||||
| 7 | Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása | 9 990,0 | ||||||||||
| 7 | Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz | 301,2 | ||||||||||
| 8 | A munkaerőpiaci szervezet működése és fejlesztése | |||||||||||
| 1 | Országos munkaerőpiaci szervezetnek átadott pénzeszköz | 11 000,0 | ||||||||||
| 2 | Országos munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program | 1 100,0 | ||||||||||
| 9 | A Munkaerőpiaci Alap tartalékai | |||||||||||
| 1 | Működési célú tartalék | 170,0 | ||||||||||
| 22 | Munkaadói járulék | 85 411,2 | ||||||||||
| 23 | Munkavállalói járulék | 37 878,0 | ||||||||||
| 26 | Egyéb bevétel | 800,0 | ||||||||||
| 27 | Rehabilitációs hozzájárulás | 1 700,0 | ||||||||||
| 28 | Visszterhes támogatások törlesztése | 100,0 | ||||||||||
| 31 | Szakképzési hozzájárulás | 7 950,0 | ||||||||||
| 32 | Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése | 50,0 | ||||||||||
| 33 | Bérgarancia támogatás törlesztése | 200,0 | ||||||||||
| Összesen: | 151 439,2 | 134 089,2 | –17 350,0 | |||||||||
| LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP | ||||||||||||
| 1 | Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése | 1 229,7 | ||||||||||
| 2 | Nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése | 1 344,6 | ||||||||||
| 3 | Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése | 2 617,9 | ||||||||||
| 4 | Átadott pénzeszközök | |||||||||||
| 1 | Püspökszilágyi hulladéktároló működtetésére | 756,2 | ||||||||||
| 2 | Önkormányzatok támogatására | 109,3 | ||||||||||
| 3 | Alapkezelőnek működési célra | 35,0 | ||||||||||
| 5 | Nukleáris létesítmények befizetései | |||||||||||
| 1 | Paksi Atomerőmű Rt. | 9 164,9 | ||||||||||
| 6 | Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése | 10,2 | ||||||||||
| 8 | Költségvetési támogatás | 70,0 | ||||||||||
| Összesen: | 6 092,7 | 9 245,1 | 3 152,4 | |||||||||
1. Üdülőhelyi feladatok
Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó
Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)
2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Összege: 594 Ft/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
3. Körzeti igazgatási feladatok
a) Összege: 4 650 000 Ft egységesen,
b) Összege: 233 Ft/fő, az ellátási körzet 1998. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzatot.
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 106. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.
c) Összege: 81 Ft/fő, a Kormány által – az a), b) pontokban érintetteken túl – kijelölt települések önkormányzatát az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására, a település lakosságszáma alapján részesül állami hozzájárulásban. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.
4. Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatok
Összege: 169 Ft/fő
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
5. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok
a) Alap-hozzájárulás
Összege: 965 Ft/fő
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.
Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
Ezen felül kiegészítő hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat az alábbi feladatokra:
b) Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez
Összege: 328 Ft/fő
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn – és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet, és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik –, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a és/vagy a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
– a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy, önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége,
– a szolgálat legalább 3 főt főállásban foglalkoztat,
– ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1998. december 31-i időpontban szerepelt,
– a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot 1999. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.
A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában, mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja. Amennyiben az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50%-a illeti meg.
Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot – a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint – intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. *
A kiegészítő hozzájárulást, az intézményt fenntartó települési önkormányzat az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján veheti igénybe.
c) Kiegészítő hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez
Összege: 980 000 Ft egységesen
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerint ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
– a település lakosságának az 1998. január 1-jei száma nem haladja meg a 2000 főt, továbbá
– a települési önkormányzat vagy ellátási szerződés keretében a feladatot átvállaló nem állami szervezet a Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal 1990. január 1-je és 1998. december 31-e között a falugondnoki szolgáltatás működtetésére vagy bevezetésére vonatkozóan szerződést vagy megállapodást kötött, és a szolgáltatást 1999. évben is működteti.
A b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hó 1-jétől, illetve megszűnését követő hó 1-jéig jár.
6. Gyermekvédelmi szakellátás
Összege: 450 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosított, és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, utógondozói ellátás) kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő ellátottak után, az alábbiak szerint:
A) Gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–18 éves korúak után, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek után (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi szakellátás), akik
– nevelőszülőnél,
– gyermekotthonban,
– kollégiumban,
– többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon),
– fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,
– kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
– albérletben és egyéb helyen
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (különösen javítóintézetben, nevelőintézetben, gyermekotthonban, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.
Amennyiben a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, kollégiumi ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulások és a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások igénybevételére, az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után a 7. és 10. pont alatti jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha ezt az ellátást nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig.
B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18–24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után,
– ha számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,
– ha az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást – elhelyezéstípusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VI. 28.) Korm. rendelet alapján.
7. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
a) Intézményi ellátás
Összege: 323 200 Ft/ellátott
A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban és egyéb rehabilitációs intézményekben – kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló- gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit –, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel – időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azon önkormányzatok is, amelyek – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon – gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt és/vagy helyettes szülői hálózatot tartanak fenn, és ezen feladat – intézményes ellátás esetén – az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, lakóotthon, otthonház).
Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 9. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 10. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív állami hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
b) Módszertani feladatok ellátása
Összege: 6 000 000 Ft egységesen
E támogatásra jogosult a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, és ezt a feladatot ellátja a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásai szerint.
8. Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 77 100 Ft/ellátott
A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybe vevőket.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 261-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 261-gyel.
9. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Összege: 159 800 Ft/férőhely
A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
10. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
Összege: 432 500 Ft/ellátott
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményt intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, és rendelkeznek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel.
Ez a hozzájárulás igényelhető a nevelési, oktatási intézmények kollégiumaiban lakó, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részesülő gyermekek, tanulók után is.
Ha az idetartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodában nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat időarányosan biztosítja a legalább az e pont alatti normatív állami hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
11. Bölcsődei ellátás
Összege: 128 000 Ft/ellátott
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott, bennlévő gyermekek után veheti igénybe, ha e feladat ellátására rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 15. b) pont szerinti hozzájárulást.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető ez a hozzájárulás.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 261-gyel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 261-gyel.
12. Óvodai nevelés
Összege: 80 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátásban, nevelésben részesülő óvodások után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az óvodaszék és a szülői szervezetek működéséhez.
13. Iskolai oktatás
a) Iskolai oktatás az 1–8. évfolyamokon
Összege: 83 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 8. §-ában meghatározott általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatosztályos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után.
b) Iskolai oktatás a 9–13. évfolyamokon
Összege: 108 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül – a közoktatási törvény 8. §-ában meghatározott általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
14. Iskolai szakképzés
a) Elméleti oktatás szakmunkásképző iskolában az oktatási törvény szerint
Összege: 80 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában, szakiskolában tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény) szerint szervezik meg.
b) Szakmai-elméleti oktatás szakiskolában a közoktatási törvény szerint
Összege: 90 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában a közoktatási törvény, illetve az utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
c) Szakmai-elméleti oktatás szakközépiskolában a közoktatási törvény szerint
Összege: 105 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a közoktatási törvény, illetve az utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
d) Szakmai gyakorlati képzés
Összege: 50 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában szervezett iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után veheti igénybe függetlenül attól, hogy az oktatási vagy a közoktatási törvény szerint folyik az iskolai gyakorlati oktatás. A szakközépiskolában iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után abban az esetben igényelhető ez a hozzájárulás, ha a közoktatási törvény alapján szervezik a szakképzést. A hozzájárulás feltétele az is, hogy a gyakorlati oktatást a 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet 13. §-a szerint gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben biztosítsák.
Ez a hozzájárulás jár az előző tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett iskolai gyakorlati képzésben résztvevők után is.
15. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Gyógypedagógiai ellátás
Összege: 194 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy az ellátás jellege szerint külön csoportban, osztályban biztosítják a nevelést, oktatást. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
A teljes hozzájárulás igényelhető azon fogyatékos tanuló után, aki tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, illetve aki a közoktatási törvény szabályainak megfelelően második vagy további szakképesítés megszerzésében vesz részt.
Igényjogosultság esetén e hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív állami hozzájárulások közül csak a 14. d), 18. d)–j) pontokban meghatározottak igényelhetők.
b) Korai fejlesztés, gondozás
Összege: 105 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi – otthoni, vagy intézeti, illetve nem közoktatási intézményi ellátás keretében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a feladat ellátását biztosító helyi önkormányzat.
A hozzájárulás a bölcsödében, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában korai fejlesztésben részesülő gyermek után is igényelhető abban az esetben, ha az intézmény az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt.
c) Fejlesztő felkészítés
Összege: 145 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi – otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a feladat ellátásáról gondoskodó helyi önkormányzat.
A fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, valamint a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézetében ellátott után is igényelhető a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.
16. Alapfokú művészetoktatás
a) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti, képző- és iparművészeti ágon
Összege: 49 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti, képző- és iparművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök, taneszközök vásárlásához.
b) Alapfokú művészetoktatás táncművészeti, szín- és bábművészeti ágon
Összege: 40 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény táncművészeti és szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök, taneszközök vásárlásához.
17. Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás
Összege: 152 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban, a közoktatási törvény alapján biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő gyermek, tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha az ellátott gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, vagy az ellátott tanuló az oktatási vagy a közoktatási törvény szerint szervezett iskolarendszerű oktatásban vesz részt A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot a könyvtári feladatok ellátásához, a taneszközbeszerzéshez és az informatikai oktatáshoz.
A közoktatási törvény szerint biztosított gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézetében ellátottak utáni hozzájárulás igényelhető a 10. pontban meghatározott feltételekkel.
18. Hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz
a) Művészetoktatás párhuzamos oktatás keretében
Összege: 60 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolában, szakközépiskolában az 5–11., illetve 5–13. évfolyamokon szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe, ha az iskola az oktatást a közoktatási törvény szerint párhuzamos képzésben szervezi meg. Ez a támogatás a 13. és a 14. d) pontban meghatározott normatíva mellett igényelhető.
b) Szakiskolások felzárkóztató oktatása
Összege: 21 200 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a közoktatási törvény szerint szervezett szakképzési évfolyamon, a törvény 27. §-ának (7) bekezdése szerint felzárkóztató oktatásban résztvevők után veheti igénybe. Igényjogosultság esetén ugyanazon tanuló után ez a hozzájárulás a 14. b), d) pontban meghatározott hozzájárulások mellett is igényelhető.
c) Súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 12 000 Ft/fő
A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú – legfeljebb 15 fős – óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek.
Ez a hozzájárulás igényelhető az után a tanuló után is, akit a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba vesz, és az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.
d) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása
Összege: 12 500 Ft/fő
A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamára, hatosztályos gimnázium első két évfolyamára járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem igényelhető a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.
e) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 16 000 Ft/fő
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását – a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott – társulás keretében oldja meg. Az igényjogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, melynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.
Az 1998. évtől létrehozott új társulások esetében az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését is dokumentálni kell a Kiegészítő Szabályok 1. m) pontja szerint, az érintett képviselő-testületek egybehangzó határozataival. Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatosztályos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg.
A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után ez a hozzájárulás nem igényelhető.
f) 3000 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 22 000 Ft/fő
A hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában, általános iskolában, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatosztályos gimnázium első két évfolyamán ellátásban, oktatásban résztvevők után, amely 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1998. január 1-jén nem érte el a 3000 főt.
g) A 3000 és 3500 fő közötti népességszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Összege: 11 000 Ft/fő
A hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában, általános iskolában, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatosztályos gimnázium első két évfolyamán ellátásban, oktatásban résztvevők után, amely 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1998. január 1-én 2999 főnél több volt, de a 3500 főt nem haladta meg.
h) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés
Összege: 16 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. i) pontja szerint. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Nem igényelhető hozzájárulás a kollégiumban lakhatásért térítési díjat, az iskolában az oktatásért térítési díjat vagy tandíjat fizető tanulók után.
i) Általános iskolai napközis foglalkozás
Összege: 5500 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatosztályos gimnázium első két évfolyamán napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. h) pontja szerint.
j) Könyvtári feladatok ellátása és/vagy taneszköz beszerzés és/vagy informatikai oktatás
Összege: 1830 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa óvodában óvodai nevelésben részt vevő, általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe a gyermekek, tanulók könyvtári ellátásához és/vagy a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében szereplő eszközök és felszerelések beszerzéséhez és/vagy az informatikai oktatáshoz.
19. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása
Összege: 635 Ft/fő
A hozzájárulás az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
20. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása
a) Összege: 53 000 000 Ft egységesen
b) Összege: 210 Ft/fő a megye/főváros 1998. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot
A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.
1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A közoktatási törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.
b) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatási törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. 1999. szeptember 1-jétől új kilencedik, új tizedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatási törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.
c) Párhuzamosan szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A párhuzamos képzést folytató művészeti szakiskolák, illetve szakközépiskolák tanulói után az iskolai közismereti oktatáshoz – az egyes évfolyamcsoportokhoz – meghatározott, továbbá a szakmai művészeti vizsgára felkészítő képzéshez, az iskolai szakképzéshez a 13. és 14. d) pontok szerinti hozzájárulások vehetők igénybe.
d) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. 1999. szeptember 1-jétől új kilencedik, új tizedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.
e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.
f) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása a tervezésnél az önkormányzatok által közölt létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként a g) pont szerinti összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben történik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám – félévváltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12-ed részének átlaga alapján történik.
g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.
h) A napközis foglalkozás szervezéséhez a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre összesített létszámot 185 nappal kell elosztani.
i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez az étkeztetést igénybe vevők éves összes létszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai, kollégiumi) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Kollégiumban elhelyezett gyermek, tanuló után vagy az iskolában, vagy a kollégiumban szervezett étkeztetéshez kapcsolódóan igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. Az elszámolásnál az étkezésben résztvevők összesített létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 240 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal.
j) Az f) pont szerinti központi számításokban a közoktatási törvény 1. számú melléklet Második része az irányadó, amely meghatározza, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban résztvevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat kell alkalmazni.
Az alapfokú művészetoktatási intézményben beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha a 16. pont a) és b) jogcím szerinti képzést együttesen veszi igénybe, vagy ha több tanszakra jár.
A vendégtanulók létszámának megállapításánál a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 19. §-ának szabályait is figyelembe kell venni.
A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámának számításánál – amelyet a felnőttoktatásban a levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni – figyelembe kell venni a közoktatási törvény 124. §-ának (11)–(12) bekezdésében foglaltakat is.
A 18. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 12. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámát nem haladhatja meg.
A nem magyar állampolgárok a közoktatási törvény 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.
k) A szakképzésben részt vevő tanulók után – a fogyatékos gyermekek kivételével – csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatási törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.
l) Intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen hozzájárulás – a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett – az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai nevelésben, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. A település közigazgatási státusza vonatkozásában az 1999. január 1-jei állapot az irányadó. Intézményfenntartó társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 18. f), illetve g) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem éri el a 3000, illetve nem haladja meg 3500 főt.
m) Az intézményfenntartó társulás keretében a közös feladatellátás alacsonyabb fajlagos ráfordítását a társulás létrehozását megelőző – addig önkormányzatonként számított – és a társulás létrehozását követő évre számított fajlagos (egy ellátott, oktatott gyermekre, tanulóra jutó) kiadás csökkenésével kell dokumentálni. Ha a társulás intézményében a fajlagos ráfordítás csökkenés a tárgyév végén nem mutatható ki, a hozzájárulás igénylése jogszerűtlennek minősül a központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő év végi elszámolásnál.
n) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
o) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások nem vehetők igénybe az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után, amelyek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység nem szerepel.
p) 1999. évtől a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéséhez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkoztatáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.
2. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén – a 3. számú melléklet 5. pont b) és c) jogcímek kivételével – az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1999. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív állami hozzájárulás.
5. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba.
6. A lakosságszámra vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A lakosságszám megállapításához az 1998. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.
1. A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése
Összesen: 37 896,7 millió forint.
1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a 20. § (2) bekezdés szerint a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 1.2. pont szerinti iparűzési adóerőképesség – az 1997. január 1-jei állandó népességre – együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 1.3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha nem volt az önkormányzat 1997. évi adóbeszedési számláján ténylegesen befolyt iparűzési adóbevétel (a továbbiakban: 1997. évi iparűzési adóbevétel), az adott önkormányzat ezen kiegészítése nem lehet kevesebb az 1998. évi személyi jövedelemadó kiegészítésének 85%-ánál.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 1.3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 1.4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.
Az önkormányzat jogi helyzetét az 1998. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. Ez időpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételeket az 1998. évi költségvetésükben tervezetteknek megfelelően kell számításba venni.
1.2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 1999. évi iparűzési adóerőképességét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1.2.1. Számított adóerőképesség kiszámítása
Ae=(Tax1,3+LxEa)x0,009
ahol
| Ae = | számított iparűzési adóerőképesség | |||
| Ta = | az 1997. évi társasági adóbevallásokból az APEH által településekre kimutatott – az anyagköltség 66%-ával csökkentett – iparűzési adóalap | |||
| L = | a település 1997. január 1-jei állandó népessége | |||
| Ea = | az SZJA törvény alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap település népessége szerint képzett csoportonkénti jellemző középértéke | |||
| – 2 000 főig | 15 000 Ft/fő | |||
| 2 000 | –10 000 főig | 37 500 Ft/fő | ||
| 10 000 | fő felett | 60 000 Ft/fő | ||
1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerőképesség:
1.2.2.1. nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1997. évi korrigált iparűzési adóbevétel 30%-kal növelt összegének 50%-ánál, illetve nem lehet több annak 90%-ánál.Az 1997. évi korrigált iparűzési adóbevétel alatt az 1997. évi iparűzési adóbevételnek az APEH által településekre kimutatott 66%-os anyaghányaddal csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (1,7/1,2) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparűzési adóbevétel megegyezik az 1997. évi iparűzési adóbevétellel.
1.2.2.2. megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerőképességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1997. évi iparűzési adóbevétele, és a számított iparűzési adóerőképessége ennél az átlagnál magasabb.
1.2.2.3 azonos a. településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerőképességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerőképessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerőképessége ennél alacsonyabb lenne.
1.3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő értékhatár:
| – község | 12 500 Ft/fő | ||
| – város | 16 500 Ft/fő | ||
| – megyei jogú város | 17 700 Ft/fő | ||
| – főváros (kerületekkel együtt) | 20 000 Ft/fő |
1.4. A 1.3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása
| Az 1–3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként | Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg | A központi költségvetési kapcsolatból levonásra kerülő összeg | ||||
| %-ban | Ft/fő | %-ban | Ft/fő | 4. oszlop összesen x a település 1997. január 1-jei állandó népessége Ft-ban | ||
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | ||
| 100–150 | 0 | – | ||||
| 150–200 | 10 | – | ||||
| 200–250 | 30 | – | ||||
| 250–300 | 50 | – | ||||
| 300–350 | 70 | – | ||||
| 350 felett | 90 | – | ||||
| Levonandó összesen: | – | – | ||||
A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot a kötelezően ellátandó feladatai után a 3. számú melléklet 1–5., 8–9., 11., 12., 13. a), 15. a), 18. c)–j), 19., 20. pontjai alapján megillető normatív állami hozzájárulás, valamint a 4. számú melléklet I. 3–8. pontjaiban szereplő személyi jövedelemadó együttes összegének 80%-a.
Az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti év végi elszámolásnál e csökkentést figyelembe kell venni.
2. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése
Összesen: 11 405,1 millió forint.
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
a) egységesen 250 millió forint,
b) a megye 1998. január 1-jei lakosságszáma után 540 forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 14 471 forint/fő.
A c) pontban az ellátottak számbavételénél a e törvény 3. számú mellékletének 6–8. 10. 11. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 9. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 12–17. számú jogcímekhez kapcsolódóan tervezett ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.
3. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok többlet személyi jövedelemadó részesedése
Összesen: 3601,6 millió forint.
Fajlagos összeg: 2041 forint/fő.
Ebből a 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatai részesülnek hátrányos helyzetük mérséklésére, az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján.
4. Községek általános feladatai
Összesen: 5826,0 millió forint.
Fajlagos összeg: 2 000 000 forint/község.
Megilleti az 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkező községeket, nagyközségeket.
5. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Összesen: 4378,1 millió forint.
Fajlagos összeg: 421,0 forint/fő.
A települési önkormányzatot az e törvény 3. számú mellékletének 2. tétele kiegészítéseként az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
6. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok
Összesen: 565,9 millió forint.
Fajlagos összeg: 2000 forint/fő.
E részesedés a lakott külterülettel rendelkező helyi önkormányzatokat a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal által 1998. július 15-i állapotnak megfelelően, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma alapján illeti meg.
7. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások
Összesen: 45 641,8 millió forint.
Fajlagos összeg: 2 500–12 500 forint/fő.
Az átengedett személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.
E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának a 30%-a, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 25%-a, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése.
A települési önkormányzatokat ez az összeg az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában
– 15%-os súllyal a 0–17 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
– 15%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
– 30%-os súllyal a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes – az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának,
– 20%-os súllyal a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben foglaltakkal csökkentett – az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának,
– 20%-os súllyal az aktív korú személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1997. évi adóbevallások összesítése alapján számított
